A betörésből többet tanulunk, mint egy autóbalesetből

Mit félt a legjobban a hazai lakosság, és mivel veszélyezteti leginkább mások életét az utakon? A Generali kutatása* többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ. Az eredmények meglepő módon azt mutatják, hogy míg az autóbalesetet szenvedőknek csupán a fele (49%) vallotta, hogy az eset után változtatott vezetési szokásain, a betörést átélt válaszadók közel 80%-a tett valamit azért, hogy a jövőben elkerülje a bajt.

Az autópályától az otthonunkig szinte mindenhol előfordulnak „biztonsági rések” az életünkben: a magyar autóvezetők jelentős része saját bevallása szerint olykor az alapvető szabályokat is megszegi. A Generali kutatása alapján a megkérdezettek több mint felével (55%) előfordul egy átlagos hónapban, hogy túl gyorsan hajtanak az autópályán, és 54%-ukkal esik meg, hogy nem állnak meg a stoptáblánál.

A gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet

2015-höz képest – amikor a válaszadók 39%-a vallotta, hogy volt már autóbalesete –2017-ben ugyanez a szám már 45% volt. Míg 2015 első felében 25 000, az idei év azonos időszakában mintegy 24 000 kárbejelentéssel éltek a Generali biztosító felé. Az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságának adatai szerint 2015 első felében több mint 7000 személysérüléses közúti baleset történt*, ami sajnos 2017 azonos időszakára levetítve sem változott: ugyanennyi esetet regisztráltak itthon*, és a Generali felmérésével összhangban a gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet (közel 30%).

A volán mögött számtalan dolog vonja el a figyelmünket nap mint nap: a megkérdezettek 88%-a szokott zenét hallgatni, 85% beszélget az utasokkal, de például a gyerekek is megoszthatják a figyelmünket (19%). A legaggasztóbb talán mégis az, hogy míg 2013-ban még csak 12% válaszolta azt, hogy használja a telefonját vezetés közben*, ez a szám 2017-re közel az ötszörösére, 59%-ra nőt*. Ráadásul az autóban mobilozók több mint 40%-a nem használ kihangosítót. Bár az ezzel kapcsolatos külföldi statisztikák elrettentőek, a Generali idei kutatása azt mutatja, hogy nálunk a másfajta, gépelést igénylő telefonos tevékenység szerencsére ritka, csetelni és sms-ezni például mindössze 8-8% szokott vezetés közben.

Kedvenc rejtekhelyek és okos megoldások

A kutatás szerint az autósok közel fele élt már át valamilyen formában balesetet, de csak a felük változtatott ennek hatására a vezetési szokásain. Más a helyzet viszont a betöréssel, ami úgy tűnik, nagyobb sokkot okoz, mint egy autóbaleset. Ennek bekövetkezése után ugyanis az érintettek 79%-a tesz valamit azért, hogy ne történhessen meg még egyszer. Leggyakrabban biztonságosabb zárat (54%) vagy ajtót (31%) szereltetnek fel, kutyát tartanak (22%), illetve rácsot rakatnak fel (17%), azaz a hagyományos, mechanikai megoldásokban bíznak.

A kutatásból a magyarok kedvenc rejtekhelyeire is fény derült: a legtöbben valamilyen nehéz bútor mögé rejtik otthon tárolt értékeiket (45%), a második helyen pedig meglepő módon a fagyasztó végzett 20%-kal. A padlószőnyeg alatti részt is sokan tartják bevált helynek (16%) és ruhakupac közé (9%) is szívesen dugják el, amit féltenek. Ahogy a Generali korábbi kutatásából kiderült, legféltettebb kincseink a készpénz (40%), a laptop (20%) és a mobil (12%)*, a betörést átélt idei válaszadók pedig utólag a műszaki cikkekre és ékszerekre kötnének biztosítást a legnagyobb arányban (39%). Többen vannak viszont azok, akik a történtek tükrében sem változtattak volna lakásbiztosításukon: az érintettek közel fele vallotta ezt.

Akár az autónkról, akár az otthonunkról van szó, az okos megoldások forradalmasíthatják, amit valaha gondoltunk a biztonságról. Az okosautók többek közt képesek automatikusan fékezni, segíteni a sávkövetést, jelezni a holtteret, vagy éppen navigálni, a szövegblokkoló applikációknak köszönhetően pedig elkerülhetjük, hogy vezetés közben nyúljunk a telefonunkhoz. Ha mégis megtörténne a baj, a real time kárrendezés segít a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben megoldani a problémát: a bejelentést követően a kárszakértő 24 órán belül jelentkezik, az ügyfélnek ideális helyszínen és időben elvégzi a gépkocsi szemléjét, és segít az igényeinknek megfelelő, gyors eljárásmód kiválasztásában. Emellett egyszerű megítélésű esetekben akár rögtön, a helyszínről elindíthatják a kárkifizetést, ebben az esetben pedig már a kárfelmérést követő pár órán belül a pénzünkhez juthatunk, lakás- és gépjárműbiztosítás esetén is.

Az okosotthonok kora is a küszöbön áll. Ma már számtalan olyan digitális eszközt választhatunk, ami jelzi, ha baj van: a füst- és szén-monoxid-érzékelő mellett kamerák és applikációk segítségével akár a távolból is megfigyelhetjük otthonunkat. Sőt, a megfelelő eszközökkel akár szimulálhatjuk is, hogy otthon vagyunk, például lámpákat, illetve a tévét ki-be kapcsoló programmal. A biztonságunk a saját kezünkben van: csak rajtunk áll, hogy élünk-e az innovációk adta lehetőségekkel.

Forrás: biztositasiszemle.hu

Kötelező biztosítás: egyre kevesebb kocsit érint az év végi hajrá

A forgalomban lévő gépjárművek alig több mint 30 százalékának év végi a kötelező felelősségbiztosítási (kgfb) évfordulója - mondta a Magyar Hírlapnak a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szóvivője azzal kapcsolatban, hogy a biztosítók jó része már felkészült az online szerződések bevezetésére.

Gilyén Ágnes az újság szombati számában úgy fogalmazott, az év végi kampány egyre inkább veszít jelentőségéből. Várhatóan tehát nem befolyásolja a kampány lefolyását, ha az online szerződések bevezetéséről szóló törvényjavaslat elfogadásával nem lesz szükség kézzel aláírt példány beküldésére az ilyen szerződéseknél.

A módosítás értelmében már írásbeliség és papír nélkül is lehet majd kgfb-szerződést kötni, illetve felmondani - emlékezetett a lap.

Forrás: www.mfor.hu

Kötelező, asszisztencia, casco: a legfontosabb tudnivalók

Milyen károk esetén nyújtanak fedezetet az egyes gépjárműbiztosítás-típusok? A Budapesti Békéltető Testület által kiadott Mindennapi fogyasztóvédelem című magazin legfrissebb számának cikke.

Négy keréken közlekedve nemcsak az fontos számunkra, hogy jogszerű feltételrendszer mellett használjuk autónkat, de az is, hogy anyagi biztonságban tudhassuk magunkat, baleset vagy egyéb eredetű váratlan események alkalmával. Sokszor találkozunk azzal a problémával, hogy a közlekedők nincsenek tisztában azzal, hogy az egyes biztosítás típusok milyen károk esetén nyújtanak fedezetet – olvasható a Budapesti Békéltető Testület által kiadott Mindennapi fogyasztóvédelem című magazin legfrissebb számában megjelent cikkben.

A „kötelező” az kötelező…

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak. Azaz, ha a gépjárművünkkel történő közlekedés során másnak kárt okozunk, a károsult számíthat a kártérítésre, másrészt mi magunk is anyagi értelemben védelemben részesülünk, hiszen a kártérítési igények vonatkozásában helyettünk a biztosító áll helyt. Ez teljes kártérítést jelent a károsult irányában, kár és kártérítés alatt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem is értendő.

Fontos közös érdek, hogy minden autós rendelkezzen ezzel, az egyébként megnevezéséből is következően kötelező biztosítási módozattal, mivel így garantálható a vétlen károsultak kárának megtérülése. Az ismert, de biztosítási fedezettel nem rendelkező károkozó esetén a MABISZ kártalanítási alapja gondoskodik a kár megfizetéséről. Külön kategória az ismeretlen károkozó által okozott károk köre, ami akkor fordulhat elő, ha a károkozó a helyszínt adatainak hátrahagyása nélkül elhagyja, vagy a gyakoribb eset, amikor a parkolóban sérülten találunk rá a kedvencünkre. Ez esetben, ha feljelentés folytán lebonyolított nyomozás is eredménytelen, és a nyomozás megszűntetésére „ismeretlen elkövető” mellett kerül sor, bizony pórul járhat a vétlen károsult, mert a kára nem térül meg.

Asszisztencia biztosítás

Az autózással kapcsolatos biztosítás típusok között a legújabb, amelyik a gépjármű meghibásodásának esetére nyújt védelmet már nem csak a gépjármű, hanem az abban ülők részére is. Ez a védelem különösen külföldi utazás esetén jelenthet nagy segítséget, mivel a gépjármű javításának idejére szállást biztosít, továbbutazási lehetőséget, alkatrész utánküldést, sofőr küldést, a hazautazás és a gépjárműért történő visszautazás költségeit fedezi. Ezen kívül sok egyéb apró segítséget biztosít, a szervezési feladatok átvételével pedig a nyelvi nehézségek áthidalásában is segítséget nyújthat.

Mi is az a casco biztosítás, milyen károk térülnek a segítségével?

A casco biztosítás nem kötelező, az autós saját döntése alapján kerül megkötésére és a feltételrendszerét az ehhez kapcsolódó díjjal együtt a piaci feltételek alakítják. A casco biztosítás arra hivatott, hogy az ún. „saját hibás” károkat térítse. Ebbe a körbe tartozik a baleset bekövetkezéséért vétkes fél saját kára, az ismeretlen károkozó által okozott károk köre és az elemi csapások következtében elszenvedett károsodások, azaz minden olyan kár, amely máshonnan, illetve más biztosításból nem térül meg.

Ez a biztosítás nem a teljes kár megtérítésére vállalkozik, csupán a szerződésben szereplő körben nyújt védelmet, és igen széles skálán nyújt szolgáltatást, a „teljes körű” védelemtől a csak lopásra, vagy pont arra nem kiterjedő módozatig. Döntés előtt érdemes a szerződések tartalmát is összevetni, különben könnyen csalódás érhet egy-egy kártérítési igény esetén. A díjak mellett a biztosítók helytállási kötelezettsége is erősen differenciált, azaz nem elegendő egyszerűen kiválasztani a legolcsóbbat.

Forrás: www.kamaraonline.hu

Vadveszély az utakon: mit tehet az autós?

Megnő a vadelütések száma az őszi időszakban, ezért érdemes körültekintően vezetni azokon a szakaszokon, ahol vad jelenlétére KRESZ-táblák hívják fel a figyelmet. Az autók nagy részére ugyanis nem kötöttek Casco-biztosítást, a kocsiban jelentkező kárt pedig csak hosszú jogi procedúra után térítik meg. A tudnivalókat a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője, Gilyén Ágnes mondta el.

Ősszel történik a legtöbb vadelütés az utakon. Az ilyen balesetekért akkor fizet a biztosító, ha az autó tulajdonosának volt Casco biztosítása, vagy vadkárra kiegészítő biztosítást kötött, amely már több cégnél elérhető – mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője. Gilyén Ágnes ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Casco-biztosítással mindössze a kocsitulajdonosok 15-20 százaléka rendelkezik.

Egy 2015-ös törvénymódosítás egyértelművé tette, hogy a vadgazdálkodás veszélyes üzemnek minősül. Azokban az esetekben tehát, amikor sem a vadásztársaság, sem az autó vezetője nem okolható az ütközésért, akkor a balesetnek mindkét résztvevője viseli a saját kárát. Vagyis az autó tulajdonosa a gépjárműben esett kárt viseli, míg a vadgazdálkodással foglalkozó szervezetnek le kell írnia az elhullott vad értékét – fejtette ki.

Az erdős területeken, ahol gyakori a vadak megjelenése, a vadásztársaságok figyelmeztető táblát helyeznek ki, és a kocsi tulajdonosának a sebességet olyan mértékben kell csökkentenie, hogy az ütközést el tudja kerülni – jelezte.

Ha mégis ütközik az autós a vaddal, az közúti balesetnek minősül, vagyis be kell jelenteni

• a rendőrségnek
• és az illetékes vadásztársaságnak is.

Emellett fontos tudni, hogy az elhullott állat az állam tulajdonát képezi, így ha a sofőr elviszi az autóval, az lopásnak minősül.

Marosán Miklós, az Állatorvosi Tudományegyetem Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszék egyetemi docense az InfoRádiónak korábban arról beszélt, hogy egyre több bírósági ügy indul a vadelütések miatt. A károk akár milliós nagyságrendűek is lehetnek.

Forrás: www.inforadio.hu