2022.11.11

MNB-FBAMSZ együttműködés a biztosítási rendszer stabilitásáért

Hosszútávú együttműködési megállapodást kötött a független biztosításközvetítők érdekképviseletét ellátó FBAMSZ és az MNB a biztosításközvetítői piac fejlesztése érdekében. Elsődleges cél, hogy a jövőben minél szélesebb körű szakmai közönség ismeretei hasznosuljanak a biztosításközvetítői piac működését javító intézkedések, módszertanok, útmutatók kialakításában.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) nevében Sebestyén László elnök, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről Matolcsy György elnök írta alá Budapesten a két intézmény együttműködési megállapodásáról szóló dokumentumot a biztosítási rendszer, valamint a biztosításközvetítői piac fejlesztése érdekében. A biztosításközvetítői piacon ez az első ilyen megállapodás.

Az együttműködés stratégiai célokat szolgálva, főként a hatékony és kétoldalú kommunikációt előtérbe helyezve segíti a piaci információk, tapasztalatok felügyelésbe történő integrálását, miközben az egycsatornás kommunikációt kihasználva biztosítja a felügyeleti elvárások egyértelmű közlését is a piac szereplői felé. Elősegíti egyúttal az elvárásokkal kapcsolatban esetlegesen felmerülő kérdések és észrevételek MNB felé történő visszacsatolását is.

Az együttműködés kiterjed többek között az MNB által készített szabályozó dokumentumok tervezetének FBAMSZ általi véleményezésére, a piacot segítő és formáló intézkedések, módszertanok, ajánlások, továbbá – a piac szakmai ismereteit összegyűjtve és felhasználva – útmutatók készítésére is. A két intézmény az együttműködés során felmerülő szakmai és gyakorlati kérdések esetén konzultációkat kezdeményezhet. Az MNB és az FBAMSZ együttműködése nem újkeletű, hiszen a felek korábban is számos, a piac hatékonyabb működését célzó kérdésben működtek együtt aktívan.

A jegybank kiemelt feladata a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartása, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése, továbbá célja a fejlődő, versenyző, egészséges pénzügyi szektor fenntartása. Ezen célkitűzésekkel összhangban dolgozik, és azokat piaci oldalról támogatja az FBAMSZ, a szabályozói környezet előremutató változtatását, valamint – a piaci szereplők rendszeres tájékoztatásával – a magyar biztosítási kultúra fejlesztését szolgálva.

forrás: fbamsz.hu

Biztosítás fajta: 

  • Általános
Nemzetközi elismerést kapott a MABISZ
2011 június 14.
Kategória:
Általános

Nemzetközi elismerést kapott a MABISZ

Német és francia biztosítási szakemberek elismerését nyerte el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a Teljes Költség Mutató (TKM) és a Díjnavigátor kifejlesztéséért, valamint a szervezet átalakításáért - közölte a szövetség.

  Volker Henke, a Német Biztosító Szövetség (GIA) külkapcsolatokért felelős vezetője, aki Budapesten az együttműködés lehetőségeiről szóló konzultáción vett részt úgy vélte: a jövő egyik lehetséges szövetségi struktúráját alakították ki a biztosítók azzal, hogy egy mátrix rendszerű szervezetet hoztak létre. A megújult szervezet szerinte hatékonyabban tudja majd képviselni a szövetség tagjainak érdekeit - derül ki a közleményből.

  Volker Henke, a Német Biztosító Szövetség (GIA) külkapcsolatokért felelős vezetője, aki Budapesten az együttműködés lehetőségeiről szóló konzultáción vett részt úgy vélte: a jövő egyik lehetséges szövetségi struktúráját alakították ki a biztosítók azzal, hogy egy mátrix rendszerű szervezetet hoztak létre. A megújult szervezet szerinte hatékonyabban tudja majd képviselni a szövetség tagjainak érdekeit - derül ki a közleményből.,

Forrás: elemzeskozpont.hu

A tavalyival azonos nyereséget tervezett idénre is az Uniqa Biztosító
2011 június 08.
Kategória:
Általános

 

A tavalyival azonos nyereséget tervezett idénre is az Uniqa Biztosító

Annak ellenére, hogy a különadó miatt a magyar biztosítási piac 3,3 milliárd forint veszteséget regisztrált 2010-ben, az Uniqa Biztosító még 536 millió nyereséget ért el, és hasonló nyereséggel számol az idén is - mondta Othmar Michl vezérigazgató pénteken sajtótájékoztatón.

Az Uniqa díjbevétele 2010-ben közel 56 milliárd forint volt, ezzel a magyar piacon a hatodik helyen állt. A különadó nélküli adózás előtti eredmény 2,4 milliárd forint volt, ebből lett a különadó megfizetése után 536 millió forint. Az idei terv 2,3 milliárd forint adózás előtti eredmény, amelyből 1,66 milliárd lesz a különadó. Az életbiztosítások tavalyi díjbevétele 24 milliárd forintot tett ki, a piaci átlag feletti, 10 százalékos növekedés mellett.

 

A nem életbiztosítások 32 milliárdos díjbevétele viszont csak 2 százalékkal haladta meg a 2009. évit. Az idei első negyedévi 16,5 milliárdos díjbevétel 4,5 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, míg a magyar biztosítási piac díjbevétele 3,6 százalékkal csökkent ebben az időszakban. A piacból 6,8 százalékkal részesedik az Uniqa. Kurtisz Krisztián, az Uniqa nem életbiztosításokért felelős vezetője elmondta, hogy a vagyonbiztosításból - így a lakásbiztosításból - kíván nagyobb bevételhez jutni a biztosító, illetve bővíti az egészségbiztosítási palettáját. 

Például olyan járóbeteg biztosítást kínál, amely megkíméli az ügyfelet a diagnosztikai, illetve a rendelőintézeti sorbanállástól. Az Uniqa Group Austria tavaly 8,4 százalékkal, 6,2 milliárd euróra növelte a díjbevételét. A szokásos üzleti tevékenységből származó eredménye pedig több mint felével, 153 millió euróra emelkedett. A 21 európai országban jelen lévő csoport díjbevételének a 38,5 százalékát adják a külföldi leányvállalatok. A kárrendezést végző Dekra-Expert Kft.-ben nemrégiben 50 százalékra emelte tulajdoni hányadát a Dekra International - mondta Lányi László ügyvezető igazgató. 

Az eredetileg az Uniqa által alapított cég több biztosítónak nyújt szolgáltatást, és a Dekra két lépésben azért lett ilyen arányú társtulajdonos, mivel önmagában nem tudta megvetni a lábát a magyar piacon. Az Uniqa részére azért előnyös a tulajdonostárs, mivel az eddig a szolgáltatásukat kerülő biztosítók a jövőben nem a konkurens Uniqatól, hanem egy európai cégtől vásárolhatnak, így bővülhet a piac. Másrészt a közös cég kelet felé terjeszkedik tovább Európában - mondta Othmar Michl. Tavaly a kárrendező cég árbevétele 1,4 milliárd forint volt, ebből az adózás előtti nyereség 180 millió forintot tett ki.

Forrás: profitline.hu

 

Jön a nyár: nagyobb forgalom, több baleset
2011 május 26.
Kategória:
Általános
Jön a nyár: nagyobb forgalom, több balesetA nyaralási szezon közeledtével egyre nagyobb a forgalom az utakon, ami a balesetek kockázatát is jelentősen megnöveli: a nyári hónapokban következik be közúti balesetek 60 százaléka. A melegben gyakoribbak az autóhibák is, ezek közül legtöbbször az elektronika hibásodik meg és a motorvezérléssel akadnak gondok. A Generali csoporthoz tartozó Europ Assistance Magyarország „AutoSOS” szolgáltatása azonnali segítséget nyújt, ha gépjárművünkkel bajba kerülünk, most külön csomaggal segítik a motorosokat és az idősebb járművet vezetőket. A megnövekedett forgalom veszélyeit támasztják alá a KSH számai, melyek szerint a legtöbb baleset május és október között történik. 2010-ben ez a szám az éves baleseteknek mintegy 60%-át tette ki. Azonban nem csak a megnövekedett forgalom miatt kell fokozottan figyelni az utakon: a jó idő beköszöntével egyre több a motoros is, akik közül sokan kijöttek a gyakorlatból a tél folyamán, ezért fontos, hogy az autósok óvatosabban és türelmesebben vezessenek ezekben a hónapokban.„A folyamatosan növekvő forgalomban nagyon fontos, hogy figyelmesen és a KRESZ-szabályokat betartva vezessünk. Azonban bármennyire is óvatos az ember, előfordulhat, hogy kisebb balesetet szenvedünk, vagy műszaki hiba miatt kerülünk bajba. Nemrég például egy négytagú család az autópályán robbant le, a horvátországi nyaralóhely felé tartva. Szerencsére ki tudtak húzódni a leállósávba, ahol az autó utasai a korlát mögött várták meg az Europ Assistance szakemberét, aki a helyszínen megjavította gépkocsit. Ez egy olyan helyzet, amikor gyors és szakszerű segítségre volt szükség, hiszen az autópálya leállósávjában hosszabb ideig tartózkodni kiemelten balesetveszélyes.” – mondta Kalmár László, az Europ Assistance vezérigazgatója. A fenti példa is jól mutatja, hogy bármikor előfordulhat olyan helyzet, amikor jól jön a segítség az utakon. Egy 2010-es ADAC (Európa legnagyobb autóklubja) felmérés például azt igazolja, hogy az autósok több mint fele (53,7%) az elektromos rendszer meghibásodása miatt kerül bajba, valamint nagy számban (23,4%) hívnak segítséget olyan esetekben, amikor a motorvezérlés mondja fel a szolgálatot. Az Europ Assistance AutoSOS szolgáltatásával azonban mindig biztonságban érezhetik magukat nemcsak az autósok, de már a motorosok is.„Igyekeztünk olyan konstrukciókat kidolgozni, hogy mindenki megtalálhassa a számára ideális megoldást. Fontosnak tartottuk, hogy a motorosok is biztosíthassák magukat, ezért megújítottuk Bázis csomagunkat, ami ezentúl számukra is elérhető. Továbbá gondoltunk az idősebb autók tulajdonosaira is. Új AutoSOS Prémium 10+ csomagunk a gépjármű 15 éves koráig nyújt fedezetet. Mindezek mellett nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a biztonságot kedvező áron kínáljuk ügyfeleinknek, így a magyar piac legolcsóbb assistance szolgáltatójaként már akár havi két csésze kávé áráért is kínálunk biztosítást, és szükség esetén gondoskodunk a szállásról, a csereautóról és a hazautazásról is.” – tette hozzá Kalmár László. Az Europ Assistance 2010-ben csaknem 15 ezer esetben sietett a bajbajutott autósok segítségére. A leggyakrabban csereautót vagy taxit biztosított, de számos esetben gondoskodott a szállás illetve a hazautazás megszervezéséről és költségéről is. A cég segélyhívó központjában jelenleg 70 koordinátor 10 nyelven fogadja a beérkező segélyhívásokat. További információ: www.autosos.huForrás: Europ Assistance Magyarország Kft.    
Jön a nyár: nagyobb forgalom, több baleset
2011 május 26.
Kategória:
Általános

Jön a nyár: nagyobb forgalom, több baleset

AutoSOS – assistance szolgáltatás két csésze kávé áráért

A nyaralási szezon közeledtével egyre nagyobb a forgalom az utakon, ami a balesetek kockázatát is jelentősen megnöveli: a nyári hónapokban következik be közúti balesetek 60 százaléka. A melegben gyakoribbak az autóhibák is, ezek közül legtöbbször az elektronika hibásodik meg és a motorvezérléssel akadnak gondok. A Generali csoporthoz tartozó Europ Assistance Magyarország „AutoSOS” szolgáltatása azonnali segítséget nyújt, ha gépjárművünkkel bajba kerülünk, most külön csomaggal segítik a motorosokat és az idősebb járművet vezetőket.

A megnövekedett forgalom veszélyeit támasztják alá a KSH számai, melyek szerint a legtöbb baleset május és október között történik. 2010-ben ez a szám az éves baleseteknek mintegy 60%-át tette ki. Azonban nem csak a megnövekedett forgalom miatt kell fokozottan figyelni az utakon: a jó idő beköszöntével egyre több a motoros is, akik közül sokan kijöttek a gyakorlatból a tél folyamán, ezért fontos, hogy az autósok óvatosabban és türelmesebben vezessenek ezekben a hónapokban.

 

 

„A folyamatosan növekvő forgalomban nagyon fontos, hogy figyelmesen és a KRESZ-szabályokat betartva vezessünk. Azonban bármennyire is óvatos az ember, előfordulhat, hogy kisebb balesetet szenvedünk, vagy műszaki hiba miatt kerülünk bajba. Nemrég például egy négytagú család az autópályán robbant le, a horvátországi nyaralóhely felé tartva. Szerencsére ki tudtak húzódni a leállósávba, ahol az autó utasai a korlát mögött várták meg az Europ Assistance szakemberét, aki a helyszínen megjavította gépkocsit. Ez egy olyan helyzet, amikor gyors és szakszerű segítségre volt szükség, hiszen az autópálya leállósávjában hosszabb ideig tartózkodni kiemelten balesetveszélyes.” – mondta Kalmár László, az Europ Assistance vezérigazgatója.

 

A fenti példa is jól mutatja, hogy bármikor előfordulhat olyan helyzet, amikor jól jön a segítség az utakon. Egy 2010-es ADAC (Európa legnagyobb autóklubja) felmérés például azt igazolja, hogy az autósok több mint fele (53,7%) az elektromos rendszer meghibásodása miatt kerül bajba, valamint nagy számban (23,4%) hívnak segítséget olyan esetekben, amikor a motorvezérlés mondja fel a szolgálatot. Az Europ Assistance AutoSOS szolgáltatásával azonban mindig biztonságban érezhetik magukat nemcsak az autósok, de már a motorosok is.

 

„Igyekeztünk olyan konstrukciókat kidolgozni, hogy mindenki megtalálhassa a számára ideális megoldást. Fontosnak tartottuk, hogy a motorosok is biztosíthassák magukat, ezért megújítottuk Bázis csomagunkat, ami ezentúl számukra is elérhető. Továbbá gondoltunk az idősebb autók tulajdonosaira is. Új AutoSOS Prémium 10+ csomagunk a gépjármű 15 éves koráig nyújt fedezetet. Mindezek mellett nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a biztonságot kedvező áron kínáljuk ügyfeleinknek, így a magyar piac legolcsóbb assistance szolgáltatójaként már akár havi két csésze kávé áráért is kínálunk biztosítást, és szükség esetén gondoskodunk a szállásról, a csereautóról és a hazautazásról is.” – tette hozzá Kalmár László.

 

Az Europ Assistance 2010-ben csaknem 15 ezer esetben sietett a bajbajutott autósok segítségére. A leggyakrabban csereautót vagy taxit biztosított, de számos esetben gondoskodott a szállás illetve a hazautazás megszervezéséről és költségéről is. A cég segélyhívó központjában jelenleg 70 koordinátor 10 nyelven fogadja a beérkező segélyhívásokat.

 

Forrás: Europ Assitance Magyarország Kft.

Korrekt ügyfél-tájékoztatást ajánl a biztosítási alkusz szövetség
2011 május 20.
Kategória:
Általános

Korrekt ügyfél-tájékoztatást ajánl a biztosítási alkusz szövetség

A Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (MABIASZ) álláspontja szerint az alkuszok a díjak mellett az adott biztosító kárrendezési és adminisztrációs, illetve ügyfélszolgálati munkájáról is tájékoztassák ügyfeleiket, a tájékoztatás legyen korrekt, de ne kelljen több papír hozzá.

    A szervezet közleménye szerint Püski András, a MABIASZ elnöke a szövetség XI. konferenciáján elmondta, a több papír csak további bizonytalanságot keltene.

    A konferencián felszólalt Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes-államtitkára, aki kiemelte, hogy a kormányzat számára a kis- és közepes vállalkozások támogatása az egyik legfontosabb feladat és a magyar biztosítás problémáinak megoldása nem képzelhető el az alkusztársadalommal folytatott együttműködés nélkül.

    A közlemény szerint tavaly gyakorlatilag stagnált a biztosítók díjbevétele, míg az előző két évben csökkent. Figyelembe véve az inflációt is, az elmúlt évtizedben sem látható növekedés a piacon.

    A piac további problémájaként jelölték meg a konferencián résztvevők, hogy a 90-es évek elején bekövetkezett életbiztosítási boom idején megkötött szerződések rövidesen lejárnak, így további jelentős díjbevételek kerülhetnek ki az ágazatból. Ez ugyanakkor lehetőséget is teremt a piac számára, hiszen a felszabaduló forrásokat az ügyfelek újabb biztosításokba, például nyugdíjbiztosításokba fektethetik - áll a közleményben.

    Az alkuszok kifejtették véleményüket a magánnyugdíjról is. A nemzetközi példák szerint az állami mellett további két pillér is kell, az aktív keresőként megszokott életszínvonalnak a nyugdíjas években való biztosítására. Ebből az egyik a nyugdíj-előtakarékossági biztosítás, a második pedig a Nyugat-Európában és a tengerentúlon tradicionálisnak számító vállalati nyugdíjkassza.

    A közlemény idézi a biztosítási törvény módosításáról elhangzott véleményeket is, amelyek szerint meg kell szüntetni a független köntösbe bújtatott, de egy-egy biztosító társaság tulajdonában lévő alkusz cégeket. A függő és független ügynökök közötti határok pontosabb, racionálisabb megfogalmazását is várják a törvénytől az alkuszok.

Forrás:elemzeskozpont.hu

Féladatok a zuhanó biztosítási piacról
2011 május 12.
Kategória:
Általános

Féladatok a zuhanó biztosítási piacról

Több, mint 6 százalékkal, 230,6 milliárd forintra esett vissza a hazai biztosítótársaságok díjbevétele 2011. I. negyedévében a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint.
 

A Magyar Biztosítók Szövetségének immár megszokottan hiányos (káradatokat nem tartalmazó) adatai ezúttal azért is megtévesztőek, mert nem tartalmazzák az azóta tőzsdére lépett, s emiatt hivatalosan csak később jelentő CIG Pannónia adatait. A társaság közgyűlésén azt közölték, hogy a biztosító 8,1 milliárdos díjbevételt realizált az első három hónapban - ez ugyan nem lenne elég, hogy a biztosítgási piacot "visszahozza", ám a mínuszt 3 százalékra csökkentené.

Ennél is kedvezőbb hatással lenne az adat közlése az életbiztosítási piacra, tekintve, hogy a CIG csak az idei II. negyedévben indítja nem életbiztosítási üzletágát. A biztosító adatai nélkül drasztikus, 10,2 százalékos visszaesést mutat az életbiztosítási díjbevétel, amelyet a CIG adatai 3,4 százalékra tudnának szépíteni. A fentiek miatt kissé érthetetlen, hogy miért volt fontos a Mabisznak most, egy héttel a hivatalos adatok előtt publikálnia a gyorsjelentését.

A statisztika így lényegében csak a nem életág tekintetében nevezhető alaposnak. Eszerint a 124,6 milliárd forintos díjbevétel 2 százalékos csökkenést jelent az egy évvel ezelőtti bevételekhez képest. Az elmaradó 2,54 milliárd forintos díjbevételből ugyanakkor 1,57 milliárd annak köszönhető, hogy továbbra sem állt meg a verseny a kgfb-biztosítások piacán: a közel 4 százalékos visszaesésnek köszönhetően a kgfb-bevételek részaránya az egy évvel ezelőtt 31,45 százalékról 30,8 százalékra olvadt a nem életági díjbevételben.

A Mabisz statisztikái ott is hibáznak, hogy a cégek összpiaci részesedését 217,5 százalékra teszik... Ami bizonyos, hogy a 16,3 százalékos díjbevétel-csökkenés ellenére az Allianz stabilan örzi piacvezető szerepét 52,3 milliárdos díjbevétellel. A második helyen továbbra is a Generali áll 34,3 milliárdos bevétellel. A harmadik helyért folyó versenyben a Groupama-Garancia őrzi 3. helyét, ám előnye már csak 800 millióra olvadt az Aegonnal szemben.

Forrás: Napi Gazdaság

Zsákutcába jutottak az otthon szülések
2011 május 09.
Kategória:
Általános

Zsákutcába jutottak az otthon szülések

Egyetlen biztosító sem vállalja az otthon szülések biztosítását, ezért eddig egy bába vagy orvos sem tudott működési engedélyt kérni, bár április eleje óta szabályozott körülmények között is lehetne otthon szülni. Az érdeklődő orvosoknak fogalmuk sincs, lenne-e egyáltalán olyan kismama, aki képes kifizetni a kormányrendelet előírásai miatt több százezer forintosra rúgó árat egy szülésért.

Április elseje óta hatályban van az a kormányrendelet, amely szabályozza az otthon szülést, és engedélyezi születésházak megnyitását, eddig mégsem nyújtottak be sem orvosok, sem bábák egyetlen működésiengedély-kérelmet sem az [origo] információi szerint. Az [origo] által megkérdezett, az otthon szülések kísérése iránt érdeklődő szakemberek szerint ennek nincs köze a Geréb Ágnes szülésznő ellen indított perekhez, a lelkesedés ugyanis megvan, de egyelőre képtelenek megfelelni a feltételeknek.

Az otthon szülést szabályozó rendelet húsz év után először teremt jogilag szabályozott lehetőséget arra, hogy a bábák és szülészorvosok kórházon kívül is kísérhessenek szüléseket. A szabályok szerint intézeten kívüli szülés történhet akár születésházban, akár az anya otthonában, de mindenképpen olyan helyen, ahonnan legfeljebb 20 perc alatt szükség esetén be lehet jutni a kórházba.

Két embernek kell jelen lennie a szülésnél: ők lehetnek szülész-nőgyógyász szakorvosok, vagy olyan szülésznők, akik legalább kétéves szülőszobai gyakorlatot vagy ötven levezetett szülést tudnak igazolni. Rajtuk kívül szükség van egy neonatológusra, vagy kétéves neonatológiai tapasztalattal rendelkező gyerekgyógyászra. Az anyát és a gyereket a szülés utáni három napban mindennap meg kell vizsgálni.

Miután a szabályozás érvénybe lépett, az érdeklődő bábák és orvosok már benyújthatták volna működésiengedély-kérelmüket az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz, azonban eddig egyetlen kérelem sem érkezett - közölte az [origo]-val a hivatal.

Senki nem akarja biztosítani az otthon szülést

Bálint Balázs szülész-nőgyógyász, a Szent Imre Kórház orvosa maga is szívesen nyitna születésházat, vagy kísérne otthon szüléseket, de az [origo]-nak azt mondta, bizonytalan, hogy bele tud-e vágni. Bálint szerint az intézeten kívüli szüléseknek főként a biztosítási és az anyagi oldala bizonytalan, jelenleg nem tud olyan biztosítótársaságról, amelyik hajlandó lenne felelősségbiztosítást kötni kórházon kívüli szülésekre. A szolgáltatók - a bábák, orvosok - viszont biztosítás nélkül nem kaphatnak működési engedélyt.

A szülész-nőgyógyász szerint csak egy biztosítótársaság mutatkozik valamelyest hajlandónak az otthon szülések felelősségbiztosítására, de olyan nagy összegért, amelyet biztosan nem lehet kigazdálkodni. Hozzátette, az egészségügyért felelős tárca segítségével egyeztetések indultak a biztosítókkal, amelyeken megpróbálják meggyőzni őket arról, hogy az otthon szülés nem olyan "veszélyes üzem", mint ahogy gondolják. A Geréb Ágnes műhibapere körüli hírverés szerinte szerepet játszhat abban, hogy a biztosítók óvatosak.

Nemcsak a Szent Imre Kórház orvosa, hanem a már eddig is otthon szüléseket kísérő bábák sem tudták eddig leküzdeni ezt az akadályt. Sproncz Júlia, a Születésház Egyesület jogsegélyszolgálatának munkatársa szerint nagy a lelkesedés, de biztosítás nélkül a bábák sem kérhetnek engedélyt. Ezért a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) segítségében bíznak, és azt remélik, hogy a biztosítókkal való egyeztetések sikeresek lesznek. (A Nefmit szerdán levélben kérdeztük az egyeztetésekről, választ azonban eddig nem kaptunk.)

Az [origo] a Generali Biztosítónál érdeklődött az otthon szülés felelősségbiztosításáról. A társaság kommunikációs vezetője, Olt Boglárka közölte, hogy az otthon szülés "más kockázatokat rejt magában, mint amikor a kórházban hozza világra gyermekét az édesanya", így a Generali "jelenleg elérhető egészségügyi szakmai felelősségbiztosítása nem terjed ki az otthon szülésre". Ugyanakkor a szakértőik dolgoznak egy ilyen konstrukció megalkotásán, ezért várhatóan néhány hónapon belül az otthon szülésre is kínálni tudnak majd felelősségbiztosítást.

Drága lesz az utazó neonatológus

Ha végül lesz is olyan társaság, amely hajlandó biztosítani az otthon szülést kísérő orvosok és bábák tevékenységét elfogadható áron, a kormányrendelet más előírásai miatt a költségek továbbra is magasak lesznek. Bálint Balázs szerint a szülésnél és az után három napon át kötelezően előírt látogatások okozhatnak problémát: a szülész, a bába és a neonatológus munkáját és utazási költségeit is meg kell fizetnie valakinek. Ha pedig születésház is működik, azt meg kell vásárolni, és fenn kell tartani - mondta a szülész-nőgyógyász. Az eddigi otthon szülések a szabályozatlanság miatt jóval olcsóbbak voltak, már csak azért is, mert a bábák és szülésznők szinte karitatív alapon, adományokból dolgoztak - tette hozzá. Sproncz Júlia szerint az előírt képesítésekkel és igazolásokkal is lehet probléma. A jogsegélyszolgálat munkatársa szerint több olyan bába is van, aki sok otthon szülést kísért már, de nincs erről ötven igazolása, és nincs kétéves szülőszobai gyakorlata sem. Eddig hiába kutattak, nem találtak olyan neonatológust, akinek az előírásnak megfelelően kétévesnél frissebb újraélesztési vizsgája van. Ilyen tanfolyamot pedig szeptember előtt nem is indítanak az országban.

Több szülés kell

Az [origo] által megkérdezettek azt sem tudták eddig megmondani, egyáltalán életképes lesz-e ez a tevékenység, vagy fenn lehet-e majd tartani egy születésházat veszteség nélkül. Míg a kórházi szüléseket finanszírozza az OEP, az intézeten kívüli szülésre nem ad pénzt, a költségeket - az utazást, a szakemberek munkadíját, az adminisztrációt - valaki másnak kell állnia.

A Születésház Egyesületnél mintegy 200 ezerre becsülik a szülések árát, Sproncz Júlia szerint a kormányrendelet előírásaival a korábbinak többszörösére növekednek a költségek. A Geréb Ágnes köréhez tartozó bábák szerint eddig is lényegében "éhbérért" dolgoztak, és most sem kalkulálnak profittal, csak azzal, hogy a költségeket ki tudják termelni. Az eddigi évi néhány száz szülés kevés ehhez - mondta, hozzátéve, hogy gondolkodnak azon, hogy létrehoznak egy alapot, amelyből segítséget kaphatnának azok az otthon szülők, akik nem tudják kifizetni a költségeket.

Bálint Balázs becslése szerint egyetlen szülés költsége legalább 200-250 ezer forint lesz, és kérdés, hogy a jellemzően több gyereket vállaló, otthon szülést választó párok ennyi pénzt hogyan tudnak előteremteni. "Ha nincs meg a kellő szülésszám, nem lehet kitermelni még a biztosítási összeget sem" - fogalmazott. Bálint szerint az eddigi arányok alapján az összes szülés - Magyarországon évente körülbelül 90 ezer - 1-2 százaléka történik intézeten kívül, vagyis kétezernél kevesebb otthon szüléssel kell számolni évente. "Hosszú távon körülbelül tíz szolgáltató működése képzelhető el" - mondta.

Forrás: Origo

A magyarokon vastagabban keresnek a biztosítók – európai összehasonlítás
2011 május 09.
Kategória:
Általános

A magyarokon vastagabban keresnek a biztosítók – európai összehasonlítás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közzétette azt a tanulmányát, amelyben a hazai és külföldi biztosítási piac közötti eltéréseket, illetve hasonlóságokat igyekeztek feltárni, illetve a különbségekre a magyarázatot is igyekeztek megkeresni. Kiderült: a biztosítási piacon is volna hová fejlődnünk.

A bruttó díjbevételek és a GDP hányadosaként meghatározott biztosítási penetráció az egyik leggyakrabban használt mutató, amellyel egyes országok biztosítási piacának fejlettségét össze szokták hasonlítani. Ennek értéke 2009-ben az európai biztosítási piac egészét tekintve 8,9 százalék volt (2008-ban 8,5 százalék). A mutató némileg meglepő 2009. évi növekedését az EU-tagállamok összesített GDP-jének (2009: -5,8 százalék) a biztosítási díjbevételek csökkenését (2009: -1,4 százalék) meghaladó mértékű visszaesése magyarázza, vagyis a válság első teljes évében a biztosítási üzlet stabilitása nagyobb volt, mint a gazdaságban keletkezett összjövedelmeké – olvasható a PSZÁF tanulmányában.

A közép- és kelet európai (KKE-10) országokra számított átlagos érték ettől elmarad, 2009-ben 3,3 százalék körül alakult. A magyar piac ehhez hasonló, a KKE-térségen belül átlagos értéket mutat (2008: 3,3 százalék; 2009: 3,2 százalék), de a régió fejlettebb vagy hasonló fejlettségű gazdaságaiban (Szlovénia, Csehország, Lengyelország) a penetrációs ráta összességében magasabb. A magyar penetrációs ráta értéke tehát a többi visegrádi ország, illetve a Baltikum, Bulgária és Románia közé esik.

Nagyon szoros összefüggés van a biztosítottság és a GDP szintje között. A kutatás statisztikai elemzéssel kimutatta, hogy KKE-országok közül Magyarország, Csehország és Szlovákia gazdasági fejlettségének megfelelően biztosított, Ausztria alulbiztosított és Szlovénia valamint Lengyelország pedig túlbiztosítottak.

Az életági biztosítások

Az életági termékszerkezetben jelentős eltérés figyelhető meg az EU átlaga és Magyarország között, ráadásul úgy, hogy a KKE-térség átlaga az európai átlaghoz nagyon hasonló, a magyartól pedig élesen eltérő mintát mutat. Az EU-ban és a KKE-térségben is átlagosan 60 százalék a hagyományos életbiztosítások súlya, vagyis azoké az életági szerződéseké, amelyek nem kötődnek befektetési egységekhez, és túlnyomórészt biztosítási, nem pedig befektetési termékek. A unit-linked biztosítások aránya mindkét említett körben 30-35 százalék közötti. A hazai életbiztosítási piacon a helyzet szinte pontosan fordított, amennyiben a unit-linked, sőt, túlnyomórészt befektetési termékek súlya a 60 százalékot is meghaladja, sőt ez a részarány az elmúlt években tovább növekedett. A magyar népesség tényleges életági biztosítottsága tehát meglehetősen alacsony, még a KKE-térséghez képest is. E magyar sajátosságot főként az magyarázza, hogy az életági hagyományos szerződések átláthatósága meglehetősen csekély, a unit-linked szerződések esetében viszont jóval magasabb, és az utóbbiak a hosszú lejáratú megtakarításokhoz kapcsolódó kamatadó-mentesség is versenyképessé tette. (Hogy ezek a tényezők Európa más biztosítási piacain miként érvényesülnek, azt nem lehet megítélni.)

A nyugdíjbiztosítások piaci részesedése Magyarországon, és Európa más országaiban is marginálisnak mondható. Ennek egyik oka lehet az életjáradéki szolgáltatás magas kockázata és ára, ami részben a várható élettartam folyamatos hosszabbodásával függ össze. Ezzel és a viszonylag lukratív európai társadalombiztosítási nyugdíjrendszerekkel függhet össze, hogy az átlagos európai polgár időskori pénzügyi fedezettségének életjáradéki komponensét a társadalombiztosítási fedezettséggel elintézettnek tekinti, kiegészítő fedezetet pedig főként foglalkoztatói nyugdíjalapokban és egyéb megtakarítási formákban képez, növekvő mértékben (a befizetésekkel meghatározott) DC-rendszerű megtakarítás formájában.

A gazdasági válság hatására az európai piac egészén a bruttó díjbevételek 2008-ban 11 százalékkal estek vissza, amit 2009-ben mérsékelt növekedés (1 százalék) követett, azonban az egyes országok között jelentős szóródás figyelhető meg. A visszaesés főként a különféle befektetésekhez kapcsolt életbiztosítási termékeket érintette, ami a befektetéseket sújtó kedvezőtlen tőkepiaci folyamatokkal magyarázható, de egyes országok esetében más tényezők is jelentősen befolyásoltak.

A KKE-országokban az életági díjbevételek 2008-ban még 29 százalékkal emelkedtek, jelentős visszaesés csak a balti államokban (-31 százalék), illetve a magyar piacon volt megfigyelhető (-10 százalék). A gyors ütemű bővülés döntően a lengyel piachoz köthető, ahol az életági díjbevételek a vizsgált közel 54 százalékos gyarapodása következett be. De 2009-ben a díjbevételek a cseh piac kivételével már mindenhol csökkentek, átlagosan 15 százalékkal. A szerkezetet tekintve a válság előtti időszakban a KKE-10 országokban a befektetési jellegű termékeknek (döntően unit-linked életbiztosítások) a hagyományos biztosításokkal szembeni térnyerése volt megfigyelhető. E folyamat a gazdasági válság következtében megtorpant, a díjbevételek visszaesése gyakran a unit-linked termékek körében volt a legjelentősebb, amivel párhuzamosan a garanciaelemet tartalmazó hagyományos biztosítások részaránya nőtt – mutat rá a PSZÁF elemzése.

A nem-életági biztosítások

A nem-életági díjbevételeket a gazdasági válság – ugyan csak fáziskéséssel, de – a kereslet általános visszaesésén keresztül visszavetette, így a díjbevételekben jelentős csökkenés először 2009-ben volt megfigyelhető (-6 százalék), 2008-ban (1,1 százalék) még mérsékelt ütemű bővülés volt megfigyelhető. A KKE-10 országok ennél jobban teljesítettek, a díjbevételek árfolyamváltozásból fakadó változását kiszűrve 2008-ban 11 százalékos, 2009-ben pedig mindössze 0,9 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A hazai piac mindkét vizsgált évben alulteljesített (2008: +2 százalék; 2009: -4 százalék) a térségi átlaghoz képest. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy a magyar gazdaságot a válság a térségi átlagnál nagyobb mértékben érintette.

A díjbevételek üzletágak közötti megoszlását nézve kiderül, hogy az európai piacon a legnagyobb súlya a baleset- és egészségbiztosítási ágazatnak (2009: 32 százalék) van. Közel ekkora díjbevétel folyik be a gépjármű-biztosítási ágazatokba (kötelező és egyéb együtt), amit a harmadik legjelentősebb ágazatként a tűz, elemi és egyéb vagyoni károk ágazata követ (2009: 16 százalék). A KKE-10 csoportot a korábban említettől jelentősen eltérő összetételű termékszerkezet jellemzi, főként az egészségbiztosítási szegmens (néhány országtól eltekintve: Szlovénia, Litvánia) alulfejlettségének köszönhetően. Így a nem-életági piacon a vagyonbiztosítási ágazat (2009: 78 százalék) a meghatározó, ezen belül pedig a lakossági gépjármű- és lakásbiztosítások súlya legnagyobb. Ez a szerkezet jellemzi a hazai piacot is, ahol a lakásbiztosítások magas, 21 százalékos aránya különösen szembetűnő.

A baleset- és egészségbiztosításoknak a KKE-régiónál jóval magasabb súlya részben az egészségügyi szolgáltatások eltérő finanszírozásával, illetve árazásával függ össze, amennyiben a nyugat-európai egészségügyi rendszerek jóval inkább piaci alapúak és öngondoskodásra támaszkodóak, mint kelet-közép-európai megoldások. Másrészt Nyugat-Európában jellemzően magasabb kieső jövedelem pótlására jóval inkább érdemes, illetve szükséges biztosítást kötni.

Befektetések

Az EU-tagországok biztosítóinak befektetései összesen 6 506 milliárd eurót tettek ki 2009 végén, az év folyamán 1 százalékkal zsugorodva (2008: -7,8 százalék). A KKE-10 tagországokban aktív biztosítók befektetései ugyanebben az időpontban a teljes európai befektetett állomány 1 százalékát tették ki.

Az európai biztosítási szektor saját kockázatú befektetéseinek (tartalékok és tőke fedezete, UL nélkül) nagyobbik hányadát jellemzően kötvénytípusú eszközök teszik ki, amely mellett a részvények és az egyéb tulajdoni viszonyt megtestesítő értékpapírok aránya jelentős. A kötvénytípusú eszközöknek a portfolión belüli aránya 2008-2009 folyamán jelentősen emelkedett (2007: 50 százalék; 2009: 59 százalék), míg ugyanebben az időszakban a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok aránya számottevően csökkent (2007: 34 százalék, 2009: 26 százalék). Ez részben a piaci árak változásának következménye, hiszen a válság időszakában a részvényárak estek, az államkötvények jegyzése viszont a csökkenő hozamszintekkel párhuzamosan emelkedett, és ez a hatás érvényesült az eszközök piaci értékelését érvényesítő nemzeti biztosítási rendszerekben.

Másrészt természetesen a változó piachoz való befektetői alkalmazkodás is bekövetkezett. A KKE-10 országok esetében a biztosítói portfoliók kötvényhányada jóval magasabb a fejlettebb tőkepiacú tagállamokban tapasztalthoz képest (2009: 70 százalék). Ezen belül a magyar biztosítók befektetési gyakorlatát az európai biztosítási piaccal összevetve két sajátosság jellemzi.

Egyrészt a biztosítástechnikai tartalékok (UL tartalékok nélkül) fedezetéül szolgáló befektetések esetében a hazai biztosítók kötvényhányada a legmagasabb (2009: 82 százalék), másrészt az utóbbin belül döntően a hazai kibocsátású forint állampapírok dominálnak. A hazai biztosítók portfolióinak diverzifikáltsága így a KKE-országokkal összevetve is kifejezetten alacsony. Erre a hazai kötvénypiac sajátosságai szolgálnak magyarázattal, amennyiben a környező EU-tagokhoz képest magasabb országkockázati felár következtében a hazai forintkötvények – a kötvények forintbázisú befektetők számára alacsony piaci és hitelkockázata mellett – hozama meglehetősen vonzó. Az európai piac egészét tekintve 2009-ben a befektetési egységhez kötött biztosítások állományai a biztosítók befektetéseinek közel 26 százalékát tették ki (2008: 24 százalék), míg a KKE-10 országok esetében ez az arány nagyjából hasonló, de némileg alacsonyabb (2008: 18 százalék, 2009: 23 százalék). Magyarországon a unit-linked termékek különösen nagy népszerűségének újabb bizonyítékaként e kör aránya is szokatlanul magas (2009: 39 százalék) – írják a PSZÁF szakértői.

Jövedelmezőség

Az EU-országok biztosítóinak jövedelmezőségét igen kedvezőtlenül befolyásolta a gazdasági válság mélyülése. Az üzleti eredmény – a tőkepiacok 2008-ban bekövetkezett nagyarányú visszaesése következtében – negatívvá vált, amit 2009-ben a biztosítók jövedelmezőségének konszolidációja követett. 2008-ban az EU egészét tekintve az átlagos tőkejövedelmezőségi mutató (ROE) -4,6 százalékos volt, ami a következő évben 11,4 százalékra javult. A KKE-10 országokat hagyományosan a fejlett piacokat meghaladó jövedelmezőségi szint jellemzi és a gazdasági válságnak a jövedelmezőségre gyakorolt hatása ezeken a piacokon kisebb mértékű volt. Ennek következtében a régiót jellemző átlagos ROE érték mindkét vizsgált évben meghaladta az európai átlagot, és 2009-ben átlagosan 16,7 százalék (2008: 12,5 százalék) körül alakult. A hazai biztosítók jövedelmezősége 2008-2009 folyamán csupán kis mértékben változott, és mindkét vizsgált évben meghaladta a KKE-10 országok átlagát.

Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyes intézmények szintjén – hasonlóan a régió többi országához – jelentős a szóródás, a profit túlnyomó hányada ugyanis néhány nagyobb piaci szereplőnél keletkezik. A magyar biztosítók jövedelmezősége tavaly gyakorlatilag összeomlott (saját tőke arányos nyereség, ROE: -0,1 százalék), ami részint az újonnan jelentkezett különadó-teher, részint a nem-élet ág kedvezőtlen kárstatisztikája, részint pedig egyéb tényezők miatt következett be.

Tőkehelyzet

Az európai biztosítók tőkehelyzete a gazdasági válság következtében számottevően romlott. A biztosítók tőkefeltöltöttsége (solvency ratio) 2008-ban – az év folyamán elszenvedett veszteség következtében – közel 100 százalékponttal esett vissza (2007: 347 százalék), majd 2009-ben a befektetések pozitív eredményhatású átértékelődése és feltőkésítések következtében számottevően javult. Így 2009 végére az átlagos tőkefeltöltöttség újólag 285 százalékra emelkedett. A KKE-10 esetében a biztosítók tőkeellátottsága hagyományosan magasabb az európai átlagnál, ami nagyrészt a biztosítók jelentős belső többlettőke-termelő képességével függ össze, az említett piacok magas jövedelmezősége és a biztosítók mérsékelt kockázati dinamikája miatt. A válság következtében ezeken a piacokon is megfigyelhető volt a biztosítók tőkeellátottságának csökkenése, a visszaesés mértéke azonban elmaradt a fejlett piacokon bekövetkezett tőkevesztés mértékétől.

A KKE-régióban a jövedelmezőség csak kisebb mértékben csökkent, vagyis a szavatolótőke és a tőkemegfelelési mutató csökkenését részben az anyavállalatok által végrehajtott profitkivonás eredményezte. Hasonló jelenség tűnt fel a magyar biztosítási piacon is, ahol az átlagos tőkeellátottság mind az európai, mind pedig a KKE-10 tagállamok átlagától érdemben elmarad. Ez önmagában is felveti, hogy a magyar biztosítók tőkefeltöltöttsége elegendő lesz-e az ágazat számára lefektetett új uniós működési szabályok (Solvency 2) bevezetése után – teszi fel a kérdést a PSZÁF tanulmánya.

Forrás: HVG.hu

Rendszám nem, biztosítás mehet a kerékpárokra
2011 május 02.
Kategória:
Általános

Rendszám nem, biztosítás mehet a kerékpárokra

Az egyik biztosító támogatná a kerékpárosok kötelező felelősségbiztosítását, a másik szerint bringarendszám nélkül nem lehet az autósokéhoz hasonló rendszert bevezetni. Cikkünkből kiderül, hogy valójában már ma is van élő biztosítása akár több százezer kerékpárosnak - ami baleset után óriási segítség -, csak éppen nem tudnak róla.

Tavaly 16 ezer sérüléses baleset történt az utakon, ebből 3500 alkalommal volt érintett kerékpáros, a rendőrség szerint az esetek felében ők maguk okozták a bajt. Baleset esetén könnyebben lehet rendezni a felelősségi viszonyokat két autós esetében, mint akkor, ha biciklis az egyik résztvevő. A kerékpárosnak ugyanis se rendszáma, se biztosítása - vagy legalábbis nem tud az utóbbiról.

Mi a teendő, ha baj van?

A legfontosabb, hogy ha valaki egy balesetben megsérült, kötelezően rendőrt kell hívni (mentőt akkor, ha indokolt). Szintén tárcsázni kell a 107-et amennyiben nincs sérülés, viszont kár keletkezett, és nem tudnak a felek megállapodni abban, hogy ki okozta a bajt. Ha erről nincs vita, akkor a kerékpáros és az autós egymás között rögzítheti a felelősségi viszonyokat, mégpedig írásban, az eset pontos (rajzos és írásos) lejegyzésével.

Erre a legcélszerűbb az ismert kárbejelentőt használni, de egy A4-es lap is megfelelő, ha a szükséges adatokat rögzítik. Amennyiben az autós a hibás, a biztosítója állja a kárt. Bonyolultabb a helyzet, ha a kerékpáros a károkozó, ilyenkor általában letörik a tükör a kocsiról, vagy megkarcolódik a karosszéria. Ma már ezek is százezrekbe kerülhetnek, és mivel a kerékpárosok önszántukból nem kötnek biztosítást, jellemzően zsebből kell fizetniük. Ha nincs biztosítása a kerékpárosnak, de elismeri a felelősségét, "akkor sem kell kötelezően elfogadni azt, ragaszkodhat a másik fél ahhoz, hogy rendőrt hív" - közölte Kádár Tibor, az ORFK munkatársa. Ezt követően a rendőr rögzíti a körülményeket, és a továbbiakban a hatóság vizsgálódik. Előfordulhat, hogy valaki meglógna a helyszínről. "A kárt szenvedett nem tarthatja vissza a kerékpárost, ha az csak szabálysértést követett el. Ezt csak az erre jogosult (például rendőr) teheti meg, ezért ha valaki visszatartja a másikat, akkor akár ő maga követhet el bűncselekményt a kerékpáros személyes szabadságának megsértésével. Kérdés, hogy ezt bevállalja-e valaki azért, hogy a kárigényét érvényesíteni tudja" - mondta Kádár. A főhadnagy szerint, ha van a közelben térfigyelő rendszer, akkor a hatóságnak érdemes ellenőrizni a felvételeket. Csakhogy ilyen nincs mindenhol. Nem lenne-e sokkal egyszerűbb, ha lenne a kerékpárosoknak is felelősségbiztosításuk, amely elrendezi a károkat? Esetleg kötelezővé kellene tenni, vagy csak érdemes megkötni? Ennek jártunk utána.

Kell-e rendszám a biciklikre?

Az autósok egy része szerint a kerékpárokra is azonosítót kellene szereltetni. "Erkölcsi kérdés, hogy egy járművet használó ember (autós vagy kerékpáros) a baleset után miként viselkedik. Amúgy minden embernek van személyi igazolványa, ha akarja, tudja magát azonosítani" - reagált a felvetésre László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke. Szerinte "egyébként sem létező probléma, hogy rendszeresen elhajtanának a kerékpárosok egy koccanás után". Hasonló véleményen van a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), szerintük is csak néhány száz ilyen eset lehet évente. Emellett úgy vélik, akkor lenne értelme az azonosítónak, ha nyilvántartásba is veszik, ám az évente eladott 300 ezer bicikli, valamint a már közlekedő 1,5-2 millió kerékpár tulajdonosának ez "nehezen igazolható többletterhet jelentene". Csakúgy, mint az adófizetőknek eltartani a nyilvántartást.

"Nyugalom, haver, kapsz egy csomó pénzt"

A naponta a forgalomban kerékpározó több százezer ember 99 százaléka márpedig soha nem ment be a biztosítóba azzal, hogy felelősségbiztosítást kössön a biciklijére. Mégis vannak olyan bringások, akik rendelkeznek ilyennel. A Magyar Kerékpárosklub tagságával például 2007 januárja óta együtt jár a felelősségbiztosítás, amely a 6500 forintos éves tagdíj része. "Ez az egyik legnagyobb csáberő a tagságunk mellett" - állítja László János elnök. Szerinte "elég sok kisebb-nagyobb kárfizetést" intéz tagjaik számára szerződött partnerük, az Uniqa Biztosító. "Már a kisebb ügyek is olyan százezer forintba kerülnek, de volt egy 800 ezres kárfizetésünk is. Az egyik tagunk fejjel beleszállt egy szélvédőbe, ami nyilván aranyból volt, mert 800 ezer forintba került" - emlékszik László a történtekre, amelyben nem sérült meg a sisakot viselő biciklis. Az eset viszont rávilágít arra, hogy mennyi pénzt takaríthat meg a biztosított kerékpáros. Nemcsak spórolni lehet a biztosítással, az indulatoknak is elejét lehet venni, derül ki Sinka Károly, a legrégebbi kerékpáros futárszolgálat, a Hajtás Pajtás vezetőjének szavaiból. "Ha koccanás van, már az ordibálás előtt fülig érő szájjal felteszik a kezüket a futáraink: nyugalom, haver, kapsz egy csomó pénzt" - állítja Sinka, ugyanis a 80 futáruk biztosítva van az OTP Garanciánál. Ha baj van, a károkozó betelefonál a cégközpontjukba, ahol elkezdik intéztetni a kárkifizetést a biztosítóval.

Kötelezővé kellene tenni a kerékpárbiztosítást?

László János szerint nem, de önkéntes alapon igencsak ajánlott szerződni. "Nem vagyok híve a kötelező dolgoknak, ám ha valakinek szüksége van pénzügyi háttérre, akkor hozza meg ezt az egyéni döntést. Nekem jó dolog, hogy van, mert nem vagyok gazdag ember, és olyan olcsó ez a biztosítás, hogy nem érdemes mérlegelni" - közölte a kerékpárosklub elnöke. "Ilyen értelmű javaslat eddig nem merült fel, ezért nem vizsgáltuk a lehetőséget. De azt figyelembe véve, hogy nincs forgalmi nyilvántartás a kerékpárokról, egy ilyen rendszer bevezetése véleményünk szerint nehézségekbe ütközne" - ezt már Hajas Gábor, a Generali vagyonbiztosítási üzletágának vezetője mondta. Vele ellentétben támogatná a kötelezővé tételt Vereczki András, az Aegon vezérigazgató-helyettese, mégpedig "a károsultak védelme érdekében". Kérésünkre a vezérigazgató-helyettes 5-6000 forintos lehetséges éves díjat becsült, és ezért cserébe százmillió forintos térítési limitet (ez egy életre szóló kártérítési járadék esetén jöhet össze - L. Cs.).

Sok biciklisnek lehet biztosítása, csak nem tud róla

A megkérdezett biztosítók válaszaiból ugyanakkor nagyon érdekes dolog derült ki. A ma Magyarországon élő mintegy hárommillió lakásbiztosítás jelentős része ugyanis már eleve tartalmaz (vagy megköthető mellé) egy "magánemberekre vonatkozó általános felelősségbiztosítást". Ez fizet, ha a családi házunk tetejéről leeső hó behorpasztja az ott parkoló kocsit, ha a kutyánk letépi a postás nadrágját, és akkor is, ha kerékpárosként kárt okozunk. A piac egyik legnagyobb szereplőjének számító Aegon közel egymillió lakásbiztosításának például már eleve része ez a fajta szolgáltatás. Az úgynevezett Lakás- és Szabadidő Biztosításuknak fix díja van, évente 2130 forint. Vereczki András szerint a térítés felső határa 20,8 millió forint, és nincs bónusz fokozat. Hogy mennyi lakásbiztosítással rendelkező ember kerékpározik ma, az nem ismert. Mint ahogy az sem, közülük mennyien tudják, hogy lehet felelősségbiztosításuk egy károkozásra. Az általunk megkérdezett, naponta kerékpárral munkába járók közül egyikük sem tudott arról, hogy biztosítva lenne, holott mindannyiuknak van élő lakásbiztosítása. Érdemes tehát havi néhány száz forintért felelősségbiztosítást kötni, de előbb olvassa végig mindenki a meglévő lakásbiztosításában az apró betűs részt.

Nő a balesetek és a káresemények száma

Kevés biztosítónak van kimondottan a kerékpárosokra szabott szolgáltatása. Az Uniqa biztosítása három éve létezik, felelősségi, jogvédelmi, baleseti, egészségügyi és poggyászelemeket tartalmaz. Jelenleg több ezer ügyfelük van, de ez évről évre nő a káreseményekkel együtt, közölte Kurtisz Krisztián, az Uniqa Biztosító nem-életbiztosítási főigazgatója. Az ORFK adatai szerint, ahogy egyre többen kerékpároznak (különösen Budapesten látványos a növekedés), úgy nő a biciklisbalesetek száma. A tavalyi 3500 kerékpáros-balesetben 92 biciklis halt meg, idén az első két hónapban már 19-en.

A biztosítók kullognak a biciklisek után
2011 április 26.
Kategória:
Általános

A biztosítók kullognak a biciklisek után
Két kerékre szabott húsvéti csomag

Lemaradtak a biztosítók a kerékpáros robbanásról, alig van megfelelő, komplex biciklis biztosítási csomag a piacon, s azt is csak kevesen veszik igénybe - véli egy alkusz cég. A téma különösen aktuális, hiszen szinte robbanásszerűen megnőtt a nagyvárosi kerekezők és ezzel arányosan az őket érintő halálos kimenetelű balesetek száma is. Közlekedési balesetben tavaly összesen 92, idén pedig már 19 kerékpáros halt meg, de minden közúti baleset ötödében biciklis is érintett. Kevesen tudják, hogy a meglévő kevés lehetőség is alkalmas arra, hogy az okozott káron kívül a biciklis önmagát is bebiztosítsa.

Komolyabban kellene venni a biciklisek jelenlétét a közúti forgalomban, hiszen szerencsére már hétköznap is egyre többen vannak az utakon, az utóbbi négy évben megduplázódott a számuk. Ez azonban nemcsak a többi jármű vezetőjének, hanem maguknak az érintetteknek is figyelmeztetés, mert évről, évre nő a biciklis balesetek száma. Egy országos rendőrségi statisztika szerint tavaly több mint 16 ezer, személyi sérüléssel járó baleset volt a közutakon, ebből 3 ezer 500 esetben volt érintett kerékpáros, és ezek felét maguk a biciklisek okozták – idézte fel az ORFK közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján elhangzottakat Németh Péter, a CLB Független Biztosítási alkusz Kft. kommunikációs vezetője. A rendőrségi statisztika szerint tavaly 92 kerékpáros halt meg balesetekben, míg az idén már 19-en vesztették életüket. Míg a közlekedési balesetek száma évente csökken, a kerékpárosoké növekszik. Ráadásul, a kerékpáros-balesetek negyedét az érintettek ittasan okozták. Az ittasan balesetet szenvedett kerékpározók aránya 26,7 százalék volt és növekvő tendenciát mutat, ugyanis ez a mutató 2009-ben még 20,5 százalék, míg 2006-ben mindössze 16,7 százalék volt. Az elmúlt négy évben megduplázódott az aktív kerékpárosok száma, s erről a folyamatról a biztosítók egyszerűen lemaradtak – véli Németh. Míg néhány külföldi országban, mint például Svájcban és Lichtensteinben fillérekért árulják a biciklisek számára kidolgozott komplex biztosítási csomagot, és súlyosan megbüntetik azt, akinek nincs rajta a sarki közértben is kapható igazoló matrica, a hazai piacon igen szerény a kerékpárosokra szabott kínálat. Németh ennek ellenére úgy véli, aki akarja, az mindenféle oldalról – károkozóként és elszenvedőként is – akár néhány ezer forintból is be tudja magát és kerékpárját biztosítani, ám a magyar kerekezők körében még nem általános ez a felelősségteljes viselkedés. Pedig nem ártana, ha a nyeregben ülők közül egyre többen gondolnának maguk és mások biztonságára is, különösen így húsvét előtt. Az ünnepek idején ugyanis az ittas járművezetők és még inkább az illuminált állapotban kerekezők miatt megnő a balesetek száma. Bár egy jó balesetbiztosítás önmagában nem védelem, de köztudott, hogy legalább jelentősen csökkenti a bekövetkezett anyagi kárt, illetve segítheti a teljes felépülés finanszírozását. Sokan munkába is már kerékpárral járnak, egy jól megkötött balesetbiztosítás fedezheti a felépülés miatti munkaképtelenség okozta anyagi kiesést, a családi kasszában. Németh szerint a húsvéti készülődésből nem maradhat ki a biztosítás megkötése sem, de a kerekesnek ettől függetlenül is rá kellene „szokniuk” a biztosításra.

Oldalak