2016.01.27

Életbe lépett az új biztosítási törvény, amely számos új rendelkezésben jobban védi a fogyasztókat. Az új jogszabály nyomán a biztosítóknak januártól közölniük kell ügyfeleikkel a megtakarítási életbiztosítási termékek teljes költségmutatóját, s hosszabbítaniuk kell panaszfogadási célú nyitvatartási idejüket.

A január elsejétől életbe lépett új biztosítási törvény (új Bit.) számos új fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmaz, s a korábbinál hangsúlyosabbá teszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelési szerepét is.

Minden költségről tudnunk kell
Az új jogszabály szerint a megtakarítási jellegű – folyamatos és egyszeri díjfizetésű – életbiztosítások megkötését megelőzően, a termékismertetők átadásakor a biztosítóknak tájékoztatniuk kell az ügyfeleket a konstrukciók teljes költségmutatójáról (TKM) is. E TKM-eket a biztosítóknak internetes honlapjukon is közzé kell tenniük. A megtakarítási elemeket tartalmazó életbiztosítások megkötését emellett kötelezően írásos igényfelmérő dokumentum kitöltésének kell megelőznie. Az igényfelmérő konkrét tartalmát a friss törvény előírása alapján az MNB rendeletben szabályozta.

A korábbi szabályozástól eltérően az új Bit. a többes biztosítási ügynököket is a függő ügynökökhöz sorolja. Ők tehát (az alkuszokkal ellentétben, ahogyan korábban is) nem az ügyfelek, hanem a biztosítók megbízásából végzik közvetítői tevékenységüket, azonban új szabály, hogy az általuk esetleg az ügyfeleknek okozott károkért is a biztosító felel. Ennek nyomán viszont a biztosító utólag tőlük is követelhet kártérítést. Abban az esetben pedig, ha vitás vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt, a többes ügynök köteles azt megtéríteni. Ezért (az alkuszokhoz hasonlóan) a többes ügynököknek is rendelkezniük kell káronként 1,251 millió euró, egy éves időszakra szólóan összességében pedig 1,876 millió euró összegű felelősségbiztosítással vagy vagyoni letéttel. Megszűnt viszont a korábbi törvényben nevesített biztosítási szaktanácsadói tevékenység.

Az új Bit. hatálya – akár a brókerügyek tanulságaként is – immár kiterjed a biztosítók könyvvizsgálóira is. A kisebb biztosítókra a törvény új, külön részletes könyvvizsgálói eljárási szabályokat határoz meg.

Este kilencig telefonálhatunk
Változik az ügyfélfogadás rendje is. Azoknak a biztosítóknak, amelyek nem rendelkeznek az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, vagyis csak a székhelyükön fogadják személyesen az ügyfeleket januártól minimum a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább 12 órán keresztül folyamatosan fogadniuk kell az ügyfelek szóbeli panaszait. A hét többi munkanapján – a korábbi törvénnyel megegyezően – 8 és 16 óra között kell ezt az ügyfeleiknek biztosítani. Ha a biztosító rendelkezik az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, az ügyfelek személyes szóbeli panaszait változatlanul annak nyitvatartási idejében kell fogadniuk.

Telefonon a biztosítóknak januártól minimum a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább 12 órán keresztül folyamatosan, a hét többi munkanapján pedig – a korábbi törvénnyel megegyezően – 8 és 16 óra között kell fogadni az ügyfelek megkereséseit. Az elektronikus úton elküldött ügyfélpanaszokat a biztosítóknak változatlanul folyamatosan, időkorlát nélkül kell fogadniuk.

A többes ügynökök és az alkuszok a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyükön minden munkanapon 8 órától 16 óráig, a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapon 8 órától 20 óráig, kötelesek fogadni. A panaszok azonnali kivizsgálását a közvetítők úgy is teljesíthetik, hogy a hívás fogadása a hangfelvétel rögzítésével történik, és az ügyfelet legkésőbb a következő munkanapon – érdemi panaszkezelés céljából – a többes ügynök és az alkusz rögzített hangfelvétel alkalmazásával visszahívja. A visszahívást meg kell őrizni.

A korábbiakban az MNB rendeletben szabályozta, hogy az ügyfelek telefonos hívásai esetén a biztosítóknak mindent meg kell tenniük, hogy az őket keresők legkésőbb 5 percen belül élőhangos ügyintézővel léphessenek kapcsolatba. E szabályozást most az új Bit. törvényi szintre emelte. Az ügyfelekkel rögzített vonalon folytatott telefonbeszélgetéseket (telefonon tett szóbeli panaszok) az eddigi 1 év helyett 5 évig, az ügyfelek nem telefonon közölt panaszait, illetve az azokra adott írásos válaszokat a korábbi 3 év helyett pedig szintén 5 évig kell megőrizni a biztosítóknak.

Felszámoláskor nem a sor végén leszünk
Az ügyfelek, károsultak, hitelezők eddiginél gyorsabb kifizetését célozhatják a biztosítók esetleges felszámolására vonatkozó új szabályok. A felszámolás jogerős elrendelése után annak tényéről, s a főbb tudnivalókról (így a még élő biztosítási szerződések megszűnéséről) a mindenkori felszámolást végző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft.-nek – az eddigi 30 nap helyett – első alkalommal már 5 napon belül tájékoztatót kell közzétennie a biztosító, az MNB, illetve a saját honlapján.

A felszámoló ezentúl immár nem csak a teljes felszámolási folyamat végén, hanem közben is (úgynevezett közbenső mérleg alapján) – a feltételek teljesülése esetén – fizethet a követeléssel élőknek. Ha nincs meg az általuk követelt teljes összeg, elsőként a személyi sérüléses biztosítási követeléssel élőknek teljesíthet azonos arányú kifizetést. Ha az ő teljes kielégítésük után is volna még vagyon, az élet- és felelősségbiztosítási követeléssel élőknek jár a kifizetés, szintén azonos arányban (de előbbieknél követelésenként maximum 30 millió forintig, utóbbiaknál a követelés értékének legfeljebb 75 százalékáig). A közbenső mérleg közzétételekor esetleg ezután is fennmaradt vagyon az egyéb biztosítási követeléssel élők között osztható szét arányosan a kár, szolgáltatás értékének háromnegyedéig.

Azon ügyfelek, akik kockázatát a biztosító viszontbiztosítással fedezte, a konkrét viszontbiztosítási szerződések közvetlen jogosultjaivá válnak. Ez azt jelenti, hogy a követeléssel élő biztosítóval (illetve ténylegesen annak felszámolójával) azonos kielégítési sorban kaphatják meg jogos kifizetési igényüket.

Más pénzügyi tárgyú törvényekhez hasonlóan az új Bit. is lehetővé teszi, hogy az MNB – eddigi helyszíni vizsgálatain túl, előzetes kiértesítés nélkül – helyszíni vizsgáló(ka)t küldjön ki a biztosítókhoz. A maximum 30 (hosszabbítás után legföljebb 60) napig a biztosítóknál lévő jegybanki helyszíni vizsgálók ellenőrzéseket végezhetnek, és részt vehetnek a biztosítók különböző (például igazgatósági, közgyűlési) testületi ülésein is.

Forrás: Piac&Profit

Biztosítás fajta: 

  • Általános
Kevesen olvassák el a szerződéseket
2011 október 24.
Kategória:
Általános

Kevesen olvassák el a szerződéseket

Túl kevés időt töltünk pénzügyeinkkel, annál is kevesebbet biztosítással, az ügyfeleknek pedig alig 13 százaléka olvassa el szerződését A-tól Z-ig – derül ki a MABISZ második nemzetközi konferenciájára készített, legfrissebb hazai biztosításpiaci kutatásból.

A hazai lakosság túl kevés időt tölt pénzügyeivel: pénzügyekkel átlagosan heti 47 percet, míg biztosítással mindössze 3,4 percet, melyet tehát mindenképp növelni kell – kezdte előadását Győri Dávid, az ezer fős megkérdezésen alapuló kutatást készítő Xallis Consulting ügyvezető igazgatója.

Sokan nem ismernek egyetlen biztosítót sem, illetve sokan maximum egyet ismernek – itt is van tehát mozgástér mellékbiztosítói kapcsolatok kialakítására. Pozitívan értékelendő, hogy a biztosítói élmények közel háromnegyede inkább pozitív, amely eredménynek a bankszektor minden bizonnyal örülne manapság. Ezt üzletileg érdemes kihasználni – véli Győri.

Ami az egyes biztosítástípusok esetén az ügyfelek elsődleges preferenciáját illeti, kgfb esetén a megkérdezettek 45%-a az ár/érték arányt tartja elsődleges döntési tényezőnek, 14% viszont csúcsminőségre megy, tehát magasabb minőségért cserébe hajlandó magasabb árat is fizetni.
Más biztosítás esetén: 56%-ot ért el az ár/érték arány, mint elsődleges preferencia.

Érdekes eredményként emelte ki előadásában Győri Dávid, hogy az ügyfeleknek 13%-a a biztosítási szerződését, mellékletekkel együtt elolvassa, egytizedük azonban nem, vagy csak nagyon felületesen ismerkedik meg szerződésével, míg 7% bele sem olvas. Utóbbi természetesen pozitív eredménynek is tekinthető, az ügyfelek biztosítókba vetett bizalma szempontjából.

A válaszadók több mint háromnegyede érthetőnek tartja ezeket a szerződéseket, míg 18% leginkább semmit nem ért belőle

Ami az ügyfelekkel folytatott kommunikációt, a marketing megkereséseket illeti, a megkérdezettek többségét fő biztosítójuk kevesebb, mint évi egy alkalommal kereste fel. A nagy többség nem is akar ennél több megkeresést. Más kutatásokból kiderült, hogy az emberek nem a megkeresés tényével, hanem annak tartalmával kapcsolatban látnak fejlődési lehetőségeket. Vagyis a megglévő ügyfelek megkeresésekor a fogyasztó elvárásainak érdemes megfelelni. Sokan többet akarnak tudni a biztosításokról, de inkább értékesítési fókusz nélkül, ennek megfelelően nyitottak idegen biztosítók általi megkeresésre is, ha az nem értékesítési célú. A többség azt állítja, hogy ha többet tudna a biztosításokról, akkor több biztosítást kötne.

A hazai lakosság a felügyelet, szabályozás minőségével 50 százalékban inkább elégedett, jó minőségűnek tartja, míg a felügyelet szigorát is egészségesnek tartja.

Az összes megkérdezett 36%-a forintban, 24%-uk euróban képezne megtakarítást. 33% jelenleg havi 1-10 ezer forintot tud megtakarítani, ugyanennyit tervez a jövőben megtakarítani 28%. A magyar lakosság ingatlan fétise a megtakarítási célokban is tetten érhető: 15 százalék ezt a hosszú távú megtakarítási célt jelölte meg. 15% utazási célból tesz félre, 10% idős korra, biztosításra mindössze 2%. A megkérdezettek fele egy eszközcsoportban tartja megtakarításait, 47% viszont aktívan diverzifikál, vagy legalábbis próbál.

Ami a biztosítási díjakkal kapcsolatos várokozásokat illeti, a megkérdezettek az elmúlt egy évben díjemelkedést élt meg, a következő évben ennél kicsit nagyobb díjemelkedésre számít.

Forrás: Biztosítási Szemle

Egyre több terhet raknak az autózásra
2011 október 18.
Kategória:
Általános

Egyre több terhet raknak az autózásra

Egyre kevesebbet autózunk: a magántulajdonú személygépkocsik átlagos futásteljesítménye évi 15 ezer kilométerről 10-12 ezer kilométerre csökkent az üzemeltetési és fenntartási költségek emelkedése miatt. Jövőre még több ok lesz az autó garázsban tartására: az áfaemelés miatt tovább drágul az üzemanyag. A növekvő költségek egy részét azonban akkor sem tudjuk megspórolni, ha parkoltatjuk a gépjárművet, például a kötelező biztosítás 20 százalékkal nőhet jövőre, ami az autósoknak éves szinten tízezer forint többletkiadást jelent majd.

– A kevés és a semmi közül a semmit választja az állam, ha beterjesztett formájában fogadja el a parlament az adótervezetet, ugyanis szakmai egyeztetés híján nem számoltak a következményekkel – panaszolja a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke. Erdélyi Péter így foglalta össze lapunknak az ágazat véleményét: a vagyonszerzési illeték tovább ront a helyzeten, pedig szomszédainkkal összehasonlítva már ma is teljesen versenyképtelen Magyarország. Különösen a fuvarozó vállalkozásokat érinti érzékenyen például a haszonjárművek átíráskor fizetendő 100-120 ezer forintos vagyonszerzési illetékének 300-400 ezer forintra emelése.

Erdélyi szerint a negyvenlábas konténert szállító kamion ugyanolyan munkaeszköz, mint az esztergapad vagy a nyomdagép, ugyanakkor utóbbiakra nincs vagyonszerzési illeték, ezért a teherautóknál is annak eltörlését javasolta az MGE – ehhez képest több mint kétszeresére emelné a mértékét a kormány. Az MGE azt is sérelmezi, hogy a radikális adó- és illetékemeléseket nem kompenzálnák, például azzal, hogy a legális szférát előnyben részesítené a kormány, betartva a feketegazdaság felszámolására tett ígéretét. Amennyiben az adórendszer a tervezettnek megfelelően valósul meg, akkor várhatóan sokan trükközni fognak például azzal, hogy átteszik székhelyüket a kedvezőbb adózási feltételeket biztosító szomszédos országok valamelyikébe. Már napjainkban is egyre több kamiont vásárolnak külföldön, ott helyezik forgalomba, üzemeltetik és szervizelik, valamint ott kötik fuvarozási szerződéseiket is.

– A fogyasztásélénkítő intézkedéseknek semmilyen nyoma nem lesz a jövő évi autópiacon – állítja Gablini Gábor, a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke. A devizás lakáshitel-törlesztések miatt jövőre még kevesebb lesz a magánvásárló, míg a vállalkozásoknál a kötelező béremelések, a gépjárműüzemeltetési és egyéb költségek növekedése miatt várható visszaesés, pedig ez utóbbiak adják az újautó-piac 80 százalékát. Az ideinél kevesebb, legfeljebb 50 ezer új személyautó és 12 ezer haszonjármű eladásával lehet számolni 2012-ben. Mindezek újabb elbocsátásokat jelenthetnek a 2007-ben még 60 ezer embert foglalkoztató ágazatban, mely továbbra is azt várja, hogy a kormány teljesítse a feketegazdaság felszámolására tett ígéretét, amivel a legális gazdaság versenyképessége javulhatna.

A Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének (MGOE) elnöke, Fojt Attila abban bízik, hogy a parlament nem a tervezett formában fogadja el a regisztrációsadó-tételeket, mert azok gyakorlatilag ellehetetlenítenék a használtautó-importot. Január elsejétől megjelenik a táblázatban az Euro5-ös kategória, és bár ezekből a 2010 után gyártott, használt modellekből gyakorlatilag alig van kínálat, viszont minden ennél rosszabb környezetvédelmi besorolású modellnél nő az adótétel. A forgalom többségét kitevő, 3-7 éves, Euro3-as, valamint Euro4-es motoroknál ez 11-39 százalékos adótétel-növekedést jelentene. Az MGOE javaslatot tett ennek módosítására, mert az új regisztrációsadórendszer életbelépése 3-5 százalékkal drágítaná a használt autókat. További áremelő tényező lesz még az áfa 2 százalékos emelése, és érzékenyen érintené a piacot az átírás illetékének 30-40 százalékos emelése, ami a jelenleg köbcentiméterenként 18 és 24 forintot teljesítményadóra váltaná.

Számolni kell még az euró hektikus árfolyamával. Az MGOE elnöke szerint az emelkedő használtautó-árak ráadásul nem hoznának többet az államnak, mert csökkenne az import, és ezzel kevesebb lenne a 2012-re tervezett 39 milliárd forintos regisztrációsadó-bevétel, aminek 40 százaléka a használt kocsikból származik. A szakma számítása szerint a forgalomcsökkenés miatt jövőre akár 2 milliárd forinttal is kisebb lehet a tervezettnél az adóbevétel.

Kedvező viszont, hogy a regisztrációs adó felső határát 3,2 millió forintról 2 millióra csökkentenék az új autók esetében, és ezzel arra ösztönöznék a nagy motorral rendelkező, drága autók tulajdonosait, hogy ne külföldi, hanem magyar rendszámmal helyezzék forgalomba autóikat.

Fogyhat a létszám az adó miatt

Az elmúlt három évben nagyjából kétszázzal csökkent a többnyire családi vállalkozásban működő használtautó-kereskedők száma. Az MGOE elnöke, Fojt Attila szerint napjainkban kétezer telepen nagyjából tízezren dolgoznak, ám az adótörvények miatt tovább romlana az ágazat helyzete.

Forrás: nol.hu

Karcsúsít az AXA
2011 október 18.
Kategória:
Általános

Karcsúsít az AXA

Német lapértesülés szerint az AXA biztosítási csoport minden hatodik munkatársától megválik Németországban a következő években.

A Financial Times Deutschland értesülése szerint a legnagyobb francia és az egyik legnagyobb európai biztosító 2015-ig a jelenlegi kilencezer fős munkatársi gárdát ezerötszáz fővel csökkenti. A kölni székhelyű vállalat szóvivője nem erősítette meg a lapértesülést. A leépítés célja az, hogy az igazgatási kiadások 20 százalékkal csökkenjenek, mivel egy belső dokumentum szerint az AXA a versenytársakhoz képest túl nagy költségekkel dolgozik.

Az AXA csoport adózott eredménye 2,749 milliárd euróra csökkent tavaly a 2009-es 3,606 milliárdról. A teljes bevétel kissé nőtt, 90,972 milliárd euróra 90,124 milliárdról. A csoport vezérigazgatója október elején arról számolt be, hogy a jelenlegi megzavarodott piaci körülmények ellenére a cégcsoport pénzügyi mérlege továbbra is robusztus szeptember végén, és hozni tudja a 2015-ig kitűzött célokat. A vállalatcsoport 2015-ig másfél milliárd eurós megtakarítást tervez a telített piacokon.

Az AXA Magyarországon kereskedelmi bankfiókkal, biztosítóval, alapkezelővel, szolgáltató céggel, nyugdíj- és egészségpénztárral van jelen. Márciusban közölték, hogy magyarországi üzleti környezet jelentős változásai, valamint az AXA Kötelező Magánnyugdíjpénztár ügyfélszámának 96 százalékos csökkenése miatt az AXA csoport átszervezésbe kezdett, és utána kisebb szervezettel folytatja magyarországi tevékenységét. Áprilisban bejelentették, hogy az AXA Biztosító belép a magyar lakásbiztosítási piacra.

Forrás: hvg.hu

Hajmeresztő biztosítások
2011 október 17.
Kategória:
Általános

Hajmeresztő biztosítások

A csőtörés miatt megugró vízdíj vagy a macska eutanáziája is kifizettethető – újabban ilyen különlegességekkel támadnak a biztosítók.

Minden kelendő, ami ingyen van – e megállapítás, úgy tűnik, a biztosítási piacra is igaz. Eddig több mint tízezren kötötték meg a CLB Független Biztosítási Alkusz által kínált ingyenes baleset-biztosítást. Az ajánlat kissé morbid: kizárólag a gépjárművezetők halálára szól, amikor is félmillió forint jár a kedvezményezettnek. A lecsupaszított konstrukciót elsősorban reklámkampánynak szánja az alkuszcég, amely összesen százezer ilyen szerződést kötne október végéig. A kockázatokat az Union Biztosító állja 50 milliárd forint erejéig, de korántsem ingyen: a CLB előre kifizette neki a biztosítási díjakat – tájékoztatta a HVG-t Németh Péter, a CLB vezetője. Az ügyfelek számára ingyenes biztosítás az egyéves futamidő lejárta után árkedvezménnyel meghosszabbítható, sőt rokkantságra vagy kórházi ápolásra is kiterjeszthető lesz.

„A különleges biztosítási ajánlatokra nem feltétlenül az elhúzódó válság sarkallja a biztosítókat, hanem az a szándék, hogy közelebb kerüljenek az ügyfelek igényeihez” – indokolta az újdonságok megjelenését Maják Viktor, az Union kommunikációs igazgatója. Az újításokat az ügyfelek nem is feltétlenül veszik észre. Ha például valaki drága mosógépet vásárol bizonyos szaküzletekben, tízezer forint pluszbefizetés fejében ötéves garanciát kap a motor meghibásodására az alapesetben járó egyéves helyett. A vásárlónak fogalma sincs róla, hogy ezzel biztosítást kötött, hiszen a biztosítóval nem is kerül kapcsolatba. Ám a speciális ajánlatokból előbb-utóbb tömegtermék lesz – hívják fel a figyelmet a szakemberek –, az értékesebb fogyasztási cikkek megnyújtott garanciája például máris kezd megjelenni a lakásbiztosítások kiegészítéseként.

A különlegességek leginkább a lakásbiztosításokkal kapcsolhatók össze, mivel a magyar piacon azok a legnépszerűbbek. A lakások 70-75 százalékára kötöttek ilyet, és 70 százalékuknál történt is már káresemény – derül ki a GFK piackutató cég nemrégi, az Allianz Biztosító megbízásából készített felméréséből. „A múlt év végén még észrevehetően nőtt a kereslet az egyedi ajánlatokkal kiegészített lakásbiztosítások iránt, ám ez a trend mostanra megfordult. Ennek oka részben a forint erőteljes gyengülése, részben pedig az, hogy 2011-ben eddig nem voltak olyan erős viharok, és a vörösiszap kiömléséhez hasonló katasztrófa sem történt” – összegezte Máhig Attila, a Groupama Garancia Biztosító nem-életbiztosítási ágazatának vezetője. A hektikussá váló időjárás azonban így is rányomja a bélyegét az igényekre, egyre többen egészítik ki a biztosításukat a vihar okozta áramkimaradások miatti károkra (például leolvad a fagyasztó) vagy a fakidőlések miatt életveszélyessé vált udvar megtisztításának költségeire. Továbbra sem fizetnek viszont a biztosítók a belvíz-talajvíz kapcsán keletkezett károkra, s az sem jó hír, hogy szigorítani akarják a vihar – a Mabisz ajánlatában most másodpercenként 15 méteres szélsebességgel meghatározott – definícióját.

A lakásbiztosítások frontján erős az árverseny, ezért egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház biztosítása a szokásos kéttucatnyi hagyományos káresemény mellett két-három extrával megspékelve sem kerül többe havi 3-4 ezer forintnál. Az új kiegészítések közé tartozik például az Aegonnál a sporteszközök, köztük a sífelszerelések biztosítása, az Allianznál különféle műszaki cikkek házon kívüli, az Európai Unió területére kiterjedő biztosítása vagy a Groupamánál akár a szomszédban történt robbanások-robbantások okozta károk (üvegtörés, vakolathullás) kivédése, továbbá a háztartási gépek baleseteinek, illetve a hobbiállatok temetkezési költségeinek fedezete. A Generalinál kiegészítésként családi jogvédelem-biztosítás is választható, ami például egy válóper esetén ügyvéd állítását jelenti, továbbá a perköltség, a szakértői díjak és az esetleges végrehajtás költségeinek az átvállalását.

A csőtörés miatt megsokszorozódó vízdíjra is lehet biztosítást kötni, és a társaságok többnyire helytállnak a napkollektorokban és egyéb energiatakarékos berendezésekben esett károkért is. Az Uniqa Biztosító Öko lakásbiztosítási csomagjában extraként vállalja, hogy 15 ezer forinttal hozzájárul a biztosított épület vagy lakás energetikai tanúsítványának a kiváltásához – tájékoztatta a HVG-t Kurtisz Krisztián nem-életbiztosítási igazgató. A 25-30 ezer forintba kerülő kártya beszerzése 2012-től már a használt lakások értékesítésekor, átírásakor vagy tartós bérbeadásakor is kötelező. Egyre gyakoribb az is, hogy a lakásbiztosítások felelősségbiztosítással egészülnek ki: például ha a biztosított lakás eláztatja az alatta levőket, megharap valakit a kutya, vagy az ügyfél biciklijével letöri egy parkoló autó visszapillantóját.

Különlegességekkel az életbiztosításoknál is próbálkoznak a társaságok, ám azokat még nehezebb eladni. Az Aegon egyedülállónak hirdeti Libra nevezetű ajánlatát, amely a futamidő végén – hacsak az ügyfél nem hal meg – visszatéríti a biztosítási díjat, igaz, kamat nélkül. Egy 35 éves, nem dohányzó nő ügyfélnek 20 éven át havi 15 ezer forintot kell fizetnie ahhoz, hogy halála esetén a családja 19,3 millió forintot kapjon (egy dohányzó kuncsaftnak ugyanez akár 40 százalékkal többe kerül). A halál esetén magas kifizetést vállaló ajánlatokkal a devizahiteleseket bombázzák a társaságok, ám épp ők azok, akik a törlesztés mellett többnyire nem tudnak ilyen magas biztosítási díjat fizetni. A Generali ezt azzal hidalná át, hogy kedvezményes, jelenleg 8,5 százalékos kamatot kínál azoknak, akik életbiztosítási kötvényük fedezetével vesznek fel forintkölcsönt azért, hogy kiszállhassanak a devizásból. Az Allianz Babaváró programmal egészítette ki életbiztosításait: akár 20 millió forintot is kaphat az a család, amelyben a magzatnál vagy a kisbabánál súlyos fejlődési rendellenességet diagnosztizáltak, vagy a gyermek meghal, feltéve, hogy a biztosítást a magzat 8 hetes kora előtt megkötötték – tájékoztatta a HVG-t Lenkei Anikó kommunikációs igazgató. A sokkoló, de kelendőnek remélt konstrukciót azokra az orvosi elemzésekre alapozták, amelyek szerint minden huszadik gyermek valamilyen fejlődési rendellenességgel születik.

Többnyire az életbiztosítások részei a különféle munkanélküli-biztosítások, amelyek egyelőre nem igazodnak a piaci körülményekhez. Az Allianz például négyféle ajánlatot (havi 30–120 ezer forint közötti adómentes kifizetést, továbbá a biztosítási díj alóli felmentést, maximum 9 hónapig) tesz munkanélküliség esetére, de csak akkor, ha az ügyfél nem a saját hibájából veszíti el az állását, és az illetékes munkaügyi központ regisztrálta. E kiegészítő szolgáltatás éves díja azonban borsos: évi 50–150 ezer forint. A Generali hasonló ajánlatából nem zárja ki a munkájukat közös megegyezéssel elveszítőket, azt viszont kiköti, hogy a 20 és 55 év közötti ügyfél legalább egy éve ugyanannál a munkáltatónál dolgozzék, minimum heti 30 órában, a munkaszerződése pedig határozatlan időre szóljon.

Népszerűtlenek a magyar piacon a kisállat-biztosítások, pedig nagyon sok házi kedvenc pusztul el azért, mert a gazdának nincs pénze a kórházi ápolására. Az Aegon kínál tízezer forintos önrész mellett, alkalmanként – vagyis például egy baleset miatti műtét esetén – 60–150 ezer forintos kifizetést azoknak, akik az állat hat hónapos és hétéves kora között megkötik a havi egy-két ezer forintba kerülő biztosítást. Az ajánlat szépséghibája, hogy épp az adott fajtára jellemző betegségekre nem fizet. Tartozik hozzá viszont egy hősiességi klauzula, amely akkor hoz pénzt a gazdinak, ha bátor kutyája betörőt fog.

Forrás: HVG

Nagy nyomás alatt az európai biztosítók
2011 október 13.
Kategória:
Általános

Nagy nyomás alatt az európai biztosítók

A gazdasági, szabályozási és piaci erők is óriási nyomás alatt tartják az európai nonlife biztosítási szektort, komoly teszt elé állítva őket – derül ki az A.M. Best jelentéséből.

Komoly nyomás alá helyezik a biztosítók befektetési eredményeit az alacsony kamatlábak, díjbevételeikre pedig a stagnáló, illetve csökkenő tendenciát mutató biztosítási díjak gyakorolnak negatív hatást – jegyzi meg a hitelminősítő az európai nem-életbiztosítási szektort érintő elemzésében.

A számos vezető európai országot jellemző lassú gazdasági növekedés miatt megnőtt az esélye a duplafenekű recessziónak, és tovább súlyosbította a szuverén adósságválságot számos eurózónához tartozó országban, többek között Görögországban, Írországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban – véli az A.M. Best.

Míg számos európai biztosító igyekezett csökkenteni görög, ír és portugál kitettségét az elmúlt évben, addig a jelentős olasz és spanyol államkötvénnyel rendelkező társaságok rosszabbul teljesítettek a hitelminősítő kockázattal korrigált tőkét vizsgáló stressz-tesztjén. A tovább romló gazdasági környezet a közeljövőben is negatívan befolyásolhatja a biztosítók teljesítményét.

További kihívás elé állítja a társaságokat a szabályozási környezetet, különösen a Szolvencia II-t érintő bizonytalanságok. A Szolvencia II végrehajtásának elhúzódása – melyet eredetileg 2013-ra tűztek ki, de ma már valószínűbb a 2014-es hatálybalépési idő – a kisebb biztosítók malmára hajtja a vizet, hiszen számukra jelent nagyobb kihívást az új tőkekövetelményeknek való megfelelés, illetve azok kiszámításához szükséges belső modellek kialakítása. A nagyobb vállalatok okkal háborodhatnak fel a késlekedésen, hiszen ők már idáig is jelentős erőforrásokat biztosítottak az új keretrendszerre való felkészüléshez.

Az IFRS 4 implementációja is átfedésben van a Szolvencia II végrehajtási idejével. A biztosítóknak várhatóan már 2014-től az új beszámolási standardot kell használniuk – tette hozzá a hitelminősítő.

Tavaly szerény növekedés volt megfigyelhető számos európai nem-életbiztosítási piacon. A német biztosítók díjbevétele 0,9%-kal, 55,2 milliárd euróra nőtt. Franciaországban 1,5%-kos volt a díjbevétel bővülés, így 45,7 milliárd euróra hízott a piac, míg Spanyolországban – a kihívásokkal teli gazdasági környezet és a folyamatos árverseny ellenére – 0,2%-kal, 31,8 milliárd euróra tudott nőni a nonlife szektor díjbevétele.

Forrás: BiztosításiSzemle

A baleseti adó drágítja a biztosítást
2011 október 10.
Kategória:
Általános

A baleseti adó drágítja a biztosítást

– Néhány napja áll fenn az  a lehetőség, hogy az ügyfelek 180 forintos kötött árfolyamon fizethetik vissza a svájcifrank-alapú hiteleiket a bankoknak. Számítanak-e arra, hogy emiatt sokan az életbiztosításaikhoz nyúlnak?
– Még nagyon friss a törvény, a bankok is csak most kezdték felbecsülni, hogy számukra mit jelent ez, hányan élhetnek valóban a lehetőséggel, hányan vesznek majd fel forinthitelt emiatt, és hányan nyúlnak a megtakarításaikhoz. Mi is dolgozunk az előrejelzéseinken; úgy vélem, a visszavásárlás mértéke 15 százalékkal vagy még többel is nőhet emiatt.

– A devizahitelek tömeges előtörlesztése után viszont létrejöhet egy olyan réteg, amely könnyebben tud előtakarékoskodni, ami jó a biztosítóknak.
– Nagyon fontos, hogy a jelenlegi helyzetben megfelelő tanácsokat adjunk az ügyfeleinknek, mert a szerződésük lejáratáig fennmaradó időtartam függvényében értékcsökkenést szenvedhetnek el a lejárati tőkéjük értékéhez képest. Az is igaz persze, hogy az adósságuktól megszabaduló ügyfelek a későbbiekben többet tudnak takarékoskodni, és ez három-négy éves időtávon növelheti a megtakarítások állományát. Azonban az ügyfél pénzügyi vagyonának értéke nagyot csökkenhet a piaci és az idő előtti visszaváltási feltételek miatt.

– Nemrég készítettek egy felmérést az öngondoskodásról. Ez alapján úgy tűnik, hogy a többség fölismerte a takarékoskodás szükségességét.
– A felmérés eredményei néhány tekintetben meglepőnek tűnhettek. Főként abból a szempontból, hogy sokan, különösen a kevésbé képzettek nem értik az öngondoskodás fogalmát, vagy nem érzik szükségesnek, hogy tegyenek ennek érdekében, továbbra is csak a közösségre, azaz az államra számítanának. A képzettebb rétegek, amelyek a lakosság 80 százalékát teszik ki, viszont már megértették, hogy minél hamarabb el kell kezdeniük megtakarítani. Nekünk, biztosítóknak mindenfajta anyagi helyzetre megoldásokat kell tudnunk javasolni: azoknak, akiknek csak kevés pénzük van félrerakni, és azoknak is, akik pénzügyileg elég képzettek ahhoz, hogy önállóan kezeljék a saját portfóliójukat.

– Annak ellenére, hogy a kutatások szerint nő a megtakarítási hajlandóság, az életbiztosítási szektor díjbevétele csökkent. Mi ennek az oka?
– Egyrészt a háztartások tudatra ébredése, de ezt az új keletű tendenciát éppen most zavarták meg (pillanatnyilag, úgy gondolom) az eurózóna néhány államának adósságtörlesztési nehézségei és a svájci frank árfolyamának elszállása Magyarországon. A háztartásoknak tervezhetőségre van szükségük ahhoz, hogy hosszú távon tudjanak megtakarítani (ahogy a vállalatoknak is a hosszú távú befektetéseikhez). Ezt a bizalmat először is a hatóságoknak kell megteremteniük olyan támogatási intézkedésekkel, amelyek megnyugtatják az embereket azzal az üzenettel, hogy bár a helyzet viharos, a kormánynak az a szándéka, hogy támogassa a háztartásokat a hoszszú távú öngondoskodásban.

– Mi várható az év hátralévő részében?
– Az első fél évben mi éves összevetésben 7 százalékkal növeltük a folyamatos és az egyszeri díjas díjbevételünket is, ez szép eredmény, mivel a piacon nem volt ilyen bővülés. A nyári események után viszont már nem vagyok biztos abban, hogy fenn tudjuk majd tartani ezt a növekedési ritmust az év egészében. Ám azt gondolom, most már elérkeztünk a fordulóponthoz, s a növekedési tendencia hosszú távon fokozatosan újra erőre kap, hacsak nem fékezik le olyan új intézkedések, amelyek büntetik vagy visszafogják a fogyasztást.

– A kormánynál a biztosítók lobbija azon a téren sikeresnek tűnik, hogy a veszélyes üzemek számára kötelező felelősségbiztosítást írnának elő.
– Meggyőződésem, hogy a jövőben azon vállalatoknak, amelyek veszélyes anyagokkal dolgoznak, vagy veszélyes, szennyező tevékenységet végeznek, rendelkezniük kell kiterjesztett kötelező felelősségbiztosítással, ahogyan az Nyugat-Európában is van. Bár a szabályozás a megelőzés tekintetében is megerősítésre szorul. Az ajkai katasztrófánál láthattuk, hogy egy ipari baleset rendkívül sokba kerülhet a lakosságnak és a környezetnek is, főleg, mert a megelőzés hiányos. Ezért a biztosítóknak is ott kellene lenniük, hogy a hatóságokat, az állami szerveket segítsék, támogassák a kártérítésekben. A felelősségbiztosítások kiterjesztése viszont erősen függ a kkv-k anyagi helyzetétől, az adott vállalati szektor egészségi állapotától is. Mi is felülvizsgáltuk a kkv-termékeinket, és néhány esetben teljesen megújítottuk azokat. Kibővítettük a szakmai felelősségbiztosítási fedezeteket, mivel hiszünk ebben a piacban.

– A vagyonbiztosítási piac másik része, az autós biztosításoké viszont évek óta zsugorodik. Meddig tarthat ez?
– Már nem lehetünk messze a gödör aljától. Lehet, hogy az idén is látunk még egy-két díjcsökkentési akciót, de a mai díjszintek hosszú távon már nem tarthatók fenn. Igaz, a válság miatt a háztartások kevesebbet használják az autóikat, így a kárhányad is jobb, de a gazdaság gyorsulásával újra autóba ülnek majd, így a következő 3-4 évben a díjaknak ismét növekedniük kell. Nem gondolom, hogy a tarifák visszamennek a 2006-os szintre – ezt a verseny nem engedi –, de emelkedni fognak annyit, hogy a biztosítók ne termeljenek veszteséget.

– A baleseti adó hogyan befolyásolhatja a díjakat?
– A biztosítók már most is jelentős mértékben hozzájárulnak az OEP finanszírozásához. A sajtóban forgó számok szerint a hatóságok további körülbelül 27 milliárdot szeretnének ezen a címen beszedni, ami szerződésenként 6 ezer forint körüli összeget jelent. Ha ezt a többletet a biztosítóknak kellene fizetniük, akiket már így is különadó terhel Európában egyedülálló módon, ez szerintem véglegesen veszteségessé tenné a gépjármű-biztosítási piacot, vagy pedig olyan mértékű díjnövekedést generálna, amely már a háztartások számára jelentene elviselhetetlen terhet. Csak remélni tudom, hogy ezt a javaslatot finomítják még, és a biztosítók is elmondhatják ezzel kapcsolatban a véleményüket.

– Nemsokára tarifát kell hirdetniük. Mi lesz, ha a javaslat ezután születik meg?
– Ez jogszabályi konfliktust jelent. Törvény tiltja meg a biztosítóknak, hogy év közben tarifát változtassanak, így vagy együtt tudunk működni a kormányzattal ennek az intézkedésnek a kialakításában, hogy időben megismerhessük a pontos tervet és beépíthessük a díjakba, vagy el kell halasztani egy évvel ennek az új adónak a bevezetését.

Szerző: Világgazdaság - Herman Bernadett

Az egészségbiztosítás a nagy lehetőség?
2011 október 10.
Kategória:
Általános

Az egészségbiztosítás a nagy lehetőség?

A magyar biztosítási piac lehetőségeit komolyan behatárolja, hogy a régióban a hazai az egyetlen olyan piac, amely folyamatosan csökkenő díjbevételt mutat.

A hazai és a kelet-közép-európai régió biztosítási piaca a harmadik növekedési hullám előtt áll - ez az egészségbiztosítás elterjedése lesz - vélekedik Lehel Gábor, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója. A szakember szerint a régióban a jövedelmek növekedése gyorsul, ám míg a jövedelmek tekintetében 10-15 éves időtávról beszélünk, amivel jelenleg átlagosan le vagyunk maradva Ausztriától, a biztosítási penetráció tekintetében régiónk országai - Csehországot leszámítva - közel 40 évvel vannak elmaradva a sógoroktól.

Az életbiztosítások terén komoly előrelépésre ad módot, hogy az euró-övezetben a háztartások vagyonának GDP-hez viszonyított arányában 55 százalékos súlyt képviselnek a nyugdíj- és életbiztosítások, addig régiónkban ez az arány 7 százalékos. Lehel Gábor tájékoztatása szerint hazánkban ez az arány igen jó, 22 százalékos volt tavaly év végén, a magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolása ugyanakkor azt okozta, hogy immár csak a háztartások vagyonának 12 százaléka van nyugdíj- és életbiztosításban. A háztartások évente 31 306 forintot költöttek egy főre biztosításra, ez napi 86 forintos átlagos biztosítási költésnek felel meg.

A magyar biztosítási piac lehetőségeit komolyan behatárolja, hogy a régióban a hazai az egyetlen olyan piac, amely folyamatosan csökkenő díjbevételt mutat. Ami kismértékben azért optimizmusra ad okot, az az, hogy a rendszeres díjas életbiztosítási díjbevétel immár csökken. Az a tény, hogy a régió országaiból egyedül hazánk az, amely a külső finanszírozási képesség tekintetében pozitív számokat tud felmutatni, szintén  komoly reményekre adhat okot, hiszen azt jelzi, hogy - igaz, a bizonytalan környezetnek köszönhetően - a magyar polgár megtakarít és elkezdte érdekelni az öngondoskodás.

Ami a harmadik hullámot illeti, az Union első embere szerint Ausztriában 2006-ban az emberek 1000 dollárt költöttek magán egészségügyre, ennek 25 százalékát költötték magán egészségbiztosításra - a prognózisok szerint Csehország is csak 2018-ra érheti el az osztrák szint 30 százalékát. Az Union vélekedése szerint az egészségügy átalakítása kapcsán sem az eszközökbe érdemes beszállnia a piaci szereplőknek, így elsősorban a finanszírozási oldalba való bekapcsolódásról gondolkodnak - ha nyílik erre lehetőség.

Aktuális kérdésekről szólva Lehet Gábor elmondta, az év végi végtörlesztés kapcsán egyelőre nem érzékelhető komoly kereslet még az egyszeri és eseti díjak esetében sem. A háztartások mobilizálható vagyonának hetedik helyén állnak a biztosítási tartalékok, ez is óvatos optimizmusra ad módot.

Forrás: Napi Gazdaság

A PSZÁF nevében házaltak
2011 október 03.
Kategória:
Általános

A PSZÁF nevében házaltak

Ismét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) nevében keresnek meg ügyfeleket egyes biztosítási üzletkötők. A felügyelet rendőrségi feljelentést tett a jogsértés gyanúja miatt.

A PSZÁF ügyfélszolgálatára érkezett fogyasztói bejelentés szerint ismeretlen személyek 2011 szeptemberében telefonon egy, biztosítási szerződéssel rendelkező ügyfelet kerestek meg Csongrád megyében. Azt közölték vele, hogy a PSZÁF képviseletében személyes találkozó során „felülvizsgálják” lakásbiztosítási szerződését.

Emlékezetes: 2011 júniusában ismeretlen biztosítási üzletkötők hasonló módszerrel kívánták fölhasználni a PSZÁF hatósági tevékenységének látszatát arra, hogy a megkeresett személyeknek biztosítási termékeket értékesítsenek, meglévő szerződéseik helyett újat kínáljanak, vagy más módon károsítsák meg őket. Az ismertté vált ügyekben kár eddig nem keletkezett az ügyfelek számára.

A PSZÁF nem adott senkinek semmilyen megbízást ilyen célú vizsgálati tevékenységre, s nincs olyan feladata, hogy bármelyik felügyelt intézmény konstrukcióját ajánlja. A PSZÁF vizsgálatait kizárólag a hatáskörébe tartozó intézményeknél végzi, minden esetben hivatalos közokirat előzetes kézbesítésével, a megadott jogszabályi keretek között. A vizsgálat megkezdése előtt a felügyeleti munkatársak hivatalos megbízólevelük és arcképes igazolványuk bemutatásával igazolják magukat.

A PSZÁF ismételten felszólítja a biztosítással rendelkező állampolgárokat, hogy ne működjenek együtt az elkövetőkkel és a megkeresésről haladéktalanul értesítsék a felügyeletet. Mivel az elkövetők biztosítási és üzleti titkot is sérthettek, s megingathatják a PSZÁF működésébe vetett közbizalmat, a felügyelet – csakúgy, mint 2011 júniusában – ezen ügy kapcsán is rendőrségi feljelentést tett.

Forrás: Privátbankár

Sorbanállás a CLB-nél
2011 szeptember 26.
Kategória:
Általános

Sorbanállás a CLB-nél

Ha ingyen van, kapkodnak érte, ha fizetős, akkor inkább nem kérik az emberek a balesetbiztosítást. Most óránként százak szerződnek, mert egy biztosítási alkusz elkezdte szétosztani azt a 100 ezer darab, összesen 50 milliárd forint fedezetértékű balesetbiztosítási csomagot, amelyet a magyarok biztosítási kultúrájának javítására szánt. Hazánkban drámaian alacsony a balesetbiztosítások száma, az emberek alig tíz százalékának van ilyen szerződése.

A vártnál is jóval nagyobb az érdeklődés a balesetbiztosítások iránt, legalábbis a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft.-nél. Óránként százak jelentkeznek szerződni, a cég ugyanis 100 ezer darab, egy évre szóló ingyen szerződést ajánl az autósoknak. Az összesen 50 milliárd forint fedezetértékű csomag autóbalesetben bekövetkezett halál esetére 500 ezer forint kártérítést garantál.

Az ingyenesség hatása még a CLB illetékeseit is meglepte: a bejelentés óta eltelt néhány óra alatt százak szerződtek, folyamatosan csörögnek a telefonok, meredeken emelkedik az online szerződések száma, s egyre többen várakoznak az ügyfélszolgálatokon is – mondta Németh Péter, az alkusz cég kommunikációs vezetője. Az ajándékbiztosítást bárki igénybe veheti, amíg a készlet tart – jelentette ki Németh. Az akciós szerződés feltételei nagyon „lazák”, alig van kizáró oka a kifizetésnek. A súlyosan alkoholos állapot természetesen az egyik olyan kitétel, amely miatt nem jár kártérítés, de például a balesetben nem szándékosan vétkes autóvezető halála esetén a kedvezményezettnek kifizeti a szolgáltató, a CLB-vel szerződött Union Biztosító a félmillió forintot. Az egyéves ingyenességi időszak lejárta után a szerződést saját, fizetős formára lehet váltani, ennek díjára a majdani ügyfelek a CLB-től kedvező, egyedi ajánlatot fognak kapni – ismertette a részleteket a kommunikációs igazgató. Németh azonban hangsúlyozta, a majdani fizetős folytatás nem feltétele a mostani, egy évre szóló ingyenes lehetőségnek. A kommunikációs vezető felhívja a figyelmet, hogy az akciós biztosítást az alkusz honlapján online módon - www.ajandekbiztositas.clb.hu -, az ügyfélszolgálati irodákban személyesen és a CLB facebook oldalán is meg lehet kötni.

A magyarok, a család anyagi helyzete miatt az átlagosnál jobban félnek a hosszabb betegállományoktól, ennek ellenére az anyagi kiesést kompenzáló balesetbiztosítási kultúra hazánkban mélyen az uniós átlag alatt van – hivatkozik a CLB egy friss felmérésére Németh. Az összegzésből az is kiderül, hogy többnyire azok szerződnek baleseti kockázatra is, akiknek a környezetében egyszer valaki már szerencsétlenül járt, s ennek következtében hosszas betegállományba kényszerült. Ők már tudják, hogy havonta párszáz forintos biztosítási díjból legalább a pénzügyi kellemetlenséget meg lehet úszni.

A CLB az ingyenes kampánysorozattal hívja fel az emberek figyelmét a balesetbiztosítás fontosságára.

A Generali az idei legjobb
2011 szeptember 20.
Kategória:
Általános

A Generali az idei legjobb

Idén nyolcadszor nyílt meg a Biztosításszakmai Konferencia és Kiállítás. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által szervezett, a piac csúcstalálkozójának számító rendezvényen a hazai biztosítók és biztosítási alkuszok vitatják meg és keresnek közösen megoldásokat a biztosítási piac aktuális kérdéseire és problémáira. A konferencia nyitónapján átadták a biztosítók között zajló Szolgáltatásminőségi Verseny díjait is.

A szakmai berkekben immár évek óta komoly elismerésnek tekintett díj azokat a biztosítókat illeti, amelyek a független alkuszok véleménye szerint az elmúlt egy évben a legszínvonalasabb szolgáltatást nyújtották. Az idei évben öt kategóriában szavazhattak a független közvetítők. A korábbi években felállított kategóriák – személybiztosítások, gépjármű-biztosítások, lakossági, illetve vállalati vagyonbiztosítások – mellett az idén egy általános kategóriát is bevezetett a szövetség. A legtöbb alkuszi szavazattal járó első díjat idén mindegyik kategóriában a Generali-Providencia Biztosító Zrt. nyerte el.

Az egyes kategóriákban a dobogós helyezéseken az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., az Allianz Hungária Biztosító Zrt és az Uniqa Biztosító Zrt. osztozott.

Az idei kiállításra több mint hétszáz vendég regisztrálta magát a szakma legkülönbözőbb területeiről. A nyitónap első részében a biztosítási piacot érintő jogalkotási aktualitásokat ismerhették meg a résztvevők. Ezúttal lehetőség nyílt közvetlen forrásból nem csupán a hazai, hanem az uniós jogalkotás törekvéseit is megismerni. A területet vezénylő EU bizottsági szervezet magyar munkatársa, Fridély Ágnes a konferencián megerősítette: az unió egyik központi törekvése a tájékoztatás erősítése különösen az olyan összetett biztosítási termékek esetén, amelyek biztosítási szolgáltatásaikat megtakarításokkal ötvözik.

Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke nyitóbeszédében kiemelte: „Meggyőződésem, hogy a tájékozott ügyfelek, a tudatos vásárlók körének bővítése nemcsak jogalkotói, fogyasztóvédői akarat, hanem a biztosításpiaci szereplők hosszú távú üzleti érdeke is. Ez az a kör ugyanis, amelyik a legkönnyebben felismeri, hogy elemi érdeke tevékenységét, vagyonát, életét biztosítással védeni. A fogyasztói ismeretek bővítése persze több szintű tevékenység, és nem hiányozhat belőle az állami szerepvállalás sem.”

A konferencia második napján a legmeghatározóbb hazai biztosítótársaságok vezető képviselői szólalnak fel. A keddi napon pedig többek között szűk másfél hónappal az újabb kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) kampány kezdete előtt vitatja meg a szakma részletesen a kötelező, valamint az öngondoskodáson alapuló gépjármű-biztosításokkal kapcsolatos fejleményeket, problémákat, törekvéseket és feladatokat.

Forrás: Gazdasági Portál

Oldalak