Felmérést készített a Portfolio, hogy kiderítse, hogyan választanak a magyarok a biztosítások között és milyen megítéléssel rendelkeznek ezek a termékek a hazai piacon. Érdekes dolgokra derült fény, többek között arra, hogy a válaszadók kétharmada már most is rendelkezik valamilyen biztosítással, de arra havi szinten nem sokan hajlandóak tízezer forintnál többet költeni. A fővárosiak hasznosnak tartják a műtárgy- és sportbiztosításokat, míg a községben élők inkább a kisállat-biztosításra esküsznek. A nők jobban félnek a súlyos betegségektől, mint a férfiak, emellett a károkra is sokkal érzékenyebbek - csak, hogy néhányat említsünk az érdekes eredményekből.
Idén kilencedik alkalommal rendezte meg a Portfolio Biztosítás 2016 konferenciáját, amelyen a biztosítási piacot érintő szabályozásokról, stratégiákról és ügyféligényekről egyaránt szó esett március elsején, a Hilton Budapestben. A konferencia előtt a Portfolio a Gemius segítségével felmérte, hogy a hazai lakosság hogyan vélekedik a biztosításokról, illetve melyek jelenleg a legnépszerűbb termékek a piacon.
10-ből 9 felnőttnek van valamilyen biztosítása
A felmérésben részt vevők kétharmada rendelkezik már lakásbiztosítással és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb), emellett viszonylag sokan vannak azok is, akik kockázati és megtakarítási/befektetési jellegű életbiztosítással rendelkeznek. Mint kiderült, 10-ből 9 felnőtt internetezőnek van valamilyen biztosítása jelenleg is, a felsőfokú végzettségűeknél pedig jellemző, hogy mindegyik felsorolt biztosítással rendelkeznek.
A felmérés kérdései arra is kiterjedtek, hogy van-e olyan biztosítás, amelyet a következő három évben tervezik megkötni. A válaszok alapján kiderült, hogy a válaszadók harmada tervezi, hogy a jövőben köt valamilyen biztosítást, a legtöbben az utas- és lakásbiztosításon gondolkodnak. Beszédes adat az is, hogy a 18-29 évesek inkább a lakás-, kgfb-, casco-, élet- és utasbiztosítás megkötésén gondolkodnak, míg a felmérésben résztvevő 60 éven felüliek 78%-a egyáltalán nem tervez biztosítást kötni a következő három évben.
A biztosítások térnyerésében az egészségbiztosítások is kivették a szerepüket, a válaszadók között egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az egészségbiztosítási szolgáltatások. 2013-hoz képest jelentősen megnőtt a szerepe a diagnosztikai vizsgálatoknak, a válaszok alapján felállított fontossági sorrend dobogósai között vannak még emellett a szűrésekre és balesetekre köthető biztosítások is. Három év alatt jelentősen visszaesett ugyanakkor az egynapos sebészethez kapcsolódó egészségbiztosítás fontossága, míg például a járóbeteg ellátás nagyjából ugyanakkora prioritást élvez, mint 2013-ban.
Csak kisebb összegeket vagyunk hajlandóak fizetni
A válaszadók többsége havi szinten csak kisebb összegeket hajlandó áldozni biztosításaira, ez főként a speciális biztosításoknál rajzolódik ki. Ötvenezer feletti havi biztosítási összeget már csak nagyon kevesen fizetnek, gyakori ugyanakkor az ötezer forint alatti, illetve az öt-tízezer forint közötti biztosítási összeg. A speciális biztosítások kapcsán a férfiak inkább hajlandóak 10-20 ezer forint közötti összeget költeni, míg a nők jellemzően alacsony, ötezer forint alatti összeget fordítanának csak ere a kiadásra.
A válaszokból kiderült az is, hogy a résztvevők 44%-a rendelkezett már valamilyen speciális biztosítással, ezek közül is a leggyakoribb a kiterjesztett garancia (pl. háztartási gépekre) és elektronikus készülék (pl. okostelefon, laptop) biztosítás. A nemek közötti különbséget mutatja, hogy a férfiak inkább sportra, a nők pedig inkább a munkanélkülivé válás esetén fizetendő és női biztosításra költöttek.
A legkevésbé fontosnak a kisállat- és műtárgybiztosítást tartották a válaszadók a speciális biztosítások között, a leghasznosabbnak pedig a munkanélkülivé válás esetén fizetendő, a kiterjesztett garancia és a kegyeleti biztosításokat gondolják. Érdekes különbség az is, hogy a fővárosiak a sport- és műtárgybiztosítást, a községben élők pedig a kisállat-biztosítást tartják hasznosabbnak.
Százezres kárnál már sokan kötnének biztosítást
A válaszadók fele szerint már félmilliós kár alatt is érdemes lehet biztosítást kötni, a nők ilyen szempontból érzékenyebbek a férfiaknál, ők ugyanis már 50 ezer, illetve 50-100 ezer közötti kár estén is biztosítást kötnének. A férfiak ezzel szemben inkább nagyobb kár, 100-500 ezer forint esetén gondolnának a biztosításra.
A felmérésben résztvevők ötöde nem tudta megválaszolni, mitől fél igazán, a válaszok összesítéséből azonban kiderül, hogy a legtöbben a nyugdíjrendszer összeomlásától tartanak, ezt követik a súlyos betegségekkel és a természeti csapásokkal kapcsolatos félelmek. Ami még kiderült, hogy a nők sokkal inkább tartanak a súlyos betegségektől, mint a férfiak.
(A felmérés 1700 fő válaszait tartalmazza a február 12. - február 19. közötti időszakot felölelve.)
Forrás: Portfolio
Biztosítás fajta:
- Általános
Tavaly év végén 57 324 forint volt a normál használatú személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) átlagos éves díja, ami 1,2 százalékos mérséklődés az előző negyedéves értékhez képest – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexéből. A vidéki autósok átlagos éves díja (mintegy 53 ezer forint) több mint 28 ezer forinttal maradt el fővárosi társaikétól (közel 82 ezer forint).
Az első negyedéves emelkedést követő két negyedévben a növekedés üteme lassult, a negyedik negyedévben pedig megfordult, így visszatértünk a fél évkor tapasztalt díjszinthez. Ezzel egyidejűleg a kárráfordítás tekintetében negyedéves alapon mindössze 0,2 százalékos emelkedés tapasztalható, ami azt jelenti, hogy a hat negyedév óta először a kárráfordítás növekedési üteme meghaladja a díjakét.
2024-ben éves alapon 8 százalékkal nőtt az országos átlagdíj, a fővárosi szerződéseknél 10 százalékos, a nem budapestieknél 8 százalékos növekedés volt 2023 utolsó negyedévével összevetve. Az éves kárráfordítás növekedésének mértéke a díjakénál enyhébb 3 százalék volt. Az infláció mérséklődésével a díjemelések konszolidációja lenne indokolt, ezt mutathatja már a negyedik negyedéves csökkenés.
Az MNB – adóhatásoktól és kárráfordítástól megtisztított – korrigált személyautós Kgfb-indexe megközelítőleg azonos szinten maradt, a kár és díj olló nem nyílt tovább.
A többi járműtípus esetében nőttek a kgfb-díjak
Ugyanakkor az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél jelentősen növekedtek éves alapon a díjak. Két számjegyű volt a növekedés a flottás segédmotoros kerékpároknál, buszoknál, teherautóknál, vonatóknál és személyautóknál, valamint az egyedi taxiknál. Díjcsökkenést csak a flottás taxik és nehézpótkocsik esetében lehetett feljegyezni.
A pénzügyi felügyelet 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb-díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosítói adatszolgáltatáson alapuló Központi Kgfb Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 első negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik átlagos éves díjának, illetve a többi járműosztály átlagdíjainak éves és negyedéves változását.
forrás:vg.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Március 1. és 31. között zajlik a lakásbiztosítási kampány, az ügyfelek válthatnak, meglévő biztosításukat lecserélhetik, függetlenül a szerződés évfordulójától. A lakástulajdonosoknak érdemes figyelemmel követni a biztosítók ajánlatait, ebben nyújtott segítséget a jegybank és a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatója.
Az ügyfelek egy hónapig felbonthatják lakásbiztosítási szerződésüket, hogy kedvezőbb feltételekkel nyithassanak egy újat – mondta Túri Anikó közigazgatási államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közös sajtótájékoztatóján. A Világgazdaság beszámolója szerint számos biztosító új, kedvező feltételeket kínál, így az államtitkár azt javasolja, hogy mindenkinek érdemes szétnézni a piacon. Mivel ilyen sok a kedvező ajánlat, annak javasolja meglátogatni a biztosítók oldalait, akik még nem rendelkeznek lakásbiztosítással. Hangsúlyozta azt is: a kormányzat célja megvédeni a családok legfontosabb vagyontárgyát, az otthonukat, hogy az a legnagyobb biztonságban legyen.
A lakásbiztosítási kampány éves szinten is mérhető
Kandrács Csaba, az MNB alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az első lakásbiztosítási kampányban:
- 640 ezer szerződést kötöttek újra,
- amelyek közül több mint 300 ezer ügyfél biztosítóján belül vizsgálta felül szerződését,
- és szintén mintegy 300 ezer pedig új biztosítónál köthette meg szerződését.
Beszámolt arról is, hogy elsődleges céljuk a verseny erősítése volt, és ahogy a számokból látszik, ez sikeres volt – mondta az alelnök, megjegyezve: nem árversenyt szerettek volna, hanem ár-érték javulást, és ez teljesült is. A Minőségi Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) is egyre népszerűbbek, az online értékesítéseknél minden harmadik szerződés ilyen típusú.
A tavalyi évben összesen majdnem 900 ezer szerződést újítottak meg – emelte ki, hozzátéve minden negyedik szerződést felülvizsgáltak az ügyfelek. Mint mondta, ebben a piaci szegmensben legmagasabb a koncentráció, az átlagdíjak pedig 16 százalékkal nőttek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az állománynövekedés nem volt kifejezett kampánycél, de a félelmek ellenére a piac nem szűkült, hanem enyhén bővült. A lakott ingatlanok lefedettsége 0,5 százalékponttal 76,42 százalékra nőtt – tette hozzá.
Ezt várják idén a piacon
A jegybank és a szaktárca felmérése szerint jelentős – milliárdos nagyságrendű – erőforrással terveznek a biztosítók az idei kampányra is. Összesen 155 ezer új szerződést várnak, amelyből 17 százalék MFO – jelezte a jegybank alelnöke. A jegybank 2025-ben ismét kommunikációs megjelenésekkel készül, hogy az ügyfelek figyelmét felhívja a biztosítóváltás lehetőségére, kiemelten pedig a kedvező szolgáltatási minőséget szavatoló MFO-kra. Az MNB a biztosítóktól is aktív kommunikációt és tisztességes versenyt vár el. A kampány arra is alkalmas lehet, hogy a hozzávetőlegesen egymillió biztosítatlan háztartás figyelmét ráirányítsa a lakásbiztosítás fontosságára – mondta Kandrács Csaba. A megbeszélésen elhangzott, hogy a márciusi lakásbiztosítási átszerződési időszakra a biztosítók és az MNB is készül, többek között kommunikációval. A lakásbiztosítások esetében cél a verseny további élénkítése. Az új Etikus 2.0 szabályozócsomag a teljes biztosítási piacon olyan termékfejlesztési hullámot indíthat el, amely jelentősen javítja a biztosítások ár-érték arányát.
forrás: magyarnemzet.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
A lakásárak emelkedése nemcsak az ingatlan-adásvétel előtt állókat érinti. A korábban megkötött szerződések nem biztos, hogy teljeskörűen fedezik az adott ingatlan körül bekövetkező károkat.
Az ingatlan.com lakásárindexének legfrissebb adatai szerint országosan több mint 9 százalékkal nőttek a lakásárak januárban az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
A lakásárak emelkedése nem csak az ingatlan-adásvétel előtt állókat érinti, az ingatlanok értékének jelentős növekedése a korábban megkötött lakásbiztosításokra is hatással lehet, hiszen azok már nem biztos, hogy teljeskörűen fedezik az adott ingatlanokat. A money.hu szakértője ennek kapcsán adott tanácsokat a lakásbiztosításunk felülvizsgálatához.
A február 10-i adatok alapján országos átlagban 9 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, de a Debrecent is magában foglaló Észak-Alföld régióban 13 százalék Budapesten pedig 12 százalékos volt a drágulás, és
a fővárosban február elején a használt lakások átlagos négyzetméterára elérte az 1,17 millió forintot.
Az ingatlan értékének jelentős növekedése azt is jelenti, hogy a korábban megkötött lakásbiztosítási szerződésben szereplő biztosítási összeg már nem feltétlenül fedezi a megnövekedett értéket, így egy káresemény esetén a kifizetés is alacsonyabb lehet a szükségesnél. Vagyis
szorult helyzetbe kerülhetnek azok a tulajdonosok, akiknek legnagyobb vagyontárgyunkban, az ingatlanukban, következik be váratlan káresemény, amit helyre kell állítani.
Csak keveset fizethet a biztosító
A helytelenül meghatározott biztosítási összeg azt eredményezheti, hogy egy káresemény esetén a biztosító nem a teljes kárt téríti meg. Például ha a lakás ma 70 millió forintot ér, de a biztosítás csak 50 millió forintra szól, akkor egy tűz okozta teljes kár esetén csak 50 millió forintnyi kártérítést kap a tulajdonos. Egy jelzáloghitelhez kötelezően kötött lakásbiztosításnál ráadásul komolyabb kár esetén a biztosító előbb a bankot kártalanítja.
A biztosítási összeg helyes beállítása nagyrészt az ügyfél érdeke és felelőssége. A biztosítók évente egyszer ugyan felülvizsgálják a szerződéseket az értékkövetés érdekében, de egy ingatlan valós újjáépítési költsége, illetve az ingóságok beszerzési ára nagyobb mértékben is emelkedhet, mint a biztosító által adott célcsoportra kalkulált átlagok.
– mondta Korponai Levente, a money.hu vezetője.
Verseny jöhet
Az idén márciusban esedékes rendkívüli lakásbiztosítási átszerződési lehetőség ismét erősítheti a piaci versenyt. A meglévő lakásbiztosítással rendelkezők áttekinthetik, hogy szerződésük alapján ingatlanuk, ingóságaik nem alulbiztosítottak-e, és össze is hasonlíthatják jelenlegi szerződésüket a biztosítók új ajánlataival.
A jelzáloghitelhez kötelezően megkötött lakásbiztosítás is lecserélhető, azzal a feltétellel, hogy az új lakásbiztosítás maradéktalanul megfelel a hitelszerződésben előírt fedezeteknek és biztosítási összegeknek. Mivel a biztosítási szerződésnek a hitelt nyújtó bank a kedvezményezettje, ezért kötelező értesíteni a váltásról. A hitellel terhelt ingatlanok biztosításakor minden esetben szükséges egy zálogkötelezetti nyilatkozat kiállítása is, amelyben megjelöljük a bankot zálogjogosultként.
forrás: vg.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Közel 40 000 elemikár-bejelentés érkezett tavaly a Generalihoz az éghajlatváltozás következtében.
A Generali Biztosítóhoz 2024-ben közel 40 000 lakással és társasházzal kapcsolatos elemi kárbejelentés érkezett – számolt be a társaság. A legviharosabb időszak 2024-ben egyértelműen a május vége, június eleje volt: ebben a néhány napban érkezett a kárbejelentések közel harmada a Generalihoz.
A változékony időjárás, a globális felmelegedés és a klímaváltozás hatásai egyre erőteljesebben befolyásolják a mindennapjainkat, elég csak a gyakori szélsőséges időjárási körülményekre gondolni. A viharkárokat nézve 2024 azonban békésebb év volt a 2023-as évnél: míg tavalyelőtt a Generali Biztosítóhoz rekordmennyiségű, 58 000 lakással és társasházzal kapcsolatos elemi kárbejelentés érkezett, addig 2024-ben ez a szám közel 40 000 volt, a károk összege megközelítette az 5 milliárd forintot. A viharkárral kapcsolatos kárbejelentések száma volt tavaly a legmagasabb a károkat tekintve (megközelítőleg 21 000), ezt követték a villámmal, a jéggel és a kívülről beáramló vízzel kapcsolatos kárbejelentések.
2024-ben a viharkárok tekintetében a viszonylag békés évkezdés után május utolsó napjaiban jégverés rázta meg az országot, és az extrém időjárás június elején is megmaradt. Ebben az időszakban összesen több mint 12 000 kárbejelentés érkezett a biztosítóhoz, ami a hónapos átlagot tekintve (2500 bejelentés 2024-ben) kiemelten magas volt. Ezen a két hónapon kívül még az átlagnál több vihar és vízkárról érkezett bejelentés a Generalihoz 2024 júliusában és augusztusában, illetve szeptemberben is az éves átlagnál jóval magasabb volt a kárbejelentések száma – ebben a hónapban az áradások okoztak komoly problémákat országszerte.
A lakossági viharkárok tekintetében tavaly a legtöbb kárbejelentés Budapestről érkezett, amit Hajdú-Bihar vármegye és Pest vármegye követett – városok szintjén pedig a főváros mellett Debrecen, Pécs és Miskolc szenvedte a legtöbb kárt 2024-ben.
forrás: portfolio.hu
Akár 1,5 millió forint kártérítést is visszakövetelhet a biztosító azoktól az ügyfelektől, akik a téli időszakban nyári vagy végtelenül lestrapált téli gumival közlekednek és amiatt okoznak balesetet. Annak ellenére, hogy Magyarországon a téli gumi használata nem kötelező, a biztosítók a kártérítési kötelezettség megítélésekor figyelembe veszik a jármű műszaki állapotát, beleértve gumiabroncsok megfelelőségét is – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.
Télen jellemzően sok az utakon a megcsúszásból eredő közlekedési baleset, s ilyenkor az okozott anyagi kárt a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) terhére kifizeti a biztosító. Más kérdés azonban, hogy a szakértők alaposan megvizsgálják a körülményeket, egyebek között a balesetet okozó jármű műszaki állapotát, beleértve a gumiabroncsok megfelelőségét is – figyelmeztet Németh Péter. A CLB biztosítási alkusz kommunikációs igazgatója hozzátette, amennyiben bebizonyosodik, hogy a baleset nem megfelelő gumiabroncsok használata miatt következett be, a biztosító a kifizetett kártérítés összeget, akár másfél millió forintig is.
Más a helyzet a Cascóval, annak feltételei biztosítónként eltérhetnek. Némelyek előírják az évszaknak megfelelő gumiabroncsok használatát, s ha a szerződésben szerepel ilyen kitétel, és a havas, csúszós úton bekövetkezett baleset idején nem volt felszerelve téli gumi, a biztosító a Casco megléte ellenére is megtagadhatja a kártérítést – magyarázza Németh. Akkor is ez lehet a vége egy szerencsétlen balesetnek, ha a károkozó téli gumival felszerelt járművel közlekedett, ám az abroncs állapota nem felelt meg az előírásnak. A gumiabroncsok megfelelő állapota alapkövetelmény függetlenül attól, hogy tél vagy nyár van – szögezi le a szakérő. A jogszabályok előírják a gumikon futó minimális profilmélységet; ha az abroncsok kopottak vagy sérültek, és ez hozzájárul a balesethez, a biztosító ez esetben is megtagadhatja a kártérítést, vagy visszakövetelheti azt a károkozótól.
A CLB szakértője figyelmeztet: a téli szezon előtt érdemes ellenőrizni a biztosítási szerződések feltételeit, különös tekintettel az abroncsokra vonatkozó előírásokra. Az évszaknak megfelelő és jó állapotú gumiabroncsok használata nemcsak a biztonságot növeli, hanem a pénztárcát is védi azzal, ha okozott kárt nem kell zsebből fizetni.
Az utasbiztosítási szokásokat és azok tartalmát is átrendezhetik a spanyolországi természeti katasztrófához hasonló esetek, amelyek a szélsőséges időjárás miatt egyre gyakoribbak. A külföldre utazóknak hamarosan évszaktól függetlenül – kánikulában is – ajánlott lesz a síszezonra jellemző speciális mentést tartalmazó utasbiztosítást kötni – közölte a CLB biztosítási alkusz cég a napokban történt természeti katasztrófára.
Sok utasbiztosítás nem nyújtana kellő fedezetet arra a váratlan természeti katasztrófára, amely a Spanyolországban élőkre és a turistákra csapott le a napokban: pusztító esőzés, sárlavina, a víz és a sár fogságába esett autók és autósok, halálos csapdává vált bevásárlóközpontok. Mindez azonban olyan jelzés nemcsak a turistáknak, hanem a biztosítóknak is, amely azokat igazolja – egyebek között a CLB szakértőit is –, akik többször figyelmeztettek a klímaváltozás veszélyeire, következményeire – olvasható a biztosítási alkusz közleményében. A szélsőséges időjárás már nemcsak egy jövőkép, hanem a jelen, amelyet a bőrünkön érezhetjük bárhol, bármikor – figyelmeztet Németh Péter.
A CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a megváltozott helyzetet mindenkinek komolyan kell vennie, a külföldre készülőknek mostantól kockázatos lehet csupán egy „fapados” alapbiztosítással útra kelni, mint ahogy a biztosítóknak is jobban fel kell készülniük a Spanyolországban történtekhez hasonló esetekre is. Léteznek ugyan a kialakult helyzetnek megfelelő speciális mentéseket is tartalmazó biztosítások, azonban azok egyrészt az átlagosnál valamivel drágábbak, másrészt eddig leginkább a síszezonban, síbiztosítás címen volt rá kereslet, miközben szabadon köthetők nyaralásokra is. Ezeknek a részleteit érdemes mostantól akár a kánikulában utazóknak is tanulmányozni, s olyan szerződést kötni, amely szükség esetén tartalmazza a speciális mentési kitételt is – hangsúlyozta Németh Péter.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában az utasbiztosítás ajánlatokat:
Utasbiztosítás kalkulátor
Kezdődik az év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) kampány. Valaha ez nagy esemény volt, de mára csak a lakosság 10 százalékának fordul pontosan december 31-én a biztosítása. A 4,2 millió magyar lakossági tulajdonban levő autó döntő többségnek már nem az év végével módosulhat a szerződése. Viszont éppen emiatt ma már a biztosítók sem helyeznek akkora hangsúlyt az egykori novemberi kampányokra, mint ahogy azt korábban megszokhattuk, de így a jó váltás lehetőségéről az ügyfelek is könnyebben lemaradnak.
Egy kis történelem
Szobonya László, a Groupama Biztosító lakossági nem-élet üzletágának vezetője egy háttérbeszélgetésen idézte fel a magyar KGFB-piac több fontos fázisát.
A magyar kötelező gépkocsi-biztosítás rendszere már nyugdíjaskorú, éppen 65 éves, az 1959. évi IV. törvény vezette be. Amikor az előző rendszerben mind az üzemanyag forgalmazás, mind a biztosítás monopólium volt, Magyarország egy időben nagyon sajátos struktúrát vezetett be: az üzemanyagárban volt benne a biztosítási díj. Vagyis nem kellett szerződéseket kötni, nyilvántartani, valamint a hagyományos értelemben vett díjakat fizetni és szedni.
1991. július 1-től váltotta fel a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szerződéses struktúrája a régi rendszert. Aki emlékezik a rendszerváltás idején vetített Szomszédok című tévésorozatra, Taki bácsi, a „nép taxisa” az egyik rész végén azért siránkozott, mert az autósoknak, így a taxisoknak is ekkortól kellett külön biztosítást kötni a másoknak okozott károk ellensúlyozására.
Bár sokan azóta is egy kalap alá veszik a gépjármű-biztosításokat, vagyis a kötelezőt és a cascót, amúgy teljesen más a logikája a díjszabásnak. A KGFB-nél a biztosítók a sofőrt (milyen eséllyel okoz kárt), a cascónál a járművet árazzák be, vagyis azt feltételezik, hogy egy értékesebb autóban, mint vagyontárgyban nagyobb lehet a kár.
A 2010-es évekig az egész ország koncentráltan, az év elején válthatott biztosítót, novemberben indult a kampány, a biztosítók sok-sok oldalon keresztül hirdették a feltételeiket. Ráadásul a biztosítók nagyon jó ajánlatokkal csábították át magukhoz az ügyfeleket, 2010-ben például még egyetlen szezonban 1,5 millióan váltottak biztosítót. Aztán jött két fontos változás, a koncentrált kampány helyett mindenki a tulajdonszerzés évfordulóján válthatott, illetve 2016-tól az MNB kimondta, hogy a biztosítók nem kedvezményezhetik az új ügyfeleket a meglevő ügyfeleik kárára.
Szóródik a kampány, csökken a figyelem
Ma már tehát teljesen eloszlik az év során a KGFB-kötések piaca, mindenkinek más és más a fordulónapja, vagyis a piac 90 százaléka az év napjai között nagyjából egyenletesen oszlik meg. Érdekes módon október elején van némi csúcsosodás, mert korábban két aktív piaci szereplő (az Astra és a MÁV ABE) is ekkor ment csődbe, sokan kényszerűen ekkor indítottak új szerződést.
A piac háttértrendjei is nagyon érdekesen változnak. Ma már nincs annyi koccanás, kisebb baleset, mint korábban, aminek legalábbis két oka biztosan van,
- elterjedtebb a home office,
- és fejlettebbek a vezetést segítő eszközök, jelzések, beépített tükrök, kamerák.
Ugyanakkor sajnálatosan mégis nagyobbak a károk, a szakember szerint az elmúlt években ugyanis a szervizekben tapasztalható áremelkedés kétszerese volt az inflációnak. Fontos adat, hogy a balesetek 95 százalékban csak anyagi kárral járnak, vagyis csak 5 százalék esetén van személyi sérülés, de a kifizetések 20 százaléka kapcsolódik mégis a humán tételekhez. EZ lehet egészségügyi ellátás, sérelmi díj, de akár otthoni ápolás, gyógytorna, vagy az otthonok olyan átalakítása, hogy a sérült továbbra is minél teljesebb életet élhessen.
Egy aktuális kutatás
Az ügyfelek mindenesetre az új rendszerben, a kevesebb koncentrált médiafigyelem miatt hajlamosabbak elfelejteni a szerződéseik felülvizsgálatát. Pedig a Groupama Biztosító megbízásából, az NRC által készített 1000 fős, országos kutatás szerint a KGFB-piacon az ügyfelek 98 százaléka szívesen váltana egy olcsóbb ajánlatra. Vagyis valójában a KGFB egy kifejezetten árérzékeny termék, amely árérzékenység ráadásul egyáltalán nem függ össze a jövedelmi helyzettel, inkább attitűdalapú. A válaszadók 72 százaléka már kevesebb, mint 10 ezer forint éves megtakarítás esetén is mozdulna, mégis az a tapasztalat, hogy a valóságban az ügyfelek legfeljebb 20 százaléka vált biztosítót.
Ennek egyik fő oka, hogy az ügyfelek félnek a váltás vélelmezett bonyolultságától, az időigényes az adminisztrációtól, de sokan (részben hamis észleléssel) elégedettek a jelenlegi szerződésükkel, és azt gondolják, hogy egy váltással elveszítenék a korábban kiharcolt kedvezményeiket.
Ez azonban nem feltétlenül van így, ráadásul a beszélgetésen az is kiderült, hogy a kedvezményekre jogosító feltételeket nem is mindig kell teljesíteni, olykor elég „jól” válaszolni. Vagyis vannak olyan kérdések, mint amelyeket nem biztos, hogy (sőt, biztos, hogy nem) ellenőriz majd a biztosító, de a jó válaszokkal jobb ár érhető el. Ilyenek lehetnek például a használ-e téli és nyári gumit, mennyit megy az autóval, jár-e vele külföldre típusú kérdések.
A kutatásból kiderült, hogy az internetezők túlnyomó többsége valamilyen árösszehasonlító oldalt néz meg először, ugyanakkor közel egynegyedük a biztosítók saját honlapján köt szerződést. Bár elsőre talán azt gondohatnánk, hogy a KGFB-nél csak az ár számít, hiszen kár esetén nem a biztosítást kötő kap pénzt, vagy vesz igénybe szolgáltatást, ez nem teljesen igaz. Például van olyan vonzó pluszszolgáltatás (pl. a 0-24 órán keresztül hívható, ingyenes autómentés asszisztencia), aminek az a célja, hogy maga a biztosítást megkötő autós is érezzen valami előnyt a KGFB-jéből.
Pár jó tanács
- Jegyezzük meg az évfordulónk dátumát! Évforduló napját megelőző 60. és 30. nap között van lehetőségünk a KGFB-t felmondani, de az új biztosításunkat az évforduló napjáig bármikor megköthetjük. De arra figyeljünk, hogy tartsuk be a határidőket.
- Nézzünk körbe a piacon! Miután megkaptuk az évfordulós díjértesítőt, van egy összehasonlítási alapunk és ezek után egy ár-összehasonlító oldalon, vagy a biztosítók oldalain felmérhetjük, hogy van-e a piacon kedvezőbb díj.
- Ne csak az alapárat, de az elérhető kedvezményeket és a pluszszolgáltatásokat is nézzük! Ugyan a kötelező biztosítások esetében általában limitált az igénybe vehető plusz szolgáltatások köre, de azért lehetnek ilyenek.
- Ha bármiben bizonytalanok vagyunk, forduljunk bátran biztosítási szakemberhez, ők készségesen segítenek, hiszen pontosan ez a dolguk, ráadásul még üzletet, vagyis pénzt is remélhetnek a közreműködésükért.
Végezetül álljon itt pár általános jó tanács, ami bármikor is kell váltanunk, hasznos lehet.
forrás: telex.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Lambert Gábor ismertette: mintegy 8500 kárbejelentés érkezett, így az átlagos kár több mint 120 ezer forint. Néhány évvel ezelőtt ez a tétel még 80-100 ezer forint között volt, az adatok jelzik a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeket.
A kommunikációs vezető felhívta a figyelmet az alulbiztosítottság veszélyére. Elmondta: érdemes évente felülvizsgálni a szerződéseket, hogy a biztosítottak az ingatlanok, ingóságok tényleges értéke után rendelkezzenek megfelelő biztosítási fedezettel.
A viharszezon, valamint árvízi kárkifizetések miatt a biztosítók kárráfordítása idén nagyon magasnak ígérkezik. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint az idei második negyedévben alacsonyabb volt az átlagos díj, mint az előző negyedévben, ami a márciusi lakásbiztosítási kampány eredménye – mutatott rá.
A kommunikációs vezető jelezte: biztosítói tapasztalatok szerint egy-egy nagyobb vihar után megemelkedik a biztosításkötési kedv.
Az ártérre épült ingatlanokra kitérve a szakember közölte: az ártérben lévő épületekre is lehet biztosítást kötni, ugyanakkor a szerződések szerint a hullámtérben, ártérben, nagyvízi mederben épült ingatlanok esetében az árvízkárok nem minősülnek biztosítási eseménynek, tehát ezekért nem fizet a biztosító.
forrás: magyarhirlap.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítás ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Az árvíz és az extrém időjárás miatt kimagaslóan nagy kártérítésre készülhetnek a biztosítók. A napokban a gyakorlatban ki fog derülni, hogy a kormány márciusi, nagy lakásbiztosítási kampányának az óriási figyelem és az akkori, a várakozásoktól kissé elmaradt kötésszámok mellett milyen eredménye lett. Vagyis jól döntöttek-e azok, akik maradtak a régi biztosítójuknál vagy mégis azok jártak jobban, akik váltottak – idézi a közlemény Németh Pétert.
A CLB online értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint ezek a napok, hetek a lakásbiztosítások vizsgaidőszaka. Annyi vihar, orkán erejű szél és monszunszerű eső söpör végig az országon, hogy – úgy tudni – , már most is legalább tízmilliárd forintra tehető a bejelentett kár összege. És még egyáltalán nincs vége a természetikatasztrófa-sorozatnak, hiszen az árvíz a napokban érkezik hazánkba. Az ingatlanokba alul, felül, sőt a legváratlanabb helyekről – akár a kéményen, az elektromos vezetékeken keresztül is – nagy erővel betörő víz és a helyenként 100 kilométeres erősségű szél elképzelhetetlenül nagy pusztításra képes hazánkban is. A klímaváltozás miatt az elmúlt években egyre határozottabban szélsőségesre váltott az időjárás az eddig átéltek, a kárbejelentések, valamint az előrejelzések alapján is.
A CLB szakértője felhívja a figyelmet: a felsorolt viharveszélyek pusztító hatásának csökkentésére fel kell készülni, ezt a biztosítók is elvárják. Az ingatlanok és ingóságok megrongálódása elleni fizikai védekezés mellett az anyagi veszteség ellentételezésére is gondolni kell. Utóbbira a lakásbiztosítás az egyetlen lehetőség, erre hívta fel a figyelmet a kormány a márciusi, nagy kampányával is, amellyel legalább azt elérte, hogy tömegek foglalkoztak a biztosításaikkal. Az, hogy végül jó szerződést kötöttek-e, éppen ebben az időszakban fog kiderülni.
A napokban is szinte szünet nélkül érkeznek a kárbejelentések a biztosítókhoz
ám egyelőre nem tudni, hogy mindenki elégedett lesz-e a kártérítéssel. Ez ugyanis a szerződések minőségétől, tartalmától függ. Vagyis attól, hogy ki mennyire pontosan állította be az ingatlan, a benne lévő ingóságok vagy egyéb vagyontárgyak, kerti eszközök stb. értékét – magyarázza. Németh Péter szerint a magyaroknak is be kell látni, hogy az eddigieknél lényegesen tudatosabban kell védeni az értékeiket.
Azok, akik most döbbennek rá, hogy nem elég korszerű vagy éppen nem aktuális a meglévő lakásbiztosításuk, már csak a szerződésük évfordulójakor vagy jövő márciusban tudnak váltani.
Futamidő közben viszont bárki kérheti a meglévő biztosítása átdolgozását, javítását,
amivel ugyan a díjat nem lehet csökkenteni, de baj esetén legalább megfelelő anyagi védelmet tud nyújtani.
forrás: 24.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítás ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>