Egy friss MNB rendelet alapján márciustól a biztosítási piac szereplői számára kötelező tartalmú írásos életbiztosítási igényfelmérő segíti az ügyfeleket az elvárásaiknak leginkább megfelelő életbiztosítási szerződés megkötésében - írja sajtóközleményben a Nemzeti Bank.

"A 2016. január 2-tól életbe lépett új biztosítási törvény (új Bit.) felhatalmazása alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendeletben szabályozza, hogy a biztosítóknak és a biztosításközvetítőknek az életbiztosításoknál (a megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások kivételével, amelyeket pénzügyi intézmény az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a biztosítási összege nem haladja meg az egymillió forintot)konkrétan milyen tartalmú életbiztosítási igényfelmérőt kell kitölteniük a szerződni szándékozó ügyfelekkel. Az MNB friss rendelete - amelynek célja, hogy az ügyfelek a szükségleteiknek leginkább megfelelő életbiztosítást köthessék meg - 2016. március 1-jén lép hatályba.

A rendelet szerint a biztosítóknak és közvetítőknek a szerződéskötést megelőző igényfelmérés során mindenképp írásban rá kell kérdeznie az ügyfeleknél arra, hogy a biztosítási védelmen túl megtakarítási célból is kíván-e életbiztosítást kötni. Ha a válasz igen, megtudakolandó, hogy az ügyfél a hagyományos megtakarítási elemet is tartalmazó vagy a befektetési egységhez kötött (unit-linked) típusú életbiztosítást részesíti előnyben (azaz mennyire kíván részt venni a befektetési döntésekben, mekkora a kockázatvállalási hajlandósága és minimalizálni kívánja-e a biztosítás kockázati költségeit).

Az igényfelmérőben rá kell kérdezni a vállalandó biztosítási díj (vagy biztosítási összeg) mértékére, a díjfizetés gyakoriságára (s az egyszeri vagy folyamatos díjfizetés szándékára), illetve az életbiztosításnak az ügyfél által elvárt futamidejére is.

Bár az ügyfelek életbiztosítási igényeinek kötelező felmérését a korábbi Bit. is előírta, az eddigi jogszabály nem határozta meg annak konkrét minimális tartalmát. Az MNB fogyasztóvédelmi tapasztalatai szerint ugyanakkor több piaci szereplő nem megfelelően tájékoztatta a biztosítottakat az igényfelmérő szerepéről. Emiatt számos fogyasztó nem vette kellő súllyal figyelembe ezt a - számukra is garanciát jelentő - lehetőséget.

Az ügyfeleknek azért célszerű közreműködni az igényfelmérő lényegi adatainak kitöltésében, mert a biztosító, közvetítő az általa megadott alapvető adatok alapján tud az elvárásainak és szükségleteinek leginkább megfelelő életbiztosítási ajánlatot adni. Ezen információk megadása nélkül viszont az ügyfél hátrányba kerülhet, mert nem olyan szerződést köt, amilyet eredetileg szeretett volna, amely leginkább szolgálja az igényeit.

A rendeletben meghatározottakon túl a biztosítók, közvetítők saját üzleti döntéseik alapján esetleg egyéb adatokra is rákérdezhetnek, az ügyfél ugyanakkor szabadon dönthet arról, hogy kíván-e azokra válaszolni. A megadott adatok valódiságáról, s azok felhasználhatóságának köréről az ügyfeleknek nyilatkozniuk is kell. Az igényfelmérés szerepéről a biztosítóknak, közvetítőknek egy, a jegybank által közérthetően megfogalmazott írásos tájékoztatót is át kell adniuk az ügyfeleknek."

Forrás: portfolio.hu

Január elsejétől az Európai Unió teljes területén alkalmazniuk kell a biztosítóknak a kockázatalapú tőkekövetelményt és felügyeletet tartalmazó Szolvencia II. szabályokat, a magyar előírásokat az új biztosítási törvény tartalmazza.

A parlament még 2014-ben fogadta el az új biztosítási törvényt, de tekintettel a felkészülési időre, annak legtöbb szabálya - így a Szolvencia II.-nek való megfelelés követelményei is - csak 2016. január 1-jétől hatályos. A Szolvencia I. szabályai mennyiségi tőkekövetelményeket írtak elő a biztosítókra, ez most komplex, kockázatalapú tőkekövetelményre változik. Szintén kockázatérzékeny lesz a szavatolótőke-szükséglet számítása is. Ezen túlmenően az üzleti tervezésbe, a pénzügyi helyzet értékelésébe is beépül a kockázatalapú szemlélet.

A Szolvencia II. rendszer két, különböző célú tőkeszükséglet mértéket vezet be: az első a szavatoló tőkeszükséglet követelmény (SCR), a második pedig a minimális tőkeszükséglet követelmény (MCR).

Az MCR szintje tükrözi azt a tőkeszintet, amely alatt ultimátumszerű felügyeleti intézkedésre kerül sor. Ez a tőkeszint egy olyan ellenőrzési szint, ahol az eszközök még kellő különbséggel meghaladják a biztosítók ügyfeleinek - a kötvénytulajdonosoknak - a kötelezettségeit, és lehetővé teszik, hogy az üzleti tevékenység rövid távon folytatódhasson.

Az SCR viszont azt a tőkeszintet jelenti, amely lehetővé teszi valamely intézmény számára jelentős, előre nem látott veszteség átvállalását, és ésszerű biztosítékot nyújt az ügyfelek számára arra, hogy a biztosító képes lesz kötelezettségeit teljesíteni.

Azok a cégek, amelyek tőkéje fedezi az SCR-t, erős pozícióban lévő cégeknek tekinthetők és szabadon alakíthatják üzleteiket, a felügyelet indokolatlan korlátozása vagy beavatkozása nélkül - természetesen a rutin felügyeleti ellenőrzést leszámítva.

További új eleme a Szolvencia II.-nek, hogy abban a biztosítói csoportszemlélet kerül előtérbe.

A kockázat mérlegelését, majd az aktuális kockázathoz igazodó, szükséges tőke - illetve tartalékok - számítási módját is a biztosítási törvény tartalmazza. Ugyancsak ott jelennek meg a felügyeleti jelentések új szabályai is. Ezekhez olyan táblázatok tartoznak, amelyek szintén egységesek az unió valamennyi országában. Ezek a gazdasági értékelésen alapulnak és főként a befektetésekről valamint a tartalékokról nyújtanak részletes információt a felügyeletnek.

Eljött a trendforduló a biztosítási piacon Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke szerint, az idén a biztosítóknak már nemcsak a díjbevételük, de a szerződésszámuk is növekszik.

A változás persze még nem jelentős - az életbiztosítási szerződések száma szeptember végén 20 ezerrel, a nem életbiztosítási kötvényeké mindössze 5 ezerrel múlta felül az egy évvel ezelőtti számot -, de sokáig a pozitív irány is hiánycikk volt a piacon, fogalmazott az elnök.

A díjbevétel 2 százalékos bővülésének - amellyel a szektor idén már közelítheti a 900 milliárd forintot - felét, 17 milliárd forintot a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) piac növekedése adja. A nulla körüli infláció mellett a 2 százalékos bővülés már "szép reál-díjbevétel növekedést jelent" - tette hozzá a MABISZ elnöke.

A folyamatos díjas életbiztosítások az első három negyedévben több mint 4 százalékkal bővülve átlépték idén a 200 milliárdos határt. Ebben az ágazatban egyre inkább a biztosítások biztosítási eleme is érvényesül, szemben a befektetési elemmel, amely elsősorban az egyszeri díjas, hagyományos és befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosításokat jellemzi. A másik újdonság, hogy az adókedvezmények hatására számottevően bővülnek a nyugdíjbiztosítások is - mondta az elnök, aki reméli, hogy ezek lesznek a következő évek sikertermékei.

A nem életbiztosítási ágazatban értelemszerűen a kgfb viszi a prímet, az itteni közel 13 százalékos díjemelkedés szükségszerű volt - fogalmazott Pandurics Anett.

Hangsúlyozta: az elmúlt években hatalmas verseny alakult ki ezen a piacon, amely elérte a "tökéletesen versengő" piac közgazdasági ideálját. Így azonban az üzleten már egyetlen biztosító sem keresett, az árak pedig soha nem látott - és európai összehasonlításban is rekord alacsony - szintre süllyedtek. Miután az alkatrészek drágultak, és még ezt is meghaladó mértékben nőtt a személyi sérülések után fizetendő kártérítések összege, a biztosítók terhei jelentősen megemelkedtek. A növekedésben szerepet játszott még az is, hogy a gazdasági válságot követően és az üzemanyag-költségek csökkenése miatt egyre többen szálltak vissza az autóikba, ami növeli a kárgyakoriságot - tette hozzá.

Aligha lehet véletlen, hogy idén a felügyelet is jelezte: a kgfb-üzletágban tapasztalható díjbevételhiány már rendszerszintű kockázatokat rejthet. Összehasonlításul: Szlovákiában a mostani magyar árszint négyszerese átlagosan a kgfb díja, de még Szerbiában is a magyar árak duplájáért szerződhetnek az autósok - mondta Pandurics Anett.

A nem életbiztosítások egyéb területein a válság utáni oldódás jeleit lehet felfedezni - vélte az elnök. Egyre több vállalkozás kerül jobb üzleti helyzetbe és dönt a biztosítás megkötése mellett. A lakosságnál viszont az áttörésre még várni kell. Nagy várakozással tekintenek a biztosítók az új, lakásépítést támogató kormányzati elképzelések elé, hiszen a növekvő beruházási kedv a biztosítás iránti igényt is növeli majd. Hasonlóan kedvező lehet a gépjármű-kereskedelem várt fellendülése, hiszen az új járműveket sokkal gyakrabban biztosítják a vevők a saját hibás balesetek ellen. Az elmúlt években lényegében csak a flottaszolgáltatásokhoz tudtak új cascót kötni a biztosítók - emelte ki az elnök.

A lakásbiztosításokkal kapcsolatban a MABISZ elnöke problémaként említette, hogy a biztosítók által a szerződésekbe épített díjkövetés nem minden esetben tud a lakásokban, az ingóságokban bekövetkező komolyabb változásokkal lépést tartani és ez alulbiztosítottságot eredményez. Csak kár esetén derül ki, hogy a tárgyankénti limitérték nem fedezi például a közelmúltban megvásárolt televízió árát.

A szakember ezzel kapcsolatban szólt arról, hogy mindenki számára fontos az ügyfelek tájékoztatásának növelése. "Így lehet egyenrangú az ügyfél és a biztosító mint szolgáltató partner" - fogalmazott az elnök, aki szerint az "etikus biztosító koncepció" bevezetése és megfelelő implementálása is sikeresebb lehet, ha az ügyfelek ismeretei magasabb szinten állnak; folyamatos és közös feladat a biztosítással kapcsolatos információk terjesztése.

A biztosítási piac idei legnagyobb kihívásának az elnök az Astra-csőd megfelelő kezelését nevezte. A biztosítói közösség az egyetlen lehetséges módot választotta, amikor a vétlen harmadik személy - a károsult - gyors kártalanítása érdekében a MABISZ az általa kezelt Kártalanítási Számlán keresztül fizet a bajbajutottaknak addig, ameddig a romániai helyzet tisztázódik. Ebben az MNB a kezdetektől fogva kiváló partnere volt a biztosítóknak, az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva kerestük a megoldást - mondta Pandurics Anett.

Szerző: MTI

(vg.hu)

Télen az éves átlag duplájára emelkedik a lakástüzek száma. Bár adná magát, hogy az adventi koszorúk és a gyenge minőségű karácsonyi izzók borítják lángba lakásunkat, valójában a tüzek nagyobbik része amiatt van, mert ilyenkor vagyunk a legtöbbet otthon. A fűtési rendszerek hibái, a szabadidős tevékenységeink és a hanyagságunk sokkal veszélyesebbek, mint az egy-két centis gyertyaláng. Érthetően elmagyarázzuk mit és hogyan ne csináljon, és mit ne felejtsen el, ha nem szeretné leégetni a házát az ünnepek alatt.

Évente körülbelül 6000 lakástűz van, vagyis naponta átlagosan tizenöt. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az év végére (decemberben és januárban) ezek száma a duplájára emelkedik. December 1. és 20. között közel 400 lakástűz volt, negyvennél is több ingatlan vált lakhatatlanná, ugyanennyi ember sérült meg – ismertette velünk a statisztikákat Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

Azt gondolhatnánk, hogy mindenről az adventi koszorúk és az ünnepi gyertyák tehetnek, pedig csak az esetek 10-15 százalékában beszélhetünk dekorációs tüzekről. Az advent valójában csak egybeesik a fűtési szezonnal, és a rossz idő miatt ilyenkor otthon maradunk. A figyelmetlenségünk és a hanyagságunk miatt pedig lángba borulhat az egész lakás. „A tapasztaltabb tűzvizsgálók szokták mondani, hogy azért ilyenkor vannak ezek a tüzek, mert ilyenkor a szabadidőt is otthon töltjük” – mondta Hajdu.

A konyhai tüzekről
A konyhában keletkező tüzekről jellemzően a saját figyelmetlenségünk tehet. A tűzhelyen vagy a sütőben felejtjük az ételt, ha pedig már megtörtént a baj, hirtelen cselekszünk. Ilyenkor öntünk vizet a lángoló olajra, ami a legrosszabb, amit csak tehetünk.
Ha főzött már életében tésztát, akkor biztosan tapasztalta, hogy az olaj a víz felszínén marad. Ennek oka, hogy az olaj sűrűsége kisebb, mint a vízé: nincs ez másként akkor sem, ha az olaj éppen egy serpenyőben lángol és mi leöntjük. A víz lesüllyed az edény aljára, de a hő hatására azonnal gőzzé alakul, megnő a felülete és szétdobja az olajat, ami így több oxigénnel érintkezik, ez nagyobb lángot okoz. Egy pillanat alatt méteres tűzoszlopot csinálhatunk a konyhánkban.

Leöntés helyett kapcsolja le a tűzhelyt, az edényt fedje le, vagy tegye ki az erkélyre, a kertbe. Ha ez nem megy, akkor minden éghető anyagtól távol tegye le a földre!
További veszélyforrás, ha a szagelszívóról vagy a konyhai felületekről nem takarítjuk le a főzésben keletkezett zsiradékot. Ez ugyanúgy lángra kaphat: a tűz gyorsan átterjedhet a konyhabútorra, a függönyre vagy a többi éghető anyagra, akár a szomszéd lakásra is.

Legalább a fűtésrendszert ne okosba oldjuk meg!
A leginkább fűtésrendszereink és a saját hanyagságunk törnek az életünkre: nem sokat foglalkozzunk karbantartással, de sokszor már a kivitelezéskor kódolva van egy lakástűz. A kémények és elvezetőrendszerek gyakori hibaforrások: az égéstérből távozó korom megragad, és az itt kialakult kátrányszerű anyagok lángra kapnak. A lakások szerkezete miatt kigyulladhatnak a födém és a tető részei.
„A kémények ellenőrzését ne mulasszuk el, a rendszeres kéménysepréssel és karbantartással gyakorlatilag minimálisra csökken az esélye, hogy ilyen típusú tüzek alakulnak ki” – mondta el Hajdu. A szakember szerint sokszor már eleve rosszul építik meg az elvezetést. Rossz a fűtésrendszer és a kémény csatlakozása vagy a kéménybe beleépítik a tető gerendáit. A fűtés során elégetett hulladék miatt fokozódik a koromlerakódás és kátrányosodás. Ettől akár el is dugulhatnak a csövek és ilyenkor a lángok az égéstérből a szobába csaphatnak ki.
„Találkoztunk olyan esettel, hogy a kéményt vízszintesen vezették ki az épület oldalára. Egy madár fészkelt a csőbe, és ez okozta a bajt” – mesélte el Hajdu.

A nem megfelelően karbantartott rendszerekben tökéletlen égés történik: kevés oxigén jut az égéstérbe, emiatt több szénmonoxid keletkezik. Ez a színtelen, szagtalan gáz mérgező. Ha nem szellőzik ki, eszméletvesztést és fulladást okoz. Biztonsági okokból mindenképpen szerezzen be egy szénmonoxid-érzékelőt is!
Ha a kéménye nem szellőzik, ez is visszakerül a lakásába. A biztonsághoz nem elég arra figyelni, hogy a keményünk szabad legyen, legalább ennyire fontos, hogy a helyiségeink között is legyen légmozgás. Érdemes az ajtók aljára szellőző rácsokat szerelnünk. Gyakran okoz problémát az, hogy a szobák közötti szigetelés nem engedi át a levegőt, a fűtőrendszerünk pedig az összes oxigént felhasználja a szobában. Emellett a fűtési szezonban rendszeresen szellőztetni kell.
Ha ez sem győzi meg, akkor gondoljon arra, hogy a nem megfelelően működő fűtésrendszer többe is kerül! A tökéletlen égés gazdaságtalan: több tüzelőanyagra van szükség ahhoz, hogy meleg legyen, ráadásul nagyobb a meghibásodás lehetősége, ami miatt hosszútávon a szerelésre is többet költünk.

Az adventi gyertya sem veszélytelen
A dekorációs tűzesetek szinte kivétel nélkül megelőzhetők. Ahogy a villanyt is eloltjuk, ha hosszabb időre kimegyünk a szobából, úgy az égő gyertyákat se hagyjuk felügyelet nélkül! A leégő gyertya meggyújthatja a koszorún lévő fenyőágakat, de akár az alatta lévő terítőt és deszkát is. Ha észrevesszük, hogy tűz keletkezett, az oltáskor mindenképpen ellenőrizzük, hogy az elektromos eszközöket áramtalanítottuk-e!

A lakásba vitt vágott növények – például a karácsonyfa – gyorsan kiszáradnak, ezért könnyebben lángra kapnak. Emiatt ne gyújtsunk gyertyát vagy csillagszórót közvetlenül a fa közelében! Az ismeretlen eredetű, olcsó izzósorok is bajt okozhatnak: a zárlat okozta tüzek gyorsan felgyújthatják az egész fát. A legtöbb karácsonyfa-tűz januárban van: lustaságból a szobában felejtett, teljesen kiszáradt fenyő már egy szikrától felgyulladhat.
Arra is érdemes figyelni, hogy a gyertyák 30-40 centiméteres környezetébe egyáltalán ne tegyünk éghető anyagokat. A gyertyaláng pici, nehéz elképzelni róla, hogy az egész szobát percek alatt lángba boríthatja. Belibbenhet a függöny, mi magunk vagy a házi állataink is feldönthetünk egy mécsest, ami nagyobb tüzet okozhat.

(index.hu)

CLB TIPP lakásbiztosítás kalkulátor >>
Hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait és válasszon megfelelő védelmet nyújtó lakásbiztosítást vagyontárgyainak védelme érdekében!