2020.07.14
Hamarabb indított buszok, lemondott utak - improvizálnak az irodák a szigorítások miatt
Az utazni vágyók és a szervezők is keresik a megoldást, hogy kikerüljék a koronavírus külföldi terjedése miatt szerdától érvénybe lépő szigorításokat, de sokan inkább lemondják az utat. Mire számíthatunk, ha a kedvelt dél-európai nyaralóhelyek valamelyikére utaznánk? Van olyan biztosítás, amelyik fedezi ezeket a kockázatokat?
Azonnal lemondta az e hét péntekre kiírt montenegrói útját az Adria Tours Kft., amint kiderült vasárnap, hogy milyen beutazási korlátozásokat vezet be a kormány a koronavírus-helyzet durvulása miatt. A Montenegróra, Albániára és Horvátországra specializálódott iroda vezetője szerint utasaik közül senki nem vállalta volna a karanténnal vagy a tesztekkel járó bonyodalmakat. Az iroda következő hétre tervezett buszának az indulása is kérdéses (várják, változtat-e bármit a kormány szerdán), és a vezető tud olyan partnerirodáról, ahol hozzájuk hasonlóan lemondták a görögországi buszos túrákat.
Vasárnap jelentette be Gulyás Gergely miniszter, hogy a koronavírusos megbetegedések növekvő száma miatt egy sor országgal szemben beutazási korlátozásokat, az onnan hazaérkező magyarok számára pedig kötelező óvintézkedéseket - házi karantén, Covid-tesztek - léptet érvénybe a kormány. Egy sor népszerű nyári úticél is érintett, mint Portugália és Nagy-Britannia vagy épp az egész Balkán, kivéve - legalábbis egyelőre - Szlovéniát, Horvátországot és Görögországot.
Az Adria Tours vezetője szerint saját buszaik lemondása összesen 40-50 embert érint, akiknek igény szerint vagy visszafizetik az utat vagy vouchert adnak, esetleg horvátországi utat ajánlanak. A vezető úgy tapasztalta, hogy - akárcsak a korábbi járványidőszakban - sokan mondják vissza az utakat a bizonytalanságok miatt.
Elmondása szerint az egyénileg utazók gyakran hívogatják azzal, hogy ha - a jelenleg zöld besorolású - Horvátországon keresztül térnek haza Montenegróból, vajon akkor is kötelező lesz-e karanténba vonulniuk. Ezt megkérdezte az ORFK-tól, de még nem kapott rá választ.
Nem kell azonban korlátozások alá eső országba utazni ahhoz, hogy vakarjuk a fejünket a hazatérés utáni kötelező karantén miatt. A Görögországból szárazföldön hazatérők például csak olyan országokon keresztül tudnak átjönni, amelyek esetében szerdától életbe lépnek a jelzett óvintézkedések.
Az utazókat azonban nem csak a magyar kormány lépései tántoríthatják el. Görögország például azt fontolgatja, hogy szigorít a beutazási feltételeken, sőt a hétvégén úgy döntöttek, hogy július 15-én nulla órától a Bulgária felől szárazföldön - az egyetlen nyitva tartó promahonaszi határátkelőn - beutazóktól negatív koronavírus-tesztről szóló igazolást kérnek (szerb állampolgárokat pedig be sem engednek).
A hvg.hu beszélt olyan, buszos túrákat szervező céggel, amelyik emiatt indította útnak hamarabb az aktuális túrájukat - a résztvevőkkel egyeztetve -, hogy az intézkedés bevezetése előtt átérjenek a határon. Úgyanígy, az épp kint lévő turnus is hamarabb indul el, hogy még a magyar kormány által bejelentett karanténszabály életbe lépése előtt hazaérjen - ugyancsak kedd éjfélig. A többi turnusról kedden döntenek majd, a most kiutazók pedig egyelőre arra számíthatnak, hogy hazatérés után még legalább pár napig otthon kell maradniuk.
Az érintett utazásszervezők ugyanakkor értetlenkedtek amiatt, hogy például Montenegró miért lett kockázatos ország, vagy hogy Szerbián keresztül miért nem működhet egy magyarországihoz hasonló tranzitútvonal Görögország felől. A nagyobb irodákat is megkerestük, ahol viszont jelezték, hogy annyira frissek a fejlemények, hogy még nem tudnak nyilatkozni róluk.
Érthető, ha a bizonytalanságok és nehézségek miatt sokan elgondolkodnak azon, hogy lemondják vagy átfoglalják az esetleg korábban befizetett utazást, mert könnyen kellemetlen helyzetbe kerülhet külföldön vagy ülhet otthon tétlenül, arra várva, hogy a mentősök kiszálljanak és elvégezzék a tesztet, vagy hogy leteljen a két hét karantén.
De mire figyeljünk az utazás lemondásakor?
A biztosításokkal foglalkozókkal folytatott beszélgetés alapján először is ne számítsunk arra, hogy az esetleges utasbiztosításunk fedezi majd a lemondással járó költségeket. Ehhez eleve egy legalább 30 nappal az utazás előtt megkötött útlemondási biztosításra lenne szükségünk, de ez is csak akkor fizet, ha személyesen velünk vagy közeli hozzátartozónkkal történik valami (betegség, haláleset vagy munkaviszony megszűnése), ami miatt meghiúsul az utazásunk. Az, hogy azért mondjuk le az utat, mert szeretnénk elkerülni hazatérés utáni karantént, már nem tartozik ide.
Ami miatt azonban nyugodtak lehetünk, hogy ha külföldi utazásunk alatt betegszünk meg az új koronavírustól, és van megfelelő utasbiztosításunk, akkor az a szerződése szerinti mértékben fedezni fogja a kezelés költségeit. Ezt az utasbiztosítások hasonlóan kezelik, mint bármilyen más betegséget vagy balesetet.
Az is pozitív fejlemény, hogy míg korábban egyes biztosítóknál kizáró ok volt utasbiztosítás kötésére a járványveszély, most már minden cég biztosítási eseményként kezeli ezt a helyzetet.
Jelenleg az a jellemző, hogy ha valaki utazás közben kapja el a Covid-19-et és orvosi kezelésre szorul, akkor - ha van betegségre vonatkozó utasbiztosítása - ennek költségeit ki tudja fizettetni a biztosítóval - mondta a hvg.hu-nak Németh Péter, a CLB független biztosítási alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója.
Abiztosítók a hétvégi bejelentések alapján - egyelőre - nem tesznek különbséget az országok között. Ők ugyanis utazásra nem javasolt országok Külügyminisztérium által összeállított listája alapján állapítják meg, hogy vállalják-e a kockázatot egy adott országban. A külügy listája nem fedi le a kormány "színskáláját": Románia és Portugália utóbbi szerint közepesen fertőzött, tehát sárga besorolást kapott, míg a külügy biztonságosnak tartja az utat.
Július elejétől már arra is tudunk biztosítást kötni, ha egy ország a kint tartózkodásunk alatt válik fokozottan járványveszélyes hellyé. A napi 700-800 forintos díjjal futó magasabb kategóriájú biztosításban megtérítik többek között a járványhelyzet miatti azonnali hazautazás, a kinti karanténba kerülés vagy épp a kintrekedéssel kapcsolatos esetleges költségeket - 400 ezer forintig -, és akkor is térítenek, ha valaki még elutazása előtt kapja el a vírust vagy kerül karanténba, és emiatt kell lemondania az útját.
Nem számíthatunk viszont kártérítésre akkor, ha a járványhelyzet miatt eddig kivártunk az utazással, és például a múlt héten fizettünk be egy olyan országba, ami most kockázatossá minősítettek. Ha erre hivatkozva mondanánk le az utat, csak az utazási irodával tudunk alkudozni.
forrás: hvg.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze az elérhető utasbiztosítás ajánlatokat, ahol azt is láthatja, melyik csomag, milyen fedezetet nyújt koronavírusos megbetegedésekkel kapcsolatos események kapcsán: Utasbiztosítás ajánlatok >>
Biztosítás fajta:
- Utasbiztosítás
Kgfb: nem kényeztetik az ügyfeleket a biztosítók
2015 november 03.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Nem kényeztetik el az ügyfeleket a biztosítók, a jövő évi kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) díj-ajánlatokból eltűnt jó néhány korábbi kedvezmény, vannak viszont új, kemény büntetőelemek. Kimagaslóan jobb egyben befizetni az éves tarifát, mint bankba tenni a pénzt, mert nagyobb a kgfb-kedvezmény, mint a kamat. Az általános díjemelés alapján elképzelhető, hogy megkezdődött a híresen alacsony magyar díjak fokozatos, de határozott felzárkóztatása az európai országok átlagához – véli az ajánlatok első, gyors feldolgozása alapján a CLB biztosítási alkusz.
Látványosan kimaradt néhány korábbi, kedvezményre jogosító tétel a biztosítók idei kgfb-ajánlatából, újakat viszont szinte egyik cég sem épített be a jövő évi tarifakalkulációiba – mondta az ajánlatok első gyors áttekintése után Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési vezetője szerint a korábbi évek tendenciáival ellentétben most nem kényeztetik el különféle jutalomponttal járó extrákkal az ügyfeleiket a biztosítók, sőt úgy tűnik, az Astra csődje kapcsán próbálják a minőségi, megbízható szolgáltatásra szoktatni az embereket, még ha ez egy kicsit többe kerül is.
A CLB szakértője felhívja a figyelmet például a gyerekkedvezmények eltűnésére, ami azt jelenti, hogy a korábbiakkal ellentétben ma már nem kapnak engedményt a a nagycsaládosok, mint ahogy az 1-2 gyerekesek sem. De nincs már – vagy csak elszórtan – kiemelkedően nagy e-kedvezmény sem, ami az elmúlt években igen népszerű és elterjedt tétel volt, s azokra vonatkozott, akik a papíralapú értesítők helyett az emailes levelezést választották, s ennek fejében megadták az elektronikus elérhetőségüket. Ez a kommunikációs forma már annyira elterjedt, hogy nem jár érte extra engedmény.
A jövő évi tarifákat tartalmazó vaskos kötet feldolgozásakor a CLB-s szakértőket meglepte, hogy az eddigieknél is nagyobb kedvezményt kapnak viszont azok, akik negyedéves fizetés helyett előre, egy összegben letudják a kgfb-díjat. Ezek az ügyfelek többet nyernek így, mintha bankba tennék a pénzt, mert nagyobb a kedvezmény, mint a banki kamat.
Az ajánlatokból kiderül, hogy mostantól nem lehet, vagy csak kiemelkedően nagy pótdíj ellenében úgynevezett rejtett flottát, vagyis például öt autót – vagy ennél is többet – egyenként, s nem összevontan biztosítani ugyanannál a cégnél. A biztosítók erre külön „szűrő” módszert alkalmaznak, s annak, akit „rajtakapnak”, utólag is drasztikusan megemelhetik a díját – hívja fel a figyelmet a CLB.
Az alkusz cég szerint az általános díjemeléssel kettős célja van a biztosítási szakmának. Az egyik az, hogy az Astra csődjén okulva rászoktassák az ügyfeleket a valamivel drágább, ám megbízhatóbb szolgáltatásra. A másik magyarázat pedig az lehet, hogy megkezdődött a híresen alacsony magyar díjak fokozatos, de határozott felzárkóztatása az európai országok átlagához. Ez viszont még évekig eltarthat, s a folyamatos díjemelés hatására a következő években a kampány is egyre élesebbé válhat – összegzi közleményében a CLB.
Drágulnak a kgfb-díjak, de...
2015 november 02.
Kategória:
Kötelező biztosítás
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díjai 10-15 százalékkal drágulhatnak a ma kezdődő kampányban, de még így is jóval elmaradnak a régió átlagától - mondta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kommunikációs főosztályvezetője az M1 aktuális műsorában hétfő reggel.
Romániában kétszer, Németországban négyszer annyit kell kifizetniük az autósoknak a kgfb-re, mint Magyarországon - tette hozzá.
A várható drágulás okai között említette, hogy 2015 első fél évének végén az átlagdíj Magyarországon évi 21 900 forint volt, miközben a biztosítók átlagosan egy kárra 490 ezer forintot fizettek ki. A kgfb átlagos díja 2009-ben még 34 800 forint volt - tette hozzá.
A főosztályvezető elmondta azt is, hogy a becslések szerint a kgfb-t nem fizetők számát a szakértők mintegy 100 ezerre becsülik.
A mostani kampányban a kgfb-vel rendelkezők mintegy 44 százaléka érintett, akik még 2010 előtt vásárolták gépjárművüket, az ő biztosításuk az év végén jár le. Az azóta vásárolt járműveknél a vásárlástól számítva egy évig tart a biztosítás hatálya, akkortól lehet másik biztosítót választani. (MTI)
Forrás: ProfitLine
Ötvenezer idős embernek van jelenleg biztosítása a végtisztességre
2015 október 30.
Kategória:
Életbiztosítás
A saját temetésről való gondoskodás igénye igen mélyen gyökerezik az idős emberek tudatában. Ennek a gondoskodásnak számos formája ismert, a saját bankszámlán gyűjtögetett megtakarítás mellett az ezredfordulót követően egyre népszerűbbek lettek a minimum a végtisztesség költségeit térítő biztosítások is. Míg az előző évtizedben a klasszikus költségfinanszírozó biztosítás volt a jellemző forma, ma már élethosszig tartó életbiztosítás formájában kínál speciális kockázati életbiztosítást erre a célra mintegy 8-10 hazai biztosító.
A méltó végtisztesség elrendezése nemcsak érzelmileg állít megterhelő időszak elé, hanem jelentős anyagi terhet is jelenthet. Halottak napja apropóján érdemes az emlékezés mellett a költségekről is tájékozódni, mivel azok mértéke – tág határok között mozogva – akár az átlagnyugdíj 6-8-szorosát is elérheti. Egyes kisebb településeken hamvasztásos temetést már akár 200 ezer forintért megtartanak, a kegyeleti szolgáltatás pedig koporsós formában is elrendezhető 250 ezer forintból. Egyes kiemelt fővárosi temetőkben ugyanakkor a hagyományos temetések díja még szerényebb elvárások esetén is a 700-800 ezer forintos intervallumban mozog.
„A végtisztességhez kapcsolódó biztosítások fokozatosan nyernek teret a hazai biztosítási piacon: becslések szerint ma már közel ötvenezer biztosítottal számolhatunk – magyarázza Bóna Katalin, az UNION Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója. – Míg a korábbi típusú költségfinanszírozó, jelenleg már nem elérhető szerződések száma 8700 körül áll, az életbiztosítási konstrukcióban értékesített kegyeleti biztosítások száma eléri a 35-40 ezret.”
Legkésőbb 80 éves korban is elkezdhető
„Amíg az életbiztosítást kötő ügyfelek átlagéletkora körülbelül 35 év, addig a kegyeleti biztosításokat a legtöbb esetben 50 éves kortól egészen 80 éves belépési korig kínálják a biztosítótársaságok.”- mondta el Raveczky Zsolt, az ERSTE Biztosító elnök-vezérigazgatója. E konstrukciók – függetlenül attól, hogy az ügyfél a haláláig ténylegesen mennyi időn keresztül fizette a biztosítás díját – előre meghatározott összeget fizetnek ki a kedvezményezettnek, annak hiányában az örökösnek. A szolgáltatók a legtöbbször eltekintenek az előzetes egészségügyi vizsgálattól, inkább egy rövid – általában 1-3 éves – várakozási időszakot írnak elő, amelynek során korlátozottan térítenek.
A kifizetett biztosítási összeg alapvetően függ a belépési életkortól és a havonta fizetett díj összegétől. Míg például 56 évesen havi 3000 forint körüli összeget is elegendő fizetni félmilliós térítésért, addig 70 éves korban 5700 forint a havi díj. Magasabb díj vállalása esetén a szolgáltatás mértéke is jóval magasabb, milliós összeg is lehet. A döntést az anyagi helyzeten kívül az is meghatározza, hogy milyen jellegű temetési szolgáltatásra tart igényt a biztosított, valamint az, hogy szeretné-e, hogy más célokra is maradjon az összegből.
További kedvezmények és kiegészítő szolgáltatások
A kegyeleti biztosítások a saját számlán történő megtakarításokhoz képest nem csak amiatt előnyösek, mert egy korai haláleset nyomán is magas biztosítási összeget térítenek, hanem általában további pótlólagos szolgáltatások is kapcsolódnak hozzájuk.
Létezik olyan biztosítás, amely bizonyos betegségek esetén is fizet. Másutt, ha balesetből kifolyólag állapítanak meg nagyobb fokú, 50 százalék feletti rokkantságot, akkor a biztosítás kétszer fizeti a biztosítás összegét: először a baleset következtében fellépő rokkantság megállapításakor, másodszor a haláleset bekövetkeztekor. Sőt, a közlekedési balesetből fakadó rokkantság esetén az addig befizetett díjakat is visszatéríthetik.
Bár a kegyeleti biztosítások élethosszig tartanak, a díjfizetés nem feltétlenül tart addig: általában 85 évnél húzzák meg azt a határt, amely felett a biztosított a továbbiakban már további fizetés nélkül is igényt tarthat a teljes szolgáltatásra. A szolgáltatás ráadásul nem része a hagyatéki eljárásnak, így illeték- és adómentes, vagyis a teljes összeget a méltó végtisztesség megadására fordíthatják az örökösök.
Forrás: ProfitLine
Vezető nélküli autók: 2030-ra már hétköznapiak lesznek
2015 október 29.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
2030-ra teljesen hétköznapivá válhatnak a vezető nélküli járművek, ami a biztosítási iparágat is forradalmasíthatja – állítja a brit Axa biztosító szakértője.
Az okos városokról (smart city) rendezett londoni konferencián a biztosítási szakértő arra figyelmeztetett, hogy a vezető nélküli járművek rendkívüli gyorsasággal fejlődnek, ugyanakkor a felelősségi kérdések tisztázatlansága egyelőre komoly veszélyt is jelent a biztosítási iparág számára.
A brit biztosítási piac az egyik legfejlettebb a világon, ezért különösen fontos, hogy miként birkózik meg az ottani piac a vezető nélküli járművek és egyéb technológiai újítások jelentette jogi és biztosítástechnikai kihívásaival.
A KPMG egy év elején készített felmérésében azt állította, hogy a félig vezető nélküli járművek 2025-re teljesen hétköznapivá válhatnak, addig azonban számos kérdést tisztázni kell még, többek között azt, hogy milyen következményei lesznek a baleseteknek, ki viseli majd a felelősséget, ha az ütközésnél nem természetes személy irányította a járművet.
Forrás: Biztosítási Szemle
Egyre több baleset történik munka közben
2015 október 27.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános
Egyre több baleset történik munka közben: a KSH adatai alapján az elmúlt két évben itthon 15 százalékkal emelkedett a munkahelyi balesetek száma. Kevesen gondolnák azonban, hogy egy irodai lábujjtörés után is több százezer forintot fizethet a biztosító. A balesetekben a stressz is közrejátszhat, ezért fontos a bizalomépítés, amiben a megfelelő, személyre szabott biztosítások is segíthetnek.
Egy amerikai kutatóintézet szerint a munka során bekövetkezett káresetek legnagyobb része túlterhelésből, cipekedésből fakad. A második leggyakoribb probléma az egyszerű megbotlás, ami esetében még emelet vagy lépcső sem játszik közre. Igaz, magasból is sokan esnek le, ez a rangsorban a negyedik helyen szerepel. A tárgyakkal, felszerelésekkel történő összeütközés került fel még a dobogóra, ez a harmadik leggyakoribb oka a munkahelyi baleseteknek.
A KSH kutatása alapján 2012-ben itthon 17 ezer164-en szenvedtek balesetet a munkahelyükön, ugyanez a szám 2014-ben már 19 ezer787-re emelkedett. A Generali szakértői szerint a káresetek számának növekedésével párhuzamosan egyre fontosabbá válik a munkáltatói balesetbiztosítás, hiszen napi pár száz forintért, azaz mindössze egy csésze kávé áráért cserébe már széleskörűen biztonságban tudhatják a vállalkozások a kollégáikat. Munka közben ugyanis bárkivel megeshetnek balesetek, de kevesen gondolnák, hogy egy egyszerű lábujjtörés után akár több mint 700 ezer forintot is téríthet a biztosító.
Úgy tűnik, a hasonló problémák a világsztárokat sem kímélik, akiknek az utóbbi időben is bőven kijutott a bajból – derül ki a listából, amit a Generali készített az elmúlt hónapok legmeglepőbb munkabaleseteiről.
De mit tehetünk a hétköznapokban alkalmazottaink biztonságáért? „Ebben a bizalomhiányos környezetben kitűnő döntés lehet egy cégvezető részéről, ha gondoskodik munkavállalóiról. Sajnos a Generali adatai is azt támasztják alá, hogy egyre több munkahelyi baleset történik. A munkáltatói kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás nemcsak abban segíthet, hogy a kollégák hamarabb felépüljenek, hanem béren kívüli juttatásként növelheti a vállalat iránti elkötelezettséget is. Az elérhető konstrukciók pedig igyekeznek az egyéni igényeket is kielégíteni” – mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója.
Groupama: Érdemes felkészülni a télre
2015 október 26.
Kategória:
Lakásbiztosítás
A nyaralókat, hétvégi házakat ért károk leggyakoribb oka, hogy tulajdonosaik nem készítik fel az épületeket a szezonzárást követő hűvösebb időszak okozta változásokra. A Groupama Biztosító összegyűjtötte azokat a teendőket, amikkel biztonságban tudhatjuk nyaralónkat télen is.
A jó biztosítás a védettségnek csupán egyik feltétele. Ahogy lakásunk esetében, a nyaralóknál is fontos, hogy mi is megtegyük a szükséges óvintézkedéseket a téli hónapok előtt. Azt talán már mindenki tudja, hogy az üresen hagyott ingatlanokban el kell zárni a víz- és gázvezetékeket, illetve ajánlott lekapcsolni az áramot. Éjszaka, amikor a hőmérséklet fagypont alá csökken, egy-egy vezeték megrepedése százezres tételű kiadást is okozhat. Fontos, hogy ezekre odafigyeljünk, hiszen, ha gondatlanul járunk el, akkor minket terhel a felelősség és a helyreállítás költsége is.
5 tipp a betörések megelőzésére
- Ajtókra, alacsonyabban fekvő ablakokra szereljük biztonsági rácsot!
- Alkalmazzunk riasztóberendezéseket!
- Szereljünk fel mozgásérzékelő lámpákat, amelyek elbizonytalaníthatják a betörőket!
- Zárjuk be a kerti szerszámokat és bútorokat!
- Ritkítsuk meg a növényzetet!
5 tipp a kármegelőzésre
- Áramtalanítsuk az épületet!
- Zárjuk el a vizet és a gázt!
- Ha aknában vagy nem szigetelt helyiségben van a vízóra, akkor lehetőség szerint valamilyen hőszigetelő anyaggal burkoljuk, csomagoljuk be.
- Gondoskodjunk a vízelvezető csatornák (eresz, árok) tisztaságáról, akadálymentesítéséről!
- A hó komoly gondokat okozhat, ellenőrizzük a tetőt, a héjazatot, hogy elkerüljük a beázást!
Sok múlik a gondosságunkon a betörések megakadályozásában is, mert a jó állapotban lévő, nem állandóan lakott épületek és kint hagyott tárgyak vonzzák a betörőket. Fontos észben tartanunk azt is, hogy függetlenül attól, hogy milyen típusú ingatlanról van szó, a kárbejelentési kötelezettség határideje kettő nap. A nyaralókat viszont ennél ritkábban látogatják, ezért érdemes – különösen télen – a környéken állandóan lakó szomszédokkal együttműködni, hogy nézzenek rá a nyaralóra legalább kétnaponta, illetve a nagyobb viharokat, esőzéseket követően.
Forrás: Biztosítási Szemle
A biztosítóknak szerződniük kell az Astrától közös megegyezéssel távozott kgfb-ügyfelekkel
2015 október 22.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás
Budapest, 2015. október 21. – A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a – korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző – volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben a régi szerződés lezárultát.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosításközvetítők, illetve ügyfelek jelzése alapján értesült egy, néhány korábbi Astra-ügyfelet érintő biztosítói gyakorlatról. Eszerint az Astra Biztosító hazai fióktelepénél 2015. szeptember 30-ig kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésüket közös megegyezéssel megszüntetett egyes üzembentartók (autósok) új, másik biztosítónál megkötött kgfb-szerződését visszamenőleges hatállyal törlik, s a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizetik, ha a biztosítók központi kártörténeti nyilvántartási rendszerében (KKNYR) a korábbi kgfb-szerződés megszűnését az Astra Biztosító még nem jelentette be. (Ilyenkor az új biztosítónak a kárelőzmény igazolás lekérdezésekor a KKNYR jelzi, hogy az adott gépjármű üzembentartójának az új szerződés első napjára még másutt élő biztosítása van.)
Az MNB álláspontja szerint – függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) – a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt – visszamenőleges hatállyal – esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
Előbbiek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az újszerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-ét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Mint ismert, a kgfb-t szabályozó törvénynek a Parlament által sürgősséggel elfogadott és 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító – így az Astra – anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása (és az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása) után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
MNB: a biztosítóknak szerződniük kell az Astra-ügyfelekkel
2015 október 21.
Kategória:
Kötelező biztosítás
A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a - korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző - volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben (KKNYR) a régi szerződés lezárultát - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A jegybank biztosításközvetítőktől és ügyfelektől értesült arról, hogy egyes ügyfeleknél, ahol ez a bejelentés az Astra részéről elmaradt, az új biztosító törölte az ügyféllel kötött új biztosítást, mert a KKNYR azt jelezte, hogy az adott gépjármű üzembentartójának még másutt élő biztosítása volt. Ezekben az esetekben az új biztosító a megkötött kgfb-szerződést visszamenőleges hatállyal törölte, a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizette.
Az MNB álláspontja szerint - függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) - a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt - visszamenőleges hatállyal - esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
A jegybank megjegyzi: ennek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az új szerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-jét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Az MNB felidézi, hogy a kgfb-t szabályozó törvény 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító - így az Astra - anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása, illetve az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
A román pénzügyi felügyelet (ASF) augusztus 26-án nyilvánította fizetésképtelenné a Magyarországon is működő Astra biztosítótársaságot, megvonta működési engedélyét és csődeljárást kezdeményezett ellene, miután a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést. A társaság Magyarországon többek között kgfb-biztosításokat kötött nagyobb számban.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke a múlt héten elmondta: az Astra Biztosító 160 ezer kgfb-ügyfele közül eddig 124 ezer váltott biztosítót közös megegyezéssel. Javasolta, hogy akik eddig elmulasztották a váltást, tegyék meg mielőbb.
(forrás: napi.hu)
Változik a biztosítási és a tőkepiaci törvény is
2015 október 20.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Munkanélküliség biztosítás, Önrész biztosítás, Vételár biztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás, Kárrendezés, Általános
Az Országgyűlés október 20-án módosította a biztosítási és a tőkepiaci törvényeket. A döntés értelmében a biztosítónak értesítenie kell ügyfelét a szerződés általa javasolt módosításáról.
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép. (MTI)
Digitalizáció: új biztosítási megoldásokra van szükség
2015 október 20.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Munkanélküliség biztosítás, Önrész biztosítás, Vételár biztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás, Kárrendezés, Általános
A biztosítók és ügyfeleik kockázati kilátásai soha nem látott ütemben változnak, különösen a technológiát, a szolgáltatásokat, az értékesítési csatornákat és a keresleti mintákat illetően. A világ egyik legnagyobb viszontbiztosítója úgy próbál ezekkel a változásokkal lépést tartani, új biztosítási megoldásokat igyekszik kifejleszteni, szorosabb együttműködésben ügyfeleivel, illetve harmadik felekkel. Az együttműködések látszólag már meg is hozták gyümölcsüket.
A dinamikus piaci változások egyszerre hordoznak lehetőséget, valamint új kockázatokat is magukban. A Munich Re által, ügyfelei körében végzett felmérés szerint a biztosítótársaságok mintegy háromnegyede úgy véli, hogy a digitalizáció drámai hatással lesz az iparágra, amihez csak úgy tudnak majd alkalmazkodni, ha képesek lesznek elemezni az új technológiákat, illetve azok használatát. Jó példát jelentenek erre a vezető nélküli járművek, ahol minél nagyobb hatást gyakorol majd a mögöttes technológia a vezetői magatartásra, annál nagyobb változást hoz majd ez a felelősség kérdésében, amely egyre inkább a gyártókra hárul majd.
A viszontbiztosító igazgatósági tagja, Ludger Arnoldussen a Baden Badenben megrendezett szakmai konferencián tartott előadásában elmondta, hogy az alkalmazott technológiától függetlenül, a balesetek áldozatai a jövőben is számíthatnak majd kártérítésre, amit a biztosítók majd a gyártókon hajtanak be. Ahhoz, hogy végül a biztosítók megtalálják a kockázattal arányos biztosítási megoldásokat, képesnek kell lenniük értékelni az egyre bonyolultabb és gyorsan változó technológiákat és a kapcsolódó felelősségi kérdéseket, nem beszélve a különféle nemzeti szabályozásokat – figyelmeztetett Arnoldussen.
A digitalizáció azonban nem csak a közúti forgalmat alakítja át, hanem szinte minden gazdasági ágazatra, mindennapi életünkre is hatással van. A Munich Re várakozásai szerint a kiberkockázatok kezelésére alkalmas biztosítási megoldások iránt is gyorsan növekszik a kereslet. Mivel az ügyfélprofilok meglehetősen változatosak, így a termékek szintén is érdemes moduláris rendszereket kialakítaniuk a biztosítóknak – állítja a viszontbiztosítási vezető. Ezen túl globális partnerségekre, például informatikai szolgáltatókkal, tudományos intézetekkel kötött együttműködésekre van szükség ahhoz, hogy kellően széles tudásbázist halmozzanak fel a biztosítók a kiberkockázatok fedezete terén.
A szoros ügyfélkapcsolat szintén elengedhetetlen a gyorsan változó piaci környezetben, amire a Munich Re szektorközi partnerségek és együttműködések útján törekszik. Példaként említette Arnoldussen egy Szilícium-völgyi adatelemző céggel kötött együttműködését a MERS-vírussal szembeni járvány-biztosítás kapcsán. Emellett a kiberkockázatok felmérése, értékelése terén egy szoftverfejlesztő céggel kötött partnerséget a viszontbiztosító, míg a rokkantsági biztosítások esetében egy startup vállalat segítségének köszönhetően drasztikusan lecsökkent a kockázat-felmérési és így a szerződéskötési idő. De tudományos intézetekkel is együttműködik a Munich Re, például a vezető nélküli járművek tesztelési eredményeinek felhasználására.
Arnoldussen szerint a számítógépes, az energia, a reputációs és az ellátási láncot érintő kockázatok azok a területek, ahol a biztosítási szektor innovációt hajthat végre és így növekedhet. A sikerhez ugyanakkor jobb kommunikációra, a biztosítottakkal való közvetlen kapcsolatra van szükség.
Mindez a klasszikus viszontbiztosítási ügyfelek, vagyis az elsődleges biztosítók profilját, üzleti modelljét is megváltoztatja Arnoldussen szerint. A cégek igyekeznek a viszontbiztosításokat és az elsődleges biztosításokat egy tető alá hozni, ami praktikusan azt jelenti, hogy a biztosítási fedezeteket központilag beszerezni. A biztosítótársaságok erős tőkehelyzete egyúttal csökkenti is a keresletet a viszontbiztosítások iránt.
A Munich Re szerint ez konszolidációs hullámot indíthat el a következő években a viszontbiztosítók között, ami középtávon jót tehet a piacnak. Abban a körben, amiben a Munich Re is szerepel, a méret nem feltétlenül játszik szerepet a felvásárlási döntésekben, inkább az számít, hogy mit tud nyújtani a megvásárolt cég, amit a felvásárló addig nem tudott.
A januári szerződésújítási időszak kapcsán Arnoldussen elmondta, hogy a verseny várhatóan intenzív marad, hacsak nem következik be jelentősebb káresemény, vagy piaci megrázkódtatás, de az árakra nehezedő, két éve tartó nyomás valamelyest enyhülhet.
Forrás: Biztosítási Szemle