CLB

A biztosítók tavaly novemberben jelentették be, hogy 2015-höz képest az idén lényegesen magasabb kötelező biztosítási díjjal kell számolniuk a fuvarozóknak. Sok cég 100 százalékos díjemelkedésről számolt be a NiT Hungary felmérésben , a lapunknak nyilatkozó szakértő és ágazati szereplők szerint azonban olykor ennél is nagyobb mértékű a díjemelés, ami ellehetetleníti a kisebb vállalkozásokat. A helyzeten a baleseti adó eltörlése segíthetne.

Tavaly szembesültek azzal a fuvarozók, hogy a biztosítótársaságok jelentősen megemelték a kötelező biztosítási (kgfb) díjakat. A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) tagjainak körében végzett felmérése szerint a 3200 megkérdezett vállalkozás fele 10-50 százalék közötti, egynegyede ennél magasabb, 100 százalék feletti díjemelkedésről számolt be. Míg 2010-ben egy nyerges vontató éves kgfb-díja 250 ezer forint körül volt, a jelenlegi díj – kármentesség esetén – 400-600 ezer forint között alakul, de kárelőzmény nélküli új belépőnek már 800 ezer forint a vontatóra adott legkedvezőbb tarifa.

Évente 1,5 millió
Az áremelkedés különösen a kisebb vállalkozásokat érinti súlyosan, a megnövekedett költségeket ugyanis nem tudják beépíteni a fuvardíjakba, kigazdálkodni pedig nem tudják. Nagyságrendileg kétszáz százalékos díjemelkedést tapasztalt a Piac&Profitnak neve elhallgatását kérő nyilatkozó másik fuvarozócég vezetője is – de van olyan járművük is, amelynek már volt koccanása, és ebben az esetben 400 százalékkal emelkedett meg a díjtétel. Mint elmondta, az eddigi 300-400 ezer forintos éves díj helyett már 1,5 millió forintra is tehető így az éves teher, amelyet nem tudnak kigazdálkodni. A fuvardíjak emelése nem életképes megoldás a piacon, ugyanis a megbízók, az üzemanyagárak csökkenésével együtt éppen a fuvardíjak csökkentését szeretnék elérni. A fuvardíjból származó bevételek azonban most csak a fenntartáshoz elegendőek, a használatból eredő értékcsökkenés ellensúlyozására, – vagy akár fejlesztésre, új gépjármű beszerzésére – már nem marad forrásuk. Ezen nem segítene az sem, ha esetleg pályázati forrást vennének igénybe új járművek beszerzésére, hiszen sok esetben az ehhez szükséges önerőt akkor sem tudnák kifizetni, ha lennének a közúti szolgáltatásokra dedikált uniós források.

Így viszont sok cégnél maradnak a régebbi járművek, amelyekre magasabb kockázati tényezőként tekint a biztosító – és így a kötelező biztosítás díja is magasabb. A fuvarozócég vezetője szerint már az is óriási könnyebbség lenne, ha a kormányzat által kivetett harminc százalékos baleseti adót eltörölnék. Addig is azzal próbálkoznak, hogy figyelik a fordulónapokat és nem flottaként – mivel a kedvezményeket úgy is eltörölték, – hanem egyenként biztosítják a járműveiket, így próbálva meg minden egyes autóra megtalálni a legkedvezőbb konstrukciót.

Nem csak az alapdíj emelkedett
„Bár az egyes biztosítóknál óriási a szórás, de a fuvarozók akár 3-400 százalékos emelkedést is tapasztalhattak 2016-tól” – hangsúlyozta lapunknak Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. A rendkívüli mértékű drágulás okát a szakember szerint csak részben találjuk meg az alapdíjak emelkedésében – amelyek önmagukban is csaknem a duplájukra emelkedtek. „A tapasztalt díjemelkedés jelentős részét a flottakedvezmények visszaszorulása, illetve egyes esetekben eltörlése jelenti. Míg korábban a több gépjárműves vállalkozások jelentős díjkedvezményekben részesültek, addig ezek mára megszűntek, de komoly mértékben nőtt a biztosítók által kirótt kockázati felár is a tehergépjárművekre, nyergesvontatókra” – hívta fel a figyelmet a szakember. Sok cég ráadásul tavaly „bennragadt” a biztosítójánál, nem éltek a váltás lehetőségével, hiszen ez plusz adminisztrációs terhet ró rájuk, ami különösen a kisebb vállalkozásoknál nagy terhet jelent. Akik maradtak a biztosítójuknál Németh Péter szerint szinte egységesen rosszabb feltételeket kaptak az újrakötésnél, mintha váltottak volna. Ennek oka, hogy a társaságok továbbra is az új ügyfelek megszerzésére törekednek, a nem váltó vállalkozások így kimaradnak az átlépőknek nyújtott kedvezményekből.

A biztosítótársaságok azzal érvelnek a díjemelés mellett, hogy a flottákra eső kárhányad túl nagy terheket rótt rájuk. „Valahol ez érthető, különösen a kötelező biztosítás esetén, ami nem elsősorban a járműben esett kárt, hanem az okozott kárt téríti. Márpedig egy kamionnal csak szerencsés esetben lehet „kis” kárt okozni, egy gazdasági totálkár pedig milliós tétel a biztosítóknak. Így a flottákra eső kárhányad, még ha ötven autóból csak egy-kettő koccan is, nagyon magas” – emelte ki Németh Péter, aki szerint a piacon látható, hogy a biztosítók egyhangúan, – és ugyanazon időben – változtatták meg üzletpolitikájukat és emelték díjaikat.

Figyelni kell a határnapot
„A díjemelkedés ellen túl sokat nem tehetnek a fuvarozók” – vélte Németh Péter, aki szerint az egyetlen hatékony lépés, ha az éves váltáskor alaposan átböngészik az ajánlatokat a cégek. „Az a tapasztalatunk, hogy sokan bennragadtak az elmúlt években, nem figyeltek a fordulónap közeledtére, vagy nem is akartak váltani. Pedig kőbe kell vésni ezt a dátumot és hatvan nappal a fordulónap előtt rá kell szánni az időt, hogy megkeressük a legkedvezőbb ajánlatot, ezzel sok százezret lehet spórolni” – hangsúlyozta a szakember.

Évente egyszer van lehetőségünk arra, hogy kgfb szerződésünket átvigyük másik biztosítóhoz. A biztosítók bármikor, elvileg naponta is hirdethetnek új tarifákat, ezek azonban csak 60 nappal később lépnek életbe. Így lehetőségünk van érdemben tájékozódni, és ha kedvezőbb ajánlatot találunk, az évforduló előtt legalább 60 nappal (de inkább pár nappal ez előtt a határidő előtt) kezdeményezhetjük a biztosítóváltást. Formailag a 30 napos határidő csak a régi szerződés felmondására vonatkozik, az új szerződést elvileg ráérnénk az évfordulóig megkötni – de nyilván érdemesebb egy menetben elintézni mindent.

Forrás: Piac&Profit

A biztosító négyezernél is több fogyasztó számára téves információt közölt a kgfb-szerződések megszűnéséről szóló levelekben.

Az MNB négymillió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a Groupama Biztosítót a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt. A biztosító a díjnemfizetés miatt törölt kgfb-szerződéseknél nem a megszűnés tényleges dátumát, hanem későbbi időpontot közölt az érintett ügyfeleknek.

A Magyar Nemzeti Bank a Groupama Biztosító Zrt.-vel szemben lefolytatott fogyasztóvédelmi célvizsgálatban megállapította, hogy a biztosító 2013 októberétől kezdődően egy negyedévet meghaladó időszakon át négyezernél is több fogyasztó számára téves információt közölt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések megszűnéséről szóló törlésértesítő levelekben. A Groupama Biztosító a díjnemfizetés miatt törölt szerződéseknél az érintett ügyfeleknek adott tájékoztatás során nem az adott kgfb-szerződés megszűnésének tényleges dátumát, hanem több nappal későbbi időpontot közölt.
A biztosító tájékoztatása az MNB szerint befolyásolhatta a fogyasztók új biztosítási szerződés megkötésére irányuló ügyleti döntését, ők ugyanis nem rendelkezhettek valós információval a szerződés tényleges megszűnésének időpontjáról.

Az MNB a bírság kiszabása során értékelte, hogy a biztosító a jogsértést a korábbi években valósította meg, ugyanakkor a jogsértés jellege, valamint a jövőbeni ismétlődés megelőzésének a szükségessége mégis indokolttá tette a szankció alkalmazását a hiányosság feltárását követően.

A cselekmény súlyát enyhítette, hogy a Groupama Biztosító minden olyan ügyfele számára, akik a kgfb-szerződés megszűntetéséről szóló levél kézhezvételét követő 14 napon belül újrakötötték e szerződésüket a biztosítónál, jóváírja a szerződés megszűnése az újrakötés közötti időszakra vonatkozó fedezetlenségi díj összegét.

Forrás: Világgazdaság

Január második felének havas, fagyos napjait követően hirtelen ismét kátyúk olyan tömege lepte el a hazai utakat, amellyel a karbantartók csak fokozatosan, hetek, hónapok alatt tudnak megbirkózni. A következő hetek várható időjárása szintén kedvez a kátyúképződésnek, így egyelőre a helyzet javulására nem számíthatunk. Az esetenként akár többszázezer forintos mértéket is elérő kátyúkárokat elvileg az útkezelőknek kell állniuk, a kártérítési igények mintegy felét azonban visszautasítják. A kártérítés esélyét két fő dologgal növelhetjük: a kár megfelelő dokumentálásával, illetve kátyúbiztosítás megkötésével – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Sziszifuszi küzdelem az úthibákkal
Budapest közútjain évente mintegy 30-35 ezer kátyú keletkezik, ezek döntő többsége a téli hónapokban. De országosan sem jobb a helyzet, ebben az időszakban százezres nagyságrendben keletkeznek kisebb-nagyobb úthibák, amit jelentősen elősegít az a tény is, hogy Magyarország fő- és mellékúthálózatának átlagéletkora meghaladja a 40 évet. Kátyú akár egy éjszaka alatt is kialakulhat. Elég hozzá, hogy az aszfaltba beszivárgó csapadék megfagyjon, megrepesztve az útburkolatot. A meglazult darabot ezt követően egy autó kereke már könnyedén kimozdíthatja a helyéről.

„A téli hónapok során keletkező kátyúmennyiséget az erre hivatott szervek jó esetben is csak április-májusra képesek eltüntetni. A kátyúszezon kellős közepén járunk tehát, amikor minden évben megugrik a gumi- és felnisérülések száma, de gyakran károsodik a futómű is – figyelmeztet Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. – Elvileg a közút kezelőjének meg kell térítenie a kátyúk miatt keletkező károkat, ám az autós ilyen esetben két problémával is szembesül: kihez kell fordulnia, illetve hogyan tudja megfelelően dokumentálni a keletkezett károsodást.”

Így dokumentáljuk a kárt
A kártérítés alapfeltétele a kár megfelelő igazolása, amit a kárigénylőnek kell elvégeznie. Az alapos bizonyítás érdekében az alábbiakat tartsuk szem előtt:
- Ne hajtsunk el a helyszínről – Az utólagos dokumentáció kevésbé hiteles, ilyenkor nehezebb tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet szerezni. Ezt a szempontot azonban gyakran nehéz betartani, mivel a sofőrök sokszor nem érzékelik azonnal a defektet, és csak távolabb állnak meg a kár helyszínétől. Előfordulhat az is, hogy a forgalmi szituáció nem teszi lehetővé az azonnali megállást.
- Minél több fényképet készítsünk, amelyeken egyaránt jól beazonosítható a kátyú, a sérülés, valamit a helyszín is (legegyszerűbb ehhez a telefonunkat használni). Mérőszalag használata, ennek hiányában hétköznapi tárgyak elhelyezése a képen segít a méretarányok pontos érzékeltetésében
- Próbáljunk tanúkat szerezni, ha pedig komolyabb a kár, nem árt rendőrt is hívni hatósági jegyzőkönyv kiállítása érdekében
- Az autó megjavítása után ne hagyjuk a sérült alkatrészt a szerelőnél, mert arra a bizonyítási eljárás során bármikor szükségünk lehet
A megfelelő dokumentáció sem segít azonban azokban az esetekben, amikor az autó bizonyíthatóan gyorsabban haladt a megengedettnél, illetve akkor, ha az út kezelője az adott szakaszon jelzőtáblával figyelmeztetett az úthibákra.

Hol kell bejelenteni a kárigényt?
Magyarország különböző útszakaszait különböző intézmények kezelik. Az alábbi táblázat segít eligazodni abban, hogy a kátyúkár helyszínétől függően hová fordulhatunk kárigényünkkel:

Miért könnyebb kátyúbiztosítással?
Egy kátyúkár-biztosítás már évi 2-3 ezer forintért elérhető, jellemzően kgfb vagy casco mellé, kiegészítő biztosításként kötik meg az ügyfelek, de önállóan is elérhető a szolgáltatás. Fontos előnye, hogy az ügyfélnek a saját biztosítójánál kell eljárnia, ahol kifizetik a kárát, és utólag rendezik a költséget az útkezelővel. Vagyis bármilyen útszakasz esetén egy helyen kell a bejelentést megtennie, a biztosítónál pedig a tapasztalatok szerint nagyobb esély van a káresemény pozitív elbírálására.

„Casco biztosítás birtokában sokan gondolhatják azt, hogy számukra felesleges ez a pótlólagos védelem – mutat rá a FBAMSZ szakértője. – Valójában azonban ilyenkor is hasznos megkötni a külön kátyúbiztosítást, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns: a kátyúkárok átlagos költsége 20-30 ezer forint között mozog, ami összemérhető a casco esetében megkívánt minimális önrésszel.”

Forrás: Biztosítási Szemle

Az internet megjelenése csak a kezdet volt, az azóta kifejlesztett és egyre csak terjedő technológiák alaposan felforgathatják a biztosítási ipar mai működését. Az egymással kommunikáló gépek, a hatalmas adatbázisok elemzése vagy éppen a telematikai technológia olyan újítások, amelyek az elképesztően pontos kockázatelemzés és az olcsóbb biztosítások korát hozhatják el. Eközben azonban a biztosítóknak a trónkövetelőikre is figyelniük kell, nehogy lenyúlják tőlük az ügyfeleket.

Évtizedek, sőt, évszázadokon keresztül a klasszikus biztosítási üzletkötés része volt a meleg kézfogás. Az ügynökök személyre szabott biztosítási termékeket adtak el személyes találkozókon, sokszor egyenesen az ügyfél otthonában. Ez a folyamat azonban akár hetekig is eltartott. Amikor aztán az internet a 90-es évek végén megjelent, egyszer csak az emberi kommunikáció egy új utat talált magának. Bár az ügynökök és brókerek továbbra is a legfontosabb értékesítési csatornát jelentik még mindig, az internet és a PC-k váltak a második, és egyre többet használt csatornává. És ez még csak a kezdet, egy sor új technológia forgathatja fel a biztosítók életét hosszabb és rövidebb távon egyaránt.

A Capgemini és az EFMA közösen elkészített "World insurance report" c. tanulmányából gyűjtöttük össze, hogy milyen technológiák lehetnek a legnagyobb hatással a biztosítókra a következő években.

1. IoT - Internet of Things
A "dolgok internete", vagyis az egymással összekapcsolt és egymással kommunikáló gépek hálózatának terjedése nagy változásokat hozhat. A mindennapi életben használt eszközök közül egyre több képes az automatikus adatkommunikációra. Ez azt jelenti, hogy egyre több területről lehet a valós-idejű adatokat egy adatközpontba juttatni, ahol ezeket elemzéseknek vethetik alá. Például az autók motorjába, pulzusmérőkbe vagy más egészségügyi eszközökbe épített érzékelők által közvetített adatok sokkal komplexebb és pontosabb képet mutathatnak a biztosítók kitettségéről az adott területen.

2. Big Data
Az IoT trendhez is kapcsolódik a nagy adatbázisok elemzésén alapuló technológiák fejlődése. A biztosítók vezetőinek 78 százaléka az első három legfontosabb felforgató tényező közé sorolta a Big Data elemzési eljárásokat. Az Big Data megoldások a biztosítások árazására lehetnek nagy hatással, ugyanis lehetővé teszik, hogy ne csak statikus, hagyományos tényezőket, hanem új, dinamikus változókat vegyenek figyelembe az aktuáriusok a kockázatok árazásakor. Ez persze az egész iparág működésére kihatással lesz.

3. Kockázatcsökkentő technológiák
Az autókban már most is egy sor automata biztonsági berendezés óvja az utast, mint például az automatikus vészfék és hasonló ütközéselkerülő rendszerek. Ezekből csak egyre több lesz, és ezt kombinálhatják a biztosítók a telematikus rendszerekkel, amelyek valós idejű adatokat küldenek a biztosított személy autójáról, pozíciójáról. A nyomon követhetőség révén még jobban testre szabott, például használat-alapú biztosítási termékeket tudnak kínálni. A tanulmányhoz készített felmérésben részt vevők 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kisebb biztosítási díjért cserébe megengedné biztosítójának, hogy az autózási viselkedését monitorozza.

A szívritmust és más egészségügyi paramétereket mérő karkötők és más hordható technológiák hasonlóan formálhatják át az egészbiztosításokat. A nem-élet üzletágak ügyfeleinek nagyjából fele engedné meg, hogy ilyen eszközökből kinyert adatokat megkapjon a biztosítója, és ezért olcsóbb legyen a biztosítása.

4. Új belépők
Rengeteg olyan nagyvállalat lép a biztosítási piacra, amely korábbról semmilyen biztosítási területen szerzett tapasztalattal nem rendelkezik, de úgy látják, hogy transzparensebben, egyszerűbben, gyorsabban tudnának dolgozni a piacon. Legtöbbször olyan még ki nem használt előnnyel rendelkeznek a hagyományos biztosítókkal szemben, ami ezt lehetővé teszi számukra, ezért valós veszélyt jelentenek a biztosítókra. Ilyen új belépő például a legnagyobb amerikai kiskereskedelmi üzletlánc, a Walmart, amely egészségbiztosítási terméket tervez eladni online felületén és az áruházaiban a hatalmas és lojális ügyfélbázisának.

A biztosítók az olyan tech-óriásoktól is joggal tarthatnak, mint a Google vagy az Amazon. Előbbi a keresőmotorokhoz kapcsolódó szaktudását, utóbbi az egyetlen kattintásos vásárlásban szerzett tapasztalatát kamatoztathatja a biztosítási piacon. A Google már tett is lépéseket arra, hogy idővel belépjen a piacra, amikor felvásárolta a BeatThatQuote.com online alkuszt az Egyesült Királyságban. Más kezdeményezéseik, mit az önvezető autók, a Google Glass vagy az automatizált lakások szintén nagy hatással lehetnek a biztosítási iparra. Összességében a biztosítókat az új belépők a még jobban személyre szabott, digitális csatornán értékesített termékek felé, és a trónkövetelőkkel kötendő partnerségek felé terelik.

Forrás: Portfolio