Átlagosan minden tízedik magyar turista rossz műszaki állapotú járművel vág neki a világnak megkockáztatva, hogy esetleg tréleren hozzák vissza az autót, vagy külföldi szervizben vagyonokért javíttatják – derül ki egy gyors felméréséből. Nyáron havonta csaknem tízezren hívják a világ minden tájáról a hazai segélykérő vonalakat. Akinek van rá biztosítása, annak akár a benzint is a helyébe viszik, sőt telefonos tolmács segíthet még a shoppingolásban is. Az viszont, aki megfelelő biztosításról sem gondoskodik egy hosszabb útra, nagy árat fizethet a gondatlanságáért. 

Ennek ellenére a magyar turisták jelentős része nincs tisztában kocsija műszaki állapotával, ezért derült égből villámcsapásként éri, ha a városi körülmények között még viszonylag jól működő járműve az országúton felmondja a szolgálatot, s már nem „lábon”, hanem trailerrel jön haza, vagy kinti szervizben köt ki. A felkészületlenség következménye mindkét esetben kisebb vagyon, több százezer forintnyi javíttatási vagy szállítási költség – hivatkozott a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. tapasztalataira Németh Péter kommunikációs vezető. A cég a közelmúltban gyors felmérést végzett ügyfelei körében, s kiderült, még a rutinos külföldre járók között sincs mindenkinek úgynevezett assistance biztosítása, holott az egy évre köthető, valamivel több, mint 13 ezer forintos szolgáltatás ára az említett műszaki problémák esetében busásan megtérül.

A CLB felmérése szerint azok, akik mindig is használt, kevésbé jó kocsival jártak, óvatosabbak, sokkal gondosabban készítik a kocsijukat is a nagy útra, mint azok, akik megélhetésük érdekében a luxuskocsiból ültek át egy használtba. Ők ugyanis megszokták, hogy mindig tökéletes autó gurul alattuk, s teljesen felesleges egy hosszabb út előtt alaposabb átvizsgálásra vinni. Őket különösen váratlanul éri, ha a kocsi külföldön felmondja a szolgálatot. A helyzetet tovább komplikálják a nyelvi nehézségek - köztudott, hogy a magyarok egy jelentős része semmilyen idegen nyelven nem beszél -, s ez újabb megpróbáltatást jelent annak az egyébként is szerencsétlenül járt autósnak, akinek egy idegen országban, egyedül kell intézkednie. Tapasztalatok szerint még mindig nem elegen tudják, hogy az, akinek van assistance szerződése – különösen a Europ Assistance új, AutoSOS szolgáltatása - annak, a biztosító minden műszaki hibával kapcsolatos költségét megtéríti, ráadásul a nap 24 órájában telefonos tolmácsot is garantál. Üdítő kivétel az olyan utas – meséli Németh -, aki nemcsak megköti a szerződést a szolgáltatásra, hanem indulás előtt ki is próbálja: például felhívja a tolmácsot induláskor, hogy meggyőződjön róla, számíthat-e rá.

A segélyvonalat egyébként idén már szokatlanul sokan, 11 ezernél többen hívták, aminek elsősorban a március 15-i emlékezetes havazás az oka, amikor autók ezrei rekedtek az autópályákon a hó fogságában. Abban a helyzetben sokan kérték a

Europ Assistance munkatársainak a segítségét – nyilatkozta Kalmár László a cég ügyvezető igazgatója. Volt, aki benzint kért, mert a hóban rekedve 24 óráig fűtött, elfogyott az üzemanyag, s legnagyobb meglepetésére kapott is, hiszen a segélyszolgálat munkatársai akár 10 liter benzint is kiszállítanak a pórul járt autósnak. Nyáron viszont országúton rekedt autókhoz riasztják legtöbbször az AutoSOS-t, csaknem minden szezonban előfordul, hogy a rekkenő hőségben kisgyerekes családok rekednek valahol az országúton a kocsiban. Ilyen esetekben a segélyközpont munkatársai különösen gyorsan intézkednek azért, nehogy a gyerekek bármiféle veszélybe kerüljenek – összegezte Kalmár László.

Az Europ Assistance adatai szerint a legtöbb segítséget – évente több ezerszer – a hazai utakon kérnek az autósok, de egyre többször hívják a segélyvonalat a környező országokból, például Romániából, Szerbiából, Horvátországból és Ausztriából, de Európán belül mindenhol működik a szolgáltatás. Az AutoSOS-t egyébként kevesebb, mint havi 700 forintért is meg lehet rendelni, s ezért egy éven belül többször is jár a segítség. A központban 24 órás ügyelet van, a bajbajutott autósokon a nap bármely órájában segítenek.

Forrás: hirportal.clb.hu

Miért nem kell a gazdáknak a támogatás?

Százmilliók maradnak az államilag támogatott mezőgazdasági biztosításban, a gazdák ugyanis feliratkoznak a kedvezményes rendszerre, de végül csak töredékük igényli vissza a díj 65 százalékát, holott ez a konstrukció lényege. Még három napig lehet kérni a kedvezményt, bár e speciális „termékkel” foglalkozó három biztosító közül egy már bejelentette, átmenetileg szünetelteti a kötéseket. Ha jön a jég, a többi is bármikor felfüggesztheti a növénybiztosítás értékesítését, hogy elkerülje a garantáltan nagy kockázatot. A mintegy 4 milliárd hektárnyi mezőgazdasági területnek a felére sincs biztosítás.

A szakemberek számára érthetetlen a mezőgazdaságból élők egy részének a viselkedése: becslések szerint több százmilliós állami támogatást hagynak a kasszában, pedig csak igényelniük kellene az őket illető részt, a biztosítási díj 65 százalékát. Ez ugyanis a támogatott konstrukció lényege. Azoknak, akik befizetik a növénybiztosítási díj teljes összegét, s megfelelnek a minisztérium által előírt egyéb feltételeknek – egyebek mellett, hogy regisztrált termelők -, s jelzik a biztosítónál, hogy részt akarnak venni a programban, visszajár a díj 65 százaléka. Persze csak akkor, ha miután megfeleltek a feltételeknek, s bekerülhettek a rendszerbe, igénylik a támogatási részt. Ám tapasztalatok szerint sok gazda éppen ezt a végső, fontos lépést nem teszi meg. Befizetik a teljes díjat, felvetetik magukat a programba, s végül bennhagyják a pénzüket a közös kasszában – olvasható a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. közleményében. Németh Péter értékesítési vezető szerint ezt a reakciót a biztosítási szakma sem érti. Igaz, a speciális terméket nem is kínálja a teljes szakma, összesen három cégnél lehet a növényeket jégverés és egyéb elemi csapások pusztításai ellen biztosítani. Pontosabban, pillanatnyilag már csak két biztosító ajánlja ezt a szolgáltatást, az egyik ugyanis bejelentette, átmenetileg – értesítésig – nem köt új szerződést erre a termékre. A másik két társaságnál még fogadják a gazdákat, igaz, bármikor bejelenthet szüneteltetést mindkettő, akár egyszerre is. A CLB tapasztalatai szerint ugyanis – kis túlzással –, amint beborul az ég, a gazdák kopogtatnak a biztosítóknál, ám az egyértelműen elkerülhetetlen kockázatot minden társaságnak jogában áll elkerülni, ezért ha beáll a tavaszi jégverések ideje, átmenetileg lehúzzák a rolót a növénybiztosításért jelentkező ügyfelek előtt. A felfüggesztés azonban a már meglévő szerződéseket nem érinti.

Az időjárás mellet a határidő is sürgeti azokat, akik szeretnének bekerülni a támogatott biztosítási rendszerbe: a Vidékfejlesztés Minisztérium május végéig fogadja a jelentkezéseket. Igaz, a későn érkezőket sem zárja ki, ám nekik a késedelemmel arányosan csökkentett díj jár majd vissza. Feltéve, ha kérik.

Németh elmondta, hogy a magyarországi mintegy 4 milliárd hektárnyi mezőgazdasági területnek még a felét sem biztosítják a gazdák, s az időjárási viszonyoknak kiszolgáltatva kockára teszik az egész éves megélhetésüket. Éppen a biztosítási kedv élénkítésére született a támogatott konstrukció, amelyet tavaly alig 1-2 ezer gazdálkodó vett igénybe, miközben milliárdokat – idén 3 milliárdot – szánt a kormány erre a célra. A CLB szakértője szerint érthetetlen a közöny, a hektáronként alig több mint 2 ezer forintért köthető biztosítási díjon spórolnak a termelők, miközben a téli és a tavaszi fagy, az egyre gyakoribb kora nyári jégverés, a tomboló szél és az aszály évente több milliárd forintnyi kárt okoz a földeken. A tavaszi jégverés és vihar általában Hajdú, Szabolcs, Szolnok és Zala megyében pusztít a leggyakrabban és a legnagyobb anyagi kár is ezekben a megyékben okozza.

Háttér

Ki kaphat támogatás?

A díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítás támogatási rendszerét a 2011. évi CLXVIII számú, a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény szabályozza, valamint a 143/2011 számú Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete együttesen a 125/2012 VM rendeletben szereplő módosításokkal. A fenti törvény értelmében a biztosítás szerződője a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartásba vett mezőgazdasági termelő lehet, mezőgazdasági támogatást csak regisztrált mezőgazdasági termelő kaphat.

Forrás: hirportal.clb.hu

Garázsban sem biztonságos

A löszfal külön kockázat lehet

Garázsban tartott járművek ezrei úszhatnak el a napokban az ár- és belvízzel, mert csak kevesen tudják: még a külön megvehető garázsbiztosítás is csak limitált fedezetet nyújt a bent tárolt kocsikra és motorokra. A garancia a teljes körű casco, akinek nincs ilyen, az jobban teszi, ha áradáskor a garázsánál védettebb helyre állíja a járművét – figyelmeztet egy biztosítási alkusz. Friss tapasztalat szerint a löszfalak közelsége is kiemelt kockázat lehet a jövőben a biztosítók szemében, mert elképzelhető, hogy a nagy esőben megcsúszott föld miatt idén különösen sok káresetet jelentenek.

Árvízkárosultak tömegeinek okozhat csalódást a napokban a biztosítási kártérítési összeg, mert tapasztalatok szerint általában csak ilyenkor szembesülnek azzal, hogy a legjobb ingatlanbiztosítás sem nyújt fedezetet mindenre, például a garázsban tartott járművekben esett tetemes kárra, miközben például az ugyancsak itt tárolt fűnyíró vagy a megrozsdásodott kéziszerszámok értékét megtérítik a társaságok – figyelmeztet Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója figyelmeztet, hogy az autókra és a motorokra még a külön megvehető „garázsban tárolt járművekre” szóló „csomag” is csak limitált anyagi kártérítést garantál. Tapasztalatok szerint azonban a részletekkel még azok sincsenek tisztában, akik megfizetik a melléképületi felárat, így aztán gyakran már csak a „kasszánál”, vagyis a kárszemle során szembesülnek a lesújtó hírrel: a garázsban elárasztott járművekre egyedül a teljes körű casco nyújt fedezetet. Akinek nincs ilyen, s már a kapujában a víz, az jobban teszi, ha mielőbb biztonságos helyre menekíti az autót vagy a motort, mert pótolhatatlan kár érheti őt – tanácsolja Németh. Igaz, ez a fajta gondoskodás minden járműtulajdonostól elvárható és saját érdeke is – szögezi le a biztosítási szakember.

Annak ellenére, hogy hazánkban a környező országokéhoz képest kiemelkedően magas, 79 százalékos a biztosított ingatlanok aránya, az árvíznek kitett térségekben még mindig vannak fehér foltok. Ez a szakma számára azért érthetetlen, mert családok ezrei válhatnak néhány perc alatt földönfutóvá csupán azért, mert a havi 1-2 ezer forintos biztosítási díjon spórolnak. Németh szerint még most sem késő biztosítást kötni, legalábbis azoknak, akikhez egyelőre nem tört be a víz, de vélhetően minden bizonnyal be fog, ha árterületen élnek. Jó lesz azonban sietni a megállapodásokkal, mert a biztosítók 15-30 napos moratóriummal élhetnek. Ez azt jelenti, hogy egy ma megkötött szerződés csak a meghatározott türelmi idő letelte után lép életbe. Ez időn belül a biztosító megtagadhatja a kárkifizetést.

Az idén különösen súlyos a helyzet, hiszen minden oldalról támad a víz, a húsvéti nagy esőzésben megcsúsztak a löszfalak, sorra kilépnek medrükből a folyók és az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagy területet veszélyeztet a belvíz. Az utóbbi jelenségre egyetlen hazai biztosító sem vállal kockázatot, mert egyik sem rendelkezik elég statisztikai adattal, hogy megfelelően kikalkulálhassa ezt az egyértelműen nagy kockázatot. Ez azt jelenti, hogy a belvizes területen élők különösen kiszolgáltatottak az időjárási viszonyoknak. Hasonló sorsra juthatnak azok is, akiknek a háza löszfalak tövében vagy annak közelében áll, a napokban ugyanis különösen nagy kárt tettek az ingatlanokban a földcsuszamlások. Elképzelhető, hogy a biztosítók átértékelik a jövőre szóló ajánlataikat, s a löszös, szakadékos környezet bekerül a kizáró okok, de legalábbis a nagyon kockázatos, feláras tényezők közé – latolgat a CLB szakértője. Németh éppen ezért azt tanácsolja azoknak, akik ilyen területen élnek, s nincs még biztosításuk, hogy addig kössék meg, amíg nem szigorítanak a feltételeken.

Egyértelműen látszik – véli az értékesítési igazgató –, hogy a társaságok is igazodnak a megváltozott időjáráshoz és készülnek a váratlan vagy akár az évszakok jellegéből adódóan előre látható természeti jelenségekre, csapásokra. A valaha bürokratikusan és lassan reagáló rendszerekből gyors, mobil, akcióegységként is működő szolgáltatás lesz, a cégeknek ugyanis elemi érdekük egymást túllicitálva minél jobban kiszolgálni ügyfeleiket.

A tavaszi, nyári zivatarok idejére kifizetett kártérítés is évek óta folyamatosan emelkedik. Tavaly a nyár első két hónapjában csaknem 7 milliárd forint volt az elemi kár címén kifizetett összeg, ami összesen több mint 101 ezer időjárás okozta kár fedezete volt. Ez kétszer annyi, mint 2011-ben egész nyáron, vagyis három hónap alatt – idéz Németh a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) statisztikájából.

Forrás: hirportal.clb.hu