2017.02.14

Katasztrófák, amelyeknél a magyar biztosítók a legszívesebben segítenek

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ma a magyar biztosítási piac bővülésének legfontosabb motorja, de a nyugdíjbiztosítások, valamint a lakossági/vállalati vagyonbiztostások is szépen növekednek. Kíváncsiak voltunk, ez utóbbi, igencsak heterogén szegmensen belül minek köszönhető elsősorban a bővülés, melyek az ígéretes termékek, szolgáltatások, és mire számítanak a legnagyobb biztosítók a vagyonbiztosítási piacon. Az alábbiakban a válaszaikat összesítjük.

Az Aegonnál Szombat Tamás vezérigazgató-helyettes, az Allianznál Szőke Tamás, a termék- és portfólió-menedzsment igazgatóság vezetője, a Groupamánál Kádár Péter nem-életbiztosítási igazgató, az Unionnál Almássy Gabriella nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tag, az Uniqánál pedig Vereczki András, Lakossági biztosítások és kárrendezési terület vezető és Freschl Árpád, Vállalati biztosítások terület vezető válaszolt kérdéseinkre.
A MABISZ adatai szerint a kgfb-n kívüli hazai nem-életbiztosítási piac díjbevétele 4%-kal növekedett 2016 első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest.

1. Biztosítójuk szerint minek köszönhető elsősorban a hazai vagyonbiztosítási (kgfb-n kívüli nem-élet) piac bővülése?
Aegon: Ha a termékek oldaláról közelítünk, akkor tapasztalatunk szerint a casco biztosítások, valamint a meglévő vagyonbiztosítások (lakossági és vállalati egyaránt!) esetében a meglévő biztosítási fedezetek növekedése vagy új kockázatok fedezése - úgy, mint szakmai felelősségbiztosítások, D&O, kiterjesztett garancia biztosítások - együttesen okozták a piac bővülését. Ehhez hozzájárult a biztosítók folyamatos, online és offline eszközökkel történő felül- és keresztértékesítési tevékenysége, valamint az egyszerű, online köthető termékek folyamatos előretörése a fiatalabb generációk esetében. Mindenképpen ki kell emelnünk a megváltozott fogyasztói magatartást, amely a vagyon- és élet- (elsősorban nyugdíj) biztosítások tekintetében egyaránt megjelent. A biztosítótársaságok folyamatos edukációs programjainak, kampányainak is köszönhető, hogy társadalmi szinten fokozott tudatosság, tudatosabb tervezés és előrelátás érzékelhető.

Allianz: A 2016 év végi bruttó díjelőírás 2015 teljes évhez viszonyítva társaságunknál közel több mint 9,5%-kal növekedett (az ipari és a kkv-vagyon termékek vonatkozásában). A bruttó díjelőírás növekedése mellett a szerződések darabszámának közel 10 százalékos emelkedése figyelhető meg annak ellenére is, hogy egyik ágazatban sem volt érdemi átlagdíj növekedés. Inkább az új szerzések és a közép- és nagyvállalatok vagyonbiztosítási összegeinek aktualizálása eredményez nagyobb mértékű díjnövekedést.

Groupama: Bár a számok egyértelmű növekedést mutatnak a vagyonbiztosítási piacon, a növekedés hátterében sajnos sok esetben nem organikus folyamatok játszódnak le. A lakásbiztosítási szerződések darabszáma a piacon továbbra is kb. 3 millió db, becslésünk szerint ez közel megegyezik a tavalyi értékkel. Egy friss ingatlan.com elemzés szerint országszerte 15-20 ezer új lakás átadása várható 2018 elejéig, így a kínálat elkezd felzárkózni az erős kereslethez, bár a válság alatt elmaradt építkezések miatt több mint 100 ezer lakás hiányzik a piacról. A meglévő biztosítási fedezetek növekedése és új kockázatok fedezetbe vonása nem jellemző. A felelősségbiztosítások vonatkozásában az eddigi szűk kereslet, alacsony penetráció és limitek miatt valós növekedést látunk, ráadásul ebben a szegmensben részben a folyamatos törvényi változásoknak, részben a növekvő tudatosságnak köszönhetően további növekedésre számítunk.

Union: A hazai vagyon- és felelősségbiztosítási piac egyik húzóterülete lehet a kkv-szegmens. Ezen a területen a korábbi években tapasztalt jelentős lemaradásokat kell behozni. A nagyvállalati és állami/önkormányzati szektor esetében piaci szinten nem tapasztalható jelentős növekedés. Ennek elsődleges oka az intenzív díjverseny: a nagyobb szerződéseket gyakran csak a korábbi díjak csökkentésével lehet megtartani. Vannak ugyanakkor speciális területek, ahol jelentős potenciál van, ilyen például a filmbiztosítás. Lakossági cascóban még várat magára az érdemi penetráció-növekedés, a lakásbiztosítási területen peidg bővülés helyett inkább átrendeződés zajlik, a piac ugyanis többé-kevésbé telített. A nem biztosított ingatlanok alapvetően nem biztosíthatóak (például ártéri, nem megfelelő technológiával épült). Az újépítésű ingatlanok eredményezhetnek bővülést, de ennek hatása érdemben még nem mérhető.

Uniqa: A casco biztosítások iránti érdeklődés az új autó eladások miatt kis mértékben (2-3%-al) emelkedett (ez a lakossági és a vállalati szegmensre is igaz), de a lakásépítések növekedése és a magasabb műszaki színvonalú, így magasabb értékű beruházások is hozzájárultak a növekedéshez.

2. A kgfb-t leszámítva mely nem-életbiztosítások iránt tapasztalják a legnagyobb keresletnövekedést saját biztosítójuknál, és mely ügyfélszegmensekből?
Aegon: Lakossági oldalon leginkább a Casco biztosítások növekedése figyelhető meg, az újautópiac fokozatos magához térésével párhuzamosan, illetve az általános gazdaságélénkülés mentén a vállalati casco piac is növekvő keresletet mutat. A vállalati felelősségbiztosításoknál a kötelező jellegű szakmai felelősségbiztosítások mutatják a legnagyobb növekedést: az egyéni vállalkozóktól a nemzetközi hátterű cégekig van rá kereslet. Azt látjuk továbbá, hogy a speciális - a magyar piacon eddig nem létező vagy embrionális állapotban lévő - fedezetek (kiberkockázatok, GAP, kiterjesztett harancia) iránt nőtt meg az érdeklődés és a vásárlási hajlandóság. Az Aegon új szereplő az utasbiztosítási üzletágban, ahol 2016-ban az előző évihez képest 50%-os díjbevétel növekedés mellett 5%-os piaci részesedést sikerült elérni. A növekedés mértéke ebben a termékcsoportban volt a legnagyobb, köszönhetően a sokféle értékesítési csatorna és a modern technológiák használatának.

Allianz: A vagyonbiztosítási kockázatok palettáján új kockázatra vonatkozó termékigény nagyon ritkán jelenik meg. Az állami ösztönző rendszerekbe (pl. kkv infrastrukturális és innovációs támogatások, az EU-s támogatások beáramlásának lökéshullámszerű kihatása) ágyazott biztosítási elvárások, vagy a finanszírozói oldalon megjelenő vagyonbiztosítási védelmi előírások, kötelező hitelfedezeti vagyonbiztosítások (építésszerelés biztosítás, géptörés biztosítás, üzemszünet biztosítás) járultak hozzá jelentősebb mértékben a növekedésünkhöz. A 2016. évi aktuális Allianz Kockázati Barométer legfrissebb felmérése szerint a vállalkozások döntéshozói leginkább még mindig a hagyományos üzleti kockázatoktól tartanak (tűz és elemi kár, robbanás, természeti elemi károk), ezzel együtt viszont megjelent az igény a politikai típusú kockázatokra (sztrájk, terrorizmus, háborús kockázatok) is. Mindemellett a kiskereskedelmi fogyasztás élénkülése és az olcsó áruhitelek azt eredményezték, hogy a tartós fogyasztási cikk használatához kapcsolódó biztosítások (kiterjesztett garancia, asszisztencia) iránt is megnőtt a kereslet.

Groupama: Az igazán érzékelhető keresletnövekedést általában törvényi, jogszabályi változás generálja, jelenleg ilyen az építőipar egyes szegmenseiben előírt kötelező biztosítás, amire új termékkel, tarifálóval az egyedi igények azonnal kiszolgálásával gyorsan tudtunk reagálni. További keresletnövekedést jelent, ha egy biztosító elhagyja a piacot, erre több példa is volt az elmúlt időszakban, ez jó az itt maradók konszolidációja szempontjából, de a piac egésze vonatkozásában nem jelenik meg növekvő keresletként. Sajnos a tudatosságból fakadó keresletnövekedés még várat magára. Az egyetlen kivétel ehhez képest a rendkívül alulbiztosított felelősségbiztosítási piac, amely még a válság éveiben sem csökkent, és folyamatos stabil növekedő tendenciát mutat. A lakásbiztosítási kötések számának növekedése várható a kormányzati családtámogatási programnak (CSOK) köszönhetően is, mivel egy GKI-s felmérés szerint a lakásvásárlásra és építésre vonatkozó várakozások tovább erősödtek.

Union: A banki partnereink által értékesített lakásbiztosítások számának emelkedését tapasztaljuk, ami a lakáshitelezés fokozatos élénkülésének egyik jele. Vállalati oldalon az igényeket a jogszabályok, illetve a különböző pályázati feltételek egyaránt növelik. A beruházásoktól függő építésszerelési új szerződések száma 2016-ban nem volt kimagasló, ám ez a teljesítmény hullámzó, mivel jelentős részben az EU-s támogatások lehívási ütemezésének függvénye. Pótlólagos keresletet teremthet ugyanakkor az idei évtől, hogy a 300 négyzetméter alatti lakások tervezőinek és kivitelezőinek ezentúl kötelező felelősségbiztosítást kell kötniük.

Uniqa: A kkv-k és a éakásbiztosítások esetében - beleértve a társasházakat is- tapasztaltunk fokozott érdeklődést az elmúlt évben. A kkv-k estében a felelősségi fedezeteket keresik tudatosabban az ügyfelek.

3. Melyek azok a biztosítási kockázatok, amelyekre saját társaságuk az átlagnál jelentősen nagyobb fedezetet / kedvezőbb árat / minőségibb kárszolgáltatást kínál? Melyek ma a vagyonbiztosítási terület húzótermékei a társaságnál?
Aegon: A lakásbiztosítási piac vezetőjeként folyamatosan bővítjük az ügyfeleink részére kínált fedezeteket, bővítjük termékpalettánkat, valamint egyszerűsítjük és gyorsítjuk a kárrendezést. A káraink közel 60%-át fizetjük ki helyszíni szemle nélkül, az átlagos kártérítési átfutási időnk 5 munkanap alatti. Casco biztosításainkhoz tizenkét kiegészítő biztosítás választható, úgymint rágcsálókár biztosítás, kátyúkár, forgalmi engedélypótlás stb., ezek segítségével személyre szabott biztosítási csomagot tudunk kínálni ügyfeleinknek. A vállalati szegmensben az egyediség, az egyedi igények maximális kiszolgálása az egyik legfontosabb szempont. A szakmai felelősségbiztosítások széles fedezeti körével rendelkezünk. Teljes körűen ki tudjuk szolgálni a kis- és közepes vállalatok vagyon- és felelősségbiztosítási igényeit. Ugyanakkor az elmúlt években a viszontbiztosítási hátterünk és a portfóliónk mérete lehetővé tette az óvatos nyitást a nagyvállalati ügyfélkör felé is. Az elmúlt években több százezer ügyfelet érintő országos programokat vezettünk be, amely kapcsán balesetbiztosítást és asszisztencia szolgáltatást értékesítettünk.

Allianz: Az anyavállalati filozófia, valamint a kiterjedt viszontbiztosítási háttér okán zársaságunknál hagyományosan az ún. mérnöki biztosítások (elektronikus berendezések összkockázatú biztosítása, géptörés, építés-, szerelésbiztosítás, üzemszünet) sorolhatók a szakmailag hangsúlyosabb fedezetek közé, mind a fedezeti oldal felépítését és díjszükségletét, mind a kárrendezés szakmai hátterét tekintve. Olyan speciális vagyonbiztosításként, - amely a standardoktól eltérő kezelésmódot igényel - megemlíthető a komplex filmbiztosítás, valamint a műkincsbiztosítás. Vagyonbiztosítási ágazatunk törzsét (a szerződés darabszámot és díjbevétel nagyságot tekintve) hasonlóan a versenytársainkhoz, a klasszikus vagyonbiztosítások (all risks és a tűz- és elemikár biztosítások) adják. Emellett jelentős növekedés tapasztalható elsősorban az építés-, szerelésbiztosítási portfolióban, illetve a kkv vagyonbiztosítási termékeinkben.

Groupama: Kifejezetten széleskörű, egyénre szabott fedezeteket tudunk nyújtani kkv ügyfeleink részére, egyedülálló módon 2 tarifális és több egyedi termékkel versenyzünk a számunkra legfontosabb ügyfélkörért. Szintén egyedi módon tevékenységre szabott termékeket is tudunk kínálni például szállásadóknak, építőipari cégeknek, de számos egyéb tevékenység egyedi igényeit le tudjuk fedni folyamatos fejlesztéseinknek köszönhetően. Legújabb csomagtermékeinkben sok olyan újdonság megtalálható, amely eddig a biztosítási piacon nem volt általános lakásbiztosítási fedezet. Ezek az új generációs termékek már nem csak magáról a vagyontárgyak védelméről szólnak, hanem az egész családnak és a változó élethelyzetnek megfelelően kínálnak új biztosítási elemeket. Figyelembe véve, hogy az ügyfelek a minőségibb szolgáltatásokat keresik és elvárják a "szakértői"' kiszolgálást, a tanácsadást az egyik legfontosabb prioritásnak tekintjük. Termékeink online felületen is elérhetőek.

Union: A lakossági termékeket jellemzően modulárisan alakítottuk ki, így a "legfapadosabbtól" az extra igényekig mindent le tudunk fedni.Vállalati oldalon a fedezeteket képesek vagyunk rugalmasan, a partnerek, illetve a közvetítő alkuszok igényei szerint kialakítani. Jelentős versenyelőnyt biztosít az Union számára a hazai piacon kiemelkedőnek számító tapasztalata, amellyel kiemelt, nagyméretű projektek esetében is bizonyítani tudta azok hosszú távú kezelésének képességét. Húzóterméket nehéz kijelölni, de az Union azon dolgozik, hogy jelentősen tovább tudja növelni kkv-állományát.

Uniqa: Casco és lakásbiztosítások esetében bizonyos szegmensekben, kifejezetten kedvező árakat kínálunk, de elsősorban a kiemelkedő ár/érték arány a célunk. Ennek kulcsa a minőségi kárszolgáltatás, amely fokozott mértékben jelentkezik ügyféligényként is. Éppen ezért felülvizsgáltuk és optimalizáltuk a kárfolyamatainkat és új, innovatív szolgáltatásokat vezettünk be. Ilyen például egy applikáció segítségével, okostelefonon, videó összeköttetéssel történő kárszemle és azonnali kárrendezés.

4. Melyek azok a biztosítási területek, ahol alulbiztosított a magyar gazdaság/társadalom, így akár saját biztosítójuk számára is hosszú távon a legnagyobb növekedést hozza majd?
Aegon: A felelősségbiztosításokat tekintve a magyar vállalkozások által kötött biztosítási szerződésekre jellemző kártérítési limitek sok esetben alacsonyak. Ennek részben az az oka, hogy a cégek általában nincsenek tisztában a biztosítás valódi jelentőségével, az okozható károk mértékével. A kockázat valós felmérésében tudnak segítséget nyújtani a szakképzett tanácsadó vagy alkusz munkatársak. A közelmúltban életbe lépett jogszabályi változások is azt támogatják, hogy bizonyos szakmák esetén kötelező ilyen felelősségbiztosítással rendelkezni. Ha ebben a termékcsoportban elkezdődik a valós igényekhez közelebb álló fedezetek kialakítása, akkor ez jelentős piacbővülést eredményezhet, és nagyobb védelmet nyújthat az ügyfelek számára a nagy károkat okozó eseményekkel szemben. További kitörési pontot a baleset- és egészségbiztosítások piacán látunk elsősorban, olyan biztosítási megoldások kapcsán, amelyek az ügyfelek által jogosan elvárt szolgáltatások minőségét javítják. Lakásbiztosítás és casco esetén is az ügyféltudatosság növekedésével együtt folyamatosan nőni fog a kereslet a speciális fedezetekre, kiegészítő-biztosításokra.

Allianz: Tapasztalataink alapján Magyarországon az üzemszünet/üzemszüneti veszteség fedezetekre alacsony az érdeklődés.
A teljes magyarországi piaci a technikai kockázatokat tömörítő biztosítások esetén (pl. géptörés, építés-szerelés, elektronikus berendezések biztosítása) folyamatosan küzd az alulbiztosítottsággal. Ez összefügg a biztosítási összeg pontatlan avult értékének meghatározásával.

Groupama: Bár a kérdés nem feltétlenül erre az alulbiztosítottságra vonatkozott, de a magyar biztosítási piac legnagyobb kihívása, hogy az ügyfelek nagy hányada alulbiztosítja vagyontárgyait, így spórolva a biztosítási díjakon. Ez kiemelten veszélyes gyakorlat, mert a tulajdonosok, felelős vezetők a cég működését kockáztatják egy esetleges nagyobb káresemény esetén. Szintén a cégek működését veszélyezteti, hogy ügyfeleink 90%-a nem köt üzemszüneti fedezetet, ami egy kár következtében történő leállás esetén megtérítené ügyfelünk fix költségeit, illetve elmaradt nyereségét. Szintén tudatosabb magatartást javaslunk a nagyobb felelősségi limitek vásárlásával, ezek elérhető áron nagy biztonságot nyújtanak (nyújtanának) ügyfeleink számára, illetve a nem kötelezően megkötendő felelősségbiztosítások piacán is a piaci szereplők érdekeit szolgálhatnák a nagyobb számban és terjedelemben megkötött fedezetek. Magyarországon viszonylag magas a lakásbiztosítások elterjedtsége. A statisztikai adatok szerint a lakóingatlanok közel 72 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással, ami a legjellemzőbb természeti csapások, elemi károk esetén megtéríti a károkat, ez európai viszonylatban sem rossz arány. Ezek közül a szerződések közül azonban sokat már régen kötöttek az ingatlanok tulajdonosai, és azóta aktualizálásra szorulnak. Az egyik leggyakoribb ok, ami miatt érdemes felülvizsgálni a lakásbiztosítást, hogy elkerüljük az ingatlan alulbiztosítását. Ha ugyanis egy alulbiztosított ingatlanon következik be a káresemény, a biztosító csak a szerződésben szereplő összegig fizet, és ez valószínűleg nem lesz elegendő a kár megtérítésére.

Union: A lakásbiztosítások között nagy számban van régen kötött, a megváltozott viszonyokhoz (például a háztartásban található vagyon- és értéktárgyakhoz) nem illeszkedő biztosítási szerződés. Ezek felülvizsgálatára időnként szükség van, a lakosság többsége ezzel magától mégsem él. A lakossági casco-biztosítások területén megugrott az elemi károk értéke. Emlékezhetünk a tavalyi évből is több jégesős napra. Ezek a károk nehezen elkerülhetők, megelőzhetők és az elszenvedett átlagkár magas, nem ritka a totálkár. Ennek ellenére az átlagos ügyfél alulértékeli ezt a kockázatot. A kkv-k 25 százaléka egyáltalán nem köt biztosítást (vagy csak a kötelezően előírtakat köti meg, minimális fedezettel). Jelentős tartalékok vannak a biztosítást ugyan kötő, de a valóságos vagyonértéket jelentősen alulbecslő cégek körében is.

Uniqa: Elsősorban a felelősségbiztosítások (szakmai felelősség, hobbi és professzionális tevékenységekre vonatkozó felelősség biztosítások), az egészségbiztosítások illetve balesetbiztosítások esetében várunk növekedést. Ezen túlmenően pedig az öngondoskodás szerepe (nyugdíj) is egyre jobban felértékelődik és ezért fokozott ügyfélérdeklődést tapasztalunk ezen termékek iránt.

Forrás: portfolio.hu

Biztosítás fajta: 

  • Assistance
  • Gépjármű biztosítás
  • Kötelező biztosítás
  • Lakásbiztosítás
  • Utasbiztosítás
  • Életbiztosítás
  • Vállalkozói biztosítás
  • Általános
Jövőre még többet kockáztatnak a biztosítás nélkül autózók
2021 november 25.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Jövőre még többet kockáztatnak a biztosítás nélkül autózók

Jövőre átlagosan hét százalékkal kell többet fizetnie azoknak, akikről kiderül, hogy érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (kgfb) nélkül vesznek részt a közúti forgalomban.

Bő egy hét áll azok rendelkezésére, akiknek január 1-jén jár le a kgfb-szerződésük, és szeretnének biztosítót váltani. Nekik legkésőbb december 1-jén éjfélig kell eljuttatniuk az aktuális szerződésük felmondását a jelenlegi társaságukhoz, majd mielőbb, legkésőbb december 31-ig kell megkötniük új szerződésüket az új biztosítóval. Aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal, annak nincs tennivalója.

2010 után a szerződési évforduló napja már a gépkocsi megvásárlásának időpontjához kötődik, de még mindig sokan „ragadtak benne” a korábbi kampányidőszakban, amikor mindenkinek csak novemberben lehetett biztosítót váltani. A mintegy 5,7 millió kgfb-szerződésből még mindig több mint 1 millió számít érintettnek, köztük 580 ezer magántulajdonban lévő személygépkocsi üzemben tartója. Nekik a 12 piaci szereplő közül 10 biztosító hirdetett új tarifát a jövő év elejétől.

A mostani kampányban érintettek díjszintje lényegesen alatta marad a teljes állomány díjszintjének, mivel döntő részben tizenegy évnél is idősebb gépjárművekről van szó, a magántulajdonban lévő személygépkocsik üzemben tartóinak 88 százaléka B10 kategóriában van. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagyjából minden tizedik vált biztosítót ezekben a napokban.

Azoknak, akik valamilyen ok miatt nem rendelkeznek kötelező felelősségbiztosítási fedezettel, érdemes tanulmányozni a 2022-re érvényes fedezetlenségi díjtáblázatot. Tavalyhoz képest a díjak átlagosan hét százalékkal emelkedtek, így személygépjárművek esetében – gépjármű-kategóriától függően – az üzemben tartónak 600–1290 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződéssel. Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj – a busz férőhelyszámától függően – 900–5570 forintot tesz ki, tehergépkocsik esetében pedig akár a 4560 forintot is elérheti naponta.

A Belügyminisztérium friss adatai szerint a magyarországi gépjárművek közül több mint 84 ezer nem rendelkezett érvényes kgfb-szerződéssel. Ők nemcsak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ám ha balesetért felelősek, úgy az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük.

Az ilyen balesetek vétlen károsultjainak kártalanítását a MABISZ kezelésében lévő, elkülönített Kártalanítási Számláról intézik, a szövetség pedig a törvényi előírás alapján az úgynevezett regressz eljárás keretében hajtja be a kérdéses összeget a károkozón. Ezáltal évente mintegy egymilliárd forint folyik be a Kártalanítási Számlára, amely összeget a MABISZ teljes egészében a biztosítatlan és ismeretlen járművek által okozott károk megtérítésére fordítja. Tavaly a MABISZ ügyfélszolgálatához 428, idén október végéig pedig 517 megkeresés érkezett a biztosítással nem rendelkező gépjárművek károkozása miatt.

forrás: infostart.hu

CLB TIPP: Kötelező kalkulátorunkban pár perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait:
kötelező biztosítás ajánlatok>>

Az ág is húzza a magyar autósokat: durván drágulhat a kötelező biztosítás
2021 november 05.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Az ág is húzza a magyar autósokat: durván drágulhat a kötelező biztosítás

Bár az MNB adatai szerint az első félévben csökkentek a kgfb-díjak, jövőre akár 10 százalékkal is emelkedhetnek az árak.

13 biztosító tette közzé jövő évi kgfb-tarifáit, amik azokat érintenek, akik 2010 előtt vették autóikat. Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője az RTL Híradónak kifejtette, évről évre egyre kevesebb az olyan ügyfél, akit érint az év végi "kampányidőszak", jelenleg nagyjából egymillió gépjárműtulajról van szó - köztuk félmillió személygépkocsi gazdájáról.

Bár az MNB adatai szerint az év első felében átlagosan 2000 forinttal csökkent a kötelező biztosítások ára, a szakértők szerint jövő évben drágulhatnak a biztosítások. Az átlagosan 25-26 ezer forintos éves díjak jövőre akár a 29 ezer forintot is elérhetik.

A biztosítások főképp a növekvő autójavítási költségek miatt drágulnak.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kötelező kalkulátorunkban pár perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait:
kötelező biztosítás ajánlatok>>

Életveszély az utakon: erről minden magyar autósnak tudnia kell
2021 október 14.
Kategória:
Casco biztosítás

Életveszély az utakon: erről minden magyar autósnak tudnia kell

Útra tévedő nagyvaddal az év bármely szakaszában találkozhatunk, az őszi hónapokban azonban különösen megnő a vaddal történő autós ütközés veszélye. Egy-egy ütközés a gépjárműben és a vadban is jelentős károkat okozhat, amit a casco-biztosítás, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás téríthet meg az autósnak – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2017 óta évről évre több vad hullik el gépjárművel történő ütközés következtében a magyarországi utakon. Tavaly több mint 6000 nagyvad elütés történt a magyarországi utakon. Ezen balesetek nagy része az őszi időszakban történik, amikor a nagyvad mozgása megváltozik.

A vadveszélyes területeken, az utak mentén az illetékes vadásztársaságok vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyeznek ki, ami annyit jelent, hogy a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a gépjármű sebességét, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Ez este, a vad által sűrűn látogatott területen akár igen lassú, 20 km/órás sebességet is jelenthet. De még lassan közlekedve, sőt, akár álló autóba is belefuthat egy megijedt vad.

A vadgázolások elkerülése érdekében szürkülettől, illetve erdős környezetben vezető utakon egyéb időben is szükséges mérsékelni a sebességet. Ha vadat látunk, akkor érdemes lassítani, mert a vad viselkedése kiszámíthatatlan, megugrására, gyors, hirtelen irányváltására bármikor számítani lehet, ahogy arra is, hogy egyszerre több egyed is megjelenhet. Ha mégis megtörténik a baleset, az elütött vadhoz nem szabad hozzányúlni, lehúzni az útról, mert ha még él, akkor az agancsával, harapásával, vagy rúgásával sérüléseket okozhat.

- hangsúlyozta Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának vezetője. Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedési balesetnek számít. Érdemes ilyenkor hívni a rendőrséget, valamint értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot. Fontos tudni, hogy a vad az állam, az elhullott vad pedig a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül. Ha a vad nem pusztult el a balesetben és elhagyta a helyszínt, akkor készítsünk fényképeket a nyomokról és kérjük ezt az eljáró rendőrtől is.

A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv veszélyes üzemek találkozásával kapcsolatos része az irányadó. A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői - a gépjármű vezetője, illetve illetékes vadásztársaság is - minden tőlük megkövetelhetőt megtettek a baleset elkerülésének érdekében, mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjárművezetője pedig a gépjárműben okozott kárt.

A sofőr alapesetben akkor tehető felelőssé a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett, a vadásztársaság pedig akkor, ha nem volt kihelyezve vadveszélyre figyelmeztető tábla, de a nem megfelelően kitett etető és a hajtóvadászat is vezethet balesethez. A tapasztalatok szerint azonban a főutakon, mellékutakon történő ütközéseknél a felelősséget nehéz egyértelműen megállapítani.

Vadütközés esetén a gépjárműben igen jelentős károk keletkezhetnek. A MABISZ egyik tagbiztosítója 2020-ban közel 1400 olyan esetet regisztrált, ahol állattal való ütközés okozott kárt az autóban, ami több mint 700 millió forintos kifizetést jelentett a társaságnál. A biztosító a károkat akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett teljes körű casco-biztosítással. A legtöbb biztosítónál ugyanis a vaddal történő ütközés töréskárnak minősül, amelyre a teljes körű casco biztosítások kiterjednek. Emellett van olyan biztosító, amelynél köthető önálló biztosítás is a vaddal történő ütközés miatti töréskárra, másutt pedig kgfb-biztosítási kiegészítő nyújt fedezetet balesetben résztvevő gépjárműben keletkezett károkra.

Fontos, hogy vadkár esetén a káreseményt mihamarabb jelentsük a biztosítónál, de a vad által okozott kárt a vadgazdálkodást folytató szervnél is be kell jelenteni, és az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni.

Magyarországon sajnos igen alacsony a casco-biztosítási lefedettség. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020 év végén alig több mint egymillió gépjárműtulajdonos rendelkezett cascoval. Ugyanebben az időszakban az élő kgfb-szerződések száma meghaladta 5,8 milliót, ami azt jelenti, hogy a forgalomban lévő gépjárműveknek kevesebb, mint 17,5 százaléka rendelkezett az év végén casco védelemmel. A teljes körű casco-biztosítások száma ennél is alacsonyabb, a szerződések egy része ugyanis csak a kockázatok egy bizonyos részét fedi le, például csak lopást, vagy csak a totálkárt. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítenek.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban pár perc alatt megnézheti a cascobiztosítási ajánlatokat:
cascobiztosítás ajánlatok>>

Totálkár: milyen módon számítja a biztosító?
2021 szeptember 30.
Kategória:
Gépjármű biztosítás

Totálkár: milyen módon számítja a biztosító?

Mind a szerződésen kívüli és a kötelező felelősségbiztosítás terhére történő kárrendezés, mind pedig a casco-s kárrendezés során jellemző a totálkáros kárrendezés. Ennek lényeg abból adódik, hogy valamilyen okból nem érdemes a jármű javítása és ennek a költségnek a megtérítése. A D.A.S. JogSzerviz szakértői járják körben a legfontosabb tudnivalókat.

Totálkáros gépjármű és javítása, és az ebből eredő problémaforrások két okra vezethetőek vissza. Az egyik az, hogy a jármű a közlekedési baleset során olyan mértékben sérült, hogy nem is lehetséges annak a helyreállítása. Ezt nevezik műszaki totálkárnak.

A másik eset pedig az, amikor bár az autó javítható, azonban a szervizelés költsége olyan magas, hogy akár a kocsi értékét is elérné. Ekkor áll be a gazdasági totálkár.

Annak meghatározása, hogy a totálkáros kárrendezés jön-e szóba és annak során a biztosító mekkora összeget fizet, kizárólag műszaki szakkérdés. Előzetesen EUROTAX-számítással a biztosító meghatározza a jármű káridőpontbeli értékét.

Itt olyan adatok alapján történik meg a kalkuláció, mely a kocsi korára, futott kilométereinek számára, vagy előzménysérüléseire, esetleg extra tartozékaira vonatkozik.

Ez utóbbi esetben mindenképp figyelemmel kell arra lenni, hogy a casco biztosító az extra tartozékok értékét akkor fogja figyelembe venni, amennyiben ezekre a biztosítás kiterjed. Ennek hiányában nem alkalmazza a számítás során értéknövelő tényezőként.

Az előbbi program alapján, a baleset időpontjára tekintettel kerül tehát kiszámításra a jármű káridőpontbeli értéke. Ha valaki esetleg ezt vitatja, akkor a biztosítótól feltétlenül javasolt ezt a részletes EUROTAX-számítást kikérni és egy ellenőrzést készíteni.

Ez utóbbit bármelyik kárszakértői iroda elvégzi. Ha ez az ellenőrzés elkészül, és érdemben vitathatóvá válik a biztosító számítása, akkor erre tekintettel lehetséges a felülvizsgálatot is kérni.

Ha a káridőpontbeli érték letisztázott, akkor a biztosító azt is meghatározza, hogy mekkora összeget tesz ki a roncs, azaz a maradványérték. Ezt általában ajánlatok alapján határozza meg.

A végső kifizetést pedig az fogja meghatározni, hogy mekkora összeg a káridőpontbeli és a roncsérték különbözete.

A károsultnak ugyanakkor lehetősége van mérlegelnie azt, hogy amennyiben ebből az összegből meg tudja javítani a járművét, akkor ezzel éljen, de arról is dönthet, hogy a „roncsot" eladja, akár annak a cégnek, aki a maradványértékre ajánlatot tett.

Tehát ez utóbbi, azaz az, hogy a kocsit a tulajdonos eladja, egyáltalán nem kötelező.

A casco biztosítások esetében fontos még arra felhívni a figyelmet, hogy végső kifizetésből mindenképp levonásra kerül az önrész mértéke is, mely vagy egy fix összegként, vagy egy százalékos mértékben került meghatározásra a szerződéskötéskor.

A fentiekből látszik, hogy a totálkár kiszámítása valóban szakkérdés. Azonban tudatosan és felkészülten sokat tehetünk azért, hogy ellenőrizhessük, hogy a biztosító megfelelően számolt-e?

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban összehasonlíthatja az egyes gépjármű biztosítási ajánlatokat:
Gépjármű biztosítás ajánlatok>>

Csökkent a budapesti személyautók átlagos kgfb-díja
2021 szeptember 22.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Csökkent a budapesti személyautók átlagos kgfb-díja

Az elmozdulás valószínűleg nem egy új trend kezdete.

A budapesti személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díja 9 százalékkal csökkent éves összehasonlításban az év második negyedében – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) negyedéves kgfb-indexéből.

"Az lehet a csökkenés oka, hogy a biztosítók a piaci verseny miatt így kerestek lehetőséget a részesedésük növelésére" – mondta a VG-nek Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) gépjárműszekciójának elnöke.

Mint rámutatott, a díjak egyrészt azért eshettek, mert a pandémia miatt időszakosan kevesebb káreset történt, másrészt a korábbiakban éppen a fővárosban nőttek jobban a díjak, így most több biztosítónak volt mozgástere a csökkentésre. Azonban az elnök szerint nem szabad túlértékelni az átlagdíj pillanatnyi alakulását, mert a biztosítók, igazodva az aktuális piaci helyzethez, bármikor módosíthatják tarifáikat. Ezért az elmozdulás valószínűleg nem egy új trend kezdete, hanem egy egyszeri kilengés volt.

Az átlagos állománydíj az első negyedéves 46 ezer forintról a második negyedévben 44 ezer forintra csökkent.

Az előző év azonos időszakához képest országos szinten 2 százalékkal mérséklődtek a díjak, ez annak az eredménye, hogy a budapesti személyautók átlagos tarifája az említett 9 százalékkal esett, míg a fővároson kívüli szint szűk 1 százalékkal emelkedett. A változás azért is érdekes, mert a fővárosi autókhoz a koronavírus-járvány forgalom- és kárcsillapító hatásai ellenére mindeddig nem jutott el a díjcsökkenés.

Az előző negyedévek kárráfordítás-csökkenésével szemben a második negyedévben már növekedés látszik. Ennek Papp Lajos szerint az az oka, hogy a forgalom már visszatért a régi kerékvágásba, a gépjárműállomány az idén is tovább nőtt, miközben az alkatrészárak és a javítási óradíjak is gyorsan emelkednek, hasonlóan más gazdasági területekhez.

Trendfordulóról korai beszélni, ehhez a következő negyedév adatai szükségesek. Az egyéb jármű-kategóriákban változatos éves elmozdulás látható: míg a nehéz pótkocsik és taxik esetében az egyedi és a flottaátlagdíjak is csökkentek, addig a vontatók, a motorkerékpárok és a segédmotor-kerékpárok díja emelkedett. Az átlagdíjak változásától akár lényegesen is eltérhetnek az egyes biztosítók ajánlatai.

Egy márciusi becslés szerint Magyarországon csaknem félmillióan autóznak kötelező biztosítás nélkül.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Hasonítsa össze kalkulátorunkban a kötelező biztosítási ajánlatokat és kösse meg az önnek megfelelőt pár perc alatt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Ki fizeti a kárt, ha más miatt égett ki az autóm?
2021 szeptember 13.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Ki fizeti a kárt, ha más miatt égett ki az autóm?

Nem hétköznapi, de ahogy a héten láttuk, reális eset, hogy egy kigyulladó autó miatt vétlen járművek égjenek ki. Vajon ki áll helyt a kárért? Ér-e valamit a kötelező biztosítás ilyen esetekben? Biztosítókkal, jogásszal járta körbe a témát a Vezess.

Néhány nappal ezelőtt a Vezess is megírta, hogy hétfő délután komoly autós tűz keletkezett a soroksári bevásárlóközpont egyik parkolójában, miután – vélhetően zárlat miatt – kigyulladt egy álló BMW, míg tulajdonosa a boltban tartózkodott. Itt elolvashatod, ha nem hallottad volna:

Egy autó kigyulladása talán még nem érne hírt, ám a BMW-ről a lángok gyorsan átterjedtek egy Toyota Yarisra, egy Škoda Octaviára, egy VW Lupóra és egy Honda Civicre is. Végül a tűzoltók fékezték meg a tüzet. (Érdekesség, hogy a BMW X6 aztán szállítás közben, már Csepelen, a tréleren újra lángra kapott.)

Az ügy érdekes kérdéseket vet fel: vajon a „vétlen” autósok kitől, milyen alapon számíthatnak kártérítésre ilyen esetben, már ha egyáltalán… Biztosítók és jogász segítségével keressük a válaszokat.

A casco mindenkin segíthet

Kezdjük az egyszerűbb kérdéssel és válasszal: mind az elsőkén kigyulladt autó – esetünkben a BMW –, mind a tűz továbbterjedése miatt megsérült/kiégett autók tulajdonosai – szinte – biztosan számíthatnak káruk megtérítésére, ha rendelkeztek cascóval. Ezt egybehangzóan megerősítette a Vezess megkeresésére válaszoló mindhárom biztosító (Aegon, Allianz, UNIQA), a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), valamint egy jogász is. Természetesen a kártérítés összege függ a vállalt önrésztől és a konkrét casco-csomag egyéb részleteitől is. Persze ilyenkor a legtöbb estben kárenyhítés történik és nem a teljes kár térül meg.

Jóval homályosabb viszont a helyzet, ha nem számolhatunk a cascóra, amire azért nagy esély van, hiszen Magyarországon nem általános az ilyen biztosítás megléte.

Szürke zónában a veszélyes üzem

Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy amennyiben valakinek az autója azért ég ki, mert egy másik járműről átterjedt rá a tűz, akkor a bennünket így ért milliós kárt egészen biztosan érvényesíthetjük valakin. Közelebbről megnézve már egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet” – kezdte a D.A.S. Jogvédelmi biztosító jogásza, dr. Gombolai Éva a kérdés elemzését.

A MABISZ kommunikációs vezetője Lambert Gábor így mutatott ár a probléma lényegére: A kgfb-törvény (2009. évi LXII. tv.) szerint a biztosítás kiterjed „azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak”. Adott esetben vitatható lehet, hogy a káresemény a jármű üzemeltetése során következett-e be.

Az Aegon is hangsúlyozta, hogy az adott eset részletes körülményei adhatnak választ arra, hogy a káresemény bekövetkezésekor a gépjármű üzemeltetés alatt volt vagy sem, így a kgfb alapján történő térítés is ennek a függvénye lesz.

A D.A.S. jogásza szerint a vétlen autótulajdonosok a károkozó jármű kötelező felelősségbiztosítójától nem várhatnak sokat, az minden valószínűség szerint meg fogja tagadni a kifizetést, hiszen ahogy feljebb is láttuk, a törvény a jármű üzemeltetése során okozott károkra nyújt fedezetet. A gépjármű üzemeltetésének fogalma ugyanakkor jogszabályban nincs rögzítve, pontos határait így egy lassan változó gyakorlat alakítja.

Általában a veszélyes üzemi minőség megszűnéséig terjed így a felelősség, azaz amelyik kárt a jármű, mint veszélyes üzem okozza, az üzemeltetés által okozott kárnak minősül. A veszélyes üzemi jelleg megszűnésének időpontjával kapcsolatban azonban különböző elméletek vannak a gyakorlat által felvetett problémák miatt.

Számos olyan ügy volt ugyanis, mutatott rá Gombolai, ahol például az éppen megálló, már megállt – azaz fő szabály szerint már nem veszélyes üzemnek minősülő – jármű ajtajának kinyitásával okoztak kárt. “Mára az az elfogadott, hogy a tevékenység fokozottan veszélyes jellege akkor nem áll fenn, amikor a gépjárművet szabályszerűen leállítják, elvégzik a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához szükséges tevékenységeket, és megszűnik a gépkocsi emberi irányítás alatt tartása.

Az ügyvéd szerint a kigyulladt parkoló autóra ezek a feltételek már teljesülnek, azaz nem beszélhetünk veszélyes üzemi jellegről, így elvileg üzemeltetés során okozott kár sem merül fel. Ez pedig azt eredményezi, hogy a biztosítónak sem kell helytállnia. Mivel a gyakorlat alakul, mindaddig, amíg pontos jogszabályi meghatározás nem lesz, nem zárható ki, hogy a parkoló jármű által okozott károkat is bevonja a bírói gyakorlat az üzemeltetés körébe, de erre eddig nem volt példa.

Az UNIQA kárrendezési vezetője, Vereczki András a Vezess megkeresésére szintén azzal kezdte, hogy ha az, akinek a gépkocsijára átterjedt a tűz, a károkozó kgfb-biztosítójától szeretne kártérítést kapni, valószínűleg egy hosszabb folyamatra számíthat, akár csak peres eljárás végén lehet eredmény, mert jelenleg erre nincs egységes, konzisztens gyakorlat, ám a „veszélyes üzemmel” kapcsolatban „megengedőbben” vélekedett:

A bírói gyakorlat abban egységes, hogy az autó veszélyes üzemi tevékenységét folyamatában kell értékelni és önmagában a parkoló helyzet nem szünteti meg a veszélyes üzemi jelleget. Az a tény, hogy röviddel a leállítás után kigyulladt a gépkocsi, szintén azt támasztja alá, hogy a járműnek még veszélyes üzemi jellege volt – magyarázta a szakember, kiemelve, hogy a modern autók a leállítás után még nagyon sok tevékenységet végeznek automatikusan, valójában az elektronika folyamatosan működik.

Ezen tényekre alapozva a kárt okozó gépkocsi kötelező gépjármű felelősség biztosítása alapján a tűz miatt károsodott autók és épületek tulajdonosai akár kártérítést is kaphatnak a károkozó jármű felelősségbiztosítójától” – folytatta az UNIQA-s vezető.

Ott sem voltam, miért lennék felelős?

A kártérítés kőbe vésett alapszabálya szerint kártérítési igényt abban az esetben lehet érvényesíteni, amennyiben valaki másnak jogellenesen okoz kárt. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

Kérdés, hogy lehet-e szó jogellenes magatartásról az üzembentartó részéről, amikor mit sem sejtve este leparkol az autóval, és az másnapra kigyulladva megkárosít még egy, kettő, négy, akárhány másik járművet. A választ illetően nagyjából teljes az egyetértés, az a tűz keletkezési okánál keresendő. Vagyis az a kérdés, miért gyulladt ki a jármű, és az felróható-e az üzembentartónak.

Amennyiben nem, mert ő minden karbantartási kötelezettségének eleget tett, semmilyen olyan tárgyat nem hagyott a járműben, amiről észszerűen feltételezhető, hogy akár tüzet is okozhat a távollétében, akkor ki tehet a tűzről? Mivel nem „természetes”, hogy járművek spontán kigyulladjanak, ezért rögzíthető, hogy valami hiba okozza a gyulladást. A kulcskérdés az, hogy kinek a hibája? Ez lehet(ne) karbantartási hiba, szerelési munkálatra visszavezethető ok, gyári eredetű hiba, megállapítása szakkérdés – hangsúlyozta Gombolai Éva.
Vizsgálat tárgyát képezheti harmadik fél felelőssége is utalt ugyanerre a Vezessnek az Allianz is.

A gyártó vagy a szerviz is fizethet?

A szerelési/karbantartási munkálatok hibás teljesítése esetén a szervizzel szemben léphetünk fel, a gyári kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv tartalmaz szabályokat, így termékkárért a hibás termék gyártója tartozik felelősséggel.

Termékkárnak minősül a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; és a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónál nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta. Az igényérvényesítés kulcsa azonban az, hogy a termék hibás volta bizonyított-e.

A bíróságoké lehet a végső szó

Látható tehát, hogy a károsodott járművek tulajdonosai csak akkor vannak megnyugtató helyzetben, ha rendelkeznek a káreseményre érvényes casco-biztosítással. Ennek hiányában minden valószínűség szerint hosszadalmas jogi eljárás elé néznek, melynek során jelentősége lesz a kötelezőt kezelő biztosító hozzáállásának, a tűz okának, de még adott esetben annak is, hogy céges jármű károsodott-e. A biztosító – és ha esetleg arra sor kerülne, akkor a bíróság is – a körülményeket és a részleteket mérlegelve tud majd végleges döntést hozni.
Forrás: vezess.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a kötelező és casco biztosítás ajánlatokat, és kösse meg az önnek megfelelőt kényelmesen, percek alatt:
Gépjármű biztosítási ajánlatok>>

Mi a teendő, ha koccanásos balesetet szenvedünk?
2021 szeptember 10.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Mi a teendő, ha koccanásos balesetet szenvedünk?

A kisebb koccanásos balesetek is sok bosszúságot tudnak okozni, arról nem is beszélve, hogy az ilyen jellegű balesetek esetén sok kérdés is felmerülhet. Alapvetően van arra lehetőség, hogy a károkozó és a károsult a közlekedési baleset helyszínén megegyezzenek a kártérítés összegében. Ez a megoldás azonban veszélyeket hordoz magában mind a károsult, mind pedig a károkozó oldalán – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Koccanásos baleset esetén, amikor egyértelműen mi voltunk a hibásak, felmerülhet a kérdés, hogy az egyszerűség kedvéért megérné-e a helyszínen megállapodni és meghatározott összeget megfizetni a károsultnak?

Dr. Bálint Boglárka szerint jogszabályaink alapján ennek ugyan nincs akadálya, azonban számos veszélyt rejt magában ez a megoldás. Az egyik ilyen veszély, hogyha nem születik írásbeli megállapodás a felek között, úgy szinte lehetetlen lesz a későbbiekben bizonyítani, hogy a károkozó a helyszínen adott-e és pontosan milyen összeget át a károsultnak.

A károsultnak pedig elegendő a károkozó fél rendszámát megjegyeznie ahhoz, hogy akár rendőrség előtt szabálysértési eljárást indítson, akár a károkozó fél felelősségbiztosítójához bejelentéssel éljen.

A fenti megoldás esetén a károsult oldalán fennáll annak is a veszélye, hogy a látott sérülések mellett van olyan sérülés is, amely szabad szemmel nem látható. Avagy amelyre csak később, a gépjármű javítása során derül fény. Ebben az esetben sajnos előfordulhat, hogy a vétlen fél adatok hiányában nem tudja minden kártérítési igényét érvényesíteni.

Mindezek alapján azt javasoljuk, hogy kisebb közlekedési baleset esetén is érdemes kitölteni az Európai Baleseti Bejelentő lapot. Amennyiben ez nem áll rendelkezésünkre, úgy az erre szolgáló mobiltelefonos applikációt is használhatjuk. Avagy bármilyen papírlapon rögzíthetjük a felek adatait és a baleset lényeges körülményeit.

Fontos, hogy a bejelentő lap kitöltése nem jelenti a felelősség elismerését egyik fél részéről sem, az pusztán az adatok rögzítésére szolgál. A bejelentő lap viszont akkor is meggyorsíthatja a biztosítási ügyintézést, hogyha a helyszínen rendőri intézkedés is történt.

Bagatell károk és a bonus-malus rendszer

A bonus-malus rendszerről általában véve már mindenki hallott, annak részletszabályaival azonban kevesen vannak tisztában. A bonus-malus rendszer egy nyilvántartás, ami a gépjármű üzembentartójához kötődik. Maga a nyilvántartás 10 bonus és 4 malus fokozatot tartalmaz.

Minden újdonsült üzembentartó A00 fokozatból indul, minden kármentes év után pedig eggyel nő a bonus fokozat. Amennyiben egy adott biztosítási évben azzal a gépjárművel, amelynek az adott személy az üzembentartója, kárt okoznak, a besorolás kettővel csökken. Fontos kiemelni, hogy a bonus-malus besorolás nem attól függ, hogy ki vezette a gépjárművet.

Tehát üzembentartó személyéhez kötött. Ez alól kivétel, hogyha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik (pl. ellopják), és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor. Ez utóbbi esetben a jogtalan használat során okozott baleset miatt nem csökken az üzembentartó bonus-malus besorolása.

Egy új kötelező gépjármú-felelősségbiztosítás megkötésekor a szerződést kötő személy nyilatkozata alapján történik a besorolás, amit a biztosítótársaságok ezután leellenőriznek a kártörténeti nyilvántartás alapján. Nem érdemes valótlan adatokat közölni a szerződéskötéskor, hiszen ha erre fény derül, akkor a legrosszabb, malus 4-es fokozatba kell besorolni a szerződést.

A bonus-malus rendszer tehát egyfajta „jutalmazásra" épülő rendszer, amelyben az üzembentartó által fizetendő díj csökken, ha az elmúlt évben nem okoznak balesetet a gépjárművel.

A bonus fokozat megőrzése és a károkozói pótdíj

A bonus fokozat megőrzésére van lehetőség, bár kevesen tudnak róla. Ez a lehetőség főként a kisebb károkkal járó, koccanásos balesetek esetén éri meg a károkozó fél számára. A biztosítótársaságok ugyanis kötelesek az ügyfeleket értesíteni arról, hogy pontosan egy adott kárüggyel összefüggésben milyen összegű kifizetést teljesítettek az üzembentartó számára.

Ezek után az üzembentartó 45 napon belül dönthet úgy, hogy a kártérítés teljes összegét megfizeti a biztosítója számára. Ebben az esetben úgy kell tekinteni a bonus-malus besorolás szempontjából, mintha a baleset meg sem történt volna.

Fontos tudni azonban, hogy a bonus-malus besorolás mellett a biztosítótársaságok alkalmaznak egy úgynevezett károkozói pótdíjat is, amelyet beleépítenek a biztosítás éves összegébe. Önmagában tehát attól, hogy a károkozó megtéríti a biztosítótársaság számára a kifizetett összeget nem következik az, hogy a biztosítási díja nem fog emelkedni.

A károkozói pótdíj tehát akkor is növelheti a biztosítás éves díját, hogyha a bonus fokozat változatlan marad. Bár a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban vizsgálta a károkozói pótdíj intézményét, annak alkalmazását teljesen nem tiltotta meg, a felügyeleti szerv elvárása arra korlátozódik, hogy azt a biztosítótársaságok ne alkalmazzák túlzóan.

Összegzés

A fentiek alapján tehát alapvetően van arra lehetőség, hogy a károkozó és a károsult a közlekedési baleset helyszínén megegyezzenek a kártérítés összegében. Ez a megoldás azonban veszélyeket hordoz magában mind a károsult, mind pedig a károkozó oldalán.

A kötelező felelősségbiztosítás terhére történő kárrendezés során a károkozónak számolnia kell a bonus-malus besorolás romlásával, melyet magas bonus fokozat és kis összegű kártérítés esetén akár érdemes is lehet megőrizni. A károkozói pótdíj miatt azonban még ebben az esetben is lehet számítani a biztosítási díj emelkedésével.

Forrás: origo.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban kötelező biztosítás ajánlatokat, és kösse meg a kiválasztottat néhány perc alatt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Hiába adta el az autóját, a nevén maradt
2021 szeptember 09.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Hiába adta el az autóját, a nevén maradt

Egy jármű eladása nem ér ott véget, hogy átadjuk az iratokat, a kulcsot, a pénzt pedig zsebre vágjuk. Azzal, hogy az autó elment, a pénz pedig a zsebben, a problémák még visszatérhetnek.

László története megmutatja, hogy a kapu becsukásával nem ér véget egy autó eladásának a folyamata, az eladó érdeke, hogy az előírásoknak megfelelően lejelentse az adásvételt. László Audi A4-esére egy ismerőse jelentkezett be, mondván, kell neki az autó. Az Audin nem volt érvényes műszaki, de az ismerős elvitte átnézetni, leszervizelni – a telefonbeszélgetések, üzenetváltások visszakeresése alapján egy nagyjából egy éve, szeptemberben lehetett, és innen kezdve lett egyre szövevényesebb az ügy.

Lászlónak az autó nem volt sürgős, de egy idő után elkezdte keresni az autóját, aminek a hollétéről csak olyan információmorzsákat kapott vissza az ismerősétől, hogy „szervizben” meg „a műhelyben”, ennél pontosabbat nem. Végül májusban jutottak odáig, hogy az ismerős vevő bekérte az adásvételihez szükséges adatokat, hogy előre kitöltse a szerződést, és azt majd csak alá kell írnia az eladónak. Ám amikor személyesen találkoztak, akkor már a szerződésben nem az ismerős volt a vevő, hanem egy új, személy – akit László nem ismert. Mivel az autótól szabadult volna, aláírta az adásvételit, átvette a pénzt és elköszöntek, majd László a biztosítónál az adásvételivel lemondta a kötelező biztosítást, az előre befizetett KGFB összegét pedig a biztosító visszautalta neki. Itt követett el egy újabb hibát, ugyanis az autó leadását nem jelentette le a Kormányablakban vagy az Ügyfélkapun keresztül.

Augusztus 12-én levelet kapott a Kormányhivataltól, melyben tájékoztatták, hogy a kötelezőbiztosítás hiánya miatt az autót ki akarják vonni a forgalomból, illetve egy tetemes összegű büntetést helyeztek kilátásba. László ekkor bement a hivatalba az adásvételi szerződéssel – ekkor tudta meg azt is az ügyintézőtől, hogy előre kitöltött szerződés esetén a tanúknak minden oldalon külön-külön, kék színű tollal alá kellett volna írniuk a papírokat, mert úgy hivatalos. Az ügyintéző jelezte, hogy a motorszám is hiányzik az adásvételiből, önmagában az alvázszám nem elegendő, és ezen felül elmaradt az eladott autó lejelentése, melyre a törvény szerint 15 nap a határidő.

Mindezek viszont azért derültek ki számukra, mert a vevő nem íratta át az autót – ez a művelet a mai napig nem történt meg. Az autóról azóta sem tudni: elbontották, használják, továbbadták? Ez végső soron Lászlóéknak még szerencsés is, hiszen ha közben gyorshajtás, parkolás vagy szabálytalan parkolás miatt büntetések is érkeztek volna, lényegesen nehezebb helyzetbe kerültek volna. A hivatalokról kialakult sztereotípiával ellenben Lászlóék utólagos lejelentését elfogadták, és még büntetést sem szabtak ki rájuk a kötelezettség elmulasztása miatt, az ügyintéző ráadásul figyelmeztette őket, hogy a továbbiakban még fognak érkezni az ügyben a levelek, mégpedig az elmaradt kötelező biztosítás miatt, ugyanis a fedezetlenségi díj továbbra is ketyeg, viszont a lejelentéssel legalább tisztázták, hogy kin kell majd behajtani.

A fedezetlenségi díjat 2010-ben vezették be, akkor számolják fel, amikor az autó úgy vesz részt a forgalomban, hogy nincs érvényes kötelezője – a forgalomban résztvevés ebben az esetben teoratikus, azt jelenti, hogy nem vonták ki a forgalomból, tehát fizikailag állhat egy garázsban darabokra szedve, jogilag attól még forgalomban van. A fedezetlenségi díj a jármű teljesítményétől függ, és az üzembentartónak kell megtéríteni.

Fontos, hogy ezt naponta számolják fel, Lászlóék esetében tehát a 70-100 kW közötti teljesítményű autó 850 forintos napidíja három hónap alatt 78 ezer forintot jelent, és ez az összeg minden nap 850 forinttal nő. Ezek miatt mindenképpen érdemes az eladásnál is körültekintően eljárni, egyfelől pontosan kitölteni az adásvételit, és utána a lejelentési kötelezettségnek eleget tenni – ezzel elkerülhető, hogy később az eladott autó miatt kelljen bíróságra járni.

forrás: totalcar.hu

CLB TIPP: Hasonítsa össze kalkulátorunkban a kötelező biztosítási ajánlatokat és kösse meg az önnek megfelelőt pár perc alatt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Szarvasveszély az utakon, kezdődik a párzási időszak
2021 augusztus 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás

Szarvasveszély az utakon, kezdődik a párzási időszak

Ha mégis megtörténik a baleset, a vadhoz nem szabad hozzányúlni, lehúzni az útról, mert ha még életben van, akkor az agancsával, a harapásával, vagy rúgásával sérülést okozhat.

Augusztus végétől november közepéig az országutakon, különösen az erdős, ligetes szakaszokon számítani kell a szarvasok megjelenésére. A szarvasbőgés az időjárási és földrajzi viszonyoktól függően először az ország nyugati részein kezdődik, Somogy, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében hallatják a bikák a hangjukat, és folyamatosan észak, észak-keleti irányba haladva a zempléni tájegységek gímszarvasai zárják a sort.

A bikák bőgési időszakában az állatok jóval aktívabbak, veszélyérzetük csökken, ezért könnyen szaladhatnak ki az úttestre. A szarvasok mozgása szeles időszakban általában alábbhagy, de alkonyat idején, valamint hidegre forduló időjárás esetén mozgékonyabbak.

A szarvaselütés következményei súlyosak lehetnek, nem csak a vadállat sérülhet, hanem a jármű vezetője és utasai is. Ugyanis a viszonylag magas testfelépítésű szarvas a szélvédőbe csapódva az utastérbe juthat. Az elütéskor akkora energiák szabadulnak fel, amelynek hatására annyira megsérülhetnek a tetőoszlopok és a tető, hogy az autó akár totálkárossá is törhet.

Hogy a vadbaleseteket elkerüljük, szürkülettől, illetve az erdős környezetű utakon egyéb időben is, mérsékeljük a sebességet, így csökken a féktávolság. Ha pedig állatot látunk, akkor érdemes lassítani, mert a vadak viselkedése kiszámíthatatlan, megugrásukra, gyors vágtázásukra, hirtelen irányváltásukra bármikor számítani lehet, és arra is, hogy többen vannak a környéken.

forrás: 168.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók casco biztosítási ajánlatait és kösse meg néhány perc alatt:
Casco kalkulátor >>

Kötelező felelősségbiztosítás és pandémia: kevesebb karambol, nagyobb kár
2021 augusztus 02.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kötelező felelősségbiztosítás és pandémia: kevesebb karambol, nagyobb kár

Érdekes kettősséget mutatnak a Magyar Nemzeti Bank kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) adatai a pandémiás, 2020-as évről, írja a money.hu.

A koronavírus-járvány hatásaként többen használtak gépjárművet Magyarországon: tavaly 5,777 millió autó volt biztosítva hazánkban, ez öt százalékot meghaladó növekedést jelent 2019 végéhez képest. Személyautóból majdnem négymillió volt biztosítva az elmúlt évben, 5,2 százalékkal, közel 200 ezerrel több, mint 2019 végén, a biztosított autók számának növekedése nagyobb volt, mint 2019-ben.

Azt, hogy a vírus miatt sokan alternatív megoldásokat kerestek a tömegközlekedés elkerülésére, jól mutatja, hogy 2014 óta nem volt példa arra, hogy ilyen ütemben – 8,5 százalékkal – emelkedjen a biztosított motorkerékpárok száma. Meglepő, de a pandémia idején is növekedett a forgalomban lévő autóbuszok száma – igaz, itt csak kétszázalékos növekedésről beszélhetünk –, ám ezzel a forgalomban lévő buszok száma meghaladta a húszezret. A tehergépjárművek esetében négyszázalékos növekedés volt tapasztalható.

A jegybanki adatok ugyanakkor azt is igazolják, hogy home office-ba kényszerült embereknek köszönhetően – az emelkedő gépjárműállomány ellenére – sokkal kevesebben voltak az utakon, emiatt számottevően csökkentek a gépjárműkárok. Az elmúlt évben nem érte el a 126 ezret a biztosítóknak bejelentett karambolok száma – ilyen kevés balesetre 2012 óta nem volt példa. Akkor viszont még csak alig több mint négymillió autó futott a magyar utakon.

Sokan úgy vélik, hogy a számottevően kevesebb kár következtében csökkennie kellene a kötelező biztosítás díjának. Ennek kapcsán ugyanakkor fontos látni, hogy miközben a károk száma tavaly 23 százalékkal csökkent, addig a biztosítók 86 milliárd forintos kárfelhasználása csak 8,7 százalékos csökkenést mutat. (A kárfelhasználást az adott évben kifizetett, jellemzően az autóban keletkezett „lemezkárok” összege, illetve az a pénz adja ki, amit a biztosítók a súlyosabb balesetek későbbiekben felmerülő kárai­ra – például a személyi sérültek ellátására vagy járadékára – tartalékolnak). Ráadásul a 2020-ban kifizetett 44,1 milliárd forint 2019-et leszámítva a legmagasabb kárösszeg a kgfb történetében.

Az egy kárra jutó kifizetések összege tavaly drámaian megugrott: az elmúlt évben átlagosan egy kár után a biztosítók 682 ezer forintot fizettek ki a károsult ügyfélnek. Ez 18,5 százalékkal magasabb összeg, mint az az 576 ezer forint, amennyibe 2019-ben került egy átlagkár. A legkomolyabb növekedést – a meglehetősen kicsi piacnak számító trolibuszok közel 40 százalékos átlagkár-növeke­dését leszámítva – a tehergépjárműveknél mutatta ki az MNB. Itt hétszázezer forint fölé emelkedett az átlagos kárérték, ami harmincszázalékos bővülést jelent.

Az autóbuszos szakma ennek ellenére remélheti, hogy a kgfb díjai csökkenni fognak, hiszen – itt is összefüggésben azzal, hogy a lezárások miatt számottevően kevesebb volt az autóbuszos forgalom – az egy kárra jutó összeg egyedül ebben a szegmensben csökkent – a 12 százalékos mérséklődés után 565 ezer forintot tett ki. Ennek ellenére a leggyakrabban az autóbuszoknál történik kár: 100 forgalomban lévő autóbuszból hét karambolozott az elmúlt évben. (Tegyük hozzá, hogy ez az elmúlt 20 év legalacsonyabb kárgyakoriság-adata az autóbuszos szegmensben.)

Ami a személygépjárműveket illeti: a pandémia hatása természetesen itt is visszaköszön, hiszen a kárgyakoriság a 2019-es 3,21 százalékról soha nem látott mélységbe, 2,36 százalékra csökkent. Az egy káresetre jutó átlagos kárösszeg ugyanakkor itt is 18 százalékkal növekedett, s így már 619 ezer forintot tett ki. Ha ezt az összeget az elmúlt év alatt a 9 százalékkal, 44,5 ezer forintra emelkedő átlagos kgfb- díjhoz hasonlítjuk – amelynek összegéből leszámítjuk a 23 százalékos, az államnak fizetett biztosítási adót –, akkor azt látjuk, hogy míg 5 éve, 2016-ban 13 biztosítás díja elég volt arra, hogy egy átlagos kárt kifizessen a biztosító, addig ma már 17 ügyfél éves befizetését kell felhasználni egy pórul járt autós kárának rendezésére.

Forrás: veol.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait és kösse meg a kiválasztott biztosítást néhány perc alatt:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Oldalak