Külföldre utazik autóval? Ezekre kell figyelni, ha biztosítást szeretne
Olvasónk a külföldi balesetekkel kapcsolatban tett fel egy kérdést, A Blikk jegybankárától kapott választ. A családdal most először utazunk autóval külföldre, de nem tudom, mit kell kitölteni és hova kell fordulni, ha véletlen balesetet okozok vagy épp engem ér kár. Segítenének? (K. Anita, Győr)
Válaszol: Fülöp Zsuzsanna, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára
Ha külföldön balesetet okozunk vagy minket ér kár, és a másik autóssal a baleset körülményeiről sikerül megegyezni, illetve más okból (pl. személyi sérülés) sem kell rendőrt hívni, akkor az autósoknak először ki kell tölteniük az európai baleseti bejelentőt. Ez az Európa-szerte használt – minden nyelven azonos tartalmú – nyomtatvány a későbbi kárrendezést segíti. Célszerű egy példányt mindig magunknál tartani.
Ha a baleset a zöldkártya-rendszer valamely országa területén (a legtöbb európai állam ide tartozik) következett be, és a kárt egy másik EU-tagállamban üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult közvetlenül fordulhat a károkozó külföldi biztosítójához vagy annak magyarországi kárrendezési megbízottjához. A kárrendezési megbízott személyéről a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ad felvilágosítást.
Ha a kárt nem az EU területén, de a károkozás helye szerinti – a zöldkártyarendszer tagjának minősülő – országban üzembe helyezett gépjárművel okozták, úgy a kár megtérítése a károkozó biztosítójától kérhető. Amennyiben a károkozó gépjárművet nem az EU területén és nem is a baleset helye szerinti (de a zöldkártya-rendszer tagjának minősülő) országban helyezték üzembe, a károsult – választása szerint – igényét közvetlenül a károkozó biztosítójától, vagy annak a baleset helye szerinti országban kinevezett képviselőjétől (levelezőjétől) kérheti. Ha a baleset a zöldkártya-rendszeren kívül történt, a kár közvetlenül a károkozó autóssal vagy annak biztosítójával szemben érvényesíthető.
Ha magyar autós okoz külföldön balesetet, akkor a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb) alapján a biztosító megtéríti helyette a vétlen gépjármű károsultjainak kárát. A balesetet minden esetben a hazaérkezést követő 5 napon belül be kell jelenteni a biztosítónál.
Külföldi út előtt az autósoknak ajánlott saját biztosítójuknál díjmentesen kiváltani a biztosítási zöldkártyát, amely a kgfb-fedezet igazolására szolgál a zöldkártya-rendszer országaiban. A zöld kártya a biztosítási fedezet fennállásának utolsó napjáig, de legalább 15 napig érvényes.
Forrás: www.blikk.hu
Biztosítás fajta:
- Utasbiztosítás
A World Finance olvasóközönségének szavazatai alapján az Allianz Hungária Zrt. idén bekerült Magyarország 3 legjobb biztosítója közé, amelyek közül szakmai zsűri döntött arról, hogy ki kapja a legjobb biztosító társaságnak járó díjat. A World Finance Global Insurance Award 2015 versenyen a kvantitatív és kvalitatív válaszok alapján az Allianz Hungária Zrt. nyerte el a legjobb magyar General Insurance Company címet.
„A World Finance Global Insurance Award 2015 versenyen elnyert díjunk abban erősített meg, hogy folytassuk a digitalizációs és innovációs törekvéseinket. Számunkra kiemelten fontos az, hogy az Allianz Hungária név továbbra is egyet jelentsen a stabilitással és a megbízhatósággal. 2015-ben is folytattuk azt a munkát, hogy ügyfeleink igényeihez igazodó, kiemelkedő szolgáltatásokat nyújtsunk. A mobil POS bevezetése révén tanácsadóinknál egyszerűen, gyorsan és biztonságosan bankkártyával is lehet rendezni az első, az esedékes vagy akár a késedelmes díjat. Ha pedig ügyfelünk a telefonos ügyintézést részesíti előnyben, akkor a magyar biztosítási piacon elsőként az Allianznál élhet a telefonon keresztüli bankkártyás fizetési lehetőséggel. Megújult a honlapunk is, aminek köszönhetően lehetővé vált, hogy web-oldalunk minden platformon – a hagyományos számítógépek után már a rohamosan terjedő táblagépeken és okostelefonokon is – egységes megjelenésű, jól használható legyen, és dizájnjában, valamint webes megoldásaiban is megfeleljen a legújabb trendeknek” – mondta Kisbenedek Péter elnök- vezérigazgató.
(Forrás: Biztosítási Szemle)
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép. (MTI)
A biztosítók azt is elmondták, hogy egyre nagyobb kihívást jelent számukra, hogy lépést tartsanak a kockázatkezeléshez szükséges speciális készségekkel és ismeretekkel. Mindössze 7 százalék mondta azt, hogy a cég elegendő belső erőforrással rendelkezik néhány speciális területen, mint amilyen a kockázatok modellezése, 21% azonban bízik abban, hogy 2 éven belül formába lendül ezen a területen.
A tehetséges munkavállalók hiánya sajnos pont azokat a területeket érintő leginkább, ahol a válaszadók úgy érzik, a legtöbb fejlesztésre szorulnának, amit az Accenture aggasztónak tart. Számos biztosító jelezte például, hogy az adatkezelés és – elemzés, valamint a kiberkockázatok területén különösen nehéz megfelelő szakembert találni.
Ezt a kihívást csak fokozza, hogy a bankok és a pénzügyi szolgáltatókon kívüli szervezetek is hasonló szakembereket keresnek, igaz, a biztosítók valamivel jobb helyzetben vannak a felmérés szerint. Például 50%-uk mondta azt, hogy adatkezelés területén megfelelő szakemberekkel és szaktudással rendelkezik, míg a bankok esetében 40% nyilatkozott hasonlóan. A megkérdezett biztosítók ezen kívül abban is jobban bíznak, hogy a digitális technológiák és a számítógépes kockázatok terén elegendő szaktudással rendelkeznek.
A felmérés szerint számos biztosító egyre nagyobb figyelmet szentel a működési kockázatoknak, különösen azokon a területeken, ahol az új technológiák gyorsan fejlődnek. A válaszadók 79%-a számít arra, hogy a digitális kockázatok növekedni fognak, 74%-uk pedig a kiberkockázatok és az IT-kockázatok súlyosbodására számít a következő két évben.
A biztosítók a digitális technológiák, a big data és a közösségi média területén jellemzően még nem rendelkeznek beépített kockázatkezelési mechanizmusokkal. A Financial Executives Research Foundation (FERF) megbízásából készült felmérés szerint például a cégvezetők 71%-a úgy véli, hogy a közösségi média kockázatok csökkenthetők, sőt elkerülhetők lennének, ugyanakkor 59% egyáltalán nem rendelkezik közösségi média kockázatkezelési tervvel.
Forrás: Biztosítási Szemle