2020.11.03

Indokolatlannak tartja a gépjármű-biztosítás 20 százalékos emelését a Magyar Autóklub

A Magyar Autóklub álláspontja szerint a gépjármű-felelősségbiztosítás 2021. évi díjainak megállapítása során a biztosítóknak figyelembe kellene venniük, hogy a gépkocsi-közlekedés a vírushelyzet miatt jelentősen csökkent.

Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben elfogadhatatlannak nevezi, hogy egyes biztosítók indokoltnak tartják a gépjármű-felelősségbiztosítások 20 százalékos emelését jövőre.

A szakértő rámutat: a díjak emelkedése bizonyos tekintetben indokolható, a kalkuláció azonban nem hagyhatja figyelmen kívül azt a körülményt, hogy a gépkocsi-közlekedés jelentős mértékben csökkent, amit az üzemanyagárak változása is jelez.

Ha a járvány miatti változásokat figyelmen kívül hagyják, szükség lehet a díjképzés vizsgálatára, amit a Magyar Nemzeti Bank a károkozói pótdíj kapcsán korábban már kilátásba helyezett – jegyezte meg.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a nyilvánosságra hozott díjak csak a 10 évnél idősebb gépkocsik üzemeltetőit érintik. A többinél a díjak megállapítása meg nem zárult le, ezeknél az autóklub szükségesnek tartaná az általa említett szempontok érvényesítését.

forrás: index.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunk segítségével, milyen kgfb díjakat ajánlanak Önnek a biztosítók a következő évre:
Kötelezőbiztosítás ajánlatok >>

Biztosítás fajta: 

  • Kötelező biztosítás
Vállalkozása van? Nézze át a biztosítását!
2020 november 19.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Vállalkozása van? Nézze át a biztosítását!

Vállalkozások tízezreinek érdemes felülvizsgálni a biztosítását ezekben a hetekben, és ha kell, december 1-éig felmondani azt, és újat kötni. Ha a járvány miatt szünetelteti a cég a tevékenységét, vagy megváltoztatja azt, akkor szükség lehet a biztosítás módosítására – figyelmeztetnek az alkuszok.

Az MNB adatai szerint az első félév végére 185 ezer vállalati vagyonbiztosítást kezeltek a hazai biztosítók, négy százalékkal többet, mint 12 hónappal korábban. E biztosítások közül 131 ezret kötöttek kis- és középvállalkozások. Hagyományosan ezen biztosítások közül sokat még mindig naptári évfordulóval kötöttek, ezeket legkésőbb az évfordulót megelőző 30. napon, tehát december 1-jéig lehet felmondani. A következő két hét tehát kiemelt időszak lesz a biztosítási alkuszoknak, akiknek nélkülözhetetlen szerep jut a vállalati vagyon- és felelősségbiztosítások egyedi, nehezen standardizálható, sokféle kockázat fedezetét érintő összeállításában, valamint az ezekre vonatkozó biztosítói ajánlatok versenyeztetésében – írja közleményében a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A vállalati biztosítások darabszáma az elmúlt években a gazdaság bővülését követve folyamatosan nőtt. Az egy szerződésre eső díjak azonban három év alatt jelentősen, több mint harminc százalékkal estek. Ennek oka egyrészt a digitalizáció miatt csökkenő adminisztratív költségek visszaesése, másrészt az erősödő piaci verseny. Ugyanis egyre több biztosító kínál folyamatosan szélesedő szolgáltatásokat. Bár a vállalati biztosításokat mindig célszerű az egyedi kockázatokat mérlegelve megkötni, egyes biztosítók standardizált, kedvezményes árazású csomagbiztosításokat is kidolgoztak kkv-k számára. Ilyen érintett vállalkozások például a borászatok, pékségek, trafikok, fodrászatok és kozmetikák is.

A koronavírus változást hozott

Számos vállalkozás kényszerült a koronavírus első és második hullámában szüneteltetni vagy megváltoztatni a tevékenységét. Fontos, hogy erről a változtatásról biztosítójukat is mielőbb tájékoztassák.

Különösen a megváltozott tevékenység okozhat problémát kár esetén – mondta Molnár László, a FBAMSZ elnökségi tagja. Hozzátette: ha például egy szálláshely-szolgáltatással foglalkozó vállalkozás házhoz szállított ételek készítésével kezd el foglalkozni, és a megváltozott tevékenységgel kapcsolatba hozható tűzeset történik, annak térítését a biztosító megtagadhatja. A kockázatok aránya eltolódik akkor is, ha egy üzem átmenetileg szünetelteti tevékenységét. A működéssel kapcsolatos károk kockázata csökken, ezzel párhuzamosan azonban elhúzódhat a telephelyen történt kár észlelése, és megnő például a vandalizmus és a betörés kockázata is. Szükségszerű tehát, hogy a változásnak megfelelően a biztosítási fedezetek is megfelelően módosuljanak – tette hozzá a szakértő.

Évente kell a felülvizsgálat

Akár biztosítóváltás lesz az eredménye, akár nem, a vállalati vagyon- és felelősségbiztosításokat célszerű minden évforduló előtt felülvizsgálni.

  1. A tapasztalatok szerint a legtöbb vállalkozásnak lehetősége nyílik csökkenteni biztosítási költségeit akár úgy is, hogy a megspórolt összeg egy részét arra fordítja, hogy a korábban nem fedezett kockázatokra kötött biztosításokkal optimalizálja eddigi biztosítási csomagját.
  2. A vállalkozások többsége dinamikusan változik akár egy év alatt is: növekszik a dolgozói létszám, új eszközök beszerzése történik. Ilyenkor aktualizálni kell az ingó értékek körét, és ellenőrizni a tényleges tevékenységgel összefüggő felelősségbiztosítási kört is – a vállalkozói felelősségbiztosítások egy részét bizonyos tevékenységeknél ma már kötelező megkötni.
  3. Ezzel egyidejűleg az ingatlanok újraépítési értékét is aktualizálni kell, egy egyszerű indexálás jelenleg nem feltétlenül követi az építési költségek jelentős emelkedését.

forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Oldalunkon vállalkozói biztosítás ajánlatokat is kérhet:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Kgfb nélkül: megjelentek a jövő évben érvényes fedezetlenségi díjak
2020 november 16.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Kgfb nélkül: megjelentek a jövő évben érvényes fedezetlenségi díjak

Nagyon drága mulatság lesz, ha valaki nem fizeti be a kötelező biztosítást, vagy ha az összeg valamilyen hiba miatt nem érkezik meg a biztosítóhoz.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) honlapján már megjelent a 2021-re vonatkozó fedezetlenségi díjtáblázat, ezeket a tételeket a felelősségbiztosítással nem rendelkező gépjárművek tulajdonosainak, üzembentartóinak kell fizetniük - hívta fel a figyelmet a szervezet szombaton.

A személygépjárművek esetében, gépjármű-kategóriától függően 560-1210 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken az autó nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel.

Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj a busz férőhelyszámától függően 840-5210 forint, tehergépkocsik esetében pedig a 4260 forintot is elérheti naponta.

Mintegy 90 ezer jármű volt biztosítás nélkül

A tavaly őszi adatok szerint az akkor 5,2 millió magyarországi gépjármű közül több mint 89,5 ezer, mintegy 1,7 százalék nem rendelkezett érvényes kgfb-szerződéssel. Ezek a tulajdonosok, illetve üzembentartók nem csak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ha ugyanis balesetért felelősek, akkor az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük.

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének.

A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére, így jelentős anyagi kockázatot vállalnak a kgfb-szerződéssel nem rendelkezők.

A szövetség ezért arra figyelmeztet: ha valakinek nem érkezik meg a befizetésre szolgáló csekk, vagy valamilyen okból nem történik meg a banki átutalás, illetve nem teljesül a csoportos beszedés, időben vegye fel a kapcsolatot biztosítójával és jelezze a problémát.

Nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól, ha a jármű hosszabb ideig nincs használatban. Akik hosszabb ideig nem használják járművüket és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő ideiglenes kivonás lehetőségével élhetnek - jelezte a Mabisz.

forrás: infostart.hu

CLB TIPP: Ne feledkezzen meg a kötelező biztosításáról! A CLB kalkulátorával könnyedén kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait a jövő évi kötelezőjére: Kötelező biztosítás ajánlatok >>

Indokolatlannak tartja a gépjármű-biztosítás 20 százalékos emelését a Magyar Autóklub
2020 november 03.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Indokolatlannak tartja a gépjármű-biztosítás 20 százalékos emelését a Magyar Autóklub

A Magyar Autóklub álláspontja szerint a gépjármű-felelősségbiztosítás 2021. évi díjainak megállapítása során a biztosítóknak figyelembe kellene venniük, hogy a gépkocsi-közlekedés a vírushelyzet miatt jelentősen csökkent.

Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben elfogadhatatlannak nevezi, hogy egyes biztosítók indokoltnak tartják a gépjármű-felelősségbiztosítások 20 százalékos emelését jövőre.

A szakértő rámutat: a díjak emelkedése bizonyos tekintetben indokolható, a kalkuláció azonban nem hagyhatja figyelmen kívül azt a körülményt, hogy a gépkocsi-közlekedés jelentős mértékben csökkent, amit az üzemanyagárak változása is jelez.

Ha a járvány miatti változásokat figyelmen kívül hagyják, szükség lehet a díjképzés vizsgálatára, amit a Magyar Nemzeti Bank a károkozói pótdíj kapcsán korábban már kilátásba helyezett – jegyezte meg.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a nyilvánosságra hozott díjak csak a 10 évnél idősebb gépkocsik üzemeltetőit érintik. A többinél a díjak megállapítása meg nem zárult le, ezeknél az autóklub szükségesnek tartaná az általa említett szempontok érvényesítését.

forrás: index.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunk segítségével, milyen kgfb díjakat ajánlanak Önnek a biztosítók a következő évre:
Kötelezőbiztosítás ajánlatok >>

Kgfb: ketyegő bomba? A CLB szerint év közben tovább drágulhatnak a díjak
2020 október 30.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kgfb: ketyegő bomba?

A CLB szerint év közben tovább drágulhatnak a díjak

Bombaként ketyeg, s év közben robbanhat a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díj – vélik a CLB biztosítási alkusz cég szakértői a novemberi, kampánynak már alig nevezhető kgfb-váltási időszak kezdetén. Az alkusz már a mostani díjhirdetéskor is átlagosan 10 százalék körüli drágulással számol, ám az MNB a díjszabások felülvizsgálatára szólította fel a cégeket, s ez év közben fog drasztikus változást, nem kizárt, hogy jelentős drágulást eredményezni.

Nyoma sem lesz idén év végén a régi nagy kgfb-kampányoknak, a legtöbb forgalomban lévő járműnek ugyanis már nem ekkor, hanem – a 2010-es új kgfb törvény értelmében – a vásárlás napján van a kötelező fordulója. Tehát a mintegy 1,1 millió, tíz évnél régebben vásárolt autók, kismotorok, utánfutók, egyéb rendszámozott járművek érintettek. Ezek tulajdonosai most nagyjából átlagosan 10 százalékos kgfb-díj drágulásra számíthatnak – kalkulálnak a CLB biztosítási alkuszcégnél.

KGFB évforduló díjak emelkedése

A többi, vagyis a 2010 óta vásárolt járműveknek - naponta akár több tízezer autónak – év közben van a fordulója, nekik különösen fontos lesz figyelni a díjakat. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis, egy év közben érkezett ombudsmani jogszabálymódosítási javaslat értelmében a díjszabások felülvizsgálatára szólította fel a biztosítókat. Az intézkedés első ránézésre örvendetes, hiszen így nem büntethetik a biztosítók extra magas díjakkal azokat, akik az előző évben kárt okoztak és nem lesznek extra magas tarifák a nagy teljesítményű, luxus, vagy extrém autókra sem – magyarázza Németh Péter, a CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója. Ezek az eddigi plusz tételek azonban valószínűleg szükségesek voltak a biztosítók eredményességéhez és a kgfb-rendszer stabilitásának fenntartásához, ezért vélhetően máshonnan fogják majd pótolni. Ez a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy ezt a kieső bevételt ráterhelik minden járműtulajdonosra. Annak ellenére, hogy ez most még mindössze logikus következtetésnek tűnik, Németh szerint nagy a valószínűsége, hogy ez lesz a megoldás a biztosítók számára. Az alkusz szerint ugyanis a biztosítói árszabások és a gépjármű javítói piac drágulása – alkatrészek, munkaerő, stb. – miatt nincs annyi tartalék a biztosítóknál, hogy ezt a kieső részt le tudják nyelni. Így aztán nem kizárt, hogy azt, amit mostanáig a kárt okozókkal és az extrém kategóriájú járművek tulajdonosaival fizettettek meg, most egy mindenkire érvényes egységes díjkorrekcióval fogják pótolni – latolgat a szakértő. Hogy így lesz-e, az majd év közben fog kiderülni, az MNB ugyanis 2021. július 1-től fogja kiemelten ellenőrizni ennek a bevezetését, addig egy átmeneti időszakra haladékot adott a biztosítóknak.

Németh szerint az MNB változtatás miatt most az évközi váltóknak is nagyon kell figyelniük, mert előre nem látható mértékű lesz a szórás, és aki nem reagál időben, az egy újabb évre be fog ragadni egy esetleges kedvezőtlenebb díjba. A CLB-nél januártól minden napot kgfb kampányként kezelnek és segítenek ügyfeleiknek eligazodni a naponta változó új díjak rendszerében - összegezte a CLB szakértője.

CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunk segítségével, milyen kgfb díjakat ajánlanak Önnek a biztosítók a következő évre:
Kötelezőbiztosítás ajánlatok >>

Biztosítási alkuszok szövetsége: drágulhat a kötelező biztosítás díja
2020 október 27.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Biztosítási alkuszok szövetsége: drágulhat a kötelező biztosítás díja

Akár 120 ezren is válthatnak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást az év végén a szakértől szerint. A biztosítások átlagdíja 35-40 ezer forint között lehet.

A november elején kezdődő év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány még az idén is több mint egymillió gépjárművet érint, közülük akár 120 ezren is váltanak majd kgfb-szerződést a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint.

A szövetség arra számít, hogy a biztosítók az előző évhez képest 5-10 százalékkal emelik a díjaikat, ezzel az éves átlagdíj személygépkocsik esetében 35-40 ezer forint közötti szinten áll majd be.

Felhívták a figyelmet arra, hogy ez az összeg jelentősen alacsonyabb az év közben váltók 60 ezer forint körüli átlagdíjánál, amit az év végi kampányban érintett autók speciális összetétele magyaráz. Január elsejével ugyanis jellemzően a 2010 előtt vásárolt gépjárművek üzembentartói válthatnak szerződést, ezeknek pedig a háromnegyede a legkedvezőbb, B10 bónuszfokozattal rendelkezik.

Magyarországon 2010. január 1-je óta a kgfb-szerződések esetében már nem a naptári év kezdete, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak. Míg korábban minden autós egységesen január elsején tudott szerződést váltani, azóta csak azok a járművek érintettek ezen a napon, amelyeknek 2010 óta nem változott a tulajdonosa. Az év végén forduló kgfb-szerződések aránya évről évre csökken, de még jelenleg is csaknem 1,1 millió gépjármű, köztük mintegy 650 ezer személygépkocsi tartozik ebbe a körbe - jelezte a biztosítási alkuszok szövetsége.

A január elsejére meghirdetett díjtarifákban jelentkezhet elsőként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elvárása, amely megszüntetné a szélsőséges, kárstatisztikával nem igazolható díjakat, és visszafogná a bonus-malus rendszert kiüresítő túlzott károkozói pótdíjakat - hívta fel a figyelmet Papp Lajos, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke.

Emiatt a biztosítók díjstruktúrája akár jelentősen is átalakulhat, így az idén mindenképpen indokolt elvégezni az egyes biztosítók díjainak összehasonlítását. Bár az érintettek folyamatosan szűkülő köre miatt az év végi kampány évről évre csendesebb, a várható változások miatt a jelenlegi kampányban emelkedhet azok aránya, akik a váltás mellett döntenek - mutatott rá a szakértő.

A biztosítók az idén is legkésőbb november 2-ig hirdethetik ki év végi tarifáikat. Az érintett ügyfelek ezt követően tudják majd összehasonlítani a piacon elérhető lehetőségeket a meglévő biztosítójuk által megajánlott díjjal, amelyet november 11-ig kell megkapniuk postai úton, vagy e-kommunikációs szerződés esetén e-mailben. A meglévő szerződés felmondására legkésőbb december elseje éjfélig van lehetőség, az új biztosítás kiválasztásának határideje ugyanakkor december 31-e - ismertette a FBAMSZ.

Forrás: hvg.hu

CLB TIPP: Kalkulálja ki kötelező biztosításának ajánlatát évfordulójakor weboldalunkon:
Kötelezőbiztosítás ajánlatok >>

Kárt tett a kertemben a szomszéd átkóborolt állata! Mit tehetek?
2020 október 26.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Kárt tett a kertemben a szomszéd átkóborolt állata! Mit tehetek?

Összetaposott virágoskert, megdézsmált veteményeskert vagy gyümölcsfa – előfordulhat, hogy a szomszéd telekről átszökött kutya, tyúk vagy más háziállat kárt okoz a birtokunkon. Mit mond ilyenkor a jog, mikor jár kártérítés?

Mi az elvárás az állattartótól?

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény szerint az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.

Mit jelent a jó gazda gondossága?

A jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).

Az állattartó kifejezetten gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról és szökésének megakadályozásáról.

Az állat szökésének megakadályozását célozza, ha olyan kerítéssel körbevett ingatlanban tartjuk az állatot, ahonnan nem tud elkóborolni, nem tudja magát kiásni és a szomszédba átszökni.

Természetesen azt is meg kell akadályoznia a gazdának, hogy a kutyája esetleg sétáltatás közben betérjen a szomszéd kertbe.

Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

Kivel szemben léphetek fel, ha a szomszéd kutyája a kertemben kárt tesz?

A Ptk. 6:562. § kifejezetten rendelkezik az állattartás körében okozott kárról és kimondja, hogy aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.

Az irányadó bírósági gyakorlat szerint az állat által okozott kárért való felelősség elbírálása során nemcsak a közvetlen felügyelettel, őrzéssel kapcsolatos feladatok ellátásának, hanem a tartás összes feltételének jelentősége van.

Mivel főszabály szerint minden károkozás jogellenes, ezért ha a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartásával okozati összefüggésben következett be a kára, úgy a károkozás jogellenessége a törvény által vélelmezett, és a károkozás jogellenességének hiányát – amikor a felsorolt kivételes esetekben a károkozás nem minősül jogellenesnek – az arra hivatkozó károkozónak kell bizonyítania.

A károkozás jogellenességét az alábbi négy körülmény zárja ki: a károsult beleegyezése a károkozásba, a jogos védelem, a szükséghelyzet, valamint a jogszabály által megengedett magatartás. Mindez azt jelenti tehát, hogy a kutyánk által okozott kár megtérítése alól csak nagyon szűk körben mentesülhetünk. Nem lesz elegendő hivatkozás azonban, hogy nem láttuk, hogy a kerítésen lyuk van, ahol a kutya kifér, és az sem, hogy azt hittük, a mi kutyánk nagyon rendesen viselkedik és eszébe sem jut, hogy átmenjen a szomszédba.

A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség is terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni. Ilyen kármegelőzésnek minősül például, ha az ingatlanunkat kerítéssel vesszük körbe és így biztosítjuk, hogy a szomszéd kutyája a kertbe ne tudjon bejutni.

A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani.

Köthető biztosítás a kutya által okozott kár miatt?

Lehetőség van arra, hogy a kutya gazdája felelősségbiztosítást kössön – általában az ingatlanra vonatkozó biztosítás keretében, mint kiegészítő biztosítást, – amely keretében nemcsak a gazdi, hanem az általa tartott állat által okozott kárt, így a szomszéd kertjében okozott kárt is megfizeti a biztosító. Természetesen a biztosító felé ez esetben igazolnunk kell, hogy mindent megtettünk a kár elkerülése érdekében (zárt kertben tartottuk, pórázon sétáltattuk, stb..)

Forrás: lakaskultura.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók lakásbiztosítási ajánlatait kalkulátorunkban és évfordulóval aktualizálja, vagy kösse át:
Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Sok magyar csak későn kap észbe
2020 október 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Sok magyar csak későn kap észbe

Százból 25 magyart ért már olyan káresemény, amikor jól jött volna a meglévőnél kiterjedtebb körű lakásbiztosítás. Bár sokan gondoskodnak otthonuk biztosítási védelméről, jó néhányan nem kezelik tudatosan szerződésüket, és nem követik figyelemmel, hogy pontosan mire is terjed ki a meglévő biztosítási csomagjuk - derül ki egy friss kutatásából.

A magyarok többsége kellő figyelmet fordít arra, hogy biztosítási védelmet alakítson ki az otthonában történő kellemetlen és váratlan helyzetekre a Groupama Biztosító országos, reprezentatív kutatása alapján.
A kutatásban résztvevők közül azonban minden negyedik ember arról számolt be, hogy történt már olyan káresemény, amely miatt úgy gondolták, hogy ha nem volt, érdemes lett volna lakásbiztosítást kötni, vagy ha volt is, szélesebb körű biztosításra lett volna szüksége. A legtöbben egy csőtörés, vagy beázás kapcsán jutottak erre a gondolatra, de sokan említették az üvegtörést, illetve a személyi sérüléssel járó baleset és a betegség kapcsán felmerült orvosi asszisztencia szolgáltatás is többeknek hiányzott már.

A biztosító statisztikái megerősítik ezeket a félelmeket, hiszen a viharkárok mellett a csőtörés, a beázás és az üvegtörés, ugyanúgy, ahogy a csonttörés vagy csontrepedés a leggyakoribb lakásbiztosítási káresetek közé tartoznak, melyekre összességében csak idén már több mint 5 milliárd forint kártérítést fizettek ki ügyfeleknek.

Nem elég csak megkötni

Nagy különbségek mutatkoznak azzal kapcsolatban is, hogy ránéznek-e az egyszer megkötött szerződésre. A válaszokból kiderült, hogy a lakásbiztosítással rendelkezők fele szokta valamilyen rendszerességgel felülvizsgálni a szerződését, harmaduk évente, a többiek viszont ritkábban szánják rá magukat erre a lépésre. Ennél talán még nagyobb probléma, hogy sokan egyáltalán nem tájékozottak a biztosítás részleteivel kapcsolatban: a szerződők negyede ugyanis nem tudja mire is nyújt védelmet a biztosítás.

A kutatásban megkérdezettek 16 százaléka elgondolkodott azon, hogy a járványhelyzet miatt aktualizálja a lakásbiztosítását, de ennek a körnek mindössze 5 százaléka jutott el a tényleges felülvizsgálatig. Az alacsony arány azért is meglepő, mert a kijárási korlátozás alatt minden ötödik ember lakásfelújításba vagy átalakításba kezdett.

Érdemes megfelelő időközönként frissíteni a lakásbiztosítást az élet-és vagyoni helyzethez igazodóan: elhagyni belőle azt, ami felesleges, és belevenni azt, amire valóban szükség van - mondta Budai József, az OTP Bank bankbiztosítási főosztályvezetője.

Tavasszal, a karantén idején minden negyedik válaszadó vásárolt értékes elektronikai cikket, jellemzően azért, hogy megfelelő feltételeket biztosítsanak gyermekeiknek a tanulásra, vagy a kikapcsolódásra. Az átalakítások, a beruházások sok esetben növelik az otthonok, az ingóságok értékét, amit érdemes a lakásbiztosítás frissítésével nyomon követni, hogy később ne érjen minket kellemetlen meglepetés - fogalmazott Gönczi Erika, a Groupama Biztosító bankbiztosítási főosztályvezetője.

Forrás: napi.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók lakásbiztosítási ajánlatait kalkulátorunkban és évfordulóval aktualizálja, vagy kösse át:
Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Nagy változás jön a kötelező biztosításoknál, itt az MNB javaslata
2020 szeptember 25.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Nagy változás jön a kötelező biztosításoknál, itt az MNB javaslata

Az MNB az extrém nagyságú díjak mellett a KGFB károkozói pótdíj túlzott mértéke ellen lép fel, ez ugyanis kiüresítheti az ügyfelek számára átlátható bonus-malus rendszer kockázatalapú díjazását. A szélsőséges károkozói pótdíjak mérséklése önmagában nem növeli meg a KGFB díjakat. Az idei I. félévben a járvány miatt kevesebb volt a járműkár, jobb volt a biztosítók eredménye az üzletágban. Ez és a verseny várható növekedése is a díjemelkedések ellen hat.

Az elmúlt napokban alaposan megmozgatta a szakmai közvéleményt két, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (KGFB) vonatkozó hír. Szeptember 11-én előbb az MNB tette közzé a KGFB díjtarifák felülvizsgálatára felhívó körlevelét, majd szeptember 15-én az Alapvető Jogok Biztosa közölte, hogy a KGFB díjak megállapításáról szóló rendelet módosítását kezdeményezi. Bár az MNB közleményben fejtette ki a körlevél kiadásának célját, azóta többféle interpretáció látott napvilágot.
A KGFB-t mindig is kiemelt figyelem övezte, alapvetően két ok miatt. Egyrészt a hazai biztosítási piac kiemelt terméke, hiszen a teljes biztosítási díjbevétel számottevő részét (2019-ben 20%-át, 230 milliárd forintot) adja. Ezen túl a jogszabályban rögzített kötelező jelleg miatt a lakosság széles rétegét, jelenleg mintegy 5,6 millió ügyfelet érint. A termék kockázataival is kitűnik a többi biztosítás közül: a díjak meghatározását nehezítik például a nemzetközi vagy az előre nehezen kalkulálható személyi sérüléses károk. Ezek rendezése hosszan, akár tíz évnél tovább is eltarthat. Utóbbiaknál megjelenik a tartalékolási kockázat is, azaz, hogy a biztosító mekkora összeget tegyen félre a károk végső kifizetésére.

E bizonytalanságok miatt is ciklikusság jellemzi a KGFB piacot: a biztosítók számára nyereséges időszakot nemritkán veszteséges évek követik. A 2010-es évek elején ez odáig fajult, hogy a nem-életbiztosítási termékek esetében gyakran alkalmazott mérőszám, a kombinált mutató jóval 100% fölé emelkedett. A 2012-ben látott 122%-os kombinált mutató például azt jelentette, hogy a biztosítók átlagosan minden 100 forint díjra, 122 forint kárt és költséget fizettek ki. A KGFB-piac 2016-ra konszolidálódott.

A jelentős kockázatok csökkentésére dolgozta ki az MNB biztosítási statisztikai koncepcióját. Ennek a honlapon közzétett adatok bővítése mellett legfőbb célja a Központi KGFB tételes adatbázis (KKTA) létrehozása volt, mely a 2011-es évre visszanyúló, tételes szerződés- és káradatok révén a korábbiaknál szorosabb felügyeleti monitoringot, mélyebb elemzések készítését teszi lehetővé.

Az MNB célul tűzte ki, hogy a biztosítókat is segítse a KKTA. Hosszas egyeztetés után, 2019 decemberétől a KKTA adatszolgáltatást teljesítő biztosítók összessített adatokat kérdezhetnek le, ezzel támogatva saját díj- és tartalékszámításukat. Az adatvisszaadás enyhíti a kisebb állománnyal, kevesebb tapasztalattal rendelkező intézmények problémáját is: a hiányos adatok, statisztikák miatt nagyobb bizonytalansággal, magasabb biztonsági pótlékkal kalkulálják díjaikat, ezáltal magasabb a díjuk.

E jelenség elsősorban a nem lakossági gépjárműveknél, például a buszok, vontatók vagy a pótkocsik díjváltozásánál jelentkezhet. Az ún. kiárazás azt jelenti, hogy megfelelő kárstatisztikai megalapozás nélkül olyan magas díjat ajánl a biztosító, amelyért egyetlen szerződő se fog biztosítást kötni. Emiatt egy adott csoport nem, vagy csak a paramétereihez képest sokszoros áron talál megfelelő számú ajánlatot. Ez ellentétes a KGFB jogszabályban előírt kötelező jellegével, ami, mint piaci magatartás, mindenképp kifogásolható.

Szintén időről időre felbukkan a különböző, különösen a károkozói pótdíjak ügye is. Az MNB-hez is több fogyasztói beadvány érkezett erről, melyekben az ügyfelek a pótdíj mértéke mellett a figyelembe vett időszak hosszát (hány éven belül okoztak kárt) és azt is kifogásolták, hogy bár megtérített kár mellett a bonus-malus besorolásuk nem változik, a károkozói pótdíj mégis vonatkozik rájuk.

Az MNB a fenti problémák megoldására pár napja körlevelet adott ki a biztosítóknak. Ennek végrehajtásával a piaci szereplők maguk intézkedhetnek a jogszabályi megfelelés érdekében. A biztosítási törvény ugyanis kimondja, hogy a nem-életbiztosítási termékek (így a KGFB) esetében a díjkalkulációnak tartalmaznia kell többek között a felhasznált kár- és kockázateloszlásokat vagy egyéb statisztikákat. Vagyis a biztosítónak számításokkal szükséges alátámasztania a díjszámítást. Az esetek döntő többségében ezen előírásnak megfelelnek a biztosítók, a KKTA-ból elérhető adatok azonban lehetővé teszik, hogy a korábban adathiány miatt nem teljesíthető számszaki levezetést is elvégezzék. Az MNB a körlevél előkészítése során a piaccal, és azt az észrevételek figyelembevételével véglegezte.

Az MNB körlevelével többek között a károkozói pótdíjak kockázat alapon történő meghatározását szorgalmazza a kiárazási szándék helyett, összhangba hozva a bonus-malus rendszerrel. Piaci elemzésünk alapján a pótdíj mértéke bár 50% körül sűrűsödik, de nagyon széles skálán, 10% és 400% között mozog. E nagy szórás is kérdéseket vet fel a kockázati megalapozottságot illetően, de egyéb probléma is felmerül. Az alapdíj többszörösét (két-háromszorosát) kitevő pótdíjak alkalmazása a teljes kockázatalapú díjkalkulációt felülírhatja, kiüresítheti a - széles körben ismert, egyszerűen értelmezhető - bonus-malus rendszert. A nagymértékű károkozói pótdíjak így gyengítik a rendszer érthetőségét, átláthatóságát, ami növelheti a fogyasztói kockázatokat, s gyengítheti a biztosításokba vetett közbizalmat is.

Egyes sajtócikkek azt sugallják, hogy a károkozók agresszív és felelőtlen sofőrök, a károkozói pótdíj viszont elrettentő erővel bír. Leszögezendő, hogy a károkozók döntő többségére ez nem jellemző. A KGFB lényege, hogy károkozás esetén megtéríti a vétlen fél kárát, a károkozó „büntetése” pedig a következő időszakok magasabb díja. Súlyos gondatlanság (pl. ittas vezetés) esetén a biztosító bár fizet, de azt a károkozótól visszakéri (regresszálja). Az alacsonyabb mértékű károkozói pótdíj nagy valószínűséggel nem tenné felelőtlenebbé a vezetők viselkedését az utakon, így nem növelné a kárgyakoriságot sem.

A teljes biztosított állományra vonatkozó kárgyakoriság egyébként az utóbbi években folyamatosan csökkent: a 2016-os 3,33%-ról 2019-re 2,97%-ra esett vissza. A magasabb pótdíjak elsősorban az elrettentést, „kiárazást” szolgálják, tényleges kötés vélhetően csak kis számban történik ilyen áron, a többség olcsóbb megoldást keres. Könnyen belátható, hogy az ügyfelek csekély részét érintő pótdíjban történő változások a többi ügyfél díjára is csekély mértékben hathat, miközben egyéb hatások valóban jelentősen befolyásolják a díjakat mind fölfelé, mind lefelé. A díjak változására sokkal nagyobb hatással van a károk gyakoriságának és nagyságának változása, utóbbin keresztül például az alkatrészárak és a szervizdíjak emelkedése.

A hatást tovább enyhítheti a biztosítók közötti verseny, hiszen az is előfordulhat, hogy a kieső díjbevételt nem, vagy csak részben hárítják át az ügyfelekre. Ez azért is igaz, mivel 2020. I. félévében a pandémiás korlátozások hatására rekord alacsonyan alakultak a KGFB károk, s így a biztosítók KGFB eredménye igen kedvezően alakult
Szintén a díjemelés ellen hat az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) által idén júliusban kiadott állásfoglalás, mely szerint a biztosítóknak külön-külön szükséges értékelni termékeiket a pandémiás helyzet szempontjából, például megfelelő fedezetet biztosítottak-e megfelelő áron. Az értékelés eredménye az adott termék átszabásához is vezethet, de felmerülhet például a kármentességi bónuszok növelése vagy akár a biztosítási díjak visszatérítése is.

Mint láttuk a hazai KGFB piacon - egyébként összhangban az európai példákkal - jóval a megszokott szint alatt alakult a kárráfordítás, így érdemes átgondolni, hogy az EIOPA által javasolt lépések közül melyek lehetnek relevánsak a hazai piacon. Figyelembe veendők a KGFB termék sajátosságai, mint például a hosszú kárkifutás, illetve a pandémiás hatás tartóssága vagy éppen egyszeri volta. Mindenesetre az idei, várhatóan kedvező káralakulás határozza majd meg a jövő évi díjemelések mértékét.

Összességében az MNB lépéseinek célja a biztosítók KGFB díjkalkulációjának finomítása, ami a jogszabályi megfelelés támogatása mellett a veszélyközösségen belüli egyensúlyt is megteremtheti és a versenyt is élénkíti.

Forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Kalkulálja ki kötelező biztosításának aljánatát évfordulójakor weboldalunkon: Kötelező biztosítás ajánlatok >>

Karanténból a nyeregbe
2020 szeptember 25.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Karanténból a nyeregbe

Várhatóan nő az igény a kerékpárokra köthető biztosításokra.

A felnőttlakosság ötöde fedezte fel magának a kerékpározás előnyeit a koronavírus első, tavaszi hulláma idején. A honi „biciklihelyzet” feltérképezését segíti a Groupama Biztosító legfrissebb reprezentatív felmérése, melyből az is kiderül, hogy bár félelem vagy szükség szülte a használatot, sokan rajta maradnak továbbra is a „szeren”. Az ország lakosságának egyötöde határozottan azt állítja, hogy a koronavírus tavaszi hullámának időszaka alatt többet kerékpározott, mint korábban, és a tavasszal kerékpárra „átnyergelt” felnőttek 80 százaléka azt tervezi, hogy a jövőben is többet használja majd ezt a közlekedési eszközt. Főleg sportolásra, kikapcsolódásra, illetve munkába járásra.

Lehet újrakezdeni
Sokan most határozták el azt is, hogy egy új kétkerekűt vásárolnak, vagy rendbe hozatják a meglévőt: minden harmadik kerékpárosnál felmerült, hogy a következő időszakban beruház egy új biciklibe, és sokan tervezték, hogy a meglévő járművüket felújítják.

A nagy visszatérő
Ilona „nagy visszatérőnek” számít, míg korábban alakja megőrzéséhez vette igénybe a kétkerekűt, legújabban a társaság kedvéért és az egészség megőrzése céljából vásárolt új bringát. – Igaz, hogy sokkal többet is tud, nem olyan falusi bike, mint az előző volt, de nem ez a lényeg, hanem hogy kiadós túrákat is tudok vele tenni gond nélkül a barátaimmal – fogalmazza meg. A biztonságra is ügyel, a hétvégén regisztráltatta járművét a 20. Bükki Kerékpáros Teljesítménytúra alkalmából tartott helyszíni lehetőséget kihasználva.
Bizonyos értelemben Dávid is újrakezdőnek számít, ám ő egyenesen műfajt váltott: elektromos kerékpárra nyergelt át. Érték ugyan pikírt megjegyzések, melyek az ereje elfogyására igyekeztek célozni, de egyáltalán nem törődik ezekkel. – Valójában az új járgányt is maxon használom, csak így sokkal nagyobb távokat tudok megtenni és olyan helyekre felmászni, ahová eddig csak a bringát tolva sikerült – összegzi az előnyöket. Kirándulni persze „e-nélküli” partnerekkel is nyugodtan tud, legföljebb kicsit visszafogja magát. Tekintettel arra, hogy a másfél milliót üti a bringa ára, természetesen biztosítással is rendelkezik.

Biztosítva
A több kerékpározás közvetlenül hozzájárul az értékesebb kerékpárok elterjedéséhez, illetve a meglévők is felértékelődnek a tulajdonosaik szemében – mutat rá az idézett felmérés. Az előrejelzések alapján várhatóan nő az igény a kerékpárokra köthető biztosítások iránt, az újdonsült kerékpárosok 15 százaléka gondolkozik ugyanis a közeljövőben egy speciálisan erre a közlekedési eszközre vonatkozó biztosítás megkötésén.

Biztosítási védelem kialakítása több módon is megvalósítható, például a lakásbiztosítás kiterjeszthető kerékpárra és kerékpárosra vonatkozó védelemmel is. Az alapcsomaghoz tartozó baleset-biztosítás mellett választhatóak olyan kiegészítő biztosítások is, melyek például segítséget nyújtanak, ha a kerékpár baleset következtében megsérül, de van megoldás az autóról történő lopásra is. Aki sokat bringázik, feltétlenül érdemes magánemberi és hobbisportolói felelősségbiztosítást is kötnie.

Forrás: boon.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosításnak évfordulójakor ne felejtse el a kerékpár kiegészítő biztosítást sem! Kalkulálja ki weboldalukon az Ön számára ideális ajánlatot: Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Rosszul járhatnak a kármentes autósok az új kgfb-szabályozással
2020 szeptember 21.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Rosszul járhatnak a kármentes autósok az új kgfb-szabályozással

Valakinek meg kell fizetnie az okozott károkat. Ha nem szedhetnek be a károkozó autósoktól több pénzt a biztosítók, akkor a kármentesek fizethetnek magasabb díjat - ezt várják a károkozói pótdíj mérséklésétől a piaci szereplők - derül ki a Napi.hu-körképéből.

Átírná a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az ombudsman is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) eddigi árazási gyakorlatát. A hatóságoknak az úgynevezett károkozói pótdíj szúrja a szemét, amellyel a biztosítók az elmúlt egy vagy több évben kárt okozó autósokat büntetik.
A pótdíj általában egy szorzó, amellyel az alapdíj akár többszörösére is emelheti a biztosító a biztosítás tarifáját, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az az autós, aki kármentesen küzdötte fel magát A0-ból például B6 osztályba töredék annyiért találhat biztosítást, mint az, aki B8-as volt, de egy káresemény miatt visszacsúszott B6-ba. A több kárt is okozó sofőrök szorzója egyes cégeknél akár ötszörös is lehet, ezzel a biztosítók azt akarják elérni, az ilyen autósok menjenek inkább a konkurenciához.

Az MNB-nek nem tetszik
Az MNB most új körlevelében két igényt fogalmazott meg a biztosítókkal szemben. Az egyik az volt, hogy ne árazzanak ki bizonyos gépjármű-típusokat arra hivatkozva, hogy nincs elég adatuk, hiszen a rendelkezésükre áll most már a Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA), amely 2011-től tartalmazza a szerződés- és káradatokat. Eddig előfordult, hogy a biztosítók bizonyos gépjármű-szegmenseket irreálisan magas árakkal próbáltak távol tartani maguktól, mert nem volt elég adatuk - így nem kötöttek kgfb-t például vontatókra, buszokra, de volt, ahol a robogósokat, motorosokat is kilistázták.

A másik igény a károkozói pótdíjjal kapcsolatos és egybevág az ombudsman elvárásaival. Az MNB szerint a kárstatisztikától elszakadó, nem jó gyakorlatnak minősülnek a túlzott, akár a kgfb-alapdíj két-háromszorosát is kitevő károkozói pótdíjak. Ezek ugyanis felülírhatják a teljes kockázatalapú díjkalkulációt, s végső soron kiüresíthetik a bonus-malus rendszert. Ugyanilyen problémák merülhetnek fel az egyéb (taxis) pótdíjaknál is.

Míg az MNB a biztosítóktól vár önmérsékletet, az ombudsman a jogszabályalkotóknál kopogtat, hogy maximálják az ilyen pótdíjak mértékét a megfelelő jogszabályokban. Akár lesz jogszabály-módosítás, akár nem, 2021. január 1-jétől a biztosítóknak már az új MNB-elvárások alapján kellene tarifát hirdetniük, 2021. július 1-től pedig komolyan a körmükre néz majd az MNB, és kárstatisztikákkal kell bizonyítaniuk, mennyire megalapozottak a meghirdetett tarifáik.

Áremelkedést hoz a pótdíj csökkentése
A lapunk által megkeresett piaci szereplők többsége diplomatikusan úgy nyilatkozott: jelenleg vizsgálja az MNB körlevelét, illetve várják a jogszabály módosítását, és annak megfelelően lépnek majd.

A kgfb-törvény szerint az új tarifákat 60 nappal a hatályba lépés előtt kell meghirdetni, vagyis a jövő január 1-jei díjakat 2020. november 1-ig kell nyilvánosságra hozni. Lehetséges persze, hogy ennél korábban megjelennek az új tarifák. Az szinte biztos, hogy ezúttal a piaci szereplők többsége kénytelen lesz új díjakat hirdetni, a vitatott károkozói pótdíjat ugyanis jóformán mindenki alkalmazza.

"A legtöbb biztosítónál létezik ez a pótdíj, mi is alkalmazzuk" - mondta Tóth Sándor, a Köbe KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület értékesítési igazgatója. Ennek pedig egyszerű a magyarázata: ha a biztosítók többsége bünteti a károkozó autósokat, akkor a maradék is kénytelen ezt tenni, ellenkező esetben pillanatok alatt begyűjtheti az összes károkozót. Márpedig ha az előző években figyelmetlenül, agresszívan, másoknak kárt okozva vezető sofőrök elszaporodása miatt egy biztosítónál romlani kezdenek a kárstatisztikák, akkor a cég nem tehet mást, mint megemeli a többi autós díját is, hogy fedezni tudja a károkat, vagyis általánosságban véve emelkedni fog nála a kötelező biztosítás ára.

A Generali Biztosító Zrt. szakértői szerint a díjak jövőbeni alakulása attól függ majd, hogy a bonus-malus szabályozást hogyan alakítják ki. Önmagában a károkozói pótdíj csökkentése vagy megszüntetése azt jelentheti, hogy a kármentes ügyfelek tapasztalhatnak díjemelést, ők lehetnek ennek a kezdeményezésnek a károsultjai, mert a károkozó ügyfelek magasabb díjszükségletét ők fogják részben átvállalni. Emellett a kárgyakoriság emelkedésére is számít a cég, mert nincs visszatartó és az óvatos közlekedésre ösztönző ereje károkozás esetén a kgfb-díjak súlyosabb emelkedésének.

Az alkuszok szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy mégsem emelnek díjat a biztosítók - erről számolt be az Azénpénzem.hu. A károkozói pótdíj összességében nem akkora nagyságrend, miről ne tudnának a biztosítók lemondani, annak érdekében, hogy a fogyasztói panaszok ne nőjenek, inkább az ügyfelek bizalma erősödjön.

Hányan fizetnek pótdíjat?
Az MNB adatai szerint a kgfb-szerződések állományában az átlagos kárgyakoriság 2019-ben nem egészen 3 százalékos volt, a leginkább érintett személygépkocsis körben azonban az arány ennél kicsit magasabb, 3,21 százalékos lett. Mivel vannak biztosítók, amelyek 2-3 évre vagy akár hosszabb időszakra visszamenőleg is büntetnek, jelenleg legfeljebb körülbelül minden tizedik, de legalább minden huszadik autóst érintheti a károkozói pótdíj.

A biztosítók gyakorlata ebben eltérő. Van olyan cég, amelyik csak az előzményszerződést nézi, és ha ott talált káreseményt, akkor büntet, mindegy, hogy az adott kár hány éve történt meg. Mások 3-5 évre visszamenőleg vizsgálják meg az összes káreseményt, és róják ki a pótdíjat. Az az autós, aki többször is okozott kárt saját hibájából, extra magas, akár ötszörös szorzóval is számolhat egyes biztosítóknál.

Az Uniqa Biztosító Zrt. például három évet néz visszamenőleg, és egy kár esetén a díjszorzó kétszeres, három vagy annál több kár esetén pedig háromszoros. A Köbe az előzményszerződést nézi, és ha ott talál káreseményt, azt veszi figyelembe. A Groupama Biztosító Zrt.- nél a szorzó értéke személygépjárműveknél 0-100 százalék között változik a bonus-malus osztálytól függően, és három évre szól, nem személygépjárműveknél a mértéke egységesen 33 százalékos.

A Generalinál a pótdíj mértéke 150 százalék. A károkozást öt évre visszamenőleg vizsgálják, meglévő ügyfelek esetén akkor alkalmazzák, ha ebben az időszakban két, vagy több kárt okoztak, máshonnan érkező ügyfelek esetén már egyetlen kár esetén is van pótdíj. Vannak biztosítók, ahol alacsonyabb a szorzó, az Aegon Biztosító Zrt. három évet néz vissza, és 50 százalékos a pótdíj, a K&H Biztosító Zrt. pedig csak egy évet vizsgál, és 10-25 százalék közötti büntetőszorzót alkalmaz.

Forrás: napi.hu

Oldalak