CLB - magunkról
  • CLB - magunkról
  • a CLB legfőbb adatai
  • miért jó nekem a CLB?
  • rendszerünk használata
  • cégtörténet
  • 30 éves a CLB
  • állásajánlat
  • referenciáink
  • papírmentes iroda
jó tudni
  • jó tudni
  • először jár a weboldalunkon?
  • biztosítási feltételek
  • biztosítási szótár
  • biztosítási törvények
  • biztosítási partnereink
  • stratégiai partnereink
  • biztosítói bankszámlaszámok
  • adatvédelmi elveink
  • jogi közlemény
gyik
  • gyik
  • érdekességek
szolgáltatásaink
  • szolgáltatásaink
  • clb ügyfélkapu
  • online ügyfélszolgálat
  • évforduló emlékeztető
  • kárügyintézés
  • hírlevél
  • adomány
  • sms
szakértő válaszol
  • szakértő válaszol
  • kérdezzen szakértőnktől
partnereknek
  • partnereknek
  • legyen a partnerünk
  • CLB kereskedői program
  • karrier program
  • üzletkötőknek
kapcsolat
  • kapcsolat
  • elérhetőség
  • kapcsolat
  • üzenjen nekünk
2025.06.26

Nyáron nemcsak a hőmérséklet emelkedik, hanem bizonyos balesetek kockázata is – derül ki a Pénzcentrum körképéből. A leggyakoribb nyári problémák közé tartoznak a közlekedési balesetek, a vízparti sérülések, valamint a külföldi utazások során bekövetkező megbetegedések, sérülések. Bár sok kárérték csak pár tízezer forintra rúg, egy-egy komolyabb baleset vagy mentés akár a több tízmillió forintos összeget is elérheti. Gyakori például, hogy egy külföldi bokasérülés miatti sürgős hazaszállítás vagy kórházi ellátás több milliós költséget generál – mentőrepülő és életmentő beavatkozás esetén akár 100 millió forint feletti összeg is előfordult már. A legtöbben már tisztában vannak azzal, hogy a megfelelő biztosítási csomag nélkül nem érdemes útnak indulni, hiszen a legapróbb panasz – mint egy gyomorrontás az Egyesült Államokban – is végződhet 8,5 millió forintos kárkifizetéssel. A nyári időjárás kiszámíthatatlansága ráadásul az otthonokat és gépjárműveket sem kíméli: jégesők, villámcsapások, viharkárok okoznak évről évre komoly károkat. Cikkünkben összegyűjtöttük, mik a leggyakoribb káresemények, milyen összegű térítések jellemzőek, és mik voltak a legdurvább nyári kifizetések 2024-ben.

Ahogy beköszönt a nyár, nemcsak a hőmérő higanyszála szökik az egekbe, hanem a balesetek is nagyobb számban fordulhatnak elő – legyen szó egy rosszul sikerült strandolásról, elrontott nyaralásról vagy extrém sportok következményeiről. A szezonális kockázatok évről évre adottak, és a biztosítók szerint mostanra már nemcsak a klasszikus esetekre kell figyelni: egyre több a viharkár, a súlyos vízparti baleset, sőt, a nemzetközi feszültségek és klímaanomáliák is érzékenyen érintik az utasbiztosítások piacát.

A Pénzcentrum megkeresésére öt nagy biztosító – az Allianz, a Generali, a Groupama, a K&H és az Alfa – osztotta meg tapasztalatait arról, mely káresetek szaporodnak meg leginkább a nyári hónapokban, milyen összegeket térítenek jellemzően, és milyen – sokszor megdöbbentő – egyedi esetekkel találkoztak 2024-ben.

Az alábbiakban biztosítók szerint rendeztük az adatokat és tapasztalatokat, hogy jobban kirajzolódjon: kinek mit hoz a nyári szezon, és mire érdemes felkészülnie annak, aki nemcsak a vakációról, hanem a védelemről is időben gondoskodni szeretne.

Egy bokasérülés 1,5 millió forintba is kerülhet

A nyári hónapokban a leggyakoribb biztosítási bejelentések közé továbbra is a gépjármű asszisztenciával kapcsolatos esetek tartoznak" – közölte a Pénzcentrummal a Generalihoz tartozó Genertel Biztosító. Emellett jellemzőek a kisebb, de kellemetlen balesetek is: „amikor ügyfelünk lábát a tengerben felvágja egy szikla vagy megszúrja valami”, ezek ugyan nem életveszélyesek, de komoly orvosi ellátást igényelhetnek.

A külföldön történt káreseteknél a kártérítési összegek rendkívül széles skálán mozognak. Bár a leggyakoribbak a néhány tízezer forintos térítések, „előfordulhatnak több tízmillió forintos ellátással kapcsolatos kifizetések is”.

A biztosító egy tanulságos esetet is megosztott: korábban egy utas bokasérülést szenvedett, amelynek kezelése önmagában nem jelentett volna kiemelkedő költséget, ám a rögzítés miatt nem tudta igénybe venni az eredeti repülőjegyét. Az átülés business osztályra elkerülhetetlenné vált, a költségek pedig így „jelentős, 1,5 millió forintos” összeget tettek ki. Egy másik, hasonló sérülésnél – amikor a túrázó nem tudott lejönni a hegyről – a helikopteres mentés több millió forintos kiadással járt.

A Generali szerint bár a háborús fenyegetettségek és az időjárási szélsőségek aktuálisak, ezek nem befolyásolják érdemben az utasbiztosítási kedvet. Tapasztalatuk szerint az ügyfelek egyre tudatosabbak, tisztában vannak a biztosítás szerepével, és a hangsúly inkább azon van, hogy „mindig tájékozódjunk a választani kívánt konstrukció szolgáltatási tartalmáról, a feltételekben foglalt kizárásokról, hogy ne érjen minket egy nehéz helyzetben meglepetés”.

Milliós károk, kiszámíthatatlan viharok

Ahogy beindul a nyári szabadságolási szezon, úgy szaporodnak meg az utasbiztosítási káresetek is" – közölte a Pénzcentrummal az Allianz. Ebben az időszakban jelentősen megnő a külföldi betegségekkel és balesetekkel kapcsolatos térítések száma. Gyakoribbá válnak a vírusos megbetegedések, tengerparti sérülések, valamint az utazáshoz kötődő kellemetlenségek: például poggyászkésések, járattörlések vagy műszaki hibás járművek miatti fennakadások.

A biztosító adatai szerint a balesetekkel összefüggő kárösszegek a néhány százezer forinttól a több tízmilliós kategóriáig is terjedhetnek, főként komolyabb sérülések, illetve mentővel történő hazaszállítás esetén.

Kiemelt kockázatnak számítanak a motoros közlekedéshez kötődő balesetek: június és augusztus között az éves átlagnál kétszer több ilyen bejelentés érkezik, és ebben a három hónapban történik a motorkerékpáros balesetek közel 40%-a. Bár a motoros halálesetek aránya hazánkban alacsonyabb az uniós átlagnál (5% vs. 16%), a biztonságos vezetés és megfelelő védőfelszerelés továbbra is alapvető fontosságú.

Az Allianz hangsúlyozza: bár konkrét esetet nem emeltek ki, a statisztikákból világosan látszik, hogy biztosítás nélkül nem érdemes külföldre indulni, hiszen a költségek súlyosabb esetekben akár a százmilliós nagyságrendet is elérhetik.

A lakossági vagyoni biztosítások területén a nyári hónapokban a viharok dominálnak. Vihar, beázás, jégeső, villámcsapás másodlagos hatása – ezek mind visszatérő események. A tavaly júniusi hónap különösen pusztító volt: két esetben is közvetlen villámcsapás következtében égett le családi házak tetőszerkezete, a tetőtéri lakrészek, és beázott az alsó szint is. A kárösszegek egyenként több tízmillió forintra rúgtak.

A gépjárművek sem ússzák meg a szélsőséges időjárást: gyakori károk a jégeső által bezúzott szélvédők, az autóra dőlt fák vagy az áradások miatti műszaki hibák. Ráadásul egy mai, modern szélvédőcsere már akár 700–800 ezer forintos tétel is lehet – figyelmeztet a biztosító –, mivel a beépített szenzorokat és kamerákat újra kell kalibrálni.

Az Allianz tapasztalata szerint a biztosításkötési hajlandóságot az utóbbi évek krízisei erősítették: a háborús helyzetek, járványok és természeti kockázatok miatt az ügyfelek egyre inkább a legszélesebb védelmet nyújtó csomagokat választják. Ezek akár időjárás miatti járattörlésre vagy kényszerű hazautazásra is fedezetet nyújthatnak. A légiközlekedéshez kapcsolódó extra szolgáltatásként a biztosító például automatikus térítést is kínál, amely külföldi járatkésés esetén akár 40 ezer forintot is jelenthet biztosítottanként.

Ittasan rollerezett a tengerparton, belehalt

Bár a nyári hónapokban az Alfa Biztosító szerint nem nő drasztikusan a bejelentett balesetek száma, a káresetek összetétele kifejezetten szezonális mintázatot mutat. Megugrik a közlekedési balesetek aránya, több kár köthető a külföldi nyaralásokhoz, strandokon és vízpartokon pedig gyakrabban fordulnak elő sérülések. Az extrém sportok – mint a jet-ski, vízisí vagy SUP – kapcsán viszonylag kevés a bejelentés, de ezek sem maradnak nyom nélkül.

A leggyakoribb nyári esetek inkább a csúszásos, eleséses sérülések, amelyek tipikusan a nyaralás laza légkörében, vízközelben történnek. A vízi sportokkal összefüggő balesetek is előfordulnak, de nem emelkednek ki a statisztikákból – tudta meg a Pénzcentrum.

A biztosító szerint a balesetbiztosítási kifizetések fix összegűek, így függetlenek attól, hogy a sérülés belföldön vagy külföldön történt. Egy csonttörés térítése például 15–100 ezer forint között mozog, egy komolyabb műtét vagy kórházi kezelés esetén azonban akár 300–500 ezer forintot is elérhet a szolgáltatás, de ennél magasabb kifizetések sem ritkák.
Bár 2024-ben nem történt kirívóan extrém eset, korábbi évek példái jól mutatják, mennyire fontos a kockázatok mérlegelése. Egy ügyfél például Horvátországban ittasan rollerezett, balesetet szenvedett, súlyos fejsérüléseket szerzett, és nem élte túl az esetet. Egy másik tragikus történet Olaszországban történt, ahol két családapa éjszakai fürdőzésre indult a háborgó tengerbe – egyikük sem tért vissza élve.

140 milliós rémálom egy trópusi nyaraláson

A nyári hónapokban megszaporodnak a szabadtéri tevékenységek, ezzel együtt pedig nő a sérülések kockázata is" – figyelmeztet a Groupama Biztosító. A leggyakoribb balesetek közé tartoznak a kerékpáros és robogós karambolok, túrázás közbeni bokaficamok, csonttörések, hobbi sportolás közbeni fejsérülések vagy akár kisállat-harapások.

A biztosító tapasztalatai szerint a nyári kárkifizetések összege jellemzően 200–400 ezer forint körül mozog, azonban ha a károsult hazaszállítása is szükséges, a költségek könnyen több százezer vagy akár több millió forintra rúghatnak. Földi úton történő betegszállítás esetén a jellemző költség 300–500 ezer forint, míg légi szállításnál az összeg 500 ezertől akár 1,5 millió forintig is terjedhet – közölte a Pénzcentrummal a biztosító.

A Groupama emlékeztet egy súlyos esetre a tavalyi évből: egy ügyfelük egy trópusi szigeten ájult el nyaralás közben. Hajóval kellett kórházba szállítani, lélegeztetni kellett, majd életmentő műtétet hajtottak végre rajta. Ezt több mint 10 napos kórházi ellátás követte, végül mentőrepülővel hozták haza.
A kórházi számla meghaladta a 100 millió forintot, a hazaszállítás pedig további 40 millióba került. Az ügyfél szerencséjére megfelelő utasbiztosítást kötött, így mindezt a biztosító állta.

A társaság friss kutatásából ugyanakkor kiderül: a magyar utazók egyre tudatosabbak. Míg korábban sokan csak a hosszabb utakra kötöttek biztosítást, ma már a válaszadók kétharmada tervez utasbiztosítást kötni, és 3 százalékkal többen nyilatkozták azt is, hogy ezt minden egyes utazásuk során megteszik. Az adatokat árnyalja, hogy bár 25 százalék már átélt külföldi káresetet, és 53 százalék reálisnak tartja, hogy ez vele is megtörténhet, sokan még mindig csak az EU-n kívüli vagy hosszabb utazásokhoz érzik indokoltnak a biztosításkötést.

A döntés mögött főként az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés áll: a megkérdezettek szerint az utasbiztosítás legfontosabb elemei a sürgősségi ellátás, a baleseti térítés, valamint a Magyarországra történő hazaszállítás fedezése.

8,5 millió forint egy gyomorrontásra

A K&H Biztosító kizárólag külföldi utasbiztosításokat kínál, így tapasztalataik is csak az ilyen jellegű káresetekre terjednek ki. Mint elmondták, a nyári hónapokban jellemzően a napégés, napszúrás, gyomorrontás és kisebb-nagyobb balesetek miatt emelkedik meg jelentősen a bejelentések száma. Bár az elmúlt időszakban több hír szólt természeti katasztrófákról, a biztosító nem tapasztalt ezekhez köthető számottevő növekedést a bejelentések számában, és extrém időjáráshoz kapcsolódó károk is csak elvétve fordultak elő – közölték a Pénzcentrummal.

A K&H tavaly nyári statisztikái szerint az átlagos kártérítési összeg júniusban 97 ezer forint, júliusban 83 ezer forint, augusztusban pedig 78 ezer forint volt. Ezek az összegek ugyan nem tűnnek kiemelkedőnek, ám a biztosító egy tanulságos esetre is felhívta a figyelmet:
egy ügyfelük az Egyesült Államokban gyomorrontás miatt kért orvosi segítséget, a kezelés végül 8,5 millió forintos kárkifizetést eredményezett. Bár a betegség önmagában nem számít súlyosnak, az eset jól példázza, hogy milyen drága lehet még egy banális panasz ellátása is például Amerikában – főleg, ha nincs biztosításunk.

A rendhagyó esetek közé sorolják azokat is, amikor a biztosított nem tud hazautazni az eredeti tervei szerint – például egy súlyosabb törés miatt –, vagy amikor haláleset miatt kell megszervezni a hazaszállítást, amely extrém költségekkel járhat.

A társaság tapasztalatai szerint a nyári utazási kedv évről évre emelkedik. A legnépszerűbb célpontok továbbra is Olaszország, Spanyolország, Horvátország és Görögország, de egyre többen merészkednek egzotikusabb helyszínekre is. A háborús övezetek azonban kizártak a biztosítási fedezetből – Ukrajna, Oroszország és Fehéroroszország nem számítanak biztosítható célországnak, így oda nem is indítanak kötvényt az ügyfelek részére.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a utasbiztosítási ajánlatokat:
Utasbiztosítás kalkulátor >>

  • Assistance
  • Gépjármű biztosítás
  • Motor biztosítás
  • Kötelező biztosítás
  • Casco biztosítás
  • Lakásbiztosítás
  • Utasbiztosítás
  • Életbiztosítás
  • Munkanélküliség biztosítás
  • Önrész biztosítás
  • Vételár biztosítás
  • Vállalkozói biztosítás
  • Flotta biztosítás
  • Kárrendezés
  • Általános
Főleg az orvosi ellátás fontos, ha utasbiztosítást kötünk
2016 január 21.
Kategória:
Utasbiztosítás

A külföldre utazók kétharmada (67%) köt általában biztosítást indulás előtt – derül ki a Groupama Biztosító legfrissebb kutatásából. Az elmúlt évekhez képest ez lényeges előrelépést jelent, hiszen az ezredforduló környékén ez az arány még csak 40% körüli volt. A reprezentatív felmérésből az is kiderül, hogy inkább a nők a kockázatkerülőbbek, illetve, hogy a biztosításkötés legfőbb motivációja az esetleges orvosi ellátás elérhetővé tétele.

A biztosítók számára továbbra is fontos idény a síszezon, hiszen sokan választanak külföldi úti célt a téli kikapcsolódásra. A Groupama Biztosító megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által elvégzett legfrissebb, reprezentatív felmérés alapján a külföldre utazók 67%-a köt rendszeresen utasbiztosítást, ami javulást mutat a korábbi évekhez képest.

„Tapasztalataink szerint pár éve még a külföldi utazásra induló embereknek csupán 40%-a kötött utasbiztosítást. Az, hogy az ügyfelek egyre tudatosabbak, örömteli, bár természetesen van még hová fejlődnünk” – mondta el Karsai Márta, a Groupama Biztosító utasbiztosítási szakértője.

A külföldre utazók 18%-a soha nem biztosítja magát a kint tartózkodása idejére. Ha külön vizsgáljuk a téli sportokban legaktívabb 18-29 év közötti korosztályt, akkor sajnos még nagyobb ez az arány: a külföldre utazó fiatalok 27%-a nyilatkozott úgy, hogy sosem köt biztosítást. A kutatásból az is kiderült, hogy azok körében, akik utaznak, a minden alkalommal biztosítást kötő nők aránya 16 százalékkal magasabb, mint a biztosított férfiaké.

Egy síbaleset orvosi ellátása akár több millió forintunkba is kerülhet Akik tisztában vannak az utasbiztosítások szolgáltatásaival - különösen a téli sportolás szempontjából aktív időszakban - jelentős anyagi terhektől óvhatják meg magukat. A Groupama Biztosító azt is megvizsgálta, tudják-e az emberek, mennyit kellene fizetni a leggyakoribb balesetek orvosi ellátásáért?

 

A kutatásból kiderült, hogy a magyarok nagy része egy ausztriai csonttörés egészségügyi ellátásának költségét például 100-500.000 forint összeg közöttire becsülik, és ez valóban közel áll a realitásokhoz, bár a Groupama Biztosító egyik ügyfelének ellátása, akinek három helyen törött karját azonnal meg kellett műteni Ausztriában, kétmillió forintba került.

 

Hasonlóan helyesen tippelték meg a válaszadók egy franciaországi helikopteres mentés kb. 1 és 5 millió forint közötti várható költségét. „A válaszadók meglepően jól becsülték meg a síeléskor előforduló balesetek ellátásának költségeit, ezért nem is volt meglepő, hogy a biztosítás kötésének legfőbb motivációja - a válaszadók 73%-a válaszolta ezt – az esetleg szükségessé váló orvosi ellátás elérése volt.

 

Rajtunk múlik csupán, hogy egy egyszerű törés, agyrázkódás vizsgálatokkal, szállítással együtt több millió vagy – biztosítás kötésével – pár ezer forintba kerül. Kutatásunk arra is rávilágított, hogy a speciálisan a téli sportbalesetekre is kiterjedő utasbiztosítások díjairól a lakosság 62%-a nem alkot reális képet, ezen belül 20% alapvetően túlbecsüli az összegét túlbecsüli.” – mondta Karsai Márta, a Groupama Biztosító utasbiztosítási szakértője.

 

A Groupama Biztosító utasbiztosítási tippjei a téli sportok szerelmeseinek:

 

1. Akár egyszer, akár évente többször döntünk a téli sportolás mellett, legyünk figyelemmel a szabályokra, ne térjünk le a kijelölt pályáról, hiszen a biztosítás csak itt érvényes.

 

2. Lehetőleg ne fogyasszunk alkoholos italt síelés vagy snowboardozás közben, mert az alkohol csökkenti a reakcióidőnket ezzel jelentősen megnövelve a balesetveszélyt, ráadásul baleset esetén, ha a sérült véralkoholszintje magasabb, mint 0,50 gramm/liter ezrelék − egy felnőtt férfi esetében ez például egy deci tömény ital elfogyasztását jelenti −, a biztosító általában nem fizeti meg a sürgősségi orvosi ellátás költségeit.

 

3. Mindig melegítsünk be a nap elején, mert ha az izmok nincsenek lelazítva és megfelelően bemelegítve a szervezetünket ért hirtelen terhelés legtöbbször sérülést okoz. 1. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya megléte nem helyettesíti az utasbiztosítást, hiszen a legtöbb turistaközpontban magánorvosok és kórházak működnek, ahol nem fogadják el azt, továbbá a hegyi mentés és a szállítás költségeit sem téríti meg.

 

4. Kiemelten fontos utasbiztosítást kötni téli sportoknál, nem elég a bankkártyához tartozó biztosításokra hagyatkozni, hisz azok limitje gyakran nem fedezi egy esetleges síbaleset költségeit.

 

Forrás: Profitline

INTELLIGENS KIEGÉSZÍTŐK A BIZTOSÍTÁSBAN
2016 január 20.
Kategória:
Általános

Az IoT (Internet of Things) minden egyes iparágban egyre inkább teret nyer, az egyik leglátványosabb változást azonban várhatóan a biztosítási szegmensre gyakorolja majd, különösen ami a különféle okos kiegészítők (okosórák, karkötők, alvásfigyelők, stb.) alkalmazását illeti.

Az IoT-t egyre kevésbé kell magyarázni, de talán legegyszerűbben úgy lehetne leírni, hogy egyedi azonosítóval rendelkező eszközök olyan hálózata, melyek között emberi beavatkozás nélkül áramolnak az adatok. Mára a biztosítás világában sem idegen fogalom, a különféle autótelemetriára épülő konstrukciók is így működnek, csak hogy a legelterjedtebb megoldást említsük. A következő lépést az intelligens kiegészítők jelentik, mint amilyenek az alapszintű diagnosztikai funkciókkal rendelkező fitness-csuklópántok, vagy a valamivel komplexebb alvásfigyelők, sőt lassanként a komolyabb, orvosi kaliberű diagnosztikai funkciókkal felvértezett kiegészítők bevonására is megtörténnek az első lépések. Ezeknek az eszközöknek a közös nevezője, hogy jellemzően egyetlen életmódbeli sajátosság kiszolgálására készültek, ezáltal önmagukban igen korlátozott képességekkel rendelkeznek. Egyéb, más módokon, esetleg más típusú eszközökből kinyert, sőt más felhasználóktól begyűjtött adatokkal kiegészülve illetve összevetve azonban elképesztő potenciál rejlik bennük. Úgy is fogalmazhatnánk, a fentiek alapján előálló adatmennyiség kifinomult analitikai rendszerrel párosítva új dimenziókat nyit meg a döntéssegítő mechanizmusok területén. 


Valójában a hálózatra kötött okos kiegészítőknél kevés dolog példázza jobban, hogy voltaképpen mi is az IoT és mire képes. A biztosító első kézből, magától az ügyféltől származó adatok alapján elemezheti a kockázatokat, nincs semmilyen trükközés, nincsenek sztenderd orvosi vizsgálatok, és a különféle kockázati faktorok változásairól, azok trendjeiről is azonnal tudomást szerez. Ez egyfelől nagyobb hatékonyságot és rugalmasságot kölcsönöz számára a biztosítási konstrukciók kialakításában, de ami talán még fontosabb, eddig példátlan interaktív szerepkört engedélyez számára. Utóbbi szerepét semmiképp sem szabad lebecsülni, a biztosító lényegében rendszeres, közvetlen kapcsolatba kerül az ügyféllel, teljesen személyre szabott ajánlatokkal, valóban hasznos tanácsokkal keresheti fel, sőt kézzelfogható előnyöket és hátrányokat kommunikálhat felé. 

Az eredmény: teljesen perszonalizált ügyfélélmény, csökkenő kockázatok az ügyfél számára, nagyságrendekkel jobb kockázatkezelés és lojalitásnövelés a biztosító szempontjából.

Milyen eszközök jöhetnek szóba? A valóságban az eddig említettek csak a diagnosztikára alkalmas elérhető eszközök kis szeletét jelentik. Jelenleg a piacon már elérhető megoldásokat és a többnyire még csak prototípusként létező termékek összességét nézve három nagy csoportot különböztethetünk meg. Az elsőbe (Wearables – „Hordhatók”) tartozókkal találkozhatunk a leggyakrabban az intelligens kiegészítőket hallva, ezek az okosórák, csuklópántok, intelligens szemüvegek vagy épp kontaktlencsék. A második csoport sem idegen (Nearables – „Közeli kapcsolatot igénylők”), ezek esetében nem szükséges a közvetlen fizikai kapcsolat, sőt kifejezetten nagy távolságokból is működnek. A harmadik csoport tagjai (Hearables – „Hallgathatók) egyelőre inkább csak koncepció szinten létező megoldások, de egyre gyakoribb szereplői a különféle technológiai kiállításoknak, vásároknak. Ezek lényegében speciális fülhallgatók, melyek egyfelől élettani jellemzők mérésére is alkalmasak, továbbá közvetlen audio visszacsatolást tesznek lehetővé, amellett, hogy együttműködnek más intelligens kiegészítőkkel is.


A fenti típusú készülékekkel kapcsolatban gyakran elhangzó „koncepció” illetve „prototípus” szavak megtévesztők lehetnek, korántsem jelentik azt, hogy érdemes az iparág szereplőinek kivárásra, az egyes technológiák beérésére játszani. Az intelligens kiegészítők globális piaca 2020-ra átlépheti a 11.6 milliárd dolláros bevételt a legfrissebb várakozások szerint, évente hozzávetőlegese 25%-os növekedést produkálva. Érdemes tehát felkészülni, és nem csak az új termékkoncepciók szintjén, hanem a teljes biztosítási értékláncot tekintve.

A folyamatosan áramló információk elsődleges hatása az új alapokon nyugvó fogyasztói szegmentáció megjelenése lesz, egészen más elgondolások mentén, minden eddiginél részletesebben lehet majd a potenciális és meglévő ügyfeleket célcsoportokba rendezni. Ez természetesen célzottabb kommunikációt is igényel majd, ami első ránézésre nagyobb erőforrás igényű, azonban a konverziós rátája is lényegesen magasabb lesz. 

A manapság még kuriózumnak tűnő, iparágakon átívelő együttműködések mindennaposak lesznek, létrejöhetnek kizárólagos kooperációk, melyben az egyes biztosítók egy tech cég terméke mellett teszik le a voksukat, kölcsönösen támogatva egymás brand értékeit. A klasszikus konstrukciók háttérbe szorulásával a rugalmas biztosítási formák és díjak előretörnek, aminek határozott keresletnövelő hatása lehet, hiszen nem igényelnek hosszú távú fix elköteleződést az ügyfelek részéről. Ehhez kapcsolódóan a különféle jutalamazó-büntető rendszerekkel is számolni kell, ezek hatására a felhasználó feje fölött nem csak egy időben távolinak érzékelt fenyegetésként jelenik meg a helytelen életmódból fakadó veszély, hanem közvetlenül, azonnal a pénztárcáján érezheti annak következményeit, ha nem változtat az életvitelén.

A már említett perszonalizált ügyfélélmény is megkerülhetetlenné válik, az egyes célcsoportok számára külön szabályrendszerek és módosítási protokollok vezethetők be, amik nem csupán a napi ügyfélkapcsolati munka jelentős részét, de a vállalati döntéssegítési mechanizmusokat és a kockázatkezelést is automatizálhatják. Nagy előrelépés várható a visszaélések kiszűrésében is, illetve kárigények bejelentésének és kivizsgálásának módjában is, ahogy a klasszikus eszközök mellett már digitális audió, videó és képanyagok is használhatókká válnak, s melyek ne feledjük, automatikusan, fogyasztói közreműködés nélkül érkeznek a rendszerbe.


A jelenlegi állás szerint a biztosítás világa jelentős fordulat előtt áll, melynek megkerülhetetlen szereplői lesznek az intelligens kiegészítők. A szép új világ azonban óriási kihívások elé állítja az iparág szereplőit, nem mindegy ugyanis hogyan elemzik majd az új típusú, óriási tömegben előálló adatokat, sikerül-e levonni a megfelelő következtetéseket, gondoskodni a megfelelő adatbiztonságról, illetve alapjaiban átformálni az üzleti és ügyviteli modelleket, csak hogy a legkézenfekvőbb példákat említsük. Kimaradni azonban nem lehet. A lemaradók nem csak óriási lehetőséget szalasztanak el piaci részesedésük növelésére vagy új célcsoportok bevonására, hanem a szó legszorosabb értelmében fennmaradását kockáztatja az, aki nem tud megfelelni az új világ elvárásainak. Hogy ez kettő, tíz, vagy huszonöt év alatt következik be, az lényegében teljesen mindegy.

Forrás: Biztosítási Szemle

HIÁNYOSAN TÁJÉKOZTATTA SZERZŐDÉSKÖTÉS ELŐTT ÜGYFELEIT AZ NN BIZTOSÍTÓ
2016 január 14.
Kategória:
Életbiztosítás

Az MNB 12 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az NN Biztosítóra annak életbiztosítási szerződéskötési gyakorlata miatt. A jegybank munkatársai által kötött próbaügyletek során a biztosító egyes esetekben az ügyleti döntéshez szükséges dokumentumokat nem adott át, lényegi információkat nem közölt, sőt egy alkalommal a fogyasztói szándéktól eltérő szerződés megkötését szorgalmazta - írja közleményében az MNB.

Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi vizsgálat keretében próbaügylet-kötéseket végzett az NN Biztosító Zrt.-nél, amelyek során a biztosító szerződéskötési gyakorlatát közvetlen tapasztalatokat szerezve kívánta feltérképezni. A vizsgálat több próbaügylet kapcsán megállapította, hogy a biztosító megsértette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára, valamint az életbiztosítási szerződések tekintetében a szerződések megkötését megelőző tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.


A próbaügylet-kötések keretében az NN Biztosító Zrt. nem biztosította, hogy az elektronikus úton történő biztosítási igényfelmérés és ajánlattétel során a fogyasztók (ebben az esetekben az MNB munkatársai) ellenőrizhessék, hogy valós igényeiket rögzítették. Egy esetben a biztosító megtévesztésre alkalmas tájékoztatást nyújtott az ügyfél igényeinek megfelelő biztosítási termékek köréről.

További jogszabálysértést követett el a biztosító azzal, hogy a fogyasztó részére megküldött elektronikus levélben hiányos tájékoztatást adott a szerződéshez szükséges lényegi dokumentumokról. Végül előfordult, hogy az NN Biztosító Zrt. nem az ajánlattételt megelőzően, hanem csupán azt követően bocsátotta a fogyasztó rendelkezésére a szerződéses dokumentumok egy részét.

Mindezek nyomán az MNB ma közzétett fogyasztóvédelmi határozatában a vonatkozó jogszabályi kötelezettség betartására kötelezte a biztosítót, s a jogsértések miatt 12 millió forint bírságot is kiszabott. A próbavásárlások egy részében ugyanakkor az MNB nem tárt fel jogsértést, s a jegybank a vizsgálat során több pozitív, fogyasztói szempontból előremutató intézkedés bevezetését is tapasztalta a biztosítónál.

TELEMATIKA: ELKÉPESZTŐ TÉVHITEK, JÓTÉKONY HATÁSOK
2016 január 14.
Kategória:
Általános

A telematika alapú biztosítások színrelépése óta rengeteg szakértő és szakmabeli várja elsősorban a gépjármű biztosítások területének gyökeres átalakulását, ám a forradalom egyelőre még várat magára. A penetráció az Egyesült Királyságban is alatta marad még a várt értékeknek, azonban már elért egy olyan kritikus, reprezentatív tömeget, melyből már jó eséllyel más piacokon is hasznosítható következtetéseket lehet levonni.

Elsőként arra keressük a választ, hogy érzékelhető-e komolyabb változás a telematika alapú biztosításokat igénybevevők viselkedésében, vezetési teljesítményében, valóban tudatosabb, megfontoltabb stílus, ezáltal jellemzően ritkábban jelentkező, vagy alacsonyabb mértékű kárigény jellemzi-e őket. A brit Insurane Research Council éppen ebből a szempontból vizsgált 1135 sofőrt, az eredmények pedig igen érdekesen alakultak.


A megkérdezettek 18 százalékának vezetési stílusa saját bevallása szerint komoly mértékben megváltozott, míg 36 százalék csak kisebb változtatásokat eszközölt. 38 százaléknak ezzel szemben semmilyen hatással nem volt a vezetés minőségére az, hogy telemetriai eszközt szereltek az autójába. Nagyon érdekes a kor szerinti megoszlás, jellemzően minél idősebbek vagyunk, annál kevésbé változtatunk a szokásainkon, a felmérés eredményei szerint 65 év felett a legkevésbé rugalmasak a brit sofőrök. Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a visszajelzésekre sem lennének kíváncsiak. A vizsgált bázis 82 százalékának küld biztosítója rendszeresen részletes elemzéseket vezetési stílusáról, közülük 81 százalék figyelmesen el is olvassa ezeket, és túlnyomó részt (88 százalék) hasznosnak is találja őket. 

Jellemzően a 18-34 év közöttiek a legnyitottabbak az ilyen jellegű biztosítások iránt, azaz kifejezetten kívánatos korcsoportok felé nyithat az a biztosító, aki ilyen terméket készül a piacra dobni. Ráadásul ez a korosztály jellemzően a leginkább rugalmas, könnyebben változtatnak rossz beidegződéseiken is. Egyértelmű kapcsolat a vizsgált időszak rövidsége miatt még nem mutatható ki a káresemények gyakorisága és mértéke, valamint a telemetria között, ugyanakkor a leggyakrabban megváltoztatott szokások a leggyakoribb balesetet előidéző okok is egyben. Név szerint a hirtelen fékezések, fordulások és gyorsítások, a gyorshajtás, a követési táv be nem tartása lényegesen kisebb gyakorisággal fordulnak elő.
A telemetria ráadásul a biztosítottaknak és a biztosítónak is megéri. Az amerikai piacon tevékenykedő Allstate biztosító arról számolt be, hogy tízből hét szerződött fél egyértelműen spórol a biztosítási díjon, autónként átlagosan 14 százalékot minden évben. A biztosítók pedig olyan adatokhoz juthatnak hozzá, amelyek segítségével tovább finomíthatják szolgáltatásaikat, precízebben szegmentálhatják ügyfeleiket, célcsoportjaikat.

Másodikként arra voltunk kíváncsiak, mi lehet a relatíve alacsony penetráció, illetve a vártnál lassabb növekedési ütem elsődleges oka. Ebben ugyancsak egy brit kutatás eredményei voltak segítségünkre, a szegmens egyik vezető biztosítója, az Admiral 2000 ügyfele között végzett felmérést. A válaszok igen meghökkentőek, mint kiderült a fogyasztók körében rengeteg félreértés és tévhit uralkodik, melyek jelentősen hátráltatják az értékesítést. 
12 százalékuk például meg van róla győződve, hogy a mért adatokat, így a gyorshajtást a biztosító automatikusan továbbítja a rendőrségnek. 30 százalék tudni véli, hogy a biztosítók egymás közt is megosztják a telematikai méréseket, és 17 százalékuk abban is biztos, hogy ezek az adatok korlátlan ideig tárolásra kerülnek. Főleg a fiatalabb korcsoportokban él az a tévhit, hogy a biztosító nem csak rögzíti, de tájékoztatja szüleiket vagy partnerüket arról, hogy épp merre jár, harmaduk pedig úgy tudja mindez valós időben történik, és a biztosító azt is behatárolja, hogy hol és mikor vezethetnek (habár ez utóbbira akadnak példák). 

Akadnak aztán olyanok is, akik abszurd módon takarékossági szempontok alapján utasítják el a szolgáltatást. 27 százalék úgy véli akkor is emelkedik a biztosítási díj, ha hirtelen fékeznek vagy félrerántják a kormányt annak érdekében, hogy elkerüljenek egy balesetet. 9 százalék úgy tudja, az eszköz hamar lemeríti az akkumulátort, 5 százalék szerint hangfelvételt készít az autóban zajló beszélgetésekről, 4 százalék szerint pedig öntörvényűen elnémíthatja az autórádiót.

Mint a fentiekből is látszik, a legabszurdabb tévhiteket vallják a legkevesebben, de arányuk azért így is szignifikáns. Ugyancsak érdemes megjegyezni, hogy az olyan kérdéseknél, ahol egy-egy állításról kellett eldönteni, hogy igaz-e vagy hamis, a válaszadók harmada jelölte meg a „nem tudom” opciót. A potenciális célcsoportok tagjai messze nem tudnak eleget arról, hogyan működnek az ilyen jellegű konstrukciók. A biztosítóknak ezért különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az előnyök hangsúlyozása mellett az esetleges félreértéseknek is elejét vegyék kommunikációjuk során, különös tekintettel az adatbiztonsággal és helymeghatározással-követéssel kapcsolatos félelmekre.

ÉLETBIZTOSÍTÁS: NAGY KÜLÖNBSÉGEK A KOCKÁZATOKBAN
2016 január 14.
Kategória:
Életbiztosítás

Fiatalon érdemesebb kockázati életbiztosítást kötni - írja a VG.hu.

A magyar piacon gyakorlatilag kétféle életbiztosítással találkozhatunk. Az egyik a megtakarítási célú (unit-linked vagy vegyes) biztosítás, ahol a kockázati védelem mellett befektethetjük a pénzünket eszközalapokba vagy a biztosító garantált hozamos megoldásaiba, így megtakarítási céljainknak is eleget tudunk tenni, és pénzügyi védelmet is kap a családunk. Emellett léteznek a kockázati életbiztosítások, amelyek nem a megtakarításunkat gyarapítják; csak akkor fizet a biztosító, ha úgynevezett „kockázati esemény” történik. Ezek jellemzője, hogy egy adott díjfizetésért cserébe általában jóval magasabb térítési összeget fizetnek, mint egy befektetéssel egybekötött biztosítás, befizetésünket viszont jellemzően bukjuk, ha semmi sem történik. A kockázati életbiztosítások között is nagy különbségek lehetnek mind a térítési összeg, mind a fizetendő díjak, mind pedig a fedezetet élvező kockázati események terén. A díjakban komoly eltérést jelenthet, hogy a biztosított dohányzik-e, vagy sem, milyen idős, milyen egészségi állapotú, milyen nemű és milyen munkabeosztásban dolgozik.


Kigyűjtöttünk néhány biztosítót, és összehasonlítottuk a termékeiket, decemberi adatok alapján. Ha egy harmincéves biztosítottat veszünk alapul, nem dohányzó kategóriában a Groupamánál találjuk a legkedvezőbb ajánlatot, itt egy 20 éves tartamú, 15 milliós haláleseti térítési összegre évi 40 000 forintot kell fizetnünk, míg egy dohányzó biztosított az Uniqánál kapja a legkedvezőbb ajánlatot, ahol évi 54 000 forintba kerül egy ugyanilyen biztosítás (ennél a biztosítónál nem tesznek különbséget dohányzó és nem dohányzó biztosított között). Negyvenöt éves biztosított esetében már változik a helyzet, nem dohányzó kategóriában az Aegon nyújtja a legkedvezőbb feltételeket, 100 000 forintos éves díjjal, dohányosoknak pedig ismét az Uniqa, 124 000 forinttal. Külön említést érdemel az Union, ahol 80 százalékos rokkantság esetén is fizet a biztosító.

Ha biztosítást kötünk, két szempontot jó figyelembe venni: minél fiatalabban kötjük meg, annál alacsonyabb díjat kell fizetnünk ugyanazért a térítési összegért, utóbbit pedig úgy érdemes megválasztani, hogy a betegségünkkel, halálunkkal kapcsolatos összes költséget, esetleges tartozásokat, valamint a hátrahagyottak későbbi anyagi biztonságát fedezni tudjuk belőle.

16 EZER ASTRA-ÜGYFÉLNEK KELL MINÉL ELŐBB ÁTSZERZŐDNIE
2016 január 14.
Kategória:
Általános

Mintegy 16 ezer olyan magyarországi ügyfele van még a felszámolás alatt lévő román Astra Biztosítónak, akiknek minél előbb át kellene menni másik biztosítóhoz, mivel "potenciális károkozók" is lehetnek az utakon - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője szerda reggel az M1 aktuális csatornán - tájékoztat az MTI.

Binder István hozzátette: ha ezt nem teszik meg, a román felügyelet tájékoztatása szerint két hónapon belül a felszámoló felmondja a szerződésüket.


A szóvivő kitért arra is, hogy bár a felszámolás még nem jogerős, mivel nem jelent meg a román közlönyben, már elkezdtek határidőket szabni az érintett ügyfeleknek. A legközelebbi január 18., amikor a 30 millió forint feletti kárral rendelkezőknek kell jelezni igényüket, mert az ezt meghaladó kárt nem térítik a garanciaalapok - mondta.

Jó hír, hogy ez csak egy kis ügyfélkört érint, a kötelező biztosítással rendelkezőket pedig nem - tette hozzá.

Végrehajtható az Astra Biztosító felszámolása - Január 18-ig kell jelentkezni a felszámolásba
2016 január 13.
Kategória:
Általános

Elindult az Astra Biztosító felszámolása a román pénzügyi felügyelet által a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) küldött tájékoztatás szerint, a nagy összegű, nem kötelező gépjármű-felelősség biztosítási (kgfb) kárral, díjköveteléssel rendelkező magyarországi fogyasztóknak, és a nem biztosítási hitelezőknek január 18-ig be kell jelentkezniük a felszámolásba - közölte az MNB.

Közölték: a többi hazai károsultat - ők a döntő többség - a garanciaalapok kártalanítják, az Astra még meglévő kgfb-ügyfeleinek szerződését a felszámoló felmondhatja.

Jelezték, hogy a döntés még nem jogerős, a felszámoló nem küldött tájékoztatást a potenciális hitelezőknek sem.

Felszámolónak a KPMG Restructuring SPRL-t jelölték ki, aki január 29-ig ellenőrzi az igényeket, és február 24-ig véglegesíti a hitelezők listáját.

A januári bejelentési határidő a nem biztosítási hitelezőket, és a nem kgfb-hez - hanem például lakás, utas vagy casco biztosítási kárhoz - kapcsolódó, 450 ezer lej (mintegy 30 millió forint) feletti biztosítási kár vagy díjköveteléssel rendelkező ügyfeleket érinti alapvetően. A nem kgfb követelések 450 ezer lej feletti részére ugyanis sem a magyar, sem pedig a román garanciaalap nem terjed ki.

Közölték: az Astra magyarországi kgfb-ügyfeleitől kárt szenvedettek jelenleg is rendezhetik jogos kgfb-káraikat a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kártalanítási számlájánál. Amint a felszámolási eljárást elrendelő döntés jogerőssé válik, a még nem rendezett jogos kgfb-károk rendezését a Mabisz kártalanítási alapja fogja intézni.

Az egyéb, nem kgfb jellegű biztosítási károk, illetve a befizetett, de meg nem szolgált biztosítási díjakat a román pénzügyi felügyelet (ASF) mellett működő biztosítási garanciaalap (FGA) fogja visszafizetni. Ezt az érintett ügyfelek legfeljebb a felszámolási eljárás jogerőssé válását követő 90 napig kérhetik írásban az FGA-nál.

A tájékoztatás szerint az Astra Biztosító korábbi, 169 ezer magyarországi kgfb-ügyfelének döntő része mára más biztosítónál kötött szerződést. A még a biztosítónál lévő 16 ezer kgfb-ügyfél úgy szüntetheti meg kgfb-biztosítását, hogy másik biztosítóval szerződik, nem kell a szerződést felmondani.

Az Astra biztosítót tavaly augusztus 26-án nyilvánították fizetésképtelenné, megvonták működési engedélyét és csődeljárást kezdeményeztek ellene. 

Forrás: Jogi Fórum/MTI

VÁLASZÚT ELŐTT AZ ÉLETBIZTOSÍTÓK
2016 január 11.
Kategória:
Életbiztosítás

Az új technológiáknak és digitális adatoknak köszönhetően hatékonyabbá válhat az életbiztosítók működése, kockázatvállalása és árazása, ami teljesen átírhatja az ügyfélszerzés és kapcsolattartás gyakorlatát is - állítja legújabb jelentésében a Swiss Re.

Az életbiztosítási ágazat válaszút előtt áll a viszontbiztosító szerint: az új technológiák forradalmian új működést eredményezhetnek. A legfrissebb Sigma jelentése többek között a biztosítók big data, vagy úgynevezett kognitív számítástechnika (cognitive computing) használatát vizsgálja. Emellett a különféle kihívásokat is feltárja, amelyekkel az életbiztosítóknak szembe kell nézniük, legyen szó a pozitív digitális fogyasztói élmény megteremtésről, a szabályozói változásokkal való lépéstartásról, a potenciális partnerségek kialakításáról, vagy a nem hagyományos piaci szereplők jelentette verseny fokozódásáról.

Már látszanak a digitális kor előnyei

Az egyre bővülő adatforrások és online platformok új lehetőséget kínálnak az életbiztosítók számára az információk kinyerésére és tárolására. A big datanak és új adatelemzési eszközöknek köszönhetően szinte automatikussá válhat a kockázatok értékelése és árazása, vagyis a jegyzési folyamat, aminek a kognitív számítástechnika fejlődése szabhat csak új határokat.

A hangfelismerő és szövegolvasó algoritmusok segítségével hasznos információkat vonhatnak ki a biztosítók a legkülönbözőbb forrásokból, akár strukturálatlan orvosi jelentésekből is – állítja a Swiss Re vezető közgazdásza. A big data és az új adatelemzési eszközök a még születőben lévő prediktív jegyzési folyamatot is előrébb mozdíthatják, ahol az egyes ügyfelek igényeit, preferenciáit és kockázatait lehet előrejelezni –teszi hozzá Kurt Karl.

Az új technológiák az ügyfelek egészségi állapotának javításában is segíthetnek, ami megkönnyítheti a biztosítók számára a kockázatok szelektálását. Példaként említi a Swiss Re, hogy a legtöbb orvos a mai napig csak korlátozottan képes nyomon követni egy páciens egészségi állapotát, amint az elhagyja az adott egészségügyi intézményt. A jövőben azonban akár távolról is figyelemmel kísérheti a beteg pulzusát, köszönhetően az internethez csatlakozó hordható eszközöknek, ami a szívinfarktus kockázatának korai felismerését is segítheti. Ezek az adatok segíthetnek a gyógyszeres kezelések személyre szabásában, illetve a valós idejű kockázatértékelésben.

A fogyasztói élményt is javítja

A jelentés azt is bemutatja, hogy az új technológiák miként egyszerűsíthetik le az életbiztosítások igénylésének folyamatát. Az új adatforrások és a prediktív modellezési eszközök az ügyféligények részletesebb azonosítását is lehetővé teszik, így az életbiztosítók könnyebben kapcsolatot alakíthatnak ki a fogyasztókkal. Az új kommunikációs, és információ-megosztási formák nyomán a termékek könnyebben elérhetővé és vonzóbbá válhatnak az ügyfelek számára, a „gemifikációs” technikákkal pedig az igénylési folyamat is egyszerűbbé tehető.

A technológiai fejlődés lehetőséget ad arra is, hogy új módon lépjenek interakcióba a fogyasztókkal a biztosítók, ami javíthatja az ügyfélmegtartást, és a felmerülő ügyféligények azonosítását. Példaként említ a jelentés néhány olyan életbiztosítót, amelyek valamilyen jutalmazási programot vezettek be azon ügyfelek részére, akik egészséges életmódot folytatnak, például edzenek, rendszeresen szűrővizsgálatokra járnak, vagy abbahagyják a dohányzást. Ezek a programok nem csak az ügyfélhűséget erősíthetik, de az egészségi állapot javításán keresztül a potenciális kárigényeket is csökkentik.

Az új technológiák lehetőséget kínálnak az új vásárlói rétegek eléréséhez is. A fejlődő piacokon például a mobilon keresztül történő értékesítés exponenciálisan nőtt az elmúlt évtizedben.

A digitális kor lehetőségeinek kihasználásához az életbiztosítóknak felül kell vizsgálniuk üzleti modelljeiket, jelentős összegeket kell technológiai fejlesztésekre fordítaniuk, meglévő IT-rendszereiket frissíteniük kell, új kockázatkezelési folyamatokat kell bevezetniük, különösen az ügyféladatok védelme érdekében – állítja a Swiss Re.

Megugrott a csonttörések, koccanások száma
2016 január 08.
Kategória:
Általános

A havas időben általában 10 és 20 százalék között nő a lakás és gépjárműkár-bejelentések szám - közölték a biztosítók az MTI-vel.

A Groupama Biztosítónál 10 és 20 százalék közötti mértékben nő a havazás miatti koccanásokból, kicsúszásokból keletkező balesetek száma, a javítási költségek nagysága ugyanakkor nem emelkedik markánsan.

A Generali Biztosító is arról számolt be, hogy összességében 10-20 százalékos a gépjármű balesetek növekedése, de a csonttörések száma vagy a rácsúszásos autós ütközések száma akár 30 százalékkal is nőhet, ha leesik a hó, ahogy a héten kedden és szerdán is történt.

Az Aegon Biztosítónál a gépjármű-biztosítás területén januárban - évtizedes tapasztalatok alapján - nem nő meg más hónapokhoz képest a kárbejelentések száma. Ilyenkor kevesebben ülnek autóikba, közülük ugyan nagyobb arányban szenvednek balesetet a csúszós utak miatt, de a kevesebb közlekedő miatt az összes kár szinten marad.

A lakásoknál a hónyomás okozta károk a jellemzőek, de ez a kártípus előfordul a gépjárműveknél is, hiszen a tetőről lezúduló hó a ház előtt parkoló autókban okozhat kárt. A Generali megjegyezte, szinte minden télen előfordul, hogy a hó és az arra ráfagyott jég megnyomja a házak tetejét. Ezek a károk - esetenként - 50-100 ezer forintot tesznek ki. A sérült tető ráadásul a nagyobb havazások után rendszerint be is ázik, így sokszor már csak akkor veszi észre a lakó a kárt, amikor az olvadó hó a "nappali padlóját áztatja".

A Groupama közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a csúszásveszély megszüntetése nem csak a telken belül, de a kerítés előtti járdaszakaszon is a lakás tulajdonosának a feladata, és ennek elmaradásért felelősségre is vonható. Ezt a felelősséget veszi át a biztosító, amennyiben az adott lakásbiztosítás tartalmazza ezt a kockázati elemet is.

A Generali Biztosító azt is közölte, hogy a hó miatti károk 2013. első három hónapjában voltak a legmagasabbak, amikor a gépjárművekben 100 millió forint kár keletkezett, míg a hó nyomása - 1500 esetben - 114 millió forint kárt okozott. Ezek a számok 2014-ben egyharmadra, míg a múlt évben nem egészen egyötödre estek vissza.

Forrás: MTI

További növekedés a gépjárműpiacon
2016 január 07.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

A gépjárműimportőrök az idén lassuló, de stabil piaci növekedésre számítanak - mondta Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) ügyvezető elnöke kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.


Elmondta, úgy látják, hogy az idén folytatódnak a flottacserék, egyre inkább visszatérnek a magánvásárlók, és a piaci bővülést vetíti előre az is, hogy az ezer főre vetített járműsűrűség, illetve regisztráció alacsonyabb Magyarországon az uniós átlagnál.

Számításuk szerint az idén a személygépjárművek behozatala 4 százalékkal, a nagy haszongépjárműveké 3 százalékkal, a motoroké 5 százalékkal, a buszoké 10 százalékkal növekedhet az előző évihez képest, a tehergépjárművek importja változatlan maradhat.

Dér Péter, az egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy a 3,5 tonna feletti nagy haszongépjárművek, illetve a buszok behozatala tavaly közelítette a válság előtti szintet. Tavaly 5706 új 3,5 tonna feletti haszongépjárművet hoztak be az országba, ennek 92,24 százalék 16 tonna feletti volt. Kifejtette, az idén a piac stabilitására számítanak, és továbbra is a 16 tonna feletti haszongépjárművek dominálnak majd. A fizetési konstrukciókban egyre inkább terjed az eximbankos megoldás, ugyanakkor a gépjárművezetői hiány akadálya lehet a cégek járműbeszerzésének - tette hozzá.

Dér Péter kitért arra, hogy tavaly 546 új autóbuszt hoztak be, szemben a 2014. évi 467-tel. Az autóbusz-piac növekedését vetíti előre, hogy 2016 december 31-én lejár a Volán-társaságok közszolgáltatási szerződése, és a tenderezés a járműállomány alakulására kedvezően hathat. A Volán-társaságok autóbuszainak átlagéletkora 12 év, a BKK-nál ez 18-20 év között van - mondta.

Ihász János, az egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy 2015-ben 2089 új motort értékesítettek, 14 százalékkal többet mint a megelőző évben, és még mindig jelentős arányt képvisel a használt motorok behozatala, amely tavaly 6161 volt.

Az egyesület szeretné elérni, hogy a 125 köbcentis motorok jogosítványszerzését tovább könnyítsék, ezt a baleseti statisztikák alakulása is alátámasztaná, a motorok regisztrációs adóját mérsékeljék, mert jelenleg több, mint a személyautóké, és továbbra is szükségesnek tartják az 50 köbcentis motorok nyilvántartásának bevezetését, amelyre megoldás lehetne a biztosítók által kibocsátott rendszámtábla - mutatott rá Ihász János.
Erdélyi Péter elmondta, hogy a személyautók és kis haszonjárművek importjának piaca bővült az elmúlt évben 187 ezer személygépkocsit hoztak be Magyarországra, ebből 77 ezer volt új, és ez megegyezik az 1999-es szinttel. A kis haszongépjárművek behozatala 2015-ben 17 500 volt, szemben a 2014. 16 ezerrel.

Az elnök úgy vélte, fiatalabb és modernebb használt személyautókat kellene importálni, hiszen az autók átlagéletkora most 12 év.
Erdélyi Péter az egyesület munkájával kapcsolatban kiemelte, az autós nagykoalícióval közösen továbbra is azon dolgoznak, hogy tisztuljon az ágazat, a jogszabályok a legális kereskedők érdekében szülessenek.

Az egyesület elnöke úgy értékelte, hogy 2015-ben az érdekképviseleti munkában előbbre léptek, szorgalmazásukra jelentősen csökkent az adminisztráció a termékdíj átalány bevezetésével, eltörölték a teherautóknál az átírási illetéket, előnyösebb lett a környezetkímélő autók üzemeltetése, bevezették a zöldrendszámot.

Továbbra is szorgalmazzák a kilowatt-adó alakulásában a járművek életkorának figyelembe vételét, a kilométer-óra nyilvánítatásának gyakoribb hivatalos rögzítését, a minősített szervizek nagyobb térnyerését, az autóalkatrészek beépítésének szigorítását, illetve szeretnék elérni, hogy a megsemmisítésre leadott autók után kupon járjon, és ezt számítsák be az új autók vásárlásánál - ismertette Erdélyi Péter.

(Forrás:MTI)

Oldalak