Garantált hozamot akarsz a nyugdíjadra? Íme az 5 legolcsóbb biztosítás
Az Union, az MKB, az Aegon és a Posta Biztosító kínálja most garantált hozam mellett a legolcsóbb nyugdíjbiztosításokat.
Régen a vegyes életbiztosítások egy jelentős része olyan drága volt, hogy a garantált hozam illúziójával eladott termékek még a költségeiket is csak nagyon nehezen (vagy egyáltalán nem) tudták kitermelni, ez különösen a közelmúltban tapasztalható, alacsony hozamkörnyezetben okozhatott problémát. Szerencsére az etikus életbiztosítási koncepció ennek a gyakorlatnak (többnyire) véget vetett és bár továbbra sincs olyan vegyes nyugdíjbiztosítás a piacon, amely magasabb technikai kamatot ajánl, mint amekkora költséget levon, már sokkal nehezebb mellényúlni.
Gyakorlatilag két fontos különbség van egy vegyes és egy befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás között:
- Ha vegyes nyugdíjbiztosítást indítunk, nem kell bíbelődnünk azzal, hogy saját magunk választjuk ki az eszközalapok összetételét és így viseljük a befektetési kockázatot, hanem lényegében a biztosító vagyonkezelőjére bízzuk a megtakarításunkat.
- A vegyes nyugdíjbiztosítások minimális (bruttó) hozamot is garantálnak (amelynek törvényi maximuma 2,3%), amit minden évben legalább kifizetnek a megtakarításunkra, az efölött elért befektetési hozam 80-100%-át pedig jóváírják.
A portfóliómenedzserek azonban nem zsonglőrködhetnek a pénzünkkel, többnyire csak állampapírokba helyezhetik el a megtakarításunkat, így a jelenlegi hozamkörnyezetben nem számíthatunk orbitális hozamokra.
Előfordulhat, hogy a technikai kamatláb önmagában arra sem lesz elég, hogy a költségeinket kitermelje, mivel a szerződésben a garantált minimális hozam bruttó érték.
Szerencsére több tényező is segíti a megtakarításunk sikerességét az esetleges többlethozam mellett:
- a nyugdíjbiztosításokra járó 20%-os állami támogatás / adójóváírás (amely 130 ezres felső határig vehető igénybe évente) bőven elég ahhoz, hogy a költségeket kitermelje, tehát erről nem érdemes elfeledkezni,
- az etikus életbiztosítási koncepció keretein belül a vegyes életbiztosítások költségeinek felfedése és a TKM-értékek szabályozása leradírozta a kifejezetten drága termékeket a piacról, így nehezebb mellényúlni.
Íme az öt legolcsóbb vegyes, nyugdíjcélú életbiztosítás, ami jelenleg elérhető a piacon, illetve ezeknek fontosabb adatai. Látható, hogy a technikai kamatláb továbbra sem magasabb egy esetben sem, mint a költségek, a többlethozam és az adójóváírás viszont ellensúlyozhatja ezt:
Legolcsóbb vegyes nyugdíjbiztosítók fontosabb paraméterei
Termék | TKM10 | TKM15 | TKM20 | Technikai kamatláb | Többlethozam visszatérítés |
Aegon Exclusive (vegyes) | 3,02% | 3,11% | 2,67% | 1,0% | 100% |
MKB Értékmegőrző | 2,34% | 1,76% | 1,51% | 2,1% | 85% |
Union24 | 1,55% | 1,25% | 1,13% | 0,0% | 80% |
Union Idill | 2,19% | 1,56% | 1,32% | N/A | 80% (?) |
PostaNyugdíj Aranytartalék | 3,13% | 3,16% | 3,24% | 1,6% | 80% |
Forrás: www.portfolio.hu
Biztosítás fajta:
- Életbiztosítás
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép. (MTI)
A biztosítók azt is elmondták, hogy egyre nagyobb kihívást jelent számukra, hogy lépést tartsanak a kockázatkezeléshez szükséges speciális készségekkel és ismeretekkel. Mindössze 7 százalék mondta azt, hogy a cég elegendő belső erőforrással rendelkezik néhány speciális területen, mint amilyen a kockázatok modellezése, 21% azonban bízik abban, hogy 2 éven belül formába lendül ezen a területen.
A tehetséges munkavállalók hiánya sajnos pont azokat a területeket érintő leginkább, ahol a válaszadók úgy érzik, a legtöbb fejlesztésre szorulnának, amit az Accenture aggasztónak tart. Számos biztosító jelezte például, hogy az adatkezelés és – elemzés, valamint a kiberkockázatok területén különösen nehéz megfelelő szakembert találni.
Ezt a kihívást csak fokozza, hogy a bankok és a pénzügyi szolgáltatókon kívüli szervezetek is hasonló szakembereket keresnek, igaz, a biztosítók valamivel jobb helyzetben vannak a felmérés szerint. Például 50%-uk mondta azt, hogy adatkezelés területén megfelelő szakemberekkel és szaktudással rendelkezik, míg a bankok esetében 40% nyilatkozott hasonlóan. A megkérdezett biztosítók ezen kívül abban is jobban bíznak, hogy a digitális technológiák és a számítógépes kockázatok terén elegendő szaktudással rendelkeznek.
A felmérés szerint számos biztosító egyre nagyobb figyelmet szentel a működési kockázatoknak, különösen azokon a területeken, ahol az új technológiák gyorsan fejlődnek. A válaszadók 79%-a számít arra, hogy a digitális kockázatok növekedni fognak, 74%-uk pedig a kiberkockázatok és az IT-kockázatok súlyosbodására számít a következő két évben.
A biztosítók a digitális technológiák, a big data és a közösségi média területén jellemzően még nem rendelkeznek beépített kockázatkezelési mechanizmusokkal. A Financial Executives Research Foundation (FERF) megbízásából készült felmérés szerint például a cégvezetők 71%-a úgy véli, hogy a közösségi média kockázatok csökkenthetők, sőt elkerülhetők lennének, ugyanakkor 59% egyáltalán nem rendelkezik közösségi média kockázatkezelési tervvel.
Forrás: Biztosítási Szemle