Hogyan ugrik négyszeresére az autód kötelezője?
A Magyar Autóklub Alaptörvénybe ütközőnek tartja a magyar biztosítási törvény bonus-malus besorolási rendszerére vonatkozó rendeletét, ezért az Alkotmánybíróságon támadja meg azt. Pontosan miről van szó? Hogyan ugorhat a négyszeresére az autó kötelezője egyetlen káresemény hatására, és mire kell figyelned, ha szeretnéd ezt elkerülni? Persze azon kívül, hogy ne okozz kárt.
A Magyarországon forgalomban lévő gépjárművek: autók, motorok, teherautók csak érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítással (kgfb) vehetnek részt a forgalomban. A 2009-es biztosítási törvényhez tartozó bonus-malus rendszer részleteiről a 21/2011. (VI.10) NGM rendeletben olvashatunk, de a Magyar Nemzeti Bank oldalán is megtalálható a szabályok embernyelven megfogalmazott összefoglalója.
Csakhogy szinte semmit nem tudunk meg a valós díjakról a táblázat alapján, mert a biztosítók számos tényező alapján határozzák meg a következő évre vonatkozó kgfb-díjakat. A tényezők közt nem csak az szerepel, hogy milyen korú, értékű, teljesítményű, illetve kategóriabesorolású járművet vezetünk, de az is, hogy milyen kockázatot látnak bennünk, az üzembentartókban.
Kicsit egyszerűbben, nem csak az számít, hogy hány éve vezetünk, hol lakunk, hány kilométert teszünk meg évente átlagosan az autónkkal, de az is, hogy az elmúlt két évben okoztunk-e kárt másoknak, vagy sem. A bonus-malus besorolás a kármentes évek és a káresemények számának mátrixa, ahol mindenki, illetve minden új biztosítási szerződés a belépőt jelentő A00-mezőből indul. Ez nem tartalmaz büntetést (malus), illetve sok évnyi kármentesség okán jutalmat, vagyis bonust sem. A táblázat az alábbiakban látható, elég áttekinthető, de nem sokra megy vele aki meg akarja érteni a rendszer működését, ahogy az is érthetetlen, hogy akinek van egy autója és mondjuk azon van egy tisztességes B04-es biztosítási bónusza, az miért indul szintén A00-ról amikor vásárol egy második autót és arra is köt egy szerződést.
A biztosítóknak gyakorlatilag korlátlan mozgásterük van, mert bár évente egy bónuszfokozattal feljebb kell léptetniük téged, ha nem okoztál kárt míg eléred a csúcsot jelentő B10-et, sem ez, sem a káreseményekkel, vagy a biztosítási díj fizetésének elmulasztásával elérhető legmélyebb pokolbugyor, az M04 nem ad pontos támpontot a továbbiakra. A következő évi díjad a károkozáson, vagy kármentességen felül attól függ, hogy a biztosítók milyen alapdíjakat kalkulálnak az új évre, ami viszont attól függ, hogy mennyire fontos nekik megtartani téged a szerződéses állományukban, illetve ellenkezőleg.
Ez utóbbi az adott biztosítási év kárkifizetéseitől és egyéb piaci tényezőktől függ. Mivel évek óta nem kötött a biztosítási fordulónap, már nem egységesen november végén, hanem a biztosítási szerződésed megkötésétől számított naptári év lejártakor válthatsz biztosítót évente egy alkalommal, vagy köthetsz új, kedvezőbb szerződést a meglévőnél. Így a korábbi váltási csúcsidőszak lassan szétoszlik az évben, a biztosítók pedig év közben is változtathatnak a díjszabásukon.
Pontosan ezzel, vagyis a biztosítók saját belátásán és üzleti érdekein alapuló hatalmas mozgástérrel van gondja a Magyar Autóklubnak, amely megtámadja a törvényt és a klub jogásza, Dr. Kovács Kázmér levelet írt az Alapvető Jogok Biztosi hivatalának. Az eredeti levél ide kattintva olvasható.
Hogyan lesz négyszeres a biztosítási díj?
Az Autóklub kifogásolja az elején idézett 2011-es NGM rendelet azon pontját, mely szerint, idézem:
A rendelet 2. § (3a) pontja tartalma szerint egy olyan, a biztosítók javára szóló, korlátok nélküli felhatalmazást tartalmaz, mely alapján a biztosítók az egyes kártörténeti adatokat saját belátásuk szerinti, és a bonus-malus besoroláson túli további korrekciós tényezőként is figyelembe vehetik a biztosítási díjak megállapítása során. A biztosítók élve is ezen rendeleti felhatalmazással az utóbbi években rendszeresen is alkalmaznak díjszámításuk során ún. károkozói pótdíjat, mely az adott üzemben tartó szerződését érintő biztosítási díjakat jelentősen megemeli.
Ez kicsit egyszerűbben az jelentheti, hogy aki tíz évig semmilyen kárt nem okozott, így autója éves kötelező biztosítási díja 40 ezer forint volt, annak egyetlen káresemény miatt akár évi 170 ezer forintra is nőhet a biztosítási díja annak ellenére, hogy a kármentességben töltött tíz év után a legmagasabb B10-es bonust egyetlen káresemény hatására csupán a B08 kategóriába sorolják vissza az autó üzembentartóját. Erre céloztam, amikor azt írtam, hogy a bonus-malus táblázat nem jó támpont a tájékozódáshoz.
További probléma a törvénnyel, hogy akinek két járműve van, és mondjuk az egyikkel okoz egy 200 ezer forintos kárt, annak a két, korábban 40 ezer forintos, éves díja egyszerre emelkedik 170-170 ezer forintra, és ezen az anomálián, vagy nevezzük inkább vadkapitalista játékszabálynak, az sem változtat, ha az illető nem a biztosítóra bízza a kárrendezést, hanem maga fizeti ki a vétlen autós, vagy autósok kárát.
Az ügyben megkerestem Németh Pétert a CLB Független Biztosítási Alkuszcég szakértőjét, aki az Autóklub levelét annyiban egészíti ki, hogy bár a biztosítók valóban akár hatvan naponta hirdethetnek új díjtáblázatot, egy adott biztosítási szerződés díja egy éven belül nem módosulhat többször és a biztosítók jellemzően egy, és maximum még egy korrekciós díjhirdetést alkalmaznak egy éven belül a hat helyett.
Az átláthatatlanság ellenére attól senkinek nem kell tartania, hogy ha az autójával márciusban összetör egy másik autót, áprilistól megugrik a biztosítási díja, az csak az évfordulókor várható. Németh Péter nem biztos abban, hogy nem szolgálja a piac érdekeit, hogy a biztosítók gyakran újabb díjakat hirdethetnek, hiszen ezek a cégek egymással is versengenek és amikor pörög az autópiac, mindenki mer árat emelni, ahogy ezt láttuk is az elmúlt években, amikor évente 15-20 százalékot emelkedett a kgfb átlagdíja. Tehát ez egy olyan piaci folyamat, melyet a megnövekedett autóállomány is befolyásol. Az pedig áttételesen kihat arra is, hogy hány kötelezős káresemény történik az országban, vagyis hány autót törnek össze évente.
A biztosítási díjak átlaga mostanra érte el ismét a 2009-es szintet, a válság utáni első évét, mert eddig lényegesen az alatt volt az éles piaci verseny miatt. Jelenleg 40-42 ezer forint környékén vannak az átlagos, éves kötelező biztosítási díjak, míg néhány éve ez az átlag irreálisan alacsony, akár évi 12-13 ezer forint is lehetett, ami nem fejezte ki a biztosítási piac realitását. A válság előtt több mint 50 ezer forint volt a biztosítási átlagdíj. Ehhez a néhány példához persze fontos hozzágondolni a forint vásárlóértékének csökkenését is, így a kép reálisabbá válik.
Ha az autópiac jövőre megtorpan, az újabb biztosítási díjmozgást eredményezhet, hiszen a biztosítók jobban fognak törekedni arra, hogy megtartsák ügyfeleiket, vagyis a verseny ismét éleződhet. Németh Péter szerint ami most sok autósnak joggal fáj, az valójában nem kizárólag a biztosítási törvény, és a bonus-malus rendelet által kijelölt tág biztosítói mozgástér hatása, hanem például olyan tényezőké is, mint, hogy az új autók piaca idén a családi autóvásárlási támogatás hatására érezhetően élénkül, az utóbbi években is felfutóban volt, valamint, hogy eközben évi 150-160 ezer import-használt autó kapott magyar rendszámot és összességében bővült a magyarországi autóállomány.
A családi autóvásárlási támogatás első nagy hulláma hamarosan lecseng, ami pedig a kintről hozott autókat illeti, azoknak a piacán már most is stagnálást látunk, bár ennek inkább az lehet az oka, hogy az állami vizsgarendszer belefullad a teendőkbe és ezzel fékeződik a forgalomba helyezések üteme.
Aki tehát idén okozott kárt, nem árt ha észben tartja, hogy az évfordulón átszerződhet egy másik társasághoz a kedvezőbb díjért, vagy a bónuszbesorolás csökkenésétől függetlenül megpróbálhat új szerződést kötni jelenlegi biztosítójánál.
Az viszont Németh Péter szerint valóban kifogásolható, hogy miért büntetik azokat az autósokat magasabb díjjal, akik zsebből fizették ki az általuk okozott kárt. A törvény nem azt mondja, hogy a károkozó díját feltétlenül meg kell emelni, csupán a biztosító maga dönthet arról, hogy mit kezd azzal az információval, hogy az ügyfele okozott vagy nem okozott-e kárt az elmúlt két évben.
Az autósok akkor láthatnak tisztán a biztosítási díjaik alakulásával kapcsolatban, ha mindig kalkulálnak maguknak új díjat és azt a biztosítót választják a tizennégy magyar piaci szereplő közül, amely a legkedvezőbb ajánlatot adja. Aki nem tesz semmit, az automatikusan marad a régi biztosítójánál egy újabb évig, ha nem adja el az autóját, és a biztosító pedig ebben az esetben olyan díjat szab majd a következő évre, amilyet gondol.
Ez akár magasabb is lehet, mint az új szerződőké más biztosítónál, mert a törvények csupán azt tiltották meg pár éve, hogy a biztosító a meglévő ügyfelének rosszabb ajánlatot adjon a következő évre, mint egy ugyanabban a kategóriában lévő új ügyfélnek.
forrás: totalcar.hu
CLB TIPP: Kalkuláljon minden váltás előtt, és válassza ki az Önnek megfelelő biztosítást, melyet online pár perc alatt megköthet! KGFB Kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
Ezek a legjobb biztosítók 2020-ban
Idén is átadták a legszínvonalasabb szolgáltatást nyújtó biztosítóknak járó díjakat. Négy kategóriában a Generalit, egy kategóriában pedig az Európai Utazási Biztosítót (EUB) tartották a legjobbnak az alkuszok.
Idén immár 17. alkalommal ítélte oda a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) a legszínvonalasabb szolgáltatást nyújtó biztosítóknak járó, szakmai berkekben régóta nagy elismerésnek számító Biztosítási Nagydíjat. A szavazáson résztvevő független alkuszok a különféle értékelő kérdésekre összesen közel húszezer választ adtak, amelyek alapján 2020-ban az alábbi biztosítók bizonyultak a legjobbnak:
- a lakossági, valamint vállalati vagyonbiztosítások, a személybiztosítások, illetve a gépjármű-biztosítás kategóriában a Generali,
- az utasbiztosítás kategóriában az EUB kapta meg az alkuszszövetség első díját.
- A biztosítói összteljesítményt értékelő Biztosításszakmai Nívódíjat ugyancsak a Generali vehette át.
- A díjazottak között kiemelkedő teljesítményt nyújtott az Aegon is: két kategóriában a második, két további kategóriában pedig a harmadik díjat hozta el.
A Biztosítási Nagydíj átadására hagyományos módon, a FBAMSZ által évente megszervezett siófoki Biztosításszakmai Konferencia és Kiállítás keretében kerül sor minden év szeptemberének végén. A koronavírus-járvány miatt a konferencia idén elmaradt, a díjazottaknak ezúttal online ceremónia keretében gratulált a szövetség.
Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) A szövetség 1991-ben 13 alkuszcég elhatározásából jött létre, jelenleg 88 teljes jogú, illetve pártoló taggal rendelkezik. E tagok a teljes alkuszi piac teljesítményének mintegy 60 százalékát biztosítják, az általuk közvetített és kezelt állomány alapján ma a szervezet az ország második legnagyobb biztosítótársasága lehetne.
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével az összes biztosító ajánlatát kiszámolhatja és összehasonlíthatja egy helyen:
Biztosítási kalkulátorok >>
Kevés az új autó, ez betett a casco felfutásának is
A koronavírus-járvány betett az új autók piacának, ami a casco biztosításokra is rányomta bélyegét. Az elmúlt években 5-6 százalékkal nőtt a szerződések száma, idén azonban összesen alig több mint egy százalékkal – adta hírül a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Drámai mértékben zsugorodott idén az újautópiac, emiatt megtörni látszik a cascopiac öt éve tartó felívelése. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint szeptember végén 996588 darab casco szerződést tartottak nyilván, ami mindössze egy százalékkal több, mint tavaly év végén volt. Hazánkban a casco állománya alig több mint egyhatoda a kgfb állományának, míg díjbevétele meghaladja a kgfb-díjbevétel 40 százalékát. (A gépjárművek - beleértve a buszokat, motorkerékpárokat, tehergépkocsikat és a vontatókat is - 21,3 százalékára kötöttek casco biztosítást a KSH tavaly év végi adatai szerint.) Ebben az alacsony arányban persze szerepet játszik az is, hogy a személygépkocsi-állomány átlagos kora igen magas, 14,4 év, ráadásul évről évre emelkedik. Casco biztosításokat pedig jellemzően új, illetve fiatalabb autókra kötnek.
A statisztikákban szereplő cascoszám ráadásul nem is jelent ugyanennyi teljes körű biztosítást, sok ugyanis az úgynevezett részcasco, amely csak bizonyos típusú biztosítási események, például csak totálkár vagy lopás esetén térít. Emellett léteznek olyan casco biztosítások is, amelyek csak limitált díjért limitált összegig térítik meg a gépjárművekben keletkezett károkat.
Ami a károkkal kapcsolatos kifizetéseket illeti, a csökkent lakossági autóhasználat nyomán az idei második negyedévben ugyan alacsonyabb volt a bruttó kárráfordítás a tavalyinál, azonban az első és a harmadik negyedévben magasabb. Így összességében nem várható, hogy egész évben a tavalyinál jelentősen alacsonyabb lesz a kárkifizetés. A gépjárműalkatrész-árak, a szervizek növekvő munkaerőköltségei önmagukban is növelik az autós biztosítások kárráfordításait.
A casco díjakban természetesen meglehetősen nagy szórás figyelhető meg, több tényező is befolyásolja, legfőképp a fedezet terjedelme (teljes körű vagy részleges), de függ az ügyfél által választott önrész mértékétől, a díjfizetés gyakoriságától és módjától is. Emellett több biztosító díjkedvezményben részesíti a kgfb-t és a cascót együtt kötő ügyfeleket. Egyre többen kötnek a casco biztosítások mellé kiegészítő biztosításokat, például asszisztencia szolgáltatást, vagy önrészbiztosítást. Több biztosítónál aktív kárrendezésre is lehetőség nyílik, amikor önrész levonása és a casco bónusz elvesztése nélkül, a casco terhére történik a kárrendezés, a biztosító pedig utólag elszámol a károkozó fél kgfb biztosítójával. Ez különösen a bonyolultabb, például rendőrségi eljárással/perrel együtt járó esetekben előnyös, hiszen az ügyfél sokkal gyorsabban juthat kártérítéshez.
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Számítsa ki a biztosítók casco ajánlatait gépjárművére online, néhány perc alatt:
Casco kalkulátor >>
Itt vannak a számok: ezekben a megyékben óriási pusztítást végzett idén az időjárás
A koronavírus-járvány ellenére a gazdák egész évben keményen dolgoztak, a szélsőséges időjárási jelenségek azonban idén is komoly kihívások elé állították őket. A Groupama Biztosító adatai szerint 2020-ban a legnagyobb károkat a mezőgazdaságban a jégeső mellett a tavaszi fagyok okozták. Jó hír, hogy a magyar gazdák egyre tudatosabbak, a vagyoni jellegű károk biztosítása is egyre elterjedtebb körükben. Idén a 7 milliárd forintra emelt állami mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás keretből az utóbbi évekhez képest kiemelkedő mértékű, 64%-os díjvisszatérítést kapnak a gazdák a legelterjedtebb „A” típusú növénybiztosítások esetében.
2020-ban a súlyos gazdasági hatásokkal is járó pandémia még inkább felhívta a figyelmet az agrárium stratégiai szerepére - írja közleményében a Groupama Biztosító. A gazdák tavasszal, a kijárási korlátozások idején sem álltak le, mindent megtettek, hogy az ország belső ellátását biztosítsák. A szélsőséges időjárás azonban idén sem kímélte a termőterületeket.
A Groupama Biztosító éves összesítése szerint továbbra is a növényállományokat érintik leginkább a károk: kárbejelentéseinek 87%-a ehhez kapcsolódott 2020-ban is. Az idei évben a jégeső mellett a tavaszi fagy okozott nagy gondot, az április eleji mínuszok elvitték szinte az egész kajszi- és az őszibarack termést és sok helyen a szilvát is az országban. A több mint egymilliárdos növénybiztosítási károkon belül így a legtöbb kifizetést is a jégesőhöz (60%) és a tavaszi fagykárokhoz (27%) kapcsolódóan teljesítette a biztosítótársaság.
A mezőgazdasági károk 40%-a két megyére koncentrálódott
Különösen két megye volt kitéve a hektikus, kiszámíthatatlan időjárás következményeinek. A Groupama Biztosító szolgáltatásainak jelentős része, a mezőgazdasági kárkifizetések 40%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gazdák kárait enyhítette. A biztosítótársaság legnagyobb összegű kárkifizetései is ezekhez a megyékhez kapcsolódnak: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 68 millió forintos fagykárra, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig 30 milliós jégkárra is teljesített kifizetést ügyfelei számára.
A mezőgazdaság az egyik legkiszolgáltatottabb területe a gazdaságnak, ezért kiemelten fontos a gazdák számára a megfelelő biztosítás kötése - emelte ki Baranyi Szabolcs a Groupama Biztosító mezőgazdasági üzleti igazgatója. Az évről-évre egyre jelentősebb nagyságú állami díjtámogatás ehhez komoly segítséget jelent számukra. Jó hír a gazdáknak, hogy az idei díjtámogatás mértéke az Agrárminisztérium legfrissebb bejelentése alapján a korábbi években megszokotthoz képest jóval magasabb. A legszélesebb körben köthető „A” típusú növénybiztosítások esetében 64%-os díjvisszatérítést kapnak 2020-ban a gazdák, de a kertészeti, illetve a szántőföldi növényekre köthető „B” és „C” típusú növénybiztosítások esetében is 40-40%-os visszatérítésre számíthatnak.
A biztosítótársaság tapasztalata szerint a gazdák egyre tudatosabbak, folyamatosan nő a díjtámogatott mezőgazdasági biztosításokat kötők aránya. Emellett egyre többen ismerik fel a mezőgazdasági vagyontárgyak biztosításának fontosságát is. A termelőkre specializált vagyonbiztosításokkal az általános vagyontárgyak mellett a mezőgazdasági ingatlanokat (tárolók, szárítók, istállók stb.), mezőgazdasági gépeket és berendezéseket, növényi termékeket is biztosítási védelem alá lehet helyezni. A Groupama Biztosítónál 2020-ban 12%-kal nőtt a mezőgazdasági vagyonbiztosítási állomány.
forrás: agrarszektor.hu
Antal és a villámlás esete
Az idei év megmutatta, hogy mennyire kiszámíthatatlan gazdasági és társadalmi környezetben kell működnie, túlélnie egy vállalkozásnak. Amikor ennyire kiélezett a helyzet, más se hiányzik egy cég számára, mint hogy tönkre menjen a présgép, a külföldi partnernek szánt árut szállító kamion felboruljon, vagy hogy valami baleset érje munkavégzés közben az egyik dolgozót, és a sort lehetne folytatni még hosszan. Ilyenkor még fontosabbá válik, hogy amennyire lehet, védve legyenek az ehhez hasonló károktól, balesetektől, bajoktól. A vállalkozások számára számos biztosítás létezik, amelyek a napi működésben bekövetkező váratlan helyzeteket segítenek kiküszöbölni. A vállalkozások számára számos biztosítás létezik, amelyek ezt a kockázatot segítenek kiküszöbölni - ezeket mutatjuk be különböző példákon keresztül.
Eszterék és az üzemszünet-biztosítás
Eszterék pékséget üzemeltetnek. Az egyik keverőgép és az egyik sütő is egyszerre mondja fel a szolgálatot, mert a közeli trafóállomás meghibásodása folytán az áram ingadozás géptörést okozott. Jó pár napba beletelhet, mire kijön a szerelő, ha egyáltalán meg lehet azokat javítani, egy újra kicserélni pedig azon túl, hogy nem két fillér, ugyancsak elmegy néhány nap. Ennél nagyobb gond, hogy a kieső idő alatt, ha nem is áll le a pékség, jóval kevesebb pékáru készül, ezáltal tetemes forgalomkiesést szenvedhetnek el. Eszterék a vállalkozás működtetéséhez hitelt vettek fel, így akár sül a kenyér, akár nem, a törlesztést fizetniük kell, ahogyan a bérelt helyiség díját és a rezsit is. Hogy mérsékeljék a forgalom visszaesését, amíg nem üzemelik be az új keverőt és az új sütőt, megkérik a dolgozókat, hogy maradjanak bent a pékségben a szokásosnál hosszabb ideig, de ekkor már a túlórát is fizetniük kell számukra. Létezik géptöréshez kapcsolódó üzemszünet-biztosítás, amellyel a vállalkozás nemcsak az elmaradt hasznához jut hozzá, de minden, az üzemszünettel kapcsolatban felmerült indokolt többlet költségét is megtéríti a biztosító.
Antal és villámlás
Antal könyvelő, két másik kollégájával összeállva visznek egy könyvelő irodát. Irodájukban a vihar és azt az követő felhőszakadás miatt megsérült a tető és a plafonról leszakadt darab miatt pedig eltört a légkondicionáló vezeték. Szerencsére a könyveléshez szükséges dokumentumok nem mentek tönkre, de a helyiségben így is tekintélyes a kár: a plafon megjavítása mellett a laminált parkettát is ki kell cserélni, vízvezetékszerelőt is hívniuk kell, és tönkrement mindhárom laptop és a nyomtató is. Szerencsére Antalék előrelátók voltak, tűzre és elemi károkra rég biztosították a vállalkozásukat, illetve az annak helyt adó irodát.
Bérlői – és bérbeadói felelősségbiztosítás
Egy KKV-nak minősülő vállalat bérli a raktárát, azonban neki felróható okból tüzet okoznak a munkásai, a raktár leég. Tetemes a kár, és a bérlőnek meg kell térítenie a bérbeadónak okozott kárt. Ilyen esetben segíthet egy bérlői felelősségbiztosítás. A bérlő megmenekül ettől a nagy kiadástól, mert a biztosítója állja a cechet.
Ellenkező előjellel is jól jön a biztosítás. Egy sok irodát és csarnokot kezelő, bérbeadó cég úgy ad bérbe egy raktárat, hogy nem cserélték ki az elhasználódott vízcsöveket, az egyik nagy nyomócső eltörik, és a bérlő árukészletének nagy része elázik, használhatatlanná válik. Ha a bérbeadó kötött bérbeadói felelősségbiztosítást, akkor a kárt helyette a biztosítója téríti meg.
Törött lábujjak és a munkáltatói felelősségbiztosítás
Egy munkavállaló oszlopállítás során kiesik a darukosárból. Nagy a baj, mert mindkét lába és a medencéje is eltörik, maradandó egészségkárosodást szenved. Hosszan tart a rehabilitáció, addig fizetést nem tud szerezni, és a későbbiekben nem lesz már képes hasonló munkát végezni. Van két kiskorú gyereke, akiről gondoskodnia kell. Több milliós, vagy akár tízmilliós nagyságrendű vagyoni kártérítést és sérelemdíjat is megítélhet a balesetet szenvedett munkavállalónak a bíróság, sőt, havi járadék fizetésére is kötelezheti a munkáltatót. Ezen felelül a társadalombiztosítás is benyújtja a számlát, mert megállapítást nyert hogy a munkavédelmi szabályok megsértése okozta a munka balesetet. Egy másik esetben nem ekkora baj történik, épp csak elcsúszik az egyik alkalmazott a felmosott padlón, eltörik két lábujja, és a bokája úgy sérül, hogy nem ússza meg műtét nélkül. A munkavállaló egészségügyi ellátásának költségét a munkáltatóval fizettetik ki. Egy harmadik esetben egy biztonsági őr észreveszi, hogy betörők vannak a raktárban, rájuk ijeszt, de azok rátámadnak, az őr súlyos fejsérülést szenved. Kárigényt támaszt a munkáltatójával szemben, a bíróság jogosnak ítéli. Mindhárom esetben jó, ha van munkáltatói felelősségbiztosítás, mert nem a vállalkozást terheli a nagy kiadás.
Balul sikerült vitorlázás
Péterék családi cége szintet készül ugrani. Közel van a megállapodás egy nagy vevővel. Üzletfelét Péter egy hajóúton szeretné meggyőzni arról, hogy érdemes cégétől rendelni az árut. Péteréknek van egy vitorlás hajójuk, azt használnák. Az út során azonban valami gikszer történik, a vitorlás viharba kerül, meg is sérül, sőt, az üzleti partner felesége elesik a fedélzeten, és eltöri a kezét. Csőstül jön tehát a baj, Péteréket mégis kihúzza a csávából, hogy van a vízi járműre biztosításuk, amely nemcsak vagyonbiztosítást, hanem balesetbiztosítást is magába foglal, így a vitorlás javítási költsége mellett a személyi sérülés miatti kártérítés sem a vállalkozás kasszáját terheli.
Vezetői felelősségbiztosítás
Ha egy középvállalat kárt okoz egyik üzleti partnerének, vagy például környezetszennyezési kárt okoz a telephelyének otthont adó településnek, esetleg egyik alkalmazottja munkahelyi balesetet szenved munkáltatói gondatlanság miatt, akkor a károsult személy, cég, település a károkozó cégtől várhatja a kár megtérítését. De előfordulhat az is, hogy a kártérítésre kötelezett cég a saját tisztségviselőjével szemben próbál meg fellépni, megpróbálhatja elérni, hogy a kártérítésből vegye ki a részét – akár szándékosan okozta a bajt, akár nem. A vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás – amelyet köthet a cég a tisztségviselője részére– akkor tesz szolgálatot, amikor kárt okoz a cég, és a vezető tisztségviselő is felelősségre vonható. Ha a tisztségviselő pert kap a nyakába, és a bíróság meg is állapítja a felelősségét, akkor helyette a biztosító állja a cechet, azaz a tisztségviselő nyakába varrt kártérítést, a jogi eljárás díjat és így tovább.
Kiborult az áru az útra
Egy gépipari szerelvényekkel kereskedő cég termékeit az ország több pontjára szállíttatja, exportál is, alapanyagainak egy részét pedig importálja. Ha a szállítás során a kamion felborul, és az útra ömlik az áru, amelynek egy része használhatatlanná válik, akár a fel- és lepakolás során néhány raklapot leejt a targoncás, súlyos veszteség keletkezik. De ha kötött belföldi, illetve nemzetközi szállítmánybiztosítást a cég, akkor a kárát megtérítik.
Mérnöki tevékenység felelősségbiztosítása
Egy tervezőiroda üzemcsarnokokat és irodaházakat is tervez, tele vannak munkával. Nagy a hajtás, nem ritka, hogy a tervezők és a mérnökök túlóráznak. Megesik, hogy téved az ember, mulasztást követ el, szakmai hibát vét, vagyis akaratán kívüli kárt okoz. A kárt okozó hibákért kártérítési felelősséggel tartozik a mérnök vagy tervező, mégis, ha van a mérnöki tevékenységre felelősségbiztosítása, akkor mentesül a tervezőiroda a kártérítési kötelezettség alól, pontosabban a biztosítás védelmet nyújt ilyen esetekre. Ez igaz egy sor egyéb szakmára is, amelyekre létezik szakmai felelősségbiztosítás.
Látható, mennyi élethelyzetet képesek kezelni specifikus és általános vállalkozási biztosítások – a felsorolt példák azonban csak egy kis részét teszik ki mindazoknak a vállalkozást esetleg sújtó, a cég életét nehezítő bajoknak, problémáknak, amelyeknél jó szolgálatot tesz a biztosítás.
forrás: 24.hu
CLB TIPP: Oldalunkon vállalkozói biztosítás ajánlatokat is kérhet:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
Jön az advent, kétszeresére nő a lakástüzek száma
A vasárnap kezdődő adventi időszakban és karácsony közeledtével megnő a tűzesetek száma. A lakástüzek leggyakrabban a konyhában keletkeznek. Idén, amikor a veszélyhelyzet miatt a szokásosnál is többet tartózkodunk otthon, különösen fontos betartani néhány alapszabályt – figyelmeztetnek a biztosítók. A korábbi évek tapasztalatai szerint a november végétől az év utolsó napjáig tartó időszakban jegyzik fel az otthonokban keletkező tűzeseteknek mintegy hatodát, vagyis az éves átlag kétszeresét. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint ősszel és télen átlagosan negyvenöt percenként gyullad ki egy lakás, naponta két-három válik lakhatatlanná a tűz miatt, és kétnaponta meghal valaki lakástűzben. Idén már 5950 volt, 482 ember szenvedett füstmérgezést, 86-an pedig életüket vesztették.
Az évtized első nyolc évében több mint ötvenezer tűzeset után közel negyvenmilliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Azóta sem javult a helyzet – tavaly januárban például több mint hétszázötven lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, vagyis átlagosan óránként – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A tűzoltók statisztikái némileg eltérnek a biztosítókétól, mivel nem minden károsodott otthon tulajdonosa számíthat a társaságok segítségére. A magyarországi lakóingatlanoknak ugyanis csak a 72-73 százaléka van biztosítva.
A konyha a fő veszélyforrás
Ezeknek a tüzeknek csak az elenyésző részét (úgy minden harmincadikat) okozzák gondatlanul elhelyezett karácsonyfák vagy gyúlékony adventi koszorúk. A legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik. Második legveszélyesebb terület a lépcsőház, de előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek, amelyek egyértelműen a dohányzással vannak összefüggésben. Az esetek legnagyobb része emberi mulasztásra, gondatlanságra volt visszavezethető.
Számos esetben fordult elő, hogy a tűzhelyen felejtett serpenyőben, edényben lévő olaj meggyulladt, és a bajt az okozta, hogy nem megfelelő módon kezdték oltani a tüzet. Ilyen esetben soha ne oltsunk vízzel, a legcélszerűbb, ha az edényre egy fedőt helyezünk!
Gyakori volt az is, hogy a fűtőberendezésekhez túlságosan közel helyeztek el bútorokat, amelyek emiatt meggyulladtak. A legtöbb esetben azonban a konyhából indul ki a lakástűz. Tüzet okozhat elektromos készülékeink hibás működése, de akár az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése is. Más esetekben a nem megfelelően karbantartott hálózat okozhat komoly károkat. Karácsonyi időszakban nem árt arra is gondolni, hogy egy-egy fali csatlakozóra ne kössünk 2000-2500 W összteljesítménynél nagyobb terhelést hosszabbítók és elosztók segítségével, mert így könnyen túlterhelhetjük mind az elosztót, mind a falba épített vezetéket.
A füst gyilkol
A lakástüzek többségénél nem közvetlenül a tűz okoz sérülést, hanem a felszabaduló füst vezet füstmérgezéshez, rosszabb esetben halálhoz. Mindez megelőzhető, ha füstérzékelőt helyezünk el a lakásban. Az eszköz 85 decibeles hangerővel kezdeti stádiumában jelzi a tüzet , amikor még könnyen meg lehet fékezni.
A legfontosabb tudnivalókat aprólékosan és pontosan összeszedte a MABISZ-szal közösen a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A három szervezet már több ajánlást adott ki ebben a témakörben. A jó tanácsok és a villamos árammal kapcsolatos alapismeretek mellett az ajánlások részletesen kitérnek arra is, hogy ha a baj már bekövetkezett, milyen esetekben és hogyan segíthet a balesetbiztosítás.
A biztosítás segít a károk enyhítésében
Érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy a tűz-, valamint az elemi károkra valamennyi hazai lakásbiztosítás fedezetet nyújt. A szerződéses támasz kiterjedhet a baleset miatti anyagi kiadások fedezésére, pótolhatja a jövedelemkiesést, de az asszisztencia szolgáltatást választva a pénzügyi szolgáltatáson túli, kézzelfogható segítséget is kaphatunk a biztosítótól. Az asszisztencia keretében a biztosító arra vállalkozik, hogy megszervezi a szerződésben felsorolt szolgáltatásokat, az ellátások költsége azonban jellemzően a biztosítottat terheli, (feltéve, hogy nem lehet valamely biztosítási összeg terhére elszámolni).
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Oldalunkon lakásbiztosítás ajánlatokat is kérhet:
Lakásbiztosítás ajánlatkérés >>
Vállalkozása van? Nézze át a biztosítását!
Vállalkozások tízezreinek érdemes felülvizsgálni a biztosítását ezekben a hetekben, és ha kell, december 1-éig felmondani azt, és újat kötni. Ha a járvány miatt szünetelteti a cég a tevékenységét, vagy megváltoztatja azt, akkor szükség lehet a biztosítás módosítására – figyelmeztetnek az alkuszok.
Az MNB adatai szerint az első félév végére 185 ezer vállalati vagyonbiztosítást kezeltek a hazai biztosítók, négy százalékkal többet, mint 12 hónappal korábban. E biztosítások közül 131 ezret kötöttek kis- és középvállalkozások. Hagyományosan ezen biztosítások közül sokat még mindig naptári évfordulóval kötöttek, ezeket legkésőbb az évfordulót megelőző 30. napon, tehát december 1-jéig lehet felmondani. A következő két hét tehát kiemelt időszak lesz a biztosítási alkuszoknak, akiknek nélkülözhetetlen szerep jut a vállalati vagyon- és felelősségbiztosítások egyedi, nehezen standardizálható, sokféle kockázat fedezetét érintő összeállításában, valamint az ezekre vonatkozó biztosítói ajánlatok versenyeztetésében – írja közleményében a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A vállalati biztosítások darabszáma az elmúlt években a gazdaság bővülését követve folyamatosan nőtt. Az egy szerződésre eső díjak azonban három év alatt jelentősen, több mint harminc százalékkal estek. Ennek oka egyrészt a digitalizáció miatt csökkenő adminisztratív költségek visszaesése, másrészt az erősödő piaci verseny. Ugyanis egyre több biztosító kínál folyamatosan szélesedő szolgáltatásokat. Bár a vállalati biztosításokat mindig célszerű az egyedi kockázatokat mérlegelve megkötni, egyes biztosítók standardizált, kedvezményes árazású csomagbiztosításokat is kidolgoztak kkv-k számára. Ilyen érintett vállalkozások például a borászatok, pékségek, trafikok, fodrászatok és kozmetikák is.
A koronavírus változást hozott
Számos vállalkozás kényszerült a koronavírus első és második hullámában szüneteltetni vagy megváltoztatni a tevékenységét. Fontos, hogy erről a változtatásról biztosítójukat is mielőbb tájékoztassák.
Különösen a megváltozott tevékenység okozhat problémát kár esetén – mondta Molnár László, a FBAMSZ elnökségi tagja. Hozzátette: ha például egy szálláshely-szolgáltatással foglalkozó vállalkozás házhoz szállított ételek készítésével kezd el foglalkozni, és a megváltozott tevékenységgel kapcsolatba hozható tűzeset történik, annak térítését a biztosító megtagadhatja. A kockázatok aránya eltolódik akkor is, ha egy üzem átmenetileg szünetelteti tevékenységét. A működéssel kapcsolatos károk kockázata csökken, ezzel párhuzamosan azonban elhúzódhat a telephelyen történt kár észlelése, és megnő például a vandalizmus és a betörés kockázata is. Szükségszerű tehát, hogy a változásnak megfelelően a biztosítási fedezetek is megfelelően módosuljanak – tette hozzá a szakértő.
Évente kell a felülvizsgálat
Akár biztosítóváltás lesz az eredménye, akár nem, a vállalati vagyon- és felelősségbiztosításokat célszerű minden évforduló előtt felülvizsgálni.
- A tapasztalatok szerint a legtöbb vállalkozásnak lehetősége nyílik csökkenteni biztosítási költségeit akár úgy is, hogy a megspórolt összeg egy részét arra fordítja, hogy a korábban nem fedezett kockázatokra kötött biztosításokkal optimalizálja eddigi biztosítási csomagját.
- A vállalkozások többsége dinamikusan változik akár egy év alatt is: növekszik a dolgozói létszám, új eszközök beszerzése történik. Ilyenkor aktualizálni kell az ingó értékek körét, és ellenőrizni a tényleges tevékenységgel összefüggő felelősségbiztosítási kört is – a vállalkozói felelősségbiztosítások egy részét bizonyos tevékenységeknél ma már kötelező megkötni.
- Ezzel egyidejűleg az ingatlanok újraépítési értékét is aktualizálni kell, egy egyszerű indexálás jelenleg nem feltétlenül követi az építési költségek jelentős emelkedését.
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Oldalunkon vállalkozói biztosítás ajánlatokat is kérhet:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
Kgfb nélkül: megjelentek a jövő évben érvényes fedezetlenségi díjak
Nagyon drága mulatság lesz, ha valaki nem fizeti be a kötelező biztosítást, vagy ha az összeg valamilyen hiba miatt nem érkezik meg a biztosítóhoz.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) honlapján már megjelent a 2021-re vonatkozó fedezetlenségi díjtáblázat, ezeket a tételeket a felelősségbiztosítással nem rendelkező gépjárművek tulajdonosainak, üzembentartóinak kell fizetniük - hívta fel a figyelmet a szervezet szombaton.
A személygépjárművek esetében, gépjármű-kategóriától függően 560-1210 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken az autó nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel.
Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj a busz férőhelyszámától függően 840-5210 forint, tehergépkocsik esetében pedig a 4260 forintot is elérheti naponta.
Mintegy 90 ezer jármű volt biztosítás nélkül
A tavaly őszi adatok szerint az akkor 5,2 millió magyarországi gépjármű közül több mint 89,5 ezer, mintegy 1,7 százalék nem rendelkezett érvényes kgfb-szerződéssel. Ezek a tulajdonosok, illetve üzembentartók nem csak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ha ugyanis balesetért felelősek, akkor az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük.
A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének.
A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére, így jelentős anyagi kockázatot vállalnak a kgfb-szerződéssel nem rendelkezők.
A szövetség ezért arra figyelmeztet: ha valakinek nem érkezik meg a befizetésre szolgáló csekk, vagy valamilyen okból nem történik meg a banki átutalás, illetve nem teljesül a csoportos beszedés, időben vegye fel a kapcsolatot biztosítójával és jelezze a problémát.
Nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól, ha a jármű hosszabb ideig nincs használatban. Akik hosszabb ideig nem használják járművüket és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő ideiglenes kivonás lehetőségével élhetnek - jelezte a Mabisz.
forrás: infostart.hu
CLB TIPP: Ne feledkezzen meg a kötelező biztosításáról! A CLB kalkulátorával könnyedén kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait a jövő évi kötelezőjére: Kötelező biztosítás ajánlatok >>
Indokolatlannak tartja a gépjármű-biztosítás 20 százalékos emelését a Magyar Autóklub
A Magyar Autóklub álláspontja szerint a gépjármű-felelősségbiztosítás 2021. évi díjainak megállapítása során a biztosítóknak figyelembe kellene venniük, hogy a gépkocsi-közlekedés a vírushelyzet miatt jelentősen csökkent.
Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben elfogadhatatlannak nevezi, hogy egyes biztosítók indokoltnak tartják a gépjármű-felelősségbiztosítások 20 százalékos emelését jövőre.
A szakértő rámutat: a díjak emelkedése bizonyos tekintetben indokolható, a kalkuláció azonban nem hagyhatja figyelmen kívül azt a körülményt, hogy a gépkocsi-közlekedés jelentős mértékben csökkent, amit az üzemanyagárak változása is jelez.
Ha a járvány miatti változásokat figyelmen kívül hagyják, szükség lehet a díjképzés vizsgálatára, amit a Magyar Nemzeti Bank a károkozói pótdíj kapcsán korábban már kilátásba helyezett – jegyezte meg.
A közlemény emlékeztet arra, hogy a nyilvánosságra hozott díjak csak a 10 évnél idősebb gépkocsik üzemeltetőit érintik. A többinél a díjak megállapítása meg nem zárult le, ezeknél az autóklub szükségesnek tartaná az általa említett szempontok érvényesítését.
forrás: index.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunk segítségével, milyen kgfb díjakat ajánlanak Önnek a biztosítók a következő évre:
Kötelezőbiztosítás ajánlatok >>
Kgfb: ketyegő bomba?
A CLB szerint év közben tovább drágulhatnak a díjak
Bombaként ketyeg, s év közben robbanhat a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díj – vélik a CLB biztosítási alkusz cég szakértői a novemberi, kampánynak már alig nevezhető kgfb-váltási időszak kezdetén. Az alkusz már a mostani díjhirdetéskor is átlagosan 10 százalék körüli drágulással számol, ám az MNB a díjszabások felülvizsgálatára szólította fel a cégeket, s ez év közben fog drasztikus változást, nem kizárt, hogy jelentős drágulást eredményezni.
Nyoma sem lesz idén év végén a régi nagy kgfb-kampányoknak, a legtöbb forgalomban lévő járműnek ugyanis már nem ekkor, hanem – a 2010-es új kgfb törvény értelmében – a vásárlás napján van a kötelező fordulója. Tehát a mintegy 1,1 millió, tíz évnél régebben vásárolt autók, kismotorok, utánfutók, egyéb rendszámozott járművek érintettek. Ezek tulajdonosai most nagyjából átlagosan 10 százalékos kgfb-díj drágulásra számíthatnak – kalkulálnak a CLB biztosítási alkuszcégnél.

A többi, vagyis a 2010 óta vásárolt járműveknek - naponta akár több tízezer autónak – év közben van a fordulója, nekik különösen fontos lesz figyelni a díjakat. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis, egy év közben érkezett ombudsmani jogszabálymódosítási javaslat értelmében a díjszabások felülvizsgálatára szólította fel a biztosítókat. Az intézkedés első ránézésre örvendetes, hiszen így nem büntethetik a biztosítók extra magas díjakkal azokat, akik az előző évben kárt okoztak és nem lesznek extra magas tarifák a nagy teljesítményű, luxus, vagy extrém autókra sem – magyarázza Németh Péter, a CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója. Ezek az eddigi plusz tételek azonban valószínűleg szükségesek voltak a biztosítók eredményességéhez és a kgfb-rendszer stabilitásának fenntartásához, ezért vélhetően máshonnan fogják majd pótolni. Ez a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy ezt a kieső bevételt ráterhelik minden járműtulajdonosra. Annak ellenére, hogy ez most még mindössze logikus következtetésnek tűnik, Németh szerint nagy a valószínűsége, hogy ez lesz a megoldás a biztosítók számára. Az alkusz szerint ugyanis a biztosítói árszabások és a gépjármű javítói piac drágulása – alkatrészek, munkaerő, stb. – miatt nincs annyi tartalék a biztosítóknál, hogy ezt a kieső részt le tudják nyelni. Így aztán nem kizárt, hogy azt, amit mostanáig a kárt okozókkal és az extrém kategóriájú járművek tulajdonosaival fizettettek meg, most egy mindenkire érvényes egységes díjkorrekcióval fogják pótolni – latolgat a szakértő. Hogy így lesz-e, az majd év közben fog kiderülni, az MNB ugyanis 2021. július 1-től fogja kiemelten ellenőrizni ennek a bevezetését, addig egy átmeneti időszakra haladékot adott a biztosítóknak.
Németh szerint az MNB változtatás miatt most az évközi váltóknak is nagyon kell figyelniük, mert előre nem látható mértékű lesz a szórás, és aki nem reagál időben, az egy újabb évre be fog ragadni egy esetleges kedvezőtlenebb díjba. A CLB-nél januártól minden napot kgfb kampányként kezelnek és segítenek ügyfeleiknek eligazodni a naponta változó új díjak rendszerében - összegezte a CLB szakértője.
CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunk segítségével, milyen kgfb díjakat ajánlanak Önnek a biztosítók a következő évre:
Kötelezőbiztosítás ajánlatok >>
Biztosítási alkuszok szövetsége: drágulhat a kötelező biztosítás díja
Akár 120 ezren is válthatnak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást az év végén a szakértől szerint. A biztosítások átlagdíja 35-40 ezer forint között lehet.
A november elején kezdődő év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány még az idén is több mint egymillió gépjárművet érint, közülük akár 120 ezren is váltanak majd kgfb-szerződést a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint.
A szövetség arra számít, hogy a biztosítók az előző évhez képest 5-10 százalékkal emelik a díjaikat, ezzel az éves átlagdíj személygépkocsik esetében 35-40 ezer forint közötti szinten áll majd be.
Felhívták a figyelmet arra, hogy ez az összeg jelentősen alacsonyabb az év közben váltók 60 ezer forint körüli átlagdíjánál, amit az év végi kampányban érintett autók speciális összetétele magyaráz. Január elsejével ugyanis jellemzően a 2010 előtt vásárolt gépjárművek üzembentartói válthatnak szerződést, ezeknek pedig a háromnegyede a legkedvezőbb, B10 bónuszfokozattal rendelkezik.
Magyarországon 2010. január 1-je óta a kgfb-szerződések esetében már nem a naptári év kezdete, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak. Míg korábban minden autós egységesen január elsején tudott szerződést váltani, azóta csak azok a járművek érintettek ezen a napon, amelyeknek 2010 óta nem változott a tulajdonosa. Az év végén forduló kgfb-szerződések aránya évről évre csökken, de még jelenleg is csaknem 1,1 millió gépjármű, köztük mintegy 650 ezer személygépkocsi tartozik ebbe a körbe - jelezte a biztosítási alkuszok szövetsége.
A január elsejére meghirdetett díjtarifákban jelentkezhet elsőként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elvárása, amely megszüntetné a szélsőséges, kárstatisztikával nem igazolható díjakat, és visszafogná a bonus-malus rendszert kiüresítő túlzott károkozói pótdíjakat - hívta fel a figyelmet Papp Lajos, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke.
Emiatt a biztosítók díjstruktúrája akár jelentősen is átalakulhat, így az idén mindenképpen indokolt elvégezni az egyes biztosítók díjainak összehasonlítását. Bár az érintettek folyamatosan szűkülő köre miatt az év végi kampány évről évre csendesebb, a várható változások miatt a jelenlegi kampányban emelkedhet azok aránya, akik a váltás mellett döntenek - mutatott rá a szakértő.
A biztosítók az idén is legkésőbb november 2-ig hirdethetik ki év végi tarifáikat. Az érintett ügyfelek ezt követően tudják majd összehasonlítani a piacon elérhető lehetőségeket a meglévő biztosítójuk által megajánlott díjjal, amelyet november 11-ig kell megkapniuk postai úton, vagy e-kommunikációs szerződés esetén e-mailben. A meglévő szerződés felmondására legkésőbb december elseje éjfélig van lehetőség, az új biztosítás kiválasztásának határideje ugyanakkor december 31-e - ismertette a FBAMSZ.
Forrás: hvg.hu
CLB TIPP: Kalkulálja ki kötelező biztosításának ajánlatát évfordulójakor weboldalunkon:
Kötelezőbiztosítás ajánlatok >>

