2022.08.01

Magyar otthonok ezreit vágja taccsra az ítéletidő: hiába a biztosítás, elúszhat a családi vagyon

A hazai háztulajdonosoknak hosszú évek óta a viharok okozzák az egyik legnagyobb fejtörést. A biztosítók kifizetései is megerősítik, hogy brutális mennyiségű káreset történik ezekben a hónapokban. A viharos időn kívül azonban másféle veszélyhelyzeteket is teremthet az évről évre egyre szeszélyesebbé váló időjárás. A hőség például - bár csak áttételesen - de mind a vagyoni káresetek, mind pedig az egészségügyi problémák számát képest megdobni. Pénzcentrum most a legnagyobb hazai biztosítók segítségével térképezte fel, hogy mik a leggyakoribb nyári káresetek és hogy mennyire élték meg különlegesnek az idei nyarat az előző évek tapasztalataihoz képest.

Az állandóan váltakozó hidegfrontok és melegfrontok miatt az idei nyarat Magyarországon igen szeszélyes időjárás jellemezte. Májusban és júniusban a záporok és zivatarok tarolták le az ország egész területét, míg a júliust már inkább a tűző kánikula és az aszályokhoz is vezető szárazság jellemezte.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint az időjárási szélsőségek a biztosítók már május végére 2,4 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kárkifizetésekre, a kifizetések száma és összege pedig a nyár beköszöntével tovább növekedett.

Lakásbiztosítással egyébként a magyar lakosság közel háromnegyede rendelkezik, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kétharmaduk, míg életbiztosítással 48 százalékuk. A nyugdíjbiztosítottak aránya változatlanul 23,1 százalék, CASCO-t minden ötödik lakos kötött, megtakarítás jellegű életbiztosításba 15,4 százalékuk fektetett.

A megkötött biztosítások számát tekintve, az átlag több mint 3 biztosítással rendelkezik, ugyanakkor a férfiak, a 40-49 évesek, a vidéki városokban élők, a magasabb jövedelműek, a diplomások és a gazdaságilag aktívak több biztosítást kötnek az átlaghoz képest. Mindez örvendetesnek hangzik, azonban a biztosításuk megléte még nem feltétlen jelenti azt, hogy a szerződéssel rendelkező magyarok tisztában is lennének azzal, hogy milyen kárigények után és milyen körülmények között fizet a biztosító.

A tudatosság is hiányzik a biztosítások mögül

A hazai biztosítók általános tapasztalata ugyanis az, hogy a magyarok jelentős része még ma is úgy gondolja, hogy a lakásbiztosítások úgy működnek, hogyha egyszer megkötöttek egy szerződést onnantól máris biztonságban tudhatják ingóságukat. Ez pedig koránt sincs így, ezért az erre apelláló ügyfelek könnyen pórul járhatnak, ha nem járnak utána, pontosan mit is fedeznek a biztosításaik, illetve nem fordítanak időt rendszeresen azok rendezésére.

Sokan csak a káreseményt követően szembesülnek azzal, hogy a biztosító nem a teljes veszteséget téríti. Ez különösen gyakori probléma a mostani, magas infláció mellett. A szerződések ugyanis gyakran nem követték az ingatlan- és az alapanyagárak drasztikus növekedését. Ezen faktorok fontosságát persze az utóbbi két évben a koronavírus-járvány, majd (még inkább drasztikus mértékben) az orosz-ukrán háború is jócskán megnövelte. A finanszírozási feltételek ugyanis szigorodnak, az építőanyag pedig a szakértői becslések alapján 15-25 százalékkal is emelkedhet 2022-ben, emellett pedig az építőanyag hiány is tartó probléma lehet a háború elhúzódása miatt.

A lapunknak nyilatkozó biztosítók szerint is komoly probléma, hogy magyarok többsége nem fordít kellő figyelmet az általuk igénybe vett pénzügyi szolgáltatások folyamatos felülvizsgálására és optimalizálására, pedig a meglévő lakásbiztosítási szerződések folyamatos gondozása fontos lenne, amellett, hogy a megelőzésre is figyelünk, erről korábbi cikkünkben már részletesebben is írtunk.

Az utasbiztosítási piac eközben az elmúlt két évben az utazási korlátozások és a pandémiától és a környezeti katasztrófáktól való félelmek hatásait nyögte. Emiatt a Magyar Biztosítók Szövetsége szerint 2020-ban a megelőző év harmadára esett vissza a teljes piac díjbevétele valamint a szerződésszámok is.

Tavalytól kezdődően aztán valamekkora élékülést produkált a piac, de a pandémia előtti szinttől még mindig jócskán le van maradva. Idén az javíthat tovább a helyzeten, hogy a korábbi években csupán nagyjából a külföldre utazok fele kötött utasbiztosítást. Ez az arány mostani bizonytalan helyzetben jó eséllyel nagyot javult.

A Pénzcentrum most arra volt kíváncsi, hogy mik azok a káresemények, amikre ebben a rendkívüli évben kiemelten figyelni kell. Arról kérdeztük tehát a piac legfontosabb szereplőit, hogy mik a tipikus nyári kárigények az egyes biztosítások esetén, milyen tekintetben és mekkora mértékben változhatnak ezek idén a korábbi évekkel szemben, valamint arra is, hogy maga a kánikula mennyire vezethet káresetekhez.

Fokozódó problémát jelentenek a viharok és a jégverés

A nyári hónapokban jelentkező kárigények emelkedése két alapvető okra vezethető vissza. Az egyik, az utazásokkal összefüggő szolgáltatási igények, a másik pedig az időjárási tevékenységgel összefüggő kárigények növekedése – árulta el a Pénzcentrumnak a Groupama Biztosító.

Az utazásbiztosítások terhére jellemzően a külföldön bekövetkező betegségek, balesetek miatti kórházi költségekkel, valamint a poggyászkárok, a járatkésések, kimaradások miatti kárigényekkel jelentkeznek ügyfeleink. A klimatikus károk közül a vihar, felhőszakadás, a villámcsapás és a jégverés okozza a legnagyobb károkat. Egy-egy vihar esemény nem ritkán eléri az 1 milliárdos kárszükségletet – fejtették ki a biztosító szakértői.

A kiszámíthatatlanság erősödésére utal az is, hogy megjelentek az úgynevezett „dupla károk” is. Ezekben a szélsőséges esetekben olyan gyorsan érkezik másodszor is a természeti csapás – ami lehet vihar, jégeső vagy felhőszakadás –, hogy az adott térségben vagy településen még az előző hullám által okozott károkat sem volt idő helyreállítani, így még nagyobb károkat képes okozni az újabb hullám – mint például a Baranya megyei Sellye községben 2021 nyarán – írja az Utasbiztosító.

Az időjárási eseményekkel, főleg az extrém eseményekkel összefüggő károk kerülnek előtérbe ebben az időszakban. Sajnos egyre kiszámíthatatlanabb, hogy mikor és hol csapnak le a viharok: korábban jellemzően májustól augusztus végéig kellett számítani viharokra, felhőszakadásra, jégverésre, azonban az elmúlt években teljesen szokatlan időszakokban is történnek ilyen események – erősítik meg a Generali és a Genertel biztosító szakértői.

Két évvel ezelőtt például február közepén voltak komoly viharkárok, idén pedig már egész az év elején, január legvégén okozott jelentős károkat a viharos szél. Tavaly viszont egészen július közepéig alig voltak ilyen jellegű károk, majd másfél hónap alatt történt annyi időjárással kapcsolatos káresemény, mint szinte máskor egész évben. A már említett év eleji viharok során – ami két nap volt - megközelítőleg annyi viharkár kár keletkezett, mint eddig az idei nyáron, úgyhogy 2022 nyara ebből a szempontból sokkal nyugodtabb, mint mondjuk a tavalyi – ecsetelték a biztosítóktól.

Általában a nyári hónapokban a viharos szél okozza a legtöbb kárt, utána a jégverés, majd a villámcsapás. Ezt követi a felhőszakadás. Fontos kiemelni, hogy az elmúlt 1-2 évben jelentős kockázatot mutat a jégverés. A gépjárművekben soha nem látott, több milliárdos kárt okoztak pl. tavaly, de idén is igaz, hogy olyan helyekről is kaptunk bejelentéseket, ahol évtizedekig nem történt jégverés – figyelmeztet a Generali és a Genertel.

A gépjárműveket érintő károk között nyáron szezonálisabb a CASCO termékre jelentett jégverés és vihar által okozott károk. A lehulló jég mellett a vihar esetében a gépjárműre eső tárgyak – például faágak – okoznak károkat – árulta el ezzel kapcsolatban a versenytársak tapasztalatainak megerősítése mellett az Allianz, hozzátéve, hogy szezonális tapasztalataik alapján a nyári forróságban nem javasolt egy felforrósodott kipufogójú gépjárművel száraz, füves területen megállni, mert fennáll a gyulladás veszélye.

Valósággal tejelnek a biztosítók idén

A korábbi évekhez viszonyítva, az ingatlanok helyreállításával összefüggésben kifizetett összegekre nagyrészt az építőipari költségekben általánosan tapasztalható emelkedés van hatással, amely tendencia várhatóan fennmarad – állapította meg lapunknak az Allianz.

A károk darabszámában és a kifizetett károk tekintetében is a 2020-es évhez hasonlóan telik 2022 is. Míg 2021 csendesebb, nyugodtabb évnek tekinthető, az első féléves adatok összehasonlítása alapján, mind darabszámban, mind kifizetésben 15-20%-os emelkedést tapasztalunk – összegzett ezzel kapcsolatban az Aegon.

A Generali és a Genertel szakértői szerint két fontos tényező miatt emelkednek állandóan a károk után kifizetett összegek. Az egyik a viharok miatti jelentős kárdarabszám és kárkifizetés növekmény. Ahogy láttuk, ez attól függ, hogy mennyi az adott időszakban a vihar- jegyzik meg.

A másik pedig az infláció - folytatják, amely már az elmúlt években is, de idén különösen nagy hatást gyakorol a biztosítói ráfordításokra. Ezekben a Generalinál és a Genertelnél is 15-20%-os emelkedést tapasztaltak amely nagyrészt az anyag és alkatrészek árainak emelkedéséből, illetve a munkadíjak megugrásából fakad. De a szolgáltatások díja is meredeken emelkedik, illetve az euro árfolyam hatása is számottevő, csak úgy, mint a minimálbérek emelkedése.

Nagyon fontos kiemelni - írják, hogy a biztosítási szerződések aktualizálása ezért is rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen az épületek újjáépítési költségei, a berendezések pótlási értékei is annyira gyorsan emelkednek, hogy az aktuális biztosítási összegek nem mindig fedezik a helyreállítás, pótlás értékét, ezért az alulbiztosítottság elkerülése érdekében fontos aktualizálni, értékkövetni akár év közben is a szerződéseket – figyelmeztet a Generali és a Genertel Biztosító.

Az idei év tapasztalatai Groupama Biztosító szerint is jócskán eltérnek a tavalyitól. Adataik alapján egyértelműen látható, hogy az elmúlt három évben tendenciózusan, mintegy 34-35%-kal nőtt a viharok és felhőszakadások miatt bejelentett károk száma és összege. Hosszabb időszakra visszatekintve az is látható, hogy egyes években jelentős kiugrás figyelhető meg. Ennek elsődleges oka az, hogy nem csak lokális jelleggel jelentkeznek károk, hanem viszonylag rövid időszakon (egy héten) belül országos viszonylatban csapnak le a viharok. Ilyen kiugró év volt például 2016.

A kánikula és is a lehűlés is vezethet komoly károkhoz

Magyarországon is egyre melegebbek és egyre gyakrabban jelentkeznek hőhullámok. Bár a hőség közvetlenül nem tartozik a biztosítási események közé, de közvetetten hatással lehet a károk keletkezésére és mértékére is. A lakóépületekben például befolyásolhatja egyes tetőfedő, illetve szigetelő anyagok ellenálló képességét a viharokkal szemben, így a viharok még nagyobb károkat okozhatnak – árulták el a Groupama Biztosítótól.

A hőség sok esetben okozhat figyelmetlenséget, a szezonális balesetek – például vízi balesetek száma is változik ilyenkor, az idősebb korosztályt is jobban érinti a hőség, de ezekre nincsenek számszerű adataink – egészítik ki ezt tapasztalataikkal a Generali szakértői.

Az élet- és egészségbiztosítások esetében a magas hőmérséklet okozta egészségügyi panaszokból eredően növekedhetnek a szolgáltatási igények. A gépjármű-biztosítások terén maga a kánikula ugyan nem okoz biztosítási eseménynek megfelelő kárt, ugyanakkor a hőingadozás a gépjárművezetőket is megterheli, így fokozott figyelemre és több türelemre van szükség a balesetek elkerüléséhez – árulta el ugyanezzel kapcsolatban az Allianz.

Továbbra is a viharok okozzák a legtöbb kárt

A nyári időszakban továbbra a vihar, a felhőszakadás és a jégverés okozza a legtöbb kárt, erősítették meg a biztosítók a Pénzcentrumnak. Az Allianz kifejtése szerint a lakossági vagyonkárok között jellemzően:

  • a nagy sebességű szél vagy jégverés okozta tetőszerkezet-sérülések
  • a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékhoz köthető felhőszakadás és az ebből fakadó beázás jellegű károk;
  • a villámcsapások által okozott, elektromos készülékekben keletkezett túlfeszültségi károk

A gépjárműbiztosításokat illetően:

  • a CASCO termékre jelentett jégverés és vihar által okozott károk,
  • a lehulló jég mellett a vihar esetében a gépjárműre eső tárgyak – például faágak – okozta sérülések.

Az élet- és egészségbiztosítások tekintetében pedig a magas hőmérséklet okozta egészségügyi panaszokból eredő szolgáltatási igények a leggyakoribbak a nyáron.

A Groupama ezzel kapcsolatban azt is kiemeli, hogy bár a 2022-es évben jelentős jégverés érte Somogy és Tolna megyéket. Az épületek mellett a járművekben is jelentős károk keletkeztek. Ennek ellenére minden évben a viharok okozzák a legtöbb bejelentést is és a legnagyobb kárkifizetést is.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítási ajánlatok:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Fedezetlenségi díj: a kötelező felelősségbiztosítás nem várt költsége
2022 április 29.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Fedezetlenségi díj: a kötelező felelősségbiztosítás nem várt költsége

Amennyiben egy gépjárművet forgalomba hoznak Magyarországon, a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítással kell számolnia. A képletet akként tudjuk a legegyszerűbben felírni, hogy nem telhet el egy olyan nap sem, hogy a gépjárművön nincsen biztosítás. De mi történik az ellenkező esetben? A biztosítások fedezetlenségi díjjal fogják ezt meghálálni. Cikkünkben ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.

Fedezetlenségi díj – Miért találták ki?

A kötelező felelősségbiztosítás célja az, hogy a kockázatviselés időtartama alatt a biztosító fizetési kötelezettséget teljesít az üzemeltetés során okozott károk esetére. Azzal, hogy egy gépjárművet a forgalomba helyezünk, már kockázatnak minősül, függetlenül attól, hogy milyen gyakran használjuk az autót. Ezt még érinteni fogjuk a későbbiekben. A kötelezettség elmulasztása esetén a szankció a fedezetlenség időszakára fizetendő pótdíj, azaz a fedezetlenségi díj lesz.

Ki köteles a pótdíjat megfizetni?

A kötelező biztosításnál a gépjármű telephelye számít: ha az Magyarországon van, akkor az üzembentartó köteles biztosítást kötni, függetlenül attól, hogy ő éppen magyar vagy német állampolgár.

A rendszer igazságos annyiban, hogy az összes üzembentartóra ugyanezt a kötelezettséget rója, kibúvót pedig nem ad egyik jogszabály sem. A törvény akként rendelkezik, hogy az érintett időszakban az éppen üzembentartóként bejelentett személynek kell viselnie a fedezetlenségi díjat.

Időközben megváltozik az üzembentartó személye, ilyenkor ki fizet?

A fenti gondolatmenetet követve, ha valamilyen ok miatt megváltozik az üzembentartó, az új személyt nem fogja fedezetlenségi díj terhelni. Fontos azonban, hogy az üzembentartó személyében bekövetkező változást haladéktalanul jelentsük a biztosító felé.

Ez különösen adásvétel vagy ajándékozás esetén nem mindegy. Az eladónak bejelentési kötelezettsége van a biztosító felé, amivel lemondja a fennálló kötelező felelősségbiztosítását. Ilyenkor az adásvétel vagy ajándékozás időpontjára visszamenőlegesen megszűntnek tekintik a biztosítást. Vevőként ezért fontos az, hogy haladéktalanul – már másnap – kössünk biztosítást.

Mi történik akkor, ha elfelejtjük kivonni az autót a forgalomból? Akkor is fizetni kell a fedezetlenségért?

A bevett eljárás az, hogy ha pl. fél évig biztosan nem fogjuk használni az autót, évfordulóra felmondjuk a fennálló biztosítást. Úgy gondoljuk, hogy mivel úgysem fogunk az autóval közlekedni, a garázsban szépen eláll. Ez viszont tévhit! A biztosítókat és a hatóságokat ez nem fogja érdekelni, nekik teljesen mindegy, hogy minden nap közlekedik valaki az autóval, vagy csak félévente egyszer.

A fedezetlenségi díjat ki fogják szabni, ennek elkerüléséhez az a dolgunk, hogy vonassuk ki ideiglenesen a forgalomból az autót a közlekedési hatóságnál. Ezt szüneteltetésnek nevezik. A fedezetlenségi díjtól nincsen lehetőség méltányossági alapon szabadulni vagy arra hivatkozni, hogy elfelejtettük kivonni a forgalomból az autót.

Fedezetlenségi díj – Melyik biztosítónál kell megfizetni?

A jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy a fedezetlenséget követően az a biztosító fogja kikalkulálni a pontos díjat, akinél a biztosítást megköti az üzembentartó. A díjtarifa egységesen van meghatározva a fedezetlenségi díj esetén, így tehát nem ez a tétel lesz a döntő a jövőbeni biztosítónk kiválasztásában.

Mekkora összegre kell számítani?

A bírság összegét évről évre, egységesen határozzák meg nap szerinti elszámolásban, a gépjármű kategóriája és a teljesítménye alapján. A cél az, hogy mihamarabbi szerződéskötésre ösztönözze az üzembentartókat.

A kalkulálás során az utolsó öt év időtartamát veheti számításba a biztosító, ez tehát kvázi elévülési időként funkcionál. Az összeget az üzembentartónak egy összegben kell teljesítenie, részletfizetést a biztosító csak akkor nyújthat, ha meghaladja a 120 napot a fedezetlenséggel érintett időszak. A fedezetlenségi díjat az esedékes éves biztosítási díjjal együtt kell befizetni.

A meghatározott tarifa-táblázat naptári évre vonatkozik. Ha tehát 2021. december 29. napján történik az üzembentartó személyében változás és ő csak 2022. január 2. napján köt biztosítást, akkor a négy nap fedezetlenségi díj ekként oszlik meg: két napot a 2021-es számítás, két napot pedig a 2022-re vonatkozó tarifa alapján kell számolni.

Ezt azért tatjuk fontosnak kiemelni, mert a díj összege évről évre változhat. Személygépkocsinál a tavalyi évhez képest 50-60 forintos díjemelkedéssel kell számolnunk.

Ahogy a címben is utaltunk rá, már egy nap biztosítási időszak is kellemetlen, nem várt többletköltséget eredményez. Összességében tehát nem érdemes halogatni a bejelentést az üzembentartó változást követően. A kötelező felelősségbiztosítást pedig már online, gyorsan meg tudjuk kötni a régi gyakorlattól eltérően.

forrás: das.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban egyszerűen összehasonlíthatja a kötelező biztosítás ajánlatokat:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Elnököt és elnökhelyettest választott a MABISZ
2022 április 28.
Kategória:
Általános

Elnököt és elnökhelyettest választott a MABISZ

Az előző elnökség mandátumának lejártával március 24-én új nyolc tagú Ügyvezető Elnökséget választott a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A testület szerdán megválasztotta elnökét és elnökhelyettesét. Dr. Pandurics Anett, a szövetség családi okok miatt leköszönő elnöke helyett elnökké választották a tagok Erdős Mihály eddigi elnökhelyettest, a Generali elnök-vezérigazgatóját, új elnökhelyettessé pedig Dinsdale Juliannát, az UNIQA Biztosító vezérigazgatóját. „Köszönjük dr. Pandurics Anettnek az elmúlt kilenc évben a szövetség élén végzett munkáját, amely időszak kiemelkedően eredményes volt a hazai biztosítási iparág történetében. Szeretnénk hasonlóan sikeresen folytatni ezt a munkát, amelyhez kellő alapot biztosít a szövetség hosszú távú stratégiája és tapasztalt személyi állománya” – emelte ki a választás után az új elnök.

forrás: mabisz.hu

Egyre több ilyen ház épül itthon is: de vigyázz, van velük egy kis baj
2022 április 26.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Egyre több ilyen ház épül itthon is: de vigyázz, van velük egy kis baj

Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek hazánkban is a szerelt technológiás készházak. A hátrányaik, előnyeik mérlegelésekor érdemes lehet figyelembe venni azt is, hogy a biztosításuk nem minden társaságnál esik azonos elbírálás alá a hagyományos épületekkel – figyelmeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

Az újépítésű ingatlanok piacán egyre nagyobb kereslet mutatkozik a modern építési rendszerek, így a minőségi készházak iránt is. A könnyűszerkezetes házak vagy a helyszínen készülnek – leginkább fa, ritkábban fém vázzal -, vagy pedig üzemben – panelekként – előre gyártják. Az építőipari kapacitáshiány miatt az építtetők egyre gyakrabban választják a házépítésnek ezt a módját, amellyel akár néhány hónap alatt kulcsrakészen átadható a lakóépület. Míg korábban a családiházak közül a könnyűszerkezetes (másként vázszerkezetes) technológiával épült házak 3,5%-ot képviseltek, addig mára 20% közelébe került a részarányuk, állapítja meg az ÉVOSZ-MAKÉSZ környezettudatos és szerelt technológiás szakmai tagozata. (A MAKÉSZ tagjai nagyjából az összes könnyűszerkezetes készház technológiával épülő házak 35-40%-át építik.)

Hazánkban a lakásbiztosítással foglalkozó társaságok közül 10 biztosító jelezte, hogy köthető náluk szerződés könnyűszerkezetes (fából, fémből vagy gyári panelből készült) házakra. Arra a kérdésre, hogy vannak-e különleges feltételei a biztosíthatóságnak, vonatkoznak-e speciális kizárások ezekre a házakra, esetleg vannak-e eltérések a szolgáltatási limitek tekintetében, négy társaság közölte azt, hogy semmilyen szempontból nem különbözteti meg a hagyományos és a könnyűszerkezetes ingatlanokat. Egy társaság kiemelte, hogy egyedül mobilházakra nem nyújtanak fedezetet. Vannak azonban olyan biztosítók, amelyek a limitek tekintetében alkalmaznak eltéréseket, például betöréses lopás vagy vízkár esetén, illetve van olyan társaság is, ahol a falazattól függően a biztosító által ajánlott biztosítási összegek eltérhetnek. Ám ettől a szerződő magasabb biztosítási összeget is meghatározhat. Egy társaság pedig azt jelezte, hogy káresemény esetén ellenőrizhetik az épület szakszerű kivitelezését.

A társaságok többségénél biztosítási szempontból nem számít az épület kora, azonban akadnak olyan társaságok is, ahol ez biztosítási díjat befolyásoló paraméter. Vagyis az újabb épületekre kedvezőbb díjak vonatkoznak.

Több felületen is azt lehet olvasni, hogy a könnyűszerkezetes házak biztosítási díja magasabb, mint a hagyományos építésűeké. A hazai biztosítók gyakorlata alapján azonban ezt általánosságban nem lehet kijelenteni. Összesen négy társaság is azt jelezte, hogy egyáltalán nincs eltérés a különböző falazatú ingatlanok biztosítási díjai között. Vannak ugyanakkor társaságok, amelyek azt tudatták, hogy a különböző falazatú épületek más-más kockázatot jelentenek. Például a fa alapanyagú könnyűszerkezetes épületek tűzkockázat szempontjából kárveszélyesebbnek minősülnek, ezért magasabb díjon biztosíthatók. Egy társaság viszont kiemelte, hogy náluk összességében nem kerül többe a biztosítás, mert az ilyen épületek újjáépítési értéke, ami alapján fizeti az ügyfél a díjat, alacsonyabb a hagyományos technológiával készült épületekénél.

A hazai biztosítóknál egyébként az állományi adatok alapján egyelőre nem érezhető a vázszerkezetes házak felfutása, évek óta jellemzően 1-2 százalékos részét képezik az állománynak, és nincs jelentős évenkénti változás.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban egyszerűen megnézheti a biztosítók lakásbiztosítási ajánlatait:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Sokba kerülhet a húsvéti pálinkázás
2022 április 17.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Sokba kerülhet a húsvéti pálinkázás

Ne bízzon a biztosításában húsvétkor az, aki ittasan balesetet okoz. Az így keletkezett kárt ugyanis a biztosítók nemcsak a részeg vétkes autósokon, hanem minden egyéb járművel - kerékpárral, elektromos rollerrel - közlekedőn is behajtják, akár másfél millió forintig is – közölte a CLB. A biztosítási alkusz cég a hosszú hétvége egyéb veszélyére is felhívja a figyelmet: ilyenkor lényegesen több a betörés főleg olyan lakásokban, amelyek tulajdonosai a közösségi oldalakon is elújságolták, napokra elutaztak.

Döntse el: iszik vagy vezet! Ez a régi, közismert, de ma is érvényes felszólítás különösen aktuális húsvétkor, főleg a locsolkodás napján – jelentette ki Németh Péter. A CLB biztosítási alkuszcég kommunikációs és online értékesítési igazgatója szerint a figyelmeztetés nemcsak az autósokra, hanem a biciklivel és az elektromos rollerrel közlekedőkre is érvényes.

Ugyanis, egy esetleg ittas állapotban előidézett baleset kártérítésének elbírálásakor a biztosítók sem tolerálják az alkoholos állapotot, aminek az általuk meghatározott mértéke a vérben kimutatható 0,8 ezrelék. Ez a szint már 1-2 pohár bor vagy sör, netán egy kupica pálinka legurítása után beállhat – érvel a szakértő.

Szerinte az már eléggé köztudott, hogy az ittas vezetőket egyértelműen kizárják a kártérítésből a biztosítók, s az általuk okozott anyagi veszteség mindenképpen őket terheli.

Azt azonban már kevesebben tudják, hogy mindez igaz az ittasan kerékpározó vagy elektromos rollerrel közlekedőkre is, ezért húsvétkor különösen fontos figyelmeztetni az embereket arra, hogy sokba kerülhet pár pohár alkohol

– véli tapasztalatai alapján Németh Péter.

Annak ellenére, hogy az elektromos rollerekre – úgy tudni – még mindig nincsenek egyértelmű közlekedési szabályok, a biztosítók a kártérítés elbírálásakor nem tesznek különbséget az ittas járművezető, a részeg kerékpáros vagy az illuminált állapotban elektromos rollerren közlekedő által okozott esetek között. Amennyiben egy részegen kacsázó kerékpáros vagy rollerező miatt kell egy autósnak elrántani a kormányt, s esetleg összeütközni egy másik járművel, akkor az esetet előidézőnek vállalnia kell az anyagi következményeket is – szögezi le a CLB szakértője. A vétlen károsultnak fizet a biztosító, ám ezt utólag behajtja a vétkesen, ha kiderül, alkoholos állapotban volt. Ilyenkor rémálommá válhat a húsvét, ezért sem éri meg kockáztatni – jegyzi meg Németh

A kommunikációs igazgató a hosszú hétvége egyéb veszélyeire is figyelmeztet. Közismert, hogy mágnesként vonzzák a betörőket az olyan ingatlanok, amelyek tulajdonosai kiposztolták a közösségi médiákban az utazásukat. Ettől kezdve a profiknak gyerekjáték, de legalábbis rutinmunka feltérképezni a biztos célpontot, az üres lakást, s így szinte tálcán kapják az ötletet és a potenciális helyszínt is – összegzi a tapasztalatokat a CLB szakértője.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban egyszerűen kiszámolhatja a biztosítók kötelező biztosítási díjait:
kötelező biztosítás ajánlatok>>

Hatból öt robogóra nem fizetnek kötelező biztosítást, pedig a károkozás húzós költség lehet
2022 április 13.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Hatból öt robogóra nem fizetnek kötelező biztosítást, pedig a károkozás húzós költség lehet

Becslések szerint mintegy 600 ezer robogó közlekedik Magyarországon, ezek közül azonban csak minden hatodikra fizetnek rendszeresen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb). A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) arra hívja fel a figyelmet, hogy a kategóriától és lakhelytől függően átlagosan 6-8 ezer forintos éves díj kifizetésével a robogótulajdonosok mind a közúti igazoltatás során kirótt mulasztási bírságnak, mind pedig a közúti baleset során okozott kár megtérítésének kockázatát ki tudják küszöbölni.

Sokan nem tudják, hogy a robogóra is kell kötelező biztosítás

A jó idő beköszöntével ismét előkerülnek a garázsokból a robogók. A tulajdonosok jelentős része továbbra sincsen tisztában azzal, hogy a kötelezettség minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban. Az MNB legutóbb kiadott biztosítási statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában 37 ezer, míg a 13-35kW közötti kategóriában közel 59 ezer kgfb-t kötöttek az üzembentartók. Ez együttesen is csak közelíti a 100 ezres értéket, noha a hazai állomány nagysága eléri a 600 ezer példányt. Mindez azt jelenti, hogy félmilliónyi robogó szabálytalanul közlekedik az utakon.

A robogók által okozott károk átlagos összege gyorsan emelkedik. Az MNB 2020-as évre vonatkozó statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában egy év alatt 420 ezerről 505 ezerre, míg a 13-35kW közötti kategóriában 462 ezerről 763 ezer forintra nőtt a balesetek során kifizetett átlagos kártérítés (az utóbbi kategóriában tehát 65 százalékos volt a növekedés). Ugyanakkor személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmilliós szintet is, biztosítás hiányában a károkozó mindezt saját zsebből téríti.

A károsultaknak ilyenkor a MABISZ Kártalanítási számlája térít, mielőtt az összeget behajtaná a károkozón.

A fenti számok is egyértelműen azt jelzik, hogy nem csak kötelező, de mindenképpen célszerű is megkötni a havi párszáz forintos díjú kgfb-t a robogóra – hívta fel a figyelmet a FBAMSZ elnökségi tagja, Cselovszki Zsolt. Hozzátette, attól sem kell tartani, hogy a robogósokat biztosításkötéskor retorzió éri a korábbi mulasztásuk miatt.

Nem kell fedezetlenségi díjat fizetni, mint a gépkocsik vagy motorok esetében, igazoltatáskor pedig a rendőrök csakis azt vizsgálják, hogy az adott időpontban a jármű rendelkezik-e biztosítással. Ami azonban a megkötés előtt okozott károkra értelemszerűen nem kínál fedezetet.

Amennyiben a jármű nem rendelkezik rendszámmal, a biztosítók az alvázszámra kötnek kötelezőt, melynek meglétét jól látható helyre kiragasztott matrica igazolja. A járművek előtörténetét sehol nem vezetik, így bónusz-málusz besorolás sem befolyásolja a fizetendő díj mértékét.

forrás: 24.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban motorkerékpárra és robogóra is egyszerűen kiszámolhatja a biztosítók kötelező biztosítási díjait:
kötelező biztosítás ajánlatok>>

Kötelező biztosítás: nagyot estek a díjak Budapesten
2022 március 08.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kötelező biztosítás: nagyot estek a díjak Budapesten

A tavalyi IV. negyedévben 1 százalékkal csökkent a személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománydíja 2020 azonos időszakához képest - derül ki az MNB közleményéből. A fővárosi átlagdíjak 2021 végére 7 százalékkal csökkentek, míg a vidékiek két negyedéve változatlanok. A személygépkocsik országos átlagos állománydíja 43,7 ezer forintra mérséklődött december végére. A kárráfordítások eközben egy év alatt 13 százalékkal nőttek, így tovább zárult a kár-díj olló – olvasható az MNB friss negyedéves KGFB-indexében.

Tavaly év végén 43,7 ezer forint volt a személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) átlagos állománydíja, ami 1,5 százalékos csökkenést jelent egy negyedév alatt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves KGFB-indexéből. Éves alapon 1 százalékkal mérséklődött az országos átlagdíj. Ezen belül Budapesten jelentős, 7 százalékos visszaesés történt, miközben a nem fővárosi átlagdíjak szintje két negyedév óta gyakorlatilag változatlanok.

Ezzel párhuzamosan folytatódott a kárráfordítások növekedése: 2021 utolsó negyedévében ezek mértéke 13 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakával összevetve. A jelenség hátterében az egészségügyi krízis óta élénkülő autóhasználat, illetve a szerviz- és alkatrészárak drágulása áll. A kárgyakoriság ugyanis nem nőtt, miközben az átlagos kárnagyság összege emelkedett.

A lassan csökkenő átlagdíjak és a növekvő kárráfordítás miatt az MNB korrigált személyautós KGFB-indexe (amely a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva a nettó díjváltozást mutatja be) tovább csökkent a 2021. I. negyedévében mért csúcshoz képest. A károk és a díjak közötti olló fokozatosan csökken. Ha a mostani trendek folytatódnának, a korrigált index visszatérhet a pandémia előtti időszakra jellemző 110 százalékos értékhez.

Az egyéb járműkategóriákban vegyesen alakultak az átlagdíjak: az egyedi szerződéses buszok, nehézpótkocsik, illetve – az apadó állományú – taxik átlagdíjai esetében továbbra is csökkenés tapasztalható, miközben a motorok, segédmotorok díjszintje emelkedett. A flottás szerződések díjai a nehézpótkocsik kivételével mindenütt emelkedtek a tavalyi utolsó negyedévben.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban egyszerűen összehasonlíthatja 12 biztosító kötelező biztosítás ajánlatait és pár perc alatt meg is kötheti a megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Működik-e a biztosítás háborús helyzetben?
2022 február 17.
Kategória:
Utasbiztosítás

Működik-e a biztosítás háborús helyzetben?

CLB: „Vörös” zónákban nincs kártérítés

Háborús övezetbe utazásra nincs biztosítás, ezt jó, ha tudják a fanatikus katasztrófaturisták is. Háborúban álló országgal határos településeken élőknek viszont ajánlott teljes körű biztosítással körülbástyázni magukat, mert akár az ilyenkor szokásos hanghatások, közeli robbanások vagy menekülők áradata is jelentős kárt tehet az ingatlanokban vagy a járművekben – figyelmeztet a CLB biztosítási alkuszcég, amely összeszedte a speciális helyzetre érvényes tudnivalókat.

Egyetlen biztosítónál sem lehet utasbiztosítást kötni garantáltan kockázatos országokba, például olyanokba, amelyeket akár egy esetleges háború vagy fegyveres zavargások miatt veszélyesnek minősít a Külügyminisztérium. A szerződés „megtagadásának” logikus magyarázata szerint ott, ahol harcok dúlnak, felborul a normális élet, a biztosítók sem tudják teljesíteni a szerződésben vállaltakat. Hadi állapotban ugyanis egyáltalán nem garantált a színvonalas betegszállítás, az utasbiztosításban foglalt minőségi kórházi ellátás vagy egyéb biztonsági, kényelmi szolgáltatás. Ráadásul egy köztudottan háború sújtotta országban jó eséllyel lehet számítani jelentős anyagi kárra, esetleg sérülésre is, így az már nem minősül alap utasbiztosítási kockázatnak – magyarázza Németh Péter. A CLB kommunikációs igazgatója felhívta az életük kockáztatására is képes fanatikus katasztrófaturisták figyelmét is arra, hogy ha túl közel akarnak merészkedni a vörös zónákhoz, ne számítsanak utasbiztosításra.

utasbiztosítás

Ezzel szemben viszont a biztosítók minden tőlük telhetőt megtesznek azokért a külföldön dolgozó vagy turistaként kiutazott magyar ügyfeleikért, akiknek éppen a kint tartózkodásuk alatt válik kockázatossá vagy „nem ajánlottá” az adott ország besorolása. Tőlük azt várja a biztosító, hogy a lehető leggyorsabban hagyják el az országot, mentsék, ami menthető. Ez természetesen saját életük védelmében is fontos, de biztosítási szempontból is meghatározó – szögezi le a CLB szakértője. Ahhoz ugyanis, hogy a biztosítójuk bármilyen formában segíthessen rajtuk, együttműködőnek kell lenniük, hiszen a szerződésük „közös kármegelőzési felelősségre” kötelezi őket. Németh Péter szerint jó hír viszont, hogy a kockázatossá vált ország idő előtti elhagyásának esetleges extra költségére az utasbiztosítások egyes tételei külön fedezetet nyújtanak.

Egy háború speciális helyzetbe hozza a szomszédos országok határhoz közeli települések lakóit is, hiszen egy nem túl távoli robbanás, hangrezonancia vagy éppen menekülő emberek áradata is kárt tehet még a kilométerekkel odébb fekvő ingatlanokban, de akár a járművekben is. Az ilyen településeken élőknek mindenképpen javasolt teljes ingatlan, vagyon, vagy gépjármű biztosítást kötni – szögezte le a CLB szakértője

CLB TIPP: Hasonlítsa össze az utasbiztosítás ajánlatok kalkulátorunkban és kösse meg a megfelelőt néhány kattintással:
Utasbiztosítás ajánlatok>>

Óriási károkat okozott Magyarországon a szélvihar: kirívó összeget fizethetnek a biztosítók
2022 február 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Óriási károkat okozott Magyarországon a szélvihar: kirívó összeget fizethetnek a biztosítók

Elképesztő károkat okozott a január 30-i orkán Magyarországon. Egyetlen nap katasztrofális időjárása nyomán közel harmadannyi kárbejelentés futott be a biztosítókhoz, mint a tavalyi teljes – négy hónapos – viharszezonban. A kárösszeg is kirívónak ígérkezik, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A január végi szélvihar pusztításai nyomán csak a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó bejelentések száma meghaladta a huszonhétezret. Ezekre a biztosítók közel 2,85 milliárdnyi összeget fizettek már ki, illetve tartalékoltak kárrendezésre. A fenti adatokhoz társul még az ipari létesítményekből és közintézményekből érkező több mint ezerötszáz bejelentés, illetve a 720 millió forintot meghaladó előzetes kárösszeg. Összesen tehát három és fél milliárd forintnyi lehet egyetlen nap viharszámlája.

Hagyományosan a május-augusztusi időszak számít a viharszezonnak, és a MABISZ az elmúlt évtizedben ezen négy hónap adatait szokta összegezni. A biztosítók ezen időszak alatt tavaly több, mint 9,1 milliárd forintot fizettek ki közel kilencvenötezer, a lakásbiztosítási szerződések alapján érkezett bejelentésre. Egyedül az összegzések 2010-es, kiindulási éve terhelte meg jobban a társaságok kasszáit. (Ezekben a számokban nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.)

A fenti statisztika jól mutatja, milyen nagyságrendű károkat okozott a január 30-i szélvihar. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy a viharszezon kitolódik a téli vagy az őszi hónapokra is: 2017-ben például októberben volt milliárdos kárkifizetést követelő vihar. 2020-ban pedig szintén a február hagyott maga után három milliárdos viharszámlát – igaz, akkor egy hónap mérlegeként.

A bejelentések főként ahhoz kapcsolódtak, hogy a szél megbontotta a tetőt, megrongálódott a cserép, pala, kúpcserép, kémény, valamint a kerítés, vakolat, ablak, ajtó, kocsibeálló, redőny. A lakossági átlagkárok társaságonként 100-120 ezer forint körül alakultak. A biztosítók által a már kifizetett vagy a kifizetésre tartalékolt összegek is jelzik, hogy viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek, építőanyag áraknak köszönhetően.

Az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

A január végi vihar további jellemzője, hogy nem lokálisan pusztított, hanem szinte az ország teljes területén: különösen sok bejelentés érkezett Budapestről, Bács-Kiskun, Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Fejér megyékből, valamint Kecskemétről, Szolnokról, Ceglédről, Nagykőrösről, Gyálról, Mezőtúrról, Karcagról.

Ezen túlmenően is nagy károkat okozhatott a vihar a lakosságnak, mivel a biztosítókhoz csak a lakásbiztosítási szerződéssel rendelkezők tudtak fordulni, ám nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Számítsa ki kalkulátorunkban a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait és kösse meg az Önnek megfelelőt néhány perc alatt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Fontos figyelmeztetés jött a síelést tervezőknek
2022 február 04.
Kategória:
Utasbiztosítás

Fontos figyelmeztetés jött a síelést tervezőknek

A külföldre utazó síelőknek nemcsak a célországba való beutazás gyorsan változó feltételeivel érdemes naprakészen tisztában lenniük, de azzal is, hogy az utasbiztosításuk milyen helyzetre milyen fedezetet kínál. Olaszországba például ne utazzon senki felelősségbiztosítási kiegészítés nélkül, mert súlyosan büntetnek érte - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Javában tart a síszezon, a veszélyesnek minősülő sport kockázatai is egyre gyakrabban jelentkeznek. Egy franciaországi nyílt combcsonttörés helikopteres mentése, eddigi műtétjei, esedékes mentőautós hazaszállítása előreláthatólag 2,5-3 millió forintba fog kerülni. Egy vesesérülésekkel járó ausztriai esés klinikai ellátása és az intenzíven történő lábadozás, valamint a mentős hazaszállítás megszervezése szintén 2-3 millió forintra rúg majd. De egy „egyszerűbb”, franciaországi csuklótörés ellátása, valamint a síbérlet fel nem használt részének a térítése is 450 euróba (kb. 135 ezer forintba) került az egyik biztosítónak.

Magyarországon a becslések szerint közel 600 ezren síelnek, akiknek a jelentős része ezekben a hetekben, hónapokban előszeretettel látogatja a környező országok, valamint Európa más sípályáit. Bár a tapasztalatok szerint a síelők körében nagyobb arányban kötnek utasbiztosítást, mint a külföldre utazók egészét tekintve, (nagyjából minden második határátlépéshez társítható kötvény,) de főleg az „egynapos” kiruccanók így is gyakorta elfeledkeznek a mindenkori kockázatokról.

Nem minden egészségügyi intézmény fogadja el az EU-s kártyát

Pedig a külföldi szolgáltatók az ellátott személyen hajtják be az igénybe vett orvosi ellátás költségeit, ha a biztosítás nem nyújt rá fedezetet. (Az Európai Egészségbiztosítási Kártya birtokában csak olyan szolgáltatóknál lehet igénybe venni az egészségügyi ellátást, amelyek állami tulajdonúak vagy az állammal szerződésben állnak. A magánszolgáltatók által üzemeltetett intézményekben, amelyek rendszerint a sípályák mellett vannak, az igénybe vett ellátás költségeit eleve a baleset elszenvedőjének kell megfizetnie. A kártya nem téríti például az orvosi ellátásért fizetendő önrészt, poggyászkárt, a sürgősségi fogászati ellátást, nincs asszisztencia, jogvédelem- illetve tolmács szolgáltatás, nem tartalmaz felelősségbiztosítást sem.)

Ráadásul a mostani szezonban a koronavírus járvány összetett veszélyeket hordoz magában kiutazás előtt és alatt is. Az utasbiztosítással (is) foglalkozó Mabisz-tagok a pandémia kitörését követően termékeiket jellemzően ellátták a covid-megbetegedésből eredő fedezetekkel: így amennyiben a biztosított a külföldi utazás során covid-19 vírussal megfertőződik, térítik a betegséggel kapcsolatos sürgősségi orvosi ellátás költségeit.

Mivel azonban éles versenypiacról van szó, amelyen a 12 Mabisz-tagbiztosító mellett más (jellemzően határon átnyúló) társaságok is jelen vannak, és valamennyien egyre inkább személyre szóló feltételekkel próbálják az ügyfelek igényeit kielégíteni, ezért a konkrét termék kiválasztásakor érdemes végig gondolni, hogy mire szeretnénk még fedezetet biztosítani. Például tartalmazza-e biztosításunk az esetleges karantén, a felmerülő plusz kiadások, a repülőjegy átfoglalásának költségeit, van-e benne útlemondási elem és az mire terjed ki.

Nem minden útlemondási kiegészítő fizet a pozitív covid-tesztre

A gyorsan mutálódó vírus új élethelyzeteket állít elő, amelyekhez a biztosítók igyekeznek alkalmazkodni, de társaságonként nagyon eltérő lehet a kockázatvállalás formája és a térítési összegek. Így például útlemondási biztosításnál az utazásképtelenség fogalma tartalmazhatja akár a tünetmentes fertőzöttség miatti elállást is. Vagyis az utazás megszervezésekor nemcsak azzal érdemes tisztában lenni, hogy a célországban melyek az éppen aktuális beutazási feltételek (milyen oltásokat fogadnak el, mi vonatkozik az oltatlanokra, stb.), de annak is fontos utánanézni, hogy a kockázatosnak beazonosított élethelyzetekre melyik termék kínálja a legmegnyugtatóbb fedezetet.

A fentiek mellett az Olaszországba utazóknak tekintettel kell lenniük arra, hogy a hírek szerint az olasz síterepeken 2022. január 1-től bevezették a síelők számára kötelező felelősségbiztosítást. Az egyre gyakoribb síbaleseteknél ugyanis a felelősség tisztázása sem egyszerű, márpedig ezen múlik, hogy ki viseli a gyógykezelés költségeit. Az online sífórumokon megjelentek szerint a felelősségbiztosítás nélkül síelőket 100-150 eurós bírsággal büntethetik.

A helyszíneken a bérlet mellé vásárolható biztosításoknak azonban viszonylag alacsony a limitje, ezért mindenképpen érdemes olyan utasbiztosítást kötni, amely tartalmazza a felelősségbiztosítást is, és amely az egészségügyi fedezeten kívül a dologi károkra is kiterjed. Egy viszonylag új rendeletről van szó, de a Mabisz tagbiztosítóinak nagy többsége már most is vagy a biztosítási kötvényen tünteti fel angolul, vagy az ügyfél kérésére külön igazolást ad ki arról, hogy az utasbiztosítás felelősségbiztosítási fedezetet is tartalmaz.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban egyszerűen összehasonlíthatja a síbiztosítás ajánlatokat, és azt is ellenőrizheti, melyik csomag tartalmaz felelősségbiztosítás fedezetet is:
Utasbiztosítás ajánlatok>>

Egymilliárdos kárt okozott a hétvégi szélvihar
2022 február 03.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Egymilliárdos kárt okozott a hétvégi szélvihar

Megközelíthetik az egymilliárd forintot a hétvégi viharok miatti károk az előzetes adatok alapján, de a biztosítók további kárbejelentésekre számítanak, írja az MTI több biztosítótársaság összesítése alapján. A szeles idő miatt vasárnap 1654 esethez riasztották a tűzoltókat, akik 192 helyszínen még hétfő reggel is dolgoztak a károk felszámolásán. A legtöbb dolguk Pest megyében és Budapesten volt.

Ez annak tudatában nem is meglepő, hogy vasárnap megdőlt az országos napi szélrekord is, Budapesten, a János-hegyen tényleg orkán erejűnek mondható, óránkénti 127 kilométeres széllökést is mért az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az Aegon közlése szerint a hétvégi szélvihar után csak hétfőn délig több mint ezer kárbejelentés érkezett hozzájuk, de ennél sokkal többre számítanak, a hétvégi károkat ugyanis néhány napos csúszással jelentik be az ügyfelek. A károk értéke általában százezres nagyságrendű, elsősorban a lakóházak tetőszerkezetét, fedését érintette a viharos erejű szél, de előfordulnak még beázással járó és kidőlt fák által okozott károk is.

Az Aegon Magyarország arra számít, hogy a további kárbejelentések száma elérheti a négyezret, és mintegy 250 millió forint nagyságrendű kárkifizetéssel kalkulálnak.

A Groupama Biztosítóhoz mintegy 600, vihar miatti bejelentés érkezett hétfőn délig, a bejelentett károk 150 millió forintra becsülhetők. Ők akár 1500 bejelentésre is számítanak 3-400 millió forint összegben a hétvégi viharok után.

A Generali Biztosítóhoz hétfő délelőtt több száz bejelentés érkezett, de ők is ezer fölötti káresettel számolnak, amelyek értéke elérheti a 2-300 millió forintot is.

forrás: telex.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban pár perc alatt megnézheti és összehasonlíthatja az egyes biztosítók ajánlatait:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Oldalak