2018.06.25

Hajthatatlanok a magyarok, így könnyen rémálom lehet a nyaralásból

Érdemes külföldi tartózkodásunk, nyaralásunk idejére biztosítást kötni, mert annak hiányában esetenként akár milliós költségünk is keletkezhet. Azonban nem elég megkötni a szerződést, fontos, hogy az erről szóló bizonylatok kéznél legyenek.

A magyar turisták fele nem hiszi, hogy baja eshet külföldön. Csak ez lehet a magyarázat arra, hogy minden második turista utazik és sportol biztosítás nélkül országhatáron túl is – véli Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója. A huszonöt biztosítóval szerződött alkusz cég szakértője a hirado.hu-nak elmondta: pedig a biztosítók nem győzik figyelmeztetni az embereket a hazai viszonylatban horribilisnek számító külföldi orvosi beavatkozások költségeire.

Méregdrága ellátás

Sokakat mégsem lehet rábírni még egy olcsó, 2-3 ezer forintos utasbiztosításra sem. Ezek a turisták nem gondolnak arra – vagy nem hiszik el, amíg nem a saját bőrükön tapasztalják –, hogy ha mégis orvoshoz kell fordulni külföldön, a beavatkozások költségét biztosítás híján rajtunk hajtják be, külföldi kórházak magyar profikat bíznak meg a pénz beszedésével. Az eljárás során nincsenek tekintettel az egykori páciensek szociális helyzetére, ezért a megbízó szempontjából sikeres pénzbehajtásba egész családok mehetnek tönkre.

Egy külföldön történt baleset ellátása ugyanis több tízmillió forintba is kerülhet. Még egy egyszerű fogászati ellátás vagy csonttörés is százezrekre rúghat. Hihetetlenül növeli a költségeket, ha például netán helikopteres szállításra is szükség van. Márpedig gyakran van – szögezi le a biztosítási szakértő. S akkor még nem kalkuláltunk egy súlyos sérülést, életmentő műtétet, rehabilitációt, a családtagok kiutaztatását, a beteg hazaszállítását, s az itthoni utókezelések miatti munkából való kiesést – ezek azok a tételek, amelyek miatt a külföldi, zavartalannak indult kikapcsolódás egy átlagkeresetű magyar számára megfizethetetlen, több tízmillió forintos költséggel zárulhat.

Ne bízzunk vakon a bankkártyában

Németh Péter szerint kockázatos vakon megbízni a bankkártyás utasbiztosításokban külföldön, ezek többségét ugyanis valamilyen módon, például egy ottani vásárlással be kell élesíteni ahhoz, hogy működjön a szolgáltatás. Ám van olyan bank, amelyiknél előre be kell jelenteni a kiutazást, mert csak így lép életbe a pluszszolgáltatás, amely egyébként sokkal szűkebb körű fedezetet nyújt a balesetekre, mint egy külön kötött utasbiztosítás. Ezért szakértők állítják: teljes körű biztonságot – számtalan helyzetre kártérítést és fedezetet nyújtó szolgáltatást – csak a klasszikus, külön megkötött utasbiztosítás nyújt.

A legtöbb táborozó is védtelen

Iskolai csoportok százai indulnak el akár külföldre is utasbiztosítás nélkül. Szakértők szerint szülők, tanárok, táborvezetők közös felelőssége, hogy a gyerekeknek legyen mindenre kiterjedő, pár száz forintos utas- vagy a belföldön táborozóknak balesetbiztosításuk. A tanulóbiztosítás nem elég.

Nem csoda, hogy meglepte a szülőket a napokban egy budapesti iskola testnevelő tanára, aki a külföldre tervezett osztálykirándulást megelőzően a szülőknek kijelentette: fel sem szállhat a buszra az a gyerek, akinek nem lesz az indulásra utasbiztosítása. A tanár elmagyarázta: nem akar kockáztatni, nem szeretné, ha pár száz forint spóroláson múlna egy sérült gyerek gyors, szakszerű és teljes orvosi ellátása. Előfordult már olyan eset, hogy egy törött kart csak azért nem operáltak meg helyben, mert a több százezer forintos beavatkozásra nem volt pénzügyi fedezet, nem volt biztosítás. Begipszelték a gyerek karját azzal a megjegyzéssel, hogy otthon minél előbb kapja meg a szükséges beavatkozást, mert csak akkor lesz teljes a gyógyulása. Az említett tanár azóta ragaszkodik a gyerekek biztosításához.

Németh a nyári táborok dömpingkínálatából, a jobbnál jobb – és egyre költségesebb – programok mellől is hiányolta a biztosítást, amit akár feltételként is szabhatnának vagy helyben kötéssel felkínálhatnák a szervezők. A szakértő nem vonja kétségbe a szervezők rátermettségét és hozzáértését, ám a profizmus hiányát mutatja, hogy ezt a feltételt kihagyják a biztonsági részletekből.

Még mindig kevesen gondolnak arra is, hogy az itthoni baleset ellátása és a kórházi kezelés ugyan nem kerül pluszpénzbe, de a súlyosabb eseteket követő rehabilitáció horribilis pénzt emészt fel, amire már csak egy baleset- vagy a külföldi utakon az utasbiztosítás nyújt fedezetet, akár több millió forintig is. Tapasztalatok szerint a szülők számára már csak a bajban derül ki, hogy az alanyi jogon járó tanulóbiztosítás a töredékét sem fedezi annak a költségnek, ami egy balesettel jár.

Könnyebb választani

Idén februárban vezették be az új európai uniós biztosítási értékesítési direktívát, amely egyszerűbbé teszi az utasbiztosítások összehasonlítását. Minden biztosító készült egy rövid, képes termékismertetővel, amelyben piktogramokkal magyarázzák el, hogy mire nyújt fedezetet egy adott biztosítás. Az egyes cégek az alapvető tudnivalókat lényegre törően, egyszerűen, röviden összefoglalt tájékoztatókban közlik.

Nem úszik el többé a befizetett útiköltség akkor sem, ha az utazási iroda csődbe megy, júliustól ugyanis egy új biztosításfajta nyújt erre, és a külföldön rekedtek hazautaztatására is garanciát. Ez a védelem azonban semmilyen módon nem helyettesíti a klasszikus utasbiztosítást – hívja fel a figyelmet a Mabisz. Ha tehát július elseje után bárkit baleset ér, beteg lesz, esetleg a poggyászával adódnak gondok, továbbra is csak akkor számíthat a biztosítótársaságok segítségére, ha van utasbiztosítása.

Mennyit ér a biztonság?

Az utasbiztosítás díja az utazás összes költségéhez képest alacsony. Számoljunk utána, mennyit ér a biztonságunk. Külföldre utazáskor az általában több százezer forintos összköltség mellett kiadásaink 2-5 százalékáért már meg lehet venni az utasbiztosítást. Továbbá egy kiegészítő gépjármű assistance szolgáltatással arra az esetre is fel lehet készülni, ha az autó valahol Európában, út közben mondja fel a szolgálatot.

A biztosítási ár egy négytagú család számára például Horvátországban nem több, mint összesen 6-7 ezer forint. A szállodák besorolása alapján a biztosítási csomagokat is 1-től 5-ig lehet csillagozni, s nagyjából ennek megfelelően „szóródnak” a kártérítés összegek, s az is, hogy pontosan mi, mindenre terjed ki.

Az 1–2 csillagos biztosítást naponta és utasonként 160-180 forint közötti díjért lehet „megvenni”, s ennyiért nagyjából 2-3 millió forintos kártérítést garantálnak a szolgáltatók egy esetleges balesetre és annak ellátására. A 3–4 csillagos biztonságért naponta 300-400 forintot kell fizetni, s 10-12 millió forintos kártérítésben lehet bízni. Az exkluzív 5 csillagos csomag személyenként 700-1000 forintba kerül naponta, s ezért a kártérítés már a „csillagos ég”, 50-100 millió forint is lehet.

Németh Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyes csomagok megkötése előtt érdemes gondosan tanulmányozni a kiválasztott biztosító ajánlatát, mert nehogy később meglepetés érjen bárkit is.

Forrás: www.hirado.hu

CLB TIPP: Utasbiztosítás kalkulátorunk segítségével kiválaszthatja az Önnek megfelelő biztosítási ajánlatot, akár az indulás napján is! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Ne maradjon le a legfrissebb biztosítási hírekről sem! Kövessen minket Facebookon is!

Biztosítás fajta: 

  • Utasbiztosítás
Erre figyelj, ha kötelezőt váltasz és meg akarod tartani a bónuszod!
2022 november 28.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Erre figyelj, ha kötelezőt váltasz és meg akarod tartani a bónuszod!

Zajlik a kötelező biztosítási kampány, ami a 2010 előtt vásárolt autók tulajdonosai mellett azokat érinti, akik kocsijának ebben az időszakban van az évfordulója. Ennek apropóján megnéztük, mit tehet az, aki autót cserél és bónuszkedvezményét átvinné a most vásárolt kocsira. Jöjjön hát a biztosítási kisokos!

Így működik a rendszer

A kötelező díjánál nemcsak az számít, hány éve vezet valaki, hol lakik, mennyit autózik egy évben, hanem az is, hogy az adott pillanat (például autóvásárlás vagy kötelezőváltás) megelőzően okozott-e kárt vagy nem. A bonus-malus rendszer a kármentes éveket és a káreseményeket tartja nyilván. A kezdőpont az A0-s, a kvázi semleges kategória. Itt nincs büntetés (malus) és kedvezmény (bonus) sem. Leegyszerűsítve, ha nem okozott kárt az illető, akkor a következő évben jobb osztályzatot kap, így lépkedhet egyre feljebb, a plafon a B10-es kategória, itt jár a legnagyobb kedvezmény. Ha viszont kárt okoz, akkor komoly a büntetés. Egy kár esetén 2-vel, 2 kárnál 4-gyel, 3 kárnál 6-tal rosszabb lesz az osztályzat. Ha 4 vagy több kárról van szó, akkor a legrosszabb, M4-es besorolás lesz érvényes.

Szólni kell, különben elköszön a kedvezmény

Ha megtörtént az eladás, akkor ezt rögtön jelezni kell a biztosítónknak, hiszen okafogyottá válik a díjfizetés. Ezt a szakzsargon érdekmúlásnak nevezi. Fontos, hogy az eladás napján is rendben kell lennie a biztosításnak, azaz az adott időszakra ki kell fizetni a díjat. Ha például november közepén cserélt gazdát az autó, az utolsó negyedéves díjat rendezni kellett jó eséllyel még októberben akkor is, ha már tudtuk, hogy máshoz kerül a kocsi. Ugyanakkor a biztosító a fennmaradó összeget a november közepétől december végéig terjedő időszakra visszaadja.

Azért fontos a biztosítónak jelezni az eladást, mert, ha az autós szimplán nem foglalkozik vele és abbahagyja a fizetést, akkor díjnemfizetés miatt szűnhet meg a szerződés, ilyenkor pedig nem lehet tovább vinni a bónuszt.

A megvásárolt autóra átvihető a korábbi B1-B10-es besorolás valamelyike, de ahogy az előbbiekből is kiderül, csak akkor, ha a régi autóra már megszűnt a biztosítás. Ezt az új autóra vonatkozó kötelező biztosítás megkötésénél kell kérni, illetve a szerződés megkötésekor kell megadni a korábbi szerződésben szereplő kategóriát.

Lényeges szabály, hogy az osztályzat az adott járműkategóriára szól, azaz ha egy B10-es biztosítással futó autó eladása után motorkerékpárra ül át a sofőr, akkor a motornál nem lesz érvényes a kedvezmény.

Persze olyan is van, hogy az autóeladás után nem egyből érkezik a következő. Ebben az esetben is megmarad a bónuszkategória, mégpedig 2 évig. Tehát ha az eladás után ennyi időn belül lesz másik autó, akkor arra is vonatkozik. Ennek letelte után viszont visszakerült a rajtkőre a sofőr, azaz A0-ról kezd majd.

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

A tévhitek, illetve az ismeretek hiánya a fő gond, a legtöbb tűzeset megelőzhető
2022 november 24.
Kategória:
Lakásbiztosítás

A tévhitek, illetve az ismeretek hiánya a fő gond, a legtöbb tűzeset megelőzhető

A fűtési szezon kezdetével megszaporodnak az otthon történő tűzesetek, a legtöbb azonban megelőzhető lenne – derült ki a fustmentes.hu, a Magyar Tűzoltó Szövetség (MTSZ), valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közös kezdeményezésére készült kutatásból, amely az égéssel és a füsttel kapcsolatos legelterjedtebb tévhitekre is rávilágított.

Magyarországon a lakosság ötödének volt már közvetlen vagy közvetett tapasztalata otthoni tűzesettel kapcsolatban, a megkérdezetteknek mégis csupán töredéke van tisztában a tűz keletkezésének okaival, valamint az égés során keletkező káros anyagok élettani hatásaival.

A legtöbb tűzeset nagyobb körültekintéssel és egyszerű jelzőeszközök használatával megelőzhető lenne, ezeket azonban jelenleg csupán a hazai háztartások kisebb hányadában alkalmazzák.

A magyar népesség meglepően magas hányadának, csaknem 20 százalékának van közvetlen vagy a szűkebb rokoni, baráti, ismeretségi köréből származó közvetett tapasztalata a lakástüzekkel kapcsolatosan. Bár az elmúlt 10-15 év során nem nőtt jelentős mértékben a tűzesetek száma, de a tapasztalatok a tűzzel, az égéssel, a gyulladással kapcsolatos ismeretek hiányosságait mutatják. A feltételezést alátámasztják a fustmentes.hu, a Magyar Tűzoltó Szövetség (MTSZ), valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából a Technológiával a füstmentes otthonokért! kampány keretében készült országos reprezentatív kutatás eredményei is. A 18–70 évesek körében elvégzett vizsgálat adatai szerint a magyarok jól érzékelik, mi vezethet az otthonok kigyulladásához, mégsem tesznek meg mindent azért, hogy elkerüljék a baleseteket.

„A Magyar Tűzoltó Szövetség adatai alapján csak idén eddig majdnem 850-szer riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat. A korszerűtlen fűtési rendszerek ugyanolyan körültekintést igényelnek, ugyanis az elmúlt 12 év statisztikái alapján a fűtési szezon hat hónapjában történik az otthoni tűzesetek okán bekövetkezett halálos esetek 80 százaléka. Januártól szeptemberig 5600 lakás gyulladt ki, és több mint 440 ember sérült meg, többségük füstmérgezést szenvedett, a tűzesetek pedig nagy számban konyhákban, hálószobákban és nappalikban keletkeztek. Ezek a terek az otthonunk biztonságosnak hitt helyiségei, ezért kiemelten fontos, hogy tisztában legyünk az égés és a füst okozta ártalmakkal” – hívta fel a figyelmet Dobson Tibor vezérőrnagy, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke.

A megkérdezettek közel egynegyede dohányzik, ezen belül minden harmadik valamilyen füstmentes alternatívát használ. Bár a válaszadók több mint fele tudja, hogy lehetséges égés és füst nélkül dohányozni, a technológiákat azonban nem pontosan ismerik, nem tudják, hogy mi a működésbeli különbség ezen alternatívák között.

Ezen a ponton mutatott rá a vizsgálat az egyik legelterjedtebb tévhitre: tízből négyen nem tudják, hogy míg a cigarettázás mindig nyílt láng használatával és füsttel jár, a füstmentes technológiák használatakor nem történik égés, így például a hevítés során füst sem keletkezik.

Ugyancsak téves információ – pedig minden ötödik honfitársunk így gondolja –, hogy az ember álmából is felriad a tűz első jeleire. Ez a valóságban sajnos nagyon ritkán történik így, mert a füst hang nélkül képes terjedni és kitölteni a rendelkezésre álló teret. Az égés során keletkező szén-monoxid (amelyről sokkal inkább tudjuk, hogy halálos veszélyt jelent) színtelen és teljesen szagtalan. Csak ez év szeptemberig több mint 300 embert mentettek ki a tűzoltók égő épületekből – hangsúlyozta a vezérőrnagy.

„A biztosítók tapasztalatai szerint a tűzesetek többnyire a konyhából, valamint a fűtő- és elektromos berendezések meghibásodásából indulnak ki, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is. 2010 óta a társaságok már több mint 62 milliárd forintot fizettek ki tűzkárokra közel 77 ezer bejelentés nyomán. Az esetek legnagyobb része emberi mulasztásra, gondatlanságra volt visszavezethető” – mutatott rá Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője.

Az elméleti tudás és a gyakorlati cselekvés között azonban hatalmas eltérés látszik. Bár tízből nyolcan tisztában vannak vele, hogy a füst életet is veszélyeztethet, mégis csupán tízből négy otthonban van szén-monoxid-, illetve tízből mindössze egy otthonban található hő- és füstérzékelő berendezés – a Technológiával a füstmentes otthonokért! kampány többek között ezen is kíván változtatni.

„Szeretnénk kézzelfogható, gyakorlati tanácsokat adni a tűzmegelőzéshez, az otthonok biztonságának növeléséhez is. Ugyanilyen fontos cél annak a szemléletnek a terjesztése, hogy tudatos választással csökkenthetők a kockázatok: a saját döntésünkön is múlik, hogy a megfelelő technológiák használatával, illetve az ártalmas égéstermékek jelenlétét kimutató megoldásokkal, azok megfelelő elhelyezésével és használatával kizárjuk-e a tüzet az otthonunkból” – tett hozzá Hajdu Márton a fustmentes.hu nevében.

forrás: index.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban lakásra vagy családi házára is kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Jelentősen drágulhat a kgfb, ha nem váltunk biztosítót
2022 november 21.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Jelentősen drágulhat a kgfb, ha nem váltunk biztosítót

Átlagosan csaknem 19 százalékkal lehet drágább jövőre a kötelező gépjármű felelősségbiztosítása annak, aki az index díjban bízik. A CLB tesztelte az áremelkedés hatásait saját portfolióján.

A CLB saját állományban tesztelte az index díjemelkedés hatásait a kgfb-re. Az eredmény sajnos egyértelmű és fokozott elővigyázatosságra, előre gondolkodásra inthet mindenkit. Úgy tűnik ugyanis, hogy a korábbi viszonylag stabilan alacsonyan tartott index díjak újra elszabadultak – véli Németh Péter. A CLB alkusz kommunikációs és online értékesítési igazgatója szerint ezért nem érdemes az elmúlt évekhez hasonló nyugalommal „pihentetni” a kötelezőket a régi biztosítónál abban a tudatban, hogy úgysem emelkedik annyira, hogy foglalkozni kellene vele. Mostantól ismét sok múlhat azon, ha kgfb-fordulóhoz közeledő autósok nem figyelik a piacot, mert előfordulhat, hogy a saját biztosítójuktól megemelt díjról kapnak értesítést.

A CLB portfoliójába tartozó járművek 70 százalékának 10 százaléknál jelentősebb mértékben drágul jövőre a biztosítása. Ez a drágulás egyes szegmensekben elérheti a csaknem 19 százalékot is. A teszt során viszont az is kiderült, hogy ezek az ügyfelek, ha biztosítót váltanának jelentős részben elkerülhetnék a drágulást. Találtunk olyan autót is, aminek tízszeresére emelte korábbi kötelező díját a biztosítója, bár itt nyilván volt a korábbi előzményben károkozás is. Ez csak tovább erősíti azt a tényt, hogy annak aki kárt okozott, biztosan megéri biztosítót váltani a következő évfordulótól – mondta Németh Péter.

A novemberi váltás egyre kevesebb járműtulajdonost érint, a többségnek 60 nappal azt megelőzően kell a kgfb megújításával – vagy a régi megtartásával – foglalkoznia, amikor az autóját vette. A nagyobb online alkuszok már előre tájékoztatnak a várható díjalakulásról mindenkit időben, de az index díjat a biztosítóknak is kötelességük évforduló előtt 50 nappal kiküldeni. Legyünk figyelmesek, várjuk meg ezt a díjat és utána végezzünk kalkulációt, hogy kiválaszthassuk a leginkább megfelelő biztosítást. Érdemes a CLB internetes oldalán keresgélni, kalkulálni, kényelmesen összevetni a sok biztosító ajánlatát – figyelmeztet Németh.

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Nagyobb büntetésre számíthat, akinek nincs kötelező felelősségbiztosítása
2022 november 16.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Nagyobb büntetésre számíthat, akinek nincs kötelező felelősségbiztosítása

Átlagosan 15,2 százalékkal kell többet fizetniük azoknak, akikről kiderül, hogy érvényes kgfb-szerződés nélkül vesznek részt a közúti forgalomban.

Még több mint két hetük van azoknak, akiknek január 1-jén jár le a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) szerződésük, és szeretnének biztosítót váltani Legkésőbb december 1-jén éjfélig kell eljuttatniuk az aktuális szerződésük felmondását a jelenlegi társaságukhoz, majd mielőbb, legkésőbb december 31-ig kell megkötniük új szerződésüket az új biztosítóval. Aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal, annak nincs tennivalója – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A több, mint 5,8 millió kgfb-szerződésből még mindig 925 ezer érintett, nekik a 12 piaci szereplő közül 11 biztosító hirdetett új tarifát a jövő év elejétől. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagyjából minden tizedik érintett vált biztosítót ezekben a napokban.

Azoknak, akiknek nincs kötelező felelősségbiztosításuk, érdemes tanulmányozniuk a 2023-ra érvényes fedezetlenségi díjtáblázatot. Az ideihez képest a részben büntető jellegű díjak átlagosan 15,2 százalékkal emelkednek, így személygépjárművek esetében az üzemben tartónak az idei 600–1290 forint helyett jövőre 650–1400 forintot kell fizetniük azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel. Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj a busz férőhelyszámától függően 980–6670 forintot tesz ki, jelenleg 900–5570 forint. Tehergépkocsik esetében pedig akár a 5380 forintot is elérheti naponta a mostani 4560 forint után.

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Azok, akik hosszabb ideig nem használják járművüket, és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő – ideiglenes – kivonás lehetőségével élhetnek.

A Belügyminisztérium adatai szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül figyelembe vett magyarországi gépjárművek közül nagyjából 80 ezer gépjármű nem rendelkezik érvényes kgfb-szerződéssel. Ők nemcsak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ám ha balesetért felelősek, úgy az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük.

Az ilyen balesetek vétlen károsultjainak kártalanítását a Mabisz kezelésében lévő, elkülönített Kártalanítási Számláról intézik, a szövetség pedig az úgynevezett regressz eljárás keretében hajtja be a kérdéses összeget a károkozón. Ezáltal évente nagyjából egymilliárd forint folyik be a Kártalanítási Számla részére, amely összeget a Mabisz teljes egészében a biztosítatlan és ismeretlen járművek által okozott károk megtérítésére fordítja. Tavaly a szervezet ügyfélszolgálatához 605, idén október végéig pedig 381 megkeresés érkezett a biztosítással nem rendelkező gépjárművek károkozása témájában.

forrás: hvg.hu

CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

MNB-FBAMSZ együttműködés a biztosítási rendszer stabilitásáért
2022 november 11.
Kategória:
Általános

MNB-FBAMSZ együttműködés a biztosítási rendszer stabilitásáért

Hosszútávú együttműködési megállapodást kötött a független biztosításközvetítők érdekképviseletét ellátó FBAMSZ és az MNB a biztosításközvetítői piac fejlesztése érdekében. Elsődleges cél, hogy a jövőben minél szélesebb körű szakmai közönség ismeretei hasznosuljanak a biztosításközvetítői piac működését javító intézkedések, módszertanok, útmutatók kialakításában.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) nevében Sebestyén László elnök, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről Matolcsy György elnök írta alá Budapesten a két intézmény együttműködési megállapodásáról szóló dokumentumot a biztosítási rendszer, valamint a biztosításközvetítői piac fejlesztése érdekében. A biztosításközvetítői piacon ez az első ilyen megállapodás.

Az együttműködés stratégiai célokat szolgálva, főként a hatékony és kétoldalú kommunikációt előtérbe helyezve segíti a piaci információk, tapasztalatok felügyelésbe történő integrálását, miközben az egycsatornás kommunikációt kihasználva biztosítja a felügyeleti elvárások egyértelmű közlését is a piac szereplői felé. Elősegíti egyúttal az elvárásokkal kapcsolatban esetlegesen felmerülő kérdések és észrevételek MNB felé történő visszacsatolását is.

Az együttműködés kiterjed többek között az MNB által készített szabályozó dokumentumok tervezetének FBAMSZ általi véleményezésére, a piacot segítő és formáló intézkedések, módszertanok, ajánlások, továbbá – a piac szakmai ismereteit összegyűjtve és felhasználva – útmutatók készítésére is. A két intézmény az együttműködés során felmerülő szakmai és gyakorlati kérdések esetén konzultációkat kezdeményezhet. Az MNB és az FBAMSZ együttműködése nem újkeletű, hiszen a felek korábban is számos, a piac hatékonyabb működését célzó kérdésben működtek együtt aktívan.

A jegybank kiemelt feladata a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartása, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése, továbbá célja a fejlődő, versenyző, egészséges pénzügyi szektor fenntartása. Ezen célkitűzésekkel összhangban dolgozik, és azokat piaci oldalról támogatja az FBAMSZ, a szabályozói környezet előremutató változtatását, valamint – a piaci szereplők rendszeres tájékoztatásával – a magyar biztosítási kultúra fejlesztését szolgálva.

forrás: fbamsz.hu

Az aszály miatt a tavalyi négyszeresére rúg a növénykár
2022 november 08.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Az aszály miatt a tavalyi négyszeresére rúg a növénykár

Október végéig csak aszálykárokra négyszer akkora összeget fizettek ki a biztosítók, mint tavaly növénykárokra (döntően a jégverések miatt) összesen. Az elkövetkező időszakban ez a számla előreláthatólag még 1,2 milliárd forinttal nő, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.

Október végéig a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok 39,96 milliárd forintot fizettek ki az idei aszálykárokra, közel 8500 bejelentés nyomán. Ennek keretében az augusztusi, a kártérítések kifizetését, valamint a biztosítók kárrendezését gyorsítani hivatott kormányrendelet alapján 68 bejelentés érkezett, 138 millió forint kifizetéssel. Akadt biztosító, amely szemle nélküli végleges kárrendezési folyamatot is kialakított.

A kifizetések nagyságrendjét érzékelteti, hogy tavaly ugyanebben az időszakban az összes növénybiztosítási kárbejelentés száma hétezer körül volt, a kárösszeg pedig tízmilliárd forintot ért el, amiből majd nyolcmilliárd forintot tett ki a több mint négy és félezer jégkár. Most csak az aszálykárok ennek négyszeresénél tartanak, és a továbbiakban még további 1,2 milliárd forintnyi kifizetésre lehet számítani.

A bejelentések alapján az aszálykárok tizenkét megyét érintettek különösen súlyosan. Szabolcs-Szatmár-Bereg kivételével valamennyi, a Dunától keletre fekvő megyét, valamint Fejért, Veszprémet és Győr-Moson-Sopront. Leginkább a kukoricát és a napraforgót, mellettük a búzát, árpát, repcét, tritikálét, szóját, valamint az almát, körtét, szilvát, szőlőt viselte meg a szárazság.

Jelenleg a mezőgazdasági biztosítást a 24 MABISZ tag biztosítóból csak 4 műveli országos lefedettséggel. Mellettük 8 helyi kisbiztosító egyesület is jelen van lokálisan. A mezőgazdaság ugyanis a MABISZ szerint nem túlzottan jövedelmező és nagy kockázatokkal járó ágazata a biztosításoknak. Az idei ágazati adatok összegzése áprilisra várható, a tavalyi adatok alapján a biztosítók mezőgazdasági díjbevétele 2021-ben összesen 22 milliárd forint volt, vagyis csak az idei aszálykároknak alig több mint a fele.

Ebből a növénybiztosításoknál a díjfizetés 19,2 milliárd forintot tett ki, amiből mintegy 17,2 milliárd forint (a befizetések közel 90 százaléka) után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást. Közel 20 ezer termelő kötött díjtámogatott biztosítást. A MABISZ által gyűjtött adatok szerint 9602 biztosítási szerződésben szerepel aszálykárra fedezet, mely 683.309 hektár termőterületre vonatkozik.

forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Kérjen biztosítási ajánlatot vállalkozására a weboldalunkon található űrlap segítségével:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

10 százalékkal, 32-33 ezer forintra nőhet a kötelező biztosítás éves átlagdíja
2022 október 24.
Kategória:
Kötelező biztosítás

10 százalékkal, 32-33 ezer forintra nőhet a kötelező biztosítás éves átlagdíja

Közel egymillió gépjárműnek, köztük több mint félmillió személygépkocsinak esik még mindig január elsejére a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási évfordulója, az újítás pedig idén sem úszható meg drágulás nélkül. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) szerint 10 százalékos átlagos emelésre számíthatnak az autósok, így az éves átlagdíj 32-33 ezer forint körül lehet majd az autósoknak, áll a szervezet az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Ez a 32-33 ezres év végi átlagdíj jelentősen elmarad az év más időszakaiban tapasztalható 48-49 ezer forintos átlagdíjtól. Az eltérés elsődleges oka az érintett járműpark speciális összetétele. Az év végi kampány ugyanis idősebb, 2010 előtt vásárolt autók biztosítására vonatkozik, ezek jelentős része pedig a legkedvezőbb, B10 bónuszfokozattal rendelkezik, és az üzemeltetők magasabb átlagéletkorához is kedvezőbb díjszorzók kapcsolódnak.

A szervezet megjegyzi, hogy ilyenkor általában 100 ezer autós vált biztosítót. Ők az érintett 12 biztosító legkésőbb november 2-ig kihirdetett tarifáit tudják összehasonlítani, a meglévő szerződés felmondására pedig legkésőbb december elsején éjfélig van lehetőségük.

forrás: telex.hu

CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Egyre több a vadkár a magyar utakon, amit nem feltétlenül fedez a kötelező biztosítás
2022 október 11.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Egyre több a vadkár a magyar utakon, amit nem feltétlenül fedez a kötelező biztosítás

Majdnem 7500 nagyvadat ütöttek el 2021-ben Magyarországon, ami 17 százalékkal több, mint a megelőző évben - derült ki a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének közleményéből. A szervezet fokozott óvatosságra inti az autósokat, mivel az őszi párzási időszakban sok állat téved az utakra. Közleményükben az is olvasható, hogy a kötelező biztosítás nem feltétlenül véd az vadkárral szemben.

Tavaly közel 7500 nagyvadat ütöttek el gépjárművel Magyarországon, ami 17 százalékkal meghaladja az egy évvel korábban regisztráltat - tájékoztatta a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) kedden az MTI-t. A közleményükben kiemelték, hogy az elmúlt hetekben ismét megnőttek a vadbalesetek, ami összefügésben áll az állatok párzási időszakban megváltozó viselkedésével.

A károk megelőzése érdekében az őszi időszakban indokolt a fokozott elővigyázatosság - figyelmeztetett a szervezet.

Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke a közlemény szerint elmondta, hogy a károk átlagos értéke eléri a milliós szintet, így kiemelt szerep jut a megfelelő biztosítási fedezetnek. Ez olyan casco-szerződés lehet, amely kiterjed a töréskárra, ezen kívül több biztosítónál is köthető a kötelező biztosítás mellé kiegészítő vadkárbiztosítás - tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra hogy maga a kötelező biztosítás nem nyújt védelmet a saját kárra, mivel az baleset okozásakor csupán az érintett vétlen károsultaknak térít.

A FBAMSZ jelezte, hogy Magyarországon a gépjárműveknek csupán ötöde rendelkezik casco-védelemmel. Az MNB adatai szerint 2022 második negyedévében valamivel több mint egymillió gépjárműnek volt ilyen biztosítása. Ezeknek a casco-biztosításoknak egy része ráadásul csupán részkockázatokra - hangsúlyozták. Ilyen például a lopáskár.

A szövetség kiemelte azt is, hogy a nagyvadak közül a legtöbb esetben őzzel ütköznek gépjárművek, tavaly több mint 5800 ilyen esetet rögzítettek a vadgazdálkodási adattárban.

Ezen felül közel 1200 szarvast és 430 vaddisznót ütöttek el a járművek.

Apróvaddal - nyúl, fácán, fogoly - további több mint 10 ezer balesetet regisztráltak.

Vadbaleset esetén a rendőrség mellett értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot is, a sérült vadat nem szabad megközelíteni, az elpusztult állat tetemének elvitele pedig lopásnak minősül - idézték fel a közleményben.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók casco biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Casco biztosítás kalkulátor >>

Infláció fölött emelkedő KGFB-kárráfordítások
2022 szeptember 29.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Infláció fölött emelkedő KGFB-kárráfordítások

Az idei II. negyedévben a személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításainál (folytatva az eddigi trendet) 17 százalékkal nőttek a kárráfordítások. Az állománydíjak – hosszabb stagnálás, csökkenés után – 4 százalékkal emelkedtek 2021 azonos időszakához képest – olvasható az MNB friss KGFB-indexében. A kárráfordítással, biztosítási adóval korrigált KGFB-index a két évvel ezelőtti szintre állt vissza. Az autók átlagdíja közel 46,5 ezer forint volt június végéig.

Az idei év II. negyedévében a személyautók átlagos állománydíja közel 46,5 ezer forint volt, ami gyakorlatilag stagnálást jelez az előző negyedévhez képest. 2021 azonos időszakával összevetve ugyanakkor a fővárosi és vidéki szerződések átlagdíja egyaránt 4-4 százalékkal nőtt, egy hosszabb stagnálási-csökkenési időszakot lezárva – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves KGFB-indexéből. Mindeközben nem tört meg a biztosító kárráfordítások erősen növekvő trendje: ez 17 százalékkal lett magasabb a tavalyi év derekán mérthez képest. A megugró kárráfordítás az ügyfelek élénkülő autóhasználatával (s így a több balesettel), illetve a szervíz- és alkatrészárak drágulásával magyarázható.

Az ügyfelek emelkedő díjai, illetve a megugró kárráfordítások (plusz biztosítási adó) egyenlegeként az MNB korrigált KGFB indexe a két évvel ezelőtti szintre esett vissza.

Az egyéb járműkategóriáknál az egyedi taxik állománydíja 6 százalékot csökkent, miközben – hosszabb csökkenési periódus után – a II. negyedévben ismét emelkedni kezdett a szerződésszám. A további járműkategóriák esetében vegyesen alakultak a díjak, a flottás szerződéseknél ugyanakkor általánosságban valamivel nagyobb díjemelkedés volt tapasztalható. Kiugró, kétszámjegyű díjnövekedést (vélhetően egy egyedi szerződéskötés torzító hatásaként is), csak a vontatóknál lehetett látni a számottevőbb járműkategóriák közül.

A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a KGFB díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik állománydíja, illetve a többi járműosztály átlagdíjai éves és negyedéves változását.

A KGFB-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi KGFB-szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve KGFB díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.

forrás: mnb.hu

CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Durva különbségek jöhetnek elő a biztosítási díjakban
2022 szeptember 21.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Durva különbségek jöhetnek elő a biztosítási díjakban

Mi befolyásolja a benzines és a dízelautókhoz képest a villanyosok biztosításait? Végigvesszük a törések gyakoriságától az átlagos kárösszegig a lehetséges válaszokat. Az idősebb Teslák cascója alapból problémás lehet.

Fittyet hányva az új személyautók rendelési nehézségeire és a használtak összezsugorodó külföldi kínálatára, az elektromosok forgalomba állítása látványosan növekszik. A vadonatújak vásárlása és több évesek szürkeimportja is meghaladta az esztendő első felében a tavalyi év hasonló időszakának számait.

A részben még féken tartott üzemanyagár körüli félelmek és az ellátás akadozása sokakat fordít a villanyosok felé, akik közül a bölcsebbek azért elvégeznek néhány számítást, hogy kiderüljön: az általuk évente megtett kilométer mennyisége mellett vajon mennyi idő alatt térül meg az elektromos autó nem is olyan kicsi felára. Kevesebben veszik be az Excelbe a biztosítási díjakat, három nagy biztosítót kérdeztünk meg róla, hogy itt mi a helyzet.

Miben különböznek a biztosítások?

Ugyan az elektromos személyautók újkori ára jellemzően magasabb, a használtak átlagéletkora pedig alacsonyabb, vagyis a kötelező felelősségbiztosításukat (kgfb) alapból magasabbnak gondoljuk a belső égésű motorral meghajtottakhoz képest, ennél a biztosításfajtánál semmilyen speciális különbség nincs a szolgáltatások között. Vagyis ugyanúgy a jármű jellemzői és a tulajdonos körülményei a meghatározóak, ahogy a benzineseknél és a dízeleknél, állítják a biztosítók.

Más a helyzet a cascónál, ami azért is fontos, mert a Magyarországon futó elektromos autóknál magasabb az így is biztosított járművek aránya a hagyományos személyautókéhoz képest, itt vannak különbségek. “A cascónál meg kell vizsgálni, hogy a szabályzat kiterjed-e a jellemzően elektromos járművekben keletkező eseményekre, pl. ilyenek a túlfeszültség okozta károk, a villámcsapás másodlagos hatása töltés közben, a töltőkábellopás, a csatlakozók rongálódása stb.” – sorolja a Vezessnek Cserkuti Nándor, az Aegon kárrendezési és szolgáltatási igazgatója.

Használt villanyautó vásárlása esetén a legelső lépés ne is ez legyen, hanem a konkrét jármű hazai biztosítási hátterérének lecsekkolása, ugyanis a régebbi Tesla Model S-től a várhatóan egyre terjedő kínai villanyosokig számos személyautónál alapprobléma merülhet fel. “Érdemes arra figyelni, hogy casco biztosítást jellemzően azokra a típusokra lehetséges kötni, melyet forgalmaztak Magyarországon, ezért a különleges, régebbi elektromos típusokra (pl. Tesla S modell) jellemzően nem ajánlanak a biztosítók fedezetet” – állítja a Groupama.

Mi befolyásolja az éves díjak összegét?

Alkatrészárak, a szervizek villanyautós rezsióradíja, az átlagkár összege…, vegyük sorra ezeket! A K&H Biztosító szerint “az elektromos autók esetén a rezsióradíj valóban magasabb az azonos kategóriájú járművekhez viszonyítva, de az alkatrészárak jellemzően nem magasabbak egy adott típuson belül.” Vagyis a 15 milliós benzineshez, a 15 milliós dízelhez és a 15 milliós elektromoshoz nagyjából ugyanannyiba kerülnek a lámpák és a karosszéria különböző elemei. Ráadásul hajtáslánctól függetlenül minden személyautón ezek sérülnek meg a leggyakrabban.

Rögtön felmerül azonban a villanyosok legdrágább alkotóelemének számító akkumulátorcsomag esetleges sérülése, amely minden ilyen jármű tulajdonosának első számú félelme egy-egy kisebb-nagyobb koccanás alkalmával. A K&H tapasztalatai szerint “az akkumulátorcsomagok javítása vagy cseréje jellemzően nem jelentkezik a töréskárok javításánál”.

Ennek egyszerű oka van. A személyautóknak leggyakrabban a padlójába, komoly oldalvédelemmel ellátva szerelik be az akkumulátorpakkokat, amelyek sérülése esetén jellemzően már olyan mértékű a baleset során keletkezett kár, hogy nem gazdaságos a javítás.

Visszatérve az akksik feletti “maradék” autóra, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az új és a páréves elektromos személyautók extrái jellemzően a magasabban felszelelt hagyományos autók szintjén vannak. Gyakran LED-es lámpákkal és speciális (esőérzékelős, fűtött) szélvédővel szerelik őket, ütközőik tele vannak radarokkal, kamerákkal. “Döntően ezeknek a hagyományos hajtású autókban is meglévő alkatrészeknek az árszintje határozza meg az elektromos autókra kifizetett javítási költségek nagyságát” – mondja Cserkuti Nándor Aegon-igazgató.

Mennyi az átlagos kárösszeg?

Az Aegonnál átlagosan 600 ezer forint körül mozog, a másik két megkérdezett biztosító nem írt konkrét összeget a kérdésünkre. Abban is különbség van köztük, hogy tapasztalataik szerint van-e érdemi különbség a hagyományos, benzines vagy dízelmotorral szerelt személyautókhoz képest az átlagkár mértékében.

Nem tapasztalható számottevő különbség az átlagkárban, mondja saját portfóliójára a K&H. Az Aegon szerint a javítási összegek megfelelnek a magasabb felszereltségű benzines és dízelhajtású járművek javítási költségeinek.

“Az átlagos károk az elektromos modellek esetén a casco biztosítások szempontjából jelentősen magasabbak lehetnek. De érdemes figyelembe venni, hogy az átlagos károk gyártmányonként és típusonként eltérőek, valamint az elektromos modellek esetén a használat jellegéből kifolyólag a károk gyakorisága is eltérő” – ezt már a Groupama válaszolta, ami újabb kérdéseket vet fel.

Több vagy kevesebb a törés? Gyakrabban állapítanak meg pl. gazdasági totálkárt az elektromos autóknál?
Egyértelmű igennel felelt a járműtörések számában megmutatkozó esetleges különbségekre a Groupama. “Igen, eltérő a hagyományos és az elektromos járművek kárgyakorisága. Az elektromos autók jellemzően a használat alapján gyakrabban szenvednek kárt mint a hagyományos meghajtású járművek, kiemelten a benzines járművek. Elég, ha belegondolunk abba, hogy milyen eltérés van a két meghajtás között olyankor, amikor álló helyzetből indulnak a járművek. Sok koccanásos baleset történik ilyenkor normál hajtás esetében is.”

Ezzel szemben a K&H azt állítja, ügyfeleik körében számottevő eltérés nem tapasztalható, míg az Aegon itt passzol: nem rendelkeznek statisztikai szempontból kellő mennyiségűnek mondható adattal.

A gazdasági totálkárt könnyen előidéző akkumulátorcsomagok erős védettség miatti ritka sérüléseiről már írtunk, ezért az Aegon szerint a villanyautó-állományban nem gyakoribb a totálkár, mint a hagyományosaknál. Ha a négymillió személyautó egészét nézzük, akkor viszont a Gorupama szerint ez egyre sűrűbben fordul elő.

“Sajnos az elmúlt időszakban a járműjavítási költségek jelentősen növekedtek, így alapvetően megállapítható, hogy növekedett a totálkár eshetősége.” Minden hajtáslánc esetén.

Nézzük meg azonos modelleknél, de eltérő motorokkal a konkrét biztosítási díjakat!

Szerencsére egyre több modellből van a benzines és/vagy a dízel mellett elektromos változat is, az Aegon segítségével most meglehetősen szemléletes különbségeket mutatunk egy-egy új és használt személyautó benzines és villanyos modelljeinek a casco-díjai között, három különféle magyarországi települést feltételezve lakhelyként ugyanannak a tulajdonosnak.

Elsőként nézzük meg a képzeletbeli, 32 éves tulajdonos esetén gyermekkedvezménnyel, 10 százalékos, legalább 120 ezer forintos önrésszel egy új, Fiat 500 1.0 BSG Dolce Vita éves díjait:
– budapesti lakhelynél 160 200 forint/év,
– váci szerződő esetén 132 200 forint/év,
– nyíregyházi ügyfélnél 108 873 forint/év.

Ugyanez a képzeletbeli tulajdonos ugyanezekkel a paraméterekkel, ám immár egy új, de elektromos Fiat 500e RED 42kWh esetén ennyit fizet:
– budapestiként 367 056 forint/év,
– váci lakcímmel 302 910 forint/év,
– nyíregyháziként 249 456 forint/év.

Használt villanyautónál a jármű értékéhez képest még ennél is nagyobb különbségről írt az Aegon a Vezessnek.

Egy 2017-es évjáratú, vagyis ötéves Volkswagen Golf VII 1,2 TSI éves díja Trendline felszereltséggel ugyanennél a 32 éves, gyermekes és budapesti tulajdonosnál 138 700 forint.

Ezzel szemben ugyanő a szintén 2017-es évjáratú, ámde villanyos VW e-Golfra már 318 732 forintot kell hogy fizessen évente. Ha nem is lenne árrobbanás a magyarországi elektromos áramnál, ez akkor is igen komoly többletköltség hónapra lebontva a – most még – csak 480 forintos benzinhez képest.

forrás: vezess.hu

CLB TIPP: Kötelező biztosítás kalkulátorunkban könnyedén összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Oldalak