Mennyibe kerül valójában az Ön biztosítása? Most megtudhatja!
Újabb bűvös hárombetűs kombinációt kell megtanulnunk: a hiteleknél szereplő THM mintájára a biztosításoknál a Teljes Költségmutató nyújthat egyfajta támaszt. Így például, ha valaki nagyon magas TKM-mel találkozik, akkor jobb, ha azonnal tárcsázza biztosítója számát. Bár a szakértők szerint az ügyfelek jó része nem ez alapján fog döntést hozni, mégis jelentős termékfejlesztéseket indíthat be egyes cégeknél.
A következő hónapokban már a biztosítási ajánlatokon is szerepelni fog az úgynevezett Teljes Költségmutató (TKM). Ennek segítségével könnyebb lesz összehasonlítani a hazai biztosítók legnépszerűbb termékeinek, a befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknak a költségeit.
A TKM annál magasabb, minél nagyobb hozamot várunk az adott biztosítástól. A szektor szereplői egyébként a mutató önkéntes kialakításával és bevezetésével a jelentősebb piacvesztést akarják megelőzni.
A MABISZ hétfőn jelentette meg a biztosítótársaságok által közölt TKM-ek összehasonlító táblázatát. A számokból kiderül: a hosszabb (20 éves) unit-linked biztosítások Teljes Költségmutatója 3-6 százalék között mozog, míg a rövidebb futamidővel jellemzően 6-9 százalékos TKM-ek társulnak. Ebből kiderül: a biztosítási szerződések futamideje igen nagy hatással van a TKM-re, ahogy az egyes biztosítások lényegét jelentő mögöttes befektetésekkel (eszközalapokkal) járó költségek is.
Általános szabályként megállapítható: minél nagyobb hozammal kecsegtető, távoli, egzotikus befektetési alap jegyeiből vásárolunk, annál magasabb lesz biztosításunk TKM-je. A hazai kötvényekbe, bankbetétekbe fektető alapok TKM mutatója alacsonyabb, igaz, ezek hozama általában kisebb is, mint az egzotikus befektetéseké.
Mi az a TKM?
A TKM azt mutatja meg – szól a meglehetősen bonyolultra sikeredett hivatalos magyarázat –, hogy egy adott befektetési termék elméleti, költségmentes (bruttó) hozamához képest mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet. Ha például egy 15 éves futamidőre kötött unit-linked várt éves hozama 10 százalék 3 százalékos TKM mellett, akkor az ügyfél által elért reálhozam átlagban 7 százalék lesz.
Egy egyszerűbb megfogalmazásban ugyanez így hangzik: a TKM azt mutatja meg, hogy mekkora minimális hozamot kell az adott befektetésnek évente elérnie ahhoz, hogy az ügyfélnek ne legyen vesztesége.
Akik veszik a fáradtságot, és a MABISZ összehasonlító táblázatából kikeresik termékük nevét, megtudhatják, hogy biztosítási szerződésük minimális-maximális TKM-je milyen sávban mozoghat. Ha egy adott befektetés egy évben pontosan ekkora nyereséget érne el, akkor az praktikusan azt jelenti, hogy a mi zsebünkbe semmi nem kerül – tehát befektetési egyenlegünk év végén ugyanott lesz, ahol év elején volt –, befektetésünk ugyanis csupán saját működési költségeit tudta kitermelni.
Standardizáld mutató: előny vagy hátrány?
Első nekifutásra minden biztosító egy 35 éves férfival számolva határozta meg a mutatókat, 5-20 év közötti biztosítási futamidőkkel kalkulálva, azt feltételezve, hogy a szerződés a biztosítási tartam alatt mindvégig élő lesz, valamint a biztosítási díjakat maradéktalanul megfizeti az ügyfél.
Más TKM-et módosító paraméterek is felmerülhetnek egy adott unit-linked biztosítás megkötésekor. Nem mindegy a biztosított kora, neme, éves befizetéseinek nagysága. A TKM-et jelentősen módosíthatja az egyes unit-linked biztosítások mögöttes termékeinek költségszerkezete is.
A magasabb összegre kötött – például halálesetre vagy balestre vonatkozó – úgynevezett kockázati biztosítás díja is jelentősen befolyásolhatja a TKM-et. A standardizált mutató egy piaci átlagnak nevezhető kockázati díjjal számol, ha azonban valaki ezt magasabbra vagy alacsonyabbra állítja be, akkor a TKM máris magasabb vagy alacsonyabb lesz.
Összességében megállapítható, hogy a TKM-et az egyes ügyfelek konkrét szerződési paraméterei, igényei miatt jelentősen eltérhetnek a biztosítók által kiszámolt standardizált TKM mutatóktól. Így a mutató csak a szerződéskötés előtti tájékozódást segíti, csak hozzávetőleg adja meg a biztosítással járó valós kiadásokat.
A standardizált mutató is hasznos lesz?
A jellemzően magyarországi eszközökbe fektető, alacsonyabb hozamlehetőséggel kecsegtető alapokra épülő biztosítások TKM-je alacsonyabb, míg, a távoli, egzotikus, nagy hozamlehetőséggel járó termékek TKM-je magasabb – mondta a Hírszerzőnek az Allianz életüzletágért felelős vezérigazgató helyettese. Kozek András az egyes termékek eltérő mutatóiról – azt, hogy minden eszközalapnál "tól-ig" TKM intervallumot adtak meg a biztosítók – azzal magyarázta, hogy a mögöttes eszközalapoknak eltérő költségei vannak.
Kozek ezzel kapcsolatban figyelmeztetett: vásárláskor a termékre megadott legmagasabb TKM értéket érdemes figyelembe venni, hiszen jellemzően az ezek mögött levő hosszabb távon magasabb kockázatú és hozamú alapokat érdemes választani. A kevés alapot használó, kizárólag pénzpiaci eszközökbe fektető termékek gyakran alacsony TKM-jét a magasabb hozamlehetőséggel kecsegtető alapok hiánya okozza.
A szakember szerint a standardizált TKM mutató hasznos lesz, a termékek összehasonlíthatósága ugyanis a jellemzően évtizedes elköteleződést jelentő biztosítások megvásárlása előtt jóval egyszerűbbé válik.
Bár a TKM nem tartalmazza a biztosítással járó összes kiadást, azonban minden közvetett és közvetlen költség megjelenik benne, ami ahhoz kell, hogy az egyes ügyfél pénze a nagybani tőkepiacra kerüljön – magyarázta Kozek.
Ha valaki kiegészítő kockázatokat is vásárol - tehát magasabb haláleseti vagy baleseti kifizetést kér -, akkor az az egyéni TKM értékét növeli, de ez a döntés az ügyfél számára a befektetési döntéstől elkülönül, így nem okoz félreértést, hogy nem jelenik meg a standardizált TKM mutatóban. Ráadásul azok a kiadások, melyek néhány tized százaléknál jobban befolyásolják a TKM-et, mind benne vannak a mutatóban - magyarázta Kozek.
A jövőben könnyebb lesz általános értelemben megismerni egy termék alaptulajdonságait. A biztosítói modellszámítások szerint a piaci átlagdíjon megkötött más korú és nemű ügyfelek TKM-je néhány tized százaléknál jobban nem tér el a mintaszerződéstől – figyelmeztetett Kozek.
Három dolog, ami eltérítheti a TKM mutatót
A Generali Biztosító TKM kidolgozásban részt vevő ügyvezető igazgatója, Paál Zoltán a Hírszerzőnek három olyan tényezőt mondott, ami jelentősen módosíthatja a standardizált TKM-et.
Az egyik, amit feljebb már említettünk: a kockázati biztosítás díja. Ha a biztosított a kötelező szint fölött vásárol mondjuk baleseti biztosítást, vagy megemeli a haláleseti szolgáltatás díját, akkor ennek többlet díja van, amit meg kell fizetnie. Ezzel a TKM is emelkedik, az így felhasznált pénz pedig nem kerül befektetési alapokba, így hozamokat sem termel majd.
A következő eset, ami emelheti a hivatalosan közölt standard TKM-et, ha az ügyfél a szerződésben szereplő alapok között sokszor átcsoportosítja a pénzét, ezek egyszeri díjai is emelik a szerződés teljes költségét, ami miatt a valós TKM nagyobb lehet a standard, előre jelzett mutatónál.
A befizetett díj nagysága is befolyásolhatja a valós TKM-et. A unit-linked szerződéseknek ugyanis vannak nem százalékos jellegű, hanem fixen fizetendő díjai. Azok az ügyfelek, akik az átlagosnál jóval alacsonyabb összegű éves szerződést kötnek, a fix díjak miatt végül magasabb TKM mutatókkal szembesülnek majd. Az átlagnál jóval nagyobb éves díjra szerződök TKM-je pedig alacsonyabb lesz. Példa: egy fix ezer forintos díj a százezer forintra szerződő ügyfélnél egy százalékos költséget jelent, míg egy ötszázezer forintos szerződés esetén ennek csak az ötödét; így végül a TKM is alacsonyabb lesz.
Hasonló termékeknél segíti az összehasonlítást
A TKM tehát valóban nem egy pontos, személyre szabott költséget jelez, csupán általánosítva, a piaci átlagok alapján mutatja meg a unit-linked szerződések díját. Paál szerint a közeljövőben nem vezetnek be kötelező jelleggel személyre szabott TKM mutató számítást, ez azonban minden biztosítónak reális – bár meglehetősen drága – lehetőség. A személyre szabott mutató létrehozásának, bevezetésének igénye egyelőre nem merült fel a biztosítási szakmában, így arra rövid távon vélhetően nem fog sor kerülni - mondta lapunknak az Erste Biztosító termékfejlesztő matematikusa, Kozák Ádám.
Paál nem hisz abban, hogy ügyfelek tömegei hoznak döntést a TKM mutatóra támaszodva, de szerinte a biztosításközvetítők, alkuszok reagálni fognak, ami jelentős termékfejlesztéseket indíthat be egyes cégeknél.
Paál a magas TKM mutatóval szembesülőknek azt javasolja: vegyék fel a kapcsolatot a biztosítóval és próbálják meg átdolgoztatni a szerződésüket, ha megéri. Például a díjfizetés összegének módosításával vagy a futamidő megváltoztatásával lehet változtatni a TKM-en.
Az alacsonyabb TKM mutatókat közlő ING senior termékmenedzsere, a Mabisz életbiztosítási tagozatának elnökhelyettese, Hronszky Imre a Hírszerzőnek azt monda: cége költséghatékonysággal és a fair trade elveinek alkalmazásával tud alacsony TKM mutatókat felmutatni. Hronszky szerint a mutató csak két azonos eszközhátterű unit-linked esetében ad pontos képet a költségekről. Ilyen esetekben a TKM alapján érdemes az olcsóbb terméket választani, más esetekben, különböző termékeknél azonban nem szabad csak a TKM alapján dönteni.
Forrás: Hírszerző.hu
Biztosítás fajta:
- Általános
Tragédia: sok cég trükközik a biztosítással
Szabályozatlan és ellenőrizetlen a hazai rendezvények felelősségbiztosítása – állítja egybehangzóan egy független biztosítási alkusz és egy rendezvényszervező a West Balkánban történt sajnálatos eset kapcsán. Igaz, hogy Európában egyetlen rendezvényt sem lehet megtartani megfelelő felelősségbiztosítás nélkül, ám az is igaz, hogy hazánkban ennek meglétét és értékét senki nem ellenőrzi, egyetlen engedély kiadásának sem feltétele a biztosítás megléte, sőt utólag is csak egy esetleges baleset kártérítése kapcsán kerül terítékre – állítja a 25 biztosítóval kapcsolatban álló CLB Független Biztosítási Alkusz Kft.
A cég szakértője, Németh Péter szerint csak a rendezvényszervezők lelkiismeretén és szakmai felkészültségén múlik, van-e kockázati fedezet még a legnagyobb rendezvények mögött is. Igaz, a biztosítók is óvatosak, nem szerződnek olyan cégekkel, amelyeknek nincsenek rendben a papírjaik, hiányzik például a működési engedélyük. De még akkor sem garantált a kártérítés, ha egy rendezvényre megfelelő biztosítást kötött a szervező, mert ha a mulasztása kapcsán történik tragédia, akkor a szolgáltató megtagadhatja a kifizetést. Sőt, a biztosító a már kifizetett összeget is visszakövetelheti, ha kiderül, ügyfele a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlanságból, jogellenesen okozta - olvasható a CLB közleményében. Súlyos gondatlanságnak minősülhet, ha a rendezvényt az előírt engedélyek nélkül szervezték meg. Tapasztalatok szerint egyre több olyan, akár tömegeket vonzó programot szerveznek, amely mögött egyáltalán nincs, vagy nem megfelelő a felelősségbiztosítás. Az is jellemző ugyanis, hogy a felelősök spórolásból vagy tapasztalatlanságból alulbecsülik a résztvevők várható létszámát, így aztán a biztosítást is mélyen a valós érték alatt kötik meg. Ezeket az összefüggéseket senki nem ellenőrzi és gyakorlatilag teljes az anarchia e téren – jelentette ki Németh.
A CLB szerint mielőbbi szigorú szabályozásra lenne szükség, mert ebben a helyzetben legfeljebb az emberek saját élet-, vagy balesetbiztosítása adhat némi biztonságot. Igaz, ez esetben is lehetnek kizáró okok, mint például az, ha a baleset szenvedője valamilyen bódítószert használt, esetleg figyelmen kívül hagyta a biztonsági előírásokat – véli a szakértő. A rendezvényszervező szakma felhígulására és a szabályozatlanságra panaszkodik egy tapasztalt profi szervező is, aki szerint azonban gyakran megbízóik is hibásak a hiányos biztosítás miatt. Egy megbízható, profi cégnek általában van egy egész évre szóló alap felelősségbiztosítása, ami megfelelő egy békés konferencia, klasszikus zenei koncert és egyéb kulturális eseményre, de kevés egy olyanra, amelyen a résztvevők testi épsége is veszélybe kerülhet. A közlemény szerint az ilyen alkalmakra a lelkiismeretes rendezvényszervező a megrendelő költségére extra kiegészítő biztosítást kötne, ám az esetek többségében a megbízó nem hajlandó erre költeni, inkább vállalja a kockázatot és a felelősséget egy esetleges balesetért, s a majdani kártérítésért.
A szervezők kifogásolják a hatóságokkal való együttműködés hiányát is. Egy közepes méretű kulturális, sport vagy egyéb eseményről is részletes, legalább 40 oldalas forgatókönyvet kell készíteni, s megküldeni az illetékes hatóságoknak, többek között a területen illetékes önkormányzatnak is. A szakértő szerint két-három hatóságot kivéve szinte soha nem kapnak visszajelzést arról, tudomásul vették-e az illetékesek az eseményt, annak nagyságát, s vajon bármiféle készültségre lehet-e számítani egy esetleges baleset során. Pedig a munkájukat és egy rendezvény biztonságát segítené, ha minden hatóság, amelyik megkapja az előzetes jelentést, jelezné, milyen előírásokat kell betartani a rendezvény biztonsága érdekében - olvasható a közleményben. A profi rendezvényszervezők úgy vélik, a szigorúbb szabályozással ki lehetne szorítani a kókler, megbízhatatlan és felelőtlen szervezőket. A CLB szakértője pedig úgy véli, egy jó szórakozóhelynek és a színvonalas rendezvénynek elengedhetetlen feltétele a megfelelő biztosítás.
CIG Pannónia: remek 2010, hogyan tovább?
25,8 milliárd forintos bruttó díjbevétellel zárta a tavalyi évet a CIG Pannónia, amely kellemes értéknek tekinthető a 2009-es 12 milliárd forinthoz képest. A negyedik negyedévben 3,1 milliárd forint értékben szerződtek az ügyfelek befektetési egységhez kötött biztosításra, amellyel az új szerzések 2010-ben 10 milliárd forint fölé kúsztak. Az adatok között mazsolázva azonban kevésbé kedvező tényezőket is felfedezhetünk: az új biztosítási szerződések 99,6 százaléka unit-linked termék volt, ráadásul a teljes portfólióban majdnem 80 százalékos súlyt képviselt a Brokernet, amely elbizonytalaníthat egyes szereplőket a több lábon állást illetően.
Ugyanakkor a nem-életbiztosítási tevékenység felfuttatása és más, kapcsolódó biztosítási tevékenység indítása kellemes diverzifikációs lehetőséget teremt. A Pannónia tőkehelyzetének jót tett a tavalyi részvénykibocsátás, amelynek révén a hazai tevékenység mellett a szlovák és a román piaci térnyerés is jó időre finanszírozhatónak tűnik. A tavalyi évet egyébként a társaság majdnem 4,9 milliárd forintos veszteséggel zárta, ebben azonban a unit-linked biztosítások specialitásai mellett a tőzsdei bevezetés költségei, illetve a 400 millió forintot meghaladó bankadó is szerepet kap. Az Equilor elemzői szerint a ma megjelent számok alátámasztják az elmúlt hetekben látott felpattanást a CIG Pannónia részvényeiben, a közeljövőt illetően azonban mérsékeltebb tempóra számítunk, mivel nem biztos, hogy ezek a számok meggyőzik a kétkedők amúgy népes táborát.
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Mélyen a zsebükbe nyúltak tavaly a biztosítók
Nehéz évet zártak a biztosítók tavaly a természeti katasztrófák és a különadó miatt. Az egész biztosítási szektort tekintve a kifizetett kártérítések mértéke csaknem 40 milliárd forint volt.
A tavalyi évben komoly hatással voltak a természeti károk a biztosítókra, hiszen négyszer annyit fizettek ilyen esemény miatt bekövetkezett veszteségre, mint az eddigi években. Egyben az is kiderült, hogy jól vizsgázott a szektor, hiszen a nagy mennyiségű kárrendezésre is felkészültek, a feladatot jól teljesítették.
A biztosítási helyzet egyébként is ideális az országban, bár a régiónkénti eltérés számottevő. Általánosan a lakások 65%-a van biztosítva, a román 15-20%-os átlaggal és a nyugat-európai 70-80%-os normával szemben.
Az árnyoldalt a casco biztosítások jelentik, hiszen az a szektor mintegy 7%-ot csökkent az elmúlt évben. A növekvő árverseny és a mély árszint azonban csalogathatja az ügyfeleket, remélhetőleg a minőség romlása nélkül.
Az állam viszont nem könnyíti meg a biztosítók dolgát, hiszen a különadóval a teljes szektor bevételeinek felét zsebeli be. Hosszú távon abszolút nem tartható ekkora adó fizetése.
Felértékelődhet az öngondoskodás szerepe - MABISZ-álláspont
2030-ra a gazdaságilag aktív korúak és az inaktívak aránya Magyarországon is a mostani 4:1-ről 2:1-re módosulhat, ami rendkívüli módon megnöveli a lakosság öngondoskodásának jelentőségét. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a piac és az állam együttműködését szorgalmazza olyan feltételek kialakításában, amelyek támogatják az öngondoskodási hajlandóságot – áll a szövetség legfrissebb sajtóközleményében.
Az idei első kilenc hónapban 622,3 milliárd forint volt a Magyar Biztosítók Szövetsége tagjainak teljes díjbevétele, ebből 308,2 milliárd forint – a teljes díjbevétel 49,5 százaléka – az életbiztosítási szerződésekre folyt be a társaságokhoz. „Ugyanakkor a piac növekedését - amely mind az életbiztosításokat, mind a teljes díjbevételt pozitív irányba befolyásolta - valójában az egyszeri díjas életbiztosítások okozzák” – mutat rá Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. Ebben a szegmensben az idei első kilenc hónapban 122 milliárd forint díjbevételt realizáltak a biztosítók, ami lényegesen meghaladja az előző évi, amúgy rendkívül alacsony szintet. A tavaly megvont adókedvezmények miatt csökkent a folyamatos díjú konstrukciók bevétele, pedig az inkább befektetési célú egyszeri díjas biztosítások mellett ez lenne az igazi hosszú távú öngondoskodási forma – hangsúlyozta a szövetség főtitkára.
Molnos Dániel egy jelentős problémára hívja fel a figyelmet. Ha a gazdasági változásoknak erősen kitett, sokszor inkább befektetési jellegű egyszeri díjas biztosításokat kevésbé vesszük figyelembe, akkor a helyzet egyáltalán nem nevezhető biztatónak, hiszen a rendszeres díjas életbiztosítások piaca továbbra is csökkenést mutat. A főtitkár szerint a folyamatos díjú életbiztosítási piac gyengélkedése nemcsak a biztosítók számára probléma, hanem az egész országnak, hiszen ezek a termékek a tapasztalatok szerint a hosszú távú öngondoskodás legkiszámíthatóbb formáját jelentik. A MABISZ tagbiztosítói ezért messzemenően elkötelezettek egy olyan piaci környezet megteremtésében, ahol széleskörűen elfogadott az öngondoskodás eszméje.
A népesség összetétele átalakulóban van a javuló életkilátások és az alacsony születésszám következtében, s ez gyökeresen átrendezi az adó- és járulékfizetők
jelenleg sem kedvező arányát. Az európai trendekkel összhangban 2030-ra a gazdaságilag aktív korúak és az inaktívak aránya a lakosságon belül várhatóan
Magyarországon is a mostani 4:1-ről 2:1-re módosulhat. Ezek a körülmények az állami finanszírozás rendszerét extrém nyomás alá helyezik, így az egyre kevésbé
tud megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. „A megoldás az lehet, ha az állam és a piac között egy, a mainál hatékonyabb munkamegosztás jön létre a
megtakarításokon alapuló öngondoskodás szerepének tudatosításával és tömeges felismertetésével“ – magyarázza Molnos Dániel. „Az Európai Unió lakosai átlagosan öt és félszer akkora összeget, évi mintegy 233 ezer forintot fordítanak öngondoskodásra - élet- és nyugdíjbiztosításra -, míg nálunk évente fejenként mindössze 42 ezer forintot” – teszi hozzá.
A biztosítók által kínált, különböző időtávú és befektetési hátterű élet- és nyugdíjbiztosítások lehetővé teszik a fogyasztó számára, hogy céljainak és kockázati
profiljának megfelelő befektetési eszközt válasszon. Ezeken belül a hosszabb lejáratú és több-kevesebb kockázatot hordozó befektetési eszközök a beruházások finanszírozására is alkalmasak, illetőleg a befektetők számára is magasabb hozamkilátásokat ígérnek.
„Sajnos az elmúlt időszak törvényi változásai, az adókedvezmény eltörlése, a kamatadó szabályok változásai nem sokat segítettek az ágazat fejlődésének. Pedig a
lakosság életbiztosítási megtakarításai olyan vagyontömeget jelentenek, amely a gazdaság szempontjából befektethető, hosszú távú stabil pénz, és az állam terheit igen jelentős mértékben képes lenne csökkenteni” – állítja a szövetség főtitkára. Hozzáteszi, hogy a hazai pénzügyi közvetítőrendszer jelentős szerepet vállal az államháztartás hiányának kötvényalapú finanszírozásában, hiszen 2008-ban a biztosítók befektetéseinek több mint 60 százalékát - 1 236 milliárd forintot - magyar állampapírokban helyezték el. Ennek mindenkori gazdasági bázisát a lakossági megtakarítások alapozzák meg. „A MABISZ a múltban is tett és a jövőben is tesz javaslatokat annak érdekében, hogy az öngondoskodási hajlandóság növekedjen Magyarországon, hiszen ez nemcsak biztosítói, hanem össztársadalmi érdek is“ – fejezte be Molnos Dániel.
Magyar specialitás:Gumiabroncs és kátyúkár biztosítás a KÖBÉ-től
A hazai úthálózat minősége a téli hónapokban tovább romlik, számtalan kátyú és aszfalthiba okozhat maradandó kárt az autóban, amit ha megelőzni nem is tudunk, érdemes rá felkészülni. A KÖBE októbertől elsőként vezeti be egy olyan biztosítási termékét, amellyel csökkenthetők az úthibából származó károk.
Az elmúlt évben, csak a főváros útjain pl. a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. szakemberei a társaság által kezelt 1063 km-es szakaszon összesen 21.621 db. kátyút regisztráltak.
A téli zord időjárásra készülve a KÖBE idén októbertől olyan új termékkel lép be a biztosítási piacra, amely egyedülálló a maga nemében: a DEFEKT Gumiabroncs és Kátyúkár Biztosítás bevezetésével az egyesület célja, hogy elsősorban a meglévő ügyfeleinek nyújtson szélesebb körű védelmet, hiszen ez a módozat induláskor kizárólag csak azon tagok számára lesz elérhető, akik már rendelkeznek GFB biztosítással illetve GFB biztosításukat 2011. január elsejétől a KÖBE-nél kötik meg.
A biztosítás 30.000Ft-ig téríti a kátyú által okozott károkat, amennyiben a kárigény megalapozottságához szükséges dokumentumokat hiánytalanul benyújtják. A káresemény bekövetkezésekor, sőt már a szerződés megkötésekor is, a biztosító segítséget nyújt az ügyfélnek a kárügy lebonyolításában, az esemény dokumentációjának összeállításában. Káresemény bekövetkezésekor az egyik legfontosabb teendő, hogy mindig - amikor csak lehetséges - hívjunk rendőrt, aki jegyzőkönyvezi a történteket.
Lehetőség szerint készítsünk fényképeket is, a helyszínről, a kátyúról és a gépjármű sérüléséről is.
Mindezeken túl évente 3.000 Ft erejéig és számla ellenében, kerékdefekt esetén is elszámolhatók a javítás, centrírozás költségei.
A biztosítás díja évente egyszer, egy összegben és előre fizetendő, ez azonban nem igazán lesz megterhelő az ügyfeleknek, hiszen a konstrukció egy éves teljes díja 1.825Ft lesz.
Tízmilliós büntetés a PSZÁF-tól
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mai határozatában 10 millió forint bírságot szabott ki a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-re. A felügyelet kötelezte a biztosítót, hogy üzleti információs, ellenőrzési és adatfeldolgozási rendszerét úgy alakítsa ki, hogy a biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) és egyéb üzleti tevékenysége során mindenkor a jogszabályoknak megfelelően tudjon eljárni, s az informatika terén csökkenjenek működési kockázatai - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A biztosító 2010. november 1-ig köteles írásban beszámolni a hatóságnak a díjhátralékos szerződések megfelelő kezelésére, a kártörténeti igazolások jogszerű – időben történő – kiadására, a díjnemfizetés miatti megszűnésről való ügyfél-tájékoztatásra, a jogszabályoknak és a biztosító díjtarifájának megfelelő gépjárműflották állományba vételére, a szerződések létrejöttével kapcsolatos jogszabályok betartására, illetve a kgfb-szerződések fennállását tanúsító igazolóeszközök helyes tartalmára vonatkozóan tett intézkedéseiről.
Forrás: Privátbankár.hu
Ki fizet a MÁV biztosító helyett?
A csődbe jutott MÁV Biztosító ügyfelei nem értik, miért nekik kell fizetni a kárt.
A biztosítók által fizetett közös alap visszamenőlegesen adjon fedezetet a csődbe jutott társaságok kárrendezésére - ezt szeretné elérni az Indra Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Érdekvédő Egyesülete. A MÁV Biztosító ugyanis nem tudja rendezni a tagjai által okozott károkat, amit most peres úton próbálnak behajtani az ügyfeleken.
A csődbe jutott MÁV Biztosító ügyfelei nem értik, hogy ha volt érvényes biztosításuk, akkor miért kell saját zsebből kifizetniük a kárt. A biztosítók szövetsége néhány esetben már rendezte a kifizetést.
A Mabisz válogatván a kárrendezések közül, kifizette a külföldi károsultak pénzét, és fizetett azoknak a károsultaknak is, akik részesei voltak személyi sérüléssel a balesetnek – mondta Pintér György, az INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesületének ügyvezető elnöke.
Az egyesület adatai szerint több mint 2000 MÁV Biztosítós ügyfelet fenyeget a per veszélye, ezért Alkotmánybírósághoz fordult, és azt remélik, hogy a testület kimondja: a 2010 elejétől a biztosítók által fizetett közös alap, melybe bevételük negyed százalékát kell befizetniük, visszamenőlegesen is adjon fedezetet MÁV Biztosító ügyfelei által okozott károkra.
Forrás: Dunatv.hu
Hét biztosítót büntetett a PSZÁF
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 7 biztosítóra, 9 határozatban összesen 1,1 millió forint bírságot szabott ki a fogyasztóvédelmi szabályok megsértése miatt - a határozatok csütörtökön kerültek fel a felügyelet honlapjára. Mint korábban a PSZÁF illetékese az MTI-nek elmondta, miután a felügyelet lett a pénzügyi szolgáltatások fogyasztóvédelmi hatósága, a beérkező fogyasztói panaszokat kivizsgálja, és ha szükségesnek tartja, akkor bírságot szab ki. A mostani határozatok többsége a panaszkezelési szabályok megsértését regisztrálta.
Az Allianz két határozatban 100-100 ezer, míg a Groupama Garancia egy határozatban 100 ezer, egy másikban pedig 200 ezer forint bírságot kapott. A Wabard, az Uniqa, az Aegon és a Generali Providencia büntetése - egyenként - 100 ezer forint volt. Az Unionnak 200 ezer forint bírságot kell megfizetnie.
Szeptember 20. - Biztosítási világnap
Az osztrák biztosítók kezdeményezték megtartását.
Európai összehasonlításban Magyarország még mindig alulbiztosított, így pl. a magyarországi lakások egynegyedére még nem kötöttek biztosítást. A hazai biztosítók jövedelmezősége 2010. első negyedévében számottevően nőtt. A szektor előzetes adózott eredménye 20,4 milliárd forint volt, amely a 2009. évi azonos időszak eredményét 39,2 százalékkal haladja meg.
Forrás: Monitormagazin.hu
Az alkuszokra is vonatkozhat a bankadó
A Nemzetgazdasági Minisztérium a jövő évi bankadó előkészítése során egyeztetésre várja a biztosításközvetítőket is - írta hétfői számában a Napi Gazdaság Papp Lajosra, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBMSZ) elnökére hivatkozva.
A biztosítási szakma és így az alkuszok jövőjét is befolyásolja, milyen körülmények között dolgozhatnak a piaci társaságok - mondta az elnök a bankadó kapcsán, amelyben szerinte méltánytalanul nagy terhet róttak a biztosítási szakmára.
A jövőt számos olyan elem nehezíti, amelyre hamarosan választ kell adnia a kormányzatnak - ilyen például az életbiztosítások adókedvezményének a kérdése, amelynek elvétele a konstrukciónak mint öngondoskodási formának a létét kérdőjelezte meg - olvasható a lapban.
Forrás: Stop.hu

