2016.03.01
A kockázatokhoz mérten elegendő-e a tőke és üzletileg megbízhatóan működik-e a biztosító? Ezekre az alapvető kérdésekre ad megnyugtató válaszokat az uniós Szolvencia II (SII) irányelv, amelynek elfogadása mérföldkő a biztosítási szakma történetében. Az új rendszer - amelyet idén januártól a magyarországi piaci szereplőknek is alkalmazniuk kell - gyökeresen megváltoztatja a biztosítási szektor működését.
Az Európai Unióban (EU) a biztosítók tevékenységéhez szükséges szavatoló tőkekövetelményre vonatkozó szabályokat még az 1970-es években alakították ki két uniós irányelvben. A mostanáig alkalmazott tőkekövetelmény-szabályok tehát meglehetősen régiek voltak. Már egy 1997-ben publikált nemzetközi jelentés változtatásokat javasolt, noha e dokumentum akkor még az úgynevezett Szolvencia I. szerinti szavatoló tőkekövetelmény megbízhatóságát bizonyította.
Az akkoriban történt módosítások lényegében csak finomítások és szigorítások voltak: megemelték a szavatoló tőkekövetelmény szintjét a biztosítók fizetőképességének erősítése céljából, de nem változtatták meg annak számítási módszertanát (vagyis a szolvencia rendszer lényegét). Az Európai Bizottság - a tagállamokkal együttműködve - végül 2001-ben indította el a Szolvencia II. (SII) projektet. Ennek célja az volt, hogy a prudenciális (üzleti megbízhatóságra vonatkozó) szabályozást áttekintve kockázatérzékeny szavatoló tőkekövetelményt állapítsanak meg. Rá egy évre azonban egy újabb jelentés kimutatta: a szavatoló tőke szintjének jogszabályszerű mértéke önmagában már nem elegendő garancia a biztosítók stabil működéséhez.
A banki tőkeszabályozásban forradalmi változásokat hozó Lámfalussy-rendszer kiterjesztése a biztosítási szabályalkotásra ezzel párhuzamosan aztán alapvető változást hozott az SII kialakítási szempontjait illetően is. Utóbbi tehát szándékát, tartalmát érintően párhuzamba állítható, a szükséges mértékben összehangolható a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tőkemegfelelési követelményeit meghatározó bázeli és EU-folyamatokkal. Nem mellékesen tehát fontos cél lett a prudenciális felügyeleti rendszer szektorok közötti harmonizációja, illetve a biztosítói csoportok és pénzügyi konglomerátumok felügyeletének hatékonyabbá tétele is.
Az uniós jogalkotás mindezek nyomán 2009 novemberében fogadta el a biztosítók, viszontbiztosítók prudenciális és tőkekövetelményeket tartalmazó (2009/138/EU számú) SII. irányelvet. E szerint 2016-tól komplex, elvi megközelítésű, kockázatalapú tőkekövetelmény és prudenciális szabályrendszer lép életbe. Három pillére: a tőkekövetelményre és annak számítására vonatkozó mennyiségi, a vállalatirányításra és felügyeleti eljárásokra vonatkozó minőségi követelmények, harmadikként pedig az információnyújtásra és közzétételre vonatkozó előírások.
E folyamat keretében az EU kialakította az európai szintű kockázatalapú felügyelési szabályrendszert is (ami egyúttal szintén erősítette a csoportszemléletet). 2011-ben ugyanis létrejöttek a banki, biztosítási, tőkepiaci Európai Felügyeleti Hatóságok (így a biztosítási piac felügyelésére az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság /EIOPA/); és a szintén létrejött európai rendszerkockázati testület, amelynek feladata a pénzügyi rendszer egészének nyomon követése és a kockázatok elemzése. Az európai uniós pénzügyi szektor felügyeleti rendszer célja a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, a pénzügyi piac és a termékek átláthatósága, az ügyfelek érdekeinek védelme.
Az SII-t 2016. január 1-jétől kell alkalmazni valamennyi tagállamban, s ezek nemzeti jogrendszereiben legkésőbb március 31.-ig kell átültetni az uniós előírásokat. De voltaképp milyen alapelvekről is van szó?
Az új rezsim egyrészt a kockázatok lefedő, egységes elvek szerint megképzendő szavatoló tőkeszükségletet ír elő. Ennek, illetve a minimális tőkeszükségletnek a számítása - hasonlóképp a bankok bázeli rendszeréhez - történhet standard formulával, illetve teljes vagy részleges belső modellel. A szavatoló tőkével fedezendő tőkeszükséglet mérlegen kívüli elem is lehet. A szavatoló tőkeelemeket minőségi kritériumok alapján három szintre kell besorolni (a figyelembe vehetőségük ettől függ). A befektetésekre azonban nincs eszköz és limitkorlátozás, de a kockázatkoncentráció elkerülése kiemelt szempont. További követelmény a megfelelő biztosítástechnikai tartalékok képzése (a számítások alátámasztásául szolgáló elvek, biztosításmatematikai és statisztikai módszerek harmonizálása), ami a legjobb becslés és kockázati ráhagyás összege.
Fontos az arányosság elve, amely kiterjed a teljes szabályozási keretrendszerre, tehát a felügyelt intézmények és a felügyeleti gyakorlatra is. A cél az, hogy az SII ne rójon túlzott terheket a kis- és közepes nagyságú biztosítókra. A követelményeket a tevékenységük, kockázataik jellege, nagyságrendje, összetettsége figyelembevételével kell teljesíteni. Ez azonban természetesen nem mentesít a jogszabályi kötelmek betartása alól.
Jóllehet a felügyelés alapvető célja az egyedi biztosítók felügyelete, az SII meghatározza a csoportszintű felügyelet hatálya alá tartozó biztosítók, vállalkozások körét is. A csoportszemlélet megköveteli, hogy a belső uniós piac hatékony működésének érdekében összehangolt szabályok legyenek a biztosítói csoportok felügyeletére is. Míg korábban ezek csak kiegészítő szabályozási felügyelési elemek voltak, a SII külön csoportszintű mennyiségi követelményeket és kockázatkezelési szabályokat ír elő.
Mint említettük, az SII a tőkemegfelelés számításához a standard formula mellett bevezeti a - részleges, vagy teljes - belső modell alkalmazásának lehetőségét. Alkalmazásuk felügyeleti engedélyhez kötött.
A hazai biztosítóknak (is) az SII rendszer bevezetésének megkönnyítését, az arra való felkészülést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által biztosított úgynevezett preapplikációs (előzetes alkalmazási) folyamat segítette. Ennek révén megállapítható, hogy az adott biztosító - még a belső modell alkalmazására vonatkozó kérelme beadása előtt - mennyire készült fel e modell alkalmazására. A preapplikációs támogatást a jegybank az SII rendszer hatályba lépését követően is biztosítani kívánja.
A biztosítók, de a felügyeleti hatóságok működésének is jelentősen meg kell változnia ahhoz, hogy megfeleljenek az SII minőségi és mennyiségi követelményeinek.
A vállalatirányítási követelmények szerint biztosítani kell, hogy a biztosítók hatékony, az üzleti tevékenységének megfelelő, óvatos és megbízható irányítási rendszert működtessenek. Ez kiterjed a kockázatkezelési, aktuáriusi, saját kockázat- és szolvenciaértékelési, belső ellenőrzési rendszer, belső audit, megfelelőségi (compliance), illetve az ügymenet kiszervezési funkciókra, illetve az ezekhez kapcsolódó jó üzleti hírnévre és szakmai alkalmasság elvárásokra is.
Magyarország az új vállalatirányítási követelmények többségének már 2015. áprilistól megfelelt (még a régi biztosítási törvény /Bit./ módosítása alapján). Az idén januártól életbe lépett új Bit. pedig a további előírásokat is életbe léptette. Az aktuáriusra, belső ellenőrzési feladatkör és belső kontrollrendszerre, illetve az ügymenet kiszervezésére vonatkozó szabályok szintén már 2016-ot megelőzően összhangban voltak az SII szabályaival. Jellemzően ugyanez a helyzet a biztosítók különböző irányító testületeire és azok tagjaira vonatkozóan. Magyarországon ráadásul létezik olyan, számviteli rendért felelős vezetőre vonatkozó szabályozás, amit az SII nem kezel (a hazai rendszer tehát szigorúbb!).
Ami a kockázatkezelést illeti, a kockázat alapú szemléletnek be kell épülnie már az üzleti tervezésbe, és ez a mennyiségiek mellett megjelenik a minőségi követelményeknél is. Utóbbiak teljesen új szemléletet jelentenek a biztosítók irányításában, ami kihívás a biztosító vezető testületeinek, nagyobb fegyelmet követelve a belső kommunikációban.
A kockázatkezelés új, szerves része a biztosító saját kockázat- és szolvenciaértékelés (ORSA). Ez azt jelenti, hogy a biztosítónak magának is rendszeresen értékelnie kell, hogy a kötelezettségek hosszú távú teljesítéséhez elegendő-e a szavatoló tőkéje. Az eredmény azonban nem ad alapot a szavatoló tőkeszükséglettől eltérő tőkekövetelmény megállapítására, vagy a tőkemegfelelés számonkérésére, továbbá kiegészítő tőkekövetelmény előírására sem.
A saját kockázat- és szolvenciaértékelés során a biztosítónak le kell írnia az egyedi kockázati profilját, értékelnie kell a tőkehelyzetet, számba kell vennie a kötelezettségeket, azok kockázatait, a kockázatvállalási határokat, s az üzleti stratégiát. Ez alapján meg kell határoznia a szavatoló és a minimális tőkeszükségletet, a biztosítástechnikai tartalékok követelményeit, s természetesen gondoskodnia kell az azoknak való folyamatos megfelelésről. Meg kell határoznia a standard formulával, vagy belső modellel számított szavatoló tőkeszükséglet számításához használt feltevések és a kockázati profil közötti eltérés mértékét (főképp akkor, ha az eltérés jelentős). Ha a biztosító úgynevezett illeszkedési kiigazítást, volatilitási kiigazítást alkalmaz, értékelni kell a szavatolótőke-szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel kapcsolatos követelményeknek való megfelelést is.
Alapvető változás, hogy az SII rendszer - a jelenleg alkalmazottól eltérő - gazdasági értékelést vezet be. Ez azt jelenti, hogy a különböző eszközöket azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során értékesíteni lehetne. A források vagy kötelezettségek pedig úgy értékelendők, ahogy az ugyanilyen felek és piaci feltételek közt megvalósult ügylet során át lehetne ruházni, vagy ki lehetne egyenlíteni.
Az SII ugyanakkor lehetővé teszi a gazdaságitól eltérő alternatív értékelési elv használatát is. Ennek azonban összeegyeztethetőnek kell lennie az - egyik uniós rendeletben előírt - nemzetközi számviteli standardokban előírt értékelési módszerekkel (kivéve, ha a biztosítónak engedélye van egyedi értékelési módszer használatára).
Az SII egyfajta referenciaként kezeli az IFRS (azaz a nemzetközi számviteli szabvány szerinti) előírásokat - figyelembe véve az IFRS9 (pénzügyi eszközök értékelési követelményei) és az IFRS4 (biztosítási szerződések) kölcsönhatásait is. Ez nem jelenti azt, hogy az alternatív értékelési elvnek IFRS alapúnak kell lennie, az bármely nemzeti számviteli szabály lehet, ami az éves beszámoló megalapozását célozza. A biztosítók egyébként először a 2017-től induló üzleti évről készíthetnek IFRS alapú éves beszámolót.
Talán meglepő, de az SII irányelv nem rendelkezik a könyvvizsgálati követelményekről. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi régi és az azt megtartó új Bit. előírásai - amelyek szerint az éves beszámolót auditálni kell - szigorúbbak, mint az SII irányelv.
Mint említettük, az SII rendszer bevezetése alapvetően új követelményeket jelent az információ nyújtását, a felügyeleti jelentés tartalmát illetően is. Az eddig hatályos adatszolgáltatáshoz képest mélyebb-szélesebb részletekbe menő, egységes európai táblarendszert vezettek be, amely a piaci értékelési elvek alkalmazásához kapcsolódóan különösen a befektetésekről és a tartalékokról ad a jelenleginél sokkal bővebb információt. Ez egyúttal teljesen új technikai háttér megteremtését teszi szükségessé mind európai, mind nemzeti szinten.
A 2015. évi felkészülési szakaszban az SII szerinti éves adatszolgáltatást a kontinens biztosítóinak 80 százaléka teljesítette az illetékes európai felügyeletek részére. Magyarországon az arány 100 százalékos volt, míg a szintén előírt negyedéves adatszolgáltatásnál - az Európa-szerte elvárttal azonos - 50 százalékos. Az új rendszerre vonatkozó szabályok közvetlenül hatályosuló uniós végrehajtási rendeletben, technikai sztenderdekben és EIOPA-iránymutatásban, továbbá nemzeti diszkréciók (ma hatályos elvárásokból továbbra is megmaradó követelmények) szerint alkalmazandók.
A "végső roham", azaz a technikai felkészülés a 2015. évi tesztelésre már 2014 decemberétől megindult. Az MNB tájékoztatót tartott a felkészülési időszakot érintő (teszt)adatszolgáltatásról, és képzést nyújtott mind a 29 érintett hazai biztosítónak az ehhez szükséges szoftver használatához. Az adatállomány nagyságát érzékeltetendő mindössze egyetlen információ: a különböző SII felügyeleti jelentésekhez az EU- előírások szerint összességében 130 különböző - egyenként akár 50 excel munkalapot tartalmazó - uniós táblázatot kell kitölteniük a piaci szereplőknek évente. A tárgyidőszakokat követő adatszolgáltatások időtartalma 2020-ig fokozatosan egyre rövidül (tehát gyorsul a ritmus).
Az uniós jelentést egy MNB-rendelettel szabályozott nemzeti felügyeleti adatszolgáltatás egészíti ki. A biztosítóknak ráadásul a 2016. január 1-i indulásra, az úgynevezett "Day one"-ra vonatkozóan külön jelentést kell teljesíteniük néhány kiemelt témakörre vonatkozóan (így szavatoló tőke, szavatoló és minimális tőke-szükséglet, nyitó mérleg és a 2015. december 31-i zárástól való eltérések szöveges magyarázata) 2016. május 20-ig az MNB-nek. A felügyeleti információnyújtása mellett hangsúlyos a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló, a pénzügyi stabilitási jelentés céljára nyújtott információk köre is. Ez a nemzetközi kötelezettségek teljesítését, rendszerszintű kockázatok felmérését is szolgálja.
Az SII a biztosítók mellett a felügyeleti hatóságoknak is új elvárásokat fogalmaz meg. Mivel a piaci szereplőknél a közzétételi követelmények kapcsán előtérbe kerülnek az átlátható, számon kérhető működési elvek, a felügyelés eszközrendszere is ehhez igazodik, s megfelelő szabályok megteremtésével változik. A felügyeleteknél - ha lehet - még hangsúlyossá vált a kockázatok korai felismerése, a megelőzés, az időben való beavatkozás, a párbeszéd, végső esetben a piacról való kivezetés (felszámolás). Új, eddig nem létező eszköz a tőkekövetelményeknek való meg nem felelés rendbetételére meghosszabbított határidő bevezetése, valamint a kockázatoknak nem megfelelő szint esetén többlettőke követelmény előírás kezdeményezése.
Az SII irányelv átültetése Magyarországon új törvény megalkotását, teljes újrakodifikálást tett szükségessé. A modern magyar biztosításszabályozás történetének harmadik biztosítási törvénye alapjaiban változtatta meg a biztosítási szakma és a felügyelés szemléletét. Mindezek nyomán, a lépcsőzetes hatályba léptetést követően a biztosítási szektorban 2016. január 1-től teljes körűen hatályba és alkalmazandóvá vált az SII rendszer, amely kockázatalapú tőkekövetelményével, elvi megközelítéseivel gyökeresen eltér a 2015. december 31-ig hatályban lévő előírásoktól.
Forrás: Portfolio
Biztosítás fajta:
- Általános
Letarolták az országot a viharok: fizethet a biztosító
2018 szeptember 28.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Letarolták az országot a viharok: fizethet a biztosító
Jelentős károk maradtak az augusztusi viharok után, ugyanakkor az idén nyáron kevesebb volt a viharkár-bejelentések száma, mint 2017 és 2016 nyarán.
Az augusztusi viharos időjárás országszerte jelentős károkat okozott. A K&H Biztosító összegzése szerint eddig 859 kárbejelentés érkezett a társasághoz.
A károk becsült értéke összesen 29 millió forint, így az egy káreseményre jutó átlagos kár értéke 58 ezer forintra rúgott.
A legtöbb kárt a villámcsapások okozták, de sok tetőbeázás, jégeső okozta eset is volt. A cég adatai szerint idén - a szeptember elejéig feldolgozott adatok alapján - a viharok miatt a lakás- és vagyonbiztosításokhoz köthetően összesen 5234 kárbejelentés érkezett, ezen belül a lakásbiztosításoknál átlagosan 48 ezer forint volt a tényleges károk értéke.
Kaszab Attila, a társaság vezérigazgató-helyettese, a nem-életbiztosításokért felelős vezetője elmondta, hogy az idén nyáron kevesebb volt a viharkár-bejelentések száma, mint 2017 és 2016 nyarán. A szakember a lakásbiztosítási piacról általánosságban megemlítette, hogy a lakásépítési boom eredményeként használatba vett új ingatlanok élénkülést hozhatnak a piacon. Szerinte a lakásbiztosítás díj mellett nagyon fontos a lakástulajdonosok számára, hogy milyen szolgáltatásokat nyújt nekik a biztosító.
Forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Készüljön fel a szeszélyes őszi időjárásra, hasonlítsa össze egyszerre több biztosító ajánlatát, majd válassza ki az Önnek leginkább megfelelőt! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
15 ezer gyerek tanult a baleset-megelőzésről
2018 szeptember 26.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános
15 ezer gyerek tanult a baleset-megelőzésről
Több mint 15 ezer gyerek és 4 ezer felnőtt vett részt a múlt heten rendezett Biztonság Hete rendezvénysorozaton. A cél az volt, hogy a baleset-megelőzés fontosságára és lehetőségeire felhívják a figyelmet.
Idén második alkalommal, immár országos rendezvénysorozattal tartották meg a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), valamint az ORFK Országos Baleset-megelőzési Bizottság közös kezdeményezéseként a Biztonság Hetét, szeptember 17-22 között. A tavaly még csak Budapesten és Pest megyében megrendezett témahét idén már országossá nőtte ki magát. Akkor 11 helyszínen ötezer gyerek, most 25 helyszínen több mint 15 ezer 9-14 éves gyerek és 4 ezer felnőtt vett részt a programokon – adta hírül a MABISZ. A programhét távlati célja, hogy a baleset-megelőzést segítő tudatos magatartás és gondolkodásmód fokozatosan beépüljön az oktatásba, és szeptemberben egy hét a közoktatási intézményekben a biztonságtudatosság elmélyítéséről is szóljon.
A tematikus hét időzítése igazodik ahhoz, hogy szeptember harmadik hetére esik a gyermekek világnapja, a biztosítás világnapja és az EDWARD nap. Utóbbit a közúti rendőrség nemzetközi szervezete (TISPOL) kezdeményezte, s az a célja, hogy legalább ezen a napon senki ne veszítse életét Európa útjain. Ebben az évben az EDWARD nap szeptember 19-re esett, és sikerült teljesíteni a célt: ez a 24 óra halálos baleset nélkül telt el Magyarországon. Ám ez sajnos valóban kivételes napnak számít, hiszen az idei év első 8 hónapjában – az ORFK adatai alapján – 11 058 személyi sérüléssel járó baleset történt az ország útjain.
Az országos rendezvénysorozat lehetőséget biztosít arra, hogy a baleset-megelőzés fontosságára és lehetőségeire más területeken is felhívja a figyelmet. Így például nem árt tisztában lenni azzal, hogy az otthoni balesetek aránya az összes baleseten belül magasabb, mint a közútiaké. A leggyakoribbak a az esések, ezt követik az égés okozta sérülések, majd a vágások és szúrások. Előfordulnak mérgezések vagy áramütés okozta balesetek is.
A Biztonság Hetén az általános iskolás gyerekek és tanáraik a mindennapok biztonságát szolgáló-segítő és a közlekedési balesetek esetén érintett szakmai szervezetek képviselőivel találkozhattak. A rendőrség és katasztrófavédelem, illetve a vöröskeresztes szakdolgozók látványos bemutatói mellett biztosítási szakemberek hívták fel a gyerekek figyelmét a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, azok helyes kezelésére, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára. A Biztonság Hetén szó volt élelmiszer-biztonságról, biztonságos hulladékkezelésről, erdőtüzek megelőzéséről is.
Forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Tájékozódjon a gyermekére szabható balesetbiztosítási lehetőségekről a biztosítók ajánlatainak összehasonlításával! Balesetbiztosítás kalkulátor >>
Jó tudni: jár a biztosítás, ha balesetet szenved gyermekünk
2018 szeptember 26.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános
Jó tudni: jár a biztosítás, ha balesetet szenved gyermekünk
Az ingyenes, állami biztosítás mellett magasabb szintű védelmet is választhatunk ha bekövetkezik a baleset.
„Fiam szülői értekezletén mondták, hogy az osztály kössön tanulóbiztosítást. Úgy tudom, van ilyen állami gyerekbiztosítás, akkor mire jó ez?” (F. Dánielné, Debrecen).
A kérdésre Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára válaszol.
Itthon már másfél évtizede létezik az állam által fizetett – tehát a szülőknek ingyenes – tanulóbiztosítás minden 3-18 év közötti gyermek számára. Az állam e feladat ellátására évente szerződik egy biztosítóval (idén és jövőre ez a Generali Biztosító), amely pl. a gyermek csonttörése esetén 3 ezer, balesetből eredő maradandó egészségkárosodása esetén a károsodás mértékétől függően 3-300 ezer, baleseti halála esetén pedig 200 ezer forint térítést fizet az érintett óvodások vagy iskolások szüleinek.
E biztosítás nemcsak a tanintézményben, az oktatás ideje alatt bekövetkezett sérülések esetén nyújt fedezetet, hanem a nap 24 órájában érvényes. Baj esetén fizetnek az otthon vagy utazás közben, illetve a szünidőben elszenvedett sérülések után is.
Igényelni kell a kárkifizetést
Kár esetén a szülőnek annyi a feladata, hogy eljuttatja a biztosítónak a kárkifizetés igénylőlapját, az esetről szóló orvosi papírokat (s ha esetleg volt rendőrségi eljárás is az ügyben, a nyomozati határozatot), valamint a biztosítotti jogosultságot igazoló iratot. A biztosító ezután 15 napon belül megfizeti a biztosítási összeget.
Korábbi adatok szerint az állami tanulóbiztosítás kapcsán – az érintett közel 1,5 millió főnyi óvodás és iskolai tanuló szüleitől – napi 40-60 kárbejelentés érkezik a biztosítóhoz, leggyakrabban csonttörés vagy repedés miatt kérve kártérítést. A nyári szünidő időtartama alatt egyébként csaknem annyi gyermekbaleset történik, mint a tanév egészében, s az idősebb iskolásoknál több a kár, mint a fiatalabbaknál.
Ne hagyjuk veszni a pénzt
A kárbejelentések száma jóval magasabb is lehetne – évente ugyanis több százezer gyerek jelenik meg kórházakban vagy járóbeteg-ellátáson baleset miatt –, sok szülő azonban nem tud erről a biztosításról, ezért nem jelentkezik.
Aki magasabb szintű védelmet szeretne gyermekének, további biztosítást választhat. Ma 3 hazai piaci biztosítónál érhető el csoportos balesetbiztosítás. Ezek esetében a szerződő fél például az óvoda, az iskola, illetve többek között sportegyesület vagy közösségi szervezet lehet, és a gyermek akár 25 éves koráig, a tanév időszakára (vagyis a következő év augusztus 31-ig) köthetők.
Érdemes tájékozódni
A piaci biztosítások évi 600-12 000 forint, előre egy összegben befizetett díj fejében fedezetet nyújtanak a biztosítási események bekövetkezése esetén. A drágább biztosítások 30-50 ezer forintot is téríthetnek csonttörés, illetve 200-300 ezer forintot baleseti műtéti kezelés esetén. A biztosítási események köre és a szolgáltatási összeg a választott biztosítás típusától függ, ezért érdemes az érintett biztosítótársaságok honlapján, illetve ügyfélszolgálatán tájékozódni.
Mérlegeljünk mi éri meg
A biztosító térítése különösen jól jöhet akkor, ha a szülőnek a gyerek balesete miatt akár több napra-hétre otthon kell maradnia (pl. táppénzen), s így kiesik jövedelme egy része. A piaci alapú tanulóbiztosítások a baleset mellett általában a fertőző betegségekre is kiterjednek. Ha viszont a családban van már balesetbiztosítás – vagy olyan lakásbiztosítás, amelynek van balesetre is kifizetést nyújtó kiegészítése – lehet, hogy olcsóbb a gyermek(ek)et bevonni abba.
Forrás: blikk.hu
CLB TIPP: Igényelje gyermeke számára a legmagasabb szintű védelmet, mely a család anyagi biztonságát is őrzi! Balesetbiztosítás kalkulátor >>
Egyre többen rendelkeznek nyugdíj-megtakarítással
2018 szeptember 24.
Kategória:
Életbiztosítás
Egyre többen rendelkeznek nyugdíj-megtakarítással
A 24-55 év közti magyar lakosság 47 százalékának szerepel pénzügyi tervei között valamilyen nyugdíjcélú megtakarítás, azok körében pedig, akik rendelkeznek ilyen igénnyel, a többség, 61 százalék sikeresen félre is tud tenni nyugdíjcéljaira - derül ki az NN Biztosító reprezentatív felméréséből. A megtakarítási célok összetételét és az egyes célok iránti elkötelezettséget látva jelentős tudatosság figyelhető meg a lakosság részéről, ennek továbbfejlesztése ugyanakkor továbbra is elsődleges feladat a biztosítási szektorban is - emelik ki az NN Biztosító szakértői.
A megtakarítások, azon belül is nyugdíjcélú megtakarítások iránti attitűdök feltérképezése volt a célja az NN Biztosító által végzett országos reprezentatív kutatásnak, amelynek első eredményeit a biztosítás világnapja alkalmából tette közzé a vállalat. A felmérés eredményeiből kiderült, hogy a megkérdezettek több mint fele, 58 százaléka tud havi szinten félretenni valamekkora összeget: 34 százalék 20 000 forint vagy afölött értékben, 25 százalék pedig legfeljebb 20 000 forintot tud havonta megtakarítani valamilyen célra. A rendszeres megtakarításra való törekvés mellett a nyugdíjas szülőkkel rendelkezők 9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen, további 31 százaléka pedig alkalmanként támogatja anyagilag nyugdíjas szüleit.
A fenti csoport tehát hozzátartozóin keresztül közvetetten már foglalkozik a nyugdíj kérdésével, azonban még ennél is többen, az összes válaszadónak mintegy fele, 47 százaléka jelezte, hogy van önálló nyugdíjcélú megtakarítási terve. Ezen a téren a teljes mintára vetítve a nyugdíjnál csak a vésztartalékképzés (70%) és a lakásfelújítás (54%) bizonyult elterjedtebb megtakarítási célnak.
A felmérés eredményeiből az is kiderült, hogy azok körében, akik valamilyen szinten terveznek nyugdíj-megtakarítást, a többség sikeresen félre is tud tenni erre a célra. Azok között, akik jelezték, hogy a nyugdíjtakarékosság szerepel pénzügyi terveikben, 61 százalék mondta, hogy már rendelkezik is ilyen megtakarítással. Ez az arány a teljes mintára vetítve 29 százalékot tesz ki, míg 18 százalék egyelőre csak fontolgatja a nyugdíj-előtakarékoskodást. Jellemzően az 51-55 éves korosztály, a budapesti lakosság, illetve a 250 000 forint feletti jövedelemmel rendelkező háztartások teszik ki a nyugdíjcélra aktívan megtakarítók körét. Az NN Biztosító azt is megvizsgálta, a többi megtakarítási célhoz viszonyítva hogyan értékelhető a fenti adat.
„A kutatási eredményeink szerint a magyar lakosság a nyugdíjcélú megtakarításai iránt az egyik legelkötelezettebb. Ezt támasztja alá, hogy csupán a vésztartalékok képzése, a meglévő hitelek törlesztése és a gyermekek iskoláztatása terén tapasztaltunk magasabb megtakarítási aktivitást, akiknél megjelent az adott takarékossági cél. Ez alapján elmondhatjuk, hogy az öngondoskodás erőteljesen ott van a lakosság látókörében, ennek a tudatosságnak az erősítése pedig kiemelt feladata a pénzügyi szolgáltatóknak” – emelte ki Nemes-Szabó Zsuzsanna, az NN Biztosító márka- és marketingkommunikációs vezetője.
A nyugdíjcélú megtakarítások közül a nyugdíjbiztosításokra külön is kitért a felmérés. Az eredmények szerint a kutatásban résztvevők nagyjából egyenlő mértékben értékelik a nyugdíjbiztosítások kínálta előnyöket, így
- az elérhető adókedvezményt,
- a választási lehetőséget, hogy járadékként vagy egy összegben kéri-e a kifizetést a lejáratkor az ügyfél,
- az ezeken belül választható különböző befektetési lehetőségeket,
- hogy egyszeri és rendszeres díjas formában is igényelhetik az adott konstrukciót,
- illetve hogy nem kizárólag a nyugdíjkorhatár után férhetnek hozzá a megtakarított összeghez.
„Jól látható, hogy a lakosság számára a nyugdíjbiztosítás kapcsán az elérhető, éves szinten akár 130 000 forintos adójóváírás lehetősége jelenti az egyik legerősebb motivációt a megtakarításra; a megkérdezettek majd’ fele mondta ezt kifejezetten előnyös tényezőnek. A tudatosságukat jelzi ugyanakkor, hogy sokak igénylik az olyan konstrukciókat is, amelyeknél hogy ha nem tudják fizetni a rendszeres díjakat, a megtakarításuk nem szűnik meg, a biztosító átvállalja ezt a díjat, és az ügyfelek így tudják folytatni az előtakarékoskodást” – hangsúlyozta Nemes-Szabó Zsuzsanna.
Forrás: tozsdeforum.hu
CLB TIPP: Nézze meg személyre szabott lehetőségeit a biztosítók ajánlatait összehasonlítva! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
Nehéz helyzetben vannak az idősek: gyerekeiknek kell támogatni őket
2018 szeptember 20.
Kategória:
Életbiztosítás
Nehéz helyzetben vannak az idősek: gyerekeiknek kell támogatni őket
A legtöbb dolgozó aggódik a jövője miatt. A legtöbben úgy gondolják, nem fognak tudni megélni a nyugdíjukból. A fiatalabb generáció épp ezért már alapvetően úgy készül, anyagilag támogatni fogja szüleit.
A KSH adatai szerint 2018 második negyedévében több mint 2,7 millió volt a gazdaságilag inaktívak száma , és bár a gazdaságilag aktív társadalom nő, az úgynevezett időskori függőségi ráta így sem mérséklődik: az aktív korúakra jutó időskorúak száma tavaly megközelítette a 28 százalékot , ami azt jelenti, hogy 1000 aktív korú felnőttre csaknem 280 65 éves és annál idősebb nyugdíjas jut - ez az arány pedig az előrejelzések alapján folyamatosan emelkedni fog.
Bár 2012 óta növekvő tendenciát mutat a magyar átlagnyugdíj összege, 2017-ben még így is csak nettó 124 ezer forint volt az ellátás átlagos havi mértéke , amely azonban még mindig jelentősen elmarad - átlagosan 37 százalékkal alacsonyabb - a tavalyi átlagkeresettől, ami a nettó 197 500 forint volt .
Ha csak arra gondolunk, hogy a nyugdíjba vonuláskor az átlagokat tekintve is összébb kell húzni a nadrágszíjat, és azzal nem is tervezünk, hogy elöregedő társadalmunk egyre nagyobb terhet ró az aktív keresőkre, ami miatt csökkenhetnek majd a nyugdíjak, akkor is érthető, ha a fiatalok már most azzal terveznek, hogy a jövőben anyagilag támogatniuk kell majd nyugdíjas szüleiket.
A megkérdezett felnőttek több mint fele tervezi támogatni nyugdíjas szüleit, ötödük pedig már jelenleg is támogatja őket - derül ki a Generali friss kutatásának eredményeiből. A szüleiket támogatni tervező felnőttek közül is kiemelkedik a 18-29 éves fiatal felnőttek korosztálya, akiknek több mint 70 százaléka tervez anyagi hozzájárulást. Ugyanez az arány a 30-59 éves korosztályban alig 50 százalék.
A két korcsoportban nemcsak a támogatásra való hajlandóság, hanem a támogatás rendszeressége és összege tekintetében is jelentős különbség van: míg a 18-29 évesek korosztálya a havi rendszeres támogatást preferálná, és átlagosan 29 800 forintot szánna erre a célra, a 30-59 éves korosztály 19 600 forintot tartana reálisnak, csaknem 40 százalékuk pedig a havi rendszeres támogatás helyett inkább az alkalmankénti támogatás mellett döntene.
"A nyugdíjak jelenlegi összege miatt is egyre nagyobb szükség mutatkozik a nyugdíjas szülők anyagi támogatására"- mondta Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítási igazgatója. "Bár a kutatásunk eredményei azt bizonyítják, hogy a fiatalabb generáció nyitott a szülei megsegítésére, érdemes időben gondolni a jövőnkre. Időben megkötött nyugdíjbiztosítással jelentős megtakarítást halmozhatunk fel, ami nagyobb anyagi biztonságot jelent, mintha kizárólag a gyermekünk hozzájárulására támaszkodnánk, így nagyobb anyagi biztonságban tölthetjük a jól megérdemelt pihenésünket, és ez a nagykorú gyermek számára sem jelent anyagi terhet."
CLB TIPP: Gondoljon időben jövőjére, ne bízza másra megélhetése körülményeit idős korában sem! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
Így faraghatunk a kötelező biztosítás díjából
2018 szeptember 19.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Így faraghatunk a kötelező biztosítás díjából
Évtizedek óta balesetmentesen vezetek, az autóm kötelezője mégis évről évre növekszik. Mi az oka és szabályos-e a folyamatos díjemelés? – érdeklődött F. Károly Győrből a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőinél.
A kérdésre Fülöp Zsuzsanna, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára válaszol az alábbiakban, aki azt is elárulta, mit kell tennünk, ha kevesebbet akarunk fizetni a biztosításért.
Mi alapján számítják?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjának mértékére (vagy annak maximumára) vonatkozóan nincs kötelező jogszabályi vagy hatósági előírás, azt alapvetően a biztosítók fenntarthatósági szempontjai és a piaci verseny alakítja. A tarifákat a biztosítók jellemzően a korábbi évek kártapasztalatai alapján, statisztikai módszerekkel modellezve számolják ki, s honlapjukon, illetve az MNB hivatalos oldalán is közzéteszik.
A meghirdetett díjtarifákon belül a konkrét ügyfél biztosítási díját olyan egyéni kockázati tényezők is befolyásolhatják, mint a jármű típusa, az üzembentartó károkozói múltja (bonus-malus besorolás), lakhelye, életkora, a jármű céges vagy magán használati jellege stb. A számításnál a biztosítók különböző kedvezményeket (pl. ha van az adott biztosítónál másik biztosításunk) és pótdíjakat is figyelembe vesznek.
Miért emelkedik?
A kgfb-díjak utóbbi években tapasztalt emelkedésének egyik oka, hogy nő a forgalomban lévő gépjárművek száma, gyakoribb a károkozás. Drágább lett a károk rendezése is (a magasabb munkadíjak és anyagköltségek miatt). A 2010-es évek elején – köszönhetően többek között az online biztosítási alkuszok, az árösszehasonlító oldalak térnyerésének – ráadásul erős árverseny alakult ki a kgfb-piacon, ami nyomán egyes biztosítók bevételei már nem fedezték a károkra fizetendő összegeket. A biztosítók viszont csak akkor tudnak hosszú távon működni és a károsultak biztosítási összegeit kifizetni, ha a kgfb-díjakból (és a tartalékaik hozamából) származó bevételeik nagyobbak, mint a kárkifizetéseik.
Hogyan csökkenthető?
Évforduló előtt feltétlenül ajánlott több biztosító díjszabásairól is tájékozódni, ugyanis egy személyre szabott biztosítással – az általános díjemelkedés mellett is – akár jelentős összeg takarítható meg.
A költségek tovább csökkenthetők, ha például vállaljuk a biztosítóval a papíralapú levelezés helyett az elektronikus kapcsolattartást, esetleg nem havi, hanem éves díjfizetést választunk, vagy egyidejűleg casco-, esetleg lakásbiztosítást is kötünk. A díjak és kedvezmények összehasonlításában, a megfelelő ajánlat kiválasztásában segítséget nyújtanak a Magyar Biztosítók Szövetsége honlapján és a biztosításközvetítők online oldalain elérhető díjkalkulátorok is.
Mikor és miként válthatunk?
A következő évre vonatkozó kgfb-díjakról a biztosítónknak legkésőbb a biztosítási évfordulónk (az ügyfelek többségének immár nem a naptári év vége, hanem a kgfb-szerződésünk kötése után eltelt egy esztendő) előtt 50 nappal írásbeli tájékoztatót kell küldeniük. Ha váltani szeretnénk, a meglévő kgfb-szerződésünket évfordulóra írásban mondhatjuk fel. A felmondásának legkésőbb az évforduló előtt 30 nappal be kell érkeznie a biztosítóhoz, ellenkező esetben a korábbi szerződés marad érvényben.
Figyeljünk a minőségre is
A biztosítóválasztásnál a díjak mellett célszerű a szolgáltatás minőségét is figyelembe venni. Bár kár esetén a biztosító nem nekünk, hanem egy harmadik félnek, a károsultnak fizet, nekünk sem mindegy pl. hogy időben megkapjuk-e tőle díjfizetési csekkjeinket és (ha vannak) rendben intézi-e egyéb biztosítási ügyeinket.
Az MNB az ügyfélérdekek védelmében folyamatosan vizsgálja a biztosítók kgfb-díjhirdetéseit, valamint a közvetítők tevékenységét is, s kiemelten ellenőrzi, hogy a biztosítók jogszerűen és időben küldik-e ki éves díjértesítőiket, illetve a díjkalkulációiknál betartották-e a jogszabályi előírásokat.
CLB TIPP: A CLB kalkulátorában könnyedén összehasonlíthatja különböző biztosítók ajánlatait. Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Elindult a Biztonság Hete: a baleset-megelőzést okítják
2018 szeptember 18.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános
Elindult a Biztonság Hete: a baleset-megelőzést okítják
Idén második alkalommal rendezik meg a Biztonság Hete tematikus baleset megelőzési–biztosítási témahetet. Szeptember 17-22. között országos programsorozattal hívják fel a gyerekek és minden közlekedő figyelmét a biztonságra. A témahét célja, hogy a baleset-megelőzést segítő tudatos magatartás és gondolkodásmód beépüljön az oktatásba.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), valamint az ORFK Országos Baleset-megelőzési Bizottság közös kezdeményezéseként idén szeptember 17-21 között tartják a Biztonság Hete országos programsorozatot. A rendezvényeken a legfiatalabb generációk játékos formában sajátíthatják el a biztonságos élet alapjait.
Az időzítés apropóját az adta, hogy ebben a hónapban ünnepeljük a Gyermekek Világnapját, a Biztosítás Világnapját és az EDWARD Napot. Utóbbi célja, hogy senki ne veszítse életét Európa közútjain, legalább ezen a napon.
Idén már 432-en vesztették életüket közlekedési balesetben. Nincs rendben az, hogy az év 52 hetéből mindössze 1 hetet szánunk a biztonságnak – fogalmazott Halmosi Zsolt országos rendőrfőkapitány-helyettes.
Nem csak a közutak jelentenek potenciális veszélyt, hiszen a KSH adatai szerint 700 háztartási baleset történik naponta – hívta fel a figyelmet Pandurics Anett, a MABISZ elnöke a programsorozat első napján rendezett sajtótájékoztatón. Hozzátette: a programsorozat helyszínein idén közel 15 ezer gyereket fognak elérni, akiknek professzionálisan, mégis játékos formában szeretnék eljuttatni az üzenetet.
A Biztonság Hetében az egyes helyszíneken az általános iskolás gyerekek és tanáraik a mindennapok biztonságát szolgáló–segítő és a közlekedési balesetek esetén érintett szakmai szervezetek képviselőivel találkozhatnak. A rendőrség és a katasztrófavédelem, illetve a vöröskeresztes szakdolgozók látványos bemutatói mellett biztosítási szakemberek hívják fel a gyerekek figyelmét a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, helyes kezelésükre, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára. A biztonságot a lehető legszélesebb értelemben tekintve a Biztonság Hetén szó lesz élelmiszer-biztonságról, biztonságos hulladékkezelésről, erdőtüzek megelőzéséről is.
Forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Tudja gyermekét biztonságban, válassza ki a családjának a legmegfelelőbb balesetbiztosítást! Balesetbiztosítás kalkulátor >>
Terjed a last minute utasbiztosítás
2018 szeptember 18.
Kategória:
Utasbiztosítás
Terjed a last minute utasbiztosítás
A biztosítók – igazodva a fogyasztói szokásokhoz – a korábbi merev álláspontjukat feladva immár azonnali kockázatbalépéssel is hajlandók utasbiztosítást kötni. Alapesetben a biztosítottnak még Magyarországon kell lennie a kötés idején, de persze ez csak akkor vizsgálati szempont, ha a szerződéskötés után hirtelen kár következik be.
Nemcsak az utazásoknál, az utasbiztosításoknál is hódít a last minute. Ám míg az utazást azért minimum néhány héttel a tervezett út előtt megvásároljuk-lefoglaljuk, addig az utasbiztosítás sokszor akkor jut eszünkbe, amikor a bőrönd már kézben van. Az Allianz Hungária tapasztalatai szerint, bár a kötések zöme az utazást megelőző három napban történik, sokan vannak azok is, akik az utazás napjára hagyják.
Az igényekhez a biztosítóknak is alkalmazkodniuk kellett. Míg a korábbi években a biztosítók még az online biztosításkötés esetén is a szerződés parafálásának másnapjától vállalták a kockázatokat, addig ma már nagyjából általános, hogy az utasbiztosítás attól a naptól érvényes, amikor azt megkötik.
A legtöbb biztosító ma már vállalja így is a kockázatbalépést, köszönhetően annak, hogy az online szerződéskötés ma már óra-perc-másodperc alapon tudja rögzíteni a kockázatvállalás időpontját.
Fontos látni, hogy társaságonként eltérők a szabályok. A biztosítók zöménél – Aegon, Allianz, Groupama, Union, Posta Biztosító, Mapfre – a szerződési feltételek szerint a biztosítottnak a kötés pillanatában Magyarországon kell tartózkodnia. Ez érthető, hiszen a biztosítók el akarják kerülni, hogy már bekövetkezett bajt jelentsen le az ügyeskedő ügyfél, aki korábban elmulasztott szerződést kötni. A Groupamánál arról, hogy a biztosított Magyarországon tartózkodik, a kötés során nyilatkozni kell, enélkül nem köthető meg a biztosítás. E tekintetben a Mapfre talán a legszigorúbb: esetükben a külföldről kötött biztosítások az általános szerződési feltételek értelmében érvénytelenek.
A többiek nem ilyen kemények: Bodor Máté, az Aegon utasbiztosítási üzletágának vezetője szerint "ha az ügyfél nem tartózkodik hazánkban, a kockázatviselés a következő nap nulladik órájában indul. De csak abban az esetben ellenőrzik a szerződés létrejöttének körülményeit, amennyiben ez az adott esetben fontos."
Hasonlóképp fogalmazott Vereczki András, az Uniqa lakossági biztosításokkal és kárrendezéssel foglalkozó területének vezetője: szerződési feltételeikben szabályozták, hogy egy esetleges káresemény kapcsán a biztosító jogosult vizsgálni a szerződés létrejöttének és a káresemény bekövetkezésének időpontját.
Differenciált kockázatbalépéssel védekezik a visszaélések ellen az Allianz és az Európai Utazási Biztosító (EUB). Előbbinél a kockázatviselés a közlekedési balesetek, valamint a poggyász- és baleset-biztosítás esetében azonnal, minden más esetben két óra elteltével indul a megkötést követően. Lengyel Márk, az EUB vezérigazgatója szerint náluk a díj befizetését követően kizárólag közlekedési balesetek vonatkozásában kezdődik meg azonnal a kockázatviselés, más jellegű eseményekre a szerződés létrejöttét követő három órával válik élessé a biztosítás.
Érdekes kezdeményezés, amit a Vodafone indított az Unionnal: amikor az ügyfél átlépi a magyar határt, és a mobilja feljelentkezett valamelyik roamingszolgáltató hálózatára, az üdvözlő üzenet mellett a szolgáltató arra is felhívja a figyelmét, hogy adott esetben záros ideig még módja nyílik a mobilon keresztül utasbiztosítást kötni.
Forrás: vg.hu
CLB TIPP: Kösse meg biztosítását akár az utazás napján, néhány perc alatt! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Nyaralóbiztosítás: most ugrik meg a kockázat
2018 szeptember 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Nyaralóbiztosítás: most ugrik meg a kockázat
Az alkuszcégek kötési adatai szerint az őszi hónapokban 25 százalékkal haladja meg az éves átlagot a nyaralóbiztosítást kötők száma. Az óvatosság nem véletlen.
A nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedésével párhuzamosan nő a betörések kockázata, és a kései észlelés miatt növekszik az elemi károk és a meghibásodások által okozott károk átlagos helyreállítási költsége is – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A nyaralóbiztosításról célszerű időben, hetekkel az ingatlan téliesítése előtt gondoskodni – mondta Baksa Melinda, a FBAMSZ elnökségi tagja. A kiválasztott biztosító ugyanis 15 nap alatt döntheti el, valóban megköti-e az ügyfél által kívánt szerződést, kockázatviselése pedig csupán e döntést követően kezdődik el.
Pótdíj a nem állandóan lakott ingatlanoknál
Az állandó lakók hiánya, illetve a lakott területtől való távolság is jelentősen növeli a nyaralókkal kapcsolatos károk kockázatát. A magasabb kockázat magasabb díjjal jár: a biztosítók döntő többsége ilyen ingatlanokra is vállal fedezetet, ám ezért 30 és 100 százalék közötti mértékű pótdíjat számol fel.
Miközben egy siófoki 100 négyzetméteres ingatlanra átlagos paraméterek mellett már évi 18 ezer forinttól is lehet lakásbiztosítást kötni, ha ugyanezt az épületet nyaralóként használják, az egyes biztosítók éves díjai 30 ezer forinttól indulnak. A nyaralókban ugyanakkor általában kisebb értékű ingóságot kell biztosítani, ami mérsékli a fizetendő díjat.
A lakottság definíciója a biztosítási feltételekben általában minimum 180 nap ott tartózkodást jelent, ezt azonban az olcsóbb biztosítás reményében nem érdemes úgy kijátszani, hogy valamelyik családtag állandó lakosnak jelentkezik be a nyaralóba. Az állandó lakottság ugyanis könnyen ellenőrizhető például a közműszámlák alapján. Ha a kárvizsgálat során bebizonyosodik, hogy a biztosított lakóház valójában nyaraló, akkor a biztosító jogszerűen visszatarthatja akár a teljes kártérítés összegét is.
Speciális kockázatok
Nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.
Az állandó lakók hiánya, valamint a lakott területektől való távolság számos kár kockázatát jelentősen megnöveli. Egy természeti csapásról, egy betörésről, egy csőtörésről, de akár egy tűzesetről is a tulajdonosok gyakran csak hetekkel később értesülnek, ami jelentősen emeli a kárösszeget. Csőtörés esetén például az elfolyt víz díja is komoly tétel lehet, de például a vihar által megbontott tetőn keresztül történő további ázás is jelentősen súlyosbíthatja a károkat. Egy betörő pedig télen gyakran eleve nem is értékeket, hanem átmeneti szálláshelyet kereshet az ingatlanban, ami a nem rendeltetésszerű használat eredményeként akár teljes felújítást is szükségessé tehet.
Mindezek miatt a biztosítók a kárfelmérés során a nyaralóépületek esetében is szigorúan megvizsgálják, hogy a tulajdonosok minden elvárhatót megtettek-e a kármegelőzés érdekében: megfelelő vagyonvédelmi eszközöket alkalmaztak-e, fűtetlen épületekben megtörtént-e a téli víztelenítés. stb.
Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók eleve nem vállalnak fedezetet.
Forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Ne hagyja védelem nélkül nyaralóját, amíg üresen áll! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Elindult az iskola, kopogtatnak a biztosítók
2018 szeptember 17.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános
Elindult az iskola, kopogtatnak a biztosítók
A napokban sok gyerek tér haza kezében olyan biztosítói ajánlattal, amit az iskolában kapott. Érdemes néhány percet szánni a dologra, mert ugyan létezik díjmentes állami tanulóbiztosítás, de az valójában szinte semmit sem ér.
Az állami gyermek- és ifjúsági balesetbiztosítás 2003. óta minden 3 és 18 év közötti gyermeknek ingyenesen jár. A szolgáltatás összege tizenöt éve változatlan, ami csonttörés esetén például - bármilyen súlyos is – 3 ezer forintot jelent, és 10 százalék alatti maradandó egészségkárosodás esetén is csak 3 ezer forintot. A térítés tehát évről-évre kevesebbet ér. Mint azonban az Azénpénzem.hu kérdésére a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: az állam „szűkös lehetőségei” miatt nincs napirenden a tanulóbiztosítás térítésének emelése.
Az utolsó kigyűjtött adatok szerint majdnem félmillió gyerek szorult egy év alatt ambuláns ellátásra. Egy felmérés szerint tanévenként átlagosan naponta hatvan általános- és középiskolás gyerek szenved kisebb-nagyobb balesetet. A CLB Alkusz tapasztalatai pedig azt mutatják, hogy a tanévkezdést követő hetekben ugrik meg az olyan gyerekbalesetek száma, amelyek nem elsősorban az iskolai tanórákon, hanem esetleg a szünetekben, de még inkább a tanítási idő után következnek be.
Az állami biztosítás sem csupán az óvodákban, iskolákban elszenvedett balesetekre vonatkozik, hanem azon túl is, egész évben és a nap 24 órájában, játék, sport, közlekedés, nyaralás során vagy az otthonukban szerzett sérülésekre is, és a Föld valamennyi országára érvényes. Az állam minden évben (naptári évben és nem tanévben) pályáztatja a biztosítókat, és választja ki a nyertest. 2017-ben a Groupama Biztosítóhoz fordulhattak a balesetet szenvedett gyermekek szülei. Az idén az állam a Generalival szerződött. (A megállapodás két évre szól.)
Sokan teljesen tájékozatlanok
Noha kárstatisztikákat nem szívesen közölnek a biztosítók, a tavalyelőtt szolgáltató Allianz portálunknak azt mondta: átlagosan naponta több mint 30 gyermek balesetét jelentik be a szüleik az Allianzhoz az állami ifjúsági balesetbiztosítás keretében. Sokan persze nem is tudnak az állami biztosításról. Az odafigyelés hiányát alighanem befolyásolja az alacsony térítési összeg is.
Az üzleti biztosítók balesetbiztosításai már sokkal többféle baleset után és jóval többet fizetnek. A szolgáltatás összege függ a választott csomagtól. Mindössze három biztosító versenyzik a gyerekekért csoportos balesetbiztosításával, de egy-egy óvodában, iskolában jellemzően csak egy ajánlattal találkozhatnak a szülők. A napokban sok gyerek tér haza olyan biztosítói ajánlattal, amit a suliban nyomtak a kezébe. Érdemes tudni, hogy a szülők ettől függetlenül bármely biztosítót választhatják.
Nem mellékes az sem, hogy míg az állami biztosításból 18 évesen kikerülnek a tanulók, üzleti biztosítás 23-25 éves korig köthető rájuk, és már a 3 évesnél kisebbek is biztosíthatóak; a Signalnál 2 éves kortól, a Generalinál pedig nincs alsó korhatár. Ugyanakkor tanulóbiztosítás megkötése előtt érdemes utánanézni, hogy van-e a családnak egyéb balesetbiztosítása. Például a lakásbiztosítás is tartalmazhat a családtagokat ért balesetekre szóló fedezetet. Persze több biztosítás több szolgáltatást is jelent baj esetén.
Forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Válogasson a balesetbiztosítások között oldalunkon! Balesetbiztosítás kalkulátor >>