Hajmeresztő biztosítások
A csőtörés miatt megugró vízdíj vagy a macska eutanáziája is kifizettethető – újabban ilyen különlegességekkel támadnak a biztosítók.
Minden kelendő, ami ingyen van – e megállapítás, úgy tűnik, a biztosítási piacra is igaz. Eddig több mint tízezren kötötték meg a CLB Független Biztosítási Alkusz által kínált ingyenes baleset-biztosítást. Az ajánlat kissé morbid: kizárólag a gépjárművezetők halálára szól, amikor is félmillió forint jár a kedvezményezettnek. A lecsupaszított konstrukciót elsősorban reklámkampánynak szánja az alkuszcég, amely összesen százezer ilyen szerződést kötne október végéig. A kockázatokat az Union Biztosító állja 50 milliárd forint erejéig, de korántsem ingyen: a CLB előre kifizette neki a biztosítási díjakat – tájékoztatta a HVG-t Németh Péter, a CLB vezetője. Az ügyfelek számára ingyenes biztosítás az egyéves futamidő lejárta után árkedvezménnyel meghosszabbítható, sőt rokkantságra vagy kórházi ápolásra is kiterjeszthető lesz.
„A különleges biztosítási ajánlatokra nem feltétlenül az elhúzódó válság sarkallja a biztosítókat, hanem az a szándék, hogy közelebb kerüljenek az ügyfelek igényeihez” – indokolta az újdonságok megjelenését Maják Viktor, az Union kommunikációs igazgatója. Az újításokat az ügyfelek nem is feltétlenül veszik észre. Ha például valaki drága mosógépet vásárol bizonyos szaküzletekben, tízezer forint pluszbefizetés fejében ötéves garanciát kap a motor meghibásodására az alapesetben járó egyéves helyett. A vásárlónak fogalma sincs róla, hogy ezzel biztosítást kötött, hiszen a biztosítóval nem is kerül kapcsolatba. Ám a speciális ajánlatokból előbb-utóbb tömegtermék lesz – hívják fel a figyelmet a szakemberek –, az értékesebb fogyasztási cikkek megnyújtott garanciája például máris kezd megjelenni a lakásbiztosítások kiegészítéseként.
A különlegességek leginkább a lakásbiztosításokkal kapcsolhatók össze, mivel a magyar piacon azok a legnépszerűbbek. A lakások 70-75 százalékára kötöttek ilyet, és 70 százalékuknál történt is már káresemény – derül ki a GFK piackutató cég nemrégi, az Allianz Biztosító megbízásából készített felméréséből. „A múlt év végén még észrevehetően nőtt a kereslet az egyedi ajánlatokkal kiegészített lakásbiztosítások iránt, ám ez a trend mostanra megfordult. Ennek oka részben a forint erőteljes gyengülése, részben pedig az, hogy 2011-ben eddig nem voltak olyan erős viharok, és a vörösiszap kiömléséhez hasonló katasztrófa sem történt” – összegezte Máhig Attila, a Groupama Garancia Biztosító nem-életbiztosítási ágazatának vezetője. A hektikussá váló időjárás azonban így is rányomja a bélyegét az igényekre, egyre többen egészítik ki a biztosításukat a vihar okozta áramkimaradások miatti károkra (például leolvad a fagyasztó) vagy a fakidőlések miatt életveszélyessé vált udvar megtisztításának költségeire. Továbbra sem fizetnek viszont a biztosítók a belvíz-talajvíz kapcsán keletkezett károkra, s az sem jó hír, hogy szigorítani akarják a vihar – a Mabisz ajánlatában most másodpercenként 15 méteres szélsebességgel meghatározott – definícióját.
A lakásbiztosítások frontján erős az árverseny, ezért egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház biztosítása a szokásos kéttucatnyi hagyományos káresemény mellett két-három extrával megspékelve sem kerül többe havi 3-4 ezer forintnál. Az új kiegészítések közé tartozik például az Aegonnál a sporteszközök, köztük a sífelszerelések biztosítása, az Allianznál különféle műszaki cikkek házon kívüli, az Európai Unió területére kiterjedő biztosítása vagy a Groupamánál akár a szomszédban történt robbanások-robbantások okozta károk (üvegtörés, vakolathullás) kivédése, továbbá a háztartási gépek baleseteinek, illetve a hobbiállatok temetkezési költségeinek fedezete. A Generalinál kiegészítésként családi jogvédelem-biztosítás is választható, ami például egy válóper esetén ügyvéd állítását jelenti, továbbá a perköltség, a szakértői díjak és az esetleges végrehajtás költségeinek az átvállalását.
A csőtörés miatt megsokszorozódó vízdíjra is lehet biztosítást kötni, és a társaságok többnyire helytállnak a napkollektorokban és egyéb energiatakarékos berendezésekben esett károkért is. Az Uniqa Biztosító Öko lakásbiztosítási csomagjában extraként vállalja, hogy 15 ezer forinttal hozzájárul a biztosított épület vagy lakás energetikai tanúsítványának a kiváltásához – tájékoztatta a HVG-t Kurtisz Krisztián nem-életbiztosítási igazgató. A 25-30 ezer forintba kerülő kártya beszerzése 2012-től már a használt lakások értékesítésekor, átírásakor vagy tartós bérbeadásakor is kötelező. Egyre gyakoribb az is, hogy a lakásbiztosítások felelősségbiztosítással egészülnek ki: például ha a biztosított lakás eláztatja az alatta levőket, megharap valakit a kutya, vagy az ügyfél biciklijével letöri egy parkoló autó visszapillantóját.
Különlegességekkel az életbiztosításoknál is próbálkoznak a társaságok, ám azokat még nehezebb eladni. Az Aegon egyedülállónak hirdeti Libra nevezetű ajánlatát, amely a futamidő végén – hacsak az ügyfél nem hal meg – visszatéríti a biztosítási díjat, igaz, kamat nélkül. Egy 35 éves, nem dohányzó nő ügyfélnek 20 éven át havi 15 ezer forintot kell fizetnie ahhoz, hogy halála esetén a családja 19,3 millió forintot kapjon (egy dohányzó kuncsaftnak ugyanez akár 40 százalékkal többe kerül). A halál esetén magas kifizetést vállaló ajánlatokkal a devizahiteleseket bombázzák a társaságok, ám épp ők azok, akik a törlesztés mellett többnyire nem tudnak ilyen magas biztosítási díjat fizetni. A Generali ezt azzal hidalná át, hogy kedvezményes, jelenleg 8,5 százalékos kamatot kínál azoknak, akik életbiztosítási kötvényük fedezetével vesznek fel forintkölcsönt azért, hogy kiszállhassanak a devizásból. Az Allianz Babaváró programmal egészítette ki életbiztosításait: akár 20 millió forintot is kaphat az a család, amelyben a magzatnál vagy a kisbabánál súlyos fejlődési rendellenességet diagnosztizáltak, vagy a gyermek meghal, feltéve, hogy a biztosítást a magzat 8 hetes kora előtt megkötötték – tájékoztatta a HVG-t Lenkei Anikó kommunikációs igazgató. A sokkoló, de kelendőnek remélt konstrukciót azokra az orvosi elemzésekre alapozták, amelyek szerint minden huszadik gyermek valamilyen fejlődési rendellenességgel születik.
Többnyire az életbiztosítások részei a különféle munkanélküli-biztosítások, amelyek egyelőre nem igazodnak a piaci körülményekhez. Az Allianz például négyféle ajánlatot (havi 30–120 ezer forint közötti adómentes kifizetést, továbbá a biztosítási díj alóli felmentést, maximum 9 hónapig) tesz munkanélküliség esetére, de csak akkor, ha az ügyfél nem a saját hibájából veszíti el az állását, és az illetékes munkaügyi központ regisztrálta. E kiegészítő szolgáltatás éves díja azonban borsos: évi 50–150 ezer forint. A Generali hasonló ajánlatából nem zárja ki a munkájukat közös megegyezéssel elveszítőket, azt viszont kiköti, hogy a 20 és 55 év közötti ügyfél legalább egy éve ugyanannál a munkáltatónál dolgozzék, minimum heti 30 órában, a munkaszerződése pedig határozatlan időre szóljon.
Népszerűtlenek a magyar piacon a kisállat-biztosítások, pedig nagyon sok házi kedvenc pusztul el azért, mert a gazdának nincs pénze a kórházi ápolására. Az Aegon kínál tízezer forintos önrész mellett, alkalmanként – vagyis például egy baleset miatti műtét esetén – 60–150 ezer forintos kifizetést azoknak, akik az állat hat hónapos és hétéves kora között megkötik a havi egy-két ezer forintba kerülő biztosítást. Az ajánlat szépséghibája, hogy épp az adott fajtára jellemző betegségekre nem fizet. Tartozik hozzá viszont egy hősiességi klauzula, amely akkor hoz pénzt a gazdinak, ha bátor kutyája betörőt fog.
Forrás: HVG
Biztosítás fajta:
- Általános
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díjai 10-15 százalékkal drágulhatnak a ma kezdődő kampányban, de még így is jóval elmaradnak a régió átlagától - mondta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kommunikációs főosztályvezetője az M1 aktuális műsorában hétfő reggel.
Romániában kétszer, Németországban négyszer annyit kell kifizetniük az autósoknak a kgfb-re, mint Magyarországon - tette hozzá.
A várható drágulás okai között említette, hogy 2015 első fél évének végén az átlagdíj Magyarországon évi 21 900 forint volt, miközben a biztosítók átlagosan egy kárra 490 ezer forintot fizettek ki. A kgfb átlagos díja 2009-ben még 34 800 forint volt - tette hozzá.
A főosztályvezető elmondta azt is, hogy a becslések szerint a kgfb-t nem fizetők számát a szakértők mintegy 100 ezerre becsülik.
A mostani kampányban a kgfb-vel rendelkezők mintegy 44 százaléka érintett, akik még 2010 előtt vásárolták gépjárművüket, az ő biztosításuk az év végén jár le. Az azóta vásárolt járműveknél a vásárlástól számítva egy évig tart a biztosítás hatálya, akkortól lehet másik biztosítót választani. (MTI)
Forrás: ProfitLine
A saját temetésről való gondoskodás igénye igen mélyen gyökerezik az idős emberek tudatában. Ennek a gondoskodásnak számos formája ismert, a saját bankszámlán gyűjtögetett megtakarítás mellett az ezredfordulót követően egyre népszerűbbek lettek a minimum a végtisztesség költségeit térítő biztosítások is. Míg az előző évtizedben a klasszikus költségfinanszírozó biztosítás volt a jellemző forma, ma már élethosszig tartó életbiztosítás formájában kínál speciális kockázati életbiztosítást erre a célra mintegy 8-10 hazai biztosító.
A méltó végtisztesség elrendezése nemcsak érzelmileg állít megterhelő időszak elé, hanem jelentős anyagi terhet is jelenthet. Halottak napja apropóján érdemes az emlékezés mellett a költségekről is tájékozódni, mivel azok mértéke – tág határok között mozogva – akár az átlagnyugdíj 6-8-szorosát is elérheti. Egyes kisebb településeken hamvasztásos temetést már akár 200 ezer forintért megtartanak, a kegyeleti szolgáltatás pedig koporsós formában is elrendezhető 250 ezer forintból. Egyes kiemelt fővárosi temetőkben ugyanakkor a hagyományos temetések díja még szerényebb elvárások esetén is a 700-800 ezer forintos intervallumban mozog.
Az okos városokról (smart city) rendezett londoni konferencián a biztosítási szakértő arra figyelmeztetett, hogy a vezető nélküli járművek rendkívüli gyorsasággal fejlődnek, ugyanakkor a felelősségi kérdések tisztázatlansága egyelőre komoly veszélyt is jelent a biztosítási iparág számára.
A brit biztosítási piac az egyik legfejlettebb a világon, ezért különösen fontos, hogy miként birkózik meg az ottani piac a vezető nélküli járművek és egyéb technológiai újítások jelentette jogi és biztosítástechnikai kihívásaival.
A KPMG egy év elején készített felmérésében azt állította, hogy a félig vezető nélküli járművek 2025-re teljesen hétköznapivá válhatnak, addig azonban számos kérdést tisztázni kell még, többek között azt, hogy milyen következményei lesznek a baleseteknek, ki viseli majd a felelősséget, ha az ütközésnél nem természetes személy irányította a járművet.
Forrás: Biztosítási Szemle
Egyre több baleset történik munka közben: a KSH adatai alapján az elmúlt két évben itthon 15 százalékkal emelkedett a munkahelyi balesetek száma. Kevesen gondolnák azonban, hogy egy irodai lábujjtörés után is több százezer forintot fizethet a biztosító. A balesetekben a stressz is közrejátszhat, ezért fontos a bizalomépítés, amiben a megfelelő, személyre szabott biztosítások is segíthetnek.
Egy amerikai kutatóintézet szerint a munka során bekövetkezett káresetek legnagyobb része túlterhelésből, cipekedésből fakad. A második leggyakoribb probléma az egyszerű megbotlás, ami esetében még emelet vagy lépcső sem játszik közre. Igaz, magasból is sokan esnek le, ez a rangsorban a negyedik helyen szerepel. A tárgyakkal, felszerelésekkel történő összeütközés került fel még a dobogóra, ez a harmadik leggyakoribb oka a munkahelyi baleseteknek.
A KSH kutatása alapján 2012-ben itthon 17 ezer164-en szenvedtek balesetet a munkahelyükön, ugyanez a szám 2014-ben már 19 ezer787-re emelkedett. A Generali szakértői szerint a káresetek számának növekedésével párhuzamosan egyre fontosabbá válik a munkáltatói balesetbiztosítás, hiszen napi pár száz forintért, azaz mindössze egy csésze kávé áráért cserébe már széleskörűen biztonságban tudhatják a vállalkozások a kollégáikat. Munka közben ugyanis bárkivel megeshetnek balesetek, de kevesen gondolnák, hogy egy egyszerű lábujjtörés után akár több mint 700 ezer forintot is téríthet a biztosító.
Úgy tűnik, a hasonló problémák a világsztárokat sem kímélik, akiknek az utóbbi időben is bőven kijutott a bajból – derül ki a listából, amit a Generali készített az elmúlt hónapok legmeglepőbb munkabaleseteiről.
De mit tehetünk a hétköznapokban alkalmazottaink biztonságáért? „Ebben a bizalomhiányos környezetben kitűnő döntés lehet egy cégvezető részéről, ha gondoskodik munkavállalóiról. Sajnos a Generali adatai is azt támasztják alá, hogy egyre több munkahelyi baleset történik. A munkáltatói kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás nemcsak abban segíthet, hogy a kollégák hamarabb felépüljenek, hanem béren kívüli juttatásként növelheti a vállalat iránti elkötelezettséget is. Az elérhető konstrukciók pedig igyekeznek az egyéni igényeket is kielégíteni” – mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója.
A jó biztosítás a védettségnek csupán egyik feltétele. Ahogy lakásunk esetében, a nyaralóknál is fontos, hogy mi is megtegyük a szükséges óvintézkedéseket a téli hónapok előtt. Azt talán már mindenki tudja, hogy az üresen hagyott ingatlanokban el kell zárni a víz- és gázvezetékeket, illetve ajánlott lekapcsolni az áramot. Éjszaka, amikor a hőmérséklet fagypont alá csökken, egy-egy vezeték megrepedése százezres tételű kiadást is okozhat. Fontos, hogy ezekre odafigyeljünk, hiszen, ha gondatlanul járunk el, akkor minket terhel a felelősség és a helyreállítás költsége is.
5 tipp a betörések megelőzésére
- Ajtókra, alacsonyabban fekvő ablakokra szereljük biztonsági rácsot!
- Alkalmazzunk riasztóberendezéseket!
- Szereljünk fel mozgásérzékelő lámpákat, amelyek elbizonytalaníthatják a betörőket!
- Zárjuk be a kerti szerszámokat és bútorokat!
- Ritkítsuk meg a növényzetet!
5 tipp a kármegelőzésre
- Áramtalanítsuk az épületet!
- Zárjuk el a vizet és a gázt!
- Ha aknában vagy nem szigetelt helyiségben van a vízóra, akkor lehetőség szerint valamilyen hőszigetelő anyaggal burkoljuk, csomagoljuk be.
- Gondoskodjunk a vízelvezető csatornák (eresz, árok) tisztaságáról, akadálymentesítéséről!
- A hó komoly gondokat okozhat, ellenőrizzük a tetőt, a héjazatot, hogy elkerüljük a beázást!
Sok múlik a gondosságunkon a betörések megakadályozásában is, mert a jó állapotban lévő, nem állandóan lakott épületek és kint hagyott tárgyak vonzzák a betörőket. Fontos észben tartanunk azt is, hogy függetlenül attól, hogy milyen típusú ingatlanról van szó, a kárbejelentési kötelezettség határideje kettő nap. A nyaralókat viszont ennél ritkábban látogatják, ezért érdemes – különösen télen – a környéken állandóan lakó szomszédokkal együttműködni, hogy nézzenek rá a nyaralóra legalább kétnaponta, illetve a nagyobb viharokat, esőzéseket követően.
Forrás: Biztosítási Szemle
Budapest, 2015. október 21. – A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a – korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző – volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben a régi szerződés lezárultát.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosításközvetítők, illetve ügyfelek jelzése alapján értesült egy, néhány korábbi Astra-ügyfelet érintő biztosítói gyakorlatról. Eszerint az Astra Biztosító hazai fióktelepénél 2015. szeptember 30-ig kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésüket közös megegyezéssel megszüntetett egyes üzembentartók (autósok) új, másik biztosítónál megkötött kgfb-szerződését visszamenőleges hatállyal törlik, s a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizetik, ha a biztosítók központi kártörténeti nyilvántartási rendszerében (KKNYR) a korábbi kgfb-szerződés megszűnését az Astra Biztosító még nem jelentette be. (Ilyenkor az új biztosítónak a kárelőzmény igazolás lekérdezésekor a KKNYR jelzi, hogy az adott gépjármű üzembentartójának az új szerződés első napjára még másutt élő biztosítása van.)
Az MNB álláspontja szerint – függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) – a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt – visszamenőleges hatállyal – esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
Előbbiek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az újszerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-ét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Mint ismert, a kgfb-t szabályozó törvénynek a Parlament által sürgősséggel elfogadott és 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító – így az Astra – anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása (és az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása) után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a - korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző - volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben (KKNYR) a régi szerződés lezárultát - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A jegybank biztosításközvetítőktől és ügyfelektől értesült arról, hogy egyes ügyfeleknél, ahol ez a bejelentés az Astra részéről elmaradt, az új biztosító törölte az ügyféllel kötött új biztosítást, mert a KKNYR azt jelezte, hogy az adott gépjármű üzembentartójának még másutt élő biztosítása volt. Ezekben az esetekben az új biztosító a megkötött kgfb-szerződést visszamenőleges hatállyal törölte, a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizette.
Az MNB álláspontja szerint - függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) - a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt - visszamenőleges hatállyal - esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
A jegybank megjegyzi: ennek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az új szerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-jét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Az MNB felidézi, hogy a kgfb-t szabályozó törvény 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító - így az Astra - anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása, illetve az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
A román pénzügyi felügyelet (ASF) augusztus 26-án nyilvánította fizetésképtelenné a Magyarországon is működő Astra biztosítótársaságot, megvonta működési engedélyét és csődeljárást kezdeményezett ellene, miután a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést. A társaság Magyarországon többek között kgfb-biztosításokat kötött nagyobb számban.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke a múlt héten elmondta: az Astra Biztosító 160 ezer kgfb-ügyfele közül eddig 124 ezer váltott biztosítót közös megegyezéssel. Javasolta, hogy akik eddig elmulasztották a váltást, tegyék meg mielőbb.
(forrás: napi.hu)
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép. (MTI)

