CLB

Romokban a nyugdíjrendszer: csúnya időszak jön, ha nem lépünk

A megtakarítás fontossága egyre nagyobb figyelmet kap - nem véletlenül, hiszen nálunk még reformra vár a nyugdíjrendszer, a pénzügyi tervezésnek viszont még nincs jelentős, generációkon átívelő hagyománya. A Pénzcentrum összegyűjtötte, mit érdemes meglépni ahhoz, hogy nyugdíjasként se kelljen lemondani az anyagi biztonságról.

Akit a gólya nem egy fényűzően élő, nagyon jó módú családba pottyantott, az legkésőbb a húszas évei elején ráeszmél arra: alapos tervezésre és előrelátásra van szüksége, hogy pénzügyileg stabil életet biztosíthasson magának.
Egy átlagos magyar ember életét anyagi szempontból valahogy úgy lehetne felvázolni, hogy a húszas évei elején még masszívan a "túlélésre" játszik, igyekszik jó munkahelyet találni, és anyagilag a saját lábára állni. A húszas évei második felében, és a harmincas évei elején lakásra gyűjt, később a gyermekek taníttatására tesz félre, és csak a negyvenes évei elején kezd el először gondolkodni a nyugdíjas éveken. Legalábbis általában ez a megtakarítások fontossági sorrendje. És ezek még csak a nagyobb, hosszabb távú megtakarítási célok.

A nyugdíjas évekre viszont még mindig kicsit "későn" gondolnak az emberek, mert távolinak tűnik, "ráérünk arra még". Pedig valójában a nyugdíjcélú megtakarítást nem lehet elég korán kezdeni. Ha kisebb összegeket rendszeresen félretesz az ember, néhány évtized alatt igen csinos vagyon gyűlhet össze.
Épp ez az oka, hogy egyre több pénzintézet próbálja felhívni a figyelmet a tartalékképzés fontosságára, és számos kutatás is készült arról, mennyire vagyunk tudatosak, ha öngondoskodásról van szó. A magyarok több mint harmadának azonban még mindig nincs semmilyen nyugdíjcélú megtakarítása, sokan továbbra is arra számítanak, hogy majd az állam gondoskodik róluk.
Azzal viszont nem számolnak, hogy mint ahogy az az elöregedő társadalmakban törvényszerű, így nálunk is folyamatosan csökkennek az állami nyugdíjak. Az Eurostat számításai azt jelzik, hogy 2060-ban már 29 százalék lehet a 65 év feletti népesség aránya. Ennek következménye, hogy arányaiban egyre kevesebb gazdaságilag aktív dolgozónak kellene eltartania az időseket. Leegyszerűsítve: ma 4 dolgozó 3 nyugdíjast tart el, addig az előrejelzések szerint néhány évtized múlva 4 dolgozónak 6 nyugdíjast kellene eltartania. Az öngondoskodásra is egyre nagyobb szükség lesz. Ezt felismerve már az állam is támogat több nyugdíjcélú megtakarítást.

Minél előbb, annál jobb
Persze nagyon sok tényező közrejátszik abban, hogy ki mikor tudja elkezdeni a takarékoskodást a nyugdíjas éveire. De aki teheti, annak érdemes minél előbb elkezdenie, mivel ha korán kezdjük, akkor nem az számít, hogy mekkora összeget teszünk félre, hanem az, hogy minden hónapban gyűjtünk hozzá. Ha már 25 évesen elkezdünk havi ötezer forintot félretenni, 40 év alatt milliós nyugdíjtőkét halmozhatunk fel.

Támogatott megtakarítások
Jelenleg Magyarországon három olyan nyugdíjcélú megtakarítás létezik, amit támogat az állam. Ezek a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), és a nyugdíjbiztosítás. Mindhárom terméknél a befizetések után 20 százalékos személyi jövedelemadó visszatérítés jár az adott megtakarítási számlán történő jóváírás formájában, a felső értékhatárok viszont eltérőek.
Önkéntes nyugdíjpénztárnál évente maximum 150 ezer forint adójóváírást kaphatunk a számlánkon (ehhez 750 ezer forint befizetés szükséges), a hozamhoz pedig adómentesen 10 év letelte után (majd ezt követően 3 évente) juthatunk hozzá. A befektetési portfólió pénztáranként eltérő, ahogy a kockázatvállalás mértéke is.
Aki szeretne aktívan részt venni a pénze kezelésében, és mer önálló befektetési döntéseket hozni, annak jó választás lehet a nyugdíj-előtakarékossági számla. Ennél a terméknél ugyanis mindenki magának állíthatja össze, hogy mibe és mennyit szeretne fektetni. Természetesen a pénzintézetek szakértői igény esetén segítenek a választásban, de a döntés teljes mértékben az ügyfélé. A NYESZ számlánál legfeljebb évi 100 ezer forint adójóváírás lehetséges (500 ezer forint befizetés esetén).
Aki rendszeres befizetésekben, hosszú távú megtakarításban gondolkodik, és akinek fontos a megtakarítás mellett a biztosítási védelem is, és legalább 10 év van hátra a nyugdíjba vonulásig, annak a nyugdíjbiztosítás az ideális. A biztosító segít a befektetésekről dönteni, de van lehetőség egyedi eszközalap-portfólió összeállítására is. Évente maximum 130 ezer forint adókedvezmény jár (650 ezer forint befizetés esetén), az adójóváírásokkal növelt megtakarítást pedig nyugdíjas korban adómentesen kapják meg az ügyfelek.

Függetlenül attól, hogy melyik termék a legszimpatikusabb, érdemes minél jobban szétnézni a piacon, és alapos mérlegelés után meghozni a döntést. Vagy akár többet is választani, hiszen a több lábon állás megtakarítási szempontból is kifizetődő lehet. Így pedig maximalizálható az adójóváírás mértéke is: az önkéntes pénztárak, a NYESZ és a nyugdíjbiztosítás kedvezménye együttesen maximálisan 280 ezer forint lehet.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Használja kalkulátorunk az Ön számára ideális nyugdíjbiztosítás kiválasztásához! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Egyre több káresettel kell számolni a mezőgazdaságban

A 2016-os év időjárási viszonyai hektikusabban alakultak a tavalyinál, így a mezőgazdasági piac egyik meghatározó szereplőjéhez, a Groupama Biztosítóhoz is mintegy 15%-kal több mezőgazdasági kárbejelentés érkezett idén. Magyarország legtöbb térsége érintett volt az egész nyáron át tartó heves viharokban, esőzésekben, jégesőkben, de a legnagyobb mezőgazdasági károk Kelet-Magyarországon keletkeztek idén.

Elhúzódó extrém nyári időjárás

A klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek komoly hatással voltak idén a mezőgazdasági növénytermelésre, így alapvetően meghatározták a Groupama Biztosító mezőgazdasági portfóliójának több mint 80%-át kitevő növénybiztosítás eredményeit is.
2016-ban az enyhe, csapadékban szegény tél során csupán egy tucat bejelentés érkezett a Groupama Biztosítóhoz fagy miatt, jellemzően Észak-kelet Magyarországról. A száraz tavaszelőt azonban felhőszakadások, heves korai viharok követték, áprilisban pedig megjelent a tavaszi fagy, főképp a Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Pest-megye déli részén. A nyár közepéig az időjárás a szokásos módon alakult a hétről hétre érkező frontokkal, zivatarokkal, felhőszakadásokkal, jégesővel, az ekkor megszokott „lecsendesedés” idén azonban elmaradt. 2016-ban a nyár második felét is extrém időjárási viszonyok jellemezték, így a termelőknek ekkor is ugyanolyan bosszúságot okoztak a felhőszakadással, jégesővel tarkított zivatarok, mint a nyár első felében. Az első őszi fagyok már korán, szeptemberben megjelentek, ám ez már jelentős károkat már nem okozott.

A növénykárok 82%-át jégverés okozta

A rendkívüli időjárási viszonyok miatt a Groupama Biztosítóhoz összességében az előző évinél mintegy 15%-kal több mezőgazdasági kárbejelentés érkezett, melyekre összesen mintegy 2,8 milliárd Ft kárkifizetést teljesített a társaság.
Az elmúlt évekre jellemző módon a legtöbb, legnagyobb károkat a jégeső okozta. Idén a 2870 növénykár bejelentés több, mint 82%-a jégverésről szólt, 10%-ot meghaladó viharkár bejelentés érkezett, továbbá a felhőszakadás-, fagy-, tűzkár bejelentések voltak gyakoriak.
A Groupama Biztosító 2016-ban növényállományok jégkára miatt több, mint két milliárd forintot fizetett ki a gazdáknak. A viharra, tavaszi fagyra és az egyéb káreseményekre kifizetett összeg meghaladta a félmilliárd forintot. A mezőgazdasági vagyonbiztosítások terhére bejelentett káresemények túlnyomó többsége viharkár volt, a kifizetések meghaladták a 100 millió forintot és további 36 millió forint kárkifizetést teljesített a társaság az állattartóknak az elhullott jószágaik után.
Területi eloszlást tekintve a jégkárok esetében kiemelendő a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei jégverés mellett a július eleji észak-nyugat magyarországi zivatarlánc, mely Vas-megyétől Budapestig okozott jelentős károkat.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Készüljön fel a téli fagyokra, vagy akár már most a nyári jégverésre! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
 

Jelentősen növekedett a támogatott agrárbiztosítások összege

Csaknem harmadával, 7,5 milliárd forintra nőtt a támogatott agrárbiztosítások összege, bár idén 3-ról 4 milliárd forintra emelkedett a díjtámogatási keretösszeg, a túligénylés mértéke idén is eléri a 22 százalékot, 900 millió forintot - közölte összegzését a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) szerdán az MTI-vel.

Az uniós támogatás-kifizetési rendszereknek megfelelően jövő év márciusig minden gazdálkodó hozzájut a támogatáshoz a szövetség közlése szerint. Idén mintegy 12 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be a gazdálkodók Magyarországon - írták. A kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be, az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, amelynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát támogatásként visszakapják. Ösztönző elem a rendszerben, hogy csak az üzleti agrárbiztosítást kötők válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, a többiek csupán annak 50 százalékából részesülnek. A konstrukció népszerűsége egyre nő, ráadásul idén újra visszatérhettek a rendszerbe egyes nagyvállalatok, valamint állami és önkormányzati szereplők is, a támogatandó díjak összege a tavalyi 5,7 milliárdról 7,5 milliárd forintra emelkedett.

A túligénylés miatt a díjtámogatás felosztása biztosítási típus szerint az alábbi séma szerint történik: a legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében továbbra is 65 százalék a visszatérítés mértéke. A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető jégeső, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén 50 százaléknyi a támogatás, míg a többi növény (C típus) esetén 40 százalékos visszatérítés várható. A tájékoztatás szerint a kiírás során idén első alkalommal határoztak meg garantált visszatérítési alsó küszöbarányt: az A típusú biztosítások esetén minimum 41, míg a többi biztosítástípus esetén legalább 30 százaléknyi visszatérítés mindenképpen jár a gazdálkodóknak.

Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja a közlemény szerint elmondta, a támogatást igénybe vevők döntő többsége szántóföldi növényekre kíván elsősorban biztosítást kötni, ugyanakkor a szőlő- és gyümölcsültetvények esetén ez a biztosítási hajlandóság jóval kisebb az elvárhatónál. Hozzátette, az értékesebb növénykultúrákra magasabb a díj, ugyanakkor a kártérítés is jóval nagyobb összegű. Biztosítás nélkül tehát jóval nagyobb kockázatot vállal a termelő - mutatott rá.

Forrás: profitline.hu

CLB TIPP: Készüljön fel a kiszámíthatatlan időjárásra! Kérjen ajánlatot Vállalkozói biztosításra online! Vállalkozói biztosítás >>

A hetven lesz az új ötven

Szülei jobb anyagi körülmények között éltek – így vélekedik minden második ember a Groupama Biztosító megbízásából végzett felmérés szerint. A kutatás arra is rávilágított, hogy kitolódtak a hagyományos életútra jellemző események: az elköltözés, a házasság, a gyerekvállalás. Mivel a megnövekedett élethosszal párhuzamosan kitolódik a nyugdíjkorhatár is, ezért a tisztes, munkamentes időskor megteremtése egyre inkább az öngondoskodáson múlik. Jó hír, a fiatalabb generáció a felmenőinél jobban áll a hosszú távú pénzügyi öngondoskodás terén.

Az idős kort is aktívan töltenénk
Szvetelszky Zsuzsa társadalomkutató úgy véli, az évtizedekig érvényes ’majd csak lesz valahogy’ mentalitás kiveszőben van. „A mai fiatalok és középkorúak tudják, megtapasztalták, hogy a nagy társadalmi rendszerek által a szüleiknek, idősebbeknek biztosított automatikus juttatásokból a generációjuknak már nem jut.”
A fiatalok a rugalmas tervezésben hisznek, tudván, hogy elsősorban magukra számíthatnak. Nem gondolják, hogy a nyugdíjjal véget érne az aktív életük, minőségi, tevékeny időskorról álmodoznak: felfogásuk szerint a hetvenesek lehetnek az új ötvenesek – állítja a társadalomkutató, aki szerint nagyon hosszú távon akár a hetven lehet az új ötven.

A szülőknek könnyebb volt?
Az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által elvégzett országos, reprezentatív kutatás eredményei is alátámasztják a társadalomkutató állítását.
A kutatás rávilágított, hogy kitolódtak a hagyományos életútra jellemző események: míg a szülők generációja átlagosan 22 évesen kötött házasságot, ezt ma a fiatalok körülbelül 28 éves korban teszik. A gyermekvállalás 23-ról 26 éves korra halasztódott, és 2-3 évvel később fejezik be tanulmányaikat, illetve költöznek el otthonról a fiatalok. Az önmegvalósítás és a jövőről való anyagi gondoskodás egyre fontosabbá válik, miközben a családalapítás időpontja fokozatosan kitolódik.
Ezzel lehet összefüggésben az is, hogy az emberek majdnem fele, 49%-a úgy érzi, hogy szülei jobb anyagi helyzetben voltak nála, mikor annyi évesek voltak, mint most ők. A megkérdezettek negyede szerint a szülők hasonló, 28%-a szerint viszont rosszabb anyagi körülmények között álltak helyt adott életkorukban.

A fiatalok többsége megfelelő tartalékot akar felhalmozni
A Groupama Biztosító kutatása szerint az öngondoskodás fontosságának megítélésében hatalmas változás látható a mai huszonévesek és szüleik generációja között. A mai 18-29 éves korosztály 8-10 évvel korábban kezd el nyugdíjcéllal takarékoskodni, mint ahogy szüleik generációja tette. Nem csak a kényszer hajtja őket, hanem egyfajta optimizmus is: a fiatalok többsége szíve szerint 58 évesen már nyugdíjba menne, és ehhez megfelelő tartalékot akar felhalmozni.
A mai „Z” generáció, azaz az 1990-es évek végén, vagy azután születtek elképzelése szerint az idősebbeknek egyre több lehetőségük lesz fiatalosan élni, és aki időben megkezdi az öngondoskodást, annak nagyobb lehetősége van arra, hogy fiatalsága nyugdíjas korban se érjen véget – mondja Szvetelszky Zsuzsa.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Gondoskodjon már most nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>