CLB

Idén a gazdák mellett a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó nagyvállalkozások és az önkormányzatok is igényelhetnek támogatást a mezőgazdasági biztosítás díjához.

Március 15-től ismét pályázhatnak a gazdálkodók a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra. A február elején megjelent felhívás alapján elmondható, hogy a 2012-ben bevezetett Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) második pillére több változást is tartalmaz, de alapjaiban nem módosul tavalyhoz képest – hívta fel a figyelmet közleményében a Groupama Biztosító.

A mezőgazdasági díjak támogatására idén négymilliárd forint áll rendelkezésre. Változást jelent tavalyhoz képest, hogy bővült a díjtámogatásra jogosultak köre: kedvezményezett lehet minden aktív mezőgazdasági termelő (8/2015. FM rendelet szerint), azaz idén támogathatóak lehetnek a nagyvállalkozások és az önkormányzatok is. A támogatási kérelmet idén ismét az Egységes Kérelem (EK) felületén kell benyújtani. A biztosítható kockázatok közé pedig bekerült az őszi-fagy is.

A gazdálkodók három díjtámogatott termék közül választhatnak. A csomagbiztosítás az összes kockázatra (jég, tűz, vihar, őszi, téli és tavaszi fagy, aszály, árvíz, felhőszakadás) és a főbb növényekre (búza, árpa, tritikálé, rozs, kukorica, napraforgó, repce, alma, körte és szőlő) terjed ki. Gyakori növényekre (102 növény – köztük fő növények is), választható kockázatokkal köthető a hagyományos kockázati körből (jég, tűz, vihar, őszi és téli fagy). Itt a termelő saját termőhelyi adottságait, technológiáját figyelembe véve meg tudja választani, mely növények esetében, mely kockázatot tartja biztosításra érdemesnek. Ez a módozat tartalmazza azokat a biztosítási konstrukciókat – növény és kockázat variációk – melyek a rendelet szerint nem biztosíthatóak az előző két módozatban.

Időjárást tekintve a tavalyi mezőgazdasági év a szélsőségek éve volt. 2014 őszétől 2015 nyaráig egymást váltották az átlagosnál csapadékosabb időszakok és a szárazság. A Groupamánál 2015-ben a közel 1900 növénykár bejelentés több, mint 75 százaléka jégverésről szólt, a biztosítóhoz érkezett bejelentések hét százaléka aszálykár volt, emellett a vihar-, fagy-, tűzkár bejelentések voltak gyakoriak.

A Groupama 2015-ben növényállományok jégkára miatt közel 1,8 milliárd forintot fizetett ki a gazdáknak, aszályra és egyéb káreseményekre pedig további 200 millió forintot. A mezőgazdasági vagyonbiztosítások terhére bejelentett káresemények túlnyomó többsége viharkár, a kifizetések meghaladták a 200 millió forintot és további 20 millió forintot fizettünk ki állattartóknak elhullott jószágaik után.

Forrás: Agroinform

A külföldre utazók kétharmada (67%) köt általában biztosítást indulás előtt – derült ki a Groupama Biztosító legfrissebb kutatásából. Az elmúlt évekhez képest ez lényeges előrelépést jelent, hiszen az ezredforduló környékén ez az arány még csak 40% körüli volt. A reprezentatív felmérésből az is kiderült, hogy a nők kockázatkerülőbbek, illetve, hogy a biztosításkötés legfőbb motivációja az esetleges orvosi ellátás elérhetővé tétele, amire a Groupama Biztosító adatai szerint a tavalyi síszezonban februárban volt a legnagyobb szükség.

A megfelelő orvosi ellátás a legfőbb motiváció A biztosítók számára továbbra is fontos idény a síszezon, hiszen sokan választanak külföldi úti célt a téli kikapcsolódásra. A Groupama Biztosító megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által elvégzett legfrissebb, reprezentatív felmérés adatai szerint a külföldre utazók 67%-a köt rendszeresen utasbiztosítást, ami javulást mutat a korábbi évekhez képest. A kutatásból az is kiderült, hogy a biztosítás kötésének legfőbb motivációja – a válaszadók 73%-a válaszolta ezt – az esetleg szükségessé váló orvosi ellátás elérése volt.

„Tapasztalataink szerint pár éve még a külföldi utazásra induló embereknek csupán 40%-a kötött utasbiztosítást. Az, hogy az ügyfelek egyre tudatosabbak, örömteli. A biztonságot nem lehet évszakhoz kötni, de érdekes tény, hogy a téli hónapokat vizsgálva az elmúlt, 2014/2015-ös síszezonban a legtöbb kárbejelentés februárban érkezett a biztosítótársasághoz, csak ebben a hónapban 116 káresetet jelentettek be ügyfeleink és ebből 71 esetben sürgősségi orvosi ellátásra volt szükség.

Decemberben és januárban csak harmadennyi ügyfelünk jelentett be kárigényt, de ekkor is a balesetekkel kapcsolatos bejelentések voltak túlsúlyban” – mondta el Karsai Márta, a Groupama Biztosító utasbiztosítási szakértője. A külföldre utazók 18%-a soha nem biztosítja magát a kint tartózkodása idejére. Ha külön vizsgáljuk a téli sportokban legaktívabb 18-29 év közötti korosztályt, akkor még nagyobb ez az arány: a külföldre utazó fiatalok 27%-a nyilatkozott úgy, hogy sosem köt biztosítást. A kutatásból az is kiderült, a minden alkalommal biztosítást kötő utazók körében a nők aránya 16 százalékkal magasabb, mint a férfiaké.

Mennyi az annyi? − Egy síbaleset orvosi ellátása akár több millió forintunkba is kerülhet
A Groupama Biztosító adataiból kiderül, hogy egy ausztriai snowboard baleset Európai Egészségkártyával fedezett kórházi ellátás esetén, utasbiztosítás nélkül az alábbi költségeket tartalmazhatja:

A helikopteres mentés költsége: 1 267 500 Ft
A mentővel történő hazaszállítás költsége 130 680 Ft
A kórházi ellátás költségének (EEK kártya mellett fizetendő) önrésze: 85 000 Ft
Összesen: 1 483 180 Ft

Egy sziklás pályán elszenvedett gerincsérülés pedig az alábbi költségekkel terhelheti az utazókat:

Helikopteres mentés 1 331 400 Ft
A kórházi ellátás költsége, melyet az Európai Egészségkártya nem fedezett: 106 500 Ft
Az ügyfél hazaszállításának költsége 255 379 Ft
Összesen: 1 693 279 Ft

A biztosítótársaság szerint a síbalesetek során a magas kórházi számla mellett a helikopteres mentés teszi súlyossá a számlát. „Mivel a legtöbb ügyfél Európán belül síel, így az ügyfelek általában kiváltják az Európai Egészségkártyát, de minden alkalommal el kell mondani, hogy ez nem helyettesíti az utasbiztosítást, hiszen a legtöbb turistaközpontban magánorvosok és kórházak működnek, ahol nem fogadják el azt, továbbá a hegyi mentés és a szállítás költségeit sem téríti meg, míg egy megfelelő utasbiztosítás esetén a fenti költségek teljes mértékben térítésre kerülhetnek” − hangsúlyozta Karsai Márta, a Groupama Biztosító utasbiztosítási szakértője.

Forrás: ProfitLine

A biztosítók tavaly novemberben jelentették be, hogy 2015-höz képest az idén lényegesen magasabb kötelező biztosítási díjjal kell számolniuk a fuvarozóknak. Sok cég 100 százalékos díjemelkedésről számolt be a NiT Hungary felmérésben , a lapunknak nyilatkozó szakértő és ágazati szereplők szerint azonban olykor ennél is nagyobb mértékű a díjemelés, ami ellehetetleníti a kisebb vállalkozásokat. A helyzeten a baleseti adó eltörlése segíthetne.

Tavaly szembesültek azzal a fuvarozók, hogy a biztosítótársaságok jelentősen megemelték a kötelező biztosítási (kgfb) díjakat. A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) tagjainak körében végzett felmérése szerint a 3200 megkérdezett vállalkozás fele 10-50 százalék közötti, egynegyede ennél magasabb, 100 százalék feletti díjemelkedésről számolt be. Míg 2010-ben egy nyerges vontató éves kgfb-díja 250 ezer forint körül volt, a jelenlegi díj – kármentesség esetén – 400-600 ezer forint között alakul, de kárelőzmény nélküli új belépőnek már 800 ezer forint a vontatóra adott legkedvezőbb tarifa.

Évente 1,5 millió
Az áremelkedés különösen a kisebb vállalkozásokat érinti súlyosan, a megnövekedett költségeket ugyanis nem tudják beépíteni a fuvardíjakba, kigazdálkodni pedig nem tudják. Nagyságrendileg kétszáz százalékos díjemelkedést tapasztalt a Piac&Profitnak neve elhallgatását kérő nyilatkozó másik fuvarozócég vezetője is – de van olyan járművük is, amelynek már volt koccanása, és ebben az esetben 400 százalékkal emelkedett meg a díjtétel. Mint elmondta, az eddigi 300-400 ezer forintos éves díj helyett már 1,5 millió forintra is tehető így az éves teher, amelyet nem tudnak kigazdálkodni. A fuvardíjak emelése nem életképes megoldás a piacon, ugyanis a megbízók, az üzemanyagárak csökkenésével együtt éppen a fuvardíjak csökkentését szeretnék elérni. A fuvardíjból származó bevételek azonban most csak a fenntartáshoz elegendőek, a használatból eredő értékcsökkenés ellensúlyozására, – vagy akár fejlesztésre, új gépjármű beszerzésére – már nem marad forrásuk. Ezen nem segítene az sem, ha esetleg pályázati forrást vennének igénybe új járművek beszerzésére, hiszen sok esetben az ehhez szükséges önerőt akkor sem tudnák kifizetni, ha lennének a közúti szolgáltatásokra dedikált uniós források.

Így viszont sok cégnél maradnak a régebbi járművek, amelyekre magasabb kockázati tényezőként tekint a biztosító – és így a kötelező biztosítás díja is magasabb. A fuvarozócég vezetője szerint már az is óriási könnyebbség lenne, ha a kormányzat által kivetett harminc százalékos baleseti adót eltörölnék. Addig is azzal próbálkoznak, hogy figyelik a fordulónapokat és nem flottaként – mivel a kedvezményeket úgy is eltörölték, – hanem egyenként biztosítják a járműveiket, így próbálva meg minden egyes autóra megtalálni a legkedvezőbb konstrukciót.

Nem csak az alapdíj emelkedett
„Bár az egyes biztosítóknál óriási a szórás, de a fuvarozók akár 3-400 százalékos emelkedést is tapasztalhattak 2016-tól” – hangsúlyozta lapunknak Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. A rendkívüli mértékű drágulás okát a szakember szerint csak részben találjuk meg az alapdíjak emelkedésében – amelyek önmagukban is csaknem a duplájukra emelkedtek. „A tapasztalt díjemelkedés jelentős részét a flottakedvezmények visszaszorulása, illetve egyes esetekben eltörlése jelenti. Míg korábban a több gépjárműves vállalkozások jelentős díjkedvezményekben részesültek, addig ezek mára megszűntek, de komoly mértékben nőtt a biztosítók által kirótt kockázati felár is a tehergépjárművekre, nyergesvontatókra” – hívta fel a figyelmet a szakember. Sok cég ráadásul tavaly „bennragadt” a biztosítójánál, nem éltek a váltás lehetőségével, hiszen ez plusz adminisztrációs terhet ró rájuk, ami különösen a kisebb vállalkozásoknál nagy terhet jelent. Akik maradtak a biztosítójuknál Németh Péter szerint szinte egységesen rosszabb feltételeket kaptak az újrakötésnél, mintha váltottak volna. Ennek oka, hogy a társaságok továbbra is az új ügyfelek megszerzésére törekednek, a nem váltó vállalkozások így kimaradnak az átlépőknek nyújtott kedvezményekből.

A biztosítótársaságok azzal érvelnek a díjemelés mellett, hogy a flottákra eső kárhányad túl nagy terheket rótt rájuk. „Valahol ez érthető, különösen a kötelező biztosítás esetén, ami nem elsősorban a járműben esett kárt, hanem az okozott kárt téríti. Márpedig egy kamionnal csak szerencsés esetben lehet „kis” kárt okozni, egy gazdasági totálkár pedig milliós tétel a biztosítóknak. Így a flottákra eső kárhányad, még ha ötven autóból csak egy-kettő koccan is, nagyon magas” – emelte ki Németh Péter, aki szerint a piacon látható, hogy a biztosítók egyhangúan, – és ugyanazon időben – változtatták meg üzletpolitikájukat és emelték díjaikat.

Figyelni kell a határnapot
„A díjemelkedés ellen túl sokat nem tehetnek a fuvarozók” – vélte Németh Péter, aki szerint az egyetlen hatékony lépés, ha az éves váltáskor alaposan átböngészik az ajánlatokat a cégek. „Az a tapasztalatunk, hogy sokan bennragadtak az elmúlt években, nem figyeltek a fordulónap közeledtére, vagy nem is akartak váltani. Pedig kőbe kell vésni ezt a dátumot és hatvan nappal a fordulónap előtt rá kell szánni az időt, hogy megkeressük a legkedvezőbb ajánlatot, ezzel sok százezret lehet spórolni” – hangsúlyozta a szakember.

Évente egyszer van lehetőségünk arra, hogy kgfb szerződésünket átvigyük másik biztosítóhoz. A biztosítók bármikor, elvileg naponta is hirdethetnek új tarifákat, ezek azonban csak 60 nappal később lépnek életbe. Így lehetőségünk van érdemben tájékozódni, és ha kedvezőbb ajánlatot találunk, az évforduló előtt legalább 60 nappal (de inkább pár nappal ez előtt a határidő előtt) kezdeményezhetjük a biztosítóváltást. Formailag a 30 napos határidő csak a régi szerződés felmondására vonatkozik, az új szerződést elvileg ráérnénk az évfordulóig megkötni – de nyilván érdemesebb egy menetben elintézni mindent.

Forrás: Piac&Profit

A biztosító négyezernél is több fogyasztó számára téves információt közölt a kgfb-szerződések megszűnéséről szóló levelekben.

Az MNB négymillió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a Groupama Biztosítót a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt. A biztosító a díjnemfizetés miatt törölt kgfb-szerződéseknél nem a megszűnés tényleges dátumát, hanem későbbi időpontot közölt az érintett ügyfeleknek.

A Magyar Nemzeti Bank a Groupama Biztosító Zrt.-vel szemben lefolytatott fogyasztóvédelmi célvizsgálatban megállapította, hogy a biztosító 2013 októberétől kezdődően egy negyedévet meghaladó időszakon át négyezernél is több fogyasztó számára téves információt közölt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések megszűnéséről szóló törlésértesítő levelekben. A Groupama Biztosító a díjnemfizetés miatt törölt szerződéseknél az érintett ügyfeleknek adott tájékoztatás során nem az adott kgfb-szerződés megszűnésének tényleges dátumát, hanem több nappal későbbi időpontot közölt.
A biztosító tájékoztatása az MNB szerint befolyásolhatta a fogyasztók új biztosítási szerződés megkötésére irányuló ügyleti döntését, ők ugyanis nem rendelkezhettek valós információval a szerződés tényleges megszűnésének időpontjáról.

Az MNB a bírság kiszabása során értékelte, hogy a biztosító a jogsértést a korábbi években valósította meg, ugyanakkor a jogsértés jellege, valamint a jövőbeni ismétlődés megelőzésének a szükségessége mégis indokolttá tette a szankció alkalmazását a hiányosság feltárását követően.

A cselekmény súlyát enyhítette, hogy a Groupama Biztosító minden olyan ügyfele számára, akik a kgfb-szerződés megszűntetéséről szóló levél kézhezvételét követő 14 napon belül újrakötötték e szerződésüket a biztosítónál, jóváírja a szerződés megszűnése az újrakötés közötti időszakra vonatkozó fedezetlenségi díj összegét.

Forrás: Világgazdaság