2016.03.01
A kockázatokhoz mérten elegendő-e a tőke és üzletileg megbízhatóan működik-e a biztosító? Ezekre az alapvető kérdésekre ad megnyugtató válaszokat az uniós Szolvencia II (SII) irányelv, amelynek elfogadása mérföldkő a biztosítási szakma történetében. Az új rendszer - amelyet idén januártól a magyarországi piaci szereplőknek is alkalmazniuk kell - gyökeresen megváltoztatja a biztosítási szektor működését.
Az Európai Unióban (EU) a biztosítók tevékenységéhez szükséges szavatoló tőkekövetelményre vonatkozó szabályokat még az 1970-es években alakították ki két uniós irányelvben. A mostanáig alkalmazott tőkekövetelmény-szabályok tehát meglehetősen régiek voltak. Már egy 1997-ben publikált nemzetközi jelentés változtatásokat javasolt, noha e dokumentum akkor még az úgynevezett Szolvencia I. szerinti szavatoló tőkekövetelmény megbízhatóságát bizonyította.
Az akkoriban történt módosítások lényegében csak finomítások és szigorítások voltak: megemelték a szavatoló tőkekövetelmény szintjét a biztosítók fizetőképességének erősítése céljából, de nem változtatták meg annak számítási módszertanát (vagyis a szolvencia rendszer lényegét). Az Európai Bizottság - a tagállamokkal együttműködve - végül 2001-ben indította el a Szolvencia II. (SII) projektet. Ennek célja az volt, hogy a prudenciális (üzleti megbízhatóságra vonatkozó) szabályozást áttekintve kockázatérzékeny szavatoló tőkekövetelményt állapítsanak meg. Rá egy évre azonban egy újabb jelentés kimutatta: a szavatoló tőke szintjének jogszabályszerű mértéke önmagában már nem elegendő garancia a biztosítók stabil működéséhez.
A banki tőkeszabályozásban forradalmi változásokat hozó Lámfalussy-rendszer kiterjesztése a biztosítási szabályalkotásra ezzel párhuzamosan aztán alapvető változást hozott az SII kialakítási szempontjait illetően is. Utóbbi tehát szándékát, tartalmát érintően párhuzamba állítható, a szükséges mértékben összehangolható a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tőkemegfelelési követelményeit meghatározó bázeli és EU-folyamatokkal. Nem mellékesen tehát fontos cél lett a prudenciális felügyeleti rendszer szektorok közötti harmonizációja, illetve a biztosítói csoportok és pénzügyi konglomerátumok felügyeletének hatékonyabbá tétele is.
Az uniós jogalkotás mindezek nyomán 2009 novemberében fogadta el a biztosítók, viszontbiztosítók prudenciális és tőkekövetelményeket tartalmazó (2009/138/EU számú) SII. irányelvet. E szerint 2016-tól komplex, elvi megközelítésű, kockázatalapú tőkekövetelmény és prudenciális szabályrendszer lép életbe. Három pillére: a tőkekövetelményre és annak számítására vonatkozó mennyiségi, a vállalatirányításra és felügyeleti eljárásokra vonatkozó minőségi követelmények, harmadikként pedig az információnyújtásra és közzétételre vonatkozó előírások.
E folyamat keretében az EU kialakította az európai szintű kockázatalapú felügyelési szabályrendszert is (ami egyúttal szintén erősítette a csoportszemléletet). 2011-ben ugyanis létrejöttek a banki, biztosítási, tőkepiaci Európai Felügyeleti Hatóságok (így a biztosítási piac felügyelésére az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság /EIOPA/); és a szintén létrejött európai rendszerkockázati testület, amelynek feladata a pénzügyi rendszer egészének nyomon követése és a kockázatok elemzése. Az európai uniós pénzügyi szektor felügyeleti rendszer célja a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, a pénzügyi piac és a termékek átláthatósága, az ügyfelek érdekeinek védelme.
Az SII-t 2016. január 1-jétől kell alkalmazni valamennyi tagállamban, s ezek nemzeti jogrendszereiben legkésőbb március 31.-ig kell átültetni az uniós előírásokat. De voltaképp milyen alapelvekről is van szó?
Az új rezsim egyrészt a kockázatok lefedő, egységes elvek szerint megképzendő szavatoló tőkeszükségletet ír elő. Ennek, illetve a minimális tőkeszükségletnek a számítása - hasonlóképp a bankok bázeli rendszeréhez - történhet standard formulával, illetve teljes vagy részleges belső modellel. A szavatoló tőkével fedezendő tőkeszükséglet mérlegen kívüli elem is lehet. A szavatoló tőkeelemeket minőségi kritériumok alapján három szintre kell besorolni (a figyelembe vehetőségük ettől függ). A befektetésekre azonban nincs eszköz és limitkorlátozás, de a kockázatkoncentráció elkerülése kiemelt szempont. További követelmény a megfelelő biztosítástechnikai tartalékok képzése (a számítások alátámasztásául szolgáló elvek, biztosításmatematikai és statisztikai módszerek harmonizálása), ami a legjobb becslés és kockázati ráhagyás összege.
Fontos az arányosság elve, amely kiterjed a teljes szabályozási keretrendszerre, tehát a felügyelt intézmények és a felügyeleti gyakorlatra is. A cél az, hogy az SII ne rójon túlzott terheket a kis- és közepes nagyságú biztosítókra. A követelményeket a tevékenységük, kockázataik jellege, nagyságrendje, összetettsége figyelembevételével kell teljesíteni. Ez azonban természetesen nem mentesít a jogszabályi kötelmek betartása alól.
Jóllehet a felügyelés alapvető célja az egyedi biztosítók felügyelete, az SII meghatározza a csoportszintű felügyelet hatálya alá tartozó biztosítók, vállalkozások körét is. A csoportszemlélet megköveteli, hogy a belső uniós piac hatékony működésének érdekében összehangolt szabályok legyenek a biztosítói csoportok felügyeletére is. Míg korábban ezek csak kiegészítő szabályozási felügyelési elemek voltak, a SII külön csoportszintű mennyiségi követelményeket és kockázatkezelési szabályokat ír elő.
Mint említettük, az SII a tőkemegfelelés számításához a standard formula mellett bevezeti a - részleges, vagy teljes - belső modell alkalmazásának lehetőségét. Alkalmazásuk felügyeleti engedélyhez kötött.
A hazai biztosítóknak (is) az SII rendszer bevezetésének megkönnyítését, az arra való felkészülést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által biztosított úgynevezett preapplikációs (előzetes alkalmazási) folyamat segítette. Ennek révén megállapítható, hogy az adott biztosító - még a belső modell alkalmazására vonatkozó kérelme beadása előtt - mennyire készült fel e modell alkalmazására. A preapplikációs támogatást a jegybank az SII rendszer hatályba lépését követően is biztosítani kívánja.
A biztosítók, de a felügyeleti hatóságok működésének is jelentősen meg kell változnia ahhoz, hogy megfeleljenek az SII minőségi és mennyiségi követelményeinek.
A vállalatirányítási követelmények szerint biztosítani kell, hogy a biztosítók hatékony, az üzleti tevékenységének megfelelő, óvatos és megbízható irányítási rendszert működtessenek. Ez kiterjed a kockázatkezelési, aktuáriusi, saját kockázat- és szolvenciaértékelési, belső ellenőrzési rendszer, belső audit, megfelelőségi (compliance), illetve az ügymenet kiszervezési funkciókra, illetve az ezekhez kapcsolódó jó üzleti hírnévre és szakmai alkalmasság elvárásokra is.
Magyarország az új vállalatirányítási követelmények többségének már 2015. áprilistól megfelelt (még a régi biztosítási törvény /Bit./ módosítása alapján). Az idén januártól életbe lépett új Bit. pedig a további előírásokat is életbe léptette. Az aktuáriusra, belső ellenőrzési feladatkör és belső kontrollrendszerre, illetve az ügymenet kiszervezésére vonatkozó szabályok szintén már 2016-ot megelőzően összhangban voltak az SII szabályaival. Jellemzően ugyanez a helyzet a biztosítók különböző irányító testületeire és azok tagjaira vonatkozóan. Magyarországon ráadásul létezik olyan, számviteli rendért felelős vezetőre vonatkozó szabályozás, amit az SII nem kezel (a hazai rendszer tehát szigorúbb!).
Ami a kockázatkezelést illeti, a kockázat alapú szemléletnek be kell épülnie már az üzleti tervezésbe, és ez a mennyiségiek mellett megjelenik a minőségi követelményeknél is. Utóbbiak teljesen új szemléletet jelentenek a biztosítók irányításában, ami kihívás a biztosító vezető testületeinek, nagyobb fegyelmet követelve a belső kommunikációban.
A kockázatkezelés új, szerves része a biztosító saját kockázat- és szolvenciaértékelés (ORSA). Ez azt jelenti, hogy a biztosítónak magának is rendszeresen értékelnie kell, hogy a kötelezettségek hosszú távú teljesítéséhez elegendő-e a szavatoló tőkéje. Az eredmény azonban nem ad alapot a szavatoló tőkeszükséglettől eltérő tőkekövetelmény megállapítására, vagy a tőkemegfelelés számonkérésére, továbbá kiegészítő tőkekövetelmény előírására sem.
A saját kockázat- és szolvenciaértékelés során a biztosítónak le kell írnia az egyedi kockázati profilját, értékelnie kell a tőkehelyzetet, számba kell vennie a kötelezettségeket, azok kockázatait, a kockázatvállalási határokat, s az üzleti stratégiát. Ez alapján meg kell határoznia a szavatoló és a minimális tőkeszükségletet, a biztosítástechnikai tartalékok követelményeit, s természetesen gondoskodnia kell az azoknak való folyamatos megfelelésről. Meg kell határoznia a standard formulával, vagy belső modellel számított szavatoló tőkeszükséglet számításához használt feltevések és a kockázati profil közötti eltérés mértékét (főképp akkor, ha az eltérés jelentős). Ha a biztosító úgynevezett illeszkedési kiigazítást, volatilitási kiigazítást alkalmaz, értékelni kell a szavatolótőke-szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel kapcsolatos követelményeknek való megfelelést is.
Alapvető változás, hogy az SII rendszer - a jelenleg alkalmazottól eltérő - gazdasági értékelést vezet be. Ez azt jelenti, hogy a különböző eszközöket azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során értékesíteni lehetne. A források vagy kötelezettségek pedig úgy értékelendők, ahogy az ugyanilyen felek és piaci feltételek közt megvalósult ügylet során át lehetne ruházni, vagy ki lehetne egyenlíteni.
Az SII ugyanakkor lehetővé teszi a gazdaságitól eltérő alternatív értékelési elv használatát is. Ennek azonban összeegyeztethetőnek kell lennie az - egyik uniós rendeletben előírt - nemzetközi számviteli standardokban előírt értékelési módszerekkel (kivéve, ha a biztosítónak engedélye van egyedi értékelési módszer használatára).
Az SII egyfajta referenciaként kezeli az IFRS (azaz a nemzetközi számviteli szabvány szerinti) előírásokat - figyelembe véve az IFRS9 (pénzügyi eszközök értékelési követelményei) és az IFRS4 (biztosítási szerződések) kölcsönhatásait is. Ez nem jelenti azt, hogy az alternatív értékelési elvnek IFRS alapúnak kell lennie, az bármely nemzeti számviteli szabály lehet, ami az éves beszámoló megalapozását célozza. A biztosítók egyébként először a 2017-től induló üzleti évről készíthetnek IFRS alapú éves beszámolót.
Talán meglepő, de az SII irányelv nem rendelkezik a könyvvizsgálati követelményekről. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi régi és az azt megtartó új Bit. előírásai - amelyek szerint az éves beszámolót auditálni kell - szigorúbbak, mint az SII irányelv.
Mint említettük, az SII rendszer bevezetése alapvetően új követelményeket jelent az információ nyújtását, a felügyeleti jelentés tartalmát illetően is. Az eddig hatályos adatszolgáltatáshoz képest mélyebb-szélesebb részletekbe menő, egységes európai táblarendszert vezettek be, amely a piaci értékelési elvek alkalmazásához kapcsolódóan különösen a befektetésekről és a tartalékokról ad a jelenleginél sokkal bővebb információt. Ez egyúttal teljesen új technikai háttér megteremtését teszi szükségessé mind európai, mind nemzeti szinten.
A 2015. évi felkészülési szakaszban az SII szerinti éves adatszolgáltatást a kontinens biztosítóinak 80 százaléka teljesítette az illetékes európai felügyeletek részére. Magyarországon az arány 100 százalékos volt, míg a szintén előírt negyedéves adatszolgáltatásnál - az Európa-szerte elvárttal azonos - 50 százalékos. Az új rendszerre vonatkozó szabályok közvetlenül hatályosuló uniós végrehajtási rendeletben, technikai sztenderdekben és EIOPA-iránymutatásban, továbbá nemzeti diszkréciók (ma hatályos elvárásokból továbbra is megmaradó követelmények) szerint alkalmazandók.
A "végső roham", azaz a technikai felkészülés a 2015. évi tesztelésre már 2014 decemberétől megindult. Az MNB tájékoztatót tartott a felkészülési időszakot érintő (teszt)adatszolgáltatásról, és képzést nyújtott mind a 29 érintett hazai biztosítónak az ehhez szükséges szoftver használatához. Az adatállomány nagyságát érzékeltetendő mindössze egyetlen információ: a különböző SII felügyeleti jelentésekhez az EU- előírások szerint összességében 130 különböző - egyenként akár 50 excel munkalapot tartalmazó - uniós táblázatot kell kitölteniük a piaci szereplőknek évente. A tárgyidőszakokat követő adatszolgáltatások időtartalma 2020-ig fokozatosan egyre rövidül (tehát gyorsul a ritmus).
Az uniós jelentést egy MNB-rendelettel szabályozott nemzeti felügyeleti adatszolgáltatás egészíti ki. A biztosítóknak ráadásul a 2016. január 1-i indulásra, az úgynevezett "Day one"-ra vonatkozóan külön jelentést kell teljesíteniük néhány kiemelt témakörre vonatkozóan (így szavatoló tőke, szavatoló és minimális tőke-szükséglet, nyitó mérleg és a 2015. december 31-i zárástól való eltérések szöveges magyarázata) 2016. május 20-ig az MNB-nek. A felügyeleti információnyújtása mellett hangsúlyos a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló, a pénzügyi stabilitási jelentés céljára nyújtott információk köre is. Ez a nemzetközi kötelezettségek teljesítését, rendszerszintű kockázatok felmérését is szolgálja.
Az SII a biztosítók mellett a felügyeleti hatóságoknak is új elvárásokat fogalmaz meg. Mivel a piaci szereplőknél a közzétételi követelmények kapcsán előtérbe kerülnek az átlátható, számon kérhető működési elvek, a felügyelés eszközrendszere is ehhez igazodik, s megfelelő szabályok megteremtésével változik. A felügyeleteknél - ha lehet - még hangsúlyossá vált a kockázatok korai felismerése, a megelőzés, az időben való beavatkozás, a párbeszéd, végső esetben a piacról való kivezetés (felszámolás). Új, eddig nem létező eszköz a tőkekövetelményeknek való meg nem felelés rendbetételére meghosszabbított határidő bevezetése, valamint a kockázatoknak nem megfelelő szint esetén többlettőke követelmény előírás kezdeményezése.
Az SII irányelv átültetése Magyarországon új törvény megalkotását, teljes újrakodifikálást tett szükségessé. A modern magyar biztosításszabályozás történetének harmadik biztosítási törvénye alapjaiban változtatta meg a biztosítási szakma és a felügyelés szemléletét. Mindezek nyomán, a lépcsőzetes hatályba léptetést követően a biztosítási szektorban 2016. január 1-től teljes körűen hatályba és alkalmazandóvá vált az SII rendszer, amely kockázatalapú tőkekövetelményével, elvi megközelítéseivel gyökeresen eltér a 2015. december 31-ig hatályban lévő előírásoktól.
Forrás: Portfolio
Biztosítás fajta:
- Általános
Kárrendezési 10 nap alatt: szolgálatatási garanciát indít a Groupama
2010 május 12.
Kategória:
Kárrendezési 10 nap alatt: szolgálatatási garanciát indít a Groupama
A válság sújtotta biztosítási piacon a Groupama Garancia Biztosító ügyfélbarát hozzáállással, testreszabott megoldásaival és innovatív fejlesztéseivel kíván az ügyfelek igényeire választ adó, minél magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtani. A kárrendezés időtartamára vonatkozó Szolgáltatási Garancia hiányt pótol a hazai biztosítási piacon, hiszen a biztosítótársaság Magyarországon elsőként olyan önkéntes vállalást tesz, mely szerint a meghatározott kárügyeket a jogosultság megállapításától számított 10 munkanapon belül lezárja, és erre garanciát is vállal.
A nehéz gazdasági helyzetben tovább nő az ügyfélközpontúság jelentősége
A Groupama Garancia Biztosító az egy évvel ezelőtti fúzió idején több célt is maga elé tűzött. Piaci pozíciója megerősítésének kulcsa az ügyfelek igényeire választ adó, jó ár/érték arányú termékek fejlesztése, valamint a szolgáltatás színvonalának emelése. Ez utóbbi cél érdekében új, Magyarországon egyedülálló szolgáltatást vezetett be.
Szolgáltatási Garancia
A Groupama Garancia Biztosító új szolgáltatása több szempontból is nóvum. Egyrészt a biztosító a kárrendezés időtartamára vonatkozó Szolgáltatási Garancia elnevezésű új szolgáltatása keretében elsőként a piacon vállalja, hogy a TeleCenteren vagy interneten bejelentett, meghatározott lakossági lakás- és casco biztosítási kárügyeket a jogosultság megállapításától számított 10 munkanapon belül lezárja. Ennek értelmében a biztosító garanciát vállal arra, hogy az önként vállalt határidőn belül intézkedik a szolgáltatási/kártérítési összeg kifizetéséről, illetve amennyiben a kárügy elutasításra került, akkor a kárigényt elutasító levél kiküldéséről.
A Groupama Garancia Biztosító fenti vállalására garanciát is nyújt: abban az esetben, ha túllépné a 10 munkanapos határidőt, akkor a biztosítás következő 6 havi díját elengedi.
Proaktív kárrendezés
A fentieken kívül újdonság az is, hogy a kárügyintézés során addig, amíg meg nem állapítható, hogy a kárigény jogos-e, a biztosító munkatársai minden héten felveszik telefonon a kapcsolatot az ügyféllel, melynek során tájékoztatást nyújtanak a kárügy aktuális helyzetéről, és jelzik, amennyiben szükséges valamilyen további információ vagy hivatalos irat benyújtása.
"A Szolgáltatási Garancia igénybevétele rendkívül egyszerű. Ügyfeleinktől azt kérjük, hogy lakás-, illetve casco biztosítási kárukat TeleCenterünkön vagy honlapunkon keresztül jelentsék be. Az interneten történő kárbejelentés indításához nem kell regisztrálni, az a honlapunk Ügyfélszolgálat/Szolgáltatási Garancia oldalán elérhető linkről a szerződésszám megadásával indítható." - hangsúlyozta Birkás Balázs, szolgáltatási vezérigazgató-helyettes.
A tesztidőszak eredményei
A kárrendezés időtartamára vonatkozó Szolgáltatási Garanciát 2010. április 1-jén vezette be a Grouapama Garancia Biztosító. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján elmondható, hogy a biztosítótársaság közel 1000 db kárügyet rendezett új szolgáltatása keretében, és 10 munkanapos önkéntes vállalását az esetek 100%-ban tartani tudta.
"Új szolgáltatásunk bevezetése nyitánya egy folyamatnak, annak a folyamatnak, amely során hasonló szolgáltatásokat vezetünk be. Bízunk abban, hogy ügyfeleink megismerik, és értékelik ezt a fajta hozzáállásunkat.
Reméljük, hogy ez a fajta attitűd beépül a vállalat valamennyi dolgozójának gondolkodásmódjába, és önkéntes vállalásunk hozzájárul ahhoz, hogy ügyfeleinknek minél magasabb szintű szolgáltatásokat nyújthassunk" - hangsúlyozta Yann Ménétrier a Groupama Garancia Biztosító vezérigazgatója.
Forrás: Pénzcentrum.hu
Wabard: Hűségjutalom a Wabardtól
2010 május 12.
Kategória:
Általános
Wabard: Hűségjutalom a Wabardtól
A Wabard Biztosító Zrt. nyereményjátékot szervezett azon ügyfelei részére, akik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításukat meghosszabbították a 2010-es évre. Bonyolult feltételek helyett csupán érvényes biztosítási szerződésre volt szükség a részvételhez. Az ügyfelek zárt adatbázisából a számítógép – közjegyző jelenlétében – véletlenszám-generálással választotta ki a nyerteseket. Összesen 561 ajándéktárgy talált gazdára: 500 darab digitális guminyomásmérő, 50 Navon gps, 10 Dell Inspiron laptop, a fődíj pedig egy Ford Mondeo Ambiente 1,6 típusú személygépkocsi volt, amelyet április 27-én adtak át a Planet Autó M1 szalonjában.
„Amikor biztosítót váltottunk, a Wabard mellett szólt, hogy új szereplő a piacon, méltányos, mondhatni alacsony díjakkal. Tavaly év végén úgy határoztunk, maradunk náluk. Továbbra is kedvező díjakat ajánlottak, és mindvégig elégedettek voltunk velük. A döntésben ez a »jutalomjáték« nem volt szempont, hiszen, nem is tudtunk róla” – mondta az autó átvétele előtt a szerencsés nyertes, Farkas Katalin, majd hozzátette –, fenntartásokkal fogadta a hírt, arra is gondolt, hogy átverés. Még akkor sem hitte el, amikor megnézte a Wabard honlapját – a különféle nyereményjátékokat hirdető csalóka levelek kétkedővé teszik az embert. „Vannak cégek, amelyek egy sor lehetetlen feltételt támasztanak az ügyféllel szemben, ha részt akar venni a nyereményjátékban, itt viszont semmi ilyesmiről nem volt szó. Nem kellett sem újabb biztosítást, sem hűségnyilatkozatot aláírnom még a fődíj átvételéhez sem”.
Farkas Katalin a fővárosban él, pénzügyi területen dolgozik, tíz hónapja otthon van a kisfiával. Tizenhét éves kora óta vezet, eddigi autóját, egy hétéves Opel Corsát a tervek szerint édesanyja kapja meg. Farkas Katalinéknál kezdett aktuálissá válni egy nagyobb kocsi beszerzése, és a probléma most megoldódott. Fortuna még azelőtt új autóhoz juttatta a családot, hogy egyáltalán eldöntötték volna, milyen típust szeretnének.
A Ford kulcsát Czakóné Kovács Anna, a Wabard Biztosító Zrt. vezérigazgatója adta át. „Nagyon örülök annak, hogy jó helyre került a fődíj. A kötelező felelősségbiztosítás elemzései szerint Katalin járművezetőként minden szempontból kedvező besorolásba tartozó ügyfél. A baleseti statisztikák alapján a harminc és negyven év közötti, kisgyermekes hölgyek óvatosan vezetnek, az általuk okozott károk alapján alacsony kockázatot jelentenek. Ők a legkedvezőbb ügyfeleink, ennek hatása az általunk meghirdetett kedvező díjakban is látható, A lakosság ezen része a leginkább preferált célcsoport” – említette a vezérigazgató asszony.
Milliárdos üzlet lehetne egy újabb katasztrófa
2010 május 12.
Kategória:
Általános
Milliárdos üzlet lehetne egy újabb katasztrófa
Nem gondolták a hazai biztosítók korábban, hogy a magyarokat vulkánkitörés is fenyegetheti valamilyen formában, ezért nincs erre az esetre semmiféle ajánlatuk. Ugyanakkor úgy tűnik, mostantól végérvényesen be kell venni az utazni vágyóknak, a felmerülhető kockázatok közé a vulkán-problémát is. Ilyen biztosításra napról-napra nagyobb lenne az igény - nyilatkozta Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz cég értékesítési igazgatója.
Az alkuszoknál koncentráltan jelentkezik az ügyfelek elvárása, hiszen e cégek munkájának lényege éppen az, hogy egy helyen kínálják lehetőleg minden biztosító ajánlatát, azok közül is ügyfélre szabottan a legjobbat. Az izlandi természeti katasztrófából felocsúdva a CLB-nél szinte folyamatosan csörög a telefon, s minden második ügyfél vulkánbiztosítást keres. Úgy tűnik, az ügyfelek gyorsabban reagálnak a piacra, mint maguk a szolgáltatók - összegzi a szakértő.
Németh úgy véli, most milliárdos üzletet szerezhetne meg az a szolgáltató, amelyik elsőként reagál a piaci igényre, főleg, hogy újabb, az előzőnél is nagyobb vulkánkitörést prognosztizáltak a szakértők. A szakértő elismeri, korábban viccesnek tartotta volna minden magyar utas, ha ilyen természeti csapás esetére is ajánlottak volna neki biztosítást, ám mostantól ez nem vicc, a világ számos repülőterén rekedt emberek százezreinek a példája és az összességében többmilliárd eurós anyagi kiesés bizonyítja, ezt a természeti katasztrófát érdemes minden országban komolyan venni.
Németh úgy véli, mostantól az sem lehetne kifogás, ha egy ilyen extra csomag jóval drágább lenne egy normál utasbiztosításnál, mert az, akinek drága az ideje, hajlandó lenne erre az eshetőségre is felkészülni, s valamivel többet áldozni az esetleges kár megelőzésére. A CLB szakértője, azonban egyetért a biztosítók félelmeivel is, miszerint egy ilyen nagyságrendű kárkifizetési igény akármelyik biztosítót a csődbe is vihetné.
Így lehet, hogy mégsem lesz vulkánbiztosításunk egyhamar, de Németh Péter inkább azért aggódik, mert a hazai utasok jelentős része még alap utasbiztosítást sem köt, mielőtt külföldre utazna. Ebben sajnos, az európai országok között eléggé hátul kullogunk, pedig azt mindenki tudja, hogy a magyar pénztárcákhoz mérve külföldön szinte megfizethetetlen a gyógykezelés, de még egy sürgősségi ellátás is. Ez a váratlan természeti katasztrófa talán rávilágít az utasbiztosítás lényegére és fontosságára is - véli a cég szakértője.
A gyerekeknek jár a biztosítás
2010 május 12.
Kategória:
Általános
A gyerekeknek jár a biztosítás
Magyarországon minden 3 és 18 év közötti gyermek balesetbiztosításban részesül, de a szülők többsége nem tud róla.
A Magyar Állam nevében a Magyar Köztársaság Pénzügyminisztere 2006. december 27-én 3 évre szóló szerződést kötött a Generali-Providencia Biztosítóval azért, hogy az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról szóló 119/2003. sz. Kormányrendeletnek megfelelően biztosított korosztály tagjai a 3. életévük betöltésének napjától 18. életévük betöltésének napjáig államilag finanszírozott biztosítási védelemben részesüljenek.
Az általános balesetbiztosítási szolgáltatás automatikusan, semmilyen szerződéskötésre nincs szükség.
A biztosítás a nap 24 órájában érvényes bel- és külföldön bekövetkezett balesetekre egyaránt.
Ha a szülők ezen felül valamilyen csoportos gyermek vagy tanulói biztosítást az óvodában, iskolában vagy kollégiumban, akkor két egymástól független biztosításuk van, vagyis egy baleset után kétszer vehetik fel a biztosítási összeget.
Romló kilátások növelik az érdeklődést a munkanélküliség biztosítás iránt
2010 május 12.
Kategória:
Munkanélküliség biztosítás
Romló kilátások növelik az érdeklődést a munkanélküliség biztosítás iránt
A gazdasági teljesítmény visszaesése nyomán elemzők az év végéig újabb tömegek elbocsátását prognosztizálják, kétszámjegyű munkanélküliségi rátát jelezve előre. Ezek a várakozások is folyamatosan az érdeklődés középpontjában tartják a munkavállalók széles köre által igénybe vehető jövedelempótló biztosítási lehetőségeket. A közelmúltban a CLB Független Biztosítási Alkusz is megkezdte az April munkanélküliségi biztosításának forgalmazását. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy jellemzően 30-35 évesek kötnek 9 hónapon keresztül havi 100 ezer forintot térítő módozatot.
A KSH második negyedéves munkaerő piaci adatai szerint a tavalyi év azonos időszakához képest az állásnélküliek száma 83 ezerrel nőtt. Ez a szám a várakozások szerint tovább nő, így a munkanélküliségi ráta az év végére várhatóan jóval a 10 százalékos lélektani határ fölé emelkedik. Nem csoda tehát, hogy a Google adatai szerint az elmúlt hónap során is heti 3-5 ezer hazai érdeklődő próbált a legismertebb keresőn keresztül információhoz jutni a munkanélküliségi biztosításról.
"Rendkívül fontos, hogy az emberek felmérjék rövid- és hosszú távú lehetőségeiket és minden eshetőségre időben felkészüljenek. A jövedelempótló biztosítás a többség számára megfelelő biztosítékot kínál ahhoz, hogy az új állás megtalálásáig se kelljen a felélni a megtakarításokat." - mondta Bravik Attila, a CLB helyettes ügyvezetője.
A CLB adatai szerint - noha munkanélküliség esetére igen széles határok között, 50 ezertől 250 ezer forintig választható a havi jövedelemtérítés összege - a legjellemzőbb a 100 ezer forintos biztosítási összeg. A rendelkezésre álló 6, illetve 9 hónapos térítési időszakok közül szinte kivétel nélkül a nagyobb biztonságot jelentő 9 hónapos lehetőséget választják. Érdekes módon a munkanélküliség biztosítást kötők nem a nagyobb elbocsátási kockázattal szembesülő idősebb, hanem jellemzően a 30-35 éves korosztályból kerülnek ki.
A munkanélküliség biztosításra az ügyfelek havonta átlagosan mintegy 2500 forintot fizetnek, miközben a legolcsóbb és legdrágább munkanélküli biztosítás havi díja között - az elérhető módozatok széles skálájának megfelelően - több mint 7000 forint különbség van:
| Végzettség | 6 hónapon belül aláírt hitelben | Térítéses időszak | Térítés mértéke | Havi díj | |
| Legolcsóbb | felsőfokú | adós | 6 hónap | 50 eFt / hó | 817 Ft / hó |
| Legdrágább | nem felsőfokú | nem adós | 9 hónap | 250 eFt / hó | 7.851 Ft / hó |
A munkanélküliség biztosítással kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az - az életbiztosítási kötvényekhez hasonló módon - maradandó egészségkárosodás és balestei halálra is fedezetet nyújt. A biztosítás megkötéséhez számos követelményt kell teljesíteni, de általánosan elmondható, hogy 10 munkavállalóból 7-8 meg tud felelni a biztosítási feltételeknek.
Mennyiből jön ki havonta egy család teljes anyagi biztonsága?
2010 május 12.
Kategória:
Általános
Mennyiből jön ki havonta egy család teljes anyagi biztonsága?
Napi egy doboz cigaretta áránál is kevesebből!
A válság idején sokan dönthetnek úgy, hogy anyagi helyzetük romlását a biztosításaik felmondásával ellensúlyozzák vagy enyhítik. Pedig ilyenkor különösen veszélyes következményekkel járhat, ha hosszú évek munkája során előteremtett érték (lakás, autó, ingóságok) károsodik, vagy akár meg is semmisül. A CLB Független Biztosítási Alkusz alábbi modellszámítása azt igazolja, hogy már havi 11-13 ezer forint is elegendő ahhoz, hogy egy család a legjellemzőbb kockázati tényezőket hiánytalanul lefedezze.
A számítások alapja
A biztosítástipp.hu oldalon a számításokat olyan kétgyermekes családra végeztük el, amelyben a 40 éves apa az egyetlen kereső. A család egy 80 négyzetméteres, 2 éve épült házat birtokol, amelyben 4 millió forint értékű ingóság található. Egy Suzuki Swift 1.3 GLX autóval is rendelkeznek, a lakásra és az autóra összesen 10 millió forintos hiteltartozásuk van.
A család keresőjére kötött hitelfedezeti biztosítás
A család keresőjének hirtelen elvesztése a mély gyász mellett a család vagyoni hátterének teljes megrendülését is eredményezheti. A hiteltörlesztési képesség elvesztése egy egyszerű hitelfedezeti biztosítással ellensúlyozható, tragédia esetén a biztosító egy összegben fizet a hitelt adó pénzintézet felé.
A biztosítastipp.hu oldalon elvégzett kalkuláció során a családfő számára 5.330 és 14.000 forint/hó díj között találunk 10 millió forintnyi hitelre fedezetet nyújtó konstrukciókat.
CASCO: nem csak az általunk okozott károk esetén szükséges
A kötelező biztosítás mellé az autósok többsége még nem köt CASCO-biztosítást. Hiába azonban az óvatos, szabálykövető közlekedés, egy felverődő kavics által megrepesztett szélvédő vagy egy ismeretlen autós által a parkolóban okozott sérülés is könnyen százezres kárt tud okozni a járműben, nem szólva arról, ha a járművet ellopják.
Az elmúlt években – nem utolsósorban az online biztosításközvetítés versenynövelő hatásának köszönhetően – a casco-díjak átlagos mértéke a töredékére esett vissza. A példánkban említett Suzuki gépkocsira például (10 százalék, minimum 50 ezer forintos önrész mellett) egy vidéki városban már 4 ezer forint alatt is teljes körű casco-biztosítás köthető, de nagyvárosban is alig kerül többe.
| Budapest | Agglomeráció | Megyeszékhely | Vidék | |
| forint/hó | XVI. Kerület | Dunakeszi | Győr | Szekszárd |
| Legolcsóbb | 5 520 | 4 240 | 3 988 | 3 692 |
| Legdrágább | 9 194 | 9 194 | 6 766 | 6 766 |
Lakásbiztosítás: figyeljünk az ingóságok értékére is!
Az otthonunk életünknek színtere, családunk egyik legfontosabb értéke. Biztosítás híján a lakást ért nagyobb károsodás a család anyagi helyzetének akár egész generációra szóló megrendülését is eredményezheti. Pedig a lakásbiztosítás a lakás értékéhez képest az egyik legolcsóbb biztosítás: a példában szereplő családi ház, illetve a benne található 4 millió forintnyi ingóság biztosítása – a ház területi elhelyezkedésétől függően már akár 1400-2000 forinttól is elérhető.
| Budapest | Agglomeráció | Megyeszékhely | Vidék | |
| forint/hó | XVI. Kerület | Dunakeszi | Győr | Szekszárd |
| Legolcsóbb | 2 000 | 1 720 | 1 517 | 1 400 |
| Legdrágább | 3 572 | 3 572 | 2 159 | 2 087 |
Az ingóságokat sem érdemes alulbiztosítani, hiszen 1 millió és 4 millió forintnyi érték biztosítási díja között csupán havi néhány száz forint a különbség, kár esetén viszont a biztosító a megadott értéken belül térít. Meglévő biztosítást is érdemes felülvizsgálni, hiszen az elmúlt években jelentősen megváltoztak a négyzetméterárak és számottevően nőtt az ingóságok értéke is. Időközben újabb, nagyobb értékű berendezési tárgyak is bekerülhettek a lakásba, arról nem beszélve, hogy a biztosítói árverseny itt is az ügyfél előnyére válik.
Összegzés: Biztonság egy villanyszámla áráért
| Budapest | Agglomeráció | Megyeszékhely | Vidék | ||
| forint/hó | XVI. Kerület | Dunakeszi | Győr | Szekszárd | |
| CASCO(10%/50eFt önrésszel) | Legolcsóbb | 5 520 | 4 240 | 3 988 | 3 692 |
| Legdrágább | 9 194 | 9 194 | 6 766 | 6 766 | |
| Az otthon és ingóság biztosítása | Legolcsóbb | 2 000 | 1 720 | 1 517 | 1 400 |
| Legdrágább | 3 572 | 3 572 | 2 159 | 2 087 | |
| Életbiztosítás a családfőre (10MFt) | Legolcsóbb | 5 330 | 5 330 | 5 330 | 5 330 |
| Legdrágább | 14 000 | 14 000 | 14 000 | 14 000 | |
| Összesen | Legolcsóbb | 12 850 | 11 290 | 10 835 | 10 422 |
| Legdrágább | 26 766 | 26 766 | 22 925 | 22 853 |
"A fenti számításokból két fontos következtetés is levonható.” – összegez Bravik Attila, a CLB ügyviteli igazgatója. - „Egyrészt az, hogy amikor napi egy doboz cigaretta, vagy egy háztartás villanyszámlájának értékéért széles körűen biztosítható a család vagyoni biztonsága, nem éri meg ezeken a tételeken spórolni. Másrészt a piacon fellelhető nagy, esetenként közel háromszoros díjkülönbségek miatt a korábbi biztosításainkat máshol megkötve jelentős megtakarításokat érhetünk el."
A biztosítási piac alapelve az átláthatóság
2010 május 12.
Kategória:
Általános
A biztosítási piac alapelve az átláthatóság
A biztosítási piac vezető alapelvének nevezte a transzparenciát Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke, hétfőn a 6. Biztosításszakmai Konferencián elhangzott előadásában Budapesten.
Az európai szabályozásban jelenleg két úton jár a hagyományos befektetés, és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, de néhány év múlva a kettő egységesülni fog - mondta Jaap Meijers az európai alkuszszervezet, a Bipar elnöke a konferencián. Papp Lajos a transzparenciára a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást hozta példaként, amelyet néhány év alatt az internetes alkuszok tettek átláthatóvá. "Kár, hogy az átláthatóság csak az árra vonatkozik, a szolgáltatások kimaradtak belőle" - tette hozzá az elnök, aki utalt arra is, hogy az alkuszok azért nem adták ki a biztosítók "citrom díjait", mert éppen az összehasonlíthatóságon lehetett volna vitatkozni.
Az elnök kifogásolta, hogy az állam éppen az alkuszok tevékenységét szabályozó jogalkotásból hagyja ki őket. Véleménye szerint amíg a biztosítási alkuszok tevékenysége ma is keretek közé szorított, addig ez nem mondható el a pénzügyi termékeket értékesítő banki és postai alkalmazottakról. Előbb ez utóbbiakat fejlesszék fel az alkuszok szintjére, utána vegyék elő újra a biztosítási termékek értékesítőit - javasolta. A biztosítóknak pedig azt a javaslatot tette, hogy ha ugyanannak az ügyfélnek második és harmadik biztosítást is szeretnének eladatni az alkuszokkal, akkor adjanak azokra díjkedvezményt. Jaap Meijers a Bipar-t bemutatva elmondta, hogy annak 47 nemzeti alkusz szervezet a tagja 31 országból, és 100 ezer biztosításközvetítőt képvisel.
A brüsszeli székhelyen egy 6 fős stáb végzi a lobbizást az uniós apparátusban. A jelenleg megoldás alatt lévő problémák közül kiemelte, hogy más európai szabályok vonatkoznak a hagyományos befektetési eszközökre, mint a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra, és ezeket egységesíteni kell. Az egységesülés előkészületeit Paul Carty, a Bipar EU-bizottsági elnöke vázolta a konferencián. Az egységesülési döntés meghozatala 2013 körül várható, de már az új irányelv első változatának megfogalmazásánál ott a Bipar. "Ha már van egy javaslatszöveg, azon később nehéz változtatni" - tette hozzá a bizottsági elnök.
Forrás: Profitline.hu
Új biztosítás a H1N1 miatt
2010 május 12.
Kategória:
Általános
Új biztosítás a H1N1 miatt
Ősz végére, tél elejére új biztosítási konstrukcióval állnak elő a társaságok - mondta a Klubrádióban a MABISZ utasbiztosításért felelős vezetője. Horváth Péter a Go magazin c. műsorban arról számolt be, hogy az új influenza járvány közeledtével a biztosító társaságok arra az esetre is szeretnék biztosítani ügyfeleiket, ha például valakit kiszűrnek és elkülönítenek.
Ugyanis a vizsgálat, a karanténba helyezés és ellátás díját jelen pillanatban az utasnak kell fizetnie, addig amíg kiderül, hogy beteg-e vagy sem. Erre az esetre készítenének egy új biztosítási modellt. Horváth Péter a biztosítás díját még nem tudta megmondani, hogy milyen biztosítási forma lesz. Elképzelhető, hogy kiegészítő biztosítás lesz, de az is lehet, hogy beépítik az alapbiztosítási díjba.
A forgalom csökkenése is kedvező lehet a biztosítóknak
2010 május 12.
Kategória:
Általános
A forgalom csökkenése is kedvező lehet a biztosítóknak
2009 második negyedévében ötmilliárd forinttal több profitot realizáltak a biztosítók, mint az év első három hónapjában. Előrejelzések szerint az egész éves profit meghaladhatja a 2008-as eredményt.
A számokkal azonban óvatosan kell bánni, ugyanis a pénzügyi felügyelet csak az idei évtől kezdte meg negyedéves bontásban közölni a profitadatokat, továbbá a szezonalitásnak is nagy szerepe van a biztosításkötésben.
Nem jelent felhőtlen örömet a profitbővülés a biztosítók számára, az ugyanis részben a szigorú költségellenőrzésnek, valamint a jutalékkifizetések alacsonyabb forgalom miatti csökkenésének köszönhető. A biztosítási szektor sajátossága, hogy a költségek nagy része a szerződéskötések kezdetén jelentkezik, még a bevételek csak később, sokszor évek alatt realizálódnak. Ennek következménye, hogy az üzleti volumen visszaesésekor emelkedik az üzemi nyereség.
Tájékoztató a Wabard Biztosító Zrt. termékterjesztésének felfüggesztéséről
2010 május 12.
Kategória:
Általános
Tájékoztató a Wabard Biztosító Zrt. termékterjesztésének felfüggesztéséről
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) mai határozatában 2009. szeptember 25-től visszavonásig felfüggesztette a Wabard Biztosító Zrt. (Wabard) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb), casco és hazai, illetve nemzetközi közúti árufuvarozók felelősségbiztosítási termékeinek terjesztését. A határozat a biztosítónál lefolytatott vizsgálat, illetve a Felügyelet rendelkezésére bocsátott adatok alapján született meg.
A felfüggesztés nem érinti a meglévő szerződéses állományt: ezek esetében a Wabardnak változatlanul teljesítenie kell biztosítási kötelezettségeit. A biztosító 2009. szeptember 24-e után tett ajánlatot azonban már nem fogadhat el, s újabb flottajárműveket sem biztosíthat. A Felügyelet a biztosító vezérigazgatójának 500 ezer forint személyi bírság megfizetését is előírta.
A Felügyelet kötelezte a biztosítót a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer megerősítésére 2009. december 31-ig. A határozat szerint szükség van a teljes szabályozási rendszer módosítására, a szabályzatok közötti összhang megteremtésére és a felelősségi körök tisztázására. A szabályzatok elkészültét követő 3 hónap folyamatos működés után azokat és az azoknak megfelelő munkafolyamatokat egy független, biztosítási minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló céggel kell ellenőriztetni, s az audit eredményeit meg kell küldeni a Felügyeletnek.
A Wabardnak folyamatos működést biztosító nyilvántartási, adatfeldolgozási és -szolgáltatási rendszert kell kiépítenie, kiemelten a kgfb-szerződésekhez kötődő tájékoztatási kötelezettségeinek teljesítéséhez. A biztosítónak valamennyi termékére a jogszabályoknak megfelelő, a kgfb-konstrukciókra pedig a biztosításmatematikai elvekkel is összhangban álló díjkalkulációt kell készítenie.
A Felügyelet kötelezéseket írt elő a Wabard számára a kgfb-szerződések díjhalasztásra vonatkozó rendelkezések, a díjfizetési kötelezettségek szerződésben való rögzítésére, illetve a szerződéses feltételek és az ügyfél-tájékoztatók közötti összhang hiányossága miatti problémák megszüntetésére is, 2009. december 31-i határidővel. Szükség van arra is, hogy a biztosító belső ellenőrzési rendszerét a továbbiakban a jogszabályoknak megfelelően, a felügyelő bizottság szakmai irányításával végezze, illetve valamennyi - így az eszközök értékelésére és a flottaállomány adatainak dokumentáltságára vonatkozó bizonylatolási - eljárásában feleljen meg a számviteli jogszabályoknak.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete