Miért nem lehetséges a magyar biztosítóknál az aktív kárrendezés?
A tavalyi évben ismét nyereséges lett a kgfb-piac Magyarországon. Ugyanakkor a kárrendezéssel kapcsolatban sok esetben a károsult, a járműjavítók és a biztosító érdekei még mindig nem minden esetben egyeznek. De merre tart most a piac? Mi alapján választ az autós? Hogy működik a biztosítók és a szervizek viszonya? Milyen lehetőségei vannak az ügyfeleknek a javításra, és mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt? Ezekről is kérdeztük Szombat Tamást, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Gépjárműbiztosítási tagozatának elnökét.
Bár a korábbi években nem volt sikeres, 2016-ban újra nyereséges lett Magyarországon a kgfb termék. Mi ennek az oka?
Ez a változás alapvetően annak köszönhető, hogy minden piaci szereplő áremelést hajtott végre. Úgy is nézhetjük, hogy a piac korábban veszteséges volt, és ezt nem tolta tovább, hanem kiigazította.
Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy van egy erőteljes általános bérnyomás. A bérek gyakorlatilag minden szektorban emelkednek, ezt mi is erőteljesen éreztük a javítói óradíjakon keresztül - amelyeknek az emelkedése a kárrendezésekben továbbgyűrűzik. Az óradíjak átlagban majdnem 10 százalékkal emelkedtek. De az alkatrészárakban is van egy emelkedő tendencia.
A közlekedési szokásokban pedig az tapasztalható, hogy az emberek többet autóznak, így nagyobb az esélye annak, hogy balesetet okozzanak, vagy szenvedjenek. Sajnos megállt a korábbi kedvező, csökkenő trend a súlyos, halálos sérüléseket tekintve.
De ha már nem az ár az egyedüli döntő tényező, mi alapján választanak az autósok? Eljött az az idő, amikor a biztosító neve is nyom a latban?
Az elmúlt években több jele is volt annak, hogy itt is számít a megbízhatóság. Ahogy a javításoknál is azt vesszük észre, hogy az ismertség, a szerviz megbízhatósága számít, ugyanez elmondható a biztosításoknál is. Voltak rossz tapasztalatok, a csődök miatt fedezet nélkül maradt ügyfelek kárait a közös szövetségi alapból a MABISZ-nak kellett rendeznie.
Ugyanakkor még mindig azt látjuk, hogy talán a kgfb-nél figyelik legkevésbé az ügyfelek a márkákat, itt a díj fontosabb, hiszen mindenki majdhogynem adóként tekint rá - de azért, mint azt a biztosítói szövetség idei közvélemény kutatásában is tapasztaltuk, a szolgáltató megbízhatósága már az első helyre került.
Akinek volt rossz tapasztalata akár kárügyintézésben, akár ügyviteli dologban - például nem kapta meg a csekkjét, vagy nem kapott figyelmeztetést, hogy díjhátralékba került - az adandó alkalommal könnyen vált olyan biztosítóra, amelyiknek az a híre, hogy gyorsabb és pontosabb ügyvitellel rendelkezik, stb.
Az elmúlt időszakban sok hír látott napvilágot arról, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés a biztosítók és a szervizek között. Felmérések szerint bizonyos szervizek többet számláznak, ha a biztosító által fizetett javításról van szó. Mit tapasztalnak ezzel kapcsolatban?
Kétségtelen, hogy a szervizek is erőteljesen versenyeznek egymással, a betérő ügyfeleket meg akarják fogni, különböző kedvezményeket tudnak adni. Azonban amikor a biztosítóval számolnak el, mindig a kalkulációból indulnak ki, tekintet nélkül arra, hogy az alkatrészek között is lehetnek akciós árkülönbségek.
Kiindulhatunk abból is, hogy Magyarországon 14 év az autók átlagéletkora. Nem biztos, hogy a javításokat mindig eredeti gyári alkatrésszel illetve új karosszéria elemekkel kell megvalósítani. Az új alkatrészt a biztosító esetleg avultatni fogja, és az ügyfélnek így már nem éri meg a javíttatás, miközben egy utángyártott alkatrész, egy jó minőségű bontott karosszéria-elem tökéletesen megfelel egy 12 éves autóba.
Ez egyébként külföldön is bevett gyakorlat?
Kelet-Európában mindenképpen ismert gyakorlat, miként a legtöbb nyugat-európai országban is, hiszen - a közhiedelemmel ellentétben - ott sem mindig olyan fiatal a gépjárműpark. Gondolta volna, hogy Svájcban például tizenkilenc év az átlagéletkor?
Kétfajta kárrendezési eljárásról beszélhetünk a gyakorlatban: az egyezségi, illetve a számlás kárrendezésről?
Igen. A törvény azt mondja ki, hogy a biztosító kártalanítja az ügyfelet, a káridőponti értékhez viszonyított veszteségét téríti meg. De ez nem kötelezi az autóst arra, hogy meg is csináltassa a járművet, a pénzt tehát bármi másra is elköltheti. Ilyenkor a rendelkezésre álló dokumentumok, kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle alapján a biztosító megállapít egy kárösszeget, és ezt felajánlja az ügyfélnek, aki, ha azt elfogadja, egyezséggel zárul a káresemény.
Ehhez képest az ún. számlás javításnál az ügyfél azt mondja, hogy elviszem egy általam megbízott szervizbe, és a szerviz jár el a biztosítónál. Ilyenkor a biztosítónak fogja leszámlázni a javító a kalkulációban jóváhagyott alkatrészeket a saját rezsióradíjával.
Mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt?
Beépített szemlének hívják, amikor megtörtént a javítás, és ellenőrizzük, hogy valóban a számlán szereplő tételek kerültek be, és ezzel egyre gyakrabban találkozunk.
Tegyük hozzá: a legtöbb esetben nem a biztosítót fogja leginkább a kár érni, sokkal inkább az autóst. Ha a szerviz egy 12-14 éves autónál új alkatrészeket szerepeltet a számlán, akkor mi ott avultatást végzünk el. Lehet, hogy az ügyfélnek egy 13 éves autó esetében végül több százezer forintot kell ráfizetnie a javíttatásra, mert a szerviz új alkatrészeket használt fel. Ezért szoktuk felkínálni a károsultnak az egyezségi kárrendezést.
Tehát nézzen körbe, és ha tud egy szervizt, ahol megcsinálják ennyiért, akkor csináltassa meg. Ha nem, akkor az árajánlatát kérje számlásra, és ez alapján fogunk elszámolni.
Az új autók esetében a probléma marginális, a kártérítés fedezi a javíttatást. De az idősebb autóknál nem mindegy, hogy hol javíttatják. Vannak olyan kisebb szervizek, ahol nem valamely márka által előírt, óriási szalont kell működtetni, aminek a költségei megjelennek a munkadíjakban is. Ezért lehetnek ilyen hatalmas eltérések a szervizek munkadíjaiban is.
Ráadásul amennyiben a nem márkaszervizek utángyártott alkatrészekkel dolgoznak, ebből semmilyen bajuk nem származik. A márkaszervizeknek viszont van egy kötelezettségük a gyártó felé, hogy mennyi gyári alkatrészt kell eladniuk, így alapesetben nem a lényegesen, akár 50-60 százalékkal olcsóbb utángyártottakat fogják beépíteni. Egy idősebb autó karosszéria-sérülése esetében pedig tökéletesen megfelelhet a bontott alkatrész is. Vannak nagyon jó szervizek, amelyek együttműködnek az ügyféllel, és ezt elmagyarázzák neki, és vannak olyan biztosítók, amelyek ugyancsak erre bátorítják az ügyfeleket.
Mivel egyre idősebb a hazai autópark, egyelőre nem valószínű, hogy ez a helyzet megváltozik?
Inkább azt mondanám, hogy egyre okosabbak az emberek, egyre inkább tájékozódnak. Azt tapasztalom, hogy egyre több az egyezségi kárrendezés, a szándék is növekszik arra, hogy megállapodjunk. Egyre több az olyan szerviz is, amelyik tud nagyon jó ajánlatot tenni. Ha egy tízéves autónak pedig nincs cascója, és saját hibás a kár, ott végképp érdemes egy utángyártott alkatrésszel, bontott karosszéria-elemekkel dolgozó szervizt keresni.
Más országokban, például Nyugat-Európában azért nem jelentkezik ez a probléma, mert valamilyen más megoldást használnak, mint például a direkt, avagy aktív kárrendezés?
Ez nem ezzel van összefüggésben, hanem azzal, hogy ott a díj a magyar 4-5-szöröse, amiből fedezni lehet a magasabb javítási határt is. De persze az sem mellékes, hogy például Németországban néhány évvel alacsonyabb, 9,5 év a gépjárműpark átlagéletkora, és gyakoribb az, hogy három évenként lecserélik az autót. Ezekben az autókban pedig jellemzően csak a kopó-forgó alkatrészeket lehet avultatni, és a károk zöme inkább karosszériaelemeket érint, amelyekkel 1-3 év normál használat mellett általában semmi nem történik egy német garázsban. Egészen más a helyzet és más a probléma akkor, amikor a kereskedők egy 14 éves autóba akarják eladni az új alkatrészeiket. Nem megalapozott érv az sem, hogy az egyezségi kárrendezés a feketegazdaságot erősíti.
Magyarországon a kormány részéről egyértelműek az intézkedések: vissza akarják szorítani a feketegazdaságot, a sufnituningot, a számlaadás elmulasztását. Az online pénztárgépek megjelenésével ezeknek az ideje lejárt. Az ügyfélnek is érdeke, hogy kapjon számlát a javíttatásról, hiszen ha bármi garanciális probléma történik, akkor tudja mondani, hogy ezt kicserélték, itt a számla róla.
Sokat hallani az úgynevezett aktív kárrendezésről: mi ennek a lényege, hogy működik a gyakorlatban?
Európa néhány országában működik ez a típusú kárrendezés, amikor a károsult biztosítója téríti meg a kárt és elszámol a károkozó biztosítójával. Ezekben az országokban ezt a törvény megengedi, és a biztosítók egymás között egyértelműen szabályozzák a folyamatot.
A magyar piacon is volt kezdeményezés erre, de miután a végső kár viselőjének a joga megállapítani azt, hogy milyen típusú baleset történt, és hogy ki a felelős a kárért, így a felelősséget neki kell elismernie, és azt mondani, hogy belép a biztosítottja helyére.
Innentől kezdve az aktív kárrendezésnek a magyar jogi környezetben abszolút nincs tiszta helyzete a kötelező felelősségbiztosítás piacán.
Tegyük hozzá, hogy azokban az országokban, ahol van direkt kárrendezés, ott a kötelező gépjármű-biztosítási díjak jóval magasabbak, mint Magyarországon.
Vannak olyan vélemények, hogy a biztosítók túl könnyen nyilvánítják gazdasági totálkárosnak az autókat. De mi áll ennek a hátterében? Valóban egyszerűbb ezzel a biztosító dolga?
Ez akkor fordul elő, ha a javíttatás költsége- a roncs értéket is figyelembe véve - meghaladja az autó balesetkori forgalmi értékét. A biztosító pedig csak eddig az összeghatárig tudja állni a kártérítést. Könnyű például belátni, hogy ha elviszem egy márkaszervizbe a súlyosan sérült, 10 éves autómat, és ott új alkatrészeket építenének be 15-20 ezer forintos rezsióradíjakkal, annak költségét a biztosító csak a jelenleginél sokkal magasabb kgfb-díjak mellett tudná vállalni. De még így sem működne a dolog, hiszen ilyen esetben a megjavított gépkocsim értéke magasabb lenne, mint a baleset pillanatában volt, a káron gazdagodást pedig nem engedi a Ptk. sem.
Gazdasági totálkár esetén az ügyfél mérlegelhet. A kártérítésből vehet a baleset előtti állapotú autójához hasonlót, vagy megpróbálhatja egy olcsóbb szervizben forgalomképes, biztonságos műszaki állapotba hozni a gépkocsiját.
A szervizeknél komoly munkaerőhiány alakult ki az elmúlt években, sok szakember ment külföldre dolgozni. A biztosítók érzékelik ezt?
Mi leginkább az elszámolásokon, a javíttatás minőségén tudjuk leszűrni, hogy milyen a munka. Inkább ezeken látjuk, hogy sokszor nem megfelelően képzett munkaerőt alkalmaznak, lelassulnak a folyamatok, nem az elvárt minőségben történnek meg a javítások. A lassulás az, ami elsődlegesen tetten érhető - ez majdnem minden területen így van.
Forrás: www.portfolio.hu
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
- Casco biztosítás
Utoljára a 2011-es végtörlesztési hullámban vettek ki annyi pénzt az életbiztosításokból, főként a megtakarítást is tartalmazó, vagy befektetésnek is tekinthető konstrukciókból –, mint az elmúlt néhány hónap alatt – közölte a biztosítási tendenciákat áttekintve Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs és értékesítési igazgatója. Akkor az egyszeri gyors, nagyobb összegű készpénzhez jutás volt a cél, s azoknak az ügyfeleknek a többsége azóta már új szerződést kötött. A mostani tendencia egyértelműen a megélhetési gondokkal függ össze, tapasztalatok szerint ugyanis a pénzügyi hozamot is garantáló, főleg az úgynevezett unit linked – az ügyfél által választott befektetést tartalmazó – életbiztosításokból és a hasonló elv szerinti nyugdíjbiztosításokból kivehető összeget egyszerűen felélik. Most úgy tűnik, azok, akik a túlélés miatti kényszerből mondják fel a szerződéseket, egyhamar nem fognak újat kötni. Ennek a folyamatnak jelenleg az említett unit linked konstrukció a nagy vesztese, elsősorban a 10 évnél régebbi, az ügyfél által meghatározott befektetésekre – nemzetközi vagy belföldi kötvények, részvények, pénzpiaci alapok – fordított változatból veszik ki a hasznot, szinte tömegével.
Hasonló a helyzet az úgynevezett elérési nyugdíjbiztosítás terén is, amely szinte valamennyi biztosító ajánlatában szerepel hagyományos és választható befektetési módon, unit linked formában. Ezekre jellemző a magas megtakarítási rész és a viszonylag alacsony haláleseti kockázat.
Németh egy, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összeállítására hivatkozva megjegyzi, a befektetési típusú életbiztosítás az elmúlt években egyébként is folyamatosan csökkent: míg 2007-ben még csaknem 3 millió 300 ezer szerződésből, 511 milliárd forint bevétel volt, idén alig 2 és fél millió kötvény, eddig összesen 231 milliárd forintot hozott a biztosítóknak. Ez a tendencia tökéletesen ellenkezik a nemzetközi gyakorlattal, számos úgynevezett nyugati országban általános és természetes gyakorlat életbiztosítást kötni. Meglepő ugyanakkor, s némi kedvező változást jelent a magyar biztosítási kultúrában, hogy hazánkban is egyre nagyobb az érdeklődés a tisztán kockázati életbiztosítások iránt – hívta fel a figyelmet az értékesítési igazgató. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezekben a konstrukciókban nincs megtakarítás, viszont viszonylag alacsony díj ellenében nagy biztonságot jelentenek, különösen a hitellel rendelkező családok számára, főként egy váratlan tragédia esetére.
Érdekes megfigyelni – jegyzi meg a CLB szakértője -, hogy ha egyelőre nem is tömegével, de egyre többen keresik a korszerű egészségbiztosítást is, ám erre a hazai biztosítók még nem készültek fel, nincsenek igazán jó ajánlatok.
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) folyamatot vizsgálva kiderül, hogy a szerződések száma alig változott, összességében mégis kevesebb díjbevétel várható idén – is – ebből a „termékből”, ám erre a piaci verseny, a biztosítók egymást túllicitálva aláígért tarifa a magyarázat. Németh érdekességéként idéz egy számsort, miszerint a kgf-ből 2007-ben még csaknem 120 milliárd forint bevétel, 3 millió 700 ezer szerződés volt, tavaly összesen csaknem 83,5 milliárd forintot fizettek be a hat évvel ezelőttihez képest 200 ezerrel több szerződés alapján.
A kommunikációs igazgató szerint annak ellenére, hogy tavaly több biztosító határozottan állította, véget értek a hajdani nagy kgfb-kampányok, mivel lazultak a díjhirdetés szabályai – akár naponta új tarifa jelenhet meg a piacon -, idén sem marad el a versengés. A mostani azonban már egyáltalán nem a díjak csökkenéséről fog szólni, mert az már szinte totális mélyponton van, hanem a kapcsolódó szolgáltatásokról. Ezeket sem lehet azonban a végtelenségig és korlátlanul alkalmazni, a pénzügyi felügyelet ugyanis szigorúan szabályozza az árukapcsolást: tavaly több céget is megbüntettek a kiegészítő szolgáltatások szabálytalan alkalmazása miatt.
Forrás: hirportal.clb.hu
A szülők felelőtlensége miatt biztosítás nélkül sportolnak a magyar gyerekek, miközben akár már a 6 évesek is komoly edzéseken vesznek részt. Ezekben a napokban lehet sportágat választani az iskolákban, a lehetőségek tucatjaival bombázzák a szülőket, ám a pluszbiztosításról szó sem esik. Igaz, tanulóbiztosítás mindenkinek jár, ám a 3 ezer forintos kártérítés például egy törésért, még a benzinköltségre sem elég. Egy felmérés szerint naponta hatvan gyerek sérül meg, zömében sportolás közben.
Most kell sportágat választani az iskolákban, a lehetőségek tucatjaival bombázzák a szülőket és a gyerekeket ezekben a napokban, a labdajátékoktól a művészi tornán át a küzdősportokig szinte minden szerepel a palettán. Vélhetően ennek az erős sportlobbinak is köszönhető, hogy ma már csaknem minden második gyerek sportol valamit, minden ötödik, komoly fizikai terheléssel járó edzéseken vesz részt, fokozottan kitéve magát a sérüléseknek. Tapasztalatok szerint azonban a biztosításra senki nem gondol, a legtöbb szülő azt hiszi, a mindenre kiterjedő tanulóbiztosítással az állam ezt a problémát is megoldotta helyette. A hidegzuhany azonban a kártérítés kifizetésekor éri őket, ugyanis a leggyakoribb sérülésért, a csonttörésért járó 3 ezer forint gyakran a biztosítóig tartó út benzinköltségére sem elég, nemhogy a gyerek esetleges rehabilitációjára, a szülő táppénzének a kiegészítésére, nem is beszélve egy nagyobb korrekciós műtétről – ismertette egy gyors közvélemény kutatás eredményét Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója egyértelműen jónak tartja, hogy egyre több családban fontos a gyerekek egészséges életmódra, sportolásra való nevelése, azt viszont továbbra is sajnálattal tapasztalták a közelmúltban végzett felmérés során, hogy még a komoly fizikai megterhelésnek, esetleges sérüléseknek kitett sportpalántákra sem kötnek külön biztosítást a szülők. Pedig egyre olcsóbb és egyre korszerűbbek konstrukciókat kínálnak a biztosítók.
Németh szerint ez a felelőtlenség a megélhetési gondok mellett a magyarok alacsony biztosítási kultúrájával is magyarázható. Jellemző, hogy a még viszonylag stabil anyagi körülmények között élő családokban sem tervezik be a sportoló gyerek havonta 5-600 forintos biztosítási költségét – szögezi le a szakértő. Pedig a biztosítás teljes éves díja sem kerül annyiba, mint általában egyhavi edzés. Ez sok más országban, például Svájcban, Franciaországban, Németországban vagy Angliában elképzelhetetlen gyakorlat. A szakértő jónak tartaná, ha ezekben a napokban a tanévkezdéskor szokásos – egyébként dicséretes – sportlobbi mellett a sportbiztosításra is hangsúlyosan felhívnák a szülők figyelmét.
Idén 1,6 millió gyereknek jár a tanulóbiztosítás, ebből – becslések szerint – legalább 800 ezren sportolnak az oktatási intézményeken kívül is, az iskolákban pedig, mint ismert naponta van testnevelés óra. Mégis alig néhány ezer gyereknek van sportbiztosítása. Holott például az erre kidolgozott Junior Sportbiztosítás a tanulótarifának a sokszorosát fizeti a sérülésekre. A leggyakoribb balesetért, a csonttörésért például a 3 ezer forintos tanulói alappal szemben 25 ezer forintot lehet kapni, míg a baleseti műtétre 200 ezer, a kórházi ápolás idejére - 5-60 nap között - naponta 3 ezer, gyógyulási támogatás címén 100 ezer, s a szülő táppénze alatt 15 naponként 50 ezer forint a kártérítési tarifa.
Forrás: hirportal.clb.hu
Átlagosan minden tízedik magyar turista rossz műszaki állapotú járművel vág neki a világnak megkockáztatva, hogy esetleg tréleren hozzák vissza az autót, vagy külföldi szervizben vagyonokért javíttatják – derül ki egy gyors felméréséből. Nyáron havonta csaknem tízezren hívják a világ minden tájáról a hazai segélykérő vonalakat. Akinek van rá biztosítása, annak akár a benzint is a helyébe viszik, sőt telefonos tolmács segíthet még a shoppingolásban is. Az viszont, aki megfelelő biztosításról sem gondoskodik egy hosszabb útra, nagy árat fizethet a gondatlanságáért.
Ennek ellenére a magyar turisták jelentős része nincs tisztában kocsija műszaki állapotával, ezért derült égből villámcsapásként éri, ha a városi körülmények között még viszonylag jól működő járműve az országúton felmondja a szolgálatot, s már nem „lábon”, hanem trailerrel jön haza, vagy kinti szervizben köt ki. A felkészületlenség következménye mindkét esetben kisebb vagyon, több százezer forintnyi javíttatási vagy szállítási költség – hivatkozott a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. tapasztalataira Németh Péter kommunikációs vezető. A cég a közelmúltban gyors felmérést végzett ügyfelei körében, s kiderült, még a rutinos külföldre járók között sincs mindenkinek úgynevezett assistance biztosítása, holott az egy évre köthető, valamivel több, mint 13 ezer forintos szolgáltatás ára az említett műszaki problémák esetében busásan megtérül.
A CLB felmérése szerint azok, akik mindig is használt, kevésbé jó kocsival jártak, óvatosabbak, sokkal gondosabban készítik a kocsijukat is a nagy útra, mint azok, akik megélhetésük érdekében a luxuskocsiból ültek át egy használtba. Ők ugyanis megszokták, hogy mindig tökéletes autó gurul alattuk, s teljesen felesleges egy hosszabb út előtt alaposabb átvizsgálásra vinni. Őket különösen váratlanul éri, ha a kocsi külföldön felmondja a szolgálatot. A helyzetet tovább komplikálják a nyelvi nehézségek - köztudott, hogy a magyarok egy jelentős része semmilyen idegen nyelven nem beszél -, s ez újabb megpróbáltatást jelent annak az egyébként is szerencsétlenül járt autósnak, akinek egy idegen országban, egyedül kell intézkednie. Tapasztalatok szerint még mindig nem elegen tudják, hogy az, akinek van assistance szerződése – különösen a Europ Assistance új, AutoSOS szolgáltatása - annak, a biztosító minden műszaki hibával kapcsolatos költségét megtéríti, ráadásul a nap 24 órájában telefonos tolmácsot is garantál. Üdítő kivétel az olyan utas – meséli Németh -, aki nemcsak megköti a szerződést a szolgáltatásra, hanem indulás előtt ki is próbálja: például felhívja a tolmácsot induláskor, hogy meggyőződjön róla, számíthat-e rá.
A segélyvonalat egyébként idén már szokatlanul sokan, 11 ezernél többen hívták, aminek elsősorban a március 15-i emlékezetes havazás az oka, amikor autók ezrei rekedtek az autópályákon a hó fogságában. Abban a helyzetben sokan kérték a
Europ Assistance munkatársainak a segítségét – nyilatkozta Kalmár László a cég ügyvezető igazgatója. Volt, aki benzint kért, mert a hóban rekedve 24 óráig fűtött, elfogyott az üzemanyag, s legnagyobb meglepetésére kapott is, hiszen a segélyszolgálat munkatársai akár 10 liter benzint is kiszállítanak a pórul járt autósnak. Nyáron viszont országúton rekedt autókhoz riasztják legtöbbször az AutoSOS-t, csaknem minden szezonban előfordul, hogy a rekkenő hőségben kisgyerekes családok rekednek valahol az országúton a kocsiban. Ilyen esetekben a segélyközpont munkatársai különösen gyorsan intézkednek azért, nehogy a gyerekek bármiféle veszélybe kerüljenek – összegezte Kalmár László.
Az Europ Assistance adatai szerint a legtöbb segítséget – évente több ezerszer – a hazai utakon kérnek az autósok, de egyre többször hívják a segélyvonalat a környező országokból, például Romániából, Szerbiából, Horvátországból és Ausztriából, de Európán belül mindenhol működik a szolgáltatás. Az AutoSOS-t egyébként kevesebb, mint havi 700 forintért is meg lehet rendelni, s ezért egy éven belül többször is jár a segítség. A központban 24 órás ügyelet van, a bajbajutott autósokon a nap bármely órájában segítenek.
Forrás: hirportal.clb.hu
A rekordnagyságú árvízre rekordkifizetéssel készülnek a biztosítók, ám a kártérítés majdani végösszege még így is messze elmaradhat a valós veszteségtől. Egy független alkusz arra biztatja az árvíz által veszélyeztetett, de még szárazon álló ingatlanokban élőket, hogy gyorsan nézessék át, újítsák meg a lakásbiztosításukat, mert a kártérítéskor százezreket nyerhetnek vele még most, az utolsó pillanatban is. Újak kötésére is van még lehetőség, de be kell kalkulálni azt, hogy a legtöbb biztosító 15 napos moratóriumot alkalmaz, vagyis arra a kárra, ami ez idő alatt történik, nem fizetnek.
A biztosítókat is megrengetheti a rekordméretű áradás; amennyiben ez a mostani valóban az évszázad legnagyobb árvízi tragédiája, akkor a cégek is minden eddiginél nagyobb kártérítés, több milliárd forint kifizetésére számíthatnak. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy a valós kárnak megfelelő összeget fogják megítélni, hanem csupán annyit, amennyi a biztosítási érték alapján jár. Márpedig ez messze elmaradhat a valódi veszteségtől, a károsultak többsége ugyanis csak most fog szembesülni azzal, hogy a szerződése elavult, a kötvény mélyen a jelenlegi érték alatti összegre szól, mert az elmúlt években a biztosításával nem követte a vagyon növekedését, nem frissítette a szerződés tartalmát – figyelmeztet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója. Ennek ellenére elképzelhető, hogy az árvíz utáni kifizetések is rekordot döntenek majd, de lesznek olyan károsultak, akiknek mindenét elviszi í víz, mégsem lesz elég az újrakezdéshez a biztosítási pénz. Sőt olyanok is vannak, akik csak a szerencsében bízhatnak, hogy talán nem veszítik el a lakásukat, s minden ingóságukat az elsöprő árhullámban, hiszen egyáltalán nincs biztosításuk. A CLB tapasztalatai szerint ugyanis még azok közül sem mindenki kötött szerződést, akit egyszer már lenullázott a természeti katasztrófa, mert úgy gondolják, ilyen kétszer nem eshet meg velük.
Németh felhívja a veszélyeztetett településen élők, főleg a még szárazon állóingatlanok tulajdonosainak a figyelmét arra hogy talán még nem késő, azokhoz, akikhez még nem ért el a víz köthetnek biztosítást, vagy frissíthetik a meglévőket, hogy minél aktuálisabb érték szerepeljen a szerződésben, s minél több pénzt kaphassanak majd a biztosítóktól. Az intézkedésre azonban már csak „percek” vannak, a legtöbb biztosító ugyanis 15 napos moratóriummal védi magát. Ez azt jelenti, hogy csak azokra a káreseményekre fizet, amelyek a szerződéskötéstől számított 16. napon történnek. Az előrejelzések szerint még legalább 18 napig tart az árhullám levonulása, jó néhány településen még jó eséllyel köthetnek biztosítást úgy, hogy akár már erre az árvízi katasztrófára is fizet. Érdemes azonban szétnézni, melyek azok a cégek, amelyek nem kötöttek ki türelmi időt a szerződések érvénybe lépésére – javasolja Németh. A CLB ebben minden hozzájuk forduló ügyfélnek soron kívül segít azért, hogy gyorsan, szakszerűen és időben bebiztosíthassák magukat azok, akik biztosak benne, hogy hamarosan az ő kertjükben is megjelenik az árvíz. A szakértő azonban arra is figyelmeztet, hogy az ajánlat csak az árvízre vonatkozik, belvízre ugyanis továbbra sem lehet biztosítást kötni.
A CLB-nél úgy tudják, némelyik biztosító hétvégi ügyeletet is tart majd, hogy a lehető leggyorsabban megkezdődjön a kárfelmérés, s a kártérítések kifizetése.
Forrás: hirportal.clb.hu
Miért nem kell a gazdáknak a támogatás?
Százmilliók maradnak az államilag támogatott mezőgazdasági biztosításban, a gazdák ugyanis feliratkoznak a kedvezményes rendszerre, de végül csak töredékük igényli vissza a díj 65 százalékát, holott ez a konstrukció lényege. Még három napig lehet kérni a kedvezményt, bár e speciális „termékkel” foglalkozó három biztosító közül egy már bejelentette, átmenetileg szünetelteti a kötéseket. Ha jön a jég, a többi is bármikor felfüggesztheti a növénybiztosítás értékesítését, hogy elkerülje a garantáltan nagy kockázatot. A mintegy 4 milliárd hektárnyi mezőgazdasági területnek a felére sincs biztosítás.
A szakemberek számára érthetetlen a mezőgazdaságból élők egy részének a viselkedése: becslések szerint több százmilliós állami támogatást hagynak a kasszában, pedig csak igényelniük kellene az őket illető részt, a biztosítási díj 65 százalékát. Ez ugyanis a támogatott konstrukció lényege. Azoknak, akik befizetik a növénybiztosítási díj teljes összegét, s megfelelnek a minisztérium által előírt egyéb feltételeknek – egyebek mellett, hogy regisztrált termelők -, s jelzik a biztosítónál, hogy részt akarnak venni a programban, visszajár a díj 65 százaléka. Persze csak akkor, ha miután megfeleltek a feltételeknek, s bekerülhettek a rendszerbe, igénylik a támogatási részt. Ám tapasztalatok szerint sok gazda éppen ezt a végső, fontos lépést nem teszi meg. Befizetik a teljes díjat, felvetetik magukat a programba, s végül bennhagyják a pénzüket a közös kasszában – olvasható a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. közleményében. Németh Péter értékesítési vezető szerint ezt a reakciót a biztosítási szakma sem érti. Igaz, a speciális terméket nem is kínálja a teljes szakma, összesen három cégnél lehet a növényeket jégverés és egyéb elemi csapások pusztításai ellen biztosítani. Pontosabban, pillanatnyilag már csak két biztosító ajánlja ezt a szolgáltatást, az egyik ugyanis bejelentette, átmenetileg – értesítésig – nem köt új szerződést erre a termékre. A másik két társaságnál még fogadják a gazdákat, igaz, bármikor bejelenthet szüneteltetést mindkettő, akár egyszerre is. A CLB tapasztalatai szerint ugyanis – kis túlzással –, amint beborul az ég, a gazdák kopogtatnak a biztosítóknál, ám az egyértelműen elkerülhetetlen kockázatot minden társaságnak jogában áll elkerülni, ezért ha beáll a tavaszi jégverések ideje, átmenetileg lehúzzák a rolót a növénybiztosításért jelentkező ügyfelek előtt. A felfüggesztés azonban a már meglévő szerződéseket nem érinti.
Az időjárás mellet a határidő is sürgeti azokat, akik szeretnének bekerülni a támogatott biztosítási rendszerbe: a Vidékfejlesztés Minisztérium május végéig fogadja a jelentkezéseket. Igaz, a későn érkezőket sem zárja ki, ám nekik a késedelemmel arányosan csökkentett díj jár majd vissza. Feltéve, ha kérik.
Németh elmondta, hogy a magyarországi mintegy 4 milliárd hektárnyi mezőgazdasági területnek még a felét sem biztosítják a gazdák, s az időjárási viszonyoknak kiszolgáltatva kockára teszik az egész éves megélhetésüket. Éppen a biztosítási kedv élénkítésére született a támogatott konstrukció, amelyet tavaly alig 1-2 ezer gazdálkodó vett igénybe, miközben milliárdokat – idén 3 milliárdot – szánt a kormány erre a célra. A CLB szakértője szerint érthetetlen a közöny, a hektáronként alig több mint 2 ezer forintért köthető biztosítási díjon spórolnak a termelők, miközben a téli és a tavaszi fagy, az egyre gyakoribb kora nyári jégverés, a tomboló szél és az aszály évente több milliárd forintnyi kárt okoz a földeken. A tavaszi jégverés és vihar általában Hajdú, Szabolcs, Szolnok és Zala megyében pusztít a leggyakrabban és a legnagyobb anyagi kár is ezekben a megyékben okozza.
Háttér
Ki kaphat támogatás?
A díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítás támogatási rendszerét a 2011. évi CLXVIII számú, a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény szabályozza, valamint a 143/2011 számú Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete együttesen a 125/2012 VM rendeletben szereplő módosításokkal. A fenti törvény értelmében a biztosítás szerződője a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartásba vett mezőgazdasági termelő lehet, mezőgazdasági támogatást csak regisztrált mezőgazdasági termelő kaphat.
Forrás: hirportal.clb.hu
Nem tanultak a West-Balkánból
A nemzetközi gyakorlatban egyedülállóan Magyarországon egyetlen hatóság sem ellenőrzi, rendben van-e a tömegrendezvények felelősségbiztosítása. A biztosítási szakma nagy meglepetésére és várakozása ellenére ezen a gyakorlaton a West-Balkán tragédia sem változtatott. Általános tapasztalat szerint egyes felelőtlen, biztosítás nélkül dolgozó szervezők szerencséje, hogy a rendezvények résztvevői nincsenek tisztában a biztosítási lehetőségekkel és a jogaikkal.
A West-Balkán tragédia után a tömegrendezvények biztosítási gyakorlatának totális átrendeződésére számított a szakma, azt gondolták, hogy a borzalmas eset minden szervező számára intő példa lesz, s a korábbinál jóval többen kötnek felelősségbiztosítást az egyes eseményekre. A szakma nagy meglepetésére azonban ezen a téren semmi nem változott. Az igényes szervezők a tragikus eset előtt is megfelelő felelősségbiztosítással dolgoztak, ám azok, akik erre korábban sem adtak, az emlékezetes eset óta sem változtattak a gyakorlaton. Vagyis, még most is vannak olyan tömegrendezvények, amelyekre semmiféle biztosítást nem köt a szervező, vagy a rendezvény tulajdonosa – közölte Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója. A felelőtlen rendezvényszervezőknek az a szerencséjük, hogy az általuk szervezett események résztvevői nincsenek tisztában a jogaikkal, s egy esetleges baleset, netán szerencsétlenség után örülnek, hogy túlélték, s eszükbe sem jut a szervezőktől kártérítést követelni. Holott ez a nemzetközi gyakorlatban mindennapos, s egy, a West-Balkánban történteknél jóval kisebb tragédia következménye is euró milliókban mérhető kártérítés lehet. Még egy kevésbé tragikusan végződő hazai rendezésű, nemzetközi résztvevőkkel zajló esemény is totálisan tönkre tehet egy magyar szervező céget, a teljes vagyona rámehet a kártérítésre – véli Németh.
Az európai szabályoknak megfelelően a rendezvényt engedélyező szervezetnek ellenőriznie kellene a biztosítást, a terveket, és azt, hogy hol, milyen körülmények között zajlik majd az esemény. A biztosítást azonban Magyarországon továbbra sem ellenőrzi senki, holott a 2011-es tragédia után a CLB-nél azt gondolták, jelentősen szigorodnak majd a feltételek és az ellenőrzés is - tette hozzá Németh Péter. De még azt sem vizsgálja egyetlen szervezet sem, hogy a rendezvényen történt-e olyasmi, ami miatt a résztvevők kárigénnyel léphetnének fel - ilyen lehet például egy tűzeset. Vagyis, maradt a régi gyakorlat: csak az igényes, gondos szervezők kötnek megfelelő alap felelősségbiztosítást, és minden rendezvényre külön célirányos kiegészítőket, de sokan vannak, akik eleget tesznek a megrendelő kérésének, s ezen a tételen spórolnak először. Pedig ezek az egyedi záradékok nem drágítják meg jelentősen a rendezvényeket. Ráadásul össze sem lehet hasonlítani azzal a tétellel, amit adott esetben kártérítésként saját zsebből kell kifizetnie egy szervezőnek, vagy netán a rendezvény tulajdonosának, megbízójának – jegyezte meg Németh.
A biztosítási szakértő szerint hazánkban pillanatnyilag mindenkinek a saját balesetbiztosítása az egyetlen garancia arra, hogy kártérítést kapjon – kórházi kezelésre, betegállományra vagy akár a lábadozás idejére -, ha egy tömegrendezvényen baleset éri. Az értékesítési igazgató egyébként arra is biztatna mindenkit, hogy ilyen esetben a szervezőt is keresse meg, s ha van a rendezvényre biztosítás, akkor annak „terhére” kérjen kártérítést. Egyébként a szervezőktől még a programot megelőzően is bárki megkérdezheti, köt-e megfelelő biztosítást.
Forrás: hirportal.clb.hu
Garázsban sem biztonságos
A löszfal külön kockázat lehet
Garázsban tartott járművek ezrei úszhatnak el a napokban az ár- és belvízzel, mert csak kevesen tudják: még a külön megvehető garázsbiztosítás is csak limitált fedezetet nyújt a bent tárolt kocsikra és motorokra. A garancia a teljes körű casco, akinek nincs ilyen, az jobban teszi, ha áradáskor a garázsánál védettebb helyre állíja a járművét – figyelmeztet egy biztosítási alkusz. Friss tapasztalat szerint a löszfalak közelsége is kiemelt kockázat lehet a jövőben a biztosítók szemében, mert elképzelhető, hogy a nagy esőben megcsúszott föld miatt idén különösen sok káresetet jelentenek.
Árvízkárosultak tömegeinek okozhat csalódást a napokban a biztosítási kártérítési összeg, mert tapasztalatok szerint általában csak ilyenkor szembesülnek azzal, hogy a legjobb ingatlanbiztosítás sem nyújt fedezetet mindenre, például a garázsban tartott járművekben esett tetemes kárra, miközben például az ugyancsak itt tárolt fűnyíró vagy a megrozsdásodott kéziszerszámok értékét megtérítik a társaságok – figyelmeztet Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója figyelmeztet, hogy az autókra és a motorokra még a külön megvehető „garázsban tárolt járművekre” szóló „csomag” is csak limitált anyagi kártérítést garantál. Tapasztalatok szerint azonban a részletekkel még azok sincsenek tisztában, akik megfizetik a melléképületi felárat, így aztán gyakran már csak a „kasszánál”, vagyis a kárszemle során szembesülnek a lesújtó hírrel: a garázsban elárasztott járművekre egyedül a teljes körű casco nyújt fedezetet. Akinek nincs ilyen, s már a kapujában a víz, az jobban teszi, ha mielőbb biztonságos helyre menekíti az autót vagy a motort, mert pótolhatatlan kár érheti őt – tanácsolja Németh. Igaz, ez a fajta gondoskodás minden járműtulajdonostól elvárható és saját érdeke is – szögezi le a biztosítási szakember.
Annak ellenére, hogy hazánkban a környező országokéhoz képest kiemelkedően magas, 79 százalékos a biztosított ingatlanok aránya, az árvíznek kitett térségekben még mindig vannak fehér foltok. Ez a szakma számára azért érthetetlen, mert családok ezrei válhatnak néhány perc alatt földönfutóvá csupán azért, mert a havi 1-2 ezer forintos biztosítási díjon spórolnak. Németh szerint még most sem késő biztosítást kötni, legalábbis azoknak, akikhez egyelőre nem tört be a víz, de vélhetően minden bizonnyal be fog, ha árterületen élnek. Jó lesz azonban sietni a megállapodásokkal, mert a biztosítók 15-30 napos moratóriummal élhetnek. Ez azt jelenti, hogy egy ma megkötött szerződés csak a meghatározott türelmi idő letelte után lép életbe. Ez időn belül a biztosító megtagadhatja a kárkifizetést.
Az idén különösen súlyos a helyzet, hiszen minden oldalról támad a víz, a húsvéti nagy esőzésben megcsúsztak a löszfalak, sorra kilépnek medrükből a folyók és az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagy területet veszélyeztet a belvíz. Az utóbbi jelenségre egyetlen hazai biztosító sem vállal kockázatot, mert egyik sem rendelkezik elég statisztikai adattal, hogy megfelelően kikalkulálhassa ezt az egyértelműen nagy kockázatot. Ez azt jelenti, hogy a belvizes területen élők különösen kiszolgáltatottak az időjárási viszonyoknak. Hasonló sorsra juthatnak azok is, akiknek a háza löszfalak tövében vagy annak közelében áll, a napokban ugyanis különösen nagy kárt tettek az ingatlanokban a földcsuszamlások. Elképzelhető, hogy a biztosítók átértékelik a jövőre szóló ajánlataikat, s a löszös, szakadékos környezet bekerül a kizáró okok, de legalábbis a nagyon kockázatos, feláras tényezők közé – latolgat a CLB szakértője. Németh éppen ezért azt tanácsolja azoknak, akik ilyen területen élnek, s nincs még biztosításuk, hogy addig kössék meg, amíg nem szigorítanak a feltételeken.
Egyértelműen látszik – véli az értékesítési igazgató –, hogy a társaságok is igazodnak a megváltozott időjáráshoz és készülnek a váratlan vagy akár az évszakok jellegéből adódóan előre látható természeti jelenségekre, csapásokra. A valaha bürokratikusan és lassan reagáló rendszerekből gyors, mobil, akcióegységként is működő szolgáltatás lesz, a cégeknek ugyanis elemi érdekük egymást túllicitálva minél jobban kiszolgálni ügyfeleiket.
A tavaszi, nyári zivatarok idejére kifizetett kártérítés is évek óta folyamatosan emelkedik. Tavaly a nyár első két hónapjában csaknem 7 milliárd forint volt az elemi kár címén kifizetett összeg, ami összesen több mint 101 ezer időjárás okozta kár fedezete volt. Ez kétszer annyi, mint 2011-ben egész nyáron, vagyis három hónap alatt – idéz Németh a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) statisztikájából.
Forrás: hirportal.clb.hu
Átírt biztosítási gyakorlat
Totálisan átrendezte az elmúlt egy-két évtized biztosítási, kártérítési gyakorlatát a drasztikusan megváltozott időjárás: míg korábban árvízre, villámcsapásra csak elvétve kellett fizetni, most az egyik legnagyobb tétel éppen ezeknek a természeti katasztrófák okozta károknak az ellentételezése. Egymásba érnek az elemi csapások, még fel sem ocsúdott az ország a tavaszi havazás drámai következményeiből, hamarosan az árvíz pusztításától kell tartani. A biztosítók extrákkal kiegészített ajánlatokkal készülnek, teljesen új, extrém esetekre kidolgozott csomagot azonban még mindig nem tartanak indokoltnak.
Az elmúlt néhány évtizedben lezajlott drasztikus időjárás változás totálisan átrendezte a biztosítási, kártérítési gyakorlatot hazánkban. Alig 10-20 évvel ezelőtt egyetlen hazai biztosítónál sem gondolták volna, hogy milliárdos kártérítéseket kell majd egyszer kifizetni egy 24 órás havazás után, mint ahogy akkoriban még arra sem készültek a szakemberek, hogy tomboló szél, villámcsapás vagy éppen hosszú szárazság okozta másodlagos károkért is több milliárd forint jár majd az ügyfeleknek. Igaz, azt sem hitték, hogy ezekre az elemi csapásokra valaha is bármilyen formában fel kell készülniük a Magyarországon működő biztosítóknak.
Márpedig évek óta egyértelműen növekedett az elemi csapások okozta károk gyakorisága és értéke, s egyre szélesebb körű biztosítási szolgáltatást igényelnek az ügyfelek. Bár teljesen új, extrém ajánlat bevezetését egyelőre nem tartják indokoltnak a biztosítók, a mostani tavaszi katasztrofális havazás, a hamarosan megérkező, évente egyre súlyosabb árvíz, a szélsőséges tavaszi, nyári időjárás tanulságos a kockázatviselőknek is – mondta Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője. Míg 5-10 évvel ezelőtt is csak elvétve volt olyan biztosítási konstrukció, amely az elemi csapásokban keletkezett úgynevezett másodlagos károkra nyújtott fedezetet, ma egyre bővül az ajánlat, az extrém időjárás különféle extra szolgáltatást is kikényszerít a biztosítókból. Németh az elmúlt napok eseményeiből példaként említi a porhó hatását, amely a március 14-i havazásban különösen nagy kárt tett egyes településeken úgy, hogy csak néhány nappal később derült ki, a hatása: jelentősen megrongálta a házak tetőszerkezetét. Erre korábban biztos, hogy nem volt fedezet, most viszont csak ebből a tételből több tízmillió forintnyi kártérítés is összejöhet.. És ma már sokan tudják, másodlagos kárnak számít az is, hogy a havazásban áramkimaradás miatt kiolvadt és megromlottak az ételek a hűtőkben. Erre is fizet a biztosító, holott néhány évvel ezelőtt ez is elképzelhetetlen volt.
Egyértelműen látszik – véli Németh -, hogy a biztosítók is igazodnak a megváltozott időjáráshoz és készülnek a váratlan vagy akár az évszakok jellegéből adódóan előre látható természeti jelenségekre, csapásokra. A valaha bürokratikusan és lassan reagáló rendszerekből gyors, mobil, akcióegységként is működő szolgáltatás lesz, a cégeknek ugyanis elemi érdekük egymást túllicitálva minél jobban kiszolgálni ügyfeleiket. A folyamatosan erősödő szélsőséges időjárás és az ügyfeleik igénye kényszerítette ki a biztosítókból egyebek mellett a villámcsapás okozta másodlagos károk fedezetét is. Az igény azonban még ennél is nagyobb: egyre többen kötnének biztosítást belvízkárokra, a talajvíz okozta rombolások kompenzálására is. A biztosítók azonban még nem rendelkeznek elég statisztikai adattal ahhoz, hogy megfelelően kikalkulálhassák ezt az egyértelműen nagy kockázat. Ezért jelenleg erre a „tételre” még nem vállalnak fedezetet.
A tavaszi, nyári zivatarok idejére kifizetett kártérítés is évek óta folyamatosan emelkedik. Tavaly a nyár első két hónapjában csaknem 7 milliárd forint volt az elemi kár címén kifizetett összeg, ami összesen több mint 101 ezer időjárás okozta kár fedezete volt. Ez kétszer annyi, mint 2011-ben egész nyáron, vagyis három hónap alatt – idéz Németh a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) statisztikájából. A CLB szakértője szerint azonban a biztosítóknak mostantól a váratlan téli elemi csapásokra is fokozottan számítaniuk kell, ismeretei szerint készülnek is új tervek az ajánlatok kiegészítésére.
Forrás: hirportal.clb.hu
Életveszélyes csajozás
Utasok bukósisak nélkül
10+1 jó tanáccsal látja el Facebook oldalán is a motorosok utasait, főleg a lányokat egy biztosítási alkusz cég. Tapasztalatok szerint ugyanis a hátsó ülésen utazó lenge ruhás nőknek még bukósisakban is jóval kisebb a túlélési esélyük egy bukásban, mint a vagány, „brahizó”, talpig védőfelszerelésben repesztő motorosnak. Intő jel, ha a „csak egy körre” invitáló srác a korábbi eséseivel, a gyorsaságával és hajmeresztő történeteivel dicsekszik. Pest-megyében a motoros balesetben elhunyt nők 70 százaléka utas volt.
Miközben a női motorosok a férfiaknál biztonságosabban száguldoznak, utasként kisebb esélyük van egy nagy bukás túlélésére. Tapasztalatok és a statisztikák szerint is a motoros balesetben következtében elhunyt nők 70 százaléka a hátsó ülésen utazott – hívja fel a figyelmet a motorozással járó egyre erősödő jelenségre Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója. Szakértők úgy vélik, a lányok körében egyre népszerűbbek a mutatós járgányokon száguldozó, vagány srácok, akik mögé szívesen felpattannak egy gyors, rövid körre, „csak ide a közelbe”. Érdemes azonban meggondolni, ki mögé és milyen körülmények között ülnek fel a lányok – véli Németh.
Motoron ugyanis még az utasnak is észnél kell lennie, mert egyetlen rossz mozdulat tragédiához vezethet – figyelmeztet Fótos József rendőr alezredes, a Pest-megyei Rendőr Főkapitányság közlekedésbiztonsági osztályvezető-helyettese, aki hivatalból és hobbiból is naponta motorozik. Sokan azt gondolják, hogy az utasnak nincs más dolga, csak élvezni az utat, ám a szorongó, első alkalommal motorozónak gyakran ez a legnehezebb, különösen akkor, ha nem alkotnak összeszokott párost a jármű vezetőjével – hívja fel a figyelmet a szakértő. Az alezredes szerint különösen veszélyes párperces ismeretség után felpattanni valakinek a járgányára, főleg úgy, hogy ha az utas védőfelszerelését legfeljebb egy bukósisak alkotja. Gyakori, ijesztő látvány a forgalomban cikázó motor, amelyen a talpig védőruhás férfi mögött lenge ruhás hölgy ül. Igaz, ugyanez a látvány az országúton sem megnyugtató, mert ilyen körülmények között egy bukás a védőruha nélküli utas életébe is kerülhet. De még egy kisebb borulás is, néhány méteres csúszás a földön, komoly sérülést okoz annak, akin nincs profi öltözet – figyelmeztet a tapasztalt hivatásos motoros, aki szerint a fokozatosság, rövid, kényelmes utakon szerzett tapasztalat lehet a biztonság kulcsa. A páros motorozás lényege, hogy az utas ne tegyen hirtelen mozdulatokat hátul, ne rángassa a vezetőt, ne tartson ellen a járműnek, csak kapaszkodjon, s lehetőleg vegye fel az elöl ülő fiú és a motor ritmusát. Ha veszélyt érez és leszállna, akkor ezt óvatosan jelezze, veregesse meg a vezető hátát vagy kiabáljon előre neki. Fótos József egyébként azt javasolja a lányoknak, hogy ne üljenek fel vagánykodó, a merészségükkel, a sebességgel kérkedő fiúk motorjára, mert egyetlen rossz tapasztalat egy életre elveheti a kedvüket az egyébként szép élménytől.
A CLB saját tapasztalatai és a szakértő tanácsai alapján összeállította azt a 10+1 fontos szempontot, amelyet érdemes szem előtt tartaniuk a lányoknak, mielőtt felpattannának egy csajozós srác motorjára. Az alkusz szerint azonban a gyakorlati tanácsok megfogadása mellett érdemes beleset biztosításra is gondolni, mert egy kisebb esés is hosszas betegállományhoz, munkából való kieséshez vezethet.
10 + 1 arra utaló jel, ami miatt ne ülj fel a fiúd mögé a motorra
1. Ha azt mondja, nincs szükséged semmilyen védőfelszerelésre, mert csak gyorsan gurultok egyet az utcában
2. Ha állítja: a sebesség egyenlő a szabadsággal
3. Ha este van, és az aznapi buliban találkoztatok először
4. Ha ő sem visel teljes motoros védőfelszerelést
5. Ha végig kellett hallgatnod, miként meséli a barátainak az őrült motoros kalandjait és közben többször hallottad a „200 kilométer”-t
6. Ha a motorját nem találod bizalomgerjesztő műszaki állapotban
7. Ha a ruhája és a sisakja csupa sérülés, de azt mondja a versenypályákon szerezte (a profik az
utcán nem a versenyszerelésüket használják)
8. Ha a haverjai szerint ő a legőrültebb motoros a bandában
9. Ha nincs érvényes jogosítványa motorra
10. Ha szerinte a motoros vezetéstechnikai képzések csak a „mazsoláknak” való
+ 1 Ha nem bízol meg benne
Öt jel, ami alapján felülhetsz mögé:
1. Ha úgy invitál motorozni, hogy pontosan elmondja, hogyan öltözz fel és biztosít számodra több védőfelszerelést is
2. Ha kifejezetten megnyugtat, hogy nagyon óvatosan fog menni
3. Ha van érvényes motorvezetői engedélye és esetleg volt is már valamilyen vezetéstechnikai tréningen
4. Ha a motorozáshoz ő maga is teljes védőfelszerelésben érkezik
5. Ha rá mered bízni, akár az életedet is
Forrás: hirportal.clb.hu
Átrendezi a biztosítási piacot a Széll Kálmán-adó
CLB: Sokan megúszhatják veszteség nélkül
Átrendezheti a biztosítási piacot a Széll Kálmán-tervben megszellőztetett biztosítási adó, rivalizálás és díjcsökkentés is várható. A legnagyobb mozgás a lakásbiztosítás terén lehet, mert itt van a legtöbb passzív, elavult szerződés, amit az adóemelés hatására érdemes majd olcsóbbra váltani. Elképzelhető, hogy ezek az ügyfelek az adó ellenére is spórolnak majd egy új szerződéssel – latolgat egy biztosítási alkusz, aki szerint a biztosítási piac csaknem minden szegmensén tömeges átszerződések kezdődhetnek.
Alig van olyan ember, akinek ne lenne valamilyen biztosítása, s ezért ne érintené a Széll Kálmán-terv 2.0-ás változatában tervezett adó bevezetése. Az újabb fizetnivaló egyértelműen arra ösztönözheti az embereket, hogy a lehető legolcsóbb, de még megbízható csomagra váltsanak. Vagyis, az adó bevezetésével megkezdődhet egy dinamikus átrendeződés a biztosítási piacon – véli Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz kft. kommunikációs igazgatója. Az alkusz szakemberei gyors felmérést végeztek a várható hatásokról, s arra jutottak, hogy a lakásbiztosítás a leggyengébb láncszem, legalábbis, itt van a legtöbb olyan szerződés, amelyhez évek, sőt évtizedek óta nem nyúltak az ügyfelek, ezért korszerűtlen és esetleg drága is. Nagyon sok a tíz évnél régebbi díj, amely a mai árakkal már nem versenyképes, holott ezen a területen is ma már igen nagy az ár- és a szolgáltatási kínálat. Elképzelhető, hogy ezek a passzív ügyfelek most, a pluszteher hatására megmozdulnak, szétnéznek a piacon, s kiderül, hogy a jelenlegi díjuk töredékéért a mostaninál sokkal jobb, korszerűbb szolgáltatást kaphatnának. Ezen a gondolatmenet elindulva kiderülhet, hogy éppen az adó hatására várható kényszerkeresgélés és átszerződés eredményez nekik megtakarítást, s egy új szerződésben a pluszköltséggel együtt is a jelenleginél kevesebbet fognak majd fizetni.
A szakember szerint azonban az emberek minden más kategóriában is meg fogják keresni a lehető legolcsóbbat, hogy megspórolják az adót. Legalábbis annyiban, hogy ne kelljen a korábbinál többet fizetniük. A CLB-nél úgy vélik, veszélybe kerülhet esetleg néhány casco-szerződés, de a felbontást nem szabad elkapkodni, hiszen jobbnál jobb ajánlatok vannak kedvező áron a piacon, csak hozzáértőkkel meg kell kerestetni ezeket. Németh elképzelhetőnek tartja, hogy a szakmán belül is megindul egy nagy rivalizálási hullám, még az is lehet, hogy az adó lenyomja bizonyos biztosítási tételek díját.
A CLB számításai szerint felbojdul a biztosítási piac, a kötelező gépjárműfelelősség biztosítási kampányhoz hasonló mozgás kezdődhet minden kategóriában. A szakember szerint azonban nem érdemes kapkodni, ha itt az ideje, akkor szakértőkkel kell megkerestetni a lehető legjobb megoldást. Még az is elképzelhető – latolgat a 25 biztosítóval szerződött alkusz cég illetékese -, hogy az adó bevezetése miatt az alkuszoknak lesz a legtöbb feladatuk ezen a területen, hiszen tapasztalatok szerint egyre többen felismerték, mennyire kényelmes és gyors egy szakértő közreműködésével megtalálni a lehető legjobb és legolcsóbb megoldást.
Forrás: hirportal.clb.hu

