Több, mint 22 ezer káreseményről érkezett bejelentés, a kifizetések, illetve az ezekre elkülönített tartalékok összege elérte az 1,47 milliárd forintot.
Az országszerte pusztító viharok májusban közel 1,5 milliárd forintnyi kárt okoztak a biztosított lakossági ingatlanokban. A kárbejelentések száma megközelítette a 23 ezret – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége az előzetes adatokat.
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem számítanak rendkívüli eseménynek a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, ám annál intenzívebb viharok Magyarországon az évnek ebben a periódusában.
2016 május eleje és június eleje között a hazai biztosítókhoz összesen 22 595 lakásbiztosítási káreseményről érkezett bejelentés, a kifizetések, illetve a kifizetésekre elkülönített tartalékok összege elérte az 1,47 milliárd forintot. A legtöbb bejelentés a csapadékhoz volt köthető, a vihar, felhőszakadás és a jégeső miatt 14 318 esetben fordultak a lakosok a biztosítókhoz. A lakosság által becsült, illetve a biztosítók által már felmért károk értéke meghaladja a 777 millió forintot.
Nagyon sok, csaknem 8300 villámcsapás okozta kárt jelentett a lakosság májusban, ezek értéke megközelítette a 691 millió forintot. Feltűnő, hogy villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemények jelentős túlsúlyban voltak az elsődleges hatás okozta károkhoz képest. A villámok az elektromos rendszerekben, illetve elektronikai készülékekben több mint 7 ezer esetben okoztak kárt. A közvetlen villámcsapások több mint 1100 esetben okoztak sérüléseket az ingatlanokban. Az előbbi miatt közel 600 millió, az utóbbi miatt több mint 92 millió kárkifizetés történt.
A nyár hagyományosan a leginkább kárveszélyes periódusa az évnek. Az elmúlt öt évben évente átlagosan közel 115 ezer kár történt május eleje és augusztus vége között a biztosított ingatlanokban, az éves átlagos kárérték közel 7,5 milliárd forint volt.
Forrás: Világgazdaság
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
- Általános
Drágult a kötelező biztosítás, tovább nyílik a károlló
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás átlagos állománydíja négy százalékkal, 44 ezerről 46 ezer forintra nőtt az idei első negyedévben 2020 azonos időszakához képest – derül ki az MNB KGFB-indexéből. A növekedés főképp a fővárosi személyautókat érinti, míg a koronavírus miatt a közlekedési forgalom visszaesésének jobban kitett (például nem flottás buszok, taxik) díja jelentősen esett. Bár a kárráfordítások csökkenése fékeződik, az átlagos díjnövekedés miatt tovább nyílt a díjak és a károk alakulása közti olló.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (KGFB) átlagos állománydíja 2021. I. negyedévének végén 44 ezer forintról 46 ezer forintra emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) immár második alkalommal közzétett negyedéves KGFB-indexében.
A mintegy 1800 forintos, azaz 4 százalékos növekedés főként a budapesti személygépkocsis szerződések díjváltozásaival magyarázható.
Az egyéb járműkategóriákban – néhány kisebb létszámú járműkategória kivételével – jellemzően 1-10 százalékkal mérséklődtek az átlagdíjak. A legnagyobb díjcsökkenés elsősorban azokat a járműcsoportokat – például nem flottás buszok, taxik – érintette, amelyek esetében a koronavírus-járvány miatt vélhetően jelentősen csökkent a közúti forgalom, ami visszavethette a károk mértékét is. A díjak mérséklődésében szerepet játszhatott az MNB 2020 szeptemberében kiadott körlevele is, mely a biztosításmatematikai szempontból megalapozatlan pótdíjak és kiárazó tarifák felülvizsgálatára hívta fel a biztosítókat.
Noha a kárráfordítás csökkenése összességében megállni látszik, az átlagdíj növekedése miatt az MNB által számított – az adóhatástól és kárváltozástól megtisztított, a legnagyobb létszámú ügyfélcsoportot kitevő személyautókra vonatkozó – Korrigált díjindex tovább nőtt.
Ezáltal a 2020. IV. negyedévben látottnál is szélesebbre nyílt a díjak és a károk alakulása közötti olló.
Az MNB az idei évtől negyedévente teszi közzé a KGFB díjak és károk alakulását bemutató indexét,az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló tételes KGFB szerződés- és káradatbázis (KKTA) adatainak segítségével. A jegybank honlapján a külön e célra létrehozott felületén mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzi a személygépkocsik díjszint változását, illetve információt ad a negyedéves elmozdulásról is.
A KGFB index rendszeres publikálása az átláthatóság növelését és a verseny élénkülését segíti elő.
A most közzétett friss adatok (is) az átlagos változást mutatják, az egyedi KGFB-szerződések esetében természetesen ettől eltérő díjváltozások történhetnek. Amennyiben egy ügyfél a folyamatokat, illetve egyedi szerződését áttekintve esetleg nincs megelégedve kötelező biztosítási díjával vagy/és a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére, áll az MNB közleményében.
forrás: origo.hu
CLB TIPP: Számolja ki néhány kattintással kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait járművére, és kösse meg az Önnek megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>
Akár 70 százalékát is visszakaphatják idén befizetett agrárbiztosításai díjaiknak azok a gazdálkodók, akik ezt az igényüket a Magyar Államkincstárhoz benyújtott egységes támogatási kérelemben külön feltüntetik. Bár az igénylésre június 10-ig lehetőségük van, a május 15-i határidőt követően már késedelmi szankcióra kell számítaniuk: a támogatási összeg minden napnyi késedelem után egy százalékkal csökken - hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A díjtámogatási igény feltüntetésének elmulasztása az egységes kérelemben később már nem pótolható, aki ezt a lépést nem teszi meg legkésőbb a júniusi határidőig, az teljes mértékben elesik idén a támogatástól - írja közleményében a FBAMSZ. A támogatott agrárbiztosítások díjállománya öt év alatt több mint két és félszeresére emelkedett: 2015-ben 5,7 milliárd forint volt az állomány nagysága, tavaly pedig már meghaladta a 14,5 milliárd forintot. Csak az elmúlt évben 28 százalékos volt a növekedés, amely az előzetes adatok szerint idén is tovább folytatódik majd.
A konstrukció vonzerejét a közelmúltban két kedvező változás is növelte. Egyrészt ezeknek a biztosításoknak az önrésze tavaly 30-ról 20 százalékra csökkent, így a biztosítások már 20 százalékot meghaladó hozamcsökkenés esetén is térítenek. Másrészt a 2019-es 5 milliárdról két lépcsőben idénre már 11 milliárd forintra emelkedett a díjtámogatás keretösszege, így a gazdák többsége idén a maximális, 70 százalékos díjvisszatérítésre számíthat
- magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértője.
A biztosítási díjtámogatás a többpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyik eleme, amelyet 2012 januárjában vezettek be:
- az első pillér a már korábban is létező kárenyhítési alap
- a második pillér a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának bizonyos százalékát (2021-ben 30-70 százalék közötti részét) támogatásként visszakapják. További ösztönző elem a rendszerben, hogy csak a második pillérben részt vevők válnak jogosulttá az első pillérben megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, amennyiben biztosításuk a megművelt terület referencia-hozamának legalább felére kiterjed. A többiek csupán a megítélt kárenyhítés 50 százalékához jutnak hozzá
- a harmadik pillér a jégkármérséklés. A Nemzeti Agrárkamara 2018 óta működteti országos szinten a talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszerét (JÉGER)
- a negyedik pillér, az állam által nyújtott mezőgazdasági krízisbiztosítás idén februárban jelent meg. Ennek bevezetését követően a gazdálkodóknak immár lehetősége van a piaci zavarokból, áresésekből, vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeiket is lefedezni.
A támogatott mezőgazdasági biztosításokat immár nyolcadik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatják a gazdálkodók. E biztosítások három típusba sorolhatók: A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások az „A”, a jórészt ültetvény. és zöldségkultúrákra köthető biztosítások a „B”, míg a többi szántóföldi kultúra biztosításai a „C” típusba tartoznak. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban meghatározó szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, biztosítóktól független alkuszok.
További, a támogatott növénybiztosításokhoz kapcsolódó határidők
- Az idei támogatotti körbe bevont növénybiztosítási szerződés kötésére egészen május 31-ig lehetőség van (itt is feltétel az igény bejelölése a kérelmen). Természetesen, aki nem kötötte meg időben például a tavaszi fagykárra vonatkozó biztosítását, utólag erre már nem kaphat térítést a biztosítótól.
- A biztosításokkal kapcsolatos változások bejelentését július 30-ig kell megtenni. Ilyen lehet például a termelési érték változásának jelentése a takarmánynövényeknél, melyeknek ára az elmúlt hónapokban az egekbe szökött.
- A biztosítás díját legkésőbb október 31-ig teljes mértékben rendezni kell.
Noha a támogatott agrárbiztosítások rendszere évről évre egyre vonzóbb megoldást jelent a gazdálkodóknak, továbbra is komoly hiányossága, hogy az állattenyésztésre egyáltalán nem terjed ki. Az e területeken fellépő kockázatok mérséklése, valamint a gazdálkodói öngondoskodás ösztönzése érdekében indokolt volna ebben az ágazatban is fokozatosan bevezetni a díjtámogatások körét. Első a kiemelt kockázatú, úgynevezett karanténbetegségek (például száj- és körömfájás, sertéspestis, madárinfluenza, kelet-európai marhavész) esetében lenne a legsürgetőbb a támogatás kiterjesztése
- mutat rá a FBAMSZ szakértője.
Forrás: agrarszektor.hu
CLB TIPP: Oldalunkon vállalkozói biztosítás ajánlatokat is kérhet:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
Szinte mindene odalett a tűzben Ónodi Gábornak és családjának
A tűzoltók keltették hétfő hajnalban a Szigligeti Színház művészét, amikor már lángokban állt a család többszintes, budapesti háza. Ónodi Gábor nagymamáját a konyhaablakon menekítették ki, szülei a teraszon várták meg, míg eloltják a lángokat. A házban szinte minden használhatatlanná vált, a kár óriási.
– Hajnali háromkor a tűzoltók keltettek, az ablakon át kiabálták, hogy azonnal hagyjam el a házat, mert tűz van – idézte fel a szörnyű pillanatokat Ónodi Gábor. XI. kerületi családi házuk akkor már hatalmas lángokkal égett, a tűz a földszinti előszobában keletkezett, valószínűleg elektromos hiba okozta a bajt.
A színész alagsori lakásából még időben ki tudott menekülni.
A Szigligeti Színház művésze szüleivel és nagymamájával él a többszintes házban. A nagymamát a konyhaablakon keresztül mentették ki a tűzoltók, miközben szülei egy szinttel feljebb, az erkélyen várták, míg eloltják a kijárati ajtónál pusztító lángokat. A kiérkező mentők füstmérgezés miatt mindhármukat a helyszínen ellátták, az idős asszony oxigént is kapott, jelenleg kórházban ápolják. A család többi tagja most a ház viszonylag épen maradt helyiségeiben él.
– Sajnos az áramellátás megszűnt, mindent újra kell majd vezetékelni. Meleg víz nincs, a hűtőszekrények, fagyasztóládák, használati tárgyak és ruhaneműk mind odalettek. A nyílászárók teljesen tönkrementek, az ajtókból csak az üszkös fa maradt, az ablakok vagy szétrobbantak a hőtől, vagy a tűzoltók voltak kénytelenek betörni a mentés során – részletezte a károkat a színész, akinek családját nagyon megviselték a történtek.
Mivel volt biztosítás a házon, azt remélik, hogy a biztosítási összeg nagyrészt fedezi majd a felújítás költségeit.
forrás: szoljon.hu
CLB TIPP: Az otthont fenyegető, ehhez hasonló veszélyekre mindenképpen javasoljuk lakásbiztosítás kötését, amelyet kalkulátorunkban néhány perc alatt kiszámolhat és meg is köthet:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>
Rossz hír az autósoknak: megmaradnak a pótdíjak a kötelező biztosításnál
Az MNB ugyan tavaly szeptemberi körlevelében közölte: július 1-től fokozottan ellenőrzi majd a biztosítók díjképzését. Csakhogy a sokak szemét szúró károkozói pótdíj több nagy biztosítónál is megmaradt.
Július 1-től új korszak köszönt be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) piacán. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ekkortól ígérte, hogy fokozottan az érintett cégek körmére néz majd, hogyan alkalmazzák a díjszabásaikat, ezen belül is a károkozói pótdíjat.
Az MNB a tavaly szeptemberben kiadott körlevél alapján egy évek óta tartó, autósok százezreit sújtó gyakorlatnak kívánt véget vetni, amelyet az autós szervezetek és az ombudsman is kifogásolt már. Az MNB közölte: a kárstatisztikától elszakadó, nem jó gyakorlatnak minősülnek a túlzott, akár a kgfb-alapdíj két-háromszorosát is kitevő károkozói pótdíjak. Ezek ugyanis felülírhatják a teljes kockázatalapú díjkalkulációt, s végső soron kiüresíthetik a bonus-malus rendszert. Ugyanilyen problémák merülhetnek fel az egyéb (a taxis) pótdíjak esetében is.
Kemény tiltás nincs
Teljesen azonban nem tiltotta meg az MNB a károkozói pótdíjat, csak annyi elvárása volt, hogy ne legyen túlzott, így sok biztosító továbbra is alkalmazza ezt a szorzót. "A nagy biztosítók közül a Generali, a Genertel, az Allianz, az Uniqa és az Aegon sem vették ki a károkozói pótdíjat a tarifáikból, 1,3-1,9 szeres szorzók vannak. Az alapdíjhoz képest ennyivel nőnek a pótdíjak még mindig július 1-től is" - mondja Németh Péter, a CLB Biztosítási Alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója.
Van olyan piaci szereplő is, amelyik viszont úgy döntött: nem alkalmazza tovább károkozói szorzót. A Köbe például a fogyasztói szegmensben teljesen eltörölte a károkozói pótdíj alkalmazását 2021. február 1-től. "Reméljük, hogy nem maradunk egyedül ezzel a jelentős módosítással a piacon, és valóban strukturális átalakulás követi majd az MNB által megfogalmazott elvárásokat" - nyilatkozta a cég korábban a Napi.hu-nak.
Díjemelkedés lesz az idén is
Jelenleg a személyautóra kötött kgfb-k átlagdíja kevéssel 50 ezer forint alatt ingadozik: az év elejéhez képest minimális csökkenést látunk, és az előző év hasonló időszakához képest is mindössze 2-3 százaléknyi az emelkedés mértéke. A stagnáló átlag mögött persze az húzódik meg, hogy bizonyos szegmensekben nőttek, másutt csökkentek az átlagdíjak, de szembetűnő változásról egyik szegmensben sem tudunk beszámolni - mondja Marschalek Péter, a Netrisk kereskedelmi területért felelős ügyvezető igazgatója.
A CLB-nél 52-54 ezer forint körüli átlagdíjakat látnak, és ennél nagyobb díjemelkedésre számítanak, a járvány miatt ugyanis a használt autók külföldről történő behozatala visszaesett. A nagyobb használt autók ára pedig felment, illetve sokan új autót vásároltak, mivel nem találtak megfelelőt a használt piacon. Az értékesebb, nagyobb autók biztosítási díjai pedig magasabbak.
A díjak alakulását persze mindig is sok, gyakran ellentétes hatás befolyásolja. Jelenleg úgy tűnik, hogy a lefelé ható tényezők egy árnyalattal nagyobb hatást gyakorolnak a tarifákra. A kárstatisztikák például kedvezően alakultak, mert bár nincsenek lezárások, az emberek valamivel kevesebbet utaznak autóval, sokan otthonról dolgoznak, a gyerekek jó részét továbbra sem kell iskolába vinni, így kicsit kedvezőbbek a káradatok is. Emellett a forint árfolyama is erősödött az elmúlt az időszakban, ami kedvezően hat az alkatrészárakra. "A nagy kérdés az, hogy ha nyáron az emberek újra tömegesen autóba ülnek, belföldre és külföldre egyaránt megindul az autós turizmus, mindez milyen hatással lesz majd a díjakra" - mondja Marschalek Péter.
Van-e értelme a pótdíjnak?
A károkozói pótdíj megtartása mellett az egyik legfontosabb érv az volt, hogy így a biztosítók a kármentes autósoknak kedvezőbb díjat tudnak kínálni, a károkozókkal fizettetik meg ugyanis a nagyobb kockázatot. A Netrisk szakértője szerint azonban ez nincs feltétlenül így. Az alacsony, 5 százalék körüli kárgyakoriság miatt ugyanis a károkozói pódíjat szinte észrevétlenül el lehet porlasztani a teljes ügyfélkör díjaiban.
Az a veszély viszont fennáll, hogy a pótdíjat nem alkalmazó piaci szereplőknél gyűlnek össze előbb-utóbb a korábbi években figyelmetlenül, agresszívan, másoknak kárt okozva vezető sofőrök. Az ilyen rossz ügyfelek elszaporodása miatt pedig ha az adott biztosítónál romlani kezdenek a kárstatisztikák, akkor a cég nem tehet mást, mint megemeli a többi autós díját is, hogy fedezni tudja a károkat, vagyis általánosságban véve emelkedni fog nála a kötelező biztosítás ára.
forrás: napi.hu
CLB TIPP: Számolja ki néhány kattintással kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait járművére, és kösse meg az Önnek megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>
Így változtak a biztosítási feltételek a járvány miatt
A biztosítók is megérezték a koronavírus-járvány harmadik hullámát, válaszaik szerint emelkedett a betegséggel és a halálesetekkel összefüggő kárkifizetések száma az idén.
A koronavírus-járvány harmadik hulláma a biztosítói adatokban is megmutatkozik – derült ki a Világgazdaságnak adott biztosítói válaszokból. Az első negyedévben, ha szignifikáns növekedésről nem is beszélhetünk, a legtöbb társaságnál nőtt a haláleseti kifizetés az életbiztosítói portfóliókban. Konkrét számokat az Aegon Biztosítótól kaptunk, a társaságnál 2021 első három hónapjában 311 halálesettel többet jelentettek a hozzátartozók, és a társaság 403,7 millió forinttal többet fizetett ki ilyen címen, mint egy évvel ezelőtt. Polányi Zoltán, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. vezérigazgatója szerint azoknál a termékeknél, amelyeknél egészségügyi kórházi napi térítést nyújt a biztosítás, szintén növekedést látnak a kifizetésekben.
Bár időről időre felmerül, hogy a biztosítók kizárásokat alkalmaznak a Covid-esetek kapcsán, az egyéni élet- és a hozzájuk kötött kiegészítő biztosítások esetében általában nem tartozik a kizárások közé a világjárvány, azaz a legnehezebb időkben is ugyanúgy lehet számítani a térítésre, mint általában.
Van olyan biztosító, amelynek a szerződési feltételei eleve nem tartalmaznak járványhelyzetre vonatkozó kizárásokat. A lapunknak nyilatkozó társaságok közül az Aegon, a CIG, a Groupama és az Uniqa sem alkalmaz kizárást. Az Allianz értelmezése szerint nem kizáró ok a koronavírus, mivel nem minősül sem heveny fertőző, sem kritikus betegségnek.
A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) összegzése szerint a hazai életbiztosítási piac szinte teljes egészét lefedő tizenegy Mabisz-tag társaság kockázati életbiztosításaiban nem tartozik a kizárások közé a koronavírus-fertőzés. Ugyanakkor van olyan társaság, amelynél elvben az utóbbi években értékesített kockázati életbiztosítás szerződéses feltételei szerint kizárt eseménynek minősülhetne a koronavírus-járvány, ám most nem él ezzel a kizárással, egy másik biztosító pedig egyedi méltányosságot ígért a kizárások esetén.
A Generalinál azt is jelezték, hogy a keresőképtelenségi kockázatra is fizet a biztosító, ha a biztosított koronavírus-fertőzése miatt nem tudja ellátni a munkáját, és emiatt táppénzre kerül.
A biztosítók egy része még kedvezett is a koronavírus-járványban érintetteknek.
Az utasbiztosítások esetében sok társaság annak ellenére vállalta a térítést, hogy a jogszabályok értelmében mentesülnek a kártérítési felelősség alól, ha az érintett ország szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium konzuli szolgálatának tiltólistáján – márpedig jelenleg a világ minden országa tiltólistán van.
Az Aegon lényegében az összes élet-, nyugdíj- és egészségbiztosítási termékénél hat hónapról 30 napra csökkentette a szerződéskötést követően kötelező várakozási időt a koronavírus-betegséggel összefüggő halálra vonatkozó szolgáltatás esetében. Az NN Biztosítónál már az ajánlattétel után két héttel igényelhető térítés megfertőződésből eredő kórházi kezelés esetén. A Groupamánál a 2020 áprilisa után megkötött kockázati biztosításoknál azoknak az ügyfeleknek, akik Covid-fertőzés miatt egy napot meghaladó kórházi ellátásra szorulnak, egyszeri összeget is fizetnek.
A Generalinál és az Uniqánál bizonyos feltételek esetén a PCR-teszt árát megtérítik a biztosítottaknak.
Bár az Uniqa egyik összegtípusú egészségbiztosítása esetében limitálta a Covid–19-fertőzéssel kapcsolatosan a kórházi térítési napok számát, ám a biztosító megjegyezte, hogy a kártapasztalat szerint szerencsére bőven a limitnapok alatt van a károsultaknak kifizetett napok száma.
A CIG-nél arra hívták fel a figyelmet, hogy a kockázati életbiztosításoknál viszontbiztosítási oldalról a nagyobb biztosítási összegek esetében a Covid-érintettség megjelent kockázati elemként. Ez azonban kizárólag az új szerződésekre vonatkozik, a meglévő portfóliót nem érinti.
forrás: vg.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban kockázati életbiztosítás ajánlatokat is számolhat és meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Életbiztosítás ajánlatok>>
Izzanak a vonalak a Mabisznál az autós kötelező biztosítás miatt
Megugrott a fedezetlenségi díjakkal kapcsolatos érdeklődés a Mabisz ügyfélszolgálatánál. Tavaly is több mint 20 ezer alkalommal keresték meg fogyasztóvédelmi célból, hiteles információk közvetítésére létrehozott ügyfélszolgálatát, főleg az autós biztosítások miatt – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
A megkeresések száma minden évben stabilan meghaladja a 20 ezret, és ez a tendencia a járványhelyzet idején sem változott. Ellenben a személyes megkeresések száma kevesebb, mint a felére csökkent a megelőző évhez képest. Míg a leggyakrabban továbbra is telefonon keresztül keresik fel az ügyfélszolgálatot, tavaly a beérkező hívások száma is jóval alacsonyabb volt, mint korábban.
Postai úton pedig évről évre egyre kevesebb megkeresés érkezik, tavaly kevesebb, mint kétszáz. Ezzel szemben az e-mailen beérkező megkeresések száma az előző évekhez képest növekvő tendenciát mutat: vagyis a koronavírus miatti korlátozások a szövetségi ügyfélszolgálat munkájában is a digitalizációt erősítette fel.
Két éve a károkozói pótdíj volt a slágertéma
Tavalyelőtt az akkor kiemelkedően sok telefonhívás főként a díjakkal és a károkozói pótdíjakkal kapcsolatos megkeresésekhez kötődött, de az E-kárbejelentő alkalmazás 2019. eleji indulása és használata is rengeteg megkeresést generált. A tavalyi év sem hozott trendfordulót, a legtöbben változatlanul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) témáival összefüggésben érdeklődtek.
A leggyakoribb felmerülő kérdések a kárrendezés ügymenetével kapcsolatosak, igaz ezen megkeresések száma – vélhetően a korlátozások miatt lecsökkent forgalomnak köszönhetően – a korábbi éveknél alacsonyabb volt 2020-ban. A megszűnt kgfb-szerződések miatt fizetendő fedezetlenségi díjjal kapcsolatban ugyanakkor 35 százalékkal többen keresték fel tavaly a Mabisz ügyfélszolgálatát. (A 2021-re érvényes fedezetlenségi díjtáblázat szerint – személygépkocsi-kategóriától függően – 560-1210 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződéssel.) Az ismeretlen, valamint biztosítatlan károkozóval kapcsolatos ügyek száma együttesen meghaladta az ezret.
Kevesebb a panasz
A biztosítókat érintő panaszok száma évről évre csökken, tavaly mindössze 1332 darab futott be a Mabiszhoz, szemben a három évvel korábbi 2323 panaszesettel. Az ügyfelek leginkább azt róják fel, hogy megítélésük szerint nem kapnak teljes körű tájékoztatást a biztosítóknál folyó gépjármű-, vagy lakásbiztosítást érintő kárügyeikkel, illetve a kgfb-szerződéseik díjrendezettségével kapcsolatosan. A szövetség a biztosítókat érintő panaszokat az érintett társaságokhoz továbbítja, illetve hozzájuk irányítja azokat az ügyfeleket is, akiknek a kérdésével, problémájával kapcsolatban valamelyik biztosító az illetékes. Ilyenek például a casco, az élet- és lakásbiztosítási, valamint az utasbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos megkeresések. A 2020-as évben közel negyedével csökkent ezeknek a száma.
2018 ősze óta az ügyfélszolgálat látja el a belföldi és nemzetközi fedezetkérések kezelését, az igényeket írásban válaszolja meg. 2020-ban mind a belföldi, mind a nemzetközi fedezetkérések száma jelentősen csökkent az előző évekhez képest. A járványhelyzetből adódó korlátozások, a határok lezárása és a kismértékű átmenő forgalom következtében a nemzetközi fedezetkérések számában volt a lényegesen nagyobb csökkenés.
2017. január 1-je óta a nemzetközi kártörténeti igazolások kiadása is a Mabisz törvény szerinti feladata, de ezt az ügyfelek saját biztosítójuktól is kérhetik. A Mabisz az igazolásokat angol vagy német nyelven állítja ki, írásbeli kérelem alapján. A többség német nyelven kéri az igazolások kiállítását. Tavaly összesen 459 igazolást adott ki a szövetség, ami valamivel alacsonyabb a 2019-es 526 darabnál.
forrás: napi.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunkban a biztosítók ajánlatait és kösse meg gépjárműve kötelező biztosítását:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>
Hamarosan otthon hagyhatod a forgalmit és a jogosítványodat
A rendőr most még mérlegelhet ha otthon hagyod a menetokmányaidat és ha a bírság mellett dönt, öttől ötvenezer forintig terjedő összeget fizethet, aki otthonfelejti a jogosítványát, vagy a forgalmi engedélyt. A szabályok változni fognak, az ezt előkészítő törvénycsomag pedig már tavaly tavasz óta hatályos. A részletekről kérdeztük a Belügyminisztériumot.
Évek óta feleslegesnek tűnik magunknál tartani az autó forgalmi engedélyét és a jogosítványunkat, hiszen a rendőrség bármilyen közúti ellenőrzés során percek alatt kiderítheti ezek nélkül is, hogy vezethetünk-e, illetve pusztán a rendszám alapján azt, hogy az autónak érvényes-e a műszaki vizsgája, nem körözik-e, van-e rajta kötelező biztosítás, forgalomban van-e. Mindezt bárki megteheti Ügyfélkapu-regisztráció birtokában, a Jármű Szolgáltatási Platformon.
A gyakorlat mégis az, hogy akár a forgalmit, akár a jogosítványt nem tudjuk felmutatni igazoltatáskor, azzal a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést követjük el. Ilyen esetekben a rendőr dönthet úgy, hogy szóbeli figyelmeztetéssel továbbenged, de ha a helyszíni bírságot választja, minimum 5, vagy akár 50 ezer forintot fizettethet. Aki nem fogadja el ezt, azzal szemben szabálysértési eljárást indítanak és úgy a bírság felső határa akár 150 ezer forint lehet. Az eljárás során persze bárki hivatkozhat a személyi körülményeinkre, így a végső döntés és összeg is változhat.
Hamarosan új szabályok jönnek, amelyeknek köszönhetően, Magyarországon közlekedve nem kell majd magunknál tartanunk a forgalmit és a jogosítványt. Ahogy a Belügyminisztérium, az ügyben feltett kérdéseinkre adott válaszaiban írja, 2020. május 28-óta hatályos a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítása, illetve a közúti közlekedéshez kapcsolódó jogszabályok is változtak, amely széleskörű elektronizálást engedett meg, magyarán kevesebb papír, több kattintás.
2023. január 1-től a rendőrök a helyszínen elsősorban elektronikus eszközzel fogják ellenőrizni, hogy a megállított jármű (itt, az egyszerűség kedvéért autó) részt vehet-e a forgalomban, illetve vezetőjének érvényes-e a jogosítványa, valamint megfelelő kategóriára vizsgázott-e.
A könnyítés az okmányok kiállításának dátumától független, de kizárólag a magyarországi okmányokra vonatkozik majd. Tehát hiába vezet magyar egy külföldi rendszámú autót, a jogosítványát a jövőben nem, az autó forgalmiját viszont meg kell majd mutatnia a rendőrnek, és fordítva. A külföldiek jogosítványait sem fogják tudni távolról ellenőrizni a rendőrök, így nekik is fel kell majd mutatniuk azt. Mindebből az is következik, hogy ha külföldre utazunk, az ottani rendőröknek továbbra is fel kell majd mutatnunk a saját és járművünk okmányait, illetve a biztosítási igazolást.
Azokban az esetekben, amikor a jelenlegi szabályok szerint a jogosítványt vagy a forgalmit a helyszínen elvenné a rendőr, 2023-tól az okmányok elvétele helyett vagy mellett elektronikusan bevonhatja az előbbit, rögzítheti ezt a nyilvántartásban, illetve szintén ilyen módon vonathatja ki a forgalomból az autót, így az ezekre vonatkozó bejegyzések a következő ellenőrzéskor már szerepelni fognak az elektronikus rendszerben is. Teljesen mindegy lesz tehát, hogy a vezető át tudta-e, illetve akarta-e adni az okmányokat az igazoltatáskor, ez csak abban a tekintetben számít majd majd, hogy azokat el is veszi-e a rendőr, vagy csupán nem lesznek érvényesek az eltiltás vagy kivonás időtartamának végéig.
forrás: totalcar.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunkban a biztosítók ajánlatait és kösse meg gépjárműve kötelező és casco biztosítását:
Kötelező és casco biztosítás ajánlatok>>
Az alkuszok becslése szerint mintegy 600 ezer robogó üzemel az országban, azonban mindössze 15-20 százalékuk után fizetik rendszeresen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) évi 5-6 ezer forintos átlagos díját.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) szerint a tulajdonosok egy része vélhetően nem is tudja, hogy a biztosítási kötelezettség nem csupán a rendszámmal ellátott járművekre, hanem valamennyi, a közúti forgalomban részt vevő segédmotoros kerékpárra kiterjed. A néhány ezres biztosítás hiányának közúti ellenőrzés során mulasztási bírság a következménye, a baleset során okozott kárt pedig az okozónak saját zsebből kell megtérítenie.
Az MNB legutóbb kiadott biztosítási statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában 420 ezer, míg a 13-35kW közötti kategóriában 463 ezer forint volt a motoros balesetek során kifizetett átlagos kártérítés. Ugyanakkor személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmilliós szintet is. Fontos könnyebbség a károsultaknak, hogy amennyiben biztosítatlan robogó okoz kárt, a károkozó helyett a MABISZ Kártalanítási Számlája fizeti ki a kárösszeget, majd utólag behajtja a károkozón.
A díjfizetést eddig elmulasztó robogósoknak biztosításkötéskor a korábbi mulasztásuk miatt nem kell retorziótól tartaniuk – mondta Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ elnökségi tagja. Hozzátette: ellentétben a gépjárművekkel, esetükben nincsen fedezetlenségi díj, amit visszamenőleg ki kellene fizetniük. A kgfb azonban természetesen ebben az esetben is csupán a megkötés időpontja után okozott károkra nyújt fedezetet.
A robogók kártörténetét nem tartják nyilván, így a fizetendő díjat bonus-malus besorolás sem befolyásolja. Magyarországon segédmotoros kerékpárokra rendszám híján alvázszámra kötnek kötelezőt a biztosítók, ilyenkor a biztosítás meglétét a járműre kiragasztott matrica igazolja.
Sok előnnyel járna a rendszám
Európa szinte minden országában vagy az állam, vagy a biztosító látja el rendszámmal ezeket a járműveket. Egy jól látható azonosító jel bevezetése Magyarországon is számos problémát küszöbölhetne ki. Gyakori eset például, hogy a károkozó robogó elhagyja a baleset helyszínét, és ilyenkor szinte lehetetlen az elkövető beazonosítása.
A biztosításkötési arányon is jelentősen javíthatna a kötelező rendszám, hiszen így ránézésre is beazonosíthatóvá válnának azok, akik elmulasztották a kötelezőt befizetni.
Ugyancsak könnyebben lehetne kiszűrni azokat a járműveket is, amelyeknek – 50 cm3 feletti motortérfogatuk vagy 45 km/óránál nagyobb potenciális sebességük miatt – már ma is rendszámmal kellene rendelkezniük, és amelyek vezetéséhez motoros jogosítvány is szükséges. Ezen járművek esetében behajthatóvá válna az első hazai forgalomba helyezéskor fizetendő regisztrációs adó is.
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt megkötheti lakásbiztosítását, hogy felkészüljön az elemi károkra:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>
Közel kilencezer kárbejelentés érkezett a horvátországi földrengés miatt
Az előzetes gyorsbecsléseket jóval felülmúlja a több mint 8700 kárbejelentés, ami a biztosítókhoz érkezett a tavaly év végi horvátországi földrengés okozta károk miatt. A kár közel 830 millió forint – adták hírül a biztosítók.
A december 28-29-i horvátországi rengések nyomán az év végi gyorsbecslések még csak százmillió forintos károkról szóltak, január első napjaiban azonban már 500 millió forintra ugrott a számla. Végül a tényleges kifizetések és az elkülönített tartalékok összege megközelítette a 830 millió forintot – adta hírül a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Míg január elején háromezer bejelentés kapcsolódott a földrengésekhez, a véglegesnek mondható statisztika szerint a károk száma meghaladja a 8700-at. Ez több mint a horvátországi kárbejelentések száma.
A közölt adatok nem is annyira egy-egy nagyobb hazai időjárási vagy természeti katasztrófa nyomán kifizetett biztosítói összegekhez mérten tűnnek jelentősnek, hanem akkor is, ha összevetjük a horvát biztosítói szövetségnek a MABISZ-hoz eljuttatott összegzésével. Decemberben a Zágrábtól alig 50 kilométerre délre fekvő Petrinját több, köztük a Richter-skála szerint 6,4-es erősségű földrengés is sújtotta, a híradók egy romokban heverő település képeit mutatták. A horvát biztosítók a szövetség becslése szerint tavaly év végéig mintegy 33 millió eurónak megfelelő (mintegy 11,5 milliárd forint) kunát fizettek ki, és 10-13 milliárd forintnyi tartalékot különítettek el a károkra, 7430 bejelentés nyomán. Ehhez januárban további ötmillió eurónyi (1,75 milliárd forint) kifizetés társult.
Kevesen biztosítottak Horvátországban
Az átlagkár tehát jóval magasabb, mint Magyarországon, viszont a képek alapján feltételezett pusztulás mértékéhez képest viszonylag kevesen fordultak a biztosítókhoz. Mindez azért lehet, mert Horvátországban nagyon alacsony, alig harminc százalékos a lakásbiztosítási penetráció, és ezen belül is a szerződések nagyobb része nem fedezi a földrengések okozta károkat. Tavaly ugyan a megelőző évhez képest közel negyven százalékkal nőtt az ilyen típusú lakásbiztosítások száma, de így is alig haladja meg a száznegyvenezret. Idén januárban viszont már több mint 26 ezer új szerződést kötöttek – háromszor annyit, mint a múlt év hasonló időszakában. Déli szomszédunknál egyébként a biztosítók az MSC vagy a Richter skála szerinti 5-ös erősségű, illetve annál nagyobb rengések után térítenek.
Itthon széleskörű a fedezet
Magyarországon többek között a 72-73 százalékos lakásbiztosítottsági arány is hozzájárul ahhoz, hogy a társaságok már az egyszerűbb lakásbiztosításokban is széles körű fedezetet tudjanak vállalni a tűz, valamint az elemi károkra, így a földrengésekre is. (A hazai szerződések úgynevezett többkockázatú biztosítások: egyetlen szerződés keretein belül egyidejűleg többféle káreseményre is fedezetet nyújtanak, így a tűz- és elemi károkra, például robbanás, földrengés, vihar, villám, felhőszakadás stb). Földrengés esetén a kárigények megalapozottságának megítéléséhez a társaságok (saját szakértőik szakmai felkészültsége mellett) a magyarországi földrengési információs rendszer nyilvános, interaktív adatbázisára támaszkodnak. Ez pontosan mutatja, hol voltak olyan rengések, amelyek biztosítási eseménynek minősülő károkat okozhattak.
Tavaly óta a választék új termékcsoporttal bővült, a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással (MFO). Az MNB által megvizsgált és jóváhagyott lakásbiztosításokban minden biztosító azonos alapfedezeteket kínál (amelyek magukban foglalják például a földrengést is,). Így ezek a termékek összehasonlíthatók. Ezt segíti a jegybank weboldalán a közeljövően induló kalkulátor is. A társaságok az árakkal, valamint a kiegészítő fedezetek széles választékával versenyeznek egymással, amelyekkel a biztosítás személyre szabhatóvá válik. A napokban már az ötödik társaság terméke kapta meg az MNB-től a minősítést, és további igénylések várnak elbírálásra.
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt megkötheti lakásbiztosítását, hogy felkészüljön az elemi károkra:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>
Óriási tévhit, hogy az idős emberek sok balesetet okoznak
Eloszlat egy tévhitet a CLB biztosítási alkusz: a fiataloknál semmivel sem okoznak több balesetet az idős autóvezetők. A biztosítók tapasztalata szerint a közúti balesetek legfeljebb 10 százalékáért felelősek a korosabb – 65 éven felüli – járművezetők. Az alkusz ezt a Vitray Tamás balesetét követő idős járművezetők ellen indult támadássorozat miatt tartja fontosnak tényszerűen leszögezni.
Az ismert újságíró és riporter, Vitray Tamás balesete kapcsán érezhetően az idősek ellen fordult a közhangulat, a közösségi médiában tömegével állítják: miattuk van a legtöbb baleset az utakon. Ez óriási tévedés – szögezte le tapasztalatokra és statisztikákra is hivatkozva Németh Péter. A CLB független biztosítási alkusz kommunikációs igazgatója ezt az alkalmat is megragadja, hogy eloszlassa az aggasztó tévhitet: nem az idősek miatt van a legtöbb baleset, sőt! A biztosítók statisztikája szerint az összes közúti balesetnek mindössze a 10 százalékában játszik szerepet az előrehaladott életkor. - A „hiba” inkább bennünk, fiatalabb emberekben van, mert gyakran türelmetlenek vagyunk az óvatosan, figyelmesen vezető idősebb emberekkel, ezért kapkodunk, esetleg meggondolatlanul hirtelen nagy gázzal sávot váltunk, aminek gyakran koccanás, rosszabb esetben komoly baleset a vége – magyarázza a szakértő. A biztosítók tapasztalata szerint az idős emberek fegyelmezettek: nem vezetnek alkoholos állapotban, nem drogoznak, nem okoznak diszkó balesetet – amiből az utóbbi években sajnálatosan sok volt -, nem utaznak sokad magukkal, szigorúan betartják a sebességet és a közlekedési szabályokat éppen azért, hogy biztonságosan közlekedjenek.
Németh Péter egy sebészorvos korábban megjelent nyilatkozatára hivatkozva emlékeztet: közlekedési szempontból az orvosi szakirodalom 25 éves korig minősíti fiatalnak az autóvezetőt, 65 év felett pedig idősnek. Szerinte ezt azért is fontos felidézni, mert a fiatalok hajlamosak már az 50 éveseket is idősnek minősíteni, s ennek a korosztálynak az eseteit is az „öregekéhez” sorolni. A biztosítási szakértő is példaként említi azt a néhány éve történt budapesti esetet, amikor egy vidéki fiatalember a Rákóczi hídra hajtott fel a forgalommal szemben, és nekiütközött egy szabályosan közlekedő teherautónak. Öten ültek az autóban, mindannyian meghaltak. Nem egy 80 év körüli, figyelmetlen, alkalmatlan ember hajtott a forgalommal szemben.
Németh az idősek elleni hangulatért az információközlést is felelősnek tartja. Amikor egy korosabb ember okoz balesetet, akkor a járművezető életkorát pontosan megjelölik – lásd Vitray 88 –, a fiatalok balesetéről viszont sokszor csak annyit: „a jármű vezetője”. Sajnos, ilyen apróságok is az idősek ellen hangolják a közvéleményt, s valószínűleg ez az oka a Vitray Tamásra zúduló haragnak is.
A CLB kommunikációs igazgatója azonban nem állja meg, hogy ne "szakmázzon": szintén Vitray Tamás balesete és a rommá tört autója kapcsán érdemes mindenkinek elgondolkodnia, ilyenkor mennyire hasznos a teljeskörű casco biztosítás. Amennyiben az ismert tévériporternek is van cascója, neki is nagy segítséget fog nyújtani.
Hasznos infó
- Az autóvezetésnek nemcsak Magyarországon, de az egész világon nincs életkori korlátja.
- Az idős vezetők száma az átlagéletkor emelkedésével növekszik, hiszen minél több az idős ember, annál több az idős sofőr is.
- A jogosítványt Magyarországon 65 éves kor felett kétévente kell meghosszabbítani, de vannak olyan országok, ahol erre egyáltalán nincs szükség.
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt kiszámolhatja és összehasonlíthatja a biztosítók casco biztosítás ajánlatait, majd egyszerűen meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Casco biztosítás ajánlatok>>