Nem törődtek semmivel: elúszott a család teljes vagyona
A legtöbb lakásbiztosítást tavasszal kötik a magyarok, ennek oka, hogy a télen kialakult fagykárok ekkor derülnek ki, amelyek további megelőzése érdekében sok család dönt úgy, hogy inkább biztosítási védelemmel lép fel ellene. Sokat változtak azonban az elmúlt évben a termékek, ennek köszönhetően viszont az okosan kiválasztott biztosítással akár fele annyiért is lehet védelme az otthonunknak, mint korábban. Utánajártunk, hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy a biztosítási összeget tényleg kifizesse nekünk a szolgáltató egy esetleges kár esetén, extrém esetben ugyanis nemcsak otthon nélkül maradhatunk, hanem még biztosító sem fizet annyit, amiből új lakásunk lehet.
Tavasszal sokan szembesülnek azzal, hogy a nyaralóban elfagyott a kerti csap, vagy a tavaszi nagytakarításkor derül ki, hogy apró repedések jelentek meg a házon. Emiatt talán nem véletlen, hogy ez az az évszak, amikor a legtöbben kötnek lakásbiztosítást is. Ugyan elsőre egyszerűnek tűnhet a termék, azonban kicsit jobban beleásva magunkat, kiderül, hogy nem is olyan könnyű kiválasztani a megfelelő biztosítást.
Melyik a legolcsóbb?
Mint minden másban, sokan itt is az ár alapján döntenek, minél olcsóbb, annál jobb alapon. Ez viszont nem feltétlenül jó ötlet, mivel a legolcsóbb biztosítások nem nyújtanak védelmet minden tipikus káresetnél. A helyzetet ráadásul tovább bonyolítja néhány tényező:
- Nem feltétlenül tudjuk akkora értékre megkötni a biztosítást, mint szeretnénk.
- A szolgáltatók csomagokat kínálnak, amelyek összehasonlítása nehéz, szinte lehetetlen.
- Az egyes fedezetek biztosítási összege eltér.
Ennek ellenére érdemes megnézni, hogy melyik biztosító mekkora éves díjért cserébe nyújt nekünk olyan lakásbiztosítást, amely a gyakori károk esetére védelmet nyújt nekünk. Három számítást mutatunk be (ezek részleteit a keretes írásunkban találod), egy Budapest belvárosában található lakásra, egy panellakásra és egy családi házra kértünk kalkulációt a biztosítóktól.
Íme a díjszámítások alapjai, minden esetben éves díjjal és csoportos beszedéssel kalkuláltunk, a lakásokban két felnőtt és két gyermek él:
- Belvárosi lakás:
- 65 négyzetméteres, 90 éves, tégla építésű, cseréptetős házban elhelyezkedő lakás. Az ingatlan értéke 30 millió forint, az ingóságokra 5 millió forintos a fedezet.
- Panellakás:
- 40 éves, 10 emeletes panelházban. Az ingatlan értéke 20 millió forint, az ingóságot 3 millió forintra biztosítjuk.
- Vidéki ház:
- 100 négyzetméteres, 10 éves családi ház, cseréptetővel, 5 ezer főnél kisebb településen. Az ingatlan értéke 15 millió forint, az ingóságot 2 millió forintra biztosítjuk.
Az általunk kért kalkuláció alapján a legolcsóbb az Union terméke, amely 27 ezer forintos éves díj mellett köthető meg. A panellakásoknál is az Union viszi a prómet, de csak néhány forinttal van lemaradva tőle az Aegon, mindkét biztosítást nagyjából 21 ezer forintért köthetjük meg. Érdemes azonban kitérni a vidéki házak biztosítására, amelyben a Groupama kiemelkedően kedvező ajánlatot ad, igaz, az Aegon is egészen kedvező árú. Érdemes megemlíteni, hogy több biztosítónál is aránylag magasan szabták meg az ingóság biztosításának minimális szintjét, a Generalinál és az Unionnál is a kért szint felett ad fedezetet a biztosítás, amely valamivel magasabb díjjal is jár (ennek mértéke viszont nem ismert).
Na jó, de honnan tudjuk, hogy megfelelő a biztosításunk?
A lakás biztosítási összegének megállapításakor a biztosítók egy négyzetméter átlagot szoroznak fel a lakás négyzetméterben számolt méretével, így kapjuk meg a szolgáltató által javasolt biztosítási összeget. Az így számolt összegek az úgynevezett újjáépítési költségeket fedezik. Ez viszont nehézkesen értelmezhető például egy száz évnél is idősebb belvárosi lakásnál, ráadásul a biztosítók által kínált 225 ezer forintos négyzetméter áron szinte lehetetlen ma a főváros szívében lakást venni. A paneleknél is hasonló a helyzet, igaz, már kevésbé élesen érzékelhető, mindkét esetben érdemes lehet a biztosítási összeget a környékünkön található lakásárakhoz mérten megszabni.
Más a helyzet a házaknál, egy kis településen található ingatlan értéke ugyanis valószínűleg alacsonyabb, mint amennyiért újra meg lehetne építeni azt. Ezeknél tehát érdemes lehet elfogadni a biztosító által kalkulált összeget, amely nagy valószínűséggel a piaci érték felett alakul (persze ez alól kivétel lehet egy kifejezetten felkapott környék, vagy agglomerációs településen található ingatlan).
A biztosítás megkötésekor alapvető hiba szokott lenni, hogy nem az egész ingatlant biztosítják, rosszul adják meg az alapterületet, vagy az alacsonyabb díj érdekében eleve szándékosan alulbiztosítják az ingatlant. Ez utóbbinál egy esetleges kár esetén várhatóan a kifizetett összeg is alacsonyabb lesz.
Nemcsak a biztosítás megkötésekor válhat alulbiztosítottá az ingatlan. Ennek elkerülésére érdemes néhány dologra odafigyelni:
- Hozzáépítésnél módosítani kell a biztosításon, ez a tetőtér beépítésre is vonatkozik.
- Ha az értékkövetést elutasítjuk, akkor egy idő után szinte biztos, hogy alulbiztosított lesz az ingatlan.
Az ingóságnál is gyakran előfordul az alulbiztosítás, itt az alábbi hibák a jellemzőek:
- Az adott tárgyaknál a jelenlegi értéket számolják, míg az ingóságok esetén azok beszerzési értékével kellene kalkulálni.
- Új, nagy értékű tárgyak beszerzésekor nem módosítják a szerződést, így alulbiztosított lesz az ingóság.
- Az értékkövetés visszautasítása itt is hasonló következménnyel jár, mint az ingatlannál.
- Nem kötnek kiegészítő biztosítást egyedi tárgyakra, például értékes ékszerekre, műtárgyakra, festményekre.
Oké, de akkor hogyan spóroljunk a biztosításon?
Jól látható, hogy a nem valós adatok megadásával nem érdemes trükközni, amikor biztosítást kötünk. Vannak viszont olyan módszerek, amelyeket együtt kihasználva akár le is felezhetjük a fizetendő díjakat:
- Ha a havi díjak fizetés helyett éves díjfizetést választunk.
- A csekkek helyett átutalásra térünk át, de a legnagyobb kedvezmény a csoportos beszedés megadásáért jár.
- Jelentősen olcsóbb lehet a biztosítás, ha önrészt vállalunk (pl: a károk 50 ezer forint feletti részét fizeti a biztosító). Ezzel nemcsak a díj lesz sokkal alacsonyabb, hanem nem kell majd minden apróságért a biztosítót keresnünk (pl: kisebb ablaktörés 10-20 ezer forintból megjavítható).
- Míg korábban csak néhány szolgáltatónál volt elérhető, addig mostanra a legtöbb biztosítónál vállalhatunk hűségidőt, amiért cserébe olcsóbb lesz a biztosítás.
- Van, ahol az online megkötött szerződések után is jár kedvezmény.
- Az elektronikus számlakivonatot választóknak is csökkenhetnek a díjai.
- Egyes szolgáltatóknál díjkedvezményt kapunk, ha más biztosítást is kötünk a lakásbiztosítás mellett.
- Érdemes megnézni, hogy milyen kiegészítőket tartalmaz a nekünk ajánlott csomag, ha például nincs háziállatunk, akkor a kisállat kiegészítőre nem lesz szükségünk, enélkül olcsóbb lehet a díj.
- Érdemes akkor megkötni a lakásbiztosítást, amikor a szolgáltatók akciót hirdetnek. Ezt akkor is megtehetjük, ha esetleg már van egy érvényes szerződésünk, ilyenkor ugyanis kérhetjük (hacsak az akció ezt nem zárja ki), hogy a biztosítási védelmünk egy későbbi időponttól éljen.
Forrás: www.penzcentrum.hu
CLB TIPP: Ha még nincs lakásbiztosítása, akkor az ajánlatok összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
A saját temetésről való gondoskodás igénye igen mélyen gyökerezik az idős emberek tudatában. Ennek a gondoskodásnak számos formája ismert, a saját bankszámlán gyűjtögetett megtakarítás mellett az ezredfordulót követően egyre népszerűbbek lettek a minimum a végtisztesség költségeit térítő biztosítások is. Míg az előző évtizedben a klasszikus költségfinanszírozó biztosítás volt a jellemző forma, ma már élethosszig tartó életbiztosítás formájában kínál speciális kockázati életbiztosítást erre a célra mintegy 8-10 hazai biztosító.
A méltó végtisztesség elrendezése nemcsak érzelmileg állít megterhelő időszak elé, hanem jelentős anyagi terhet is jelenthet. Halottak napja apropóján érdemes az emlékezés mellett a költségekről is tájékozódni, mivel azok mértéke – tág határok között mozogva – akár az átlagnyugdíj 6-8-szorosát is elérheti. Egyes kisebb településeken hamvasztásos temetést már akár 200 ezer forintért megtartanak, a kegyeleti szolgáltatás pedig koporsós formában is elrendezhető 250 ezer forintból. Egyes kiemelt fővárosi temetőkben ugyanakkor a hagyományos temetések díja még szerényebb elvárások esetén is a 700-800 ezer forintos intervallumban mozog.
Az okos városokról (smart city) rendezett londoni konferencián a biztosítási szakértő arra figyelmeztetett, hogy a vezető nélküli járművek rendkívüli gyorsasággal fejlődnek, ugyanakkor a felelősségi kérdések tisztázatlansága egyelőre komoly veszélyt is jelent a biztosítási iparág számára.
A brit biztosítási piac az egyik legfejlettebb a világon, ezért különösen fontos, hogy miként birkózik meg az ottani piac a vezető nélküli járművek és egyéb technológiai újítások jelentette jogi és biztosítástechnikai kihívásaival.
A KPMG egy év elején készített felmérésében azt állította, hogy a félig vezető nélküli járművek 2025-re teljesen hétköznapivá válhatnak, addig azonban számos kérdést tisztázni kell még, többek között azt, hogy milyen következményei lesznek a baleseteknek, ki viseli majd a felelősséget, ha az ütközésnél nem természetes személy irányította a járművet.
Forrás: Biztosítási Szemle
Egyre több baleset történik munka közben: a KSH adatai alapján az elmúlt két évben itthon 15 százalékkal emelkedett a munkahelyi balesetek száma. Kevesen gondolnák azonban, hogy egy irodai lábujjtörés után is több százezer forintot fizethet a biztosító. A balesetekben a stressz is közrejátszhat, ezért fontos a bizalomépítés, amiben a megfelelő, személyre szabott biztosítások is segíthetnek.
Egy amerikai kutatóintézet szerint a munka során bekövetkezett káresetek legnagyobb része túlterhelésből, cipekedésből fakad. A második leggyakoribb probléma az egyszerű megbotlás, ami esetében még emelet vagy lépcső sem játszik közre. Igaz, magasból is sokan esnek le, ez a rangsorban a negyedik helyen szerepel. A tárgyakkal, felszerelésekkel történő összeütközés került fel még a dobogóra, ez a harmadik leggyakoribb oka a munkahelyi baleseteknek.
A KSH kutatása alapján 2012-ben itthon 17 ezer164-en szenvedtek balesetet a munkahelyükön, ugyanez a szám 2014-ben már 19 ezer787-re emelkedett. A Generali szakértői szerint a káresetek számának növekedésével párhuzamosan egyre fontosabbá válik a munkáltatói balesetbiztosítás, hiszen napi pár száz forintért, azaz mindössze egy csésze kávé áráért cserébe már széleskörűen biztonságban tudhatják a vállalkozások a kollégáikat. Munka közben ugyanis bárkivel megeshetnek balesetek, de kevesen gondolnák, hogy egy egyszerű lábujjtörés után akár több mint 700 ezer forintot is téríthet a biztosító.
Úgy tűnik, a hasonló problémák a világsztárokat sem kímélik, akiknek az utóbbi időben is bőven kijutott a bajból – derül ki a listából, amit a Generali készített az elmúlt hónapok legmeglepőbb munkabaleseteiről.
De mit tehetünk a hétköznapokban alkalmazottaink biztonságáért? „Ebben a bizalomhiányos környezetben kitűnő döntés lehet egy cégvezető részéről, ha gondoskodik munkavállalóiról. Sajnos a Generali adatai is azt támasztják alá, hogy egyre több munkahelyi baleset történik. A munkáltatói kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás nemcsak abban segíthet, hogy a kollégák hamarabb felépüljenek, hanem béren kívüli juttatásként növelheti a vállalat iránti elkötelezettséget is. Az elérhető konstrukciók pedig igyekeznek az egyéni igényeket is kielégíteni” – mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója.
A jó biztosítás a védettségnek csupán egyik feltétele. Ahogy lakásunk esetében, a nyaralóknál is fontos, hogy mi is megtegyük a szükséges óvintézkedéseket a téli hónapok előtt. Azt talán már mindenki tudja, hogy az üresen hagyott ingatlanokban el kell zárni a víz- és gázvezetékeket, illetve ajánlott lekapcsolni az áramot. Éjszaka, amikor a hőmérséklet fagypont alá csökken, egy-egy vezeték megrepedése százezres tételű kiadást is okozhat. Fontos, hogy ezekre odafigyeljünk, hiszen, ha gondatlanul járunk el, akkor minket terhel a felelősség és a helyreállítás költsége is.
5 tipp a betörések megelőzésére
- Ajtókra, alacsonyabban fekvő ablakokra szereljük biztonsági rácsot!
- Alkalmazzunk riasztóberendezéseket!
- Szereljünk fel mozgásérzékelő lámpákat, amelyek elbizonytalaníthatják a betörőket!
- Zárjuk be a kerti szerszámokat és bútorokat!
- Ritkítsuk meg a növényzetet!
5 tipp a kármegelőzésre
- Áramtalanítsuk az épületet!
- Zárjuk el a vizet és a gázt!
- Ha aknában vagy nem szigetelt helyiségben van a vízóra, akkor lehetőség szerint valamilyen hőszigetelő anyaggal burkoljuk, csomagoljuk be.
- Gondoskodjunk a vízelvezető csatornák (eresz, árok) tisztaságáról, akadálymentesítéséről!
- A hó komoly gondokat okozhat, ellenőrizzük a tetőt, a héjazatot, hogy elkerüljük a beázást!
Sok múlik a gondosságunkon a betörések megakadályozásában is, mert a jó állapotban lévő, nem állandóan lakott épületek és kint hagyott tárgyak vonzzák a betörőket. Fontos észben tartanunk azt is, hogy függetlenül attól, hogy milyen típusú ingatlanról van szó, a kárbejelentési kötelezettség határideje kettő nap. A nyaralókat viszont ennél ritkábban látogatják, ezért érdemes – különösen télen – a környéken állandóan lakó szomszédokkal együttműködni, hogy nézzenek rá a nyaralóra legalább kétnaponta, illetve a nagyobb viharokat, esőzéseket követően.
Forrás: Biztosítási Szemle
Budapest, 2015. október 21. – A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a – korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző – volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben a régi szerződés lezárultát.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosításközvetítők, illetve ügyfelek jelzése alapján értesült egy, néhány korábbi Astra-ügyfelet érintő biztosítói gyakorlatról. Eszerint az Astra Biztosító hazai fióktelepénél 2015. szeptember 30-ig kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésüket közös megegyezéssel megszüntetett egyes üzembentartók (autósok) új, másik biztosítónál megkötött kgfb-szerződését visszamenőleges hatállyal törlik, s a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizetik, ha a biztosítók központi kártörténeti nyilvántartási rendszerében (KKNYR) a korábbi kgfb-szerződés megszűnését az Astra Biztosító még nem jelentette be. (Ilyenkor az új biztosítónak a kárelőzmény igazolás lekérdezésekor a KKNYR jelzi, hogy az adott gépjármű üzembentartójának az új szerződés első napjára még másutt élő biztosítása van.)
Az MNB álláspontja szerint – függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) – a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt – visszamenőleges hatállyal – esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
Előbbiek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az újszerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-ét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Mint ismert, a kgfb-t szabályozó törvénynek a Parlament által sürgősséggel elfogadott és 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító – így az Astra – anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása (és az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása) után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a - korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző - volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben (KKNYR) a régi szerződés lezárultát - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A jegybank biztosításközvetítőktől és ügyfelektől értesült arról, hogy egyes ügyfeleknél, ahol ez a bejelentés az Astra részéről elmaradt, az új biztosító törölte az ügyféllel kötött új biztosítást, mert a KKNYR azt jelezte, hogy az adott gépjármű üzembentartójának még másutt élő biztosítása volt. Ezekben az esetekben az új biztosító a megkötött kgfb-szerződést visszamenőleges hatállyal törölte, a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizette.
Az MNB álláspontja szerint - függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) - a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt - visszamenőleges hatállyal - esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
A jegybank megjegyzi: ennek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az új szerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-jét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Az MNB felidézi, hogy a kgfb-t szabályozó törvény 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító - így az Astra - anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása, illetve az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
A román pénzügyi felügyelet (ASF) augusztus 26-án nyilvánította fizetésképtelenné a Magyarországon is működő Astra biztosítótársaságot, megvonta működési engedélyét és csődeljárást kezdeményezett ellene, miután a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést. A társaság Magyarországon többek között kgfb-biztosításokat kötött nagyobb számban.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke a múlt héten elmondta: az Astra Biztosító 160 ezer kgfb-ügyfele közül eddig 124 ezer váltott biztosítót közös megegyezéssel. Javasolta, hogy akik eddig elmulasztották a váltást, tegyék meg mielőbb.
(forrás: napi.hu)
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép. (MTI)