Mitől emelkedhetnek a KGFB-díjak?

A gépjármű tulajdonosok ugyan nyűgként élik meg a kötelező gépkocsi felelősségbiztosítást, ám ha balesetet szenvednek, többségében elégedettek a biztosítók szolgáltatásaival. Most azonban felmerült a módosítás igénye, amivel az autósok akár rosszul is járhatnak.

Az autósok örök félelme, hogy balesetet szenvednek. Ha a személyi sérülést ilyenkor el is kerülik, ez bizonyos fokú hercehurcával jár, hiszen meg kell javíttatni a kocsit, és a javítás költségeit is érvényesíteni kell a biztosítóval szemben. Utóbbi kapcsán azonban jó hír, hogy a tapasztalatok szerint ha baj van, akkor van segítség, legalábbis a MABISZ számára a Századvég által készített gépjármű-biztosítási témájú kutatás adatai ezt tükrözik. Az idei felmérés szerint jelentősen elégedettebbek a gépjármű tulajdonosok a KGFB-ügyekkel kapcsolatosan biztosítójuk eljárásával és kapcsolattartásának módjával. Valamivel több mint 10 százalékponttal nagyobb arányban elégedettek maximálisan biztosítójukkal, mint 2015-ben vagy 2016-ban, bár már a megelőző években is kifejezetten jó volt a megítélésük. Negatív véleményt kevesebb, mint 5 százalékuk fogalmazott meg.

A CASCO megkötésekor szintén az a legfontosabb szempont, hogy megbízható társasággal kössenek szerződést (59 százalék), az alacsony díj pedig a második, ötödük számára a legfontosabb. Szintén nagyon elégedettek az ügyfelek a CASCO ügyekkel kapcsolatban: több mint 80 százalék pozitív értékelést adott.

Az elmúlt két év felmérési eredményeihez hasonlóan, most is külön vizsgálat tárgyát képezték a kárt szenvedett autótulajdonosok. Ők is kifejezetten elégedettnek bizonyultak a biztosítókkal, különösen a saját biztosítójuk szolgáltatásával. A biztosítási eseményről beszámoló válaszadók kétharmada volt inkább vagy teljesen elégedett a károkozó biztosítójának szolgáltatásával, 85 százalékuk pedig saját biztosítójával.

A közvélemény tehát nem kíván változtatni a kialakult gyakorlaton, ám vannak ellenérdekeltek is. A kárt szenvedett autósok ugyanis kétféle módon juthatnak pénzhez: vagy számlára javíttatja meg az autóját és a biztosító ezt egyenlíti ki, vagy a kárfelvételi jegyzőkönyv alapján kikalkulált összegről egyezséget köt a biztosítóval. Ez esetben eldöntheti, hogy mire fordítja az így kapott pénzt. Míg az újabb autók tulajdonosai szinte minden esetben a számlás javítást igénylik, addig a korosabb járművek tulajdonosai sok esetben egyezségi kárrendezést választanak a számlás helyett. Ez általában akkor éri meg, ha úgy érzik, hogy a biztosító által felajánlott javítási költségeknél olcsóbban tudják megjavíttatni a kocsijukat, például saját munkával. Vagy amennyiben olyan az autó sérülése, hogy az nem zavarja a szabályszerű működtetését, s esetleg másra jobban kell a pénz, akkor is jó választás lehet az egyezségi kárrendezés.

Dr. Hangyási István a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke azt közölte az mfor.hu-val, hogy a piaci adatok alapján körülbelül a károk 30-35%-ánál választ a károsult egyezségi kárrendezést. Két jól elhatárolható csoport él ezzel a lehetőséggel. A hazai gépjárműpark elöregedése miatt azok vállalják elsősorban ezt a kárrendezési módot, akiknek a gépjárművük az 5-8 évet meghaladja és egy márkaszervizben történő javítás költségei nagyobbak lennének, mint a biztosító által kínált kárrendezés. KGFB-re rendezett károknál ugyanis az eredeti állapot helyreállítása a kötelezettség. Tehát egy 5-8 éves autót ilyen alkatrészekkel kell(ene) helyreállítani, illetve adott esetben az esetleges korábbi károk miatt avultat is a biztosító. Ha tehát gyári új alkatrészekkel javítják meg a gépkocsit, akkor magasabb lesz az értéke, mint a baleset pillanatában volt, s ennek az értékemelkedésnek a különbözetét a biztosító értelemszerűen levonja a kifizetéséből. Ezért az ilyen károsultak is inkább egyezségi kárrendezést választanak, hiszen egy kisebb műhelyben utángyártott - a gyári újjal megegyező minőségű, de olcsóbb - alkatrészekből is műszakilag megbízhatóan és megfelelő minőségben helyre tudják állítani a sérült gépjárművet.

Szintén az egyezségi kárrendezést választják azok a tulajdonosok, akiknek a gépjárműve finanszírozott és a gépkocsi javítási költsége a gazdasági totálkár határán mozog, mondta el MABISZ Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke. Ha ugyanis a gépkocsi gazdaságosan nem javítható, akkor, mint fentebb utaltunk rá, a káridőponti értéket kifizeti a biztosító, de a finanszírozás lezárásának többletköltségét nem. Ezért inkább egy alacsonyabb óradíjjal dolgozó szervizt választanak az ilyen gépkocsik tulajdonosai, mert a munkadíj és alkatrészár ottani alacsonyabb volta miatt az ilyen műhelyben még a jármű gazdaságosan javítható.

Az egyezségi kárrendezés ugyanakkor a szakszervízek szemét csípi, szerintük ugyanis feltételezhető, hogy a javítások egy része számla nélkül, feketén történik. Nem osztja ezen véleményt a MABISZ illetékese. dr. Hangyási István azt hangsúlyozza: a kártérítésnek ez a fajtája nem jelenti, hogy a feketegazdaságba áramlik a pénz. Sokkal inkább azt, hogy a károsult szabadon dönt, kivel javíttatja meg a gépjárművét. A károsult megkeresi a számára legolcsóbban dolgozó szervizt. Ez egyfajta versenyt generál a javítók között. A kártérítést kapott ügyfelek érdeke, hogy a javításról számla készüljön egyezséges kárrendezésnél is, hiszen ezzel tudják a garanciát érvényesíteni. Ráadásul, ha valami ok miatt az egyezségben meghatározott összeg nem lenne elegendő a javításra, akkor a számla összege és az egyezségi kárrendezés közötti differenciát - ha az indokolt - megtéríti a biztosító. Tegyük hozzá, hogy a feketegazdaság elleni harc egyébként is az adóhatóság feladata, s ehhez megvannak a megfelelő olyan eszközei, mint például az online kassza.

Érdemes megemlíteni, hogy a kérdés kapcsán számos álláspont és érdek ütközik. Azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nemrég közölt átfogó piacelemzésben is leszögezi, hogy hiányzik az árverseny a kgfb-alapú javítási szolgáltatásoknál. A számlás biztosítói kárrendezéssel összefüggésben történő javítás speciális piacot jelent a javítói piacon belül, mivel ezekben az esetekben más a megrendelő (károsult) és más a szolgáltatásért konkrétan fizető személy (biztosító). Utóbbi pedig nem számíthat azokra a szolgáltatási díj és alkatrészár kedvezményekre, amelyekkel a szakszervízek a magánügyfeleket próbálják magukhoz vonzani. Biztosítós számlás javítások esetében a javítást végző vállalkozások a munkadíjat és az anyagköltséget a lehető legmagasabb áron számlázzák ki, amit a biztosító kénytelen kifizetni. A javításokat végző cégeknek tehát az a jó, ha minél többen a számlás kárrendezés mellett döntenek, míg a biztosítók számára elvileg az egyezségi megoldás lehet kecsegtetőbb. A károsult számára pedig alighanem az a jó, ha van választási lehetősége.

A MABISZ illetékese is azt mondja, amit az érvényben lévő jogszabályok is rögzítenek: maga a biztosítás nem is a javításra szól, hanem a kár megtérítésére vállalt kötelezettséget jelent. A kártérítés alapvetően pénzbeli kártérítés, senki nem kötelezhető, hogy a kapott összeget ténylegesen a jármű javítására fordítsa. A biztosítók csak azt tudják ellenőrizni, hogy a számlával helyreállított gépkocsiban valóban a számlán szereplő javításokat végezték, illetve az azon feltüntetett alkatrészeket cserélték ki.

Érdemes azt is kiemelni, hogy a fent idézett piackutatás szerint az autósok alapvetően elégedettek a kialakult helyzettel, s számukra minden mást felülíró szempont a megbízhatóság. Az adatok azt mutatják ugyanis, a szerviz kiválasztásánál a legfontosabb tényező, hogy az autó megbízhatóan, biztonságosan működjön (80 százalék) – a gépjármű tulajdonosoknak több mint a háromnegyede ezt válaszolta. Második legfontosabb, hogy eredeti alkatrészt építsenek be (30 százalék), harmadik pedig, hogy gyorsan megjavítsák az autót (28 százalék). A gépjármű tulajdonosok mindössze 14 százalékának fontos csak az, hogy márkaszervizben javítsák az autót, vagy hogy számlát kapjon az elvégzett szolgáltatásról.

Ha azonban az egyezségi rendezést a jövőben korlátoznák, az valószínűleg rosszul érintené az alacsonyabb jövedelműeket valamint az idősebb kocsival rendelkezőket, hiszen most a viszonylag magas rezsióradíjjal és eredeti alkatrészekkel dolgozó márkaszervizeknél olcsóbb megoldást illetve a kapott kártérítés szabad felhasználását is választhatják. Illetve rajtuk, valamint közel ötmillió díjfizető társukon csattanna az ostor akkor is, ha a javítási költségek megemelkedése miatt a magyar KGFB díjak, amelyek még most is Európában a legalacsonyabbak között vannak, ugrásszerűen megdrágulnának.

Forrás: www.mfor.hu