CLB

A korábbi 3 milliárdról 3,5 milliárd forintra növeli a keretet a Miniszterelnökség. A döntést az évről évre növekvő érdeklődés indokolja; az idén benyújtott kérelmek összege 700 millió forinttal haladta meg a rendelkezésre álló keretet.

Várhatóan január elején jelenik meg a mezőgazdasági biztosítások díjtámogatását célzó felhívás, de a pályázati oldalon elérhető tájékoztatóból annyi már kiderült, hogy jövőre összesen 3,5 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. Ez mintegy félmilliárd forinttal haladja meg az idei keretet. Bár az idén nemzeti forrásból finanszírozta a kormány az agrárbiztosítást kötő gazdálkodók támogatását, a jövő évtől ismét európai uniós forrás használható erre a célra.

A mezőgazdasági termelők az új rendszerben is évente pályázhatnak a díjtámogatásra. Változatlanul olyan mezőgazdasági biztosítási szerződések díja támogatható, amelyek 30 százalékot meghaladó hozam­csökkenés okozta veszteségre nyújtanak fedezetet. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a támogatható növénykultúrákban sem várható változás, a kör biztosan nem szűkül 2016-ban.

Az új támogatási rendszerben változatlanul háromféle biztosításhoz kérhetnek támogatást a gazdálkodók. Az A típusúba a szántóföldi növények mellett az alma, a körte- és a szőlőültetvények tartoznak. Ebben az esetben például a jégeső, az aszály, az árvíz és a fagy okozta kárra együttesen köthető biztosítás. A B típus keretében a gabonanövények mellett a bab, a borsó, a lencse, a burgonya, a cukorrépa, valamint számos zöldség és gyümölcs biztosítható. A szerződésben külön lehet megkötni a jégesőre, a fagy, a vihar és a tűz okozta kárra a biztosítást.

A C típus azokat a konstrukció­kat tartalmazza, amelyek kimaradtak az előbbi felsorolásból. Fontos, hogy a biztosító csak abban az esetben fizethet kártérítést, ha a kárt tűz esetén az illetékes hatóság, míg az időjárás okozta károkat az Országos Meteoro­lógiai Szolgálat igazolja.

Évről évre népszerűbb a díjtámogatott biztosítás hazánkban, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) adatai alapján ebben az évben összesen 8600 termelő kötött támogatott növénybiztosítást, mintegy 5,7 milliárd forint értékben. Az utólagos támogatás összegének folyósítását már megkezdte a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a napokban 3900 gazdálkodónak mintegy 1,3 milliárd forintot fizetnek ki.

Az ez évre vonatkozó keret 3 milliárd forint volt, a benyújtott támogatási kérelmek azonban ezt az összeget mintegy 700 millió forinttal meghaladták, így a legtöbben csökkentett összeget kapnak. Alapesetben a befizetett biztosítás díjának 65 százalékát kaphatják meg támogatás formájában a gazdálkodók. A teljes összeget azonban az idén csak az A típusú biztosítást kötött gazdák kaphatják meg, a B típusnál 52 százaléknyi, míg a többi konstrukció esetén 30 százalékos visszatérítés illeti meg a termelőket.

Forrás: agroinform

Megdőlni látszik a sztereotípia, amely szerint a pénzügyi döntéseket a férfiak hozzák; a Genertel felméréséből az derült ki, hogy a megkérdezett nők közel 80 százaléka felelős a biztosításokért, azaz ők döntenek arról, hogy milyen biztosítást kössön a család. A biztosításokról való döntéshozatal leginkább a 40 év felettiekre jellemző, lakóhely szerint pedig inkább a vidéki nőkre.

A Genertel Biztosító Zrt. 500 nőt kérdezett meg a legutóbbi felmérése alkalmával. Arra voltunk kíváncsiak, vajon ki hozza meg a döntést a családban biztosítási kérdéseket illetően. A felmérés meglepő eredményeket hozott: a megkérdezett nők 77 százaléka válaszolta azt, hogy ő dönt, és csak 23%-uk mondta azt, hogy nem folyik bele az ilyen jellegű pénzügyi kérdésekbe, inkább ráhagyja a férfira.

Megvizsgálták azt is; milyen mértékű a női nem aktivitása az egyes biztosítási típusokon belül és az derült ki, hogy elég jelentős különbségek vannak: lakásbiztosítás esetén szinte mindig a nő dönt, ezzel szemben a másik véglet a nyugdíjbiztosítás, ahol viszont csak a nők kevesebb, mint 25 százaléka mondja ki a végső szót.

Ha korosztály szerint nézzük meg azokat a nőket, akik biztosításról döntenek, akkor jól látszik a felmérésből, hogy döntően –85%--, 40 feletti nőkről van szó; azon belül is nagyobb számban az 50. életkorukat betöltöttekről: a döntést hozók 21 %-a 40-és 50, míg 64%-a 50 év feletti. A fiatalok -30-40 év közötti korosztály – alig 15%-a válaszolta azt, hogy ő az „illetékes”, ha biztosításról van szó.

Talán a legmeglepőbb hozadéka a felmérésnek az, hogy a várthoz képest nem a fővárosi nők a „határozottabbak”, sokkal inkább a Budapesten kívüliek. Lakóhely szerinti bontásban ugyanis az derült ki a Genertel felméréséből, hogy a biztosításokról döntést hozó nők alig 36 százaléka budapesti, a többi, 64%, vidéken él.

A Genertel három, a Társaság által is nyújtott biztosításnál arra is rákérdezett, hogyan hozzák meg a nők a döntéseiket, milyen tényezőket vesznek figyelembe.

Lakásbiztosítás esetén a nők 70 százaléka az árat, illetve a kedvezményeket említette elsődleges szempontnak, amikor biztosítót választ, csak kis részüknek fontos, ha megbízható ismerősöknek már voltak jó tapasztalatai egy adott biztosítóval, míg a hirdetések alig játszanak szerepet a választásnál.

Cascónál is hasonló a helyzet, itt a válaszadó nők döntő többségénél; - közel 90 százalék - fontos szerepet játszik az ár a döntés meghozatalnál: ezen belül 30% mondta azt, hogy kizárólag ár alapján dönt egy-egy casco biztosítás mellett, azaz a legolcsóbbat választja, 59%- pedig ott köti meg biztosítását, ahol már meglévő egyéb biztosításai révén kedvezményt kap az árból. A nők csupán 12 százaléka vesz figyelembe egyéb szempontot, mint például a a biztosító ismertségét, a „brandet”, amikor döntést hoz.

Utasbiztosításnál sem volt túl sok meglepetés; a női válaszadók közel 35%-a leginkább az árak összehasonlítása alapján dönt. Ugyanakkor, nem feltétlenül a legolcsóbb csomagot választják az ár alapján döntők, 40% ugyanis a közép árkategória mellett teszi le voksát; ezt a csomagot „biztonságosabbnak” tartják az alsó-kategóriához képest. 27% a kiegészítők alapján dönt, és csak kevesen – 25%- vesznek figyelembe olyan szempontokat, mint a biztosító ismertsége vagy mások ajánlásait (14%).

Forrás: OrientPress Hírügynökség (OPH)

Húsz százalék fölé növelte díjbevétel alapján mért részesedését az életbiztosítási piacon az NN Biztosító, miközben több nagy versenyző is sokat veszített pozíciójából.

Nagymértékben átrendeződött az első kilenc hónapban a hazai életbiztosítási piac, annak ellenére, hogy a dobogós helyezésekben – a díjbevétel alapján számolva – nincs változás. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai alapján a legszembetűnőbb változás, hogy az élet üzletágban tavaly is élen álló NN Biztosító tovább erősítette vezető pozícióját: miközben a teljes piac összesített díjbevétele 1,58 százalékkal 329,4 milliárd forintra csökkent az első háromnegyed évben az egy évvel korábbihoz képest, az NN 10,7 százalékkal 60 milliárd forint fölé növelte díjbevételét, és ezzel piaci részesedése 16,28-ról 20,37 százalékra ugrott.

A második helyen álló Magyar Posta Életbiztosító díjbevétele viszont 22 százalékkal, 41,93 milliárd forintra esett az első kilenc hónapban, így az ennek alapján mért piaci részesedése 16-ról 12,7 százalékra olvadt. Valamelyest javítani tudott ugyanakkor pozícióin a Groupama Biztosító, amely bő 2 százalékkal valamivel 34 milliárd forint fölé tornászta díjbevételét, így stabilan őrzi dobogós helyét az élet üzletágban. Javított viszont pozícióján a Generali, amely 3,49 százalékos növekedést követően 30,96 milliárdos első kilenchavi díjbevételt ért el 9,4 százalékos piaci részesedés mellett. Szintén egy helyet tudott javítani az Aegon, amely az 5,80 százalékos díjbevétel-növekedés révén szeptember végén az ötödik helyen állt, megelőzve az idén két helyet rontó – és életági díjbevételét 18,9 százalékkal csökkentő – Allianzot.

A rangsor alsóbb részeiben is történtek érdekes mozgások. A nagy nyertesnek itt a K&H számít, amely 40,53 százalékkal 13,24 milliárd forintra növelte díjbevételét 2014 első kilenc hónapjához képest, ezzel a tizenegyedikről mindjárt a kilencedik helyre ugrott, 2,8-ról 4 százalék fölé növelve piaci részesedését. A CIG Pannónia ugyanakkor – bár hat százalékkal növekedtek a díjbevételei – kiesett az első tízből, a K&H mellett ugyanis a Signal is megelőzte.

Az viszont a viszonylag jelentős mozgások ellenére is jól látszik, hogy a nyugdíjbiztosításoknak egyelőre csekély a szerepük a piaci sorrend alakításában. Az ezen a területen dobogós három biztosító – NN, Allianz, Generali – ugyanis a teljes élet piacon is meghatározó szereplőnek számít, így náluk viszonylag keveset nyom a latban az egyenként 2,3–2,8 milliárdos, nyugdíjcélú termékekből származó díjbevétel. Más kérdés, hogy ez a terület rohamosan fejlődik a teljes életbiztosítási üzletághoz viszonyítva, és a következő években fontos szerepe lehet a teljes piac alakításában is.

A piaci koncentráció viszont nem változott érdemben, a nagy mozgások láthatóan semlegesítették egymást: míg tavaly az első kilenc hónapban az öt legjelentősebb szereplő az élet üzletág díjbevételének 61,17 százalékát adta, idén 59,77 százalék volt ez az arány.

Forrás: vg.hu

A statisztikák szerint a magyarok 40 éves koruk után kezdenek el nyugdíjcélra megtakarítani. Vagyis nagyjából húsz évet szánnak arra, hogy megalapozzák majdani nyugdíjas éveik biztonságát, az állami nyugdíj kiegészítését.

Pályakezdőként túl fiatalnak érzik magukat ehhez, a nyugdíjas évek ködös jövőbe vesző probléma számukra. Később az egzisztencia felépítése és fenntartása lesz az elsődleges, a lakáshitel, vagy autóhitel. Amikor már kevesebb, mint 25 év van hátra a nyugdíjig, akkor jön a felismerés: az öngondoskodásra is költeni kell.

Szembe kell nézni azzal, hogy a nyugdíjrendszerek a mai formájukban nem lesznek fenntarthatók, sem Magyarországon, sem más fejlett államokban. Az elöregedő társadalom egyre kevesebb aktív tagja hosszú távon nem lesz képes ellátni az egyre nagyobb számú időskorút. Az állam nem fogja tudni magas színvonalon kiszolgálni a nyugdíjasokat, ami azt jelenti, hogy szükség lesz az egyéni kiegészítésre.

A társadalmi szokások, a folyamatosan emelkedő átlagéletkor, ezen belül a hosszabbodó egészségesen töltött évek ráadásul a nyugdíjasok számára is kinyitják a világot. Van idő utazgatni, új hobbit, szórakozást kipróbálni, összességében minőségi életet élni. Az időskori igények kielégítésére komplett iparág kezd épülni, a lehetőségek tárháza gyakorlatilag végtelen. Ehhez a magas színvonalú élethez azonban jelentősen ki kell egészíteni az állami nyugdíjat.

Sosem késő elkezdeni a takarékoskodást és öngondoskodást, de nem mindegy, hogy 15 vagy 35 évig tart a folyamatos megtakarítás időszaka. Az NN Biztosító szakemberei kiszámolták, hogy ha egy 30 éves fiatal szeretné biztosítani a jelenlegi átlagnyugdíj összegét idős napjaira, akkor havonta mindössze 9700 forintot kellene megtakarítania Motiva Nyugdíjbiztosítással. Ha azonban elodázza a döntést, és csak 10 év múlva, 40 évesen kezd megtakarításba, akkor havi 20 000 forinttal kell kezdenie a megtakarítást a nyugdíjszakadék áthidalásához. Ha még később hoz döntést, és csak 50 évesen kezd el nyugdíjára félretenni, már 48 000 forintot kell havonta félretennie ugyanakkora nyugdíjmegtakarítás eléréséhez.

Nem könnyű azonban meghatározni, mekkora összegű megtakarításra is van szükség, hiszen az emberek igényei és szokásai eltérőek. Ebben segítenek a kalkulátorok. Az NN Biztosító kalkulátorával például könnyedén kiszámítható, hogy a Motiva nyugdíjbiztosítással előreláthatólag mekkora összeget vehet kézhez, ha minden hónapban félretesz egy bizonyos összeget. A kalkulátorban a biztosítás időtartama és a havi félretett pénzösszeg is szabadon változtatható.

Az eredmény fényében érdemes elgondolkodni azon, milyen megtakarítás lenne ideális. Az átlagnyugdíj jelenleg nem sokkal haladja meg a 110 ezer forintot, vagyis egy aktív és felfedező nyugdíjas számára kiemelten fontos lesz a saját forrás. Az NN hosszú távú becslése szerint ráadásul az átlagnyugdíj 2050-re a jelenlegi nyugdíj 79%-ra csökken, így a nyugdíjasok egyre kisebb hányadát lesznek képesek kifizetni azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak, amelyeket ma még megengedhetnek maguknak. Kiegészítés lényegében tehát minden nyugdíjasnak kell, de az extra igények jelentősen befolyásolhatják a döntést, illetve a havi utalandó összeget.

A megfelelő megtakarítási forma vagy termék kiválasztásában az NN Biztosító szakemberei évtizedes tapasztalatuk révén tudnak segítséget nyújtani: segítenek eldönteni, hogy a hagyományos vagy befektetési egységhez kötött biztosítás lesz-e az ideális, illetve utóbbinál az egyszeri díjas vagy a rendszeres díjas a jobb megoldás ahhoz, hogy a nyugdíjas éveinket hogyan és milyen minőségben töltsük el.

forrás: hvg.hu