2017.07.21

Miért nem lehetséges a magyar biztosítóknál az aktív kárrendezés?

A tavalyi évben ismét nyereséges lett a kgfb-piac Magyarországon. Ugyanakkor a kárrendezéssel kapcsolatban sok esetben a károsult, a járműjavítók és a biztosító érdekei még mindig nem minden esetben egyeznek. De merre tart most a piac? Mi alapján választ az autós? Hogy működik a biztosítók és a szervizek viszonya? Milyen lehetőségei vannak az ügyfeleknek a javításra, és mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt? Ezekről is kérdeztük Szombat Tamást, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Gépjárműbiztosítási tagozatának elnökét.

Bár a korábbi években nem volt sikeres, 2016-ban újra nyereséges lett Magyarországon a kgfb termék. Mi ennek az oka?

Ez a változás alapvetően annak köszönhető, hogy minden piaci szereplő áremelést hajtott végre. Úgy is nézhetjük, hogy a piac korábban veszteséges volt, és ezt nem tolta tovább, hanem kiigazította.
Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy van egy erőteljes általános bérnyomás. A bérek gyakorlatilag minden szektorban emelkednek, ezt mi is erőteljesen éreztük a javítói óradíjakon keresztül - amelyeknek az emelkedése a kárrendezésekben továbbgyűrűzik. Az óradíjak átlagban majdnem 10 százalékkal emelkedtek. De az alkatrészárakban is van egy emelkedő tendencia.
A közlekedési szokásokban pedig az tapasztalható, hogy az emberek többet autóznak, így nagyobb az esélye annak, hogy balesetet okozzanak, vagy szenvedjenek. Sajnos megállt a korábbi kedvező, csökkenő trend a súlyos, halálos sérüléseket tekintve.

De ha már nem az ár az egyedüli döntő tényező, mi alapján választanak az autósok? Eljött az az idő, amikor a biztosító neve is nyom a latban?

Az elmúlt években több jele is volt annak, hogy itt is számít a megbízhatóság. Ahogy a javításoknál is azt vesszük észre, hogy az ismertség, a szerviz megbízhatósága számít, ugyanez elmondható a biztosításoknál is. Voltak rossz tapasztalatok, a csődök miatt fedezet nélkül maradt ügyfelek kárait a közös szövetségi alapból a MABISZ-nak kellett rendeznie.
Ugyanakkor még mindig azt látjuk, hogy talán a kgfb-nél figyelik legkevésbé az ügyfelek a márkákat, itt a díj fontosabb, hiszen mindenki majdhogynem adóként tekint rá - de azért, mint azt a biztosítói szövetség idei közvélemény kutatásában is tapasztaltuk, a szolgáltató megbízhatósága már az első helyre került.
Akinek volt rossz tapasztalata akár kárügyintézésben, akár ügyviteli dologban - például nem kapta meg a csekkjét, vagy nem kapott figyelmeztetést, hogy díjhátralékba került - az adandó alkalommal könnyen vált olyan biztosítóra, amelyiknek az a híre, hogy gyorsabb és pontosabb ügyvitellel rendelkezik, stb.

Az elmúlt időszakban sok hír látott napvilágot arról, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés a biztosítók és a szervizek között. Felmérések szerint bizonyos szervizek többet számláznak, ha a biztosító által fizetett javításról van szó. Mit tapasztalnak ezzel kapcsolatban?

Kétségtelen, hogy a szervizek is erőteljesen versenyeznek egymással, a betérő ügyfeleket meg akarják fogni, különböző kedvezményeket tudnak adni. Azonban amikor a biztosítóval számolnak el, mindig a kalkulációból indulnak ki, tekintet nélkül arra, hogy az alkatrészek között is lehetnek akciós árkülönbségek.
Kiindulhatunk abból is, hogy Magyarországon 14 év az autók átlagéletkora. Nem biztos, hogy a javításokat mindig eredeti gyári alkatrésszel illetve új karosszéria elemekkel kell megvalósítani. Az új alkatrészt a biztosító esetleg avultatni fogja, és az ügyfélnek így már nem éri meg a javíttatás, miközben egy utángyártott alkatrész, egy jó minőségű bontott karosszéria-elem tökéletesen megfelel egy 12 éves autóba.

Ez egyébként külföldön is bevett gyakorlat?

Kelet-Európában mindenképpen ismert gyakorlat, miként a legtöbb nyugat-európai országban is, hiszen - a közhiedelemmel ellentétben - ott sem mindig olyan fiatal a gépjárműpark. Gondolta volna, hogy Svájcban például tizenkilenc év az átlagéletkor?

Kétfajta kárrendezési eljárásról beszélhetünk a gyakorlatban: az egyezségi, illetve a számlás kárrendezésről?

Igen. A törvény azt mondja ki, hogy a biztosító kártalanítja az ügyfelet, a káridőponti értékhez viszonyított veszteségét téríti meg. De ez nem kötelezi az autóst arra, hogy meg is csináltassa a járművet, a pénzt tehát bármi másra is elköltheti. Ilyenkor a rendelkezésre álló dokumentumok, kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle alapján a biztosító megállapít egy kárösszeget, és ezt felajánlja az ügyfélnek, aki, ha azt elfogadja, egyezséggel zárul a káresemény.
Ehhez képest az ún. számlás javításnál az ügyfél azt mondja, hogy elviszem egy általam megbízott szervizbe, és a szerviz jár el a biztosítónál. Ilyenkor a biztosítónak fogja leszámlázni a javító a kalkulációban jóváhagyott alkatrészeket a saját rezsióradíjával.

Mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt?

Beépített szemlének hívják, amikor megtörtént a javítás, és ellenőrizzük, hogy valóban a számlán szereplő tételek kerültek be, és ezzel egyre gyakrabban találkozunk.
Tegyük hozzá: a legtöbb esetben nem a biztosítót fogja leginkább a kár érni, sokkal inkább az autóst. Ha a szerviz egy 12-14 éves autónál új alkatrészeket szerepeltet a számlán, akkor mi ott avultatást végzünk el. Lehet, hogy az ügyfélnek egy 13 éves autó esetében végül több százezer forintot kell ráfizetnie a javíttatásra, mert a szerviz új alkatrészeket használt fel. Ezért szoktuk felkínálni a károsultnak az egyezségi kárrendezést.
Tehát nézzen körbe, és ha tud egy szervizt, ahol megcsinálják ennyiért, akkor csináltassa meg. Ha nem, akkor az árajánlatát kérje számlásra, és ez alapján fogunk elszámolni.
Az új autók esetében a probléma marginális, a kártérítés fedezi a javíttatást. De az idősebb autóknál nem mindegy, hogy hol javíttatják. Vannak olyan kisebb szervizek, ahol nem valamely márka által előírt, óriási szalont kell működtetni, aminek a költségei megjelennek a munkadíjakban is. Ezért lehetnek ilyen hatalmas eltérések a szervizek munkadíjaiban is.
Ráadásul amennyiben a nem márkaszervizek utángyártott alkatrészekkel dolgoznak, ebből semmilyen bajuk nem származik. A márkaszervizeknek viszont van egy kötelezettségük a gyártó felé, hogy mennyi gyári alkatrészt kell eladniuk, így alapesetben nem a lényegesen, akár 50-60 százalékkal olcsóbb utángyártottakat fogják beépíteni. Egy idősebb autó karosszéria-sérülése esetében pedig tökéletesen megfelelhet a bontott alkatrész is. Vannak nagyon jó szervizek, amelyek együttműködnek az ügyféllel, és ezt elmagyarázzák neki, és vannak olyan biztosítók, amelyek ugyancsak erre bátorítják az ügyfeleket.

Mivel egyre idősebb a hazai autópark, egyelőre nem valószínű, hogy ez a helyzet megváltozik?

Inkább azt mondanám, hogy egyre okosabbak az emberek, egyre inkább tájékozódnak. Azt tapasztalom, hogy egyre több az egyezségi kárrendezés, a szándék is növekszik arra, hogy megállapodjunk. Egyre több az olyan szerviz is, amelyik tud nagyon jó ajánlatot tenni. Ha egy tízéves autónak pedig nincs cascója, és saját hibás a kár, ott végképp érdemes egy utángyártott alkatrésszel, bontott karosszéria-elemekkel dolgozó szervizt keresni.

Más országokban, például Nyugat-Európában azért nem jelentkezik ez a probléma, mert valamilyen más megoldást használnak, mint például a direkt, avagy aktív kárrendezés?

Ez nem ezzel van összefüggésben, hanem azzal, hogy ott a díj a magyar 4-5-szöröse, amiből fedezni lehet a magasabb javítási határt is. De persze az sem mellékes, hogy például Németországban néhány évvel alacsonyabb, 9,5 év a gépjárműpark átlagéletkora, és gyakoribb az, hogy három évenként lecserélik az autót. Ezekben az autókban pedig jellemzően csak a kopó-forgó alkatrészeket lehet avultatni, és a károk zöme inkább karosszériaelemeket érint, amelyekkel 1-3 év normál használat mellett általában semmi nem történik egy német garázsban. Egészen más a helyzet és más a probléma akkor, amikor a kereskedők egy 14 éves autóba akarják eladni az új alkatrészeiket. Nem megalapozott érv az sem, hogy az egyezségi kárrendezés a feketegazdaságot erősíti.
Magyarországon a kormány részéről egyértelműek az intézkedések: vissza akarják szorítani a feketegazdaságot, a sufnituningot, a számlaadás elmulasztását. Az online pénztárgépek megjelenésével ezeknek az ideje lejárt. Az ügyfélnek is érdeke, hogy kapjon számlát a javíttatásról, hiszen ha bármi garanciális probléma történik, akkor tudja mondani, hogy ezt kicserélték, itt a számla róla.

Sokat hallani az úgynevezett aktív kárrendezésről: mi ennek a lényege, hogy működik a gyakorlatban?

Európa néhány országában működik ez a típusú kárrendezés, amikor a károsult biztosítója téríti meg a kárt és elszámol a károkozó biztosítójával. Ezekben az országokban ezt a törvény megengedi, és a biztosítók egymás között egyértelműen szabályozzák a folyamatot.
A magyar piacon is volt kezdeményezés erre, de miután a végső kár viselőjének a joga megállapítani azt, hogy milyen típusú baleset történt, és hogy ki a felelős a kárért, így a felelősséget neki kell elismernie, és azt mondani, hogy belép a biztosítottja helyére.
Innentől kezdve az aktív kárrendezésnek a magyar jogi környezetben abszolút nincs tiszta helyzete a kötelező felelősségbiztosítás piacán.
Tegyük hozzá, hogy azokban az országokban, ahol van direkt kárrendezés, ott a kötelező gépjármű-biztosítási díjak jóval magasabbak, mint Magyarországon.

Vannak olyan vélemények, hogy a biztosítók túl könnyen nyilvánítják gazdasági totálkárosnak az autókat. De mi áll ennek a hátterében? Valóban egyszerűbb ezzel a biztosító dolga?

Ez akkor fordul elő, ha a javíttatás költsége- a roncs értéket is figyelembe véve - meghaladja az autó balesetkori forgalmi értékét. A biztosító pedig csak eddig az összeghatárig tudja állni a kártérítést. Könnyű például belátni, hogy ha elviszem egy márkaszervizbe a súlyosan sérült, 10 éves autómat, és ott új alkatrészeket építenének be 15-20 ezer forintos rezsióradíjakkal, annak költségét a biztosító csak a jelenleginél sokkal magasabb kgfb-díjak mellett tudná vállalni. De még így sem működne a dolog, hiszen ilyen esetben a megjavított gépkocsim értéke magasabb lenne, mint a baleset pillanatában volt, a káron gazdagodást pedig nem engedi a Ptk. sem.
Gazdasági totálkár esetén az ügyfél mérlegelhet. A kártérítésből vehet a baleset előtti állapotú autójához hasonlót, vagy megpróbálhatja egy olcsóbb szervizben forgalomképes, biztonságos műszaki állapotba hozni a gépkocsiját.

A szervizeknél komoly munkaerőhiány alakult ki az elmúlt években, sok szakember ment külföldre dolgozni. A biztosítók érzékelik ezt?

Mi leginkább az elszámolásokon, a javíttatás minőségén tudjuk leszűrni, hogy milyen a munka. Inkább ezeken látjuk, hogy sokszor nem megfelelően képzett munkaerőt alkalmaznak, lelassulnak a folyamatok, nem az elvárt minőségben történnek meg a javítások. A lassulás az, ami elsődlegesen tetten érhető - ez majdnem minden területen így van.

Forrás: www.portfolio.hu

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Kötelező biztosítás
  • Casco biztosítás
Vigyázat, nő a vadbaleset veszélye!
2019 július 30.
Kategória:
Casco biztosítás

Vigyázat, nő a vadbaleset veszélye!

Kezdődik az őzek párzási időszaka – figyelmeztetette az autósokat Országos Magyar Vadászati Védegylet. A Magyar Autóklub szakértője szerint a vadbalesetek többsége elkerülhető. Összefoglaltuk, mire érdemes figyelni, és mi a leghatékonyabb eljárás, ha valaki elüt egy vadat.

Földvári Attila, a védegylet főmunkatársa szombaton az M1 aktuális csatornán az MTI beszámolója szerint elmondta, hogy július közepétől augusztus közepéig tart az őzek párzási időszaka, ilyenkor az állatok nappal is aktívabbak és figyelmetlenebbek. Az évente elütött mintegy 4500 őz nagy része ez alatt az egy hónap alatt lesz baleset áldozata.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az állatok elütése közúti baleset, ezért értesíteni kell a rendőrséget, amely pedig az érintett vadásztársaságot tájékoztatja, hiszen a vad az ő tulajdona, így az gondoskodik majd az elszállításáról.

Albert Péter, vezetéstechnikai szakértő arról beszélt, hogy a vadbaleseteknek csak kisebb része elkerülhetetlen, többségük megfelelő sebesség mellett elkerülhető lett volna. Már ez a kijelentés jól mutatja, hogy a vaddal ütköző autós biztosítási esélyei nem túl jók. Ha valaki a megengedett sebességnél többel hajtott, akkor a biztosító kártérítési felelőssége megszűnik (erre nagyon figyelnek a biztosítók, és a helyszíni vizsgálat eredménye igen árulkodó lehet).

Ha a vadásztársaság elhelyezte a vadveszélyre figyelmeztető táblákat, és minden lehetséges, a jogszabályokban lefektetett módon igyekezett megelőzni, hogy az állatok az útra tévedjenek, akkor a pórul járt autós legkevésbé sem reménykedhet abban, hogy ők kifizetik a kárát. Sőt, még követelhetik is a vad ellenértékét. A casco csak az autóban esett kárt téríti.

A különböző vadak (beleértve a nem nagyvadakat is) őszig tartó násza alatt célszerű tehát kínosan ügyelni a sebességkorlátozásokra, és persze fontos az is, hogy legyen casco biztosítás. Saját érdekében mindenkinek azt tanácsoljuk, ha mégis beüt a baj, maga is készítsen fotókat a baleset helyszínéről, annak környezetéről, az elütött állatról és a megsérült autóról. Ezek a képek a kárrendezés során kapnak jelentős szerepet. A kárbejelentő kitöltésekor arra kell odafigyelni, hogy az „A jármű” alá a vadásztársaság adatai, „B jármű” alá pedig a kárt szenvedett autó adatai tartoznak.

forrás: azenpenzem.hu

Vezetés közben és biztosításkötéskor is legyen körültekintő, válogasson egyszerre több biztosító ajánlata közül és kössön CASCO biztosítást oldalunkon! CASCO biztosítás kalkulátor >>

Egyre többen kötnek biztosítást
2019 július 26.
Kategória:
Utasbiztosítás

Egyre többen kötnek biztosítást

Már a külföldre utazó magyarok 60 százaléka köt biztosítást, ez pedig javuló arány az előző évek alig 50 százalékához képest –mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs igazgatója csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

Lambert Gábor hozzátette: "a biztosítást kötők 60-70 százaléka interneten keresztül, és legtöbbjük átlagbiztosítást köt." Mint mondta, a baleseti ellátáshoz sokan kiváltják az Európai Unióban érvényes európai egészségbiztosítási kártyát, de a kártya az ellátást kizárólag az állami kórházakban fedezi, ezzel szemben az utasbiztosítás a magánorvosi ellátást és a gyógyszerköltségeket is megtéríti.

A legtöbb nyugat-európai országban, de már Horvátországban is van önrész az állami ellátásban, de az utasbiztosítás ezt is fedezi – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy egy közepes, napi 600-800 forintos utasbiztosítás már tartalmaz felelősségbiztosítást is.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunkban a különböző biztosítók ajánlatait és kösse meg az Önnek tetszőt akár 2 perc alatt! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Veszélyes lehet az őzek párzása az utakon
2019 július 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás

Veszélyes lehet az őzek párzása az utakon

Megkezdődött az őzek párzási időszaka, ami azt is jelenti, hogy nappal sem rejtőznek el az állatok. A Magyar Autóklub és az Országos Magyar Vadászati Védegylet figyelmeztet: érdemes a szokásosnál körültekintőbben vezetni.

Várhatóan augusztus közepéig tart az őzek párzási időszaka, ami azt jelenti, hogy addig többször fordulhatnak elő ezek az állatok napközben is a közutakon – mondta a Délmagyarországnak az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád Megyei Területi Szervezetének titkára. Komoly Tamás szerint párzási időben a vad nem annyira óvatos, és nem csak a szokott esti és kora reggeli órákban mozog.

– Ekkor a nap bármely időszakában és a legváratlanabb helyeken találkozhatunk sutát kereső őzbakkal és láthatunk kergetőző párokat, az őzek a fajfenntartás ösztönének tesznek eleget – tette hozzá Komoly Tamás.

– Mivel bárhol és bármikor le­­het arra számítani, hogy egy őz kerül az autó elé, célszerű mostanában a megszokottnál is figyelmesebben vezetni, és jobban figyelni az utak melletti környezetre – mondta Komoly Tamás, aki arról is beszélt, hogy ha valaki vadat ütött el, mindenképpen hívjon rendőrt. Ilyenkor a gépkocsiban kelet­ke­zett kár rendezésére csak a casco biztosítás nyújt fedezetet.

– Fontosnak tartjuk a járművezetők figyelmét felhívni arra, hogy nemcsak a párzási időszakban, illetve a táblákkal jelzett szakaszokon kell óvatosan közlekedniük, hanem az erdősá­vok és a termőföldek mellett is. Sokszor hirtelen, féktávolságon belül lép a vad az autó elé. Nem mindegy, hogy milyen sebességről kell vészfékeznie a sofőrnek, és mekkora lesz az ütközés ereje – közölte korábban Vad Róbert, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Baleset-megelőzési Bizottságának titkára.

forrás: delmagyar.hu

CLB TIPP: Kösse meg casco biztosítását online, néhány perc alatt oldalunkon: CASCO Kalkulátor >>

Alulbiztosított értéktárgyak
2019 július 18.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Alulbiztosított értéktárgyak

A bérleti szerződés megszűntével érdekmúlás miatt évforduló előtt is felmondható a biztosítás

A hazai biztosítók nem vagy alig tesznek különbséget annak alapján, hogy a lakást a tulajdonos vagy annak bérlője lakja. Amíg a hazai lakásállomány háromnegyede biztosított, a kiadott ingatlanok esetében az arány alig éri el a kétharmadot, a bérlők pedig ennél is alacsonyabb számban kötnek biztosítást saját tárgyaikra. Ezt attól függetlenül megtehetik, hogy csak egy szobát vagy a teljes ingatlant vették ki.

A Groupama Biztosító megbízásából tavaly készült országos reprezentatív felmérésből kiderült, hogy Magyarországon a 18–39 évesek tizenöt százaléka él albérletben. Továbbá amíg a teljes magyar lakásállomány háromnegyede biztosított, a kiadott ingatlanoknak alig kétharmada. Az albérletek felében a tulajdonosok kötnek biztosítást az ingatlanra, ennek hiányában az albérlőknek csak a hetede gondoskodik erről. A felmérésből kiderült még, az albérletben valamilyen módon érdekeltek negyede nem is tudja, hogy egyáltalán rendelkeznek-e lakásbiztosítással – válaszolta megkeresésünkre felmérése eredményeit ismertetve a Groupama Biztosító.

A válaszokból kirajzolódott még, hogy az albérletekben az ingatlanra inkább a tulajdonosok, az ingóságra pedig az albérlők kötnek biztosítást, összességében azonban alacsonyabb arányban, mint a saját otthonok esetében. Valószínűleg ebben közrejátszik az is, hogy a bérelt lakásban élők közül sokan nem is tudják, hogy maguk is köthetnek lakásbiztosítást, akár csak az ingóságokra.

A bérlő pedig mind az ingatlanra, mind az ingóságra köthet saját maga is biztosítást, és ez nem függ attól, hogy csak egy szobát vagy az egész ingatlant bérli-e – ezt már a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége válaszolta lapunk kérdésére. Hozzátették, a gyakorlatban többnyire a megosztott modell érvényesül: a tulajdonos rendelkezik az ingatlanra vonatkozó biztosítással (sok esetben társasház-biztosítás keretében), a bérlő pedig a személyes ingóságait fedezi egy másik szerződéssel. Alapesetben a kapcsolódó költségek is az előbbiek szerint oszlanak meg a felek között: az ingatlanbiztosítás díja nem tartozik a bérleti díj és a rezsi fogalomkörébe, ezért azt a főbérlő/tulajdonos általában nem terheli tovább az albérlőre. Az ingóság biztosítási díját ugyanakkor a bérlő szokta fizetni.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége úgy látja, nincsen jelentős eltérés a bent lakó tulajdonosok, illetve a bérlők okozta és biztosítási fedezet alá vonható károk gyakoriságában, ezért a biztosítók nem vagy csak minimális pótdíjat számítanak fel abban az esetben, ha a lakásban nem a tulajdonosok laknak. A leggyakoribb károk egyikének az (el)áztatás számít – függetlenül attól, hogy éppen a tulajdonos lakja-e az ingatlant.

A biztosítás megkötésekor meg kell jelölni, hogy bérbe adott (vagy bérelt) lakásról van-e szó. A bérlés időtartama egyik biztosítónál sem releváns szempont, olyannyira nem, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén a bérlő által kötött lakásbiztosítás érdekmúlás miatt az évforduló előtt is felmondható. Hozzátették még, a bérlés időtartama egyik biztosítónál sem releváns szempont, ez lehet rövid távú és több éves konstrukció is.

forrás: magyarhirlap.hu

CLB TIPP: Gondoskodjon saját vagy bérelt lakása, illetve ingóságai védelméről! Lakásbiztosítását könnyedén megkötheti online a CLB oldalán: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Ezekre érdemes figyelni, hogy a nyár ne legyen rémálom
2019 július 15.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

Ezekre érdemes figyelni, hogy a nyár ne legyen rémálom

Akár kevesebb gyerekbaleset is lehetne, ha a nyári gyerektábort szervezőknek megfelelő biztosítási csomagjuk lenne. A biztosítók ugyanis a szerződéskötéshez előírhatnak bizonyos extra biztonsági intézkedéseket, ami a kockázatok komolyabb átgondolására serkentheti a szervezőket. A legtöbb gyerek nyáron zömében a szezon első hónapjában, főleg trambulinozás vagy biciklizés közben sérül meg – hívja fel a figyelmet a nyár veszélyeire a CLB biztosítási alkusz cég.

Nehéz gipsz, amellyel nem lehet vízbe menni, vagy könnyű, színes, szellőző és akár fürdéshez is használható műanyag rögzítő? Vajon melyiket választanák azok a családok, amelyekben nyaralás előtt mondjuk, csontját töri a gyerek, s a nehéz gipsz miatt értelmetlennek tűnik elutazni a tengerhez. Borítékolható, hogy az utóbbi változatra voksolnának, főleg, ha megtehetnék. Vagyis, ha lenne megfelelő balesetbiztosításuk. Tapasztalatok szerint a szülők számára már csak a bajban derül ki, hogy az alanyi jogon járó tanulóbiztosítás a töredékét sem fedezi annak a költségnek, ami egy balesettel jár. Egy megfelelő biztosítással a kártérítést a gyerekek gyógyítására, rehabilitációjára, vagy a lábadozás körülményeinek javítására lehet fordítani.

Minderre azért figyelmeztet idén is – mint, ahogy már sok éve minden vakáció kezdetén – a CLB biztosítási alkusz cég, mert a statisztikák szerint a legtöbb gyerekbaleset nyáron, azon belül is a szezon első hónapjában történik. Gyerekorvosok szerint négyévente átlagosan minden magyar gyerek bekerül az egészségügyi ellátórendszerbe valamilyen baleset miatt. Németh Péter kommunikációs igazgató nem azt állítja, hogy egy balesetbiztosítással, bármilyen jó is az, meg lehet előzni a sérüléseket, azt azonban határozottan tudja, hogy a baleset utáni lábadozást és a család életét is mennyire megkönnyítheti egy minőségi, havonta legfeljebb 1-2 ezer forintos biztosítás. Ezért a pénzért nemcsak a nehéz és a könnyű gipsz közötti választási lehetőséget nyújtják a biztosítók, hanem számos olyan extra költség fedezetét is, amelyet a szülők a családi költségvetésből nem biztos, hogy ki tudnának szorítani főleg úgy, hogy az ápolás idejére esetleg fizetés nélküli szabadságot kell kivennie valamelyik szülőnek. Egy jó biztosításból ennek a kompenzálására is futja.

De talán kevesebb gyerek sérülne meg például a nyári táborokban, ha az üzemeltetőknek széleskörű biztosítási csomagjuk lenne, legalább a szezonra. A biztosítók ugyanis egy ilyen szerződés megkötésekor alaposan mérlegelik a körülményeket, előírhatnak bizonyos extra megoldásokat, s felkérhetik az üzemeltetőt a balesetveszélyesnek ítélt körülmények megszüntetésére. Ezzel persze csak a táborba küldött gyerekek biztonságát lehet növelni – ez sem kevés –, miközben a balesetek jelentős része a vakációban nap közben szülői felügyelet nélkül maradt gyerekekkel történik.

Németh szerint jól jellemzi a hazai biztosítási kultúrát, hogy még a viszonylag stabil anyagi körülmények között élő családokban sem tervezik be – legalább nyárra – a gyerek havonta egy-kétezer forintos biztosítását. Sok más országban ­ például Svájcban, Franciaországban, Németországban vagy Angliában – viszont teljesen természetes, hogy a gyereknek van balesetbiztosítása is.

CLB TIPP: Tájékozódjon a gyermekére szabható balesetbiztosítási lehetőségekről a biztosítók ajánlatainak összehasonlításával! Balesetbiztosítás kalkulátor >>

Az albérletre is érdemes biztosítást kötni
2019 július 11.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Az albérletre is érdemes biztosítást kötni

Az albérletre is célszerű megfelelő biztosítást kötni, hogy egy későbbi kár esetén elkerülhető legyen a vita a tulajdonossal - hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az őszi tanévkezdés előtti albéreltkeresési időszak közeledtével. A felvételi ponthatárok július 24-i kihirdetése után ugyanis várhatóan több ezer diák igyekszik majd albérletet találni új tanintézménye közelében.

A szövetség közleményében kifejti: azt, hogy az albérletnek van-e biztosítása, javasolt már a bérleti szerződés megkötése előtt, illetve a feltételekről szóló tárgyalás idején tisztázni. Piaci adatok szerint a hazai lakásállománynak közel háromnegyedére kötöttek biztosítást, azonban az alkuszok tapasztalata az, hogy a bérbeadott lakásokat ennél kisebb arányban biztosítják.

A bérlő is köthet biztosítást A közleményben Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja kifejtette: kevesen tudják, hogy amennyiben a bérelt ingatlant nem biztosították,

a bérlő is jogosult a bérbeadóval egyeztetett feltételek mellett lakásbiztosítást kötni az ingatlanra, például az albérletre.

A gyakorlatban többnyire a megosztott modell érvényesül, vagyis a tulajdonos rendelkezik az ingatlanra vonatkozó biztosítással (sok esetben társasház-biztosítás keretében), a bérlő pedig a személyes ingóságait fedezi egy másik biztosítással. Ez azért megfelelő megoldás, mert a biztosító csak a biztosítottként megjelölt személy vagyonára tud fedezetet nyújtani.

Havi 500-1000 forintos havidíj Jelezte: "alapesetben" a kapcsolódó költségek is a megosztás szerint oszlanak meg a felek között, az ingatlanbiztosítás díja nem tartozik a bérleti díj és a rezsi fogalomkörébe, így azt a főbérlő általában nem terheli tovább az albérlőre, az ingóság biztosítási díját ugyanakkor a bérlő szokta fizetni. Kiemelte:

a bérleti szerződés megszűnése esetén a bérlő által kötött lakásbiztosítás érdekmúlás miatt az évforduló előtt is felmondható.

Az alkuszok kalkulációi alapján külön ingóságra 500-1000 forintos havidíj ellenében már lehet olyan lakásbiztosítást kötni, amely akár több millió forint értékű, a lakásban található vagyontárgyra is fedezetet nyújt. Egy egyetemista esetében ez az értékhatár általában meg is haladja az albérletben található saját ingóság összértékét - közölte a FBAMSZ.

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait pár perc alatt, és kösse meg az igényeinek megfelelő biztosítást online! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Hatalmas vihar pusztított megint többfelé az országban
2019 július 09.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Hatalmas vihar pusztított megint többfelé az országban

Vasárnap főleg a dél-nyugati és a dél-alföldi területeken voltak heves zivatarok. A katasztrófavédőket több mint 250 helyszínre riasztották. Az elmúlt hetek viharos időjárása miatt, 2 és fél milliárd forintot különítettek el a kártalanításra a biztosítók.

Szakadó esővel, jéggel, villámlással, dörgéssel és erős széllel megint végigvonult az országon egy viharzóna. Vasárnap főleg a dél-nyugati határszélen, és a dél-alföldön okozott károkat a vihar.

Üveges Zoltán meteorológus elmondása alapján „egy nagyobb zivatarzóna alakult ki Szlovénia, Horvátország fölött, ez érkezett a Dunántúlra, de ez előtt a rendszer előtt is épültek ki zivatarfelhők, például az alföld déli felén.”

Az Országos Meteorológiai Szolgálat radarképén, jól látszik, hogy a hidegfront, hogy vonult át az országon. A vörös foltok jelzik az intenzív zivatarokat. Több mint 250 riasztás kaptak a katasztrófavédők.

Több dunántúli településen az elektromos hálózat is megrongálódott. A Somogy megyei Lakócsán órákig áramszünet volt. A település két utcáját szó szerint letarolta a vihar, még hétfőn is dolgoztak a helyreállításon.

A Mabisz-nál azt mondják kár esetén a legfontosabb, hogy azonnal fel kell venni a kapcsolatot a biztosítóval és le kell fényképezni a károkat.

„Ilyenkor túlterheltek a vonalak az e-mailes bejelentés is működik. És utána készítsünk fényképfelvételeket az okozott károkról. Például egy tetőszerkezet esetén nyilvánvaló, hogy nem kell megvárni, amíg megvan a helyszíni szemle, hanem hogyha megfelelő bizonyítékokkal rendelkezünk, akkor megkezdhetjük a sürgős helyreállítást.” – magyarázza Lambert Gábor a Mabisz kommunikációs vezetője.

forrás: atv.hu

CLB TIPP: Ne bízza a szerencsére otthona biztonságát, kalkuláljon és kössön biztosítást percek alatt, online! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

KÖZLEKEDÉSI BALESETEK: TÖBB MINT TIZEDÉVEL CSÖKKENTEK A HALÁLOS BALESETEK
2019 július 08.
Kategória:
Általános

KÖZLEKEDÉSI BALESETEK: TÖBB MINT TIZEDÉVEL CSÖKKENTEK A HALÁLOS BALESETEK

Több mint tizedével csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma az idei első félévben, a balesetekben megsérültek száma azonban stagnált. A legtöbb baleset a járművezetők hibájából történt, a halálos balesetek legfőbb oka pedig a nem megfelelő sebesség alkalmazása volt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből.

2019 I. negyedévében összesen 3063 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt a hazai közutakon, ez 1,1%-kal több, mint egy évvel korábban. Az összes baleset közül továbbra is a könnyű sérüléssel járók domináltak, részesedésük 69, a súlyos sérüléssel járóké 27, a halálos baleseteké 3,2% volt.

A súlyos sérüléssel járó balesetek száma 2,4%, a könnyebb sérülésekkel járóké 1,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. 2019 I. negyedévében 98 halálos kimenetelű közúti közlekedési baleset történt, 12%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.

2019 I. negyedévében a járművezetők 2850 alkalommal okoztak balesetet, ez az előző év azonos időszakához képest 2,4%-kal növekedett. A személysérüléses közúti közlekedési balesetek 93%-a a járművezetők hibájából történt.

A járművezetők hibájából az első negyedévben 7,4%-kal kevesebb halálos kimenetelű baleset történt, mint tavaly. A halállal végződő balesetek közel felét a sebesség nem megfelelő alkalmazása okozta. Ezen belül a vezető ok a relatív gyorshajtás (a sebesség nem megfelelő megválasztása a körülményekhez, valamint az útviszonyokhoz képest) volt. Az irányváltás, haladás és bekanyarodás szabályainak be nem tartása a halálos kimenetelű balesetek 22, az elsőbbség meg nem adása a 13%-áért volt felelős.

Folyamatosan csökken az ittasan okozott balesetek száma

Az idei év első negyedévében ittas állapotban 234 balesetet okoztak, ami 2,1%-kal kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában. Ezek közel
kétharmadát személygépkocsi-vezetők, ötödét kerékpárosok okozták. A kerékpárosok – a forgalomban történő részvételükhöz képest – jóval nagyobb arányban járultak a balesetek kialakulásához ittasan, mint a személygépkocsi-vezetők.

Hetedével csökkent a balesetek száma az autópályákon

A balesetek kétharmada lakott területen belül történt 2019 I. negyedévében. Az autópályákon 14%-kal kevesebb baleset volt, mint egy évvel korábban. A legkevesebb (11) baleset az M7-esen, a legtöbb az M1-esen és az M5-ösön történt (16–16). Száz kilométer autópályára vetítve átlagosan valamivel több mint 6 baleset jutott. Összehasonlításképpen ez a szám az M0-as autóúton közel 20 volt az első negyedévben.

A legtöbb, 1000 kilométer útra vetített baleset Budapesten (134,5), a legkevesebb (7,2) Tolna megyében volt. A megyék közül az első három helyen Komárom-Esztergom (23,6), Pest (18) és Fejér megye (17) áll.

Stagnált a balesetekben megsérültek száma

2018. I. negyedévéhez képest a sérültek száma összességében nem változott, ezen belül a meghaltak száma 3,2%-kal csökkent. A balesetekben:

  • 119 ember vesztette életét,
  • 953 fő súlyos,
  • 3004 személy pedig könnyű sérülést szenvedett.

A sérültek és a meghaltak egytizede gyermekkorú volt: 242 gyermek könnyen, 35 súlyosan sérült, egy gyermek pedig életét vesztette. Mind az elhunytak, mind a sérültek száma jelentősen nőtt azokban a balesetekben, ahol gyerekek is megsérültek.

forrás: biztositasiszemle.hu

Így söpört végig a kegyetlen vihar az országon: bődületesek a károk
2019 július 03.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Így söpört végig a kegyetlen vihar az országon: bődületesek a károk

Az elmúlt hétvégi katasztrofális időjárás több százmillió forinttal növelte meg a biztosítók által már kifizetett, illetve kárrendezésre elkülönített összegek nagyságát.

Az elsősorban Szabolcs-Szatmár megyében pusztító június 27-i viharok nyomán a társaságok előzetesen gyorsbecslése szerint sok ezer újabb bejelentésre több százmilliónyi kártérítést fizettek ki már eddig vagy különítettek el kifizetésre a biztosítók. Az előzetes becslések szerint a viharkárok csak Szabolcs-Szatmárban meghaladhatják a milliárd forintot is. Folyamatosak a bejelentések, a hétfő délelőtti helyzetkép alapján például az egyik nagy biztosító még negyedannyi újabb bejelentéssel számol a korábbi évek tapasztalatai alapján, mint amennyi eddig érkezett már be hozzá a júniusi szélsőséges időjárás következtében. Továbbra is a viharokhoz, a felhőszakadáshoz, a beázáshoz, a villámcsapásokhoz és a jégveréshez kapcsolódik a legtöbb kárigény, de az áramkimaradások nyomán a statisztikákban már kimutathatóan megjelentek a fagyasztott élelmiszerek megromlásához kapcsolódó bejelentések. A leginkább érintett települések Kisvárda és Mátészalka, valamint Nyíregyháza - írja közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Ezt megelőzően, a június 15-23 közötti időszakban a társaságok a lakásbiztosítások alapján már több mint 16,5 ezernyi bejelentésre 1,5 milliárd forintot meghaladó összeget különítettek el kárrendezésre, illetve fizettek ki. A biztosítók továbbra is gyorsan haladnak a kárfeldolgozással. Az egyik nagy társaságnál hétfő délelőtti adatok alapján a júniusi bejelentések közel kétharmadát már feldolgozták, a károsultak egyharmada várt még a szemlézésre. A kisebb összegű lezárt károk nyomán már a kifizetések is megtörténtek.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a júniusi szélsőséges időjárás egyáltalán nem kirívó. Tavaly például a június 1-15 közötti időszakban a biztosítókhoz 18,5 ezer bejelentés érkezett, ezek nyomán a kárigények becsült összegei megközelítették a kétmilliárd forintot. Az elmúlt évben egyébként a társaságok a május-augusztus közötti, a tapasztalatok szerint kiemelten viharos időszakban összesen mintegy 3,2 milliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására. Június tehát nagy súllyal szerepelt a statisztikában.

A MABISZ ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

A biztosítói adatoknál is jóval több kárt okozhattak a viharok a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással, holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizennégy társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért is elérhetőek.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kalkulálja újra a lakásbiztosítás díjakat, amennyiben szükséges, váltson korszerűbb és kedvezőbb ajánlatra! Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Már júniusban rengeteg kárt okoztak a viharok: erre figyelmeztet a biztosító szövetség
2019 június 28.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Már júniusban rengeteg kárt okoztak a viharok: erre figyelmeztet a biztosító szövetség

Június közepének katasztrofális időjárása következtében a biztosítókhoz eddig több mint 16,5 ezer bejelentés érkezett, ezek nyomán a már kifizetett és a becsült károk összegei meghaladják a másfélmilliárd forintot, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A hónapnak pedig még nincs vége: nyáron továbbra is számíthatunk viharkárokra. Érdemes ellenőrizni, rendben van-e a lakásbiztosításunk.

A június 15-23 közötti időszakban a társaságok a lakásbiztosítások alapján az eddigi, több mint 16,5 ezernyi bejelentésre 1,5 milliárd forintot meghaladó összeget különítettek el kárrendezésre, illetve fizettek máris ki. A legtöbb jelzett kár a tetőszerkezet vihar általi megrongálódásához, beázáshoz, felhőszakadás által elöntött ingatlanokhoz, pincékhez, jégveréshez, villámcsapáshoz, idegen tárgy rádőléséhez, előtetők megrongálódásához, néhány esetben villámárvizekhez kapcsolódott.

Valamennyi itt felsorolt eseményt fedez egy átlagos lakásbiztosítás.

A viharos időszakhoz kapcsolódó legtöbb kárbejelentés Jász-Nagykunból,Bács-Kiskunból, Csongrádból, Baranyából, Borsodból, Hevesből, Tolnából, Szabolcs-Szatmárból, Pest megyéből, illetve települések szerint Budapestről, Komlóról, Pécsről, Nyíregyházáról, Nagyvisnyóról, Bogácsról, Kecskemétről, Miskolcról, Szentesről, Zombáról érkezett a lakásbiztosítási piacon jelen lévő 14 társasághoz.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a júniusi szélsőséges időjárás egyáltalán nem kirívó.

Tavaly például a június 1-15 közötti időszakban a biztosítókhoz 18,5 ezer bejelentés érkezett, ezek nyomán a kárigények becsült összegei megközelítették a kétmilliárd forintot. Az elmúlt évben egyébként a társaságok a május-augusztus közötti, a tapasztalatok szerint kiemelten viharos időszakban összesen mintegy 3,2 milliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására. Június tehát nagy súllyal szerepelt a statisztikában.

Az első nyári hónap viharai idén is sok villámlással párosultak, amelyek indukciós hatása jelentős károkat okozott - a hirtelen megnövekedett hálózati feszültség elektromos berendezéseket tett tönkre. (A villámkárokra fordított összegeket a társaságok a viharkároktól külön regisztrálják.) Illetve a lakossági bejelentésekben számottevő volt a jégkár is - a mezőgazdasági jégverés számbavétele még tart. Az átlagkifizetések egyes társaságoknál idén hatvanezer forint környékén alakultak.

Visszatérő tapasztalat, hogy a viharok pusztításai utáni órákban gyakran túlterheltek a biztosítók telefonvonalai - az ügyfelek azonban interneten is megtehetik bejelentésüket.

A társaságok igyekeznek 72 órán belül reagálni a bejelentésekre, szükség esetén a koncentráltan károsodott térségekbe máshonnan is átcsoportosítják kárbecslőiket. A kisebb összegű károk bejelentői azt tapasztalhatják, hogy már néhány nap alatt is rendezik igényeiket. A MABISZ ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet:

minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

A biztosítói adatoknál is jóval több kárt okozhattak a viharok a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással, holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizennégy társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért is elérhetőek. A Századvég idei, májusi közvélemény-kutatás szerint egyébként a lakásbiztosítás a legismertebb biztosítási fajta. A kérdőíves kutatás 800 magyar megkérdezettje közül a válaszadók több mint nyolcvan százaléka nyilatkozott úgy, hogy saját maga, illetve a vele egy háztartásban élő személyek rendelkeznek ilyen biztosítással. (A statisztikák szerint valójában a több mint négymillió magyarországi ingatlan 72-73 százalékáról mondható ez el.) Az ügyfelek elégedettsége is igen magas ezzel a termékfajtával: közel nyolcvan százalékos.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: kalkulálja újra lakásbiztosítsát, és aktualizálja, amennyiben szükséges! Oldalunkon gyorsan és könnyedén összehasonlíthatja az elérhető díjakat: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Oldalak