2018.06.01

Ne csak az autója, a biztosítója is legyen menő!

Ha végre megvan álmaink autója, akkor már csak a megfelelő biztosítás kiválasztására van szükségünk. Erre is érdemes időt szánni, alaposan összevetve az ajánlatokat. Igaz, akkor sincs baj, ha később megbánjuk a döntésünket, hiszen évente egyszer meglévő biztosítónkat újra cserélhetjük.

Jókora feltűnést keltett 1888 augusztusában, amikor Bertha Benz és két fia egy Patent-Motorwagen nevű járművel Mannheimből Pforzheimbe hajtott, ahol az asszony szülei éltek. Férje, az évtizedekkel később a Mercedes révén világhírűvé vált Karl Benz, német mérnök úgynevezett motorkocsijára a szabadalmat 1886. január 29-én kapta meg – ezért ez tekinthető az automobil születésnapjának. A feltaláló eleinte csak Mannheimen belül furikázott, a városkán kívüli, első hosszú távú, mintegy 106 kilométeres útját a felesége tette meg, a fáma szerint férje tudta nélkül. Bertha Benz ugyanis szerette volna felhívni a figyelmet az önjáró háromkerekűre, s e szándéka tökéletesen megvalósult. Például azáltal, hogy a karburátort a hajcsatjával pucolta ki, benzint egy patikában vett félúton, a rakoncátlankodó féket pedig egy cipésszel javíttatta meg. Ez utóbbival egyébként ő is csatlakozott a feltalálók táborához, ettől számítják ugyanis a fékbetétet létezését.

Alig 7 évet kellett várni ahhoz, hogy az új közlekedési eszköz Magyarországon is megjelenjen. A technikai újdonságokért rajongó budapesti optikai műszerész, bizonyos Hatschek Béla vett 1895-ben Bécsben egy Benz-autót és gurult vele egészen hazáig. Akkor még biztosítóból volt több, szám szerint 12 kis hazánkban. Amelyek természetesen csak akkor kezdtek az autókra is szerződni, amikor azok már olyan mennyiségben futottak az utakon, hogy összeütközve akár jelentős kárt is okozhattak egymásban.

Azt pontosan nem tudni, mikor ütötték nyélbe az első autós biztosítást. Annyi azonban bizonyos, hogy Magyarország az élen járt az európai típusú kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás bevezetésében. Hiszen már 1961-ben csatlakozott az európai Zöldkártya-rendszerhez, autós biztosítási hálózata pedig 1970-re teljesen kiépült. A gépjármű-üzletághoz kötődik a magyar biztosítástörténet egyik jelentős – világszerte figyelemmel kísért – újítása is: a kötelező felelősségbiztosítási díjakat az üzemanyagárba építették be. Így küszöbölték ki a szerződéskötést, a nyilvántartást, valamint a hagyományos értelemben vett díjfizetést, és végső soron a biztosítatlanság lehetőségét is. Ezt az 1982-től működő megoldást 1991. július 1-jétől váltotta fel a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szerződéses struktúrája.

Az évek során folyamatosan modernizálódott a biztosításkötés. Míg kezdetben akár egy hétbe is beletelt egy szerződést tető alá hozni, addig ez ma már otthon ülve, egy laptoppal az ölünkben még negyedórát sem vesz igénybe – feltéve, hogy minden dokumentum a birtokunkban van. Márpedig minden második magyar hajlandó valamilyen online csatornán biztosítást kötni – derül ki a Mabisz megbízásából végzett Századvég-kutatásból.

Persze nemcsak online, a biztosítók weboldalán, illetve az alkuszok vagy többes ügynökök által üzemeltetett internetes összehasonlító oldalakon lehet kötni gépjármű-biztosítási szerződést, hanem a hagyományos csatornákon, személyesen. Méghozzá több helyen is: az autókereskedésben, ha ott elérhető ilyen szolgáltatás; az egyes biztosítók üzletkötőinél vagy ügyfélszolgálatain; alkuszcégek vagy többes ügynökök üzletkötőinél vagy ügyfélszolgálatán. Míg az ügynök általában egy (vagy több) biztosító megbízásából értékesíti az adott társaság(ok) termékeit, addig a biztosítóktól független alkusz az ügyfél megbízása alapján jár el.

Bár csábító, nem tanácsos biztosítást kizárólag a fizetendő díj alapján kiválasztani. Azzal, aki nem néz pontosan utána annak, hogy milyen szolgáltatást kap az adott díjért, könnyen megeshet, hogy nem az igényeinek megfelelő biztosítást és szolgáltatást választja, amivel csak egy kár bekövetkezésekor szembesül. Ajánlott utánajárni annak is, hogy a kiválasztott biztosító például milyen kárrendezési szolgáltatást nyújt, milyen lehetőségek vannak a kár bejelentésére, milyen határidőket vállal, illetve milyen kárrendezési hálózattal rendelkezik. Végül, de nem utolsósorban, mindenképpen érdemes figyelembe venni a szóban forgó biztosító pénzügyi stabilitását is.

De akkor sincs vész, ha elsőre nem jól választunk, évente egyszer ugyanis biztosítót lehet váltani. Csak időben kell ezt jelezni. A december 31-ei évfordulós szerződések esetében a felmondó nyilatkozatoknak legkésőbb december 1-én éjfélig, míg a nem év végi évfordulós szerződések esetében az évforduló előtti 30. napig, éjfélig kell beérkeznie a biztosítóhoz. Felmondani rengeteg csatornán lehet: személyesen a biztosítónál, levélben, faxon, online a biztosító weboldalán, e-mailben, telefonon, valamint a biztosításközvetítőn (ügynökön, alkuszon) keresztül.

Figyelni kell arra, hogy a felmondás utolsó lehetséges napja nem a felmondáson szereplő dátumot, vagy például a postára adás napját jelenti, hanem azt, amikor a felmondás a biztosítóhoz beérkezett. Ha a szabályos felmondás határidőn belül megérkezik, a szerződés az évforduló napján megszűnik a régi biztosítónál. Ezért nagyon fontos, hogy az új szerződést még az évforduló előtt megkössük. Amennyiben a kötelező biztosításra vonatkozó felmondás nem érkezik be időben a régi biztosítóhoz, az újjal kötött szerződés érvénytelen.

Forrás: www.hvg.hu

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Kötelező biztosítás
Meglepte a biztosítókat a GVH
2017 május 15.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Meglepte a biztosítókat a GVH

A biztosítók szerint a kampányidőszak újbóli bevezetése nem járulna hozzá a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak csökkenéséhez, amelyek egyébként Európában sereghajtóknak számítanak.

Alaposan meglepte a biztosítási szakmát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) legfrissebb elemzése, melyben a hivatal a gépjármű-forgalmazás és -javítás piacának feltérképezése mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac működésével kapcsolatban is észrevételeket tett. A GVH szerint a kgfb-díjak elmúlt években tapasztalt emelkedésében a kampányidőszak eltörlése is szerepet játszik, mivel ennek köszönhetően „csökkent a fogyasztók váltásra való ösztönzöttsége és ébersége, hiszen a biztosítási évfordulók a forgalomba helyezéshez igazodnak, így a biztosítóváltást nem előzi meg a korábbi, igen jelentős tájékoztatási és sajtókampány”. A GVH ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) javaslatot tett a kgfb-törvény módosítására és a kampányidőszak újbóli bevezetésére. Szerintük a koncentrált váltási időszak hozzájárulhat a verseny élénküléséhez és a biztosítási díjak csökkenéséhez.

Hat év után tavaly volt először magasabb a biztosítók kgfb-üzletágból származó bevétele, mint a kártérítésekhez és a biztosításokhoz kapcsolódó költségek összege. Korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) többször is jelezte: immár rendszerszintű kockázatokat okoz az alacsony díjszint a kgfb-piacon, aminek következménye, hogy a társaságok nem, vagy nem az elvárt színvonalon tudnak majd szolgáltatást nyújtani a pórul járt autósoknak. A kgfb különleges biztosítás: a kárt szenvedő ebben az esetben nem a biztosítást kötő ügyfél, hanem egy vétlen harmadik személy. Emiatt pedig a vétlen károsultak védelmében fontos, hogy rendszerszinten biztonságosan tudjon működni az üzletág.

Ami igazán meglepő: a GVH az NGM-nek javasolta, hogy forduljon a felügyeletet ellátó MNB-hez, holott a versenyhivatal és az NGM között stratégiai együttműködés van, vagyis a hivatal kérhette volna a felügyelet szakmai segítségét.

Bár az MNB álláspontja szerint a jelenlegi díjszint további emelése már nem indokolt, nemzetközi összehasonlításban még mindig rendkívül alacsonyak a kgfb-díjak. A számítások szerint az átlagdíj tavaly 17 százalékkal, 28 ezer forintra nőtt, ám még mindig sereghajtónak számítunk Európában. Az éves átlagdíj még Romániában is 100 euró felett van, Szlovákiában még most is közel a kétszerese a kgfb díja a magyarnak, tőlünk nyugatabbra pedig általában 200-300 euróba kerül egy évre a kötelező biztosítás.

A biztosítók véleménye szerint a kampány visszahozatala már csak azért sem járul hozzá a díjak csökkentéséhez, mert tavaly a parlament elfogadta azt a szabályozást, mely szerint a társaságoknak nem szabad kedvezőbb (kampány)díjat meghirdetniük a megszerezni kívánt új ügyfeleknek, hanem csak ugyanakkora díjat kínálhatnak, mint a már velük szerződésben álló autósoknak. Korábban a kampánydíjak szorították lejjebb az átlagdíjat – emlékeztetnek alkuszok is, akik hiányolják, hogy miért nem a fenti szabályozás bevezetésekor jelezte a GVH, hogy csorbul a verseny.

A GVH szerint megfontolandó, hogy évente egynél több koncentrált váltási időszak legyen, ám ezzel ugyanúgy megoszlana a figyelem. A biztosítók érvelése szerint a jegybank által előírt ügyfél-tájékoztatási rendszer megfelelő: a cégeknek a biztosítási évforduló előtt 60 nappal levélben kell értesíteniük ügyfelüket az évfordulóról és a következő időszakban fizetendő díjról. Ennek betartását a felügyelet folyamatosan ellenőrzi.

Forrás: www.vg.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók KGFB ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Autósok! Figyelem: avulás miatt csökkenhet a biztosítási összeg
2017 május 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Kárrendezés

Autósok! Figyelem: avulás miatt csökkenhet a biztosítási összeg

Egy közúti balesetben totálkáros lett a tízéves autóm. Új korában 5 millió forintért vettem, de a biztosító az „avulásra” hivatkozva most csak 1 milliót akar kifizetni. Megteheti? T. László, Szeged

Válaszol: Szabó József, az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának igazgatója, a Blikk jegybankára: Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) kifizetésnél a biztosító totálkár esetén mindig az adott gépjármű balesetének időpontjában számított – vagyis nem az újkori – forgalmi értéke alapján térít. Ehhez piaci értékelési rendszereket (például Eurotax-katalógust) vesz alapul. Ebből az összegből a biztosító levonja a roncs értékét, s ez alapján téríti meg a kárt.

Ugyanígy számolnak akkor is, ha nincs totálkár, de a baleset miatt tönkrement alkatrészt kell pótolni. Ilyenkor a biztosító – az autó s a cserélendő alkatrész korától, baleset előtti műszaki állapotától függően – az új alkatrész árának csak egy részét állja (vagy egy használt alkatrész teljes árát).

A biztosítók azért fizetnek avult értéken – esetleges visszaéléseket is megelőzve –, s igazítják ehhez a fizetendő s így alacsonyabb KGFB-díjakat, mert a jogszabály előírásai szerint tilos a „káron gazdagodás”. Vagyis a károsultat a baleset után csak a kár tényleges értéke illeti meg, ebből anyagi előnye nem lehet. Egy új alkatrész beépítése a korábbi régi helyére növelné az autó értékét, így a károsult a korábbinál kedvezőbb helyzetbe kerülne. Márpedig biztosítása nem erre szól.

Ha a fogyasztó vitatja a KGFB-kártérítés összegét, elsőként a biztosítónál tehet írásbeli panaszt. Ha ez eredménytelen, anyagi jogvita esetén a Pénzügyi Békéltető Testülethez, pénzügyi tárgyú törvénysértés gyanújával pedig az MNB-hez fordulhat panaszával.

Magasabb díjért teljes kártalanítás

Az avulás miatti KGFB-levonásokkal szemben megoldást jelenthet egy olyan kiegészítő casco biztosítás, amely – több díjért – a gépjármű új értékén nyújt kártérítést.

Forrás: www.blikk.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók kötelező és casco biztosításait kalkulátorunk segítségével! Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Eladta az autóját, átverte a vevő, egy fillérje sem maradt
2017 május 02.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Eladta az autóját, átverte a vevő, egy fillérje sem maradt

Mindenki befejezett történetnek tekinti az autóeladást, miután a vevő fizetett, megírták az adásvételi szerződést, majd egymás tenyerébe csaptak és elbúcsúztak. Pedig a magyar törvények szerint az eladó nevén marad az autó, amíg nem íratják át. Olvasónk egymillió forintot veszített egy öreg tragacs eladása után, most harcol a pénzéért.

Zsolt bankszámlájáról múlt héten 937 ezer forintot emelt le a végrehajtó. Pontosabban valamivel több mint háromszázezret azonnal, a különbözettel pedig előre megterhelte a számlát, ezért ha Zsolt mostanában bárhonnan pénzt kap, az csupán a tartozását csökkenti majd.

Olvasónk nem értette, mi történt, én viszont nem hittem neki, hiszen nem életszerű, hogy valaki a tudtán kívül bárkinek tartozik közel egymillió forinttal. Kikérte a végrehajtási lapot, így megtudta, hogy a hirtelen jött milliós ügy két éve kezdődött, miután szabályosan eladta az autóját egy ismeretlennek.

Bár az öreg Mitsubishi Carisma akkoriban sem ért többet 250 ezer forintnál, Ernő, a vevő részletfizetést kért, így mindössze százezerért kapta meg az autó papírjait és a kulcsokat. A hátralékkal a mai napig tartozik, de ez mellékes.

A 2015. áprilisi adásvételi szerződés teljesen szabályosnak tűnik. Szerepel benne az átadás hónapja, napja, sőt az óra és a perc is. Néhány sorral feljebb olvasom, hogy a törvény szerint az eladónak 8 napon belül be kell jelentenie az okmányirodában, hogy megvált az autótól, míg a vevőnek 15 napja van, hogy elintézze az átíratást. Zsolt nem tagadja, hogy nem rohant azonnal a hivatalba a szerződésmásolattal, de ezzel nincs egyedül. Az erre vonatkozó jogszabályi passzus egy úgynevezett lex imperfecta, vagyis bár minden autótulajdonost kötelez az eladás bejelentésére, semmilyen szankciót nem helyez kilátásba, ha ezt elmulasztják.

A nyolcnapos határidőt szinte senki nem veszi komolyan. A magyar piacon teljesen általánossá vált, hogy bizonyos vevők késve, vagy egyáltalán nem íratják nevükre az autójukat, mert ezzel is spórolni akarnak néhány tízezer forintot. Évente több mint félmillió használt autó cserél gazdát Magyarországon, és egyetlen állami forrásom sem tudta megmondani, hogy pontosan hányszor mulasztanak az eladók vagy a vevők, mert erről nem készül összesített statisztika.

Miközben az adásvételi szerződés aláírásának pillanatától hivatalosan megszűnik az addigi kötelező biztosítás, ha egyik fél sem megy el a hivatalba, az autó továbbra is az eladó nevén szerepel a nyilvántartásban. Pontosan ez történt Zsolt esetében is. Mivel már az eladás előtt sem használta a Mitsubishit, egy idő után felmondta a saját biztosítását az Uniqua. Ezért egyébként meg is büntették, de azt időben kifizette. Így viszont tényleg semmilyen biztosítás nem volt a Carismán, amikor a vevő megkapta a kulcsokat, majd néhány héttel később két autót is összetört az autóval egy budapesti P+R parkoló közelében. Ernő megnyugodhatott, hiszen nem vette a nevére a Carismát, mielőtt balesetet okozott vele.

A napokban az is világossá vált, hogy a MABISZ többször próbálta ajánlott levélben értesíteni Zsoltot a két eset után, de mivel időközben elköltözött a korábban bérelt lakásából, a lakás tulajdonosa pedig nem jelezte, hogy ajánlott levelei érkeztek, a múltheti végrehajtásig egyszerűen semmit nem tudott az egykori autójával okozott balesetekről.

Az ajánlott leveleket kétszer viszi ki a postás a címzettnek, ám ha az nem veszi át, és nem is megy be a postára, a kézbesítést teljesítettnek tekintik. Vagyis bár a biztosítók szövetsége "címzett nem jelentkezett" jelzéssel kapta vissza a Zsoltnak küldött felszólítóleveleket, más módon, például e-mailben nem értesítette őt a tartozásáról. Talán nem is volt meg nekik az e-mail címe, mert azt viszont nem kapja meg a szövetség automatikusan a biztosítótársaságoktól. A biztosítók szövetsége egyébként úgy nyilatkozott, hogy összesen négyszer próbálkoztak, majd jött a fizetési meghagyás, amelyben közjegyzővel kerestették Zsoltot, hiába.

Zsolt egy másik típushibát is elkövetett. Az autó új tulajdonosa 2015. júliusában, vagyis három hónappal a tényleges eladás után ismét megkereste őt, hogy írjanak egy második szerződést. Beleegyezett. Segíteni akart az anyagi gondokkal küzdő Ernőnek, hátha hálából kifizeti végre a hátralévő 150 ezer forintot. A vevő viszont nemhogy nem fizetett, nem szólt neki a hetekkel korábban okozott balesetekről és a több százezer forintos kárról sem, pedig jó eséllyel eleve ezért akart új szerződést írni Zsolttal, ne neki kelljen megtérítenie a kárt.

Amikor tegnap reggel felhívtam Ernőt, azt mondta, emlékszik a 2015. tavaszán vásárolt Carismára, de az autót már rég eladta. Éjjel dolgozik, még álmos, ismételgette a következő percekben, ezért nem tudta felidézni nekem a milliós karambolok történetét. Zsolt délután szintén felhívta, akkor is álmos volt, és szintén nem emlékezett a két karambolra, vagy akár arra, hogy miért nem rendezte a kárt és miért nem szólt Zsoltnak erről az egészről.

Hiába adja el ma, Magyarországon bárki az autóját, az állami nyilvántartás szerint egészen addig a tulajdonosa marad (vagyis nem vezetik át a rendszerben a tulajdonjog-változást), amíg a vevő nem intézi el az átíratást. Bár a Belügyminisztériumhoz tartozó járműnyilvántartó hivatal és az okmányirodák elvileg akár a 15 napos határidő lejárta után rögtön kivonathatják a forgalomból az át nem íratott autókat, ez nem jellemző, még ha minden évben meg is történik néhány alkalommal. Többre nincs kapacitásuk, és a számítógépes nyilvántartás sem jelez automatikusan, a megfelelő időpontban.

Így működik a rendszer ma, Magyarországon, ezért aki eladná az autóját és szeretné elkerülni, hogy a vevő átverje, két dolgot tehet - egyik sem tökéletes megoldás. Egyrészt az autó átadása után azonnal menjen be a szerződés egy példányával a közeli okmányirodába, hagyjon ott egy másolatot, és pecsételtessen le egy másikat az ügyintézővel, hogy legyen nyoma a rendszerben az ügyletnek, ha később szükség lesz rá. A másik lehetőség, amelyre olvasóim a cikk megjelenése után emlékeztettek, a Magyarorszag.hu-s, on-line bejelentés, amely kényelmesebb és percek alatt megoldható, bár előtte regisztrálnunk kell hozzá a rendszerben.

Ezzel biztosan elkezd ketyegni a tizenöt napos határidő, vagyis a vevő lépéskényszerbe kerül. A másik megoldás ebből következik. A lepecsételt szerződésmásolatot érdemes elvinni az eladó biztosítójához is, amely szintén rögzíti a rendszerében, hogy mikor szűnt meg a régi kötelező biztosítás.

Mindkettő részmegoldás csupán, hiszen ha az autó új tulajdonosa a vásárlást követő napokban-hetekben balesetet okoz, tankolás után nem fizet a benzinkútnál, bliccel a fizetős utakon, nem fizet parkolási díjat a belvárosban, esetleg bármilyen közlekedési szabálysértést, illetve bűncselekményt követ el, a hatóságok és a cégek először biztosan az eladót fogják megkeresni. Az ő nevét kapják meg az állami nyilvántartásból. Ha az eladó lakcíme eközben megváltozik, könnyen ugyanabba a helyzetbe kerülhet, mint Zsolt.

Az ügy kapcsán megkerestem Németh Pétert, a CLB Független Biztosítási alkuszcég szakértőjét is, aki szerint magánokirathamisítási ügybe keveredik, aki hajlandó dupla, vagy tripla adásvételi szerződést írni egy autóeladás után. A törvény bizonyos esetekben nem zárja ki ezt a lehetőséget, de Németh szerint teljesen felesleges egy vadidegen vevő kedvéért vállalni a kockázatot, hiszen eleve gyanús, hogy valaki nem számol az átíratási költségekkel, amikor vesz egy használt autót.

A Mitsubishi vevője tegnap azt ígérte Zsoltnak, hogy "nem fogja letagadni az ügyet, mert nagyon rendes gyereknek tartja Zsoltot és nem akarja, hogy ő húzza a rövidebbet". Annyit mondott még, hogy beszéljenek máskor és próbálják normális emberek módjára megoldani az ügyet. Zsolt szerint Ernő hárítani próbált a telefonban, miután előre kitervelt módon becsapta őt, ezért nem tudja, mikor látja viszont a pénzét.

Ha történetük így vagy úgy folyatódik, arról szintén beszámolunk majd, de ideje volna kitalálni valamit a jóhiszemű eladók védelmében, mert ez a csalás bármikor megismétlődhet.

Forrás: www.totalcar.hu

A nyári gumik miatt bukhatjuk most a kártérítést
2017 április 20.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

A nyári gumik miatt bukhatjuk most a kártérítést

Sokba kerülhet a téliesre váltott napokban nyári gumival autózni, mert a biztosítók a kártérítés elbírálásakor mérlegelhetik, megfelelő műszaki állapotban volt-e a balesetet okozott jármű. Márpedig a lekopott nyári gumi a hóval borított utakon nem megfelelő műszaki állapot, s ezzel el lehet bukni a kártérítést, akár több százezer forintot is – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.

Sokakat felkészületlenül ért az extrém áprilisi időjárás, a behavazott utakon az autósok jelentős része nyári gumival közlekedett, s nem egy közülük balesetet is szenvedett. Már az első napon tetemes a kár, a felmérések szerint akár több tízmillió forint is lehet. A hirtelen jött hó, szél és elfagyás a biztosítókat is meglepte, nem gondolták, hogy áprilisban néhány napig ismét zömében téli káresetekkel kell foglalkozni. Márpedig már tegnap megindult a roham: rengeteg autós jelentkezett a biztosítójánál kártérítésért.

A CLB kommunikációs igazgatója, Németh Péter azonban figyelmeztet: annak ellenére, hogy a biztosítók igyekeznek eleget tenni az elvárásoknak, s megtérítenek minden jogos kárt, vitathatják a nyári gumik miatti balesetek során keletkezett anyagi veszteség kifizetésének a jogosságát. A kártérítés egyik feltétele ugyanis az, hogy a jármű műszaki állapota megfelelő legyen. Márpedig a nyári gumi a havas téli utakon nem számít megfelelő műszaki állapotnak – szögezi le a szakértő. Német szerint most csak a biztosítók jóindulatán múlik, méltányolják-e az extrém körülményt, s fizetnek-e azoknak is, akik nem az „útviszonyoknak megfelelően”, vagyis, a havas úton nyári gumival közlekednek – szögezi le a szakértő.

A szakember szerint azoknak, akik már lecserélték a téli gumikat, még néhány napig nem tanácsos autóval útra kelni, mert súlyos árat fizethetnek a meggondolatlanságért.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Vezessen óvatosan az extrém időjárási körülményekben és ha még nem kötött autójára casco biztosítást, hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait kalkulátorunkban! Casco kalkulátor >>
 

Egy kupica pálinka ötmillióba is kerülhet
2017 április 18.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Egy kupica pálinka ötmillióba is kerülhet

Idén már akár ötmillió forintba is kerülhet - az eddigi másfél helyett – néhány kupica húsvéti pálinka, ha annak a hatása alatt okoz valaki különösen nagy kárral járó közúti balesetet.

Az eddigi másfél millió forint helyett idén akár már 5 milliót is bevasalhat a biztosító azon az autóson, aki alkohol vagy kábítószer, egészen pontosan „a vezetői képességekre hátrányosan ható szer” hatása alatt okoz másoknak különösen nagy anyagi kárral járó közúti balesetet – figyelmeztet a húsvét kapcsán a kötelező gépjármű-felelősség biztosítás (kgfb) idei változására Németh Péter. A CLB Független Biztosításai Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója azt is leszögezi, hogy nemcsak a hatóságok, hanem a biztosítók is szigorúan büntetik az ittas vezetőket: egyértelműen kizárják a kártérítésből azokat, akik túllépik az általuk megszabott 0,8 ezrelékes befolyásoltságot. Ez az állapot akár 1-2 pohár bor, vagy két üveg sör legurítása után is bekövetkezhet. Az ilyen állapotban másoknak okozott kárt viszont – különösen, ha sokmilliós tételről beszélünk – a kgfb sem tolerálja, ötmillió forintig behajthatják a vétkesen azt, amit a károsultnak ki kellett fizetniük.

És téved, aki azt gondolja, hogy gondosan jár el, ha húsvétkor, éppen az iszogatás miatt nem autóval, hanem inkább biciklivel megy locsolkodni, mondván, néhány kupica után nem tanácsos volán mögé ülni. Így viszont kerekezni sem tanácsos – szögezi le a szakértő -, hiszen ittasan ez legalább annyira veszélyes a közutakon, mint autót vezetni.

Abban se bízzon senki, hogy azzal megúszhat egy balesetet, ha „csupán” miatta történt, de ő maga nem volt közvetlenül részese az eseménynek. A következményt, az anyagit és akár a büntetőjogi felelősséget is mindenképpen viselnie kell – figyelmeztet Németh. Vagyis, ha egy józan, vétlen sofőr azért keveredik balesetbe, mert hirtelen elé kacsázik egy részeg kerékpáros, vagy elé tántorog egy gyalogos, előfordulhat, hogy őket terhel minden felelősség, s az okozott kárt akár bírósági úton is behajthatják rajtuk – figyelmeztet a szakértő.

A CLB tapasztalatai szerint a biztosítók az utóbbi időben különösen megfontoltak, alaposan megnézik, miért, mennyi kártérítést fizetnek, fizetnek-e egyáltalán. Előfordulhat, hogy a kötelező biztosítás terhére egy egyszerű javítási engedélyt is csak soká, akár egy-másfél év múlva adnak ki, ha a kártérítési „jogalap” kivizsgálása nagyon elhúzódik. Hatványozottan igaz ez olyan problémás esetekre, amelyek nem teljesen „tiszta” körülmények között történtek. A vizsgálati idő végéig a kötelezőre egyetlen fillért sem fizet a biztosító.
Ilyenkor két megoldás van: saját zsebből javíttat a tulajdonos, bízva abban, hogy utólag megkapja a pénzt, vagy a casco terhére teszi ezt – feltéve, ha van neki –, amit a biztosítók majd utólag rendeznek egymás között. Az ittas károkozónak egyébként a cascóban, a beleset-, sőt az életbiztosításban sem érdemes bíznia, mert nincs az a jó szerződés, amely a részegekért, vagy akár csak a szalonspiccesekért, sőt, újabban a kábítószer hatása alatt állókért helytállna. Őket semmi nem védi. Vagyis, nem érdemes engednie a kísértésnek és koccintgatnia annak, aki kocsival, kerékpárral vagy motorral megy locsolkodni – összegzi Németh.

Forrás: vg.hu

Biztató növekedés a biztosítási piacon
2017 április 06.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Életbiztosítás, Általános

Biztató növekedés a biztosítási piacon

2016-ban több mint 5 százalékkal bővült a hazai biztosítási piac, a díjbevétel az egy évvel korábbi 875,8 milliárd forintról 920,6 milliárd forintra emelkedett – tette közzé a tavalyi előzetes adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerdán.

A két nagy ágazat, az élet- és a nem életbiztosítási ágazat közül a nem életbiztosítási ág bővült erősebben 2016-ban: a nem életbiztosítási ágazat díjbevétele 8,1 százalékkal, az életbiztosítási ágazaté 3,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A teljes díjbevétel 49,5 százaléka az élet-, 50,5 százaléka a nem életbiztosítási szerződésekre folyt be.

Az életbiztosítási piac növekedése elsősorban a nyugdíjbiztosításoknak volt köszönhető, a bővülés egy év alatt meghaladta az 50 százalékot. A teljes életbiztosítási piaci díjbevétel 9,7 százalékát 2016 végén már a nyugdíjbiztosítások adták.

„Örvendetes a biztosítási piac bővülése és az a tény, hogy a hazai lakosság tudatosabb, felismeri a hosszú távú öngondoskodás fontosságát, ami a nyugdíjbiztosítások növekedésében is megmutatkozik” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. A személyi jövedelemadó-kedvezményre jogosító nyugdíjbiztosítási szerződések díjbevétele 2016-ban meghaladta a 44 milliárd forintot. Az állomány három év alatt, 2014. január 1-je óta – az szja-kedvezmény bevezetése óta - épült ki. Az egy szerződésre jutó éves átlagdíj 2016-ban meghaladta a 212 ezer forintot, amellyel a futamidő végére már valóban érdemi nyugdíj-kiegészítéshez juttathatnak a biztosítást kötők.

A nem életbiztosítási üzletágak közül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások esetében a szerződések darabszáma közel 260 ezer darabbal, a 2015. év végi 4,6 millióról 4,85 millióra nőtt. A kgfb- átlagdíjak 17 százalékkal emelkedtek, így az éves átlagdíj 2016 végére elérte a 28 ezer forintot. A tehergépjárművek esetében erőteljesebb, a személygépjárműveknél alacsonyabb átlagdíj-emelkedés volt tapasztalható. Ugyanakkor a 28 ezer forintos éves átlagdíj alig több, mint 90 euro, így továbbra is Magyarországon a legalacsonyabbak a kgfb-átlagdíjak az Európai Unióban.

A másik nagy gépjármű-biztosítási üzletág, a casco 2016-ban 4 százalékkal – 32 ezer darab szerződéssel - bővült, így a szerződésszám év végén meghaladta a 853 ezret. A növekedés alatta maradt a kgfb-szerződések esetében tapasztalt szerződésszám- emelkedésnek, feltételezhető ugyanis, hogy az újautó-értékesítés mellett a használtgépjármű-kereskedelem is fellendült, s a használt autókra általában nem, vagy legalábbis ritkábban kötnek casco-biztosítást tulajdonosaik. A casco-biztosítások éves átlagdíja 2016-ban 2,9 százalékkal, a 2015 év végi 81 528 forintról 83 855 forintra emelkedett.

Forrás: biztositasiszemle.hu

Nézzünk a casco kedvezmények mögé
2017 március 21.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Nézzünk a casco kedvezmények mögé

A kecsegtetően alacsony díjak nem feltétlenül kifizetődőek, ha az értékeinkről van szó.

A gépjármű biztosítási üzletág fellendülését az új gépjármű-értékesítés növekedése is élénkíti, hiszen sokan szeretnék biztonságban tudni új autójukat. A KSH statisztikái szerint a válság évein túl vagyunk, a mélypontot jelentő 2010-hez képest több mint a háromszorosára emelkedett a Magyarországon elsőként forgalomba helyezett személygépjárművek száma 2015-ben. "Az új gépjármű értékesítés további emelkedése várható és érdekes jelenség, hogy 2016-ban a korábbi IV. negyedév helyett hosszú évek óta először a II. negyedév vált forgalomba helyezések tekintetében a legsikeresebb időszaknak. Az új gépjármű-értékesítés élénkülése mellett a használt gépjárművek importja is tovább erősödött, amely szintén hozzájárult a növekedéshez. Ugyanakkor, ha több autó közlekedik, akkor növekszik a közúti közlekedésben eltöltött órák száma és így a kisebb sérülések és balesetek bekövetkezésének valószínűsége is" - hangsúlyozta Szőke Tamás, az Allianz Hungária Zrt. termék- és portfoliómenedzsment igazgatója.

Az autók számára is jön a tavasz, ami nemcsak a téli gumi lecseréléséből áll, hanem az autó műszaki állapotának ellenőrzéséből is, de emellett nem árt felkészülni a tavasszal jellemző közlekedési szituációkra is. Az autóvezetés népszerűsége ellenére casco biztosítással az itthoni állománynak továbbra is csak a töredéke rendelkezik, és sokan, akik már megkötötték, nem tudják pontosan, milyen kockázatok ellen nyújt védelmet.

Az Allianz szakértőinek javaslata szerint érdemes alaposan átnéznünk, milyen casco biztosítást kötünk a gépjárműre, ugyanis számos lehetőség áll rendelkezésünkre a díjunk kedvezőbbé tételére, de arra is figyelnünk kell, hogy a kedvező díjért cserébe az elvárt minőségi szolgáltatást kapjuk.

Ha online kötjük meg a cascot, valamint elektronikus ügyintézést választunk, akár több ezer forintot is megtakaríthatunk, hiszen a papírmentes, környezettudatos kommunikációt a biztosító is támogatja. Még nagyobb kedvezményt érhetünk el, ha együtt kötjük meg a GFB-vel, mindemellett magasabb önrészesedés választásával is tovább csökkenthetjük biztosításunk díját.

"A casco választásánál érdemes még az elvárt szolgáltatás minőségét, az ügyintézés egyszerűségét és a kárrendezés színvonalát is átgondolni, az esetleges kiegészítő szolgáltatásokat is figyelembe venni. Az a tapasztalat, hogy sokan azért választanak egy adott biztosítót, mert már meglévő egyéb biztosításuk miatt kedvezményt kapnak, de időnként vizsgáljuk meg a piacon fellelhető többi ajánlatot is. A jelenlegi gazdasági környezetben még inkább felértékelődött meglévő értékeink jó állapotban való megtartása, valamint gyarapítása, így természetesen a piaci igényeket figyelembe véve célunk olyan szolgáltatással ügyfeleink rendelkezésére állni, mely értékeik megőrzésében nyújt valós segítséget, biztonságot" - jegyezte meg Szőke Tamás.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók kötelező és casco biztosításait kalkulátorunkban! Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Szerda estig kell beérkeznie a kötelező díjának
2017 február 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Szerda estig kell beérkeznie a kötelező díjának

Annak a mintegy 120 ezer személyautó-tulajdonosnak, aki év végi évfordulóval kötötte újra kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (kgfb), március elsejéig kell rendeznie az esedékes, baleseti adóval növelt díjrészletét.

Mivel a március 1-jei határidő az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik, csekken hétfőtől már senki ne próbálja rendezni az összeget. Szerda délelőttig az átutalás, azután zárásig az adott biztosító ügyfélszolgálati irodájában történő személyes befizetés a biztonságos opció – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

„Bár a biztosítók kár esetén már január elsejétől fizetnek, a törvény az ügyfeleknek 60 napos díjfizetési haladékot tesz lehetővé – magyarázza Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Ha azonban egy biztosító a határidő lejártáig nem kapja meg az esedékes díjösszeget, a hatályos jogszabály komoly lépésre kötelezi őt: már másnap törölnie kell az adott szerződést. Ezért aki eddig még nem intézkedett, mindenképpen olyan fizetési módot válasszon, hogy pénze biztosan idejében célba érjen.”

A csekkes fizetés a néhány napos átfutás miatt hétfőtől már nem garantált megoldás. Mivel az átutalás a magyar bankszámlák között immár néhány óra alatt megtörténik, szerda délig a banki átutalás a megfelelő opció a csekkes befizetés helyett. Az utolsó napon azonban az a legbiztosabb, ha az aktuális biztosítónk pénztárába fizetjük be az esedékes díjat. Fontos, hogy tisztában legyünk az adott ügyfélszolgálati iroda nyitva tartásával. Emellett arra is ügyelni kell, hogy több biztosító már nem működtet pénztárat az ügyfélszolgálati pontjain.

A nem fizetés következményei

Az az ügyfél, akinek a díj nem fizetése miatt megszűnt a kötelező biztosítása, a fedezetlenség időtartamára fedezetlenségi díjat köteles fizetni, melynek mértéke – az autó teljesítményétől függően – idén naponta 310-690 forint között mozog. Emellett ugyanannál a biztosítónál kell újra szerződést kötnie, visszamenőleg a türelmi időre járó díjat is le kell rónia és választási lehetőség nélkül azonnal a teljes évre járó biztosítási díjösszeget kell kifizetnie. Ráadásul mindhárom összegre meg kell fizetni a 30 százalékos baleseti adót is. Így együtt ez már igen tetemes összeg lehet egy egyszerű személyautónál is.

A legsúlyosabb következmény ugyanakkor az lehet, ha az ügyfél a fedezetlenség időszakában kárt okoz: ilyenkor neki kell állnia a személyi sérülés esetén akár több tízmilliós kártérítést is, ami akár életre szóló fizetési kötelezettséget is jelenthet.

A százezernyi értesítés közül persze óhatatlanul elkallódhat néhány a postai kézbesítés során, ez azonban sajnos nem mentesíti az ügyfelet a következményektől. A díjfizetés elmaradása a szabályozás szerint egyértelműen az ő felelőssége.

Forrás: www.vg.hu

Legyen profi: így juthat pénzhez, ha kátyúkárt szenved
2017 február 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Legyen profi: így juthat pénzhez, ha kátyúkárt szenved

Napi 500 új kátyú keletkezik csak a főváros útjain, elég komoly esély van belefutni egybe. Az ilyen károknak, statisztikák szerint csak mintegy felét térítik meg. Érdemes rögtön mindent a lehető legjobban dokumentálni.

A kárigények elutasításának legfőbb oka, hogy az autós a kár megfelelő rögzítése nélkül hagyta el a helyszínt, vagy az, ha a megengedettnél bizonyíthatóan gyorsabban haladt, illetve, ha az adott útszakasz problémáit figyelmeztető tábla jelezte.

Ha kátyúba futott a gépjármű, és megsérült az autó, a kátyúkárt "főszabály" szerint az adott út tulajdonosának kell bejelenteni, lehetőleg minél hamarabb, ha nincs cascónk vagy kátyúkár kiegészítő biztosítás a kötelező biztosítás mellé. Fontos kiemelni, hogy biztosítás hiányában a károk kifizetésének jogalapjára vonatkozó döntés az út tulajdonosának a hatásköre, nem a biztosítóé.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) Gépjárműszekciójának vezetője Cselovszki Zsolt kifejtette: országosan több tízezerre tehető az autók épségét veszélyeztető kátyúk száma. Az elmúlt hetekben volt olyan időszak, amikor csak Budapesten naponta négy-ötszáz új úthibát regisztráltak a karbantartók.

Rámutatott: települések közti útvonalak az autópályákkal együtt a Magyar Közút Zrt. kezelésében állnak, míg a lakott területen belüli útszakaszok az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiért a BKK Közút Zrt. a felelős, míg a többi utat a kerületi önkormányzatok kezelik. A fővárosi közút például üzemeltet egy keresőt is, amely segít eldönteni kihez tartozik az érintett útszakasz, és ugyancsak itt van egy kárbejelentő dokumentum is.

Ha a károsultnak van biztosítása, a kárrendezés hatékonyságát nagyban növeli, ha pontosan dokumentálja a történteket. Érdemes például mobiltelefonnal fotókat készíteni a helyszínről és a gépjármű sérüléséről. Mindez egy esetleges jogvita kapcsán is nagymértékben megkönnyítheti a gépjárművezető dolgát – mondta el a Generali biztosító egyik szakembere.

Komolyabb kár esetén ragaszkodjunk a rendőri jegyzőkönyvhöz, egyéb esetekben a helyszínen tartózkodók közül próbáljunk tanúkat szerezni. A fényképekre célszerű a méretek érzékeltetésére egyértelműen beazonosítható tárgyakat (gyufásdoboz, golyóstoll stb.) helyezni, természetesen ideális esetben mérőszalag is kéznél lehet.

A casco biztosítás szerződőjének közvetlenül nyújt kártérítést a biztosító, amennyiben a fedezete kiterjed a biztosított gépjárműben bekövetkező törés- vagy sérülés károkra. Érdemes azt is figyelembe venni a casco biztosítási szerződés kötésekor, hogy a biztosító fedezetet nyújt-e a gépjármű elszállítására, tárolására. A casco alapesetben nem helyettesíti az úgynevezett kátyúbiztosítást, mivel a kátyúkárok összege általában az önrészhez hasonló mértékű.

Mindezeken kívül, ha látjuk, hogy elkerülhetetlen a kátyú, a biztonságos közlekedés keretein belül minél jobban csökkentsük a sebességet. Amikor viszont a kátyúba érkezünk, engedjük fel a fékpedált. Ha ugyanis a gumi fékezetlenül tud átgördülni az úthibán, lényegesen kisebb erőhatás éri az abroncsot, illetve rajta keresztül a felnit és a futóművet is.

Forrás: www.hvg.hu

Fontos KGFB határidő jár le - ezt nagyon komolyan kell venni!
2017 február 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Fontos KGFB határidő jár le - ezt nagyon komolyan kell venni!

Már csak pár napjuk maradt azoknak az autósoknak a KGFB fizetésre, akik év végén kötötték újra biztosításukat.

Annak a mintegy 120 ezer személyautó-tulajdonosnak, aki év végi évfordulóval kötötte újra kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (KGFB), március elsejéig kell rendeznie az esedékes, baleseti adóval növelt díjrészletét - hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Bár a biztosítók kár esetén már január elsejétől fizetnek, a törvény az ügyfeleknek 60 napos díjfizetési haladékot tesz lehetővé. Ha azonban egy biztosító a határidő lejártáig nem kapja meg az esedékes díjösszeget, a hatályos jogszabály komoly lépésre kötelezi őt: már másnap törölnie kell az adott szerződést. Ezért aki eddig még nem intézkedett, mindenképpen olyan fizetési módot válasszon, hogy pénze biztosan idejében célba érjen. Ezért csekkes befizetéssel hétfőtől már nem érdemes próbálkozni.

Az az ügyfél, akinek a díj nem fizetése miatt megszűnt a kötelező biztosítása, a fedezetlenség időtartamára fedezetlenségi díjat köteles fizetni, melynek mértéke - az autó teljesítményétől függően - idén naponta 310-690 forint között mozog. Emellett ugyanannál a biztosítónál kell újra szerződést kötnie, visszamenőleg a türelmi időre járó díjat is le kell rónia és választási lehetőség nélkül azonnal a teljes évre járó biztosítási díjösszeget kell kifizetnie. Ráadásul mindhárom összegre meg kell fizetni a 30 százalékos baleseti adót is. Így együtt ez már igen tetemes összeg lehet egy egyszerű személyautónál is.

A legsúlyosabb következmény ugyanakkor az lehet, ha az ügyfél a fedezetlenség időszakában kárt okoz: ilyenkor neki kell állnia a személyi sérülés esetén akár több tízmilliós kártérítést is, ami akár életre szóló fizetési kötelezettséget is jelenthet.

Forrás: www.napi.hu

Oldalak