2023.08.29

Nyaralnak a magyarok: a többség még mindig milliós költséget kockáztat

A külföldre utazók közül a legtöbben kisebb kórházi beavatkozás, valamint poggyászkár miatt fordulnak biztosítóhoz. Az egészségügyi számlák borsosak, és az is milliókba kerülhet, ha valakinek a bérelt autóját törik fel. Ebből egyre több van, mégis, a magyaroknak csak a fele utazik biztosítással.

Napi néhány száz forintért akár sokmilliós kiadást is meg lehet úszni egy jól megválasztott utasbiztosítással – hívta fel a figyelmet a VG Óperencia podcast stúdiójában Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója. Ennek az ára eltörpül egy külföldi nyaralás költsége mellett, nyáron mégis biztosítás nélkül utazik a magyarok többsége.

Biztosítás nélkül utazni milliós kockázat. Ugyan télen az utazók 70 százaléka már biztosítással utazik, nyáron viszont jóval kevesebben, így jön ki éves átlagban, hogy

a külföldre készülők fele köt csak biztosítást.

A szakember arra is figyelmeztetett, hogy érdemes már a repülőjegy- vagy a szállásfoglalással egy időben, illetve az utazási csomag megvásárlásakor útlemondási biztosítást is kötni, hiszen bárkivel előfordulhat, hogy betegség vagy egyéb ok miatt nem tud elutazni, vagy korábban kell hazajönnie.

Sokan úgy tudják, hogy a bankkártyákhoz kapcsolódó biztosítással megfelelően védettek a káresemények anyagi vonzatával szemben, de ezzel kapcsolatban sok a félreértés. Egyrészt nem mindenki tudja, hogy azt aktiválni kell, és nem minden banknál egyformán, másrészt azok a biztosítások, amelyek évente egy-kétezer forintba kerülnek, jóval kisebb fedezetet nyújtanak, mint a teljes körű utasbiztosítás. A CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója elmondta:

"A szálláshelyekhez hasonlóan a biztosításokat is kategorizálják, az egycsillagostól az ötcsillagosig."

Ezek árban minimális, tartalomban viszont óriási különbségeket jelentenek. Napi néhány száz forintért már magas szintű védelmet nyújtó, személyre szabott utasbiztosítás érhető el. A CLB szakértője már egy kisebb horvátországi utazásba sem vágna bele pusztán bankkártyás biztosítással, de azt sem tartja jó ötletnek, ha valaki csak úgy kiugrik Bécsbe egy napra. A határt átlépve ugyanis már bármilyen sérülés, baleset következtében külföldi kórházba viszik az érintetteket, ami rendkívül drága lehet.

A magyarok szeretnek aktívan nyaralni, robogót bérelnek, jetskiznek és kölcsönautóval is szívesen kirándulnak. Szerencsére a biztosítási események aránya kicsi, a biztosítottak 3-4 százalékát éri kár, de nem ritkán milliós számlákat térít meg számukra a biztosító. Előfordult már, hogy egy nyílt törés miatt mentőautóval vagy speciális repülőgéppel kellett valakit hazaszállítani egy síbaleset vagy nyári robogózás során bekövetkezett baleset után. A szállítás és a külföldi betegellátás költsége nagyon sokba kerül, akinek nincs biztosítása, minden költséget kénytelen maga fizetni.

Nagyon jól felszerelt kórházak vannak külföldön, de borsos áron. Leggyakrabban

  • kisebb kórházi beavatkozások,
  • egynapos, nem bent fekvő ellátások,
  • medúzacsípés
  • vagy vírusfertőzések

miatti ellátásért térít költségeket a biztosító.

Egy általános vizit receptfelírással 20-30 ezer forint, ha varrni kell a sérülést, az már 80-100 ezer forint, ennél is komolyabb beavatkozásnál könnyen ugrik egy nullát az összeg, és jönnek a milliós egészségügyi számlák.

A nem betegségeredetű károk körében vezet a poggyászkár, az elvesztés vagy máshova szállított poggyász, de előkelő helyre jöttek fel a külföldön bérelt autók feltörései is. Ezekre jellemzően még a jármű leadása előtt, a reptéri parkolóban kerül sor, amikor az érintetteknek a repülő indulása miatt a helyszínen már nincs idejük feljelentést tenni. Ilyen esetben is van azonban lehetőség itthon megtenni a feljelentést. „Még ha nem is kerül elő a tettes és az ellopott tárgyak, a biztosító fizet a károsultaknak” – hívta fel a figyelmet Németh Péter.

forrás: vg.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók utasbiztosítási ajánlatait:
Utasbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Utasbiztosítás
Megmozdulhat a biztosítási piac, levelet kapnak a lakástulajdonosok
2024 január 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Megmozdulhat a biztosítási piac, levelet kapnak a lakástulajdonosok

Növekedhet a lakásbiztosítások száma, de ennél fontosabb lehet, hogy a lakásokat a benne lévő tényleges értékekre biztosíthatják az ügyfelek, kihasználva a márciusi lakásbiztosítási kampány során várható díjversenyt.

Március 1 és 31. között az új szabályozás alapján minden lakásbiztosítással rendelkező ügyfél 30 napos határidőre felmondhatja korábbi biztosítását, így arra nem csak a biztosítási évforduló előtt nyílik erre lehetőség – mondta el a két legnagyobb hazai alkuszszövetség, az FBAMSZ és a Mabiasz közös szakmai napján Seffer Dániel, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosi kabinetjének szakértője.

A biztosítóknak február 15-ig kell értesíteniük az ügyfeleiket arról, hogy a márciusi kampányban lehetőségük van felmondani és újra kötni meglévő lakásbiztosítási szerződésüket – az értesítés kötelező eleme lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) formalevele.

Alacsony a kárhányad

Magyarországon 3,31 millió lakásbiztosítási szerződés volt 2023. szeptember végén, ehhez 49 545 társasházi szerződés kapcsolódik. Ezzel a lakások 72,14 százaléka biztosított, a szerződések 19,51 százalékában a biztosítás lakáshitelhez kapcsolódik. Ugyanakkor a szerződéseknek mindössze 1 százaléka, nagyjából 35 ezer szerződés Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO).

Seffer Dániel a MNB adatait idézve arról beszélt, hogy 2017 és ’22 között a lakásbiztosítási szerződések száma 5,5 százalékkal nőtt, ami meghaladja az ingatlanok számának bővülését. Ugyanakkor 2022 és 2023 között ugyanakkor a szerződések 0,5 százalékkal csökkentek.

Azt, hogy fontos lehet a piac megmozdítása azt az NGM szerint az bizonyítja, hogy a piacra újonnan bevezetett MFO esetében 50 százalék környékén van a kárhányad (a kifizetett kártérítések és szolgáltatások díjbevételhez viszonyított aránya), a „sima” biztosítások esetében ugyanakkor ez alig éri el a 30 százalékot.

Ennek magyarázata az lehet, hogy egyrészt a régi biztosításokat fizető ügyfelek nem mindent jelentenek, de ennél is komolyabban látszik az, hogy a szerződések alulbiztosítottak, vagyis a kártérítési összegek nem elég magasak. Ugyancsak az alulbiztosítottságot igazolja az, hogy a lakásbiztosítások átlagdíja az elmúlt években nagyjából az építőipari árindex mértékében növekedett – azaz a vagyonban történő gazdagodás miatt emelkedő kockázatok (és fedezetek) díja nem jelent meg a díj oldalon, azaz kicsi az esély arra, hogy ez érdemben megtörtént volna.

Az alulbiztosítottság a fő ellenfél

A miniszteri biztosi kabinet szakértője szerint a biztosítási összeg tekintetében az új lakásbiztosítások 10-50 százaléka még az MFO esetében is kisebb értékre szól, mint amennyi kockázatot valóban be kellene vállalnia a szerződőnek a háztartás ingó- és ingatlan vagyona alapján. Az ügyfelek döntő része automatikusan elfogadja a biztosító ajánlatát, ami ugyanakkor a lakás négyzetméter árához, korához, elhelyezkedéséhez és pl. falazatához kapcsolódóan kiszámolt átlagos értéket jelent. Ettől akár az ingatlan, akár a benne található ingóságok értéke számottevően eltérhet.

Az NGM azt reméli, hogy a szerződések megújítási rátája a jelenlegi 13-16 százalékról emelkedni fog, azaz ne 7 évente kerüljön átdolgozásra 1-1 szerződés. Ez rendkívül fontos lenne az alulbiztosítottság elkerülése érdekében.

Az NGM várakozása szerint a kampány révén a díj és a szolgálatás aránya, a kárhányad emelkedni fog, ami az ügyfelek számára kedvező változás lesz. Ezt segítheti, hogy a kampányra minden, a lakásbiztosítással rendelkező biztosítónak lesz a standard feltételei alapján magasabb kockázati értékeket tartalmazó MFO terméke – az MNB épp ma adta közre, hogy a Magyar Posta Biztosító is megkapta az engedélyt, hogy MFO-t kínáljon.

A minisztérium szerint a mostani változással a lakásbiztosítási piaci koncentráció csökkenhet – jelenleg ezt a terméket kínáló 14 biztosító közül a 4 legnagyobb lakásbiztosítási állománnyal rendelkező társaság a szerződések 82, a befizetett díjak 83 százalékát tudhatja magáénak.

Az alulbiztosítottság csökkenésével (a magasabb biztosítási fedezetek és így összegek vállalásával) Seffer Dániel szerint a biztosítások díjbevétele a következő hónapokban az infláció felett fog növekedni. Ezt ugyanakkor a másik oldalon a szolgáltatások (kárkifizetések) összegének növekedése és a biztosítói szolgáltatások versenye bőségesen kompenzálja majd az ügyfeleknél.

Nem lehet cél a fedezetek csökkentése

Az MFO standard feltételei nem teszik lehetővé, hogy a biztosítók olyan, gyakori károkat, mint a beázás, csőtörés vagy üvegkár kivegyék a biztosítási szerződések kockázatai közül, ennek ellenére sok múlik majd azon, hogy a díjverseny egészséges legyen és ne terjedjenek el a piacon olcsó díjon kínált, ám csak korlátozott szolgáltatást nyújtó termékek, mint például a gépjármű piacon a lényegében csak lopáskárra fizető, cserében igen kedvező díjú mini-casco megoldások. A piaci szereplők véleménye szerint a biztosítók közötti díjverseny akár teljes egészében kompenzálhatja a fedezeti szint emelések díjnövekvő hatását.

A minisztérium reményei szerint egyre több ügyfél néz majd körül a biztosítók által kínált extra fedezetek - például kisállat-biztosítás, napelem-biztosítás - vagy egyéb szolgáltatások - asszisztencia - kínálatában és így valóban érdemi fedezetekkel és szolgáltatásokkal tudják majd a releváns kockázataikat lefedni. Ebben nagy szerep hárul az alkuszokra - mondta Seffer Dániel.

Bekavar a húsvét

A jogalkotási folyamat során egyértelműsítésre került, hogy a társasházbiztosítások beletartoznak a kampányba, ám a csak ingóságokat tartalmazó biztosítások esetében a fenti lehetőség nem adott. Arról is döntés született, hogy csak tartozással nem rendelkező, azaz díjrendezett biztosítások esetében élhetnek az ügyfelek a lakásbiztosítás kampány idején történő felmondásával.

Bár az alkuszok javasolták, hogy a kampány esetében – hasonlóan a kgfb kampányhoz – egy adott naphoz, április 30-hoz legyen köthető a régi szerződések felmondása, ám a szabályozás rendes felmondást ír elő, az pedig 30 nap. Az NGM kikérte a biztosítók véleményét is, ők sem támogatták, hogy a lakásbiztosításoknál a korábbi kgfb-kampányhoz hasonlóan fix időpont kerüljön kikötésre.

Miután az idén a felmondási időpont a húsvéti hétvégére esik, ezért ugyanakkor Seffer Dániel szerint az NGM elvárja, hogy a biztosítók az ünnep után, április 2-án beérkezett felmondásokat is elfogadják.

Az alkuszok azzal szerették volna biztosítani, hogy a kampány ne a régi szerződések felmondásához adjon extra lehetőséget, hanem a jogalkotó szándékaival összhangban egy, az ügyfélnek jobb, olcsóbb biztosítás megkötését segítse elő, hogy kimonatták volna, hogy egy új biztosítás megkötése előzze meg a régi felmondást a kampány során. A miniszteri biztosi kabinet szakértője szerint ugyanakkor a lakásbiztosítás nem kötelező – mint pl. a kgfb -, így a szerződéses szabadság elvének tiszteletben tartása mellett ilyen feltételt nem lehet előírni. Ugyanakkor az NGM az első kampány tapasztalatai alapján – ha mégis tömeges felmondásra és nem a biztosítás optimalizálására használnák fel az ügyfelek a kampányt – hajlandó lesz átértékelni álláspontját.

Abban ugyanakkor az alkuszok véleményét fogadta el a tárca, hogy a díjrendezettség a felmondás utolsó napjáig rendezhető legyen, hiszen lehetnek olyan határidők, amelyek alapján a díj, akár azon időponton túl is befizethető lehet. Ugyanakkor az új szerződés megkötésének a régi díjának kifizetése továbbra is feltétele lesz – már csak azért is, mert díjnemfizetéssel megszűnő szerződések egy csomó problémát okoznának.

forrás: economx.hu

CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Ilyen következményekkel járhat, ha megfeledkezünk autónk biztosításáról
2024 január 11.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Ilyen következményekkel járhat, ha megfeledkezünk autónk biztosításáról

Ha rendszeresen vezetünk autót, tisztában vagyunk azzal, hogy ez a tevékenység mennyi rejtett költséggel jár. Az üzemanyag ára mellett felmerülhetnek karbantartási díjak, a rendszeres műszaki vizsgálat költsége és akkor a biztosítási díjakról még nem is beszéltünk. Ha már évek óta balesetmentesen vezetünk, úgy érezhetjük, hogy ez csupán egy felesleges kiadás, amire igazából soha nem lesz szükségünk, ez azonban nagy tévedés. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy milyen következményekkel járhat az, ha megfeledkezünk a biztosítás befizetéséről.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

Kötelező biztosítással minden, magyarországi telephelyű gépjármű – tehát személy- és teherautó, motorkerékpár, robogó – üzembentartójának rendelkeznie kell a vásárlás vagy az üzembe helyezés napjától.

A felelősségbiztosítás úgy működik, hogy az üzemben tartó rendszeresen biztosítási díjat fizet, ezért cserébe pedig a biztosító átvállalja az okozott kár összegét. Ennek keretében megtéríti a vétlen sofőr konkrét kárát, és az azzal kapcsolatban esetlegesen felmerült költségeket, mint a tréleres szállítás díját, a károsult autó utasainak személyi sérüléséből eredő károkat – akár életjáradék formájában is –, valamint a jogi képviselet költségeit. Fontos, hogy a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely a károkozó gépjárműben keletkezett.

Egy biztosítási esemény vonatkozásában – függetlenül a károsultak számától – a biztosító dologi károk esetén legfeljebb egymillió-háromszázezer euró, személyi sérülés miatt legfeljebb hatmillió-négyszázötvenezer euró erejéig áll helyt.

A károkozó megtérítési kötelezettsége

A vonatkozó jogszabály rendelkezései lehetőséget adnak a biztosítónak arra, hogy bizonyos esetekben a kifizetett összeget a károkozótól behajtsa. Erre sor kerülhet akkor, ha a gépjárművezető az autót engedély nélkül vezette, továbbá akkor is, ha a sofőr jogosítvánnyal nem rendelkezett, vagy a járművet alkoholos befolyásoltság, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható egyéb szertől befolyásolt állapotban vezette. Szintén követelhető a kifizetett összeg megtérítése, ha a biztosított a kárt jogellenesen vagy szándékosan, esetleg segítségnyújtás elmulasztásával okozta, illetve ha a baleset a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota miatt következett be.

Ezekben az esetekben fontos kiegészítő szabály az, hogy ha a biztosított elhunyt, örököseivel szemben a megtérítési igény nem érvényesíthető.

Mivel jár az, ha nincs kötelező biztosításunk?

Abban az esetben, ha kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkezünk, az alábbi következményekkel kell számolnunk.

1. Az okozott kár viselése

A biztosítás hiányából egyenesen következik, hogy ha balesetet okozunk, annak minden anyagi vonzatát nekünk kell viselnünk. Ez még egy koccanás során is jelenthet milliós tételeket, hiszen egy újabb luxusautó esetében egy kisebb alkatrész cseréje is óriási összegre rúghat. Ha ráadásul személyi sérülést is okoztunk, az is elképzelhető, hogy életünk végéig kötelesek leszünk rendszeres járadékot fizetni a sérültnek, és akkor a mi autónkban bekövetkezett kár rendezéséről még nem is beszéltünk.

2. A fedezetlenségi díj megfizetése

Azt gondolhatnánk, hogy ha hosszabb ideig nem használjuk a gépjárművet, nincs is szükség arra, hogy erre az időszakra befizessük a biztosítási díjat, hiszen ez a magatartás „csupán” ahhoz vezet, hogy biztosításunk megszűnik. Amikor azonban ismét használatba vennénk az autót, és újabb szerződést kötnénk valamely biztosítóval, kellemetlen hírt kaphatunk.

A biztosító ugyanis szerződéskötéskor köteles meggyőződni róla, hogy a vele szerződő fél a korábbi biztosítási időszakokban eleget tett a díjfizetési kötelezettségének. Ha a vizsgálat során megállapításra került, hogy a korábbi biztosításunk azért szűnt meg, mert nem fizettük a díját, úgy a fedezetlen időszakra a biztosító fedezetlenségi díjat fog velünk szemben felszámolni, mely alól a jogszabály semmilyen esetben sem határoz meg kibúvót. Szintén fedezetlenségi díjfizetésre számíthatunk akkor, ha az autó megvásárlásakor megfeledkeztünk a kötelező biztosítás megkötéséről.

A fedezetlenségi díjat 30 napon belül kell megfizetnünk annak a biztosítónak, mellyel szerződést kötünk, az összeg kiszámítása során pedig a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe. Ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, a biztosító engedélyezheti azt, hogy az összeget részletekben fizessük meg neki.

A fedezetlenségi díjtarifákat minden évben a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) állapítja meg, a napidíj az autó teljesítménye alapján kerül kiszámításra, ez 2024-ben személygépkocsi esetében 770 és 1540 forint között alakul majd.

3. Szabálysértési felelősségre vonás

A KRESZ szerint közúti közlekedésben csak olyan járművel szabad részt venni, amelyre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet fennáll. A szabálysértésekről szóló törvény szerint közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést követ el az, aki a KRESZ-ben meghatározott közúti közlekedési szabályokat megszegi.

Ebből következik, hogy ha kötelező biztosítás nélkül vezetjük a járművet, felelősségre vonásra számíthatunk. Ennek során a hatóság 65.000 forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki, ha pedig hat hónapon belül újabb szabálysértést követünk el, a felső határ 90.000 forint. Ha helyszíni bírság kiszabására nem kerül sor, és szabálysértési eljárás indul ellenünk, a kiszabható pénzbírság összege 200.000 forint is lehet.

Ne a biztosításon spóroljunk

Az autóvezetés drága mulatság és természetes, hogy kiadásainkat szeretnénk minél jobban csökkenteni. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy amint kihajtunk a közutakra, számos veszélyforrással találkozhatunk és elég egy apró figyelmetlenség, máris megtörténhet a baj. Ha pedig kiderül, hogy nem rendelkezünk érvényes biztosítással, összességében sokkal többet veszíthetünk anyagilag, mintha rendszeresen befizettük volna a csekkeket.

forrás: infostart.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Összeszedtük, mennyivel drágul az autózás 2024-ben
2024 január 04.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Összeszedtük, mennyivel drágul az autózás 2024-ben

Jelentősen drágultak a sztrádamatricák 2024-től és több szakaszon kell fizetni. Az üzemanyagok ára két részletben több mint 40 forinttal emelkedik januárban, és ott vannak még az autóárak, a biztosítás és a szervizelés.

Már január 1-jétől többet kell fizetni az üzemanyagokért a jövedékiadó-emelés miatt. Ez egy lépésben literenként 41 forintos drágulást jelentett volna.

A Magyarország legnagyobb kúthálózatáért felelős Mol a múlt év végén bejelentette, hogy január elsején csak 20 forintos emelésre kell számítania az autósoknak, majd ezt követően január 15-én érvényesítik a maradék 21 forintot. Az még kérdés, hogy a többi kúthálózat hogyan reagál a Mol lépésére. Mindenesetre a tankolásért többet kell fizetni.

Ahogy sztrádázásért is. A motorokra és személyautókra szóló autópályamatricák ára több mint 16 százalékkal nőtt. A személyautók (D1-es és D2-es kategória) esetében az éves bérletért 57 260, illetve 81 280 forintot kell fizetni. A vármegyeiekért pedig 6600 forintot.

Februártól további változás, hogy az autóbuszok átkerülnek a használatarányos útdíj-rendszerbe (HU_GO), így megszűnik a matricás rendszer eddigi B2 díjkategóriája. A NÚSZ Zrt. tájékoztatója szerint a buszok mellett a lakóautókat is átteszik a HU-GO rendszerébe, szintén februártól. A vontatmányokra vonatkozó változásokról a cég részletes összefoglalójában találhatóak további információk.

Eddig ingyenes szakaszok is fizetősek lettek

Januártól több gyorsforgalmi út, útszakasz lett fizetős. Ezek a következők:

  • az M0-s,
  • az M4-es,
  • az M44-es autóutak teljes szakasza,
  • az M30-as autópálya Miskolc elkerülő szakasza,
  • az M31-es autópálya,
  • az M76-os autóút Balatonszentgyörgy és Fenékpuszta közötti szakasza.

2024-től a gyorsforgalmi utak közül már csak az M8-as autópálya végig, az M9-es és M80-as autóutak teljes szakaszai, valamint az M60-as autópálya, a Pécs-Nyugat csomópont és a végcsomópont közötti 2 kilométeres szakasza marad díjmentes a személyautóknak.

Mi történt az autóárakkal és a biztosítási díjakkal?

Az elmúlt években a koronavírus-járvány, az ellátási láncok problémái, az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt felborultak a kínálati, keresleti viszonyok a globális autópiacon, és jelentősen nőttek az árak.

Magyarországon is hasonló volt a helyzet. A KSH szerint az új autók ára 2021-ben 9,2, egy évvel később több mint 15 százalékkal nőtt. Tavaly novemberben viszont már csak 3,3 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A használt autók esetében a KSH 2021-ben és 2022-ben 0,3 és 13,8 százalékos drágulást mért. Ugyanakkor 2023 novemberében utóbbiak már 10 százalékos árcsökkenést mutattak. Ebben szerepet játszott, hogy a kereslet visszaesett, miután a lakosság és a cégek egy része az inflációs nyomás, a bizonytalanabb gazdasági környezet miatt későbbre tolta a nagyobb bevásárlásait, így az autóbeszerzést is. Ennek köszönhető, hogy 2023 első tizenegy hónapjában az újautó-eladások 4 százalékkal estek vissza az egy évvel korábbihoz képest. Ebben az időszakban 674 ezer személyautó cserélt gazdát Magyarországon, szemben az egy évvel korábbi 768 ezerrel, ami 14 százalékos visszaesésnek felel meg. A használtautó-import is mínuszban volt: több mint 98 ezer használt autót helyeztek először forgalomba, ez pedig 17 százalékkal marad el 2022 azonos időszakétól.

Azt most lehetetlen megmondani, hogy az autók átlagára hogyan alakul 2024-ben. Ez sok tényezőtől, például a forint euróhoz mért árfolyamától, az alap- és nyersanyagok világpiaci árának alakulásától függ - egyebek mellett. Kérdés, hogy az úgynevezett belső fogyasztás - összefüggésben a bérek és a reálbérek emelkedésével - mikortól kezd el élénkülni, és az ehhez köthető céges és lakossági kereslet milyen mértékű áremelkedést generál akár az új, akár a használt autók piacán.

Ugyancsak nehéz konkrét becslést adni a kötelező felelősségbiztosítások (kgfb) árának várható változására. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a múlt év első háromnegyedében a kgfb átlagdíja 52 ezer forintra rúgott, ami 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A biztosítási díjakat befolyásolja részben a baleseti statisztika, vagyis az, hogy hány karambol történik az utakon. Emellett a már említett béremelkedés is hatással lehet a díjakra. Egyrészt az autószervizeknél is növekedhetnek emiatt az árak, a biztosítóknál is nőhetnek a fizetések, ezek pedig további felfelé mutató kockázatot jelentenek a díjakat tekintve.

forrás: totalcar.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Az ártérben az autókban keletkezett károkat csak a teljes körű casco téríti meg
2023 december 28.
Kategória:
Casco biztosítás

Az ártérben az autókban keletkezett károkat csak a teljes körű casco téríti meg

Az ártérben hagyott autókban a víz okozta károkat a kgfb nem, csak a teljes körű casco téríti meg – hívta fel a figyelmet a CLB biztosítási alkuszcég szerdai, MTI-nek eljuttatott közleményében.

Azt javasolták, hogy az áradó folyók mellett élők az első riasztásra helyezzék biztonságba a járműveiket.

Hozzátették, hogy az előrejelzések szerint tovább súlyosbodik az árvízhelyzet az országban, és nem kizárt, hogy az áradó folyók hamarosan a lakóingatlanokat is veszélyeztetik. A vízkárokat a biztosítók megtérítik, de csak azoknál az ingatlanoknál, amelyekre már korábban, legalább két héttel a kárbejelentés előtt kötöttek biztosítást a tulajdonosok – ismertette a közleményben Németh Péter, a CLB biztosítási alkuszcég kommunikációs igazgatója.

Kritikus helyzetben a biztosítók gyorsan utalják a megítélt kártérítési összeget, ám nem mindegy, hogy azt mi alapján kalkulálják. A károsultaknak ezért a saját érdekükben is fontos minden bekövetkezett megrongálódást fotókkal a lehető leggyorsabban és legrészletesebben dokumentálni – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, érdemes azt is megörökíteni, hogy például a pincében, az udvaron vagy a ház helyiségeiben hol állt a víz, mert ennek segítségével a biztosító kárfelmérője pontosabban meg tudja állapítani a kártérítési összeget.

A bekövetkezett állapot dokumentálása után a legrövidebb időn belül meg kell kezdeni a kármentést: a víz alá került tárgyak, bútorok, értékek kimenekítését – tanácsolta Németh Péter.ű

A szakértő jelezte ugyanakkor, hogy belvíz ellen nincs biztosítás. A biztosítóknak helyrajzi szám alapján rajzolt belvizes térképük van, így az ilyen területre épült ingatlanokra eleve nem szerződnek.

Arra is kitértek, hogy a CLB tapasztalata szerint sokan keveslik a kártérítési összeget, amely messze elmaradhat egy tönkrement tévé, hűtő vagy bútor új árától. Ennek a régen kötött és nem frissített – a szerződéskötés óta újonnan vásárolt ingóságokhoz nem igazított – biztosítás az oka. A kártérítési összeget ugyanis a szerződésbe foglalt vagyonérték alapján kalkulálják a biztosítók, és ha az mélyen elmarad a mostani áraktól, akkor a kártérítési összeg is csalódás lesz.

A CLB ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakásbiztosításokat érdemes 4-5 évente átnézni, és ha kell frissíteni. Egy ilyen aktualizálás nem magasabb díjat, hanem korszerűbb, több mindenre kiterjedő szerződést és biztonságot eredményez.

Forrás: hirado.hu
CLB Tipp: Hasonlítsa össze az egyes biztosítók casco biztosítási ajánlatait a CLB online kalkulátorában.

14 milliárd forint biztosítási díjtámogatást kapnak a magyar gazdák
2023 december 18.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

14 milliárd forint biztosítási díjtámogatást kapnak a magyar gazdák

Idén decemberben több mint 23 ezer gazdálkodói kérelemhez kapcsolódóan csaknem 14 milliárd forint biztosítási díjtámogatást hagytak jóvá azon gazdálkodók számára, akik kockázatkezelési eszköztárukat mezőgazdasági biztosításokkal egészítik ki - jelentette be Feldman Zsolt.

Az Agrárminisztérium célja a klímaváltozás okozta károk megelőzését szolgáló technológiai fejlesztések és termelési gyakorlatok szélesebb körű alkalmazásának ösztönzése mellett az, hogy a növénytermesztők, kertészek az öngondoskodás jegyében minél nagyobb számban egészítsék ki kockázatkezelési eszköztárukat mezőgazdasági biztosításokkal - hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Feldman Zsolt rámutatott, hogy az Európai Unióban Magyarországon működik a legkiterjedtebb mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer. Ennek egyik pilléreként a gazdák hosszú évek óta igénybe vehetik az időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítási szerződések díjához nyújtott támogatást, amennyiben a Magyar Államkincstárhoz benyújtott egységes támogatási kérelemben azt igénylik.

Amíg 2016-ban még 4 milliárd forint volt az éves felhasználható támogatási keretösszeg, addig a 2023-ban már több, mint 23 ezer kérelem kapcsán csaknem 14 milliárd forint támogatást hagytak jóvá.

Az Európai Unió Bizottsága 2022. november 7-én elfogadta Magyarország Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervét, amely alapján az agrártámogatási források 2023. január 1-től felhasználhatóvá váltak. A magyar stratégiai terv továbbra is kiemelt helyen kezeli a kockázatkezelési eszközök támogatását, ennek megfelelően a biztosítási kedv, az öngondoskodás megtartása és növelése érdekében a biztosítási díjhoz kapcsolódó támogatásra a termelők hosszú távon számíthatnak - fogalmazott az államtitkár.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Kérjen biztosítási ajánlatot vállalkozására a weboldalunkon található űrlap segítségével:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Ajánlást kaptak a biztosítók az MNB-től, zöld fordulatot vár tőlük a felügyelet
2023 december 07.
Kategória:
Általános

Ajánlást kaptak a biztosítók az MNB-től, zöld fordulatot vár tőlük a felügyelet

Fel kell készülniük a biztosítóknak a környezeti kockázatokra, ennek érdekében zöld biztosítói ajánlást tett közzé a Magyar Nemzeti Bank. Az ajánlás előírásai 2025. január 1-jén élesednek majd, a jövő év a felkészülés éve lesz – közölte szerdai sajtóeseményén a felügyelet.

Holczinger Norbert, a felügyelet Fenntartható pénzügyek főosztályának a vezetője elmondta: a biztosítóknak nagy tapasztalatuk van a környezeti kockázatok kezelésében, ezek jellege és számossága azonban megváltozott mára. A korábbi időjárási modellek például már nem adnak megbízható képet, az új kockázatok pedig a biztosítók eredményességére és tőkehelyzetére is kihatnak.

Az MNB a zöld mandátuma alapján támogatja a pénzügyi intézmények fenntarthatósági fordulatát, ennek érdekében már több lépést is tett az elmúlt években, többek között zöld ajánlást adott ki a hitelintézeteknek és zöld tőkekövetelményeket fogalmazott meg számukra. A biztosítók és biztosítások estében klímastressztesztet és zöld pénzügyi termékkeresőt indított, most pedig zöld biztosítói ajánlást adott ki.

A BIZTOSÍTÓK A MÉRLEG MINDKÉT OLDALÁN (ESZKÖZ ÉS KÖTELEZETTSÉG) ÉRINTETTEK A KLÍMAKOCKÁZATOKBAN.

Vannak fizikai kockázataik (pl. megváltozó éghajlat, biztosítás nélküli károk növekedése), átállási kockázataik (pl. értékpapírok mint biztosítói befektetések átértékelődése, szabályozási, fogyasztói és technológiai változások) és felelősségi kockázataik is (pl. a reputáció terén) is.

A klímaváltozás növeli a szélsőséges események gyakoriságát. Példaként említette Holczinger Norbert a 2011-es thaiföldi árvizet, amely a modern történelem egyik legsúlyosabbja volt, lerombolta a fővárost és lebénította a globális értékláncokat, így az ingó- és ingatlankárok mellett gyárleállásokat, bevételkieséseket és messze mutató gazdasági károkat okozott. Hasonlóan szélsőséges esemény volt a 2022-es magyarországi aszály is, amely 244%-os kárhányadot jelentett a biztosítóknak az egy évvel korábbi 8% után (41 milliárd forint kár 17 milliárd forint díjbevételre). Magyarországon 70 éve, Európában 500 éve volt a tavalyihoz hasonló aszály.

Szélsőséges esetben a privát biztosítók akár ki is vonulhatnak bizonyos vagyoni és felelősségi kockázatok fedezéséből, Floridában a viharkárok esetében már megfigyelhető a jelenség: brutálisan megdrágulnak a biztosítások, illetve bizonyos lakásokat már nem biztosítanak a magántársaságok. Sokak vélekedésével ellentétben az életbiztosítások is érintettek, hiszen a klímaváltozás a kockázatközösség tagjainak élettartamára és egészségi állapotára is hatással van. A Portfolio kérdésére válaszolva Holczinger Norbert elmondta: vannak példák a halandóság és az egészségügyi kockázatok növekedésére (mortalitás, kockázatok), ezek azonban most még egyedinek, illetve rövid távúnak tekinthetők, hosszú távú következtetéseket még nehéz levonni.

Az MNB közelmúltban lefolytatott klímastressztesztje az aktuális helyzetről azt mutatja, hogy a biztosítók átállási kockázata jelentős, mértéke azonban kezelhető. A felügyelet a stresszteszt során 2050-ig vizsgálta az eszközoldali átállási kockázatokat három forgatókönyv esetén. A biztosítók saját eszközértéküket rendezett átállás esetén tudják hosszú távon maximalizálni.

Felmérést is végzett az MNB tavaly ősszel arról, hogy 22 hazai biztosító miként gondolkodik a kérdésről. Csaknem minden második biztosítónál volt már felelőse a témakörnek a vállalatirányításban, és a döntésekben is megkezdődött az ESG-szempontok figyelembevétele (71% jelezte ezt), illetve a befektetések esetében is mintegy háromnegyedük figyelembe veszi e kockázatokat. A felmérés ugyanakkor arról is tanúskodik, hogy a biztosítók elköteleződése még nem minden területen kellően erős.

Az MNB friss ajánlása a zöld biztosítói fordulat érdekében három célra koncentrál:

  • hogy vegyék figyelembe a biztosítók a környezeti tényezőket,
  • álljanak át a fenntartható működésre,
  • készüljenek fel az ezzel kapcsolatos jogszabályi változásokra.

Az ajánlás olyan témákat tartalmaz, mint

  • az üzleti modell és stratégia – kockázatok és lehetőségek azonosítása legalább 10 éves időtávon;
  • a vállalatirányításban dedikált szervezeti egység vagy egyszemélyi felelős szükséges, az igazgatási, irányító vagy felügyeleti testületnek kellőképpen informáltnak és a kockázatokat értőnek kell lennie, emellett a belső kontroll funkciókat és a munkavállalók ezirányú képzését is elvárja az MNB;
  • a kockázatvállalás és –kezelés egyrészt az általános alapelvek, másrészt a működési kockázatok kezelése szintjén: ennek során többek között lehetőség szerint zöld / sötétzöld alapokat kell indítaniuk a biztosítóknak, a veszteségadat-gyűjtésnek ki kell terjednie az éghajlatváltozás okozta veszteségekre, fel kell mérni a jogi és reputációs kockázatokat. Az MNB szerint jó gyakorlatnak számít a környezeti irányítási rendszer működtetése;
  • a közzétételek és jelentések során a témáról megbízható adatokat, érdemi és jól értelmezhető információkat kell közzétenniük a biztosítóknak.

A Portfolio kérdésére a főosztályvezető elmondta: jelenleg nincs napirenden limit elvárások bevezetése a biztosítók számára arra vonatkozóan, hogy mennyi zöld befektetést tartsanak, mennyi zöld terméket kínáljanak.

EGY ÉVÜK VAN AZ INTÉZMÉNYEKNEK A FELKÉSZÜLÉSRE: AZ AJÁNLÁS ELŐÍRÁSAI 2025-TŐL ÉLESEDNEK, A JÖVŐ ÉV MÉG A FELKÉSZÜLÉS ÉVE LESZ

– jelezte Holczinger Norbert. Ez utóbbi részeként 2024. június 30-áig a biztosítóknak gap elemzést és akciótervet kell készíteniük.

Forrás: portfolio.hu

Lecsapott a jégkatasztrófa: hiába a biztosítás, ezeknek a magyaroknak nem jár kártérítés
2023 december 04.
Kategória:
Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Lecsapott a jégkatasztrófa: hiába a biztosítás, ezeknek a magyaroknak nem jár kártérítés

Tegnap reggel intenzív havazásra ébredt a főváros, majd a nap későbbi részében az ország több területére is harmadfokú riasztást adtak ki ónos eső veszélye miatt. Ez az időjárási jelenség nem csak azért veszélyes, mert csúszóssá teszi az utakat, hanem azért is, mert a jégpáncélba zárt faágak nem bírják el a jég súlyát és leszakadnak – ez pedig személyi sérüléssel és anyagi károkkal járhat. Adódik a kérdés - számíthat a biztosító segítségére az, akinek így keletkezik kár az autójában, lakásában?

Tegnap este már számos vármegye területére adott ki ónos eső miatti figyelmeztető előrejelzést az Országos Meteorológiai Szolgálat. A helyzet Pest, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben volt a legrosszabb, ahol a legmagasabb, harmadfokú (piros) riasztást adták ki, de érintett volt még Jász-Nagykun-Szolnok (másodfokú riasztás), Komárom-Esztergom, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg (utóbbiakban elsőfokú riasztás) vármegye is. Összességében tehát durván az ország harmada érintett volt valamilyen szinten az ónos eső által.

A szóban forgó természeti jelenség pedig több szempontból is veszélyes, hiszen nem elég, hogy a csúszóssá váló utak miatt már eleve nagyobb eséllyel történnek karambolok, de a faágakon, vezetékeken stb. keletkező jégpáncél súlya alatt is gyakran leszakadnak, letörnek a jégtől roskadozó ágak és egyéb tárgyak, berendezések. Ezek pedig nem csak az utcán parkoló autókban, de akár az ingatlanokban is kárt tehetnek, hogy a személyi sérülésekről most ne is beszéljünk.

Számíthatunk a biztosítóra?

Az ingatlanokat érintő rádőléses káresemények után jellemzően fizetnek a biztosítók, hiszen ezek a termékek alapvetően védelmet nyújtanak a természeti jelenségekből adódó elemi károkkal szemben. Ettől függetlenül időről-időre érdemes lehet átvizsgálni a biztosítást, hogy pontosan mekkora összeghatárokig is van védve az ingatlanunk. Ahogyan arról nyáron is írtunk, ezt akkor különösen fontos megtennünk, ha csak a biztosítás megkötése után telepítettünk napelemeket az ingatlanra – ez ugyanis több millió forinttal is megemeli az ingatlan értékét, másrészt vannak olyan biztosítások, ahol külön kiegészítő biztosítást kell kötni ezekre a berendezésekre.

És az autóknál?

Az autónkra rádőlő fák esetében a csak kötelező biztosítással rendelkező tulajdonosok nem számíthatnak a biztosítójukra, ám a cascóval rendelkezők már igen. Nyári, kifejezetten a jégkárokkal és viharkárokkal foglalkozó körképünkből kiderült, hogy a hasonló elemi károk esetén nincsenek olyan körülmények, melyek mentesítenék a biztosítókat a keletkezet károk megtérítése alól. Természetesen ennek ellenére is az a legjobb, ha sikerül megelőzni a bajt, tehát a lehetőségekhez mértén igyekezzünk a lehető legóvatosabban, legkörültekintőbben vezetni, illetve parkolni.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: A lakásbiztosítás kalkulátorában a lakásbiztosításokat, a casco biztosítás kalkulátorában pedig a biztosítók casco ajánlatait hasonlíthatja össze, és kötheti meg a kiválasztottat.

Közel félmillió autósnak kell dönteni, pár nap maradt
2023 november 27.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Közel félmillió autósnak kell dönteni, pár nap maradt

Néhány napja maradt 850 ezer gépjármű, köztük csaknem 450 ezer személygépkocsi üzembentartójának arra, hogy eldöntse, lecseréli-e év végi évfordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (kgfb); a felmondásoknak péntek éjfélig el is kell jutniuk a biztosítókhoz - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) hétfői közleményében.

A piaci szereplőktől kapott visszajelzések azt mutatják, hogy az idei év végi kampányban megkötött új szerződések átlagdíja mintegy 15 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló értéket, az egyes járművekre vonatkozó lehetőségek azonban jelentősen eltérhetnek egymástól.

Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke jelezte: a törvény szerint az év végi évfordulós szerződések felmondásainak legkésőbb december 1-jén éjfélig be kell érkezniük az illetékes biztosítóhoz, emiatt pénteken már az összehasonlító alkuszi portálok is csak korlátozásokkal, általában a nap első felében fogadnak be ilyen megbízásokat.

A szövetség arra számít, hogy az érintettek közül az időszak végére 70-80 ezren váltják kgfb-szerződésüket egy kedvezőbbre.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kampányban váltók mintegy 20 százaléka a most következő 3-4 napra hagyta a döntését. Ez kockázatos gyakorlat, mert az az autós, akinek a felmondása nem érkezik be határidőn belül a biztosítójához, automatikusan a következő egy évre megállapított új díjon viszi tovább a jelenlegi kötelező biztosítását. Ha ennek ellenére egy másik szerződést köt, az a törvény értelmében érvénytelen lesz - közölte a FBAMSZ.

A december 1-jei határidő csak a jelenlegi szerződés felmondására vonatkozik, új szerződés megkötésére december 31-ig van lehetőség. A gyakorlatban ugyanakkor ezt a két lépést az ügyfelek túlnyomó része egy időben teszi meg. A szövetség tájékoztatása szerint ezután már csak az új szerződés első díjrészletének megfizetésére kell figyelni, a jövő év február 29-re eső fizetési határidő be nem tartása esetén a biztosítónak a törvény rendelkezése szerint törölnie kell a megkötött szerződést.

A FBAMSZ felidézte: az autósok 2010. január 1-je előtt egységesen január elsejei évfordulóval köthettek kötelező biztosítást. Az azóta megvásárolt gépjárművek szerződéseinél már nem a naptári kezdőnap, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak, amikor lehetőség van biztosítót váltani, így 2010 óta évről évre csökken az év végén forduló kgfb-szerződések aránya.

forrás: piacesprofit.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

20 kérdés, amit eddig senkinek nem mertél feltenni a lakásbiztosításodról
2023 november 27.
Kategória:
Lakásbiztosítás

20 kérdés, amit eddig senkinek nem mertél feltenni a lakásbiztosításodról

Mitől függ a lakásbiztosításom díja? Mikor jön ki a kárfelmérő, és mikor elég, ha csak fotót küldök? Mennyit fizet a biztosító, ha alulbiztosított vagyok? Nekem kell fizetni, ha ráesik a virágcserepem az utcán parkoló autóra? Lakástulajdonosként vagy bérlőként bizonyára mindenkit foglalkoztattak már ehhez hasonló kérdések. Rácz István, a Biztosítási Elemző Központ vezető elemzője és Németh Péter, a CLB Biztosítási Alkusz szakértője segítségével megválaszoltunk 20 kérdést, amelyek segíthetnek eligazodni a lakásbiztosítások világában.

1. Mennyit fizet a biztosító?

Jó esetben annyit, amennyi a kár összege (levonva persze az esetleges önrészesedést). Ebbe az alulbiztosítottság szólhat bele, amely azt jelenti, hogy a biztosítási összeg alacsonyabb, mint az ingatlan újjáépítési értéke (ennek ellenkezője a túlbiztosítás, de a magyarországi ingatlanokra inkább előbbi a jellemző). Az alulbiztosítottság azért veszélyes, mivel a biztosítónak megvan rá a lehetősége, hogy a kárt csak a biztosítási összeg újjáépítési értékhez mért arányában fizesse meg: azaz, ha például egy 50 millió újjáépítési értékkel bíró ingatlan csak 25 millió forintra van biztosítva, az 1 millió forintos kárnak csak a felére, 500 ezer forintra jogosult az ügyfél.

A hirtelen megemelkedett építkezési költségek (infláció) miatt előfordulhat, hogy ma sok ingatlan alul van biztosítva, de a kisebb károknál még így is ritkán fordul elő, hogy a biztosító figyelembe veszi az alulbiztosítottságot, tehát az üvegtörés vagy beázás esetén nem kell ettől tartanunk. A gyakorlat az újjáépítési költség általában abban az esetben játszik szerepet, ha az ingatlan egy totálkár (pl.: tűz) miatt jórészt, vagy akár teljesen elpusztul – ilyenkor ugyanis a szerződésben rögzített biztosítási összeget, négyzetméterárat fizeti ki a társaság.

2. Hogy számolja ki a biztosító lakásom értékét a szerződés megkötésekor?

A biztosító alapvetően az ügyfél által megadott adatokra támaszkodik: többek között a méretből, az elhelyezkedésből és a falazat típusából kalkulál egy újjáépítési értéket. Azt, hogy ezen adatok alapján pontosan mennyi lesz a végösszeg, építőipari cégektől beszedett ajánlatok, illetve a kárszakértők becslései alapján állapítják meg. Így gyakorlatilag kiszámolják, hogy az egyes épülettípusoknál mennyi lenne a költsége az ingatlan teljes újjáépítésének. Bár éves szinten infláció alapján a biztosító aktualizálja a biztosítási összegeket, a szerződés megkötése után azonban már az ügyfél felelőssége, hogy az újjáépítési költséget nyomon kövesse, és a biztosítási összeget aktualizálja.

3. Hogyan változik a helyreállítási költség és a biztosítási összeg?

A biztosítási összeget a biztosítók próbálják a piacnak megfelelően, azaz inflációval korrigálni, de ennek az alapértékét az ügyfél határozza meg a szerződéskötéskor. A biztosítók ehhez ajánlanak általában segítségképpen egy általuk elfogadhatónak ítélt négyzetméterárat, amit az ügyfél módosíthat (általában felfelé). Van ugyanakkor minimumár is, amelyet a biztosító határoz meg, ennél kevesebbért nem köthető meg a biztosítás (elkerülendő a nagymértékű alulbiztosítottságot).

4. Mitől függ a biztosítás díja?

Alapvetően a biztosítási összegtől, amely jó esetben megegyezik az újjáépítési értékkel. Ezt több tényező határozza meg: ilyen például az ingatlan elhelyezkedése, az építőanyaga, az alapterülete, kivitele – ezek azok a tényezők, amelyek a leginkább hatással vannak a díjra, de ezen kívül a biztosítani kívánt ingóságok értéke is fontos. Ezeken túl közrejátszik még a fizetési gyakoriság, a fizetési mód is, illetve szintén fontosak a biztosító által fedezett kockázatok is (vagyis a biztosítási események köre). Itt érdemes megjegyezni, hogy a teljeskörű laskásbiztosítások, amelyek minden lényegesebb fedezetet (tűz, elemi károk, betöréses lopás, baleset és felelősség biztosítást is) magukban foglalnak, drágábbak, mint a nem teljeskörű biztosítások, melyek közé például a csak ingóságokra vagy a csak épületekre kiterjedő lakásbiztosítások tartoznak.

5. Mi alapján változik a szerződéskötéskori biztosítási díj összege?

A biztosítási díj összegét a biztosító évente infláció alapján indexálhatja, ezen felül az előző kérdésben említett faktorok változása, vagyis a biztosítási összeg emelése vagy csökkentése változtathatja meg az ügyfél által fizetett díjat, illetve a vagyonértékekben történő jelentősebb változás.

6. Mikor lehet lakásbiztosítást váltani?

Alapvetően évfordulókor. A hatályos szabályok alapján minden szerződés évfordulója az a nap, amikor megkötötték az adott lakásbiztosítást. A biztosítást a fordulónap előtti 30. napig bezárólag lehet felmondani, írásban.

7. Milyen újdonságot fog hozni a jövő év ebben?

Jövő márciustól a fordulónap előtti felmondáson kívül március 1. és 31. között is lehetősége lesz az ügyfélnek felmondani a lakásbiztosítását. A biztosítási szerződések megszűnése a 2024. március folyamán történő felmondások esetén a felmondás biztosítóba történő beérkezésétől számított 30. nap lesz.

8. Mi az az MFO?

A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére megalkotott értékalapúságot és ügyfélközpontúságot célul kitűző, új “prémium” terméktípus. Az MNB hosszas vizsgálat után meghatározta azokat a termék és kárrendezési szempontokat, amely véleménye szerint az ügyfelek kiemelt érdekét szolgálja. Ezek összessége az MFO. Általában 5-20%-al drágább, mint a hagyományos lakásbiztosítás, de a 2024. márciusi kampányban ez is változhat.

9. Megéri egyáltalán MFO-ra váltani?

A szakértők szerint a lakásbiztosítások közül a legtöbb termék eddig is ügyfélbarát módon működött.. Így nem éri meg csak azért váltani, hogy a biztosításunk MFO, azaz “minősített fogyasztóbarát” legyen. Az összehasonlításnál azonban a jobb minősítést elérő termékek között ma már több az MFO, vagyis megfontolandó a kiválasztásuk. Természetesen a díjat és a biztosítási összeget is nézni kell, vagyis az ár/érték arányt.

10. Lakáshitel megkötésénél megmondhatja a bank, hogy hol kössem a biztosítást?

Röviden: nem. Kicsit hosszabban: a pénzintézet csak azt határozhatja meg, hogy az ügyfél milyen biztosítást kössön, azaz, hogy milyen fedezetekre kell kiterjednie a lakásbiztosításnak (és hogy annak kedvezményezettjeként a bank kerüljön megnevezésre). Ez általában teljeskörű biztosítást előírását jelenti. Emellett előny lehet, hogy a bank, a hitellel kapcsolatos kedvezményeket adhat, ha a biztosítást a banknál (vagy partnerénél) köti meg a hitelfelvevő.

11. Lakáshitelnél köthetek olyan biztosítást, amelyet az adott bank nem közvetít?

Igen, mint az előbbi válaszból is látszik, bár kicsit több lesz a papírmunka a hitelfelvevő részéről, de bármilyen lakásbiztosítást meg lehet kötni, akkor is, ha azt az adott bank nem közvetíti.

12. Kössek lakásbiztosítást, ha a társasház biztosítva van?

Amennyiben a társasház biztosítás a közös épületrészeken túl kiterjed a lakás falazataira is (a társasház-biztosítások jelentős többségénél így van), akkor elegendő csak az ingóságokra és a beépített bútorokra biztosítást kötni. Ehhez a “korlátozott” biztosításhoz is lehet (és kell is) ugyanakkor felelősség, baleset és betörés kiegészítőt kérni.

13. Mi van, ha eláztatom a szomszédot, leesik az utcán parkoló autóra a virágcserepem?

Erre a felelősségbiztosítás a megoldás. A felelősségbiztosítási elem a teljes biztosítási díj elenyésző részét teszi ki, tehát mindenképp érdemes ilyennel is rendelkezni a lakásbiztosítás részeként.

14. Mikor jön ki a kárfelmérő? Milyen károknál, milyen összegnél? Mi az a bagatellkár?

A bagatellkárokat általában néhány 100 ezer forint alá teszik. Régebben még élt az a felosztás, hogy kifejezetten a bagatellkároknál nem jön ki a biztosító szakembere, ez mára azonban már megváltozott: a biztosítóknak ugyanis rendkívül drága lett az élő munkaerő alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a kárszakértő kiküldését általában nemcsak a kár összege alapján határozzák meg, hanem a kár fajtája, típusa alapján is. Ha egy kárról például könnyű fotót készíteni, az is elegendő lehet a biztosítónak, de itt figyelembe veszik az ügyfelet is (ha valaki túl sok kárt jelentett be korábban, azt nagyobb valószínűséggel ellenőrzik).

15. Mikor kér számlát a biztosító?

A kisebb károk nagy része úgynevezett megegyezéses alapon térül: ha az ügyfél a biztosító ajánlatát elfogadja, akkor számla nélkül megkaphatja a kártérítési összeget. Ha a szerződő ennél többet kér, a biztosítónak is megvan a joga, hogy azt csak a javítási számla ellenében fizesse ki.

16. Meddig jelenthetem be a kárt? Mi van, ha egy nem lakott ingatlanban, például a nyaralómban csak később veszem észre?

A feltételek alapján a lehető legrövidebb időn belül kell kárt a biztosítóhoz bejelenteni, erre általában 24-48 órát határoznak meg a biztosítók. Fontos azonban, a jogszabály azonban olyan kitételt is tesz, hogy a biztosító nem tagadhatja meg a kár kifizetését csak azért, mert az ügyfél azt későn (pl. egy hét múlva) jelentette be, csak akkor, ha a késedelem kideríthetetlenné teszi az eredeti kár mértékét.

17. Kössek az ingóságokra biztosítást? Mi van, ha ellopják a laptopomat, de nem tudom bizonyítani, hogy volt laptopom?

Az ingóságokra alapvetően érdemes biztosítást kötni. Jó, ha megvannak a számlák, vagy legalább fényképek az otthonunkról, de alapvetően nincs szükség arra, hogy számlákkal dokumentáljuk a biztosított vagyonunkat. Ma már elég részletesen megadható a szerződéskötésnél, hogy milyen vagyontárgyakkal (vagyoncsoportokkal) rendelkezünk, ezt a biztosító mindig elfogadja. Persze, ha irreálisan sok ellopott tárgyat jelent be egy károsult, megeshet, hogy a biztosítótársaság kételkedni kezd.

18. Kössek az albérletemre bérlőként biztosítást?

A válasz alapvetően: nem. A lakásra semmiképp, hiszen az a lakástulajdonos feladata, ha pedig a bútor is az övé, akkor arra sem. Azokra az ingóságokra azonban, amelyet a bérlő visz a lakásba, érdemes lehet biztosítást kötni.

19. Kössek a nyaralómra biztosítást?

A nyaraló is ingatlan, ami jelentős értéket képvisel, így érdemes erre is biztosítást kötni, pláne azért, mivel nem tartózkodik ott folyamatosan a tulajdonosa. A válasz tehát: igen, mindenképpen.

20. Fizet-e dugulásra vagy zárcserére a biztosító?

Az ilyen típusú károknál azt kell megnézni, hogy a biztosításban hol szerepel a biztosítani kívánt esemény. Ha az alapfedezetben is szerepel a dugulás vagy a zárcsere, nincs vele teendőnk, ha viszont nem, akkor kiegészítő biztosítást kötni, hiszen csak ekkor fogjuk tudni visszakapni a duguláselhárítás vagy a zárcsere költségét. Alapvetően minden kiegészítő biztosításra igaz, hogy kellő körültekintéssel kell eljárni: minden olyan eseményt érdemes bebiztosítani, amely veszélyeinek ki vagyunk téve. Az ilyen fedezeteket gyakran a biztosítók lakásbiztosításhoz köthető kiegészítő asszisztenciabiztosításai tartalmazzák, e károk javítására sok esetben saját alvállalkozó szakembert tudnak rövid idő alatt biztosítani.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: A lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Már emberrablás ellen is köthetünk biztosítást
2023 november 27.
Kategória:
Általános

Már emberrablás ellen is köthetünk biztosítást

Az emberrablás és váltságdíj-biztosítások Magyarországon is elérhetők már.

Miután a Hamász és más palesztin csoportok Izraelben élő magyarokat is túszul ejtettek, a CLB független biztosítási alkuszcég utánajárt, hogy milyen biztosítási lehetőségek állnak a rendelkezésünkre az emberrablás és a váltságdíj-biztosítások terén – derül ki a vállalkozás hétfői közleményéből.

Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója szerint a magyarországi biztosítók kínálatában is megtalálhatók ezek az ajánlatok, amelyek fedezik az ilyen esetekben felmerülő költségeket, köztük a váltságdíjat is. Azonban ezek a termékek a váltságdíj mellett megtérítik a szakértői tanácsadók, a túsztárgyalók vagy akár a fogvatartott orvosi, pszichológiai ellátásának díját is, de akár egy esetleges katonai beavatkozás költségeit is.

Az emberrablás és váltságdíj ellen leginkább üzletemberek, multinacionális vállalatok vezetői kötnek biztosítást, de ezek a termékek népszerűek diplomaták vagy hírességek körében is, főként akkor, ha a biztosított politikailag instabil országba utazik vagy olyan régióban él és dolgozik, ahol jelentős az emberrablás kockázata a szervezett bűnözés és a terrorizmus miatt.

Leggyakrabban a Közép- és Dél-Amerikába, Afrikába, a Közel-Keletre és az Ázsiai országokba utazók kötnek ilyen biztosítást.

Ezeknek a biztosításoknak az ára soktényezős, így függ többek között az adott személy profiljától, beleértve korábbi és jelenlegi tevékenységét, az adott helyszín politikai és biztonsági helyzetétől és a kiválasztott fedezeti összegtől és opcióktól. Éppen ezért egy ilyen biztosítás ára akár több ezer vagy több tízezer dollár is lehet.

Németh elmondta azt is, hogy a legtöbb túszkiszabadítási akciót titkosan kezelik az emberrablás biztosítások történetében, ám ismert például egy 2018-as nigériai eset, amelynek során egy olasz olajipari munkás váltságdíját fizette ki a biztosítója, míg Mexikóban pedig egy amerikai nő kiszabadításáért fizetett a biztosító.

A CLB szakértője szerint bár ezek a biztosítások elérhetők a magyar piacon is, ez nem jelenti azt, hogy azokat könnyű megkötni, ugyanis ahhoz sokszor az anyacég hozzájárulása is szükséges.

forrás: vg.hu

Oldalak