2016.03.01

A kockázatokhoz mérten elegendő-e a tőke és üzletileg megbízhatóan működik-e a biztosító? Ezekre az alapvető kérdésekre ad megnyugtató válaszokat az uniós Szolvencia II (SII) irányelv, amelynek elfogadása mérföldkő a biztosítási szakma történetében. Az új rendszer - amelyet idén januártól a magyarországi piaci szereplőknek is alkalmazniuk kell - gyökeresen megváltoztatja a biztosítási szektor működését.

Az Európai Unióban (EU) a biztosítók tevékenységéhez szükséges szavatoló tőkekövetelményre vonatkozó szabályokat még az 1970-es években alakították ki két uniós irányelvben. A mostanáig alkalmazott tőkekövetelmény-szabályok tehát meglehetősen régiek voltak. Már egy 1997-ben publikált nemzetközi jelentés változtatásokat javasolt, noha e dokumentum akkor még az úgynevezett Szolvencia I. szerinti szavatoló tőkekövetelmény megbízhatóságát bizonyította.

Az akkoriban történt módosítások lényegében csak finomítások és szigorítások voltak: megemelték a szavatoló tőkekövetelmény szintjét a biztosítók fizetőképességének erősítése céljából, de nem változtatták meg annak számítási módszertanát (vagyis a szolvencia rendszer lényegét). Az Európai Bizottság - a tagállamokkal együttműködve - végül 2001-ben indította el a Szolvencia II. (SII) projektet. Ennek célja az volt, hogy a prudenciális (üzleti megbízhatóságra vonatkozó) szabályozást áttekintve kockázatérzékeny szavatoló tőkekövetelményt állapítsanak meg. Rá egy évre azonban egy újabb jelentés kimutatta: a szavatoló tőke szintjének jogszabályszerű mértéke önmagában már nem elegendő garancia a biztosítók stabil működéséhez.

A banki tőkeszabályozásban forradalmi változásokat hozó Lámfalussy-rendszer kiterjesztése a biztosítási szabályalkotásra ezzel párhuzamosan aztán alapvető változást hozott az SII kialakítási szempontjait illetően is. Utóbbi tehát szándékát, tartalmát érintően párhuzamba állítható, a szükséges mértékben összehangolható a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tőkemegfelelési követelményeit meghatározó bázeli és EU-folyamatokkal. Nem mellékesen tehát fontos cél lett a prudenciális felügyeleti rendszer szektorok közötti harmonizációja, illetve a biztosítói csoportok és pénzügyi konglomerátumok felügyeletének hatékonyabbá tétele is.

Az uniós jogalkotás mindezek nyomán 2009 novemberében fogadta el a biztosítók, viszontbiztosítók prudenciális és tőkekövetelményeket tartalmazó (2009/138/EU számú) SII. irányelvet. E szerint 2016-tól komplex, elvi megközelítésű, kockázatalapú tőkekövetelmény és prudenciális szabályrendszer lép életbe. Három pillére: a tőkekövetelményre és annak számítására vonatkozó mennyiségi, a vállalatirányításra és felügyeleti eljárásokra vonatkozó minőségi követelmények, harmadikként pedig az információnyújtásra és közzétételre vonatkozó előírások.

E folyamat keretében az EU kialakította az európai szintű kockázatalapú felügyelési szabályrendszert is (ami egyúttal szintén erősítette a csoportszemléletet). 2011-ben ugyanis létrejöttek a banki, biztosítási, tőkepiaci Európai Felügyeleti Hatóságok (így a biztosítási piac felügyelésére az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság /EIOPA/); és a szintén létrejött európai rendszerkockázati testület, amelynek feladata a pénzügyi rendszer egészének nyomon követése és a kockázatok elemzése. Az európai uniós pénzügyi szektor felügyeleti rendszer célja a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, a pénzügyi piac és a termékek átláthatósága, az ügyfelek érdekeinek védelme.

Az SII-t 2016. január 1-jétől kell alkalmazni valamennyi tagállamban, s ezek nemzeti jogrendszereiben legkésőbb március 31.-ig kell átültetni az uniós előírásokat. De voltaképp milyen alapelvekről is van szó?

Az új rezsim egyrészt a kockázatok lefedő, egységes elvek szerint megképzendő szavatoló tőkeszükségletet ír elő. Ennek, illetve a minimális tőkeszükségletnek a számítása - hasonlóképp a bankok bázeli rendszeréhez - történhet standard formulával, illetve teljes vagy részleges belső modellel. A szavatoló tőkével fedezendő tőkeszükséglet mérlegen kívüli elem is lehet. A szavatoló tőkeelemeket minőségi kritériumok alapján három szintre kell besorolni (a figyelembe vehetőségük ettől függ). A befektetésekre azonban nincs eszköz és limitkorlátozás, de a kockázatkoncentráció elkerülése kiemelt szempont. További követelmény a megfelelő biztosítástechnikai tartalékok képzése (a számítások alátámasztásául szolgáló elvek, biztosításmatematikai és statisztikai módszerek harmonizálása), ami a legjobb becslés és kockázati ráhagyás összege.

Fontos az arányosság elve, amely kiterjed a teljes szabályozási keretrendszerre, tehát a felügyelt intézmények és a felügyeleti gyakorlatra is. A cél az, hogy az SII ne rójon túlzott terheket a kis- és közepes nagyságú biztosítókra. A követelményeket a tevékenységük, kockázataik jellege, nagyságrendje, összetettsége figyelembevételével kell teljesíteni. Ez azonban természetesen nem mentesít a jogszabályi kötelmek betartása alól.

Jóllehet a felügyelés alapvető célja az egyedi biztosítók felügyelete, az SII meghatározza a csoportszintű felügyelet hatálya alá tartozó biztosítók, vállalkozások körét is. A csoportszemlélet megköveteli, hogy a belső uniós piac hatékony működésének érdekében összehangolt szabályok legyenek a biztosítói csoportok felügyeletére is. Míg korábban ezek csak kiegészítő szabályozási felügyelési elemek voltak, a SII külön csoportszintű mennyiségi követelményeket és kockázatkezelési szabályokat ír elő.

Mint említettük, az SII a tőkemegfelelés számításához a standard formula mellett bevezeti a - részleges, vagy teljes - belső modell alkalmazásának lehetőségét. Alkalmazásuk felügyeleti engedélyhez kötött.

A hazai biztosítóknak (is) az SII rendszer bevezetésének megkönnyítését, az arra való felkészülést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által biztosított úgynevezett preapplikációs (előzetes alkalmazási) folyamat segítette. Ennek révén megállapítható, hogy az adott biztosító - még a belső modell alkalmazására vonatkozó kérelme beadása előtt - mennyire készült fel e modell alkalmazására. A preapplikációs támogatást a jegybank az SII rendszer hatályba lépését követően is biztosítani kívánja.

A biztosítók, de a felügyeleti hatóságok működésének is jelentősen meg kell változnia ahhoz, hogy megfeleljenek az SII minőségi és mennyiségi követelményeinek.

A vállalatirányítási követelmények szerint biztosítani kell, hogy a biztosítók hatékony, az üzleti tevékenységének megfelelő, óvatos és megbízható irányítási rendszert működtessenek. Ez kiterjed a kockázatkezelési, aktuáriusi, saját kockázat- és szolvenciaértékelési, belső ellenőrzési rendszer, belső audit, megfelelőségi (compliance), illetve az ügymenet kiszervezési funkciókra, illetve az ezekhez kapcsolódó jó üzleti hírnévre és szakmai alkalmasság elvárásokra is.

Magyarország az új vállalatirányítási követelmények többségének már 2015. áprilistól megfelelt (még a régi biztosítási törvény /Bit./ módosítása alapján). Az idén januártól életbe lépett új Bit. pedig a további előírásokat is életbe léptette. Az aktuáriusra, belső ellenőrzési feladatkör és belső kontrollrendszerre, illetve az ügymenet kiszervezésére vonatkozó szabályok szintén már 2016-ot megelőzően összhangban voltak az SII szabályaival. Jellemzően ugyanez a helyzet a biztosítók különböző irányító testületeire és azok tagjaira vonatkozóan. Magyarországon ráadásul létezik olyan, számviteli rendért felelős vezetőre vonatkozó szabályozás, amit az SII nem kezel (a hazai rendszer tehát szigorúbb!).

Ami a kockázatkezelést illeti, a kockázat alapú szemléletnek be kell épülnie már az üzleti tervezésbe, és ez a mennyiségiek mellett megjelenik a minőségi követelményeknél is. Utóbbiak teljesen új szemléletet jelentenek a biztosítók irányításában, ami kihívás a biztosító vezető testületeinek, nagyobb fegyelmet követelve a belső kommunikációban.

A kockázatkezelés új, szerves része a biztosító saját kockázat- és szolvenciaértékelés (ORSA). Ez azt jelenti, hogy a biztosítónak magának is rendszeresen értékelnie kell, hogy a kötelezettségek hosszú távú teljesítéséhez elegendő-e a szavatoló tőkéje. Az eredmény azonban nem ad alapot a szavatoló tőkeszükséglettől eltérő tőkekövetelmény megállapítására, vagy a tőkemegfelelés számonkérésére, továbbá kiegészítő tőkekövetelmény előírására sem.

A saját kockázat- és szolvenciaértékelés során a biztosítónak le kell írnia az egyedi kockázati profilját, értékelnie kell a tőkehelyzetet, számba kell vennie a kötelezettségeket, azok kockázatait, a kockázatvállalási határokat, s az üzleti stratégiát. Ez alapján meg kell határoznia a szavatoló és a minimális tőkeszükségletet, a biztosítástechnikai tartalékok követelményeit, s természetesen gondoskodnia kell az azoknak való folyamatos megfelelésről. Meg kell határoznia a standard formulával, vagy belső modellel számított szavatoló tőkeszükséglet számításához használt feltevések és a kockázati profil közötti eltérés mértékét (főképp akkor, ha az eltérés jelentős). Ha a biztosító úgynevezett illeszkedési kiigazítást, volatilitási kiigazítást alkalmaz, értékelni kell a szavatolótőke-szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel kapcsolatos követelményeknek való megfelelést is.

Alapvető változás, hogy az SII rendszer - a jelenleg alkalmazottól eltérő - gazdasági értékelést vezet be. Ez azt jelenti, hogy a különböző eszközöket azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során értékesíteni lehetne. A források vagy kötelezettségek pedig úgy értékelendők, ahogy az ugyanilyen felek és piaci feltételek közt megvalósult ügylet során át lehetne ruházni, vagy ki lehetne egyenlíteni.

Az SII ugyanakkor lehetővé teszi a gazdaságitól eltérő alternatív értékelési elv használatát is. Ennek azonban összeegyeztethetőnek kell lennie az - egyik uniós rendeletben előírt - nemzetközi számviteli standardokban előírt értékelési módszerekkel (kivéve, ha a biztosítónak engedélye van egyedi értékelési módszer használatára).

Az SII egyfajta referenciaként kezeli az IFRS (azaz a nemzetközi számviteli szabvány szerinti) előírásokat - figyelembe véve az IFRS9 (pénzügyi eszközök értékelési követelményei) és az IFRS4 (biztosítási szerződések) kölcsönhatásait is. Ez nem jelenti azt, hogy az alternatív értékelési elvnek IFRS alapúnak kell lennie, az bármely nemzeti számviteli szabály lehet, ami az éves beszámoló megalapozását célozza. A biztosítók egyébként először a 2017-től induló üzleti évről készíthetnek IFRS alapú éves beszámolót.

Talán meglepő, de az SII irányelv nem rendelkezik a könyvvizsgálati követelményekről. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi régi és az azt megtartó új Bit. előírásai - amelyek szerint az éves beszámolót auditálni kell - szigorúbbak, mint az SII irányelv.

Mint említettük, az SII rendszer bevezetése alapvetően új követelményeket jelent az információ nyújtását, a felügyeleti jelentés tartalmát illetően is. Az eddig hatályos adatszolgáltatáshoz képest mélyebb-szélesebb részletekbe menő, egységes európai táblarendszert vezettek be, amely a piaci értékelési elvek alkalmazásához kapcsolódóan különösen a befektetésekről és a tartalékokról ad a jelenleginél sokkal bővebb információt. Ez egyúttal teljesen új technikai háttér megteremtését teszi szükségessé mind európai, mind nemzeti szinten.

A 2015. évi felkészülési szakaszban az SII szerinti éves adatszolgáltatást a kontinens biztosítóinak 80 százaléka teljesítette az illetékes európai felügyeletek részére. Magyarországon az arány 100 százalékos volt, míg a szintén előírt negyedéves adatszolgáltatásnál - az Európa-szerte elvárttal azonos - 50 százalékos. Az új rendszerre vonatkozó szabályok közvetlenül hatályosuló uniós végrehajtási rendeletben, technikai sztenderdekben és EIOPA-iránymutatásban, továbbá nemzeti diszkréciók (ma hatályos elvárásokból továbbra is megmaradó követelmények) szerint alkalmazandók.

A "végső roham", azaz a technikai felkészülés a 2015. évi tesztelésre már 2014 decemberétől megindult. Az MNB tájékoztatót tartott a felkészülési időszakot érintő (teszt)adatszolgáltatásról, és képzést nyújtott mind a 29 érintett hazai biztosítónak az ehhez szükséges szoftver használatához. Az adatállomány nagyságát érzékeltetendő mindössze egyetlen információ: a különböző SII felügyeleti jelentésekhez az EU- előírások szerint összességében 130 különböző - egyenként akár 50 excel munkalapot tartalmazó - uniós táblázatot kell kitölteniük a piaci szereplőknek évente. A tárgyidőszakokat követő adatszolgáltatások időtartalma 2020-ig fokozatosan egyre rövidül (tehát gyorsul a ritmus).

Az uniós jelentést egy MNB-rendelettel szabályozott nemzeti felügyeleti adatszolgáltatás egészíti ki. A biztosítóknak ráadásul a 2016. január 1-i indulásra, az úgynevezett "Day one"-ra vonatkozóan külön jelentést kell teljesíteniük néhány kiemelt témakörre vonatkozóan (így szavatoló tőke, szavatoló és minimális tőke-szükséglet, nyitó mérleg és a 2015. december 31-i zárástól való eltérések szöveges magyarázata) 2016. május 20-ig az MNB-nek. A felügyeleti információnyújtása mellett hangsúlyos a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló, a pénzügyi stabilitási jelentés céljára nyújtott információk köre is. Ez a nemzetközi kötelezettségek teljesítését, rendszerszintű kockázatok felmérését is szolgálja.

Az SII a biztosítók mellett a felügyeleti hatóságoknak is új elvárásokat fogalmaz meg. Mivel a piaci szereplőknél a közzétételi követelmények kapcsán előtérbe kerülnek az átlátható, számon kérhető működési elvek, a felügyelés eszközrendszere is ehhez igazodik, s megfelelő szabályok megteremtésével változik. A felügyeleteknél - ha lehet - még hangsúlyossá vált a kockázatok korai felismerése, a megelőzés, az időben való beavatkozás, a párbeszéd, végső esetben a piacról való kivezetés (felszámolás). Új, eddig nem létező eszköz a tőkekövetelményeknek való meg nem felelés rendbetételére meghosszabbított határidő bevezetése, valamint a kockázatoknak nem megfelelő szint esetén többlettőke követelmény előírás kezdeményezése.

Az SII irányelv átültetése Magyarországon új törvény megalkotását, teljes újrakodifikálást tett szükségessé. A modern magyar biztosításszabályozás történetének harmadik biztosítási törvénye alapjaiban változtatta meg a biztosítási szakma és a felügyelés szemléletét. Mindezek nyomán, a lépcsőzetes hatályba léptetést követően a biztosítási szektorban 2016. január 1-től teljes körűen hatályba és alkalmazandóvá vált az SII rendszer, amely kockázatalapú tőkekövetelményével, elvi megközelítéseivel gyökeresen eltér a 2015. december 31-ig hatályban lévő előírásoktól.

Forrás: Portfolio

Biztosítás fajta: 

  • Általános
Az európaiak többsége megosztaná vezetési adatait a biztosítójával
2017 július 11.
Kategória:
Gépjármű biztosítás

Az európaiak többsége megosztaná vezetési adatait a biztosítójával

Akár a 15 milliárd eurót is elérheti 2020-ra a digitális alapú gépjármű-biztosítások európai piacának értéke a Deloitte becslése szerint. A tanácsadócég nemzetközi felmérése azt mutatja, hogy nő a biztosítóváltást valószínűsítő ügyfelek aránya. Európai szinten a válaszadók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy hajlandóak lennének megosztani az adataikat a biztosítókkal, ha cserébe valamilyen többletszolgáltatás igénybe vehetnének.

A Deloitte immár második alkalommal készítette el az európai gépjármű-biztosítási piacról szóló éves körképét. Az online kérdőívek kitöltésében összesen 15 ezer ember vett részt 2016-ban Ausztriából, Belgiumból, az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Hollandiából, Írországból, Lengyelországból, Németországból, Olaszországból, Spanyolországból és Svájcból.

Az egyre standardizáltabb és volatilisebb biztosítási piacon a digitális alapú biztosítások elterjedése új lehetőséget kínál a gépjármű-biztosítóknak arra, hogy ne csupán kárrendezéssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtsanak, de a mobilitással kapcsolatos szolgáltatások széles skálája felé is nyissanak. Így más módszerekkel is lehet növelni az ügyfélhűséget, nem csak versenyképes árakkal. A felmérés tanúsága szerint az európai biztosítási ügyfelek körében igény mutatkozik egy olyan új típusú biztosításra, amelyben a biztosító szerepe nem korlátozódik a kockázatviselésre. A jelentésből kiderül, hogy a digitális alapú biztosítási termékeken keresztül a biztosítók miként alakíthatnának ki újszerű kapcsolatot a biztosítási ügyfelekkel, és milyen új termékeket kínálhatnának.

A piac értékének meghatározása során figyelembe vették egyrészt, hogy az ügyfelek saját állításuk szerint mennyire lennének hajlandóak megosztani adataikat a szolgáltatókkal, másrészt azt, hogy az egyes országokban milyen lemorzsolódási arány várható. A gazdaság digitalizálódása és a szabályozói változások következtében nagyobb volatilitás figyelhető meg az ügyfelek körében. Ez a biztosítási piac esetében sincs másképp.

Abban a kérdésben, hogy szerintük egy tízes skálán mennyire valószínű, hogy biztosítót fognak váltani (ahol a 0 az egyáltalán nem valószínű, a 10 pedig a nagyon valószínű), a felmérésben részt vevők által adott válaszok átlagpontszáma európai szinten 2015-ben még 3,7% volt, 2016-ra viszont már 4,5%-ra ugrott. Bár tömeges váltásra eddig még nem került sor, minden jel arra utal, hogy ez előbb-utóbb be fog következni.

Európán belül a belga, olasz, brit, francia, német és spanyol piacok rendelkeznek a legnagyobb növekedési potenciállal a digitális alapú gépjármű-biztosítás tekintetében. Az európai biztosítási ügyfelek a jelek szerint sokkal szívesebben osztják meg a szolgáltatókkal a vezetéssel kapcsolatos adataikat, mint a közösségi oldalakról származó adataikat. Bármennyire is igaz, hogy a közösségi oldalakra feltöltött adatok segítségével új szintre lehetne emelni a kapcsolatot a meglévő ügyfelekkel, a biztosítók számára komoly kihívásnak bizonyulhat az ilyen jellegű adatok összegyűjtése és feldolgozása.

Jelenleg az ár jelenti a fő vonzerőt a használatalapú biztosítások kapcsán. A biztosítóknak muszáj lesz egyre inkább a kedvezményalapú termékektől az értékalapú szolgáltatások felé elmozdulniuk, ehhez pedig az ügyfelek igényeit kell a középpontba helyezniük.

Európai szinten a válaszadók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy hajlandóak lennének megosztani az adataikat a biztosítókkal, ha cserébe az alábbi, gépkocsikhoz kapcsolódó szolgáltatások közül legalább egyet igénybe vehetnének:

  • Ingyenes országúti asszisztencia
  • Automatikus vészhelyzeti asszisztencia
  • Lopott autó helyének meghatározása, illetve visszajuttatása
  • Ingyenes olajcsere/szerviz, ha a használó összegyűjtött egy bizonyos számú pontot a biztonságos vezetésért.
Óvakodjunk az angol rendszámú autóktól!
2017 július 05.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Óvakodjunk az angol rendszámú autóktól!

Angliai munkavállalásuk után hazatérő honfitársaink tovább használják behozott autójukat, és nem zavarja őket, hogy ezt lejárt műszaki engedéllyel és kötelező biztosítás nélkül teszik. És büntetlenül - ha egy ilyen kocsi száll belénk, csúnyán megjárhatjuk.

– A közelmúltban végeztem egy kisebb nyomozást azzal kapcsolatban, hogy a Szegeden napi rendszerességgel közlekedő angol rendszámú autók legálisan vesznek-e részt a forgalomban – mondta lapunknak Zsolt keresztnevű olvasónk.

Mint megtudtuk, nincs benne ördöngösség, hiszen Nagy-Britanniában rendszám alapján bárki megkaphatja az autó információit a www.check-mot.service.gov.uk weblapon. Mindezt sok adattal, kilométeróra-állással, műszakivizsga-időpontokkal – és teljesen ingyen, nem úgy, mint itthon.

Se vizsga, se biztosítás

Olvasónk április eleje és május vége között hat olyan illegális autót is lefotózott Szegeden, amelynek se vizsgája, se biztosítása, szerinte az angol rendszámú kocsik 80-90 százaléka ilyen. Több közülük mozgott is a városban, volt, amelyikkel nem is egyszer találkozott, munkaautóként használta a tulajdonosa. Mindegyik kép mellé adatlapot is csatolt az érvénytelen műszakikról, és ezeket mi is leellenőriztük.

– A jobb kormányos autók így is hátrányban vannak a hazai forgalomban, de ha valami kárt okoznak, esélyünk sincs a biztosítójukat megkeresni, mert nincs nekik – hangsúlyozza Zsolt. Az említett portálon a kocsik műszaki vizsgájának érvényességét lehet ellenőrizni, így ha nincs nekik, akkor érvényes biztosításuk sem lehet. Szerinte a használóknak így nem kell fizetni az autók után sem biztosítást, sem teljesítményadót, de úgy látja, bírságot sem.

Nem térnek vissza Nagy-Britanniába

Mi is könnyen találtunk ilyen autót, egy Audinak 2015. december 10-e óta nincs érvényes műszakija, egy Volkswagen Passatnak szűk két hónapja. Olvasónk rekordere egy guruló Zafira, 2014 augusztusa óta érvénytelen a forgalmija.

Alapos okunk van feltételezni, hogy ezek a kocsik régóta közöttünk gurulnak, Nagy-Britanniában ugyanis szigorú az ellenőrzés, súlyos a büntetés, és kamerával azonnal kiveszik az autót. Vagyis hazalátogató honfitársunk nem rendszeresen használja a kocsit oda és vissza, hanem még érvényes papírokkal jött át a Csatornán, és azóta nem ment vissza autóval.

Az üggyel kapcsolatban feltettük kérdéseinket a rendőrségnek. Megtudtuk, levehetik az angol rendszámot, ha a közúti ellenőrzéskor megbukik egy ilyen, vagy más, uniós országból érkező autó. – A rendőr a hatósági engedélyt és jelzést a helyszínen elveszi, ha az autóval érvénytelen külföldi okmányokkal, illetve rendszámmal vettek részt a közúti forgalomban – írták.

Magyar kocsinál, ha a jármű műszaki vizsgája több mint három hónapja lejárt, de ez kevesebb mint hat hónap, a helyszíni bírság 20 ezer forint, a szabálysértési eljárásban kiszabott büntetés ennek a duplája. Egyévesnél régebbi érvénytelen forgalminál ez a két összeg 30, illetve 60 ezer forint.

A magyar autóstól ilyenkor csak a forgalmi engedélyt veszik el, a külfölditől a rendszámot is – a bírságok összegében nincs megkülönböztetés.

Rendőrt kell hívni

Az eddig sem volt egyszerű történet, ha valakibe egy külföldi autós szállt bele, ez még bonyolultabb – és reménytelenebb –, ha a károkozónak kötelezője nincs. Ha a balesetben vétkes félnek nincs biztosítása, illetve nem tudja igazolni, célszerű rendőri intézkedést kérni.

A jegyzőkönyv birtokában az eseményt a saját biztosítónak kell bejelenteni. Ilyenkor az ügy átkerül a kárrendezési számlához. Ez a biztosítatlan gépjárművek okozta károkat megtéríti – idővel –, ezt követően behajtják, vagy megpróbálják behajtani a pénzt a hibázó autóson.

Forrás: www.delmagyar.hu

Veszélyek nyaralás közben - Ön ugye nem így utazik?
2017 július 04.
Kategória:
Utasbiztosítás

Veszélyek nyaralás közben - Ön ugye nem így utazik?

A külföldre utazók több mint fele továbbra sem gondoskodik megfelelő utasbiztosításról - mondta az InfoRádiónak a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke. Sebestyén László hozzátette: ők többnyire abban bíznak, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya, illetve a bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítás mellett nincs szükség további fedezetre.

Két nagy csoportra oszthatók azok, akik nem kötnek utasbiztosítást: egyrészt akik rövidebb időre: egy-két napra, esetleg hosszú hétvégére utaznak el. A másik nagy csoport pedig úgy gondolja, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya vagy egy bankkártyához tartozó utasbiztosítás elegendő fedezetet biztosít – mondta el a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke.

„Sajnos ez nem teljesen igaz. Az elmúlt években a bankok szűkítették az olyan bankkártyák körét, ami mellé adnak utasbiztosítást. Másrészt ezek szolgáltatásai, térítési összegei általában limitálva is vannak, általában ezek dobozos termékek. A szolgáltató nem tudhatja, az ügyfél milyen céllal utazik a jövőben.”

Az egészségbiztosítási kártya az adott tagország térítésének megfelelően nyújt fedezetet – tette hozzá Sebestyén László. Biztosítás nélkül két problémával szembesülhetünk: a nyaralóhelyeken általában nem állami, hanem magánszolgáltatók vannak, amelyek valószínűleg nem fogadják el ezt a kártyát, tehát zsebből kell fizetnünk – tette hozzá.

„A másik, hogy a kártya csak az orvosi ellátásra terjed ki, az önrészt és akár a gyógyszert szintén zsebből kell kifizetni.” Ráadásul ennek a felelősség- vagy a poggyászbiztosítás nem része – hangsúlyozta a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke. Sebestyén László jelezte, Európa több országában úgynevezett visszatérítéses biztosítás működik, azaz ellátják az embert, kifizeti a díjat, amelyet később kap vissza.

„Belgiumban, Luxemburgban, Franciaországban, Finnországban működik így a rendszer. Ez nem azonos az önrésszel. Ebben az esetben akkor is meg kell előlegezni az ellátás díját, ha száz százalékig visszafizetik utána.”

Minden helyzetet jól lehet kezelni az üzleti biztosítók ajánlatával – hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke, hozzáfűzve, hogy egy egyhetes, háromfős családi nyaralás esetén átlagosan már nyolcezer forintért nagyon jó, személyre szabott csomagot lehet vásárolni, amiben nincs önrész és tartalmazza a felelősség-, a poggyász- és az egészségügyi szolgáltatások fedezetét is.

Forrás: www.inforadio.hu

CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre, hasonlítsa össze és válassza ki az Önnek megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Pusztító vihar: özönlöttek a kárbejelentések
2017 június 30.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Pusztító vihar: özönlöttek a kárbejelentések

Az utóbbi 8-9 napban 10 ezres nagyságrendű kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz vihar, jégverés, felhőszakadás miatt, a végleges összesítés még nem készült el - mondta Gilyén Ágnes a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) szóvivője csütörtökön az M1 csatornán.

A szóvivő hangsúlyozta: Magyarországon érzékelhetően megnövekedtek a szélsőséges időjárás miatti károk. Az egész nyár kárveszélyes időszaknak számít, példaként említette, hogy a legtöbb kár ebben az időszakban 2010-ben volt, akkor 310 ezer kárt térítettek meg a biztosítók 30 milliárd forintot meghaladó összegben. Gilyén Ágnes szólt arról, hogy enyhe növekedést tapasztalnak a lakásbiztosítások területén, tavaly év végén 3 millió 122 ezer lakásbizotsítást kezeltek a magyarországi biztosítók, az ingatlanok 72-73 százaléka biztosított, ami - szerinte - európai összehasonlításban jó adat.
Magyarországon a lakás alapbiztosítás vonatkozik az elemi károkra, tartalmaz katasztrófakockázatot. Átlagos magyarországi ingatlanra havonta 2-3 ezer forintért köthető olyan biztosítás, amely a legsúlyosabb kockázatoktól védenek - tette hozzá a Mabisz szóvivője.

Forrás: napi.hu

Pár ezerért már a legnagyobb kockázatok ellen védve vagyunk
2017 június 29.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Pár ezerért már a legnagyobb kockázatok ellen védve vagyunk

Növekedett a lakásbiztosítások száma az elmúlt évek szélsőséges időjárási jelenségei miatt az egyik piaci szereplő szerint. A magyar biztosítási rendszer ráadásul egyedülállónak számít Európában – néhány ezer forintért cserébe biztonságban tudhatjuk értékeinket a biztosítók hazai szövetsége szerint.

Hatalmas pusztítást hagyva maga mögött tombolt néhány nappal ezelőtt a vihar Kecskeméten. Évről évre egyre gyakrabban szólnak a híradások a szélsőséges időjárás okozta káreseményekről. Jégeső, villámcsapás, özönvízszerű esőzés és szélvihar okoz károkat az ingatlanokban és a gépjárművekben. „Csak az elmúlt hétvégén több mint 1200 új kárbejelentést kaptunk, ami viharokkal összefüggésbe hozható, közel 800 millió forint kár értékben jöttek a bejelentések” – tájékoztatta a Hír Televíziót a Generali Biztosító Zrt. vagyon- és gépjármű-kárrendezési igazgatója.

Szikszai József szerint van lehetőség a károk enyhítésére, akár figyelmeztető mobilapplikációk segítségével, amelyek a szélsőséges időjárásváltozásra figyelmeztetnek. Hozzátette: a nagyobb sajtóvisszhangot kiváltó események után nő a biztosítások száma is. „Érezhető ilyenkor, hogy valóban többen szeretnének biztosítást kötni, ez jó hír. Magyarországon a lakásállomány közel 70-80 százaléka biztosítva van. De még mindig vannak olyan területek, szociális okok miatt, esetleg kicsit visszamaradottabbak, ahol ez az arány nagyon alacsony. Múlt héten volt egy példa, egy kis falut vert el a vihar, közel 90 százaléka sérült tetőszerkezeteknek, ott például nagyon alacsony a biztosítottság” – tettet hozzá a kárrendezési igazgató.

Különösen kedvező körülmények

A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint akár havi néhány ezer forint ráfordítással biztonságban tudhatjuk értékeinket, ráadásul hazánkban különösen kedvező körülmények között köthető biztosítás. „Magyarországon egy nagyon kedvező termékfejlesztési irány alakul ki, egyébként az Európai Unióban tulajdonképpen ez egyedi, hogy az elemi károk, tehát a katasztrófakockázatok benne vannak az alap biztosításban. Ez azt jelenti, hogy havonta egy 2-3000 forintos díjért már a legnagyobb kockázatok ellen védve vagyunk. Ilyenek a vihar, az árvíz, a földrengés, a felhőszakadás” – emelte ki Gilyén Ágnes, a Mabisz kommunikációs főosztályvezetője.
A káresemények szempontjából kiemelt időszakban – május és augusztus között – egy átlagos évben 115 ezer káreseményt jelentenek a biztosítók felé, 7-8 milliárd forint kárértékkel.

Forrás: hirtv.hu

CLB TIPP: Ön se bízza a véletlenre, hasonlítsa össze kalkulátorunkban a lakásbiztosítás ajánlatokat! Lakásbiztosítás ajánlatok >>

A magyarok nagy része tudatosan készül a nyaralásra
2017 június 29.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás

A magyarok nagy része tudatosan készül a nyaralásra

Kezdődik a nyaralási szezon, egyre többen hagyják üresen otthonukat napokra, akár hetekre. A Groupama Biztosító legújabb országos, reprezentatív kutatásában arra keresett választ, hogy az emberek menyire tudatosak otthonukat illetően, amikor nyaralni készülnek.

A biztosító felmérése rámutatott: nyaralás előtt az emberek nagy része megteszi a szükséges óvintézkedéseket, annak érdekében, hogy otthona minél nagyobb biztonságban legyen abban az időszakban is, amikor üresen áll. A Groupama Biztosító megbízásából, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által készített kutatásban a válaszadók 83%-a állítja, hogy elutazás előtt áramtalanítja az elektromos készülékeket, pl. a mikrohullámú sütőt, az elektromos tűzhelyet, de a kisebb háztartási gépeket, úgy mint a hajszárítót, a lámpákat is kihúzzák a hálózatból. Ugyancsak sokan, a lakosság 70%-a megkér valakit, hogy amíg üresen áll a lakás vagy ház, időnként nézzen rá, minden rendben van-e, 67%-uk pedig arról is gondoskodik, hogy egy kedves szomszéd vagy rokon időnként ürítse ki postaládájukat.

Természetesen nem csak a fent említett óvintézkedéseket érdemes megtenni annak érdekében, hogy gondtalanul élvezhessük a pihenést. A tudatos nyaralás jegyében jó, ha a nyaralás előtt és közben is odafigyelünk pár dologra:

  1. Készítsük fel otthonunkat a nyaralásra! Ablakokat, ajtókat gondosan zárjuk be, húzzuk be a függönyöket! A kerti bútorokat hordjuk be a teraszról vagy udvarról, hogy ne tegyen bennük kárt egy esetleges vihar! Áramtalanítsuk a távollétünk alatt nem használt elektromos, tűzveszélyes készülékeket, mint pl. a televíziót, mikrót, elektromos sütőt.
  2. Használjuk a meglévő otthonvédelmi rendszereket! Kamerákat, riasztókat beélesítve kell hagyni, pont emiatt nem szabad a teljes lakást áramtalanítani, elég csak a tűzveszélyes elektromos készülékeket kihúzni a hálózatból!
  3. Ha van olyan eszközünk, amely megtévesztheti a potenciális betörőket, feltétlenül helyezzük működésbe a távollétünk alatt is! Ilyen „kütyük” lehetnek például a távolról fel-le kapcsolható világítás, vezérelhető redőnylehúzó, vagy egy TV nézést imitáló szerkezet.
  4. Óvatosan bánjunk a közösségi médiával! Jobb, ha nem osztunk meg információt arról, hogy huzamosabb időre elhagytuk az otthonunkat. Már szinte automatizmus, hogy elutazáskor bejelentkezünk a célországban, és folyamatosan töltünk fel képeket a friss élményeinkről, ezzel azonban csak felhívjuk a figyelmet saját távollétünkre. A kalandokról való beszámolót célszerűbb hazaérkezést követően megmutatni barátainknak!

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Ne induljon el utasbiztosítás nélkül! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Ha még nincs lakásbiztosítása, akkor az ajánlatok összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Pesszimistábbak a jövő nyugdíjasai
2017 június 29.
Kategória:
Életbiztosítás

Pesszimistábbak a jövő nyugdíjasai

Csak minden második magyar számít arra, hogy kizárólag a nyugdíjából meg tudna élni. A hosszú távú anyagi kockázatokat mérlegelve a legtöbben még mindig attól tartanak, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításokat, ez a válaszadók 42 százalékát aggasztja komolyan – derült ki a K&H biztos jövő indexéből. Azonban a hosszú távú megtakarításokkal kapcsolatban most a legpozitívabbak a megkérdezettek: mindössze 37 százalék gondolja, hogy ezek keveset érnek majd. A K&H szerint a háztartások jövedelmi helyzetének javulása miatt az öngondoskodási piac bővülhet. Egy havi 20 ezer forintos megtakarítás konzervatív 2-3 százalékos hozammal számolva 30 év múlva közel 10 millió forintot eredményezhet.

Nem állnak túl pozitívan az időskorhoz a magyarok: 14 százalék gondolja csak úgy, hogy kizárólag az állami nyugdíjából kényelmesen megélne – derül ki a K&H biztos jövő indexének első negyedéves eredményeiből. A bizakodók aránya az előző negyedévhez képest némileg csökkent. 37 százalék arra számít, hogy csak nehezen élne meg a nyugdíjából, 33 százalék szerint pedig ez semmire sem lesz elég. Az állami nyugdíjjal egyáltalán nem számolók aránya is emelkedett: a 2016 azonos időszakában mért 13 százalékról 16 százalékra. Ez az arány a 30-asok körében már 28 százalék. A nők jóval pesszimistábban értékelik a nyugdíjkérdést, mint a férfiak (57% vs. 42%).

kevésbé támaszkodnánk a gyerekekre

A felméréséből viszont az is kiderül, hogy csökkent azoknak az aránya, akik a gyerekeik támogatására számítanak majd idős korukban. Az idei első negyedévben ezt a megkérdezettek 30 százaléka tartotta reális forgatókönyvnek, szemben a tavalyi 34 százalékkal. A megkérdezettek harmada azonban még mindig arra számít, hogy nyugdíjasként nélkülözni fog. 31 százalék pedig azt is reálisnak tartja, hogy nem tudja fenntartani majd a lakását, sőt a nők körében már 39 százalék számol ezzel a lehetőséggel.
2017 első negyedévében ellenben rekord kevesen gondolták úgy, hogy a megtakarításaik hosszú távon keveset érnek majd: 37 százalék volt az arányuk, szemben az egy évvel ezelőtti 44 százalékkal.
Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője elmondta: „Egyre többen ismerik fel, hogy minél hamarabb el kell kezdeni takarékoskodni ahhoz, hogy valóban gondtalanok legyenek a nyugdíjas évek. A háztartások jövedelmi helyzetének javulása miatt az öngondoskodási piac is bővülhet. Az öngondoskodásnak számos lépcsőfoka van, kezdve onnan, hogy a váratlan kiadások ellen cascóval és lakásbiztosítással védekezünk, egészen addig, hogy a nyugdíjas évekre is gondolunk”.

érdemes előre gondolkodni

A hivatalos statisztikákat idézve Kuruc Péter azt mondta, hogy az idei első negyedévben - a családi adókedvezmény és a közfoglalkoztatottak nélkül számolt - nettó átlagfizetés 197 ezer forint volt, míg 2015 harmadik negyedévében 168 ezer forintot tett ki, tehát másfél év alatt 17,2 százalékos volt a növekedés. Az öregségi nyugdíj azonban nem követte ezt a növekedést: márciusban átlagosan 124 ezer forint volt, míg 2015 szeptemberében 119 ezer forintot tett ki, így a 17 százalékos béremelkedéssel párhuzamosan az átlagos öregségi nyugdíj mindössze 4,2 százalékkal nőtt. Tehát a nettó jövedelmek és a nyugdíjak között továbbra is van különbség, nem beszélve arról, hogy a bérek sokkal nagyobb sávban oszlanak el, mint a nyugdíjak. Minél magasabb a bére valakinek, annál nagyobb lesz a különbség az utolsó bér és az első nyugdíj értéke között. Ezért kulcsfontosságú a hosszú távú, nyugdíjcélú takarékoskodás.
Kuruc Péter szerint a nyugdíjas korra történő megtakarítások egyik legjobb alternatíváját jelentik az adókedvezménnyel igénybe vehető egyszeri díjas és rendszeres befizetést igénylő nyugdíjbiztosítások. Ezek a konstrukciók pedig egyre népszerűbbek. Az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítások díjtartaléka, az ügyfelek által eddig felhalmozott vagyon az idei első negyedév végén közel 1 milliárd forintra rúgott, ami 36 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. A rendszeres díjú nyugdíjbiztosítások esetében pedig az idei első negyedév végén meghaladta az 1,5 milliárd forintot. Ez éves összevetésben 108 százalékos növekedésnek felel meg.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Tervezzen időskori éveire is, használja kalkulátorunkat a biztosítások összehasonlításához! Nyugdíjbiztosítás ajánlatok >>

Ezek a magyarok mennek idén luxusnyaralásra: ennyit fizethetnek érte
2017 június 27.
Kategória:
Utasbiztosítás

Ezek a magyarok mennek idén luxusnyaralásra: ennyit fizethetnek érte

Idén az utazók döntő többsége köt utasbiztosítást. Ötből ketten továbbra is ár alapján döntenek a biztosítás megkötésekor, de jelentősen nőtt a kiegészítők fontossága. Ha nem is érdemben, de tavalyhoz képest sajnos kevésbé vagyunk tisztában azzal, mit is tartalmaz egy alap utasbiztosítás csomag.

Sokkal többen utaznak idén

Az elmúlt két évhez képest jelentősen csökkent azok aránya, akik nem engedhetnek meg maguknak egy utazást, 2016-ban 49 százalék, 2015-ben 50 százalék, idén csupán a magyarok 23 százaléka nem utazik sehová. Az utazók 46 százaléka válaszja a belföldi nyaralást, külföldre pedig tavalyhoz képest 12 százalékkal többen, 29 százalék tervez utazást, ez utóbbiak körében még mindig Horvátország a legnépszerűbb.
Nincsen érdemi változás tavalyhoz képest az utasbiztosítást kötők számában, a Genertel felmérésére válaszadók 74 százaléka mondta azt, hogy minden esetben köt, míg 18 százalék csak néha. A tavalyi 19 százalékhoz képest viszont 8 százalékra csökkent azok aránya, akik soha nem kötnek biztosítást.

Ár-érzékeny a magyar

Még mindig nagyon ár-érzékeny a magyar piac, tavalyhoz hasonlóan idén is 40 százalék válaszolta azt, hogy kizárólag ár alapján dönt egy utasbiztosítás mellett. Érdekes azonban, hogy nőtt a kiegészítők fontossága; idén 41 százalék dönt ez alapján, tavaly alig 20 százalék. Nőtt azok száma is, akik az adott biztosító ismertsége vagy ajánlása miatt döntenek az adott biztosítás mellett; 34 százalékra a 2016-os 26-ról.

Egyre többen kötnek neten utasbiztosítást

A válaszadók 47 százaléka interneten köti meg biztosítását, ez 7 százalékkal több, mint tavaly. Az elmúlt évhez hasonló arányban (46 százalék) választják a klasszikus személyes kötést. 8 százalék alatti a telefonon kötők aránya.
Ami a preferált napidíjakat illeti, itt jelentős az eltérés tavalyhoz képest; a tavaly mért 45 százalékhoz képest, idén már 74 százalék tart reálisnak 200-400 Ft/fő/nap díjat, alig 12 százalék pedig 400-900 Ft/nap közötti sávban mozgót. A fennmaradó 14 százalék 200 Ft/fő/nap díjjal lenne boldog.

Kicsit kevesebbet tudunk, mint tavaly

A válaszokból kiderült az is, hogy 2016-hoz képest valamivel kevesebbet tudunk magáról az utasbiztosításról; arról, hogy mit tartalmaz jellemzően az egy alap csomag. A megkérdezettek fele, illetve harmada nem tudja, hogy a gépjármű assistance és a poggyászbiztosítás is része lehet az alapcsomagnak, ahogyan 45% nem tudta, hogy az orvosi-és mentési költséget is tartalmazza. Ezek az arányok, kisebbek voltak tavaly, azaz, még ha néhány százalékkal is, de jobban tisztában voltunk az utasbiztosítás által tartalmazott szolgáltatásokkal.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ne induljon el Ön sem utasbiztosítás nélkül! Kalkulátorunk segítségével összehasonlíthatja és kiválaszthatja az Önnek megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Vihar: érdemes biztosítást kötni
2017 június 26.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Kárrendezés

Vihar: érdemes biztosítást kötni

Becslések és híradások szerint a viharok leginkább a kisebb falvakban okoznak nagy veszteséget, a szerencsétlenül jártak nagy többségének pedig semmilyen biztosítása nincs – hívja fel a figyelmet a CLB biztosítási alkuszcég.

Beköszöntött a nagyüzem a biztosítóknál, az elmúlt napokban kimagasló rombolást hagytak maguk után a viharok. Nem csupán az épületekben okoztak károkat, hanem embereket is elértek, személyi sérülést okoztak – írja sajtóközleményében a CLB biztosítási alkuszcég hozzátéve: arról csak kevesen tudnak, hogy akár egy szimplának látszó lakásbiztosításban is lehet olyan tétel, amely erre az esetre – vagyis, akár kisebb sérüléssel járó villámcsapásra – is fizet kártérítést.

„Egy ingatlanra kötött jó szerződésben ugyanis nemcsak súlyos esetekre, hanem kisebb, nagyobb sérülésekre vonatkozó baleset-, egészség-, sőt akár utasbiztosítás is lehet” – hívta fel a figyelmet Németh Péter, a CLB biztosítási alkuszcég értékesítési és kommunikációs igazgatója. A kérdés csak az, hogy mikor, milyen tartalmú szerződést kötöttek az ingatlanra.

Tapasztalatok szerint éppen a vihartól leginkább sújtott falvakban nincs semmiféle biztosítás, vagy legalábbis ritka. A nagy erővel érkező vihar egész családokat tesz földönfutóvá, s biztosítás híján a szerencsétlenül járt emberek jelentős része nem számíthat másra, csak a szomszédok, barátok, rokonok jóindulatára, alamizsnára. Miközben egy ingatlanra havonta már pár száz forintos díjért is lehetne biztosítást kötni, ami a szerencsétlenségben megtérülne.

Sokan a biztosításon spórolnak

Általános tapasztalat szerint az anyagilag megszorult emberek első körben a biztosítást szüntetik be, a díjon próbálnak spórolni. Pedig, biztosításnak még soha nem volt akkora értéke, mint mostantól, a szélsőségesre forduló időjárás miatt. Németh szerint most mindenkinek érdeke, hogy legyen mibe kapaszkodnia, ha viszi a vihar a ház tetejét, ha rádől a fa az autóra, vagy ha elönti az utcán hömpölygő sár a pincét, a nappalit. A CLB szakértője azt tanácsolja azonban, hogy az se dőljön hátra, akinek van valamilyen biztosítása, hanem minél gyorsabban vegye elő, s nézze – vagy egy szakértővel nézesse – át, mi mindenre van benne jótállás. Még nem késő újítani, jobbítani az elavultakon vagy megkötni egyet, ha nincs, hiszen az előrejelzések szerint az egész nyár ilyen kiszámíthatatlanul szélsőséges lesz, mint az elmúlt napokban. Igaz, az új tételek és egy új szerződés átlagosan két hét után él, de időben még így is belefér a viharos nyárba.

Ha már beütött a baj

A CLB szakértője azt tanácsolja azoknak, akik a napokban kárt szenvednek, hogy a bejelentéseket ne halogassák, a viharkár bekövetkeztétől számított legkésőbb 3 napon belül jelentkezni kell a biztosítónál. Azzal ugyanis, ha még néhány napig víz alatt marad a pince, vagy tovább ázik a bútor a tető nélkül maradt házban, s még biztosabban tönkre megy a berendezés, nem fog több kártérítést fizetni egyetlen biztosító sem, sőt gyanús lesz a halogatás – figyelmeztet a szakértő. A biztosítók ugyanis nemcsak azt várják el az ügyfeleiktől, hogy minden lehetséges módon védekezzenek az esetleges kár ellen, hanem azt is, hogy ha már bekövetkezett a baj, haladéktalanul kezdjék meg a mentést.

Forrás: www.vg.hu

CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, értékeit biztosítás nélkül, hasonlítsa össze Ön is ajánlatainkat lakásbiztosítási kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Nem elég az európai egészségbiztosítási kártya
2017 június 26.
Kategória:
Utasbiztosítás

Nem elég az európai egészségbiztosítási kártya

Súlyos sérülés esetén akár ezer eurót is fizethetünk a külföldi ellátásért.

A külföldre utazók több mint fele továbbra sem gondoskodik arról, hogy megfelelően biztosítsa magát, pedig az európai egészségbiztosítási kártya és a bankkártyákhoz kapcsolódó utasbiztosítás nem biztosít teljes ellátást és ingyenességet.

Évente közel félmillió magyar állampolgár igényli az európai egészségbiztosítási kártyát (EEK). A dokumentum a járási hivataltól vagy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől igényelhető azok számára, akik Magyarországon, vagy valamely más uniós tagállamban állandó lakhellyel rendelkeznek.

Ezzel igénybe vehetjük az uniós országokban az alapvető orvosi ellátásokat, és sokan azt gondolják, hogy az EEK vagy a bankkártyákhoz kapcsolódó utasbiztosítás elegendő is. Pedig nem árt kicsivel jobban bebiztosítanunk magunkat, ha külföldre utazunk, ugyanis egyik sem biztosít teljes ellátást és ingyenességet.

A biztosítók szerint érdemes akkor is utasbiztosítást kötnünk, ha az úti cél Európán belül van. Hozzászoktunk már, hogy hazánkban ingyenes az ellátás, az uniós országokban viszont az állampolgárok önrészt is fizetnek.

Egy súlyosabb sérülés vagy betegség esetén az egészségügyi intézményekben a 10-20 százalékos önrész kifizetése nemcsak a szuvenírekre szánt pénzünket emésztheti fel, de akár ezer eurót is fizethetünk.

Abban az esetben ugyanis, ha csak EKK-val rendelkezünk, fizetnünk kell például a járóbeteg-ellátásban orvosi vizitdíjakat, fekvőbeteg-ellátásban pedig a kórházi napidíjakat. A gyógyszereket sem fogjuk olcsón megúszni, a külföldön felkeresett orvos felírja a receptet, de a gyógyszert a betegnek a saját költségén kell kiváltania; ugyanez érvényes a gyógyászati segédeszközökre is, így a mankó és a térdrögzítő megtérítése is ránk hárul.

A kártya a beteg hazaszállításának – mentőautó, mentőhelikopter – költségeit sem fedezi.

Az igazolást ráadásul csak állami szolgáltatók fogadják el, számos nyaralóhelyen csak privát ellátást kaphatunk. Több uniós országban – Belgium, Franciaország, Luxemburg, Finnország – az állami szolgáltatók esetében az ellátás és a gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülőnek kell megelőlegeznie, nem beszélve az esetleges poggyászkárról, amelyet a bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítás sem fedez.

Érdemes tehát az EEK mellett valamilyen utasbiztosítást kötnünk, hogy teljes nyugalommal tudjunk elutazni. Ugyanakkor a biztosítás kiválasztása során érdemes figyelembe venni korunk legnagyobb kockázatát, a terrorizmus veszélyét is.

Mielőtt kiválasztjuk pihenésünk helyszínét, győződjünk meg arról, hogy a célország szerepel-e a konzuli szolgálat által nem ajánlott úti célok között.

Forrás: www.magyaridok.hu

CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre, hasonlítsa össze és válassza ki az Önnek megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Oldalak