Az IoT (Internet of Things) minden egyes iparágban egyre inkább teret nyer, az egyik leglátványosabb változást azonban várhatóan a biztosítási szegmensre gyakorolja majd, különösen ami a különféle okos kiegészítők (okosórák, karkötők, alvásfigyelők, stb.) alkalmazását illeti.

Az IoT-t egyre kevésbé kell magyarázni, de talán legegyszerűbben úgy lehetne leírni, hogy egyedi azonosítóval rendelkező eszközök olyan hálózata, melyek között emberi beavatkozás nélkül áramolnak az adatok. Mára a biztosítás világában sem idegen fogalom, a különféle autótelemetriára épülő konstrukciók is így működnek, csak hogy a legelterjedtebb megoldást említsük. A következő lépést az intelligens kiegészítők jelentik, mint amilyenek az alapszintű diagnosztikai funkciókkal rendelkező fitness-csuklópántok, vagy a valamivel komplexebb alvásfigyelők, sőt lassanként a komolyabb, orvosi kaliberű diagnosztikai funkciókkal felvértezett kiegészítők bevonására is megtörténnek az első lépések. Ezeknek az eszközöknek a közös nevezője, hogy jellemzően egyetlen életmódbeli sajátosság kiszolgálására készültek, ezáltal önmagukban igen korlátozott képességekkel rendelkeznek. Egyéb, más módokon, esetleg más típusú eszközökből kinyert, sőt más felhasználóktól begyűjtött adatokkal kiegészülve illetve összevetve azonban elképesztő potenciál rejlik bennük. Úgy is fogalmazhatnánk, a fentiek alapján előálló adatmennyiség kifinomult analitikai rendszerrel párosítva új dimenziókat nyit meg a döntéssegítő mechanizmusok területén. 

Valójában a hálózatra kötött okos kiegészítőknél kevés dolog példázza jobban, hogy voltaképpen mi is az IoT és mire képes. A biztosító első kézből, magától az ügyféltől származó adatok alapján elemezheti a kockázatokat, nincs semmilyen trükközés, nincsenek sztenderd orvosi vizsgálatok, és a különféle kockázati faktorok változásairól, azok trendjeiről is azonnal tudomást szerez. Ez egyfelől nagyobb hatékonyságot és rugalmasságot kölcsönöz számára a biztosítási konstrukciók kialakításában, de ami talán még fontosabb, eddig példátlan interaktív szerepkört engedélyez számára. Utóbbi szerepét semmiképp sem szabad lebecsülni, a biztosító lényegében rendszeres, közvetlen kapcsolatba kerül az ügyféllel, teljesen személyre szabott ajánlatokkal, valóban hasznos tanácsokkal keresheti fel, sőt kézzelfogható előnyöket és hátrányokat kommunikálhat felé. 

Az eredmény: teljesen perszonalizált ügyfélélmény, csökkenő kockázatok az ügyfél számára, nagyságrendekkel jobb kockázatkezelés és lojalitásnövelés a biztosító szempontjából.

Milyen eszközök jöhetnek szóba? A valóságban az eddig említettek csak a diagnosztikára alkalmas elérhető eszközök kis szeletét jelentik. Jelenleg a piacon már elérhető megoldásokat és a többnyire még csak prototípusként létező termékek összességét nézve három nagy csoportot különböztethetünk meg. Az elsőbe (Wearables – „Hordhatók”) tartozókkal találkozhatunk a leggyakrabban az intelligens kiegészítőket hallva, ezek az okosórák, csuklópántok, intelligens szemüvegek vagy épp kontaktlencsék. A második csoport sem idegen (Nearables – „Közeli kapcsolatot igénylők”), ezek esetében nem szükséges a közvetlen fizikai kapcsolat, sőt kifejezetten nagy távolságokból is működnek. A harmadik csoport tagjai (Hearables – „Hallgathatók) egyelőre inkább csak koncepció szinten létező megoldások, de egyre gyakoribb szereplői a különféle technológiai kiállításoknak, vásároknak. Ezek lényegében speciális fülhallgatók, melyek egyfelől élettani jellemzők mérésére is alkalmasak, továbbá közvetlen audio visszacsatolást tesznek lehetővé, amellett, hogy együttműködnek más intelligens kiegészítőkkel is.

A fenti típusú készülékekkel kapcsolatban gyakran elhangzó „koncepció” illetve „prototípus” szavak megtévesztők lehetnek, korántsem jelentik azt, hogy érdemes az iparág szereplőinek kivárásra, az egyes technológiák beérésére játszani. Az intelligens kiegészítők globális piaca 2020-ra átlépheti a 11.6 milliárd dolláros bevételt a legfrissebb várakozások szerint, évente hozzávetőlegese 25%-os növekedést produkálva. Érdemes tehát felkészülni, és nem csak az új termékkoncepciók szintjén, hanem a teljes biztosítási értékláncot tekintve.

A folyamatosan áramló információk elsődleges hatása az új alapokon nyugvó fogyasztói szegmentáció megjelenése lesz, egészen más elgondolások mentén, minden eddiginél részletesebben lehet majd a potenciális és meglévő ügyfeleket célcsoportokba rendezni. Ez természetesen célzottabb kommunikációt is igényel majd, ami első ránézésre nagyobb erőforrás igényű, azonban a konverziós rátája is lényegesen magasabb lesz. 

A manapság még kuriózumnak tűnő, iparágakon átívelő együttműködések mindennaposak lesznek, létrejöhetnek kizárólagos kooperációk, melyben az egyes biztosítók egy tech cég terméke mellett teszik le a voksukat, kölcsönösen támogatva egymás brand értékeit. A klasszikus konstrukciók háttérbe szorulásával a rugalmas biztosítási formák és díjak előretörnek, aminek határozott keresletnövelő hatása lehet, hiszen nem igényelnek hosszú távú fix elköteleződést az ügyfelek részéről. Ehhez kapcsolódóan a különféle jutalamazó-büntető rendszerekkel is számolni kell, ezek hatására a felhasználó feje fölött nem csak egy időben távolinak érzékelt fenyegetésként jelenik meg a helytelen életmódból fakadó veszély, hanem közvetlenül, azonnal a pénztárcáján érezheti annak következményeit, ha nem változtat az életvitelén.

A már említett perszonalizált ügyfélélmény is megkerülhetetlenné válik, az egyes célcsoportok számára külön szabályrendszerek és módosítási protokollok vezethetők be, amik nem csupán a napi ügyfélkapcsolati munka jelentős részét, de a vállalati döntéssegítési mechanizmusokat és a kockázatkezelést is automatizálhatják. Nagy előrelépés várható a visszaélések kiszűrésében is, illetve kárigények bejelentésének és kivizsgálásának módjában is, ahogy a klasszikus eszközök mellett már digitális audió, videó és képanyagok is használhatókká válnak, s melyek ne feledjük, automatikusan, fogyasztói közreműködés nélkül érkeznek a rendszerbe.

A jelenlegi állás szerint a biztosítás világa jelentős fordulat előtt áll, melynek megkerülhetetlen szereplői lesznek az intelligens kiegészítők. A szép új világ azonban óriási kihívások elé állítja az iparág szereplőit, nem mindegy ugyanis hogyan elemzik majd az új típusú, óriási tömegben előálló adatokat, sikerül-e levonni a megfelelő következtetéseket, gondoskodni a megfelelő adatbiztonságról, illetve alapjaiban átformálni az üzleti és ügyviteli modelleket, csak hogy a legkézenfekvőbb példákat említsük. Kimaradni azonban nem lehet. A lemaradók nem csak óriási lehetőséget szalasztanak el piaci részesedésük növelésére vagy új célcsoportok bevonására, hanem a szó legszorosabb értelmében fennmaradását kockáztatja az, aki nem tud megfelelni az új világ elvárásainak. Hogy ez kettő, tíz, vagy huszonöt év alatt következik be, az lényegében teljesen mindegy.

Forrás: Biztosítási Szemle