2016.03.01

A kockázatokhoz mérten elegendő-e a tőke és üzletileg megbízhatóan működik-e a biztosító? Ezekre az alapvető kérdésekre ad megnyugtató válaszokat az uniós Szolvencia II (SII) irányelv, amelynek elfogadása mérföldkő a biztosítási szakma történetében. Az új rendszer - amelyet idén januártól a magyarországi piaci szereplőknek is alkalmazniuk kell - gyökeresen megváltoztatja a biztosítási szektor működését.

Az Európai Unióban (EU) a biztosítók tevékenységéhez szükséges szavatoló tőkekövetelményre vonatkozó szabályokat még az 1970-es években alakították ki két uniós irányelvben. A mostanáig alkalmazott tőkekövetelmény-szabályok tehát meglehetősen régiek voltak. Már egy 1997-ben publikált nemzetközi jelentés változtatásokat javasolt, noha e dokumentum akkor még az úgynevezett Szolvencia I. szerinti szavatoló tőkekövetelmény megbízhatóságát bizonyította.

Az akkoriban történt módosítások lényegében csak finomítások és szigorítások voltak: megemelték a szavatoló tőkekövetelmény szintjét a biztosítók fizetőképességének erősítése céljából, de nem változtatták meg annak számítási módszertanát (vagyis a szolvencia rendszer lényegét). Az Európai Bizottság - a tagállamokkal együttműködve - végül 2001-ben indította el a Szolvencia II. (SII) projektet. Ennek célja az volt, hogy a prudenciális (üzleti megbízhatóságra vonatkozó) szabályozást áttekintve kockázatérzékeny szavatoló tőkekövetelményt állapítsanak meg. Rá egy évre azonban egy újabb jelentés kimutatta: a szavatoló tőke szintjének jogszabályszerű mértéke önmagában már nem elegendő garancia a biztosítók stabil működéséhez.

A banki tőkeszabályozásban forradalmi változásokat hozó Lámfalussy-rendszer kiterjesztése a biztosítási szabályalkotásra ezzel párhuzamosan aztán alapvető változást hozott az SII kialakítási szempontjait illetően is. Utóbbi tehát szándékát, tartalmát érintően párhuzamba állítható, a szükséges mértékben összehangolható a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tőkemegfelelési követelményeit meghatározó bázeli és EU-folyamatokkal. Nem mellékesen tehát fontos cél lett a prudenciális felügyeleti rendszer szektorok közötti harmonizációja, illetve a biztosítói csoportok és pénzügyi konglomerátumok felügyeletének hatékonyabbá tétele is.

Az uniós jogalkotás mindezek nyomán 2009 novemberében fogadta el a biztosítók, viszontbiztosítók prudenciális és tőkekövetelményeket tartalmazó (2009/138/EU számú) SII. irányelvet. E szerint 2016-tól komplex, elvi megközelítésű, kockázatalapú tőkekövetelmény és prudenciális szabályrendszer lép életbe. Három pillére: a tőkekövetelményre és annak számítására vonatkozó mennyiségi, a vállalatirányításra és felügyeleti eljárásokra vonatkozó minőségi követelmények, harmadikként pedig az információnyújtásra és közzétételre vonatkozó előírások.

E folyamat keretében az EU kialakította az európai szintű kockázatalapú felügyelési szabályrendszert is (ami egyúttal szintén erősítette a csoportszemléletet). 2011-ben ugyanis létrejöttek a banki, biztosítási, tőkepiaci Európai Felügyeleti Hatóságok (így a biztosítási piac felügyelésére az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság /EIOPA/); és a szintén létrejött európai rendszerkockázati testület, amelynek feladata a pénzügyi rendszer egészének nyomon követése és a kockázatok elemzése. Az európai uniós pénzügyi szektor felügyeleti rendszer célja a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, a pénzügyi piac és a termékek átláthatósága, az ügyfelek érdekeinek védelme.

Az SII-t 2016. január 1-jétől kell alkalmazni valamennyi tagállamban, s ezek nemzeti jogrendszereiben legkésőbb március 31.-ig kell átültetni az uniós előírásokat. De voltaképp milyen alapelvekről is van szó?

Az új rezsim egyrészt a kockázatok lefedő, egységes elvek szerint megképzendő szavatoló tőkeszükségletet ír elő. Ennek, illetve a minimális tőkeszükségletnek a számítása - hasonlóképp a bankok bázeli rendszeréhez - történhet standard formulával, illetve teljes vagy részleges belső modellel. A szavatoló tőkével fedezendő tőkeszükséglet mérlegen kívüli elem is lehet. A szavatoló tőkeelemeket minőségi kritériumok alapján három szintre kell besorolni (a figyelembe vehetőségük ettől függ). A befektetésekre azonban nincs eszköz és limitkorlátozás, de a kockázatkoncentráció elkerülése kiemelt szempont. További követelmény a megfelelő biztosítástechnikai tartalékok képzése (a számítások alátámasztásául szolgáló elvek, biztosításmatematikai és statisztikai módszerek harmonizálása), ami a legjobb becslés és kockázati ráhagyás összege.

Fontos az arányosság elve, amely kiterjed a teljes szabályozási keretrendszerre, tehát a felügyelt intézmények és a felügyeleti gyakorlatra is. A cél az, hogy az SII ne rójon túlzott terheket a kis- és közepes nagyságú biztosítókra. A követelményeket a tevékenységük, kockázataik jellege, nagyságrendje, összetettsége figyelembevételével kell teljesíteni. Ez azonban természetesen nem mentesít a jogszabályi kötelmek betartása alól.

Jóllehet a felügyelés alapvető célja az egyedi biztosítók felügyelete, az SII meghatározza a csoportszintű felügyelet hatálya alá tartozó biztosítók, vállalkozások körét is. A csoportszemlélet megköveteli, hogy a belső uniós piac hatékony működésének érdekében összehangolt szabályok legyenek a biztosítói csoportok felügyeletére is. Míg korábban ezek csak kiegészítő szabályozási felügyelési elemek voltak, a SII külön csoportszintű mennyiségi követelményeket és kockázatkezelési szabályokat ír elő.

Mint említettük, az SII a tőkemegfelelés számításához a standard formula mellett bevezeti a - részleges, vagy teljes - belső modell alkalmazásának lehetőségét. Alkalmazásuk felügyeleti engedélyhez kötött.

A hazai biztosítóknak (is) az SII rendszer bevezetésének megkönnyítését, az arra való felkészülést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által biztosított úgynevezett preapplikációs (előzetes alkalmazási) folyamat segítette. Ennek révén megállapítható, hogy az adott biztosító - még a belső modell alkalmazására vonatkozó kérelme beadása előtt - mennyire készült fel e modell alkalmazására. A preapplikációs támogatást a jegybank az SII rendszer hatályba lépését követően is biztosítani kívánja.

A biztosítók, de a felügyeleti hatóságok működésének is jelentősen meg kell változnia ahhoz, hogy megfeleljenek az SII minőségi és mennyiségi követelményeinek.

A vállalatirányítási követelmények szerint biztosítani kell, hogy a biztosítók hatékony, az üzleti tevékenységének megfelelő, óvatos és megbízható irányítási rendszert működtessenek. Ez kiterjed a kockázatkezelési, aktuáriusi, saját kockázat- és szolvenciaértékelési, belső ellenőrzési rendszer, belső audit, megfelelőségi (compliance), illetve az ügymenet kiszervezési funkciókra, illetve az ezekhez kapcsolódó jó üzleti hírnévre és szakmai alkalmasság elvárásokra is.

Magyarország az új vállalatirányítási követelmények többségének már 2015. áprilistól megfelelt (még a régi biztosítási törvény /Bit./ módosítása alapján). Az idén januártól életbe lépett új Bit. pedig a további előírásokat is életbe léptette. Az aktuáriusra, belső ellenőrzési feladatkör és belső kontrollrendszerre, illetve az ügymenet kiszervezésére vonatkozó szabályok szintén már 2016-ot megelőzően összhangban voltak az SII szabályaival. Jellemzően ugyanez a helyzet a biztosítók különböző irányító testületeire és azok tagjaira vonatkozóan. Magyarországon ráadásul létezik olyan, számviteli rendért felelős vezetőre vonatkozó szabályozás, amit az SII nem kezel (a hazai rendszer tehát szigorúbb!).

Ami a kockázatkezelést illeti, a kockázat alapú szemléletnek be kell épülnie már az üzleti tervezésbe, és ez a mennyiségiek mellett megjelenik a minőségi követelményeknél is. Utóbbiak teljesen új szemléletet jelentenek a biztosítók irányításában, ami kihívás a biztosító vezető testületeinek, nagyobb fegyelmet követelve a belső kommunikációban.

A kockázatkezelés új, szerves része a biztosító saját kockázat- és szolvenciaértékelés (ORSA). Ez azt jelenti, hogy a biztosítónak magának is rendszeresen értékelnie kell, hogy a kötelezettségek hosszú távú teljesítéséhez elegendő-e a szavatoló tőkéje. Az eredmény azonban nem ad alapot a szavatoló tőkeszükséglettől eltérő tőkekövetelmény megállapítására, vagy a tőkemegfelelés számonkérésére, továbbá kiegészítő tőkekövetelmény előírására sem.

A saját kockázat- és szolvenciaértékelés során a biztosítónak le kell írnia az egyedi kockázati profilját, értékelnie kell a tőkehelyzetet, számba kell vennie a kötelezettségeket, azok kockázatait, a kockázatvállalási határokat, s az üzleti stratégiát. Ez alapján meg kell határoznia a szavatoló és a minimális tőkeszükségletet, a biztosítástechnikai tartalékok követelményeit, s természetesen gondoskodnia kell az azoknak való folyamatos megfelelésről. Meg kell határoznia a standard formulával, vagy belső modellel számított szavatoló tőkeszükséglet számításához használt feltevések és a kockázati profil közötti eltérés mértékét (főképp akkor, ha az eltérés jelentős). Ha a biztosító úgynevezett illeszkedési kiigazítást, volatilitási kiigazítást alkalmaz, értékelni kell a szavatolótőke-szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel kapcsolatos követelményeknek való megfelelést is.

Alapvető változás, hogy az SII rendszer - a jelenleg alkalmazottól eltérő - gazdasági értékelést vezet be. Ez azt jelenti, hogy a különböző eszközöket azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során értékesíteni lehetne. A források vagy kötelezettségek pedig úgy értékelendők, ahogy az ugyanilyen felek és piaci feltételek közt megvalósult ügylet során át lehetne ruházni, vagy ki lehetne egyenlíteni.

Az SII ugyanakkor lehetővé teszi a gazdaságitól eltérő alternatív értékelési elv használatát is. Ennek azonban összeegyeztethetőnek kell lennie az - egyik uniós rendeletben előírt - nemzetközi számviteli standardokban előírt értékelési módszerekkel (kivéve, ha a biztosítónak engedélye van egyedi értékelési módszer használatára).

Az SII egyfajta referenciaként kezeli az IFRS (azaz a nemzetközi számviteli szabvány szerinti) előírásokat - figyelembe véve az IFRS9 (pénzügyi eszközök értékelési követelményei) és az IFRS4 (biztosítási szerződések) kölcsönhatásait is. Ez nem jelenti azt, hogy az alternatív értékelési elvnek IFRS alapúnak kell lennie, az bármely nemzeti számviteli szabály lehet, ami az éves beszámoló megalapozását célozza. A biztosítók egyébként először a 2017-től induló üzleti évről készíthetnek IFRS alapú éves beszámolót.

Talán meglepő, de az SII irányelv nem rendelkezik a könyvvizsgálati követelményekről. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi régi és az azt megtartó új Bit. előírásai - amelyek szerint az éves beszámolót auditálni kell - szigorúbbak, mint az SII irányelv.

Mint említettük, az SII rendszer bevezetése alapvetően új követelményeket jelent az információ nyújtását, a felügyeleti jelentés tartalmát illetően is. Az eddig hatályos adatszolgáltatáshoz képest mélyebb-szélesebb részletekbe menő, egységes európai táblarendszert vezettek be, amely a piaci értékelési elvek alkalmazásához kapcsolódóan különösen a befektetésekről és a tartalékokról ad a jelenleginél sokkal bővebb információt. Ez egyúttal teljesen új technikai háttér megteremtését teszi szükségessé mind európai, mind nemzeti szinten.

A 2015. évi felkészülési szakaszban az SII szerinti éves adatszolgáltatást a kontinens biztosítóinak 80 százaléka teljesítette az illetékes európai felügyeletek részére. Magyarországon az arány 100 százalékos volt, míg a szintén előírt negyedéves adatszolgáltatásnál - az Európa-szerte elvárttal azonos - 50 százalékos. Az új rendszerre vonatkozó szabályok közvetlenül hatályosuló uniós végrehajtási rendeletben, technikai sztenderdekben és EIOPA-iránymutatásban, továbbá nemzeti diszkréciók (ma hatályos elvárásokból továbbra is megmaradó követelmények) szerint alkalmazandók.

A "végső roham", azaz a technikai felkészülés a 2015. évi tesztelésre már 2014 decemberétől megindult. Az MNB tájékoztatót tartott a felkészülési időszakot érintő (teszt)adatszolgáltatásról, és képzést nyújtott mind a 29 érintett hazai biztosítónak az ehhez szükséges szoftver használatához. Az adatállomány nagyságát érzékeltetendő mindössze egyetlen információ: a különböző SII felügyeleti jelentésekhez az EU- előírások szerint összességében 130 különböző - egyenként akár 50 excel munkalapot tartalmazó - uniós táblázatot kell kitölteniük a piaci szereplőknek évente. A tárgyidőszakokat követő adatszolgáltatások időtartalma 2020-ig fokozatosan egyre rövidül (tehát gyorsul a ritmus).

Az uniós jelentést egy MNB-rendelettel szabályozott nemzeti felügyeleti adatszolgáltatás egészíti ki. A biztosítóknak ráadásul a 2016. január 1-i indulásra, az úgynevezett "Day one"-ra vonatkozóan külön jelentést kell teljesíteniük néhány kiemelt témakörre vonatkozóan (így szavatoló tőke, szavatoló és minimális tőke-szükséglet, nyitó mérleg és a 2015. december 31-i zárástól való eltérések szöveges magyarázata) 2016. május 20-ig az MNB-nek. A felügyeleti információnyújtása mellett hangsúlyos a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló, a pénzügyi stabilitási jelentés céljára nyújtott információk köre is. Ez a nemzetközi kötelezettségek teljesítését, rendszerszintű kockázatok felmérését is szolgálja.

Az SII a biztosítók mellett a felügyeleti hatóságoknak is új elvárásokat fogalmaz meg. Mivel a piaci szereplőknél a közzétételi követelmények kapcsán előtérbe kerülnek az átlátható, számon kérhető működési elvek, a felügyelés eszközrendszere is ehhez igazodik, s megfelelő szabályok megteremtésével változik. A felügyeleteknél - ha lehet - még hangsúlyossá vált a kockázatok korai felismerése, a megelőzés, az időben való beavatkozás, a párbeszéd, végső esetben a piacról való kivezetés (felszámolás). Új, eddig nem létező eszköz a tőkekövetelményeknek való meg nem felelés rendbetételére meghosszabbított határidő bevezetése, valamint a kockázatoknak nem megfelelő szint esetén többlettőke követelmény előírás kezdeményezése.

Az SII irányelv átültetése Magyarországon új törvény megalkotását, teljes újrakodifikálást tett szükségessé. A modern magyar biztosításszabályozás történetének harmadik biztosítási törvénye alapjaiban változtatta meg a biztosítási szakma és a felügyelés szemléletét. Mindezek nyomán, a lépcsőzetes hatályba léptetést követően a biztosítási szektorban 2016. január 1-től teljes körűen hatályba és alkalmazandóvá vált az SII rendszer, amely kockázatalapú tőkekövetelményével, elvi megközelítéseivel gyökeresen eltér a 2015. december 31-ig hatályban lévő előírásoktól.

Forrás: Portfolio

Biztosítás fajta: 

  • Általános
Nyáron történik a legtöbb közlekedési baleset
2019 június 24.
Kategória:
Utasbiztosítás

Nyáron történik a legtöbb közlekedési baleset

Nyáron történik a legtöbb közlekedési baleset: a vezetők figyelmetlensége és az autók nem megfelelő műszaki állapota okozza általában a bajt. A rendőrök a héten vezetéstechnikai tréningen mutatták be a veszélyeket, például azt is hogy hogyan kell viharban vezetni. Idén is sokan indulnak autóval nyaralni, ilyenkor több mindent is érdemes észben tartani. Nemcsak a jármű műszaki állapota és a biztosítás fontos, de a célország közlekedési szabályaival sem árt tisztában lenni – egy apró hiba ugyanis drága bosszúság lehet a pihenésben – közölte az M1 Híradója.

Egy pillanat alatt elveszítheti uralmát az autója felett az a sofőr, aki nincs hozzászokva a hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló nyári záporhoz. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vezetéstechnikai szakértője, Hoffer Zsolt azt is bemutatta, hogy ilyen helyzetben hogyan kell elkerülni egy balesetet.

A legtöbb közlekedési baleset nem télen, hanem nyáron történik.

Ezt okozhatja egy nyári zápor, ami miatt csúszóssá válik az út, csökken a fék- és látótávolság. Emellett kockázatos lehet az is, ha valaki hosszú nyaralásra indul.

A Magyar Autóklub a rendőrséggel és egy ismert gumiabroncsgyártó céggel közösen a nyári autóvezetés veszélyeire hívta fel a figyelmet. A szakemberek szerint az ajánlások ellenére az emberek egy része kopott vagy téli gumival közlekedik, ami akár életveszélyes is lehet.

Sok a hanyag sofőr az utakon. A Véda kamerahálózat felvételei azt mutatják, hogy a sofőrök egy része a legalapvetőbb szabályokat sem tartja be.

A Híradóban bemutatott felvételen például egy férfi nem használta a biztonsági övet, nyakában pedig a távollátásra használt szemüvege lógott, míg az olvasóval pedig a telefonját böngészte.

A rendőrség a szabálysértések és a balesetek miatt tavaly ősz óta szigorúbban ellenőrzi és bünteti a közlekedés résztvevőit. Ennek köszönhetően az idei év első öt hónapjában már 7 százalékkal csökkent a balesetek száma és 20 százalékkal kevesebben haltak meg az utakon.

A javuló statisztikák ellenére a rendőrésg továbbra is arra kéri az embereket, hogy óvják testi épségüket és a nyári hónapokban legyenek még körültekintőbbek az utakon.

Érdemes tájékozódni a szabályokról a külföldi autós nyaralás előtt

Az adriai tengerpart, a görög főváros, az osztrák bicikliutak és a szlovén hegyek is népszerű nyári autós úticélok a magyarok körében. Éppen ezért érdemes tisztában lenni az itthonitól eltérő szabályokkal.

Köztudott, hogy a sebességhatárok is változhatnak országonként. Az viszont már kevésbé ismert, hogy Romániában és Horvátországban a jogosítványukat frissen megszerzett vezetők a lakott területen kívül 20 km/h-val kevesebbel hajthatnak, mint az eredeti sebességkorlát.

A közlekedési szabályok áthágása gyorsan megterhelheti a nyaralás büdzséjét. Csak néhány példa: ittas vezetésért Ausztriában akár közel 100 ezer forintot, 20 km/órás sebesség túllépésért Horvátországban minimum 20 ezer forintot, vezetés közbeni mobilozásért vagy ha nem kötjük be magunkat Szlovéniában csaknem 40 ezer forintot kell fizetnünk. Szlovéniában egyébként büntetnek azért is, ha nappal belterületen nincs bekapcsolva a tompított fényszóró és azért is, ha valaki dohányzik az autóban úgy, hogy 18 év alattival utazik. A külföldön kiszabott bírságokat pedig érdemes komolyan venni.

Az útdíjat és a bírságot is meg kell fizetni

Óberling József, ezredes elmondta: a legtöbb európai ország már csatlakozott az úgynevezett EuCarIs rendszerhez, azaz a forgalmi rendszám alapján Magyarországról is megkapja a külföldi hatóság az üzemben tartói adatokat, így kiszabhatja a magyar járművel szemben is a bírságot. Hozzátette: ezt érdemes a későbbiekben Magyarországról megfizetni, mert egy következő utazásnál problémát jelenthet az elmaradása.

Komoly költséggel járhat az útdíjak figyelmen kívül hagyása is. Legjobban azokban az országokban kell figyelni, ahol nincs általános díjfizetési kötelezettség, csak bizonyos útszakaszok, hidak vagy alagutak igénybe vétele díjköteles, ilyen Montenegró, Németország, vagy a Benelux-államok. Matricás autópálya rendszer van Szlovákiában, Romániában, Ausztriában és Szlovéniában, fizetőkapuk pedig Franciaországban, Olaszországban, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Görögországban és Horvátországban, ahol a szezonban még magasabbak az árak.

Az autós nyaralás előtt érdemes tehát mindenről naprakész információkat szerezni, a külföldi utakon pedig nem rutinból vezetni.

forrás: hirado.hu

CLB TIPP: Nem mindig elég, ha mi figyelünk vezetés közben, hiszen az utakon nem vagyunk egyedül; kössön utasbiztosítása mellé assistance kiegészítő biztosítást, hogy gépjárműve is biztonságban legyen! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Ki kössön biztosítást, az albérlő vagy a lakás tulajdonosa?
2019 június 07.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Ki kössön biztosítást, az albérlő vagy a lakás tulajdonosa?

Életük során az emberek jelentős része lesz szereplője a lakásbérleti piacnak: vagy bérlőként, vagy a másik oldalon állva, lakástulajdonosként. Az elmúlt néhány évben töretlenül drágultak a lakásbérletek, és minden jel arra mutat, hogy a folyamatnak nincs vége. Akár tanulmányok, akár munkalehetőség, akár más élethelyzet miatt, sokan döntenek úgy, hogy kivesznek egy lakást, házat. Érthető, hogy a lakást, mint sokak számára a legértékesebb vagyontárgyat mindenki szeretné biztonságban tudni.

De kinek a dolga biztosítást kötni a lakásra: a tulajdonosnak vagy a bérlőnek?

Tévhit, hogy a bérlő nem köthet lakásbiztosítást. Igazából mindkét fél köthet, hiszen érdekükben áll az ingatlan megóvása. A gyakorlatban persze az a jellemzőbb, hogy a tulajdonos köt biztosítást az ingatlanra, a lakó pedig a saját ingóságaira, vagyontárgyaira. Előfordulhat azonban olyan eset is, hogy a bérlő köt az ingatlanra is biztosítást, mert a tulajdonos nem rendelkezik ilyennel. Ez megállapodás kérdése, amelyet a bérleti szerződésben is érdemes rögzíteni, mert egy esetleges kár esetén a biztosító szolgáltatásához a tulajdoni viszonyok tisztázásán túl erre is szükség lehet.

Ha a tulajdonos nem hajlandó saját maga biztosítást kötni a kiadott ingatlanra, de ahhoz ragaszkodik, hogy az épületet ért károkat is a bérlő állja, akkor a bérlőnek érdekében áll biztosítást kötni az ingatlanra. Senki nem örül ugyanis annak, ha például egy csőtörés esetén az ő pénztárcájából kell kifizetnie a helyreállítás, illetve az alsó szomszédnak okozott kár költségét.

A felelősség a lényeg

Ahogyan a bérleti szerződésben rendelkeznek a felek arról, hogy a közüzemi mérőórák kinek a nevén legyenek, a rezsit milyen módon téríti meg a bérlő a lakás kiadójának, milyen berendezési tárgyakkal adja át a tulajdonos az ingatlant, kell-e például egy polc falra történő felfúrásához a tulajdonos engedélye, úgy érdemes a szerződésben tisztázni azt is, hogy van-e biztosítás az otthonra. Mire és kinek a vagyontárgyaira terjed ki, milyen esetekre vonatkozik, és ki fizeti a díjat.

Társasházban lévő lakás esetén általában a társasház is rendelkezik biztosítással, ezért erre is kérdezzünk rá a tulajdonosnál a bérleti szerződés megkötésekor. Érdemes lehet biztosítást kötni, mert a vagyontárgyaink biztonságán túl, a biztosítás megléte is hozzájárulhat a tulajdonos és a bérlő közötti jó viszony megtartásához is.

Forrás: 24.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban könnyedén összehasonlíthatja az elérhető lakásbiztosítás ajánlatokat, és ugyanilyen egyszerűen meg is kötheti az igényeinek megfelelőt. Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Erre figyelj, ha autóval indulsz nyaralni: a legtöbben elfelejtik
2019 június 05.
Kategória:
Utasbiztosítás

Erre figyelj, ha autóval indulsz nyaralni: a legtöbben elfelejtik

Az elkövetkező három hónapban pörög fel a legjobban az utasbiztosítások piaca, ám a külföldre látogatók közül még mindig csak nagyjából minden második utas minimalizálja egy esetleges betegség, baleset vagy poggyászkár költségeit. Pedig a termékkínálat egyre szélesebb és mind jobban igazodik a digitalizáció követelményeihez, állapítja meg közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Egy külföldi utazás esetén bármikor történhet olyan baj, ami azonnali segítséget igényel, de nem feltétlenül ismerjük az adott ország nyelvét vagy nem tudjuk, hová forduljunk. Az asszisztencia szolgáltatás a nap 24 órájában rendelkezésre áll, a hívásokat magyar nyelven fogadják és a partnerirodák segítségével gondoskodnak a gyors kiszolgálásról. Részlet az egyik biztosítótársaság operációs jelentéséből:

"Ügyfelünk autója Horvátországban, egy ráfutásos baleset következtében mozgásképtelenné vált. A gépkocsi elszállításáról a helyi rendőrség gondoskodott, az ügyfél pedig bérelt autóval folytatta útját. Az ügyfél által készített fotók alapján a szervizelés több, mint 5 munkanapot vett volna igénybe, ezért a gépkocsi hazaszállítását ajánlottuk fel a részére. A sérült gépkocsit és utasait utazásuk utolsó tervezett napján vette fel magyarországi autómentős partnerünk, és pár óra múlva meg is érkeztek az ügyfél lakcímére."

Az ilyen és ehhez hasonló esetek jól illusztrálják az utasbiztosítások kiegészítőjeként is köthető asszisztencia-szolgáltatások értékét. De utasbiztosítást nemcsak ezért érdemes kötni. Ha bármilyen balesettel, váratlan megbetegedéssel, esetleg lopással, rablással kapcsolatos gond merül fel külföldön, arra is segítséget, megoldást kínál a biztosító egész nap elérhető magyar nyelvű telefonos ügyfélszolgálata, asszisztencia szolgáltatása. És ez nemcsak a távoli, egzotikus országokba tervezett nyaralások esetén jöhet jól.

Az ún. Európai Egészségügyi Kártya (EEK) segítségével a magyar utazó a földrészünkön is csak ahhoz a szolgáltatáshoz juthat hozzá ingyenesen, amelyet az adott, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó tagállam a saját olyan állampolgárának biztosít, aki nem rendelkezik magán egészségbiztosítással.
Bizonyos költségeket és szolgáltatásokat pedig nem fed le az EEK kártya, pl. önrészek (járóbeteg-ellátás esetén az orvosi vizitdíjak, fekvőbeteg-ellátásnál a kórházi napi díjak összege, amely országonként eltérő lehet), pl. búvárkodás kapcsán felmerülő keszonkezelés költsége (pl. egy horvátországi nyaralás kapcsán). De az EEK kártya az utasbiztosításokkal szemben nem tartalmaz poggyászbiztosítási, jogvédelmi, felelősségbiztosítási, valamint asszisztencia szolgáltatásokat sem.

Ehhez képest a rendelkezésre álló becslések szerint az összes utazónak kevesebb, mint a fele köt utasbiztosítást.

Pedig, mint a fentebb jelzett példa is mutatja, a termékek és szolgáltatások köre egyre jobban bővül, és teljesen személyre szabott, a konkrét utazás igényeinek megfelelő csomag állítható össze. Az utasbiztosítások széles skálájából választhatunk, a célországtól (Európán belüli és kívüli célpont), az út jellegétől (turizmus, tengerparti nyaralás, üzleti út, fizikai munkavégzés, sport, stb.), a használt közlekedési eszköz szerinti kiegészítő védelemtől (jellemzően autós vagy repülőút kapcsán) függően, különböző összetételű és biztosítási összegű fedezeteket.

Mindezt nagyon gyorsan, a digitális kor igényeinek megfelelően tehetjük meg, a biztosítási védelem igénylése ugyanis interneten, okos telefonon vagy akár bankjegy automatán (ATM) keresztül is lebonyolítható, s a díjfizetést is beleértve néhány perc alatt elvégezhető. S bár ma már a szerződéskötők kb. háromnegyede él is ezekkel a lehetőségekkel, de természetesen a biztosítások elérhetőek a hagyományos csatornákon, a biztosító irodájában, közvetítőjénél, utazási irodákban is. Fontos azonban, hogy még az utazás megkezdése előtt gondoskodjunk a szerződés megkötéséről, mivel a magyar határ átlépése utáni igénylés alapján a biztosító jellemzően nem teljesít kifizetést.

A kiegészítő szolgáltatások közül a gépjármű-asszisztencia mellett egyre népszerűbb az útlemondás biztosítás, ami rendkívül hasznos lehet pl. egy vírusos megbetegedés esetén, ha az előre lefoglalt utazást, repülőjegyet le kell mondani. Az útmegszakításra kiterjedő szolgáltatás keretében pedig pl. egy betegség vagy baleset miatt megszakított utazásnál az utazás fennmaradó részére vonatkozó utazási díjat térítik vissza. Kevesen tudják, és egyelőre kevesen élnek azzal a lehetőséggel, hogy repülőgépes út esetén a három órát meghaladó késésnél (az érkezési időpont számít), járattörlés esetén, vagy ha az utas túlfoglalás miatt nem fér fel a gépre. Egy uniós rendelet alapján kártalanítás is jár a légitársaságok részéről. Akár a sikerdíj mentes ügyintézésre is köthető kiegészítő biztosítás.

Mire figyeljünk, ha autóval indulunk nyaralni

  • Készítsük fel a kocsit műszakilag. Figyeljünk arra, hogy minden szükséges dokumentum nálunk legyen!
  • Tájékozódjunk az autópálya díjak, matricák szükségességéről a célországban és tranzit országokban is. Próbáljunk tájékozódni a helyi autózási szokásokról. (Pl. a távolsági fényszóróval villogás mit jelent az adott országban: "Elengedlek, gyere" vagy "Állj, jövök".)
  • Az autóban soha ne maradjanak őrizetlenül iratok vagy értékes/értékesnek látszó tárgyak! Nem csak az eltűnt poggyász fog hiányozni, hanem a megrongált zár vagy üvegfelület gyors javíttatása sem egyszerű feladat. (Ide tartozhat a trükkös lopás is, amikor elterelik a figyelmet vagy kicsalogatják a gyanútlan utasokat az autóból.)
  • Válasszunk az utasbiztosításhoz assistance kiegészítő elemet, illetve győződjünk meg róla, hogy ilyet tartalmaz a biztosításunk!
  • Ha baj van, hívjuk az assitance partnert! Mentsük el indulás előtt ezt a telefonszámot és a kötvényszámot is jegyezzük fel. Amikor baj van, akkor az ember pont ezt nem szokta megtalálni.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Már napi 1 kávé áráért köthet utasbiztosítást, akár 2 perc alatt, online. Ne mulassza el külföldi utazás előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Így válhat valósággá a fiatalok legnagyobb álma
2019 június 05.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Így válhat valósággá a fiatalok legnagyobb álma

Az első lakás megszerzése mámorító érzés. Tippek, hogy teljes legyen a boldogság.

Fiatalként nagy pillanat, amikor a párunkkal, szerelmünkkel eljutunk odáig, hogy eldöntjük, elkezdjük közös, önálló életünket, és ezzel a korábbi álmokból valóság lesz. Valljuk be, hiába is éreztük jól magunkat a szülői házban, nincs annál izgalmasabb, amikor sajátunk lesz. A kiválasztás, a vásárlás, költözés, az ingatlan berendezése, a közös élet kialakítása életünk egyik legnagyobb projektje. Szerencsére számos segítséget kaphatunk ahhoz, hogy mindenben jól döntsünk, és valóban jól, biztonságban érezzük magunkat közös otthonunkban.

Hogyan lesz rá pénzünk?

A kiválasztott otthon megszerzéséhez kell persze némi megtakarítás, jól jöhet, ha a család is be tud szállni, a hiányzó vételár előteremtéséhez pedig igénybe vehetjük a különböző állami otthonteremtési támogatásokat, és bankhitelt is.

Jó hír, hogy júliustól bővülnek az igénybe vehető állami támogatások, így például kamatmentes, szabad felhasználású, maximum 10 millió forintos babaváró hitelt lehet felvenni, amit akár lakásvásárlásra is lehet fordítani. Ha gyermeket is tervezünk a házastársunkkal, akkor érdemes élni a családi otthonteremtési kedvezménnyel (CSOK), amely a vállalt gyermekek számától, illetve attól függően biztosít vissza nem térítendő állami támogatást, hogy új, vagy használt lakást vásárolunk-e. És ha még mindig hiányzik valamennyi a vételárból, akkor a kamattámogatott CSOK-hitel is nagy segítség lehet, amely szintén a vállalt gyermekek számához igazodik. Érdemes a feltételeknek alaposan utánanézni, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki a lehetőségekből.

Lakásbiztosítás is kell majd

Amit még fontos tudni, hogy akár CSOK-ot, kamattámogatott CSOK-hitelt, babaváró hitelt, vagy bankhitelt igénylünk, lakásbiztosítást biztosan kell kötnünk, és azt fenn is kell tartanunk addig, amíg az igényelt támogatások, hitelek ideje le nem jár. A CSOK-nál előírás, a hitelnél pedig a bank ragaszkodik a lakásbiztosításhoz. A bank azt is elvárja, hogy mint zálogjogosultat bejegyezzék, amihez a biztosítónál kell leadni nyilatkozatot, a zálogjog rögzítéséről pedig a biztosító igazolást állít ki.

A lakásbiztosítás azonban nem csak azért fontos, mert hitelnél, CSOK-nál kötelező, hanem azért is, hogy biztonságban tudhassuk első közös otthonunkat, a benne lévő értékeinket.

Ha vannak értékesebb tárgyaink, például egy jobb fényképezőgép, laptop, mobil, akkor azok biztosításáról érdemes tájékozódni a szerződéskötéskor.

Hogyan válasszunk biztosítást?

Jó támpont lehet ehhez az Allianz felmérése, mely szerint az lakásbiztosítással rendelkezők majdnem 90 százaléka elemi károk miatt biztosítja otthonát. És ha az utóbbi évek viharait nézzük, beláthatjuk, erre tényleg szükség van. A biztosítás megkötésekor ne csak az épületre gondoljunk, hanem az ingóságainkra is, például bútorainkra, műszaki cikkeinkre, hobbi-, sport- és barkácseszközeinkre. Kicsit előrébb szaladva, ahogy fokozatosan alakítjuk ki otthonunkat, új tárgyaink, értékeink lesznek, ezért érdemes majd időről időre átnézni a biztosítási szerződésünket, hogy egy esetleges kár esetén megfelelő fedezettel rendelkezzünk.

A számunkra legmegfelelőbb biztosítás kiválasztásához nagy segítség lehet az előzetes online tájékozódás a biztosítók weboldalain, vagy ha egyszerűsíteni akarunk, böngésszük át az internetes alkuszok összehasonlító oldalait. Nézzük meg, milyen fedezetek vannak a kínált biztosításokban, mi az, amire szükségünk van, és mennyit tudunk szánni a lakásbiztosításra.

forrás: 24.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait pár kattintással, és kösse meg az Ön igényeinek megfelelőt! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Erről minden szülőnek tudnia kell: több ezer forintod múlhat rajta
2019 május 31.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

Erről minden szülőnek tudnia kell: több ezer forintod múlhat rajta

Alig több, mint 2 hét múlva kitör a nyári szünet, és minden szülő tudja, hogy ilyenkor történik a gyermekekkel a legtöbb baleset. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy az állam ingyenes balesetbiztosítást nyújt minden 3 és 18 év közötti gyermek és fiatal részére. A biztosítási összeg ugyan nem magas, csonttöréskor például 3 ezer forintot fizet. Mutatjuk hogyan és hol tudod igényelni.

Közeleg 2019. június 14., az utolsó tanítási nap, ami után 10 hetes szünet vár az iskolásokra: egészen szeptember 2-ig élvezhetik a szabadságot és a jó időt, ami remélhetőleg addig megérkezik. A felhőtlen nyári szünetben könnyen szerezhetnek kisebb-nagyobb sérüléseket a gyerekek, a biztosítók statisztikái szerint, a leggyakoribb személyi sérülés csonttörésből és csontrepedésből fakad a 3-18 év közötti fiatalok körében.
Sok szülő még mindig nem tudja, hogy 2003 óta az állam ingyenes balesetbiztosítást nyújt minden fiatalnak. Ez a biztosítás alanyi jogon jár, minden 3 és 18 év közötti állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárnak. A kockázatviselés 24 órás, és a Föld valamennyi országára kiterjed.
A díjat a Generalival kötött biztosítási szerződés alapján a magyar állam fizeti. Így a szülők részéről nincs szükség semmiféle szerződéskötésre, csak akkor ellenőrizzük a kormányrendeletnek megfelelő adatokat, amikor bejelentik a balesetet, azaz a szolgáltatási igényt - mondta el a Pénzcentrumnak Földi-Tamás Ildikó, Generali Biztosító Zrt.kommunikációs és rendezvényszervezési vezetője.

Hogyan igényelhetjük?
A szolgáltatási igényt a szükséges nyomtatvány letöltése és kitöltése után leggyorsabban a biztosító oldalán lehet bejelenteni, esetleg személyesen, az ügyfélszolgálaton vagy a 36 (1) 465-3745-as telefononszámon.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ha nagyobb védelmet szeretne gyermekének, kössön az állami tanulóbiztosítás mellett külön balesetbiztosítást számára! Balesetbiztosítás kalkulátor >>

Kiderült, hogy vezetnek a magyarok
2019 május 30.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Casco biztosítás

Kiderült, hogy vezetnek a magyarok

Saját bevallásuk szerint a harmincas korosztály figyel a legjobban a sebességhatárokra és a biztonsági öv használatára – derül ki a K&H biztos jövő felmérésből. Minél jobb fizetése van valakinek, annál gyakrabban telefonál szabálytalanul a kocsijában. A parkolást nézve pedig a nők sokkal fegyelmezettebbek, mint a férfi sofőrök. Kedvező, hogy az autósok 96 százaléka, saját bevallása szerint sosem ül ittasan a volán mögé.

Vannak sofőrök, akiknek változtatni kellene vezetési szokásaikon. Saját bevallásuk szerint ugyanis elég sokan nem tartják be a szabályokat – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből, amely azt vizsgálta, hogy a 30–59 éves autósok mennyire veszik figyelembe például a gyorshajtásra, a vezetés közbeni telefonálásra vagy éppen a parkolásra vonatkozó szabályokat.

A megkérdezett autósok leginkább az alkoholfogyasztásra vonatkozó szabályokat tartják be, 96 százalékuk mondta azt, hogy soha nem ül ittasan a volán mögé, 91 százalékuk mindig szigorúan betartja az elsőbbségadási szabályokat és figyelembe veszi a stoptáblát is. A harmadik, legtöbbek által betartott szabály a közlekedési lámpák jelzéseihez kapcsolódik, az autósok 86 százaléka saját bevallása szerint mindig szigorúan veszi ezeket. Legkevésbé a gyorshajtásra érzékenyek a magyarok: mindössze 33 százalék tartja be minden esetben a sebességhatárt.

A 30-asok száguldoznak a legritkábban

A gyorshajtáson kapott autósokat a rendőrök legkevesebb 30 ezer forintos, maximum 300 ezer forintos bírsággal „jutalmazzák”. Arról nem beszélve, ha a sebességhatárt átlépő sofőr balesetet okoz, a biztosító mérlegelheti a kártérítési összeget. Mégis mindössze a megkérdezettek 33 százaléka mondta azt, hogy minden esetben szigorúan betartja a sebességhatárt, vagyis a többség – az érintettek 67 százaléka - ritkán vagy gyakrabban, de gyorsan hajt egy-egy szakaszon. A K&H felmérése szerint leginkább a 30-asok tartanak a büntetéstől, azaz figyelnek oda a sebességhatárra: 41 százalékuk sosem megy gyorsabban a megengedettnél. A részletes eredményekből kiderül az is, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkező sofőrök között az átlagnál jóval magasabb, 74 százalékos a gyorshajtók aránya.

Az autóban kizárólag kihangosítóval vagy „fülessel” szabad telefonálni, ám a megkérdezett autósok 35 százaléka szokott mobilozni menet közben. A magasabb jövedelműek – akárcsak a gyorshajtásnál – a telefonálás esetében is az átlagot meghaladó mértékben követnek el szabálytalanságot, a legmagasabb jövedelmi csoportba tartozók 44 százalékánál fordult már elő, hogy szabálytalanul mobilozott vezetés közben.

A megállásra, parkolásra vonatkozó előírásokat az autósok többsége – 65 százaléka – saját bevallása szerint betartja, azaz az autósok több mint harmada már parkolt vagy állt meg szabálytalanul. Ezen a téren a nők jobban odafigyelnek, 75 százalékuk mindig betartja a parkolási szabályokat, míg a férfiaknak csak az 57 százalékára igaz ez.

A biztonsági övet az autósok 84 százaléka használja minden esetben, ám a korosztályok között van különbség. A harmincasoknak közel a 90 százaléka köti be magát, ezzel szemben az 50 év felettieknek csak a 80 százaléka teszi meg ezt.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Ön hogyan szokott vezetni? Mindig vigyázzon saját és társai testi épségére, gépjárművének biztosításait pedig kalkulálja újra évfordulójakor! Gépjármű kalkulátor >>

Megfelelő intézkedéssel csökkenthető az árvízkár
2019 május 30.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Megfelelő intézkedéssel csökkenthető az árvízkár

Több hazai folyón végeznek fokozott figyelőszolgálatot a vízügyi szakemberek, miután a jelentős mennyiségű esőzések nyomán a II. fokú szinteket megközelítő, vagy meghaladó vízszintekre lehet számítani. Megfelelő védekezéssel jelentősen csökkenthetők az árvíz, az esőzések okozta károk, ha azt időben elvégzik. Mindez a biztosítók kárügyintézését is megkönnyíti – hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a hét első felében a Dunán kialakuló árhullámokat erősen meghatározó bajor és osztrák vízgyűjtőkön újra jelentős mennyiségű eső valószínűsíthető, ami a mostaninál magasabb, az I. fokú készültségi szinteket meghaladó, helyenként akár a II. fokú szinteket megközelítő vagy meghaladó vízszintek kialakulásával járhat.
A Tisza árhulláma jelenleg Záhony térségében az I. fokú készültségi szintet meghaladó értékkel tetőzik. Tokajig a II. fokú szinteket megközelítő tetőzések várhatóak – figyelmeztet az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

Legutóbb 2013-ban sújtotta komolyabb dunai árvíz hazánkat, az eredményes védekezéssel azonban sikerült csökkenteni a károkat, így azok meg sem közelítették a 2010-es tiszai árvízét. Akkor a viharokkal és az árvizekkel összefüggésben a teljes biztosítói szektor közel 30 milliárd forintot fizetett ki a biztosítással rendelkező ügyfeleinek.

A mentett, vagyis a gáttal, magasparttal védett oldalon keletkezett károkat téríti a biztosító, ám a teljes kárösszeg térítését megkönnyíti, ha a biztosított minden tőle jogosan elvárható intézkedést megtett a kárenyhítés és kármegelőzés érekében.

Egy lassan tetőző, hosszan elvonuló hullám szerencsére hagy időt a védekezésre, amit érdemes minden ingatlantulajdonosnak elvégeznie.

  1. Figyelni kell a rádióban vagy a televízióban az árvízzel kapcsolatos híreket, de a polgármesteri hivatalban vagy a helyi katasztrófavédelmi szervnél is felvilágosítást lehet kérni a környéken bekövetkezett katasztrófákról.
  2. A nem vízálló berendezéseket, ingóságokat a veszélyeztetett területekről (udvar, garázs, alagsor, földszint) az áradással várhatóan nem érintett helyre (magasabb polcra, emeletre) kell áttelepíteni. Ha az árvíz az egész ingatlant veszélyezteti, lehetőleg gondoskodni kell az ingóságok elszállításáról is.
  3. Amennyiben az áradás a lakóingatlant is veszélyezteti, a további balesetek és károk elkerülése érdekében az elektromos hálózatot áramtalanítani kell, a gáz- és vízvezetékrendszer főelzáró csapját pedig el kell zárni.
  4. Az ajtók, alacsonyan elhelyezett egyéb nyílászárók eltömítésével igyekezni kell megakadályozni, hogy a víz az ingatlan belsejébe jusson.
  5. Ha a káreseményt nem lehet elkerülni, a károsodott eszközt, berendezést a kárszemle időpontjáig meg kell őrizni, ezzel is megkönnyítve a kárfelmérést

Magyarországon az ingatlanok több mint hetven százalékára kötöttek biztosítást, ami régiós összehasonlításban kedvezőnek számít. Ugyanakkor a tulajdonosok gyakran nem jelentik a biztosítóknak az értéknövekedést, a felújítások, átalakítások utáni változásokat, így egy káreseményt követően a biztosítók is csak arányosan tudnak téríteni.
Fontos tudni, hogy a meglévő szerződések feltételeinek módosításakor csakúgy, mint az új szerződések megkötésekor jellemzően 15-30 nap várakozási időt kötnek ki a társaságok, amely idő alatt bekövetkezett károkat még nem fedezik. Szintén gyakori hiba, hogy az ügyfél elfelejti befizetni a biztosítás aktuális díjrészletét.
A díj nemfizetés miatti megszűnést követően befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést, ilyenkor csak új biztosítás kötésére van lehetőségünk, amely esetben szintén számolni kell a várakozási idővel.

A hazai lakásbiztosítási piacon jelenleg 14 biztosító mintegy harminc-negyven féle lakásbiztosítási terméke érhető el, melyek valós választási lehetőséget kínálnak az ügyfeleknek mind árban, mind fedezeti körben. A Mabisz 2013-ban elkészítette a lakásbiztosítási standard termékvázlat-szabályzatot, amelyhez írásos nyilatkozattal csatlakoztak a biztosítók. A termékvázlat, az ahhoz csatlakozó biztosítók, valamint azok a termékek, amelyek már ennek megfelelően készültek, a Mabisz honlapján megtalálhatók.

Forrás: vh.hu

CLB TIPP:Készítse fel otthonát a viharokra és kalkulálja ki az Önnek megfelelő lakásbiztosítást! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Mire hazaértem megtörtént a baj. Van biztosításom, de most mit tegyek?
2019 május 30.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Mire hazaértem megtörtént a baj. Van biztosításom, de most mit tegyek?

Hiába az ablakok bezárása, az elektromos készülékek áramtalanítása, vagy a töltőkábelek kihúzása a konnektorokból, még a legnagyobb elővigyázatosság ellenére is bekövetkezhetnek otthonunkban olyan események, amelyek kárt okozhatnak lakásunkban, vagyontárgyainkban, értékeinkben. Éppen ezért fontos tudni, hogy mit tegyünk, ha már bekövetkezett a baj. Fontos, hogy ne essünk kétségbe, és higgadtan kövessünk néhány egyszerű szabályt.

A kár bekövetkezése után első és legfontosabb lépésként meg kell bizonyosodni arról, hogy valaki megsérült-e, esetleg életveszélybe került-e. Személyi sérülés esetén először a mentőket, tűz, robbanás esetén a tűzoltóságot, bűncselekmény esetén pedig a rendőrséget értesítsük.

Ha mindenki biztonságban van, és nem áll fenn további veszélyhelyzet, ezután következhet a kárbejelentés a biztosító felé. Ez esetben az alábbi teendőket érdemes elvégezni:

  1. A keletkezett károkról, amennyiben van rá lehetőség, fontos fényképet is készíteni, ami segíthet a biztosítóval való egyeztetéskor. Ajánlott több jó minőségű fotót készíteni valamennyi, kárt szenvedett értékünkről, de azt is érdemes lefényképezni, hogy mi okozta a kárt, például beázás.
  2. A keletkezett károkat a legtöbb biztosító esetében kényelmesen bejelenthetjük, akár telefonon vagy online felületen is. Fontos, hogy amennyiben társasházi lakásban történt a káresemény, érdemes – ha van – a társasház biztosítóját is megkeresni, mert bizonyos károkra a társasház biztosítás nyújthat fedezetet.
  3. A kárbejelentést érdemes a lehető leghamarabb megtenni. Általában két napon belül kell megtörténnie a bejelentésnek, illetve a helyszínt a bejelentéstől számított 5 munkanapon át csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben lehet megváltoztatni, hogy a biztosító munkatársa el tudja végezni a szemlét.
  4. Fordítsunk figyelmet a kárenyhítési kötelezettségek betartására, például csőtörés esetén a vízszivárgást el kell hárítani, megelőzve a további károsodást.

Fontos a kárbejelentéshez szükséges adatokat előre előkészíteni, ezzel is csökkentve az ügyintézés időtartamát. Az alábbi adatok megadására van szükség a kár bejelentéséhez:

  1. a biztosítás szerződésszáma,
  2. a károsult és a kapcsolattartójának neve, címe, telefonszáma, esetleg e-mail címe,
  3. a káresemény leírása, helye, és annak időpontja,
  4. a kár becsült összege,
  5. a károsult bankszámlaszáma,
  6. a hatósági intézkedés – ha volt – megnevezése, jegyzőkönyve.

Forrás: 24.hu

CLB TIPP:Hasonlítsa össze weboldalunkon a lakásbiztosítás ajánlatokat és válassza ki az Önnek megfelelőt! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Sokan nem figyelnek rá a parkolóban: rendőrségi ügy lehet a vége
2019 május 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Sokan nem figyelnek rá a parkolóban: rendőrségi ügy lehet a vége

Rengeteg baleset történik a hazai parkolókban, sokan pedig nem tudják, de az okozott károkat nem saját zsebből kell kifizetni. Erre való ugyanis a kötelező biztosítás! Ha már megtörtént a baj, és nekimentünk valakinek nem érdemes elhagyni a helyszínt: ez egyfelől nem etikus, másrészt pedig akár rendőrségen, bíróságon is végződhet a dolog.

Az megcáfolhatatlan, hogy egy parkolóban általában a mellettünk álló autóban okozunk kárt, vagy az húzza meg a mi kocsinkat. Ám ezen felül is érdemes résen lenni a parkolókban, mert ezzel korántsem értek véget a veszélyek!

Már a legelső KRESZ-oktatáson elmondják, hogy a parkolóban fokozott óvatossággal kell kinyitni az ajtót. Ez nemcsak azért fontos, hogy ne üsd neki azt a melletted állónak: egy másik óvatlan autós könnyedén leviheti az ajtódat, ha például a melletted lévő üres helyre akar beállni. Az ADAC fel is idéz egy ilyen esetet, ami végül bíróság elé került: akkor a saarbrückeni bíróság (Landgericht Saarbrücken) ítéletében kimondta, az ilyen káreseteknél 75 százalékban az a felelős, aki a parkolóban kinyitja az ajtaját.

Az indoklás szerint azért, mert a leállított autóból kiszálló személynek különösen körültekintőnek kell lennie. Egyfelől nagyon óvatosan kell kinyitni az ajtót, másrészt pedig mindig meg kell győződni róla, hogy nem jön hátulról senki, aki esetleg nekimenne az ajtónak. Másrészt a bíróság a másik járművezető felelősségét is megállapította, mivel neki tisztában kell lennie a parkoló veszélyeivel. Bármikor kinyílhat egy ajtó, vagy kiléphet valaki egy autó mögül - ezért pedig bármikor jöhet egy hirtelen fékezés.

Itthon is rengeteg baleset történik parkolás közben

A magyarok jó része sem túl magabiztos a parkolóban. Az Allianz egy korábbi felméréséből például kiderült, hogy az autó sérülésével járó balesetek mintegy 40 százaléka parkolás közben. Kiderült, tízből nyolc esetben a parkolóhelyről való kiálláskor fordul elő a koccanás, míg az viszonylag ritka a parkolóhelyre beálláskor (16%). Az idősebb, 65 év feletti gépjárművezetők egyharmaddal több balesetet okoznak parkolás vagy manőverezés közben, mint a 25-64 év közötti vezetők. A káresetek közel fele abból ered, hogy a sofőrök beletolatnak valakibe a parkolóban.

Ne hagyd el a helyszínt

Ugyan kézenfekvő lehet, hogy ha nem látta senki a koccanást, akkor csak simán elhajtunk a helyszínről, de ez a lehető legrosszabb döntés! Az emberileg is kifogásolható cselekedetet például egy biztonsági, vagy térfigyelő kamera is láthatta, ami alapján könnyen beazonosíthatnak minket - így pedig nagyobb bajba is kerülhetünk. Az ügy vége akár rendőrségi eljárás, hosszabb pereskedés is lehet, ez egyik félnek sem túl jó.

Másrészt nem a saját költségeiden kell megtéríteni az okozott kárt: pont az ilyen szituációk miatt is van kötelező felelősségbizosítás. Igen, a karosszéria javítása, esetleg fényezése nem olcsó mulatság, de ha hagysz egy cetlit a neveddel és az elérhetőségeddel a kocsin, aminek nekimentél, akkor később a tulajdonossal tudjátok rendezni a dolgot a biztosítónál. Így sem neked, sem a másik autósnak nem lesz gondja a javíttatással. Nyilván, ha kárt okozol, akkor a következő évben rosszabb bónuszbesorolásba tesz a biztosítód, de ez csak kis mértékben fogja megdrágítani a köteleződet.

Ha nekimész valakinek, érdemes lefotózni a keletkezett károkat, nehogy később többet követeljenek rajtad, mint a ténylegesen szükséges javítások.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók kötelező ajánlatait és válassza ki az Önnek tetszőt online! Kgfb kalkulátor >>

Még mindig nem vesszük komolyan a biztosítás lehetőségét
2019 május 22.
Kategória:
Általános

Még mindig nem vesszük komolyan a biztosítás lehetőségét

Az idősebbek körében bevett szokás, a 18-29 év közötti fiataloknak viszont csak a 20 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással.

Bár saját bevallásunk szerint tudjuk, mik az igazán fontos dolgok az életben, és ennek megfelelően a váratlan balesetektől és betegségektől félünk legjobban, mégis inkább a lakásunkat és gépjárművünket biztosítjuk, mint magunkat – derült ki egy friss kutatásból, amely arra is rámutatott, hogy a 18-29 év közötti fiatalok csupán 20 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással, ők tehát még kevésbé tudatosak ezen a téren.

A Generali Biztosító megbízásából készített reprezentatív kutatás a 18-59 éves korosztály körében mérte fel a biztosítási piac legnépszerűbb termékeit, a megkérdezettek félelmeit és biztosításkötéssel kapcsolatos motivációit. Összességében elmondható, hogy

biztosítással általánosságban az 50 év feletti, felsőfokú végzettséggel és minimum 170 ezer forintos havi nettó jövedelemmel bíró magyarok rendelkeznek.
A 2016-ban készített hasonló Generali kutatás eredményeivel összevetve megállapítható, hogy a biztosítási szerződést kötő ügyfelek köre jellemzően az idősebb korosztály felé tolódott, hiszen 3 évvel ezelőtt még a negyvenesek jártak ebben élen.

A kutatás eredményei szerint 2019-ben a három legerősebb félelem a lakosság körében a családban bekövetkezett haláleset miatti anyagi bizonytalanság (33 százalék), baleset vagy betegség miatti munkakiesésből adódó anyagi bizonytalanság (32 százalék), valamint a lakáskár (32 százalék). Így különösen figyelemreméltó a tény, hogy a magyarok ennek ellenére lakás-, és gépjármű-biztosítás mellett mégsem kötnek személybiztosítást. A 2016-os felmérés 34 százalékos értékéhez képest most az is látható, hogy

a munkahely esetleges elvesztéséből adódó bizonytalanság nagyon kismértékben csökkent,

munkaerő-piaci helyzetünket tehát árnyalatnyival derűsebbnek ítéljük meg.

A kutatás arra is kíváncsi volt, hogy a saját bevallásunk szerint melyik fontosabb számunkra, az egészség és a kikapcsolódás, vagy a mindennapok megkerülhetetlen részéve vált technológiai eszközök, kütyük. Mivel a KSH adatai szerint 100 emberre 120 mobilelőfizetés jut ma Magyarországon, illetve globális szinten is 44 százalékos részesedéssel bírnak a mobileszközök a műszaki fogyasztási cikkek piacán, az attitűdvizsgálatot a mobileszközökkel kapcsolatban végezte el a felmérés.

A válaszok azt mutatják, hogy bár fontosnak tartjuk a használati tárgyainkat, mégis szívesebben költünk hétvégi kikapcsolódásra, mint okostelefonra:

a megkérdezettek 72 százaléka saját bevallása szerint továbbra is inkább egy nyugodt, feltöltődésre fordított hétvégét választana a legújabb, csúcskategóriás mobiltelefon megvásárlása helyett.
Ebben csupán a 18-29 év közötti, alacsonyabb jövedelmű férfiak nem értettek egyet a többséggel. Ha pedig abban a feltételezett helyzetbe kerülnénk, hogy eldöntsük, inkább a kezünk-lábunk törjön-e el, vagy a leejtett telefonunkat óvjuk meg a sérüléstől, még nagyobb arányban választanánk saját testi épségünket (85 százalék).

A felmérés ugyanakkor arra is rávilágított, hogy megkérdezettek csupán egyharmada tervez valamilyen biztosítást kötni; és a prioritások között továbbra is

a lakás-, és gépjármű-biztosítás szerepel, akárcsak 2016-ban.

Ugyanakkor az is kirajzolódik a kutatásból, hogy bár motiváltabb a fiatalabb korosztály a biztosításkötésre, mégis inkább az olvasható ki a számokból, hogy a 18-29 év közöttiek csupán 20 százaléka rendelkezik valamilyen szerződéssel, a 30 alatti generáció tagjai tehát inkább csak tervezik a jövőjük ilyen szempontú biztosítását.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Élet-, baleset-, nyugdíj-, lakás-, gépjármű- vagy utasbiztosítását is bármikor megkötheti oldalunkon online, könnyedén: Biztosítás kalkulátorok >>

Oldalak