CLB

Nem lesz drágább a kötelező, még idén eltűnhet a károkozói pótdíj

Akár már az idei évre is új díjtarifát hirdethetnek a biztosítók, eltörölve a károkozói pótdíjat, miután az ombudsman jogsértőnek találta az erről szóló rendeletet. Az alkuszok szerint nem kell díjemeléstől tartaniuk az autósoknak, a bonus-malus rendszer pedig megfelelő a tarifarendszer kialakítására.

Várhatóan az idén nem emelkedik majd a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díja annak ellenére sem, hogy a biztosítók kénytelenek lesznek eltörölni a károkozói pótdíjat – mondta az Azénpénzem.hu megkeresésére Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) gépjármű szekciójának vezetője.
A biztosítóknak lépniük kell, miután az ombudsman kedden közzétette, hogy a kgfb-díjak megállapításáról szóló rendelet módosítását kezdeményezi, mert az sérti a jogállamiság elvét, a károkozói pótdíj túlzott mértéke pedig torzítja a bonus-malus rendszert. A társaságok várhatóan nem várják meg a rendelet módosítását.

Már csak azért sem, mert a Magyar Nemzeti Bank a múlt héten közzétett vezetői körlevélében azt írta, hogy a továbbiakban a piaci szereplők nem magyarázhatják a statisztikai adatok hiányával, ha biztosításmatematikai szempontból megalapozatlan, sőt, szélsőséges esetben valamelyik – jellemzően nem lakossági – díjosztályból „kiárazó” díjtarifákat hirdetnek meg. Szintén a kárstatisztikától elszakadó, nem jó gyakorlatnak minősítették a túlzott, akár a kgfb-alapdíj két-háromszorosát is kitevő károkozói pótdíjakat. Ezek ugyanis felülírhatják a teljes kockázatalapú díjkalkulációt, s végső soron kiüresíthetik a bonus-malus rendszert. Ugyanilyen problémák merülhetnek fel az egyéb (például a taxis) pótdíjak esetében is.

Az ombudsman felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnökét, gondoskodjon arról, hogy az érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék.
– A MABISZ-nak nincs intézkedési jogköre,már csak versenyjogi szempontok miatt sem avatkozhat be a díjak meghatározásába, de az ombudsmani jelentést megküldtük a biztosítóknak – mondta Pandurics Anett, a MABISZ elnöke az Azénpénzem.hu kérdésére. A múltbeli tapasztalatai alapján azt várja, hogy a társaságok figyelembe fogják venni az MNB körlevelét.

November előtt is léphetnek
A biztosítóknak november 1-jén éjfélig kell közzétenniük a következő év január 1-jétől érvényes tarifákat, ami a naptári évfordulós szerződéseket érinti. (Ez már csak az autósok kevesebb, mint 20 százalékát jelenti, azokat, akik 2010. január 1. előtt vásároltak gépkocsit.) A többiek kgfb szerződésének évfordulója a szerződéskötés napja, így számukra azok a tarifák mérvadóak, amelyeket az évfordulójuk előtt legalább 60 nappal tesznek közzé a biztosítók.

Papp Lajos szerint az évközbeni tarifahirdetés lehetősége miatt nem várják meg a biztosítók a november 1-jei határidőt, hanem már előtte lépni fognak. Véleménye szerint a károkozói pótdíj a fogyasztók szempontjából káros. Ez főként a panaszok kapcsán érthető tetten, és az alkuszok jelezték is a biztosítóknak.
– A bonus-malus rendszer elegendő teret nyújt arra, hogy a veszélyközösség számára biztosított legyen a károkozók és a kárt nem okozók közötti teherviselés megfelelő felosztása. (Aki kárt okoz, két lépcsővel ugrik vissza a besorolásban.) Sokféle tarifálási paramétert tartalmaz (életkor, lakhely, magánszemély vagy cég stb.), és ennek elégnek kell lennie a megfelelő díjak kialakításához. A károkozói pótdíj nem átlátható, ügyfélpanaszokat generált, és még olyanokra is kirótták, akik megfizették az okozott kárt, így nem léptették vissza őket a bonus-malus rendszerben. Előfordult, hogy háromszorosára nőtt a károkozói pótdíj alkalmazása miatt a szerződő díja – sorolja a problémákat az alkusz szövetség szakembere.

Nem lesz díjemelés
Papp Lajos azt várja, hogy a tarifák átalakítása nem jár majd díjemeléssel, az idei és 2021-es díjak átlagosan inkább stagnálni fognak. A károkozói pótdíj összességében nem akkora nagyságrend, miről ne tudnának a biztosítók lemondani, annak érdekében, hogy a fogyasztói panaszok ne nőjenek, inkább az ügyfelek bizalma erősödjön.

A MABISZ néhány hete megjelent évkönyvében található számok szerint a biztosítók 2019-ben 230 milliárd forint díjbevételt könyvelhettek el a kgfb-üzletágon, a kárkifizetés pedig 111,4 milliárd forint volt, ami a díjbevétel 48 százaléka. Ez az arány azonban nem minden évben volt ekkora. 2017-ben például a díjbevétel 60 százalékát tette ki a kárkifizetés, ami már az MNB aggodalmát is kiváltotta.

Papp Lajos arra figyelmeztet, hogy a biztonságos kárkifizetéshez megfelelő egyensúly kell. Hiszen a díjbevételből a kárráfordítás mellett az igazgatási, a szerzési, a kockázati költségeket és egy egészséges profitot is ki kell termelni. Ráadásul ebben a szektorban nem egy évben kell gondolkodni, hanem több év káralakulásával kell számolni. A tavalyi kisebb kárhányad a masszív díjemelésnek is köszönhető. Az elmúlt évben lezajlott 15-20 százalékos díjemelés elegendő tartalékot biztosít, bár a gépjárműjavítási költségek emelkedése is jelentős volt.

Miért vizsgált az ombudsman?
A Magyar Autóklub tavaly kezdeményezett alkotmánybírósági eljárást a gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) törvény bonus-malus rendeletével szemben. Fő kifogása az volt, hogy a díjak átláthatatlanok, amiket károkozás esetén a biztosítók szabadon akár négyszeresre is emelhetnek. Az alapvető jogok biztosa ennek nyomán indított vizsgálatot decemberben a bonus-malus rendszer szabályozásával, a károkozói pótdíj felszámításával kapcsolatban.

Forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Új autó vásárlásakor, vagy meglévő gépjárművének évfordulójakor kalkuláljon a CLB-n és hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait!
Kötelezőbiztosítás ajánlatok >>

Magyarok millióinak úszhat pillanatok alatt a teljes vagyona: senki sem menti meg őket

Legalább egymillió magyar otthon nincs biztosítva, tehát védtelen a természeti csapásokkal, egyéb káreseményekkel szemben. A Pénzcentrum a legnagyobb hazai biztosítótársaságokat faggatta ki a lakásbiztosításokról: kiderült, hogy sokan nem is tudják, hogy milyen káresemények után fizethet nekik a biztosító: merthogy számos olyan dolog van a közismertebb káresemények (tűz, betörés, vihar stb.) mellett, amelyekre fedezetet nyújtanak a termékek. Azt is megtudtuk, hogy több társaságnál is működik már a digitális kárbejelentés, nem kell sehová sem mennünk, ha ügyet akarunk intézni.

Brutális károkat okoztak a nyári gigaviharok: a Pénzcentrum által megkérdezett biztosítótársaságok mindegyike ezeket nevezte az egyik leggyakoribb káreseményeknek. Ugyanakkor szinte az összes biztosító szerint legalább egymillió magyar lakáson nincs semmilyen biztosítás, de a pesszimistábbak szerint ez az arány elérheti a lakóingatlanok 30 százalékát is. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mennyi idő alatt futnak át a kárbejelentések a társaságoknál, illetve megkérdeztük tőlük, hogy mik azok a káresemények, amelyek után fizethet a lakásbiztosításunk, ám sokan nem tudnak róla - néhányról tényleg senki sem gondolná!

A biztosítói tapasztalatok továbbra is azt mutatják, hogy sokan azt hiszik, a lakásbiztosítás úgy működik, hogy az ember egyszer megköti és le van tudva: de ez korántsem így van, akár pórul is járhatunk, ha nem foglalkozunk időről időre a kérdéssel.

Ezekre fizetnek a leggyakrabban
A legjellemzőbb lakásbiztosítási káresetek kapcsán Berentés László, a Groupama Biztosító szolgáltatási igazgatója arról tájékoztatta a pénzcentrumot, hogy a társaságnál a viharkárok vezetik a listát, de gyakori még a vezetékes vízkár, a felhőszakadás (beázás), a csonttörés, a csontrepedés, az üvegtörés, vagy repedés. Elmondása szerint ezekre az idei évben több mint 5 milliárd forintot fizetett ki a Groupama.

Az Allianznál évek óta a vezető kár ok a csőtörés, ebből regisztrálják a legtöbbet az év során. Természetesen a nyári időszakban megszaporodnak a viharok, illetve az egyéb viharos időjárás okozta károk, pl. beázás, felhőszakadás, jégverés, villámcsapás indukciós hatása. A viharkárok között a villám okozta elsődleges és másodlagos károk, valamint a vihar által megrongált tetőfedések, beázások miatti kisebb helyreállítási munkákat igénylő kisebb károkat a jellemzőek. Ha az egész évet nézzük, akkor az üvegtörés is gyakori. A biztosító általi kifizetések több mint felét adják az előbb említett káresemények - tájékoztattak.

Az Uniqa tételes listát is küldött, amely szerint összesen 84 ezer kárt fizettek idén augusztus végéig 25 milliárd forint értékben. A legyakoribbak a gépjármű károk, augusztus végéig több mint 28 ezer gépjárműkárt rendeztek 10 milliárd forint értékben. De náluk is nagyon gyakoriak az időjárás okozta károk is amire közel 10 ezer esetben több milliárd forintot elérő károkat jelentettek az ügyfelek. A képzeletbeli dobogó harmadik helyén a csőtörés károk állnak, amit az üvegtörés és a személyi sérüléses baleset, csonttörés követ. Utóbbiakra több mint 5000 esetet jelentettek az ügyfelek, a kár meghaladja a 6 milliárd forintot.

A K&H Biztosító a Pénzcentrum megkersésére azt írta, a leggyakrabban előforduló káreset tapasztalataik alapján a vezetéktörés, melyre a tavalyi évben összesen több, mint 300 millió forintot fizettek ki.

Szintén az időjárási viszontagságok okozta károkat nevezte a leggyakoribbnak az Aegon Biztosító, ezek közül a vihar mellett, a jégverés és az elöntéses károk tekintetében érkezik a legtöbb bejelentés. A meteorológiai káresemények mellett a vezeték- és szerelvény töréshez kapcsolódó káresemények darabszáma és összegszerűsége a meghatározó. Mindkét eseménytípus éves kárkifizetés összege milliárdos nagyságrendben mérhető. Ugyancsak a nem meteorológiai károk közül a csőtörés okozta káresetek száma és ezen károk nagyságrendje kiemelkedő.
Egy korábbi kutatásunk szerint az emberek a tűztől és a betöréstől félnek legjobban. Ezek a félelmek a kárstatisztikánkat tekintve vissza is igazolódnak: bár a darabszámot tekintve a károk viszonylag kisebb részét - mintegy 6 százalékát teszik ki -, de az okozott kár nagyságát tekintve már az összes kárkifizetés negyedét adják. A mai modern, megváltozott életkörülményeink is rendkívül sok veszélyforrást rejtenek, de ezekre a legtöbb új típusú lakásbiztosítás már kínál (kiegészítő) fedezetet: ilyen például a kerti növények károsodása, a kulcs ellopása, elvesztése, a bakkártya ellopása, elvesztése, a kerti garnitúra ellopása, vagy a besurranás.- ismertette az Aegon.

Sokszor fogalmunk nincs, mire kaphatunk kártérítést
Bár a hazai ingatlanok jelentős része biztosítva van, az ügyfelek sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy a termékük milyen károkra is fizet. Épp ezért kérdeztük meg, a társaságoktól, hogy szerintük mik azok a kevésbé ismert események, amelyek után kártérítést fizethet a biztosító.

Az Aegon szerint bár az alap biztosítási kockázatok (tűz, víz, földrengés, betörés, stb.) mindenki számára ismert káresemények, de az újgenerációs biztosításokban már olyan kockázatokra is köthető biztosítás, mint a napkollektor, vagy áramszünet esetén a fagyasztóban tárolt élelmiszerek megromlása, az üvegtárgyak - pl. az akvárium -, vagy az üvegasztalok törése.

Berentés László vonatkozó kérdésünkre elmondta, hogy a Groupama Biztosító korábban szintén arra kereste a választ, hogy mennyire ismerik a magyarok a saját lakásbiztosításukat. Tíz speciális biztosítási helyzetet tártak a megkérdezettek elé, akiknek el kellett dönteniük, hogy térítené-e a biztosító a felmerült költségeket a szerződés alap, vagy kiegészítő fedezete alapján. A reprezentatív kutatásból az derült ki, hogy az emberek 31 százaléka nem is tudott válaszolni a feltett kérdésekre, de a "legjobban teljesítő" káreseményről is csak a válaszadók 42 százaléka tudta, hogy bizony vonatkozhat rá a lakásbiztosítás. További érdekesség, hogy az átlagnál éppen csak pár százalékkal teljesítettek jobban azok, akik rendelkeznek lakásbiztosítással - ismertette a szolgáltatási igazgató a reprezentatív kutatást.

Alább látható, hogy az elképzelt esetekről a válaszadók hány százaléka tudta, hogy egy lakásbiztosítás alap vagy kiegészítő fedezete is nyújthat anyagi segítséget:

• Egy villámcsapás miatt megsérült gázkazánt az EU-s követelmények miatt már csak korszerűbbre lehet kicserélni, ez többlet költséggel jár. - 42%
• A kertben parkoló autónkra ráesik egy cserép a házunkról, és betörik a szélvédője. - 36%
• Zárt és magas kerítésen bejutva idegen személy elviszi a kerti bútort. - 35%
• Villámcsapás során nem csak a számítógép ment tönkre, hanem a családi fotók is eltűntek, melyet egy adatmentő cég helyre tud állítani. - 30%
• Ónos eső miatt jéggé fagyott növényzet kidőlve összetöri a kerti sütőt. - 26%
• A gyerek biciklivel komoly kárt okoz egy értékes autó karosszériájában - 24%
• A család Balatonra utazik és az autó zárható tetőcsomagtartójáról ellopták a felszerelt kerékpárt - 18%
• Az összetört akváriumba újra kell a halakat telepíteni, és az akvárium üvegét pótolni - 16%
• Az iskolás gyerekünktől az iskolában idegen elkövető ellopta a hátizsákot és kabátot. - 14%
• Kórházi ápolás során a kórházból ellopták a bevitt váltóruhánkat. - 13%

Az Allianz is azt javasolja, hogy mindenképp járjunk utána, mi is foglaltatik a szerződésünkben: az ügyfél és a biztosító érdekei is, hogy az ügyfél tisztában legyen a szerződési feltételek alapján nyújtott biztosítási fedezetekkel. A lakásbiztosítás feltételek határozzák meg biztosítási eseményeket, amelyekre a biztosító fedezetet vállal, és bekövetkezésük esetén térítést nyújt a keletkezett kárra a szerződési feltételekben meghatározottak szerint. - írták. Arról, hogy milyen esetekben nyújt térítést a biztosító, ügyfeleik tájékozódhatnak a szerződési feltételekből, a biztosításközvetítőtől, a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán vagy a biztosító online felületén.

Az Uniqa pedig azt ismertette, hogy a háztartási assistance szolgaltatásukról is sokan megfeledkeznek. Baj esetén inkább hagyományos úton jelentenek kárt, pedig az assistance vonal segítségével gyorsabb a folyamat.

A K&H Biztosító ilyen, alig ismert káreseménynek nevezte még azt is, hogy baleset miatt három napon túli kórházi ellátás esetén napi térítést nyújtanak bizonyos termékek esetében.

Érdemes időről időre átnézni!
Rendszeresen, de évente legalább egyszer érdemes áttekinteni a lakásbiztosítási szerződést, összehasonlítani a szerződésben szereplő biztosítási összegeket a meglévő vagyontárgyaink értékével. Szintén ajánlott felülvizsgálni lakásbiztosításunkat azt követően, ha otthonunkban vagy az ingóságainkban nagyobb változás következik be. - írta az Allianz arra a kérdésünkre, hogy milyen gyakran érdemes átnézni, felülvizsgálni a lakásbiztosításunkat. Ugyanis a szerződéskötéskor a szerződő határozza meg a biztosítani kívánt vagyontárgyak értékét, és a szerződés évenkénti indexálása biztosítja a szerződés értékkövetését, amely következtében évek múltán is kár esetén a vagyontárgy értékének megfelelő kártérítést nyújthat a biztosító.

Azonban az évenkénti értéknövekedés nem biztos, hogy elegendő, ha értékeink nagyobb mértékben változnak egy nagyobb felújítás, hozzáépítés miatt, vagy az addiginál értékesebb bútorok vagy korszerűbb műszaki eszközök vásárlásával. Amennyiben az ügyfél módosítani szeretné biztosítási szerződését azt neki kell kezdeményeznie és jelezni igényét a biztosításközvetítőjénél, vagy az Allianz Hungária online vagy a telefonos ügyfélszolgálatán - tették hozzá.

Az Aegonnál is azt szokták javasolni, hogy érdemes évenként átnézni a biztosítási kötvényt, és konzultálni biztosítási tanácsadóval. Ha erre nem kerül sor, akkor legalább nagy értékű ingóságok (TV, hifi berendezés, festmény, stb.) vásárlásakor, vagy az ingatlan felújítása-bővítése esetén érdemes megnézni, hogy a megnövekedett értékekre fedezetet nyújt-e a lakásbiztosítás.

A többi társaság is hasonló véleményen volt, semmiképpen sem szabad elhanyagolni a kérdést, mert igencsak tud fájni, ha a baj bekövetkezte után derül ki, hogy hiába van biztosításunk, de az bizonyos károkra nem nyújt fedezetet.

Nem kell sokat várni
A kárbejelentések átlagos átfutási ideje kapcsán az Aegon kifejtette, hogy évek óta jelentős technológiai befektetéseket tettek annak érdekében, hogy a kárrendezési átfutási időket a minimálisra csökkentsék. Azt tapasztalják, hogy az ügyfeleik is egyre nagyobb számban élnek ezekkel a digitális lehetőségekkel, amelyek leegyszerűsítik a kárbejelentés és kárrendezés folyamatát: a járványhelyzet elején bevezettük a videós kárszemle lehetőségét az ingatlanban vagy az ingóságban keletkezett károk esetében. Ilyenkor 1-3 nap az átfutási idő. A helyszíni szemlével rendezett károk esetében 5-6 nap között van az átlagos átfutás, de a szemlét akár videóhívásban is el tudjuk végezni, ha az ügyfél rendelkezik internetkapcsolattal.

A Groupama Biztosító szolgáltatási igazgatója szerint náluk az átfutási időket nagyban befolyásolja a szemle és a kárrendezés módja. Ez akkor a leggyorsabb, ha távszemle keretében, telefonon vagy videós alkalmazás segítségével bonyolódik a szemle, és az ügyfél elfogadja az általunk kalkulált összeget. Ilyenkor általában a bejelentést követően 2 napon belül megtörténik a kár lezárása - számolt be Berentés László.

Az Allianz Hungáriánál a lakossági vagyonbiztosításoknál népszerű az internetes kárbejelentő, amellyel az ügyfelek közel 70 százaléka él ma már, viharkárok esetében még magasabb az arány. A következő hónapokban vezetik be a mégegyszerűbb kárbejelentési weboldalt, ahol először a gépjárműbiztosításoknál, majd a lakásbiztosításoknál is jelentősen kevesebb adat megadásával lehet majd bejelenteni a károkat. A digitális kárbejelentés tavaly indult el az Allianznál, egy alkalmazáson keresztül az ügyfél saját telefonján videózza és fényképezi le a károsult vagyontárgyakat a vele online kapcsolatban lévő szakértő valós idejű útmutatása alapján. A járvány tavaszi hónapjaiban 70 százalékra is emelkedett ennek az aránya a lakossági vagyonbiztosítási kárszemlék között, és a járványhelyzet enyhülésével is csak 55-60 százalék közé esett vissza.

Az Uniqa is rendelkezik digitális platdormmal, a lakásbiztosítási károknál online kárbejelentés esetén a biztosító garantálja, hogy 3 napon belül rendezi a károkat, különben egy önként vállalt 15000 forintos kötbért fizet a károsultaknak. A károk jelentős részét adminisztratív, vagy telefonos, videótelefonos kárfelméréssel végzi a biztosító. Ezek legfeljebb néhány napot vesznek igénybe, de a legjellemzőbb, hogy 24-48 órán belül lezárásra kerülnek.

A K&H arról számolt be, hogy náluk átlagosan 8 munkanap a lakásbiztosítási kárbejelentések átfutási ideje.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: A CLB oldalán percek alatt megtekintheti az elérhető lakásbiztosítási ajánlatokat és ugyanilyen könnyen meg is kötheti a kiválasztottat: Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Idén lakásbiztosítás is kell a tanulóknak - CLB: Karanténnal vegyes tanév lehet újra

Újabb karanténnal vegyes időszakra készülnek a biztosítók, ezért a tanévkezdéssel és a bezártsággal is járó együttes kimagasló baleseti kockázatokra hívják fel a figyelmet. A CLB biztosítási alkuszcég egy korábbi felmérésre hivatkozva emlékeztet: egy „normál” tanévben átlagosan naponta hatvan általános- és középiskolás gyerek szenved kisebb, nagyobb balesetet, ám idén a karantén miatt az otthoni sérülések számának a drasztikus megugrásával is számolni kell. Bármennyire is meglepő: a tanulóbiztosítás mellett a lakásbiztosításnak is nagy szerepe lehet ebben a tanévben – vélik a tavaszi bezártság idején tapasztaltak alapján a cég szakértői.

A várható szórványos karanténok miatt szokatlanul mozgalmas tanévre, rendhagyó baleseti statisztikára számítanak a biztosítók. Tapasztalatok szerint a tanévkezdést követő hetekben megugrik az olyan gyerekbalesetek száma, amelyek nem elsősorban a tanítás alatt, hanem esetleg az óraközi szünetekben, de még inkább délutáni edzéseken, hazafelé, netán otthon következnek be. Ez utóbbiból idén a korábbi tanévekben tapasztaltakhoz képest jóval több lesz, hiszen a járvány miatt már most is vannak gyerekek, akik otthon, karanténban kezdik meg a tanévet – magyarázza Németh Péter, aki szerint idén a szórványos vagy esetleg egy újabb hosszú ideig tartó bezártságra is fel kell készülni. A CLB biztosítási alkuszcég online értékesítési és kommunikációs igazgatója felidézi a három hónapos karantén tapasztalatait: a bezártság miatt többszörösére nőtt az otthoni balesetek száma, s természetesen a kifizetett kártérítési összeg is. Idén vélhetően vegyes képet mutat majd a tanítási év baleseti statisztikája, amely valószínűleg az iskolai és otthoni sérülések kiegyenlített együtteséből áll majd össze.

Ráadásul nemcsak a tanév, hanem a sportszezon is megkezdődik, így máris a lehetőségek tucatjaival bombázzák az egyesületek a szülőket és a gyerekeket; a labdajátékoktól a művészi tornán át a küzdősportokig szinte minden szerepel a kínálatban. Vélhetően az erős lobbinak is köszönhető, hogy ma már – helyesen – csaknem minden második gyerek sportol valamit, minden ötödik tanuló komoly fizikai terheléssel járó edzéseken vesz részt, fokozottan kitéve a sérüléseknek. De még sport sem kell ahhoz, hogy a gyerekek megsérüljenek– állapítja meg Németh, aki egy biztosító korábbi felmérésére és orvosi statisztikára is emlékeztet: naponta 60 általános- és középiskolást ér kisebb, nagyobb baleset. Sok szülő kizárólag a tanulóbiztosításban bízik. Idén azonban az állami, alig néhány ezer forintos kártérítést tartalmazó biztosításnál jóval színvonalasabbra lesz szükség – véli. Erre azonban még nagyon kevés szülő gondol, mert sokan azt hiszik, az iskolai konstrukcióval az állam mindent elrendez. Ez nagyjából így is van, hiszen több a semminél, főként azoknak, akiknek a megélhetési gondok miatt nem futja külön balesetbiztosításra is. Ám még nekik is csalódást jelenthet az állami kártérítés összege, hiszen például a leggyakoribb sérülésért, a csonttörésért járó pár ezer forint gyakran a biztosítóig tartó út költségeire sem elég, nemhogy a gyerek esetleges rehabilitációjára, a szülő táppénzének a kiegészítésére, nem is beszélve egy nagyobb korrekciós műtétről – ismertette a biztosítós tapasztalatokat a szakértő.

Németh szerint egyelőre kevesen tudják, hogy egy jó lakásbiztosítás is tartalmaz otthoni balesetre kártérítést – gyerekeknek is –, így az emberek többsége a bajban elő sem veszi a kötvényét, s ezért jelentős támogatástól esik el. Pedig ezt egy karantén idején sem árt fejben tartani – figyelmeztet a CLB szakértője, aki emlékeztet a korábbi bezártság tapasztalataira: többszörösére emelkedett a komolyabb otthoni esetek száma. A CLB szakértője leszögezi: amikor az emberek a vírus miatt hetekre, hónapokra a falak közé kényszerülnek, számtalan olyan tevékenység is ott zajlik, ami egyáltalán nem illik bele a lakás rendeltetésszerű használatába. Éppen ezért hatványozottan veszélyes is – szögezi le a szakértő, aki szerint idén először nem árt a tanévkezdéskor erre is felkészülni.

CLB TIPP: A CLB oldalán percek alatt megtekintheti az elérhető biztosítási ajánlatokat és ugyanilyen könnyen meg is kötheti a kiválasztottat:
Balesetbiztosítás ajánlatok >> Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Növekvő viharkárok: Magyarországon nagyjából egymillió lakóingatlanon nincs biztosítás

Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője elmondta, mire érdemes figyelni, ha valaki biztosítást szeretne kötni, illetve nyugodtak lehetünk-e egy évekkel korábban kötött biztosítással a kezünkben.

Lambert az ATV Start című műsorában azt mondta, idén júniusban és júliusban a viharkárok összege meghaladja a tavaly 4 hónapra jutó károk kifizetését. A szakember szerint egyébként is milliárdos összegekkel szoktak számolni, de ha ebbe a két hónapba beleszámítjuk az ipari épületekben és közintézményben keletkezett károkat is, akkor már 7,5 milliárdos összegről beszélhetünk.

Lambert szerint az elmúlt években lényegében változatlan összegért egyre több káreseményt vonnak be a biztosítók a fedezetbe, vagyis egyre bővül azoknak a káreseményeknek a köre, amiért fizetnek. A szakember úgy látja, ma már elég széles körű biztosítást lehet kötni, ráadásul az utóbbi időben egyszerűsödött a kárbejelentés is: a karantén alatt, amikor sokan otthonról dolgoztak, a biztosítótársaságok elkezdték digitalizálni a kárbejelentést, így már nem csak telefonon lehet jelezni feléjük, ha baj történt.

Arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy például egy tíz évvel ezelőtt megkötött biztosítással nem lehet nyugodtan ülni, ezt érdemes legalább évente átnézni, egy év alatt ugyanis bekövetkezhetnek olyan változások - például értéknövekedés - amelyek miatt érdemes újra átgondolni a koncepciót. Lambert szerint jelenleg mintegy 30-40 féle biztosítási csomag van a piacon, ezek között érdemes egyénre szabottan válogatni, de elemi károkra és tűzkárokra mindenképpen érdemes biztosítást kötni.

Az, akinek nincs biztosítása, az önkormányzattól várhat segítséget - Lambert szerint jelenleg mintegy egymillió olyan lakóingatlan lehet Magyarországon, amelyen nincs biztosítás.

forrás: atv.hu

CLB TIPP: Kösse meg lakásbiztosítását online, percek alatt! Kalkulátorunkban az elérhető biztosítók ajánlatait is össze tudja hasonlítani, hogy ár-érték arányban kedvező döntést hozhasson: Lakásbiztosítás díjszámítás >>