2020.01.10

Mi lesz a magyar biztosítókkal 2020-ban? Itt a biztosítóvezérek válasza

A legnagyobb hazai biztosítók első emberét arra kértük év végén, értékeljék a mögöttünk álló esztendőt és adjanak előrejelzést 2020-ra. Alábbi kérdéseinkre válaszoltak:
1. Hogy értékeli 2019-et saját biztosítója és a biztosítási piac szempontjából?
2. Mit tekint saját biztosítója és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2020-ra?
3. Mely termékek, szolgáltatások és innovációk területén hozhat növekedést, előrelépést 2020 saját biztosítójánál, illetve a biztosítási szektorban?

Alexander Protsenko elnök-vezérigazgató, Allianz

  1. Az Allianz Hungária rendkívül sikeres évet zár 2019-ben, valamennyi szegmensben kiemelkedő eredményeket értünk el. Tevékenységünkben jóval egyszerűbb, könnyen érthető termékek kerülnek folyamatosan előtérbe, amelyek a digitális technológiák alkalmazásával gyorsabb szolgáltatást tesznek lehetővé. A biztosítási ágazat példa nélküli – a 2018-ban elért mutatókat 15 százalékkal meghaladó – számokat produkált 2019-ben, elsősorban a gépjármű üzletág kiemelkedő teljesítményének köszönhetően. Ugyanakkor kihívást jelent, hogy az érettebb biztosítási piacokhoz hasonlóan a szektor mérete elérje a GDP 3 százalékát.
  2. A biztosítási terület egészét tekintve a legnagyobb kihívás az, hogy egyszerűbbek és gyorsabbak legyünk. Ez az ágazat évtizedeken és évszázadokon keresztül megbízhatóan, stabilan és jelentős változások nélkül működött, ám a digitális korszak beköszöntével a környezet most gyorsan és drámai módon változik. Ezen kívül túlságosan is bonyolultak vagyunk, a szerződési feltételek túl hosszúak, a termékek pedig összetettek. Az ügyfelek egyfajta „mobiltelefon-szerű élményt” várnak el: olyan megoldást, ami egyszerűen használható, gyors, megbízható, annak ellenére, hogy összetett szoftver és hardver erőforrásokra épül. Igazodnunk kell a kor újfajta kultúrájához. Ami pár éve még bevett gyakorlatnak számított– például, hogy akár hetekig kellett várakozni a kárrendezésre - ma már nem elfogadható: az ügyfelek elvárják, hogy gyorsan reagáljunk, és azonnali visszacsatolásokat adjunk. A piaci szereplők számára a legnagyobb kihívás az, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tudják a modern, digitális világhoz igazítani működésüket.
  3. Ha figyelembe vesszük a teljes gazdasági bővülést, és a biztosítási ágazat piaci részarányát más, érettebb piacokkal hasonlítjuk össze, úgy vélem, Magyarországon az ágazat további jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, mivel még mindig alacsony a penetráció a nyugdíj-, élet- és nem életbiztosítási ágakban. Az Allianz Hungária esetében különösen a magán egészségbiztosítások terén látom a legnagyobb potenciált. Ezt a területet még vonzóbbá kell tennünk az ügyfelek, az egészségügyi szolgáltatók és a biztosítótársaságok számára. 2020-ban a célunk, hogy tovább haladjunk a pozitív fejlődési útvonalon, innovatív technológiák alkalmazásával tovább javítsuk az ügyfélélményt, és tovább egyszerűsítsük az általunk kínált termékeket és szolgáltatásokat.

Erdős Mihály elnök-vezérigazgató, Generali

  1. A hazai biztosítási szektor díjbevételeinek a gyarapodása 2018-ban is meghaladta a GDP növekedését. A növekedés motorja a nem életbiztosítási ágazat volt, illetve jelentősen bővült a nyugdíjcélú konstrukciók aránya. Idén is ezen tendenciák folytatására számítunk. A Generali Biztosító szempontjából a folyamatos, stabil építkezést szeretném kiemelni, ami az idei munkánkat is jellemezte. Tovább bővítettük ügyfélkörünket, és nagy örömünkre szolgál, hogy ügyfeleink egyre nagyobb százalékban több szerződéssel kötődnek hozzánk. Tovább haladtunk ügyfélélményt növelő fejlesztéseinkkel, illetve folyamataink automatizálásával. Nagyon fontosnak tartom, hogy tovább tudtuk növelni értékesítési hálózatunk vonzerejét, és egyre több fiatal tanácsadó köteleződik el a tanácsadói hivatás és a Generali mellett. Azt gondolom, hogy ez kulcsfontosságú a fiatal ügyfelek megszólítása, a fenntartható fejlődés érdekében. Az idei év kiemelt eseménye volt számunka az a nemzetközi cégcsoport szintű megállapodás, melynek értelmében a Generali Magyarországon is átvette az ERGO biztosítók állományát. Ez óriási feladatot rótt ránk, egyrészt a technikai megvalósítás vonatkozásában, másrészt az ügyfélkiszolgálás gördülékenységének fenntartásában. Végül, de nem utolsósorban a Generali idén ünnepelte a magyar piacra történő visszatérésének 30. évfordulóját.
  2. A Generali ambíciója ma nem kevesebb, minthogy élethosszig tartó partnerként állhassunk ügyfeleink mellett, hogy életük és álmaik megóvásával biztonságosabb jövőt építhessenek. A megvalósítás azonban nem könnyű feladat. A biztosítókat általában véve bürokratikus, személytelen intézménynek gondolják. Mi szeretnénk, ha a Generaliról az emberi hang, a személyes élmény jutna az emberek eszébe. Hiszen a biztosítás egy bizalmi viszony, amely alapvetően a személyes kapcsolatokra épül. Még akkor is, ha közben egyre több digitális megoldást kínálunk. Jövőre is folytatjuk a Generali 2021 stratégia céljainak megvalósítását. Ez a folyamatok, rendszerek újragondolását, megújítását, sok-sok tanulást és kreatív alkotómunkát jelent majd. Büszke vagyok arra a kísérletező szemléletre, ami az elmúlt években még inkább jellemző ránk: bele merünk vágni teljesen új megközelítésű projektekbe, programokba – mert az ezekből nyert tapasztalatok hosszú távon építenek minket. Szeretnénk, ha az ügyfelek mindebből még gördülékenyebb, gyorsabb ügyintézést, egyszerűbb kapcsolattartást, érthetőbb nyelvezetet, egy közvetlenebb viszonyt érzékelnének. Egy olyan Generalit, ami még emberközpontúbb, még jobban figyel az igényeikre, aktuális élethelyzetükre. A piac vonatkozásában további bővülést várok, hiszen hazánkban a biztosítási penetráció, EU-s összehasonlításban még mindig alacsonynak mondható, 2018-ban 2,43%-os volt, szemben az EU15 átlagával, de még régiós összehasonlításban is elmaradást tapasztalunk. Tehát még mindig van tere a fejlődésnek, amit mind a kedvező gazdasági folyamatok, mind a lakosság egyre fokozódó pénzügyi tudatossága is támogatnak.
  3. Az üzletágak megoszlásában a nem élet szerződések további bővülésére számítunk, hosszabb távon azonban, a megtakarítási célú életbiztosítások elterjedésével az élet ág erősödését várjuk. A szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások terén is fokozódó érdeklődésre számítunk. Vállalatunk az elmúlt években kiemelt figyelmet szentelt a szolgáltatás és az ellátásszervezés fejlesztésének, így meg tudunk felelni a fokozott elvárásoknak. A digitalizáció, az ügyfélkiszolgálás új útjainak kiépítése minden biztosítónál napirenden vannak. Hiszen azt, hogy mi lehetséges a szolgáltatóiparban, ma nem a biztosítók diktálják, hanem olyan iparágak szereplői, akik ezen az úton már előrébb járnak. Az azonnali információk, a folyamatos elérhetőség és rendelkezésre állás ma már alapelvárások a fogyasztók, főleg a fiatal generáció részéről. Ez párhuzamos feladatokat ró szektorunk szereplőire, hiszen az új ügyfélutak, megoldások mellett a hagyományos csatornákat is fejleszteni kell, a meglévő ügyfelek megtartása, magas szintű kiszolgálása érdekében.

Zatykó Péter elnök-vezérigazgató, Aegon

  1. Ismét sikeres évet zártunk, szinte minden területen növekedni tudtunk. Stabilan tartjuk piacvezető pozíciónkat a lakásbiztosításban, és nagyon jól teljesítettünk élet-és nyugdíjbiztosításban is. Utasbiztosításban pedig a piaci növekedésen túl is tudtunk nőni, évvégére elértük a 2 milliárd forint díjbevételt, ami magasan túlszárnyalta az elképzeléseinket. Károkban sajnos idén sem volt hiány: az időjárásnak köszönhetően megemelkedtek a lakossági kárkifizetéseink, illetve egy milliárdos nagyságrendű vállalati káreseményünk is volt az év utolsó napjaiban. A gépjármű-biztosítások tekintetében több, egy irányba ható okból adódóan emelkedtek a kárköltségek (ilyen pl. az alkatrész árak emelkedése, szakemberhiány, munkabér – így javítási költség – növekedés, árfolyam romlás, stb.). Ezek hatása nyilván lecsapódik a kgfb díjakban is. A szűkülő marginok ellenére a támogatásainkat tovább folytattuk. Az Aegon Irodalmi Díjat jövőre adjuk át a 15. alkalommal.
  2. A biztosítási szektor előtt álló legnagyobb kihívás az IT terület megújítása mellett a szabályozói intézkedéseknek való megfelelés, az alacsony hozamkörnyezet, valamint a pénzügyi edukáció. Ez utóbbi tekintetében előrelépés lehet a jövő márciusi Pénz7 rendezvény, amelyet a teljes szektor támogat, és a rendezvényeken képviselteti magát. Egy olyan világban, ahol az emberek felelőssége eldönteni, mennyit tesznek félre a nyugdíjukra, és miként fektetik be megtakarításaikat, így elengedhetetlen a pénzügyi műveltség javítása, valamint a szükséges pénzügyi alapok átadása már a gyerekkorban. A széles körű pénzügyi műveltség hiánya riasztó. A törvényhozók, az oktatás, a munkáltatók, és a társadalom egyéb intézményeinek kiemelt feladata ennek kezelése. Ezeken túlmenően, mi elsősorban az ügyfélkapcsolatok tekintetében szeretnénk áttörést elérni, az adatelemzés és a legmodernebb technikai eszközök használatának köszönhetően. Idén tovább fejlesztettük az alternatív kárrendezésünket és az online ügyfélszolgálatunkat, amelyek mind az ügyfélélmény növelése irányába hatnak.
  3. A digitalizáció hatására az ügyfélkiszolgálásban egyre inkább előtérbe kerülnek az online csatornák, illetve a chatbot-ügyintézés. Ezek segítik az erőforrásaink optimalizálását: számos adminisztratív folyamatot tudunk automatizálni, a felszabaduló idő pedig az ügyfelekre fordítható. A kiváló ügyfélkiszolgálás a biztosítási piacon továbbra is egyértelmű versenyelőnyt jelent. A termékek tekintetében az adatbányászat segítségével tovább javul a kockázatelbírálásunk és méginkább testreszabott ajánlatot tudunk kínálni ügyfeleinknek. Növekedést – a technológiai fejlesztéseken túl - új veszélynemek biztosításai jelenthetnek, illetve a biztosításon túlmutató szolgáltatások – mint pl. assistance. Örök délibábként ott lebeg a szektor előtt az egészségbiztosítás kérdése, az állami és a magánegészségügy együttműködésének megteremtése és fejlesztése. Az egészségbiztosítási rendszerek szerte a világon évtizedek óta finanszírozási problémákkal küzdenek. A reformokat több tényező teszi sürgetővé: az egyre drágább gyógyító eljárások és gyógyszerek okozta költségrobbanás, a népesség elöregedése, amely csökkenti az egészségügyi hozzájárulást fizetők, illetve növeli a szolgáltatásokat igénybe vevők számát és arányát. Erre a piacra azonban csak akkor érdemes belépni, ha valódi értéket tudunk adni az ügyfeleknek: azaz garantálni tudjuk a megfelelő orvosi ellátást éppen akkor, amikor szükség van rá. A jelenlegi körülmények között meglátásom szerint ezt nem tudjuk maradéktalanul teljesíteni.

Pandurics Anett elnök-vezérigazgató, Posta Biztosító

  1. A biztosítási piac és a Posta Biztosító is egyértelműen előrelépett 2019-ben. A szektor az elmúlt évek szabályozási zuhataga után kicsit megpihenhetett, s bár most is szép számmal akadtak előírások, elvárások, amelyekhez alkalmazkodni kellett, ezek teljesítése nem jelentett akkora extra leterheltséget, mint korábban. A piac így a belső folyamatok egyszerűsítésére, a termékek szükséges korszerűsítésére, az ügyfélbarát megoldások megalkotására tudott koncentrálni. Ez utóbbira kiváló példa A Mabisz online e-kárbejelentő applikációja, amely ma már 240 ezer letöltésnél tart, s már több mint 5000 káresemény rögzítésében és gyors kárrendezésében nyújtott segítséget. Azt gondolom, a megoldással ismét meg tudta mutatni a szakma, hogy képes együtt dolgozni, hiszen a sikerhez az kellett, hogy minden, a kgfb-üzletágban érdekelt biztosító hozzáigazítsa saját rendszerét az alkalmazáshoz. Másrészt az e-kárbejelentővel ismét igazolva látom azt a korábbi véleményemet, hogy a szektor igenis élen jár a digitalizáció lehetőségeinek kiaknázásában. Eredményesség szempontjából ugyanakkor vízválasztó lehet 2019. Az első háromnegyedévi adatok azt mutatják, hogy a piac növekedése lassul: bár az év első kilenc hónapjában a díjbevétel 11 százalékkal bővült, ám ez jórészt a biztosítási adó kgfb-díjba történő beolvadásának hatásának tudható be. Az életágon csak a nyugdíjbiztosítások tudnak húzni, a hagyományos életbiztosítások száma és díjbevétele is folyamatosan csökkenő trendet mutat. A nem életágban is vannak siker sztorik – hosszú évek után az új autók értékesítésének felfutásával pozitív elmozdulás látszik például a casco-piacon és továbbra is növekedést látunk a felelősség-, az utas- és az egészségbiztosítások piacán is. A Posta Biztosító 2019-ben eredményes és sikeres évet zárt. Bízom abban, hogy minden fő termékkategóriában teljesítjük a terveinket, s ennek eredményeképpen magasabb díjbevételre és eredményre számítok. Ez pedig jól mutatja stratégiánk sikerét: az ügyfelek értékelik, hogy ügyfélbarát termékeket, valamint áramvonalas és innovatív ügyfél-kiszolgálási folyamatokat alakítunk ki. Legújabb, 2019-ben bevezetett termékünk, a Posta Családi Balesetbiztosítás sikere is visszatükrözi ezt a filozófiát.
  2. Annak ellenére, hogy a 2019-es év szerencsére nem a hatalmas természeti katasztrófáktól volt hangos, a szektor kárráfordításai alaposan megugrottak, ami egyenes következménye - az alkatrészek, beépített anyagok folyamatosan emelkedő árai mellett – a markánsan jelentkező szakemberhiánynak és a bérek megugrásának. Ez a tendencia bizonyosan tovább fog folytatódni 2020-ban is, s bár mára már a biztosítók lényegében kivétel nélkül előreléptek kárrendezési folyamataik digitalizálásában, a hatékonyság növelésére még vannak lehetőségek. A 2020-ban debütáló Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) mindenképpen komoly kihívást jelentenek a következő évben a szektor számára: üzletpolitikai, termékfejlesztési és folyamatfejlesztési kérdések és kihívások egyaránt felmerülnek.
  3. A felmérésekben rendre visszaköszön, hogy az emberek egyre tudatosabban gondolkodnak a hosszú távú jövőjükről, ráadásul a bérdinamika is fennmarad, így a nyugdíjbiztosítások terén további előrelépést várunk. E területen komoly kérdés lehet, hogy valóban debütál-e s ha igen, milyen kondíciókkal az állami nyugdíjkötvény. Önmagában előnyt lehet kovácsolni abból, hogy immár az állam is ráirányítja majd a figyelmet az öngondoskodásra. A Posta Biztosítónál 2020-ban is több újdonsággal készülünk, ezek előkésztése már zajlik, ugyanakkor még korai lenne fellebbenteni a fátylat.

Sztanó Imre elnök-vezérigazgató, NN

  1. Több szempontból is nagyon sikeres évet futottunk. Az értékesítés terén az első három negyedévben 20 százalék körüli növekedést értünk el a rendszeres díjas termékeinknél, illetve közel 40 százalékra tudtuk emelni a kockázati életbiztosítások arányát. Ebben nagy szerepet játszott a kedvező piaci környezet, valamint az elmúlt években véghez vitt digitális fejlesztéseink is, mint például az elektronikus aláírás, a CRM és az automatikus kockázatelbírálás bevezetése. Az említett digitalizációs törekvéseink kapcsán szintén fontos mérföldkő, hogy ügyfeleinknek már közel fele az NN Direkt online felületünkön keresztül intézi folyó ügyeit. Ezen túlmenően idén óriási mérföldkőhöz érkeztünk: a napokban jelentettük be, hogy elindítjuk az NN Biztosító nem-életági termékcsaládját. A célunk, hogy a kibővített termékpalettával még több családot támogassunk pénzügyi biztonsága megteremtésében.
  2. A teljes szektornak, így nekünk is változatlanul az a legfőbb kihívás, hogy hogyan tudjuk minél több ügyfélhez eljuttatni a biztosítási védelmet. Ezért is fontos lépés az NN Biztosító részéről a nem-életági tevékenységünk, azon belül is a hitelfedezeti és jövedelempótló, a lakás- és az utasbiztosításaink elindítása, hiszen egy markánsan új értékajánlattal jóval több ügyfelet szólíthatunk meg a jövőben. Számunkra tehát ennek a három új termékcsoportunknak a sikeres bevezetése lesz 2020 nagy kihívása. Ebben segítségünkre lesz, hogy az NN-nél az elmúlt években is bizonyítottuk, képesek vagyunk az ügyfélélményt erősítő, hazai vagy akár nemzetközi téren is ritkaság számba menő újításokat sikerrel bevezetni. Az értékesítési folyamat digitalizációja mellett jó példa erre a protect.me, telefonon ki-be kapcsolható, óraalapú biztosításunk. Ezekre a tapasztalatainkra és az ügyfelek kezdettől való bevonására építünk az előttünk álló kihívások teljesítésében.
  3. Mind a hitelfedezeti, mind a lakás-, mind pedig az utasbiztosítási termékcsaládunknál markánsan új értékajánlattal tervezünk előrukkolni, amiben meghatározó szerepet szánunk a digitalis megoldásoknak. Ebben számíthatunk az NN Csoport támogatására és gyakorlatainak megosztására, ezzel nemzetközi téren is bizonyított újításokat kínálhatunk leendő ügyfeleinknek. Illetve nagy előny az is, hogy már a kezdetektől az új ügyféligényeknek megfelelően tudjuk kiépíteni a rendszereinket ahelyett, hogy egy korábbi infrastruktúrát kellene átalakítanunk. Illetve erős pozitív hatást várunk a Magyar Nemzeti Bank új kezdeményezésétől, a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítástól (MFO) is. Az új üzletág kiépítése mellett pedig tovább haladunk a társaság digitalis átállásában. Ennek keretében több fontos újítást tervezünk az életági termékeinknél, valamint a teljes működésünk továbbfejlesztésénél is.

Lehel Gábor vezérigazgató (2019. december 31-ig) és Almássy Gabriella igazgatóság tag (vezérigazgató 2020. január 1-től), Union

  1. Lehel Gábor: Összességében elmondható, hogy mind az UNION mind a biztosítási szektor pozitív évet zár 2019-ben. A szektor növekedése magyarázható az általánosan kedvező makrogazdasági környezettel, érezhető javulás a tudatosság tekintetében, ill. a kgfb esetében a piac növekedését statisztikailag tovább növelte a baleseti adó helyett bevezetett biztosítási adó. Ugyanakkor a biztosítótársaságoknak kihívásokkal is meg kellett birkózniuk. Gondolok itt a szabályzói, piaci változásokra, az alacsony kamatkörnyezetre és a megtakarítási piacon újonnan megjelent attraktív befektetési formákra, melyek jelentős konkurenciát jelentenek az életbiztosítások terén. A sikerért tehát az idei évben is tenni kellett. Az UNION tekintetében kiemelném, hogy a hármas fúziót követő első teljes üzleti év zárul 2019-ben. Jelentős fegyvertény, hogy az egészségbiztosítás terén piacvezető az UNION, 2019-ben, a további növekedés érdekében, saját ellátásszervező vállalatot (UNION Érted Kft.) hoztunk létre. Ezen túlmenően további lépéseket tettünk, hogy a vállalat még élhetőbb, még szerethetőbb, még vonzóbb munkahellyé váljon. Változást jelent az UNION jövője szempontjából a 2020. január 1-ei - már 2019. szeptember elején bejelentett - vezető váltás a vállalat élén, de stratégiai változásokról nincs szó. Az UNION jó pályán halad, a saját és a tulajdonosi elvárásoknak is megfelelően. Almássy Gabriella személyében biztos kezekbe kerül a „kormánykerék”.
  2. Almássy Gabriella: 2020-ban a biztosítási szektorban és az Union-ban is a munkaerő piaci helyzet kezelése lesz a legnagyobb kihívás. Az UNION-ban ezért még nagyobb hangsúlyt kap a folyamatok optimalizálása, automatizálása, az online megoldások továbbgondolása, az egyszerűsítés. De természetesen sok más ötlettel, megoldással is készülünk 2020-ra, azon dolgozunk kollégáimmal, hogy továbbra is profitábilis növekedés mentén erősítsük az UNION piaci pozícióját, ügyfeleink megelégedésére.
  3. Almássy Gabriella: 2020-ban, a biztosítási szektor tekintetében továbbra is a nem-életbiztosítások erősödésére számítok. A lakásbiztosítási piacon a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások hozhatnak változást. Az Union-ban stratégiai szempontból továbbra is kiemelt hangsúlyt fektetünk az egészségbiztosításra. Piacvezetőként a szegmensben természetesen nem maradunk adósok a további innovációkkal sem, különösen ellátás szervezési és ügyfélélmény oldalon.

Kurtisz Krisztián vezérigazgató, Uniqa Biztosító

  1. Rendkívül sikeres év az UNIQA Biztosító Zrt. számára a 2019-es. A Biztosító minden fontos mutatója folyamatosan javult az elmúlt négy évben. Várhatóan nem csak az elmúlt időszak egyik legsikeresebb pénzügyi éve lesz a 2019-es, de a legfontosabb mutatónk, az ügyfélelégedettség közel százezer ügyfél egyedi visszajelzése alapján idén is tovább javult. A szektor biztosítási díjbevétel dinamikája rendszerint megegyezik a gazdaság dinamikájával, ennek lehettünk tanúi az elmúlt időszakban is. Ahogy növekedtek a beruházások, az új autóértékesítés és bővült a hitelezés, ezzel együtt bővült a biztosítási szektor is.
  2. Az egyik legnagyobb kihívást a 2020-as évben továbbra is a munkaerőpiac tendenciái jelenthetik. A magas foglalkoztatottságnak köszönhetően egyre nehezebb feladat az új munkaerő felvétele. Az UNIQA Biztosító Zrt. szerencsésnek mondhatja magát, mert trendsetter stratégiánkkal azt tapasztaltuk, hogy vonzók lettünk a szektoron kívülről érkező tehetségek számára is. Mindezektől függetlenül azonban mi is nagy kihívásként éljük meg a munkaerőhiányt, kiváltképp az IT területen.
  3. Az online megoldások előtérbe kerülésével a biztosítási vásárlók tudatossága is növekszik. Ezt a tendenciát nagyon jónak ítéljük meg, amit igyekszünk minden eszközzel támogatni. Ezért is törekszünk arra, hogy minél egyszerűbb és jól érthető termékkínálattal és szolgáltatásstruktúrával legyünk jelen a piacon. A 2020-as év egy új stratégiai időszak kezdete az UNIQA Group és Társaságunk számára is. Ebben az időszakban az elmúlt évek eredményeinek köszönhetően az UNIQA Biztosító Zrt. munkatársai komoly szerepet játszhatnak az UNIQA Group átalakulásában. Reményeink szerint olyan innovációs kompetenciák kerülhetnek Társaságunkhoz, melyek nem csak Magyarországon, hanem más országokban is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a biztosítási szektor megújuljon és vonzó legyen a fiatalabb generációk számára is.

A nyolc legnagyobb biztosítót 2018-as díjbevételük alapján állítottuk sorrendbe. Bertrand Woirhaye, a díjbevétele alapján 4. helyen álló Groupama vezérigazgatója ezúttal sajnos nem tudott rendelkezésünkre állni.

forrás: porfolio.hu

CLB TIPP: 2020-ban is kössön biztosítást okosan!

Biztosítás fajta: 

  • Általános
Gyökeres változtatás a magyar biztosítóknál
2016 március 01.
Kategória:
Általános

A kockázatokhoz mérten elegendő-e a tőke és üzletileg megbízhatóan működik-e a biztosító? Ezekre az alapvető kérdésekre ad megnyugtató válaszokat az uniós Szolvencia II (SII) irányelv, amelynek elfogadása mérföldkő a biztosítási szakma történetében. Az új rendszer - amelyet idén januártól a magyarországi piaci szereplőknek is alkalmazniuk kell - gyökeresen megváltoztatja a biztosítási szektor működését.

Az Európai Unióban (EU) a biztosítók tevékenységéhez szükséges szavatoló tőkekövetelményre vonatkozó szabályokat még az 1970-es években alakították ki két uniós irányelvben. A mostanáig alkalmazott tőkekövetelmény-szabályok tehát meglehetősen régiek voltak. Már egy 1997-ben publikált nemzetközi jelentés változtatásokat javasolt, noha e dokumentum akkor még az úgynevezett Szolvencia I. szerinti szavatoló tőkekövetelmény megbízhatóságát bizonyította.

Az akkoriban történt módosítások lényegében csak finomítások és szigorítások voltak: megemelték a szavatoló tőkekövetelmény szintjét a biztosítók fizetőképességének erősítése céljából, de nem változtatták meg annak számítási módszertanát (vagyis a szolvencia rendszer lényegét). Az Európai Bizottság - a tagállamokkal együttműködve - végül 2001-ben indította el a Szolvencia II. (SII) projektet. Ennek célja az volt, hogy a prudenciális (üzleti megbízhatóságra vonatkozó) szabályozást áttekintve kockázatérzékeny szavatoló tőkekövetelményt állapítsanak meg. Rá egy évre azonban egy újabb jelentés kimutatta: a szavatoló tőke szintjének jogszabályszerű mértéke önmagában már nem elegendő garancia a biztosítók stabil működéséhez.

A banki tőkeszabályozásban forradalmi változásokat hozó Lámfalussy-rendszer kiterjesztése a biztosítási szabályalkotásra ezzel párhuzamosan aztán alapvető változást hozott az SII kialakítási szempontjait illetően is. Utóbbi tehát szándékát, tartalmát érintően párhuzamba állítható, a szükséges mértékben összehangolható a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tőkemegfelelési követelményeit meghatározó bázeli és EU-folyamatokkal. Nem mellékesen tehát fontos cél lett a prudenciális felügyeleti rendszer szektorok közötti harmonizációja, illetve a biztosítói csoportok és pénzügyi konglomerátumok felügyeletének hatékonyabbá tétele is.

Az uniós jogalkotás mindezek nyomán 2009 novemberében fogadta el a biztosítók, viszontbiztosítók prudenciális és tőkekövetelményeket tartalmazó (2009/138/EU számú) SII. irányelvet. E szerint 2016-tól komplex, elvi megközelítésű, kockázatalapú tőkekövetelmény és prudenciális szabályrendszer lép életbe. Három pillére: a tőkekövetelményre és annak számítására vonatkozó mennyiségi, a vállalatirányításra és felügyeleti eljárásokra vonatkozó minőségi követelmények, harmadikként pedig az információnyújtásra és közzétételre vonatkozó előírások.

E folyamat keretében az EU kialakította az európai szintű kockázatalapú felügyelési szabályrendszert is (ami egyúttal szintén erősítette a csoportszemléletet). 2011-ben ugyanis létrejöttek a banki, biztosítási, tőkepiaci Európai Felügyeleti Hatóságok (így a biztosítási piac felügyelésére az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság /EIOPA/); és a szintén létrejött európai rendszerkockázati testület, amelynek feladata a pénzügyi rendszer egészének nyomon követése és a kockázatok elemzése. Az európai uniós pénzügyi szektor felügyeleti rendszer célja a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, a pénzügyi piac és a termékek átláthatósága, az ügyfelek érdekeinek védelme.

Az SII-t 2016. január 1-jétől kell alkalmazni valamennyi tagállamban, s ezek nemzeti jogrendszereiben legkésőbb március 31.-ig kell átültetni az uniós előírásokat. De voltaképp milyen alapelvekről is van szó?

Az új rezsim egyrészt a kockázatok lefedő, egységes elvek szerint megképzendő szavatoló tőkeszükségletet ír elő. Ennek, illetve a minimális tőkeszükségletnek a számítása - hasonlóképp a bankok bázeli rendszeréhez - történhet standard formulával, illetve teljes vagy részleges belső modellel. A szavatoló tőkével fedezendő tőkeszükséglet mérlegen kívüli elem is lehet. A szavatoló tőkeelemeket minőségi kritériumok alapján három szintre kell besorolni (a figyelembe vehetőségük ettől függ). A befektetésekre azonban nincs eszköz és limitkorlátozás, de a kockázatkoncentráció elkerülése kiemelt szempont. További követelmény a megfelelő biztosítástechnikai tartalékok képzése (a számítások alátámasztásául szolgáló elvek, biztosításmatematikai és statisztikai módszerek harmonizálása), ami a legjobb becslés és kockázati ráhagyás összege.

Fontos az arányosság elve, amely kiterjed a teljes szabályozási keretrendszerre, tehát a felügyelt intézmények és a felügyeleti gyakorlatra is. A cél az, hogy az SII ne rójon túlzott terheket a kis- és közepes nagyságú biztosítókra. A követelményeket a tevékenységük, kockázataik jellege, nagyságrendje, összetettsége figyelembevételével kell teljesíteni. Ez azonban természetesen nem mentesít a jogszabályi kötelmek betartása alól.

Jóllehet a felügyelés alapvető célja az egyedi biztosítók felügyelete, az SII meghatározza a csoportszintű felügyelet hatálya alá tartozó biztosítók, vállalkozások körét is. A csoportszemlélet megköveteli, hogy a belső uniós piac hatékony működésének érdekében összehangolt szabályok legyenek a biztosítói csoportok felügyeletére is. Míg korábban ezek csak kiegészítő szabályozási felügyelési elemek voltak, a SII külön csoportszintű mennyiségi követelményeket és kockázatkezelési szabályokat ír elő.

Mint említettük, az SII a tőkemegfelelés számításához a standard formula mellett bevezeti a - részleges, vagy teljes - belső modell alkalmazásának lehetőségét. Alkalmazásuk felügyeleti engedélyhez kötött.

A hazai biztosítóknak (is) az SII rendszer bevezetésének megkönnyítését, az arra való felkészülést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által biztosított úgynevezett preapplikációs (előzetes alkalmazási) folyamat segítette. Ennek révén megállapítható, hogy az adott biztosító - még a belső modell alkalmazására vonatkozó kérelme beadása előtt - mennyire készült fel e modell alkalmazására. A preapplikációs támogatást a jegybank az SII rendszer hatályba lépését követően is biztosítani kívánja.

A biztosítók, de a felügyeleti hatóságok működésének is jelentősen meg kell változnia ahhoz, hogy megfeleljenek az SII minőségi és mennyiségi követelményeinek.

A vállalatirányítási követelmények szerint biztosítani kell, hogy a biztosítók hatékony, az üzleti tevékenységének megfelelő, óvatos és megbízható irányítási rendszert működtessenek. Ez kiterjed a kockázatkezelési, aktuáriusi, saját kockázat- és szolvenciaértékelési, belső ellenőrzési rendszer, belső audit, megfelelőségi (compliance), illetve az ügymenet kiszervezési funkciókra, illetve az ezekhez kapcsolódó jó üzleti hírnévre és szakmai alkalmasság elvárásokra is.

Magyarország az új vállalatirányítási követelmények többségének már 2015. áprilistól megfelelt (még a régi biztosítási törvény /Bit./ módosítása alapján). Az idén januártól életbe lépett új Bit. pedig a további előírásokat is életbe léptette. Az aktuáriusra, belső ellenőrzési feladatkör és belső kontrollrendszerre, illetve az ügymenet kiszervezésére vonatkozó szabályok szintén már 2016-ot megelőzően összhangban voltak az SII szabályaival. Jellemzően ugyanez a helyzet a biztosítók különböző irányító testületeire és azok tagjaira vonatkozóan. Magyarországon ráadásul létezik olyan, számviteli rendért felelős vezetőre vonatkozó szabályozás, amit az SII nem kezel (a hazai rendszer tehát szigorúbb!).

Ami a kockázatkezelést illeti, a kockázat alapú szemléletnek be kell épülnie már az üzleti tervezésbe, és ez a mennyiségiek mellett megjelenik a minőségi követelményeknél is. Utóbbiak teljesen új szemléletet jelentenek a biztosítók irányításában, ami kihívás a biztosító vezető testületeinek, nagyobb fegyelmet követelve a belső kommunikációban.

A kockázatkezelés új, szerves része a biztosító saját kockázat- és szolvenciaértékelés (ORSA). Ez azt jelenti, hogy a biztosítónak magának is rendszeresen értékelnie kell, hogy a kötelezettségek hosszú távú teljesítéséhez elegendő-e a szavatoló tőkéje. Az eredmény azonban nem ad alapot a szavatoló tőkeszükséglettől eltérő tőkekövetelmény megállapítására, vagy a tőkemegfelelés számonkérésére, továbbá kiegészítő tőkekövetelmény előírására sem.

A saját kockázat- és szolvenciaértékelés során a biztosítónak le kell írnia az egyedi kockázati profilját, értékelnie kell a tőkehelyzetet, számba kell vennie a kötelezettségeket, azok kockázatait, a kockázatvállalási határokat, s az üzleti stratégiát. Ez alapján meg kell határoznia a szavatoló és a minimális tőkeszükségletet, a biztosítástechnikai tartalékok követelményeit, s természetesen gondoskodnia kell az azoknak való folyamatos megfelelésről. Meg kell határoznia a standard formulával, vagy belső modellel számított szavatoló tőkeszükséglet számításához használt feltevések és a kockázati profil közötti eltérés mértékét (főképp akkor, ha az eltérés jelentős). Ha a biztosító úgynevezett illeszkedési kiigazítást, volatilitási kiigazítást alkalmaz, értékelni kell a szavatolótőke-szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel kapcsolatos követelményeknek való megfelelést is.

Alapvető változás, hogy az SII rendszer - a jelenleg alkalmazottól eltérő - gazdasági értékelést vezet be. Ez azt jelenti, hogy a különböző eszközöket azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során értékesíteni lehetne. A források vagy kötelezettségek pedig úgy értékelendők, ahogy az ugyanilyen felek és piaci feltételek közt megvalósult ügylet során át lehetne ruházni, vagy ki lehetne egyenlíteni.

Az SII ugyanakkor lehetővé teszi a gazdaságitól eltérő alternatív értékelési elv használatát is. Ennek azonban összeegyeztethetőnek kell lennie az - egyik uniós rendeletben előírt - nemzetközi számviteli standardokban előírt értékelési módszerekkel (kivéve, ha a biztosítónak engedélye van egyedi értékelési módszer használatára).

Az SII egyfajta referenciaként kezeli az IFRS (azaz a nemzetközi számviteli szabvány szerinti) előírásokat - figyelembe véve az IFRS9 (pénzügyi eszközök értékelési követelményei) és az IFRS4 (biztosítási szerződések) kölcsönhatásait is. Ez nem jelenti azt, hogy az alternatív értékelési elvnek IFRS alapúnak kell lennie, az bármely nemzeti számviteli szabály lehet, ami az éves beszámoló megalapozását célozza. A biztosítók egyébként először a 2017-től induló üzleti évről készíthetnek IFRS alapú éves beszámolót.

Talán meglepő, de az SII irányelv nem rendelkezik a könyvvizsgálati követelményekről. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi régi és az azt megtartó új Bit. előírásai - amelyek szerint az éves beszámolót auditálni kell - szigorúbbak, mint az SII irányelv.

Mint említettük, az SII rendszer bevezetése alapvetően új követelményeket jelent az információ nyújtását, a felügyeleti jelentés tartalmát illetően is. Az eddig hatályos adatszolgáltatáshoz képest mélyebb-szélesebb részletekbe menő, egységes európai táblarendszert vezettek be, amely a piaci értékelési elvek alkalmazásához kapcsolódóan különösen a befektetésekről és a tartalékokról ad a jelenleginél sokkal bővebb információt. Ez egyúttal teljesen új technikai háttér megteremtését teszi szükségessé mind európai, mind nemzeti szinten.

A 2015. évi felkészülési szakaszban az SII szerinti éves adatszolgáltatást a kontinens biztosítóinak 80 százaléka teljesítette az illetékes európai felügyeletek részére. Magyarországon az arány 100 százalékos volt, míg a szintén előírt negyedéves adatszolgáltatásnál - az Európa-szerte elvárttal azonos - 50 százalékos. Az új rendszerre vonatkozó szabályok közvetlenül hatályosuló uniós végrehajtási rendeletben, technikai sztenderdekben és EIOPA-iránymutatásban, továbbá nemzeti diszkréciók (ma hatályos elvárásokból továbbra is megmaradó követelmények) szerint alkalmazandók.

A "végső roham", azaz a technikai felkészülés a 2015. évi tesztelésre már 2014 decemberétől megindult. Az MNB tájékoztatót tartott a felkészülési időszakot érintő (teszt)adatszolgáltatásról, és képzést nyújtott mind a 29 érintett hazai biztosítónak az ehhez szükséges szoftver használatához. Az adatállomány nagyságát érzékeltetendő mindössze egyetlen információ: a különböző SII felügyeleti jelentésekhez az EU- előírások szerint összességében 130 különböző - egyenként akár 50 excel munkalapot tartalmazó - uniós táblázatot kell kitölteniük a piaci szereplőknek évente. A tárgyidőszakokat követő adatszolgáltatások időtartalma 2020-ig fokozatosan egyre rövidül (tehát gyorsul a ritmus).

Az uniós jelentést egy MNB-rendelettel szabályozott nemzeti felügyeleti adatszolgáltatás egészíti ki. A biztosítóknak ráadásul a 2016. január 1-i indulásra, az úgynevezett "Day one"-ra vonatkozóan külön jelentést kell teljesíteniük néhány kiemelt témakörre vonatkozóan (így szavatoló tőke, szavatoló és minimális tőke-szükséglet, nyitó mérleg és a 2015. december 31-i zárástól való eltérések szöveges magyarázata) 2016. május 20-ig az MNB-nek. A felügyeleti információnyújtása mellett hangsúlyos a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló, a pénzügyi stabilitási jelentés céljára nyújtott információk köre is. Ez a nemzetközi kötelezettségek teljesítését, rendszerszintű kockázatok felmérését is szolgálja.

Az SII a biztosítók mellett a felügyeleti hatóságoknak is új elvárásokat fogalmaz meg. Mivel a piaci szereplőknél a közzétételi követelmények kapcsán előtérbe kerülnek az átlátható, számon kérhető működési elvek, a felügyelés eszközrendszere is ehhez igazodik, s megfelelő szabályok megteremtésével változik. A felügyeleteknél - ha lehet - még hangsúlyossá vált a kockázatok korai felismerése, a megelőzés, az időben való beavatkozás, a párbeszéd, végső esetben a piacról való kivezetés (felszámolás). Új, eddig nem létező eszköz a tőkekövetelményeknek való meg nem felelés rendbetételére meghosszabbított határidő bevezetése, valamint a kockázatoknak nem megfelelő szint esetén többlettőke követelmény előírás kezdeményezése.

Az SII irányelv átültetése Magyarországon új törvény megalkotását, teljes újrakodifikálást tett szükségessé. A modern magyar biztosításszabályozás történetének harmadik biztosítási törvénye alapjaiban változtatta meg a biztosítási szakma és a felügyelés szemléletét. Mindezek nyomán, a lépcsőzetes hatályba léptetést követően a biztosítási szektorban 2016. január 1-től teljes körűen hatályba és alkalmazandóvá vált az SII rendszer, amely kockázatalapú tőkekövetelményével, elvi megközelítéseivel gyökeresen eltér a 2015. december 31-ig hatályban lévő előírásoktól.

Forrás: Portfolio

Valami megmozdult a magyar biztosítási piacon
2016 február 29.
Kategória:
Általános

2015 meghozta az igazi fordulatot a gépjármű-felelősségbiztosítások területén, az életbiztosításokba pedig már három éve több pénz áramlik, mint amennyit kivesznek belőlük. Kuruc Péter, a K&H Biztosító divízióvezetője értékeli alábbi interjúnkban a biztosítási piac helyzetét. A szakértő moderátorként működik közre holnapi Biztosítás 2016 konferenciánkon, amelyre még nem késő regisztrálni.

Szeptember végi állapotot mutatnak legutóbbi statisztikáink a magyar biztosítási piacról. Hogy értékelik a K&H-nál a 2015-ös évet? Melyek voltak a piac húzótermékei az elmúlt időszakban?

2015 meghozta a fordulatot a gépjármű-felelősségbiztosítások területén. A bővülés kétszámjegyű, aminek technikai okai vannak: a háztartások javuló jövedelmi helyzete, a csökkenő ár miatt is növekedő üzemanyag-felhasználás együttes hatása megjelent a károk oldalán, azonban a jelenlegi díjszint még mindig nagyságrendileg elmarad az 5 évvel ezelőtti hazai, illetve a környező országok jelenlegi díjszintjétől. Élénkül a casco piac is: itt 5% körüli a bővülés, itt az igazi lendületet majd az fogja jelenteni, ha az új autóértékesítés a lakossági ügyfelek körében is fellendül, ez akár már 2016-ban is bekövetkezhet. A vagyonbiztosítási szegmensben egyelőre nincs előrelépés: az inflációhoz kapcsolódó indexálás hatása elhanyagolható, a minimális darabszámbeli bővülést pedig ellensúlyozza a piacon tapasztalható árverseny. Az árverseny kedvező az ügyfelek számára, de csak abban az esetben, ha az egyes vagyontárgyak megfelelő szinten kerülnek biztosításra.

Az életbiztosítási piac utolsó meghatározó élménye a nyugdíjbiztosítások 2014. januári megjelenése volt. 2014-ben ez 20%-os növekedést hozott a rendszeres díjas új szerzések területén az ezt megelőző évhez képes. Ezt a volument sikerült stabilizálni a piacnak 2015-ben, ami egy szolid növekedést biztosít a rendszeres díjas életbiztosítások díjbevételében. A nyugdíjbiztosítások várhatóan kedvező megmaradási rátája egy stabil növekedési pályára állíthatja a rendszeres díjas életbiztosítási szegmenst, de ennek igazi, mérhető hatására még pár évet várni kell. Az egyszeri díjas szegmensben a díjbevétel csökkenése néhány piaci szereplőhöz köthető. Ami örvendetes, hogy az év során a szektor által kezelt vagyon 2,6%-kal gyarapodott. A szektorba érkezett díjak 36,79 milliárddal haladták meg a kifizetéseket. Ez az érték épp félúton van az elmúlt 2 év között adatához képest, és immáron 3 éve pozitív.

Valami megmozdult a magyar biztosítási piacon

A 2015-ös kfgb-kampány egyik nyertese ismét a K&H lett. A banki ügyfélszám esetleges növekedése segíti a kgfb-értékesítést, vagy inkább a kgfb mint kopogtatótermék segít az egyéb keresztértékesítési lehetőségek kiaknázásában?

A kgfb a biztosítási piac speciális terméke. Az autósok szemében ez a termék továbbra is egy szükséges rossz, így a választásban továbbra is meghatározó szerepe van a díjnak, a termékben a verseny lehetősége minimális. Örvendetes, hogy az ügyfelek választásában - a mi tapasztalataink alapján - egyre fontosabb szerep jut a díj mellett a brandnek, az ügyfelek biztosak akarnak lenni abban, hogy ha kárt okoznak másnak, akkor helyettük a biztosítójuk helyt fog állni. Szerintem alapvetően hibás stratégia a kgfb-t tartósan alacsony díjon értékesíteni, bízva abban, hogy majd a keresztértékesítés pozitívba fordítja a helyzetet. A díjat úgy kell meghatározni, hogy a kgfb-állomány önmagában profitábilis legyen. Keresztértékesítésre van lehetőség, de ez nem jellemzi a kgfb-piac minden szegmensét. A keresztértékesítési potenciállal rendelkező szegmensekben pedig a díjverseny még élesebb lehet. Az értékesítés fő terepe egyértelműen az internet, mi azt tapasztaljuk, hogy az online alkuszok mellett a saját honlapunkon keresztüli értékesítés is fejlődik. Ami pedig a banki fiókhálózatot illeti: 2015-ben minden K&H bankfiók átlagosan minden nap 1 kötelező biztosítást értékesített, ezáltal jelenleg a kötelező állományunk 10%-át képezi a banki értékesítés.

Bankbiztosítóként a K&H-nál is nagy a szerepe az életbiztosítások értékesítésének. Figyelembe véve, hogy elsősorban megtakarítási jellege miatt kötnek életbiztosítást az emberek, mi alapján dönti el a bank, hogy bankbetétet, befektetési alapot vagy egyszeri díjas életbiztosítást ajánl ügyfelének?

A K&H-nál a kulcsszó a diverzifikáció, vagyis a portfolióépítés. Mint az összes többi bankban értékesített megtakarítási terméket így az egyszeri díjas megtakarítási biztosításainkat is a MIFID elvárásaihoz igazodva értékesítjük, és a több lábon állást javasoljuk ügyfeleink számára. A több lábon állás egyik dimenziója (pl. a különböző kockázati szintek és futamidők kombinálása mellett) a különböző megtakarítási formák: betét, értékpapírszámla, TBSZ, NYESZ, életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás mind - mind különböző előnyöket kínál, érdemes variálni őket. A diverzifikációhoz természetesen megfelelő mértékű megtakarítással kell rendelkezni. A teljeskörű diverzifikációra elsősorban a prémium ügyfélszegmensben van lehetőség, és a megtakarítási biztosítások döntő többsége itt is kerül értékesítésre. A K&H ügyfelei biztosításokban a hosszabb távú megtakarításaikat tartják, ezt támasztja alá az a tény, hogy a biztosítási díjtartalékunk 60%-a legalább 6 éves futamidejű tőkevédett eszközalapokban van jelenleg.

Alacsony hozamkörnyezet a kötvény- és pénzpiacokon, nagy volatilitás a részvényeknél - röviden ez jellemezte az elmúlt heteket (is). Kritikusnak tűnik ez a kombináció az életbiztosítások (várható) pénzáramlása szempontjából - biztosítóként hogyan reagálnak erre?

A jelenlegi környezetben különösen nagy nyomás alatt vannak a tőkevédett szerkezetek: egyre nehezebb egyensúlyt találni a futamidő, a vonzó befektetési ajánlat és a méltányos vagyonkezelési díj között, ráadásul a futamidő hosszabbítását a hozamgörbe jelenleg messze nem jutalmazza olyan mértékben, mint pár évvel ezelőtt. A jelenlegi helyzet merőben új a megtakarítási piac minden szereplője számára, és sajnos a mindenre választ adó, egy és önmagában üdvözítő befektetési megoldás nincs meg, és tartok tőle ilyen csodafegyver nincs is. Visszatérnék a K&H kulcsszavára: a portfolióépítés jelentheti a választ. Érdemes nem egy, hanem több beszállási pontot választani, hiszen ezzel porlasztható a kockázat, ehhez a stratégiához pedig a rendszeres díjas unit-linked biztosítás a megfelelő eszközt jelenti, porlasszunk minél jobban: válasszunk havi díjfizetést.

Szépen nő a lakosság megtakarítási állománya, az életbiztosítások aránya azonban jellemzően csökkent az elmúlt években. Mivel magyarázza a lemaradást, és ön szerint mi hozhat ebben fordulatot a biztosítási piac számára?

Több mint örvendetes, hogy a lakosság megtakarításainak volumene évről - évre bővül. Jelentős verseny alakult ki az egyes megtakarítási formák között. Véleményem szerint leginkább két tényező határozza meg az egyes befektetési formák növekedési dinamikája közti sorrendet:

  • image, ide sorolom a kondíciókat, az ügyfelek múltbeli tapasztalatait, és az aktuális publicitást, valamint
  • hozzáférhetőség, ennek meghatározó eleme az értékesítési kapacitás

Ebből a szemszögből nézve nem kérdés, hogy az disztribúciós kapacitások csökkentek az életbiztosításoknál, valamint hogy a messze legdinamikusabban fejlődő állampapírokhoz képest például a publicitásunk, a biztosítási szektor reklámköltése mérföldekkel marad le, ráadásul a lakossági állampapírok kamatkondícióival nem könnyű versenyezni. Az elkövetkező évek, évtizedek adnak majd arra választ, hogy hosszútávon a megtakarításokon belül milyen pozíciót fognak a biztosítások betölteni, én hiszem azt, hogy a jelenleginél jelentősebbet.

Valami megmozdult a magyar biztosítási piacon

Sorra lépnek életbe az MNB intézkedései, amelyeket az úgynevezett etikus életbiztosítási koncepció keretében tesz. Az ügyfelek örülhetnek a változásoknak, de mi a helyzet a biztosítókkal? Mi az, ami a legköltségesebb, legtöbb bosszúságot hozó változásnak ígérkezik?

Az image részeként említettem a múltbeli tapasztalatokat és a kondíciókat. Hiszem azt, hogy ebben a szektor jelentőset lépett előre az elmúlt évek során, ide tartozik feltétlenül a TKM (teljes költség mutató) bevezetése, valamint az európai trendekhez igazodó felügyeleti rendelkezések. Hogy ennek mennyire örülnek az ügyfelek? Nem gondolom, hogy erre egyértelmű válasz adható. Feltétlenül örömmel veszik, hogy alacsonyabbak a költségek, és hogy javult a termékek transzparenciája. Abban viszont már egyáltalán nem vagyok biztos, hogy a megnövekedett dokumentáció és aláírások száma a helyes út. Itt meg kell találni a egyensúlyt, hogy az ügyfelek figyelmét a valóban kiemelten fontos tényezőkre hívjuk fel és olyan mélységben, ami számukra még kezelhető.

A biztosítások IT-igénye folyamatosan növekszik. A várható változásokból a szektor számára a legjelentősebb költségteherrel azok az új szabályok fognak járni, amelyek a legtöbb IT fejlesztést igénylik: pl.: ha a változások teljesen új termék bevezetését követelik meg, ha tovább kell fokozni az analitikák részletezettségét.

Forrás: Portfolio

Egykori bankár a legnagyobb magyar életbiztosító élén
2016 február 29.
Kategória:
Általános

Március 1-jén, vagyis holnap Sztanó Imre, az Erste Bank egykori lakossági vezetője veszi át Cornelia Coman helyét az életbiztosítások területén piacvezető NN Biztosító vezérigazgatói székében. Egy mai fővárosi sajtóeseményen adott rövid helyzetértékelést a két vezető.

Cornelia Coman kifejtette: bizakodásra ad okot a magyar biztosítási piacon a GDP növekedése és az alacsony biztosításpiaci penetráció. Az NN-nél úgy látják, az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarítások jól felhasználható pénzügyi termékké való konvertálása (pl. járadékszolgáltatása) kiváló üzleti lehetőség a biztosítók számára, de ez nem egyik napról a másikra zajlik le, ebben egyelőre ők is tervezési szakaszban járnak.

Az NN nagyot erősített értékesítési teljesítményén az elmúlt években Sztanó Imre vezetésével, és az országos (sőt, más NN-piacokra jellemző) átlagnál sokkal jobb ügyfélmegtartási számokat sikerült elérniük. Sztanó Imre elmondása szerint világos tervekkel rendelkezik a biztosító vezetésére, és szavaiból kiderült: nagy hangsúlyt fog helyezni az ügyfelek megtartására és az új ügyfélszerzésre is.

A Portfolio kérdésére Sztanó Imre azt mondta, az MNB és a szakma szorosan együttműködik az etikus életbiztosítási koncepció kialakításában (ez egyébként jelentős mértékben befolyásolhatja a megtakarítási életbiztosítások jövőjét). Olyan megoldásra törekszenek, amely nemcsak az ügyfelek, hanem a biztosítók számára is megfelel, és mivel még nem végleges a szabályozás, a biztosítókra gyakorolt pénzügyi hatásait nehéz felmérni.

Forrás: Portfolio

Nullszaldós a magyar bankszektor, szárnyalnak a biztosítók
2016 február 25.
Kategória:
Általános

A 2014-ben elszenvedett 541 milliárd forintos veszteség után tavaly már csak 3,0 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el a hitelintézetek, vagyis lényegében nullszaldós volt a magyar bankszektor. Az MNB ma közzétett adatai szerint a biztosítási szektor viszont hat éve nem látott, 44,2 milliárd forintos profitot produkált 2015-ben.

Tovább szenvednek a magyar bankok

Két adatot mindenképpen érdemes kiemelni a magyar hitelintézeti szektor 2015-ös eredményéből:

  • hatalmas mértékben, 16%-kal csökkent a hitelintézetek nettó kamatbevétele, ami részben a hitelállomány drasztikus zsugorodásából, részben a kamatmarzs további szűküléséből fakadt,
  • a működési költségek viszont 3%-kal nőttek a hitelintézeteknél.

Mindkét fenti tényező szorosan összefügg a devizahiteles elszámolással, amely önmagában csaknem évi 100 milliárd forintos (tartós, de fokozatosan csökkenő) adózás előtti profitkiesést okoz becslésünk szerint a bankoknak. Csak részben kompenzálja ezt az idei évtől a bankadó mintegy 70-80 milliárd forintos csökkenése.

Az egyedi nagybankok éves eredményadatai közül egyelőre mindössze kettőt ismerünk: a K&H 38,1 milliárd, az UniCredit pedig 38,7 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el 2015-ben IFRS szerint.

Nullszaldós a magyar bankszektor, szárnyalnak a biztosítók

Az MNB gyorselemzése az alábbiakra is felhívja a figyelmet:

  • 2015 év egészében a hitelintézetek bruttó hitelállománya 7,9%-kal csökkent, ezen belül a háztartások hitelei 12,5%-kal csökkentek, mely nagyrészt az elszámolási törvény végrehajtásának következménye. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a negyedik negyedévben a háztartási szektorban 18,4%-ról 17,6%-ra csökkent (ez a teljes hitelintézeti szektor adata, ezért tér el az MNB másik adatától), a nem pénzügyi vállalatok szektorban pedig 13,4%-ról 9,8%-ra mérséklődött.
  • A hitelintézetek tavaly összesen 38,9 milliárd Ft adózás előtti eredményt értek el.
  • A hitelintézetek tőkeellátottsága az előző negyedévhez képest kismértékben romlott: a szektor tőkemegfelelési mutatója a negyedik negyedévben 20,5%-ról 19,7%-ra csökkent.
  • A belföldi irányítású hitelintézetek piaci részaránya 2015. év végén 55,5% volt.
  • A 2015. évi értékvesztés és céltartalék változás nem összehasonlítható a 2014. évi értékkel, mivel az elszámolási törvény miatti elszámolásokra 2014. évben megképzett céltartalékokat a hitelintézetek 2015. évben felhasználták, azaz a céltartalékokat visszaírták, így az értékvesztés és kockázati céltartalék változása pozitív irányú hatást gyakorolt 2015. évben az eredményre (503,8 milliárd forint értékben). Az elszámolások okozta tényleges veszteségek a rendkívüli ráfordítások között jelentek meg, így a rendkívüli eredmény 2015-ben -609,0 milliárd Ft-ot tett ki, szemben az előző évi 12,1 milliárd forinttal.

Szárnyalnak a biztosítók

A bankokkal ellentétben a biztosítók számára eredmény szempontból jól sikerült 2015, hiszen hat éve nem látott, 44,2 milliárd forintos adózás utáni nyereséget értek el. Igaz, ennek biztosítók közötti megoszlását egyelőre nem ismerjük.

Nullszaldós a magyar bankszektor, szárnyalnak a biztosítók

Az MNB gyorselemzése az alábbiakra világít rá a biztosítóknál (a MABISZ részletesebb díjbevétel adatait még nem tették közzé):

  • A biztosítók 2015. évi adózott eredménye 44,2 milliárd Ft, mely több mint 36%-kal meghaladja a 2014. évi értéket.
  • A szektor teljes évi összesített biztosítástechnikai eredménye jelentősen, 89,8%-kal meghaladta az előző évit, ez a 2015. IV. negyedévben elért 9,4 milliárd forint összegű biztosítástechnikai eredménynek köszönhető. Ez az élet ágban döntően a tartalékok felszabadítására, míg a nem élet ágban a megszolgált díjak növekedésére vezethető vissza.
  • A negyedik negyedév végén a biztosító részvénytársaságok és nagyegyesületek szerződésállománya az előző év végihez képest 5,8%-os növekedést mutatott.
  • Szektor szinten továbbra is elmondható, hogy miközben az élet szerződések állománya stagnál, a nem élet szerződéseknél folyamatos növekedés figyelhető meg.
  • A szektor tavalyi teljes díjbevétele 851,4 milliárd Ft volt, mely 2,1%-kal meghaladja az előző évi értéket, az életági díjak 3,2%-os csökkenésének, valamint a nem élet ági díjak 8,5%-os növekedésének hatására.
  • A szektor díjbevétele a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához képest csekély, 0,4%-os növekedést jelez, az élet ági 8%-ot is meghaladó díjbevétel csökkenés és a nem élet ági 12,3%-os mértékű növekedés eredőjeként.
  • A biztosítói szektor tőkefeltöltöttsége a tavalyi év végéhez képest mind az élet mind pedig a nem élet ágban jelentős növekedést mutat, és a prudenciális szempontból elvárt szintet továbbra is jelentősen meghaladja.

 

Forrás: Portfolio

Kgfb: a szökőnap miatt módosul a határidő
2016 február 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

A szokásos március 1-jei határidő helyett már február 29-ig rendeznie kell a díjrészletet annak, akinek év végi évfordulós a biztosítása.

A mai szökőnap a kötelező biztosítás díjfizetési határidejére is hatással van: azoknak az autósoknak, akiknek továbbra is év végi évfordulós a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk, idén a szokásos március 1-jei határidő helyett már február 29-én éjfélig rendezniük kell esedékes díjrészletüket – hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Bár a biztosítók kár esetén már január elsejétől fizetnek, a törvény az ügyfeleknek 60 napos díjfizetési haladékot tesz lehetővé. A határidő négy évből háromszor március elsejére esik, ám szökőévekben előrejön február 29-ére – noha számos piaci szereplő az idei évre is a megszokott március 1-jei dátumot kommunikálja az ügyfeleknek.

Ráadásul az sem mindegy, hogy az utolsó napon, február 29-én milyen módon egyenlítik ki az esedékes díjrészletet – figyelmeztetett Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. Mivel ezen a napon éjfélig az összegnek meg kell jelennie a biztosító számláján, az átutalási megbízást érdemes még délelőtt leadni a banknak.

Ha egy biztosító a határidő lejártáig nem kapja meg az esedékes díjösszeget, a hatályos jogszabály komoly lépésre kötelezi őt: törölnie kell az adott szerződést. A legsúlyosabb következmény ugyanakkor az lehet, ha az ügyfél a fedezetlenség időszakában kárt okoz: ilyenkor neki kell állnia a kártérítést.

Forrás: VG Online

Már az őszi fagykárra is igényelhető támogatott biztosítás
2016 február 23.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Idén a gazdák mellett a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó nagyvállalkozások és az önkormányzatok is igényelhetnek támogatást a mezőgazdasági biztosítás díjához.

Március 15-től ismét pályázhatnak a gazdálkodók a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra. A február elején megjelent felhívás alapján elmondható, hogy a 2012-ben bevezetett Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) második pillére több változást is tartalmaz, de alapjaiban nem módosul tavalyhoz képest – hívta fel a figyelmet közleményében a Groupama Biztosító.

A mezőgazdasági díjak támogatására idén négymilliárd forint áll rendelkezésre. Változást jelent tavalyhoz képest, hogy bővült a díjtámogatásra jogosultak köre: kedvezményezett lehet minden aktív mezőgazdasági termelő (8/2015. FM rendelet szerint), azaz idén támogathatóak lehetnek a nagyvállalkozások és az önkormányzatok is. A támogatási kérelmet idén ismét az Egységes Kérelem (EK) felületén kell benyújtani. A biztosítható kockázatok közé pedig bekerült az őszi-fagy is.

A gazdálkodók három díjtámogatott termék közül választhatnak. A csomagbiztosítás az összes kockázatra (jég, tűz, vihar, őszi, téli és tavaszi fagy, aszály, árvíz, felhőszakadás) és a főbb növényekre (búza, árpa, tritikálé, rozs, kukorica, napraforgó, repce, alma, körte és szőlő) terjed ki. Gyakori növényekre (102 növény – köztük fő növények is), választható kockázatokkal köthető a hagyományos kockázati körből (jég, tűz, vihar, őszi és téli fagy). Itt a termelő saját termőhelyi adottságait, technológiáját figyelembe véve meg tudja választani, mely növények esetében, mely kockázatot tartja biztosításra érdemesnek. Ez a módozat tartalmazza azokat a biztosítási konstrukciókat – növény és kockázat variációk – melyek a rendelet szerint nem biztosíthatóak az előző két módozatban.

Időjárást tekintve a tavalyi mezőgazdasági év a szélsőségek éve volt. 2014 őszétől 2015 nyaráig egymást váltották az átlagosnál csapadékosabb időszakok és a szárazság. A Groupamánál 2015-ben a közel 1900 növénykár bejelentés több, mint 75 százaléka jégverésről szólt, a biztosítóhoz érkezett bejelentések hét százaléka aszálykár volt, emellett a vihar-, fagy-, tűzkár bejelentések voltak gyakoriak.

A Groupama 2015-ben növényállományok jégkára miatt közel 1,8 milliárd forintot fizetett ki a gazdáknak, aszályra és egyéb káreseményekre pedig további 200 millió forintot. A mezőgazdasági vagyonbiztosítások terhére bejelentett káresemények túlnyomó többsége viharkár, a kifizetések meghaladták a 200 millió forintot és további 20 millió forintot fizettünk ki állattartóknak elhullott jószágaik után.

Forrás: Agroinform

Szabadulnál a biztosításodtól? Drágán megfizethetsz érte
2016 február 23.
Kategória:
Életbiztosítás

Ha unit-linked megtakarítást kötünk, az ehhez kapcsolódó visszavásárlási táblázat az első évben a teljes rendszeres befizetésünk elvesztését is jelentheti a szerződés felmondása esetén, hosszabb távon viszont a visszavásárlási százalékok már csak elenyésző költségterhet jelentenek.

A visszavásárlási táblázatok egyrészt a biztosítóknak segítenek abban, hogy a futamidő alatt felmerülő szerződésen elérhető nyereség javarészét a felmondás ellenére is el tudják érni, másrészt pedig az ügyfél megtakarítási fegyelmét erősítik. A visszavásárlási táblázatok jellemzően a termékek kezdeti pénzalapjára vonatkoznak.

A legtöbb unit-linked biztosítás nem enged visszavásárlást, amíg a rendszeres díjakból képezett kezdeti pénzalap befizetésre nem kerül, ez azt jelenti, hogy ha felmondja az ügyfél a szerződést a kezdeti időszakban, a teljes befizetett összeg szerződés szerint a biztosítót illeti. Whole life (teljes életre szóló) biztosítások esetén a visszavásárlási táblázat jellemzően 10-15 évig terheli a kezdeti pénzalapot, határozott tartamú szerződések esetén a futamidő végéig. A kedvezőbb visszavásárlási táblázattal rendelkező megtakarítások jellemzően a futamidő elején már levonják a kezdeti költség javarészét, vagy akár egészét.

Íme néhány népszerűbb biztosítás futamidő alatti visszavásárlási értéke:

Szabadulnál a biztosításodtól? Drágán megfizethetsz érte
 

Az általunk kiválasztott népszerűbb unit-linked típusú megtakarítások közül az Allianz Életprogram jelenti a legrövidebb - hároméves - elköteleződést, a termék a kezdeti 25 százalékos rendszeres díjra terhelt költséget elvonja már az első évben (a biztosítás 15 éves TKM értéke a felsoroltak közül a legkedvezőbb is egyben). A felsoroltak közül a visszavásárlási táblázat alapján felszámolt visszavásárlási költségek a Generali Aranyszárny CLaVis terméknél a legmagasabbak. A termék jelentős eleme a 2-3 éves periódusokban a költségeket részben visszafizető bónuszrendszer is, ezért a megtakarítás e formáját választó ügyfél több szempontból is rosszul jár, ha felmondja a szerződést a visszavásárlási időszak terhelési ideje alatt. Sajátosan működik az NN Galaxis, amelyik a felhalmozási pénzalapra határoz meg visszavásárlási táblázatot, ennek oka, hogy a termék a kezdeti költségeket értékesítési költségként vonja el, ezért nincs kezdeti pénzalap. A példában szereplő összes biztosítás visszavásárlási értéke egyébként 15. évforduló után teljes.

Nem a visszavásárlási táblázat jelenti az összes költséget, amely felmerül a szerződés felmondásakor, több biztosító von el plusz tranzakciós költséget, vétel / eladási árrést, adminisztrációs költséget, vagy akár több havi díjat is a visszavásárlás egyedi költségeként.

Forrás: Portfolio

Mennyibe kerül egy síbaleset? - most megmutatjuk
2016 február 23.
Kategória:
Utasbiztosítás

A külföldre utazók kétharmada (67%) köt általában biztosítást indulás előtt – derült ki a Groupama Biztosító legfrissebb kutatásából. Az elmúlt évekhez képest ez lényeges előrelépést jelent, hiszen az ezredforduló környékén ez az arány még csak 40% körüli volt. A reprezentatív felmérésből az is kiderült, hogy a nők kockázatkerülőbbek, illetve, hogy a biztosításkötés legfőbb motivációja az esetleges orvosi ellátás elérhetővé tétele, amire a Groupama Biztosító adatai szerint a tavalyi síszezonban februárban volt a legnagyobb szükség.

A megfelelő orvosi ellátás a legfőbb motiváció A biztosítók számára továbbra is fontos idény a síszezon, hiszen sokan választanak külföldi úti célt a téli kikapcsolódásra. A Groupama Biztosító megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által elvégzett legfrissebb, reprezentatív felmérés adatai szerint a külföldre utazók 67%-a köt rendszeresen utasbiztosítást, ami javulást mutat a korábbi évekhez képest. A kutatásból az is kiderült, hogy a biztosítás kötésének legfőbb motivációja – a válaszadók 73%-a válaszolta ezt – az esetleg szükségessé váló orvosi ellátás elérése volt.

„Tapasztalataink szerint pár éve még a külföldi utazásra induló embereknek csupán 40%-a kötött utasbiztosítást. Az, hogy az ügyfelek egyre tudatosabbak, örömteli. A biztonságot nem lehet évszakhoz kötni, de érdekes tény, hogy a téli hónapokat vizsgálva az elmúlt, 2014/2015-ös síszezonban a legtöbb kárbejelentés februárban érkezett a biztosítótársasághoz, csak ebben a hónapban 116 káresetet jelentettek be ügyfeleink és ebből 71 esetben sürgősségi orvosi ellátásra volt szükség.

Decemberben és januárban csak harmadennyi ügyfelünk jelentett be kárigényt, de ekkor is a balesetekkel kapcsolatos bejelentések voltak túlsúlyban” – mondta el Karsai Márta, a Groupama Biztosító utasbiztosítási szakértője. A külföldre utazók 18%-a soha nem biztosítja magát a kint tartózkodása idejére. Ha külön vizsgáljuk a téli sportokban legaktívabb 18-29 év közötti korosztályt, akkor még nagyobb ez az arány: a külföldre utazó fiatalok 27%-a nyilatkozott úgy, hogy sosem köt biztosítást. A kutatásból az is kiderült, a minden alkalommal biztosítást kötő utazók körében a nők aránya 16 százalékkal magasabb, mint a férfiaké.

Mennyi az annyi? − Egy síbaleset orvosi ellátása akár több millió forintunkba is kerülhet
A Groupama Biztosító adataiból kiderül, hogy egy ausztriai snowboard baleset Európai Egészségkártyával fedezett kórházi ellátás esetén, utasbiztosítás nélkül az alábbi költségeket tartalmazhatja:

A helikopteres mentés költsége: 1 267 500 Ft
A mentővel történő hazaszállítás költsége 130 680 Ft
A kórházi ellátás költségének (EEK kártya mellett fizetendő) önrésze: 85 000 Ft
Összesen: 1 483 180 Ft

Egy sziklás pályán elszenvedett gerincsérülés pedig az alábbi költségekkel terhelheti az utazókat:

Helikopteres mentés 1 331 400 Ft
A kórházi ellátás költsége, melyet az Európai Egészségkártya nem fedezett: 106 500 Ft
Az ügyfél hazaszállításának költsége 255 379 Ft
Összesen: 1 693 279 Ft

A biztosítótársaság szerint a síbalesetek során a magas kórházi számla mellett a helikopteres mentés teszi súlyossá a számlát. „Mivel a legtöbb ügyfél Európán belül síel, így az ügyfelek általában kiváltják az Európai Egészségkártyát, de minden alkalommal el kell mondani, hogy ez nem helyettesíti az utasbiztosítást, hiszen a legtöbb turistaközpontban magánorvosok és kórházak működnek, ahol nem fogadják el azt, továbbá a hegyi mentés és a szállítás költségeit sem téríti meg, míg egy megfelelő utasbiztosítás esetén a fenti költségek teljes mértékben térítésre kerülhetnek” − hangsúlyozta Karsai Márta, a Groupama Biztosító utasbiztosítási szakértője.

Forrás: ProfitLine

Amerikai orvosi ellátás havi 15 ezerért
2016 február 22.
Kategória:
Életbiztosítás

Szállodai szobára emlékeztető kórterem, napi ötszöri étkezés, amelyet még az orvosok is megirigyelhetnek, kiemelt figyelem, azonnali, akár külföldi ellátás – ezek a kiváltságok itthon is elérhetők az egészségügyi intézményekben. Annak legalábbis, aki meg tudja fizetni a szükséges biztosítást vagy a VIP-szoba árát. Bizonyos szolgáltatásoknak hála még az amerikai daganatkezelésért sem kell fizetni. Utánajártunk, mit és mennyiért kaphatnak meg a magyar betegek.

Gyors és minőségi ellátást kínál a CIG Pannónia életbiztosító, amely garantálja: ügyfelei a legjobb orvosi ellátást kapják, és ha kell, ehhez svájci vagy amerikai kezelést is biztosítanak. Sallai Linda, a cég termék- és üzletfejlesztési igazgatója a Magyar Nemzetnek arról beszélt, 2012 szeptembere óta érhetők el a Best Doctors egészségbiztosítási termékei, amelyek lényege, hogy nemzetközi orvoshálózattal működnek együtt. Így a betegek számára a világ 53 ezer vezető – a szakma által legjobbnak ítélt – specialistája válik elérhetővé. – A világszínvonalúnak tartott orvosi szaktudást és kórházi ellátást így a magyar ügyfelek is igénybe vehetik. A biztosító megszervezi a külföldi gyógykezelést, és fedezi a gyógyuláshoz szükséges kiadásokat – beleértve az utazás, szállás, tolmácsolás költségét is. – Mindezt ötféle betegség- és kezeléscsoport esetén: rákos megbetegedések, koszorúérműtét, szívbillentyű-helyreállítás vagy -csere, idegsebészeti műtét, valamint élő donoros szerv- és szövetátültetés – tudtuk meg Sallai Lindától. Felvetődik a kérdés: vajon mekkora biztosítási díjat kell fizetni egy ilyen költséges szolgáltatásért? Mint kiderült, kiegészítő biztosításként megkötve évi 73 850 forintért hozzá lehet jutni, míg önálló főbiztosításként a Best doctors egészségbiztosítás éves díja 600 euró, ami havi mintegy 15 500 forintot jelent. A biztosítás esetenként 1 millió euró értékig nyújt fedezetet a külföldi orvosi kezelésre.

– A kórházi szolgáltatásokra kötött biztosítás fő előnye, hogy a betegek sokkal hamarabb kerülhetnek szakorvoshoz, mint az állami rendszerben – erről már Bóna Katalin, az Union Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója beszélt lapunknak. Szerinte kórházi szolgáltatásokra vonatkozó biztosítást elsősorban a budapesti lakosok köthetnek, hiszen a velük szerződött partnerek között inkább a fővárosi magánintézmények szerepelnek. – 2015 decemberében bevezettük a Privatemed Pro biztosítást, melynek lényege, hogy ha az ügyfelet a velünk szerződésben lévő magánkórházak valamelyikében műtik, akkor a műtétjének és a kiemelt kórházi hotelszolgáltatásnak az árát is a biztosító finanszírozza – fejtette ki az ügyvezető igazgató. Mint kiderült, ez a lehetőség 102 műtéttípus esetén érhető el, és a kórházi csomag egy limitált összeg erejéig fedezetet nyújt gyógyászati segédeszközökre és a betegszállításra is. A díjak Bóna Katalin szerint változók: egy 25 éves ügyfél esetében például 3000 forint egy hónapra, míg egy 40 évesnek már legalább 6400 forintot kell fizetni. Fontos azonban, hogy ez kiegészítő biztosítás, vagyis az alapcsomagot is meg kell kötni.

Egészségügyi ellátásra kötött biztosítást itthon az NN Biztosító is kínál. Somogyi László, a cég munkatársa lapunknak elmondta, a Medicover szolgáltatását közvetítik, melynek legnagyobb csomagja finanszíroz VIP kórházi fekvőbeteg-ellátást egészen 3,5 millió forint erejéig. A limit tartalmazza az egynapos sebészetet és a betegszállítást is. A lakossági csomag havi alapdíja 15–38 ezer között mozog, életkortól és egészségügyi kockázatelbírálástól függően, míg a vállalati csomag havi alapdíja 30 ezer forint.

Kerestük a Generali és az Uniqa biztosítót is, mivel korábbi sajtóértesülések szerint ezek a cégek is kínálnak kórházi szolgáltatást biztosító csomagokat, ám kérdéseinkre lapzártáig nem érkezett válasz.

VIP-szobák az állami kórházakban
Aki nem magánkórházi szolgáltatást akar igénybe venni, de szeretne legalább egy külön szobát, annak néhány intézményben erre biztosítás nélkül is lehetősége van, bár az árak és a színvonal változó. A Szent János Kórházban például összesen 91 VIP ágy érhető el, a fizetős részlegen a kórházi szoba 1000 és 6000 forint között mozog egyetlen éjszakára. Ennél jóval drágább, ám messze színvonalasabb az Uzsoki Utcai Kórház VIP-részlege, ahol egyetlen éjszakáért 30 000 forintot kérnek. Ám mindezért nemcsak egy szép szobát, hanem kifogástalan ételt kap a beteg, aki úgy érezheti magát, mintha egy szállodában pihenne. A Honvédkórház is számít a tehetősebb „ügyfelekre”: az intézmény honlapja szerint a Vitalitás Centrum, az NN Biztosító Zrt. és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ által közösen fenntartott részleg magas színvonalú kórházi hotelszolgáltatást nyújt fekvő betegek részére. Aki fizet, panorámás kétágyas szobában lábadozhat, saját fürdőszobát használhat, és személyre szabott étrend alapján kialakított menü segíti a gyógyulásban. A kórház honlapján csak arról nincs információ, hogy mindezt mennyiért lehet igénybe venni.
Az ország legtöbb kórházában azonban még ritkaságnak számítanak a pluszszolgáltatások.

Forrás: mno

Négyszer annyit fizethetnek a fuvarozók
2016 február 19.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás

A biztosítók tavaly novemberben jelentették be, hogy 2015-höz képest az idén lényegesen magasabb kötelező biztosítási díjjal kell számolniuk a fuvarozóknak. Sok cég 100 százalékos díjemelkedésről számolt be a NiT Hungary felmérésben , a lapunknak nyilatkozó szakértő és ágazati szereplők szerint azonban olykor ennél is nagyobb mértékű a díjemelés, ami ellehetetleníti a kisebb vállalkozásokat. A helyzeten a baleseti adó eltörlése segíthetne.

Tavaly szembesültek azzal a fuvarozók, hogy a biztosítótársaságok jelentősen megemelték a kötelező biztosítási (kgfb) díjakat. A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) tagjainak körében végzett felmérése szerint a 3200 megkérdezett vállalkozás fele 10-50 százalék közötti, egynegyede ennél magasabb, 100 százalék feletti díjemelkedésről számolt be. Míg 2010-ben egy nyerges vontató éves kgfb-díja 250 ezer forint körül volt, a jelenlegi díj – kármentesség esetén – 400-600 ezer forint között alakul, de kárelőzmény nélküli új belépőnek már 800 ezer forint a vontatóra adott legkedvezőbb tarifa.

Évente 1,5 millió
Az áremelkedés különösen a kisebb vállalkozásokat érinti súlyosan, a megnövekedett költségeket ugyanis nem tudják beépíteni a fuvardíjakba, kigazdálkodni pedig nem tudják. Nagyságrendileg kétszáz százalékos díjemelkedést tapasztalt a Piac&Profitnak neve elhallgatását kérő nyilatkozó másik fuvarozócég vezetője is – de van olyan járművük is, amelynek már volt koccanása, és ebben az esetben 400 százalékkal emelkedett meg a díjtétel. Mint elmondta, az eddigi 300-400 ezer forintos éves díj helyett már 1,5 millió forintra is tehető így az éves teher, amelyet nem tudnak kigazdálkodni. A fuvardíjak emelése nem életképes megoldás a piacon, ugyanis a megbízók, az üzemanyagárak csökkenésével együtt éppen a fuvardíjak csökkentését szeretnék elérni. A fuvardíjból származó bevételek azonban most csak a fenntartáshoz elegendőek, a használatból eredő értékcsökkenés ellensúlyozására, – vagy akár fejlesztésre, új gépjármű beszerzésére – már nem marad forrásuk. Ezen nem segítene az sem, ha esetleg pályázati forrást vennének igénybe új járművek beszerzésére, hiszen sok esetben az ehhez szükséges önerőt akkor sem tudnák kifizetni, ha lennének a közúti szolgáltatásokra dedikált uniós források.

Így viszont sok cégnél maradnak a régebbi járművek, amelyekre magasabb kockázati tényezőként tekint a biztosító – és így a kötelező biztosítás díja is magasabb. A fuvarozócég vezetője szerint már az is óriási könnyebbség lenne, ha a kormányzat által kivetett harminc százalékos baleseti adót eltörölnék. Addig is azzal próbálkoznak, hogy figyelik a fordulónapokat és nem flottaként – mivel a kedvezményeket úgy is eltörölték, – hanem egyenként biztosítják a járműveiket, így próbálva meg minden egyes autóra megtalálni a legkedvezőbb konstrukciót.

Nem csak az alapdíj emelkedett
„Bár az egyes biztosítóknál óriási a szórás, de a fuvarozók akár 3-400 százalékos emelkedést is tapasztalhattak 2016-tól” – hangsúlyozta lapunknak Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. A rendkívüli mértékű drágulás okát a szakember szerint csak részben találjuk meg az alapdíjak emelkedésében – amelyek önmagukban is csaknem a duplájukra emelkedtek. „A tapasztalt díjemelkedés jelentős részét a flottakedvezmények visszaszorulása, illetve egyes esetekben eltörlése jelenti. Míg korábban a több gépjárműves vállalkozások jelentős díjkedvezményekben részesültek, addig ezek mára megszűntek, de komoly mértékben nőtt a biztosítók által kirótt kockázati felár is a tehergépjárművekre, nyergesvontatókra” – hívta fel a figyelmet a szakember. Sok cég ráadásul tavaly „bennragadt” a biztosítójánál, nem éltek a váltás lehetőségével, hiszen ez plusz adminisztrációs terhet ró rájuk, ami különösen a kisebb vállalkozásoknál nagy terhet jelent. Akik maradtak a biztosítójuknál Németh Péter szerint szinte egységesen rosszabb feltételeket kaptak az újrakötésnél, mintha váltottak volna. Ennek oka, hogy a társaságok továbbra is az új ügyfelek megszerzésére törekednek, a nem váltó vállalkozások így kimaradnak az átlépőknek nyújtott kedvezményekből.

A biztosítótársaságok azzal érvelnek a díjemelés mellett, hogy a flottákra eső kárhányad túl nagy terheket rótt rájuk. „Valahol ez érthető, különösen a kötelező biztosítás esetén, ami nem elsősorban a járműben esett kárt, hanem az okozott kárt téríti. Márpedig egy kamionnal csak szerencsés esetben lehet „kis” kárt okozni, egy gazdasági totálkár pedig milliós tétel a biztosítóknak. Így a flottákra eső kárhányad, még ha ötven autóból csak egy-kettő koccan is, nagyon magas” – emelte ki Németh Péter, aki szerint a piacon látható, hogy a biztosítók egyhangúan, – és ugyanazon időben – változtatták meg üzletpolitikájukat és emelték díjaikat.

Figyelni kell a határnapot
„A díjemelkedés ellen túl sokat nem tehetnek a fuvarozók” – vélte Németh Péter, aki szerint az egyetlen hatékony lépés, ha az éves váltáskor alaposan átböngészik az ajánlatokat a cégek. „Az a tapasztalatunk, hogy sokan bennragadtak az elmúlt években, nem figyeltek a fordulónap közeledtére, vagy nem is akartak váltani. Pedig kőbe kell vésni ezt a dátumot és hatvan nappal a fordulónap előtt rá kell szánni az időt, hogy megkeressük a legkedvezőbb ajánlatot, ezzel sok százezret lehet spórolni” – hangsúlyozta a szakember.

Évente egyszer van lehetőségünk arra, hogy kgfb szerződésünket átvigyük másik biztosítóhoz. A biztosítók bármikor, elvileg naponta is hirdethetnek új tarifákat, ezek azonban csak 60 nappal később lépnek életbe. Így lehetőségünk van érdemben tájékozódni, és ha kedvezőbb ajánlatot találunk, az évforduló előtt legalább 60 nappal (de inkább pár nappal ez előtt a határidő előtt) kezdeményezhetjük a biztosítóváltást. Formailag a 30 napos határidő csak a régi szerződés felmondására vonatkozik, az új szerződést elvileg ráérnénk az évfordulóig megkötni – de nyilván érdemesebb egy menetben elintézni mindent.

Forrás: Piac&Profit

Oldalak