Nyugdíj-dilemma: a járadékok felé terelnék az ügyfeleket

„Senki nem mondta, hogy a nyugdíjrendszernek 20 év múlva is ugyanígy kell kinéznie” – hangzott el a Világgazdaság „Megtakarítási trendek – Mit hozhat a jövő?” című konferenciájának nyugdíjakról szóló kerekasztal-beszélgetésén.

Folyamatosan nő az eltartottak száma, egyes becslések szerint 2040-re a helyettesítési ráta (az első nyugdíj összegének aránya az utolsó munkabér nettó összegéhez) 0,6-ra csökkenhet, mások szerint már 2030-ra elérjük ezt a szintet.

Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke a Világgazdaság „Megtakarítási trendek – Mit hozhat a jövő?” című konferenciáján ezzel kapcsolatban elmondta, hogy rövidtávon összességében nincs probléma, de ha elkezdünk számolgatni, akkor ez onnantól kezdve már politikai kérdés. „Szerintem nem érdemes ezzel riogatni” – hangsúlyozta a szakértő.

Senki nem mondta, hogy a nyugdíjrendszernek 20 év múlva is ugyanígy kell kinéznie – jelentette ki Pandurics Anett, hozzátéve, hogy nyilván van probléma a nyugdíjrendszerrel, ugyanis a helyettesítési ráta nagyon magas, amivel élen járunk Európában. Elmondta, hogy mindenki szeretne nyugdíjasként jó életszínvonalon élni, de a jelenlegi nyugdíjasok most sem élnek annyira nagyon jól.

Mi lesz az életszínvonalunkkal?

Nagy Koppány, az MNB Biztosítás-, pénztár- és közvetítők felügyeleti igazgatóságának igazgatójának magánvéleménye szerint nem érdemes hitvitát folytatni abban, hogy milyen számban hiszünk, mert 2030 és 2040 között is önfenntartó lesz a rendszer.

Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke a helyettesítési rátával kapcsolatban azt mondta, hogy egyre nagyobb összeggel kell majd kiegészíteni a nyugdíjat ahhoz, hogy elvárásainkat teljesíteni tudjuk, azaz hogy olyan életszínvonalon tudjunk élni, amilyet elterveztünk.

Az Aegon Prémium üzletági vezetője, Havas Gábor elmondta, hogy egy 15 országra vonatkozó, nyugdíjakkal foglalkozó reprezentatív tanulmányuk szerint a régióban Magyarországon volt a legmagasabb azon válaszok száma, ami arra vonatkozott, hogy a nyugdíjrendszer ne változzon, emellett pedig inkább emeljék a járulékokat, hogy a nyugdíjak reálértéke fennmaradjon.

A befizetések mértékét az igényekhez kell alakítani

Van egy nagyon szomorú jelenség a régióban, ami szerint az ügyfelek általában minimáláron kezdik el vásárolni a különböző termékeket – mondta Havas Gábor, hozzátéve, hogy az ügyfelek edukációjának éppen az lenne az egyik legfontosabb üzenete, hogy igényalapon vásároljanak. Ne a legolcsóbb terméket vásárolják meg, hanem azt, ami megfelel a későbbi igényeiknek – tanácsolta a szakértő. Kravalik Gábor szerint ezeket az információkat kellene eljuttatni a fiatalokhoz, de a munkáltatóknak is nagyon fontos szerepét képzik a rendszernek.

Az ügyfelek a hosszú távú rendszeres elköteleződéstől tartanak – hangsúlyozta Pandurics Anett, aki szerint rugalmas termékekre van szükség. Például 5 évvel a nyugdíjazás előtt havi 5 ezer forinttal ne kössenek az emberek nyugdíjbiztosítást, mert teljesen felesleges. Az szerinte irreális elvárás a mai fiatalokkal szemben, hogy huszonévesen kezdjenek el a nyugdíjra félretenni. Ha az előtakarékosság megkezdésének 44 éves átlagos életkorát le tudnánk hozni a harmincas évekre, már az is óriási siker lenne – tette hozzá. Úgy véli, hogy a járadékok mellé szükséges valamilyen pozitív ösztönző is, ehhez pedig politikai döntés kell, hogy az embereket egy járadékkonstrukciók irányába tereljük.

A nyugdíjpénztárakból korábban csak egy összegben lehetett felvenni a megtakarítást, ami változott az elmúlt években – mondta Kravalik Gábor, kiemelve, hogy ezáltal egyre kisebb összegeket vesznek ki a pénztárakból, ami szerinte mindenképpen pozitív változás. A nyugdíjpénztáraknál is van járadékkifizetés, bár nagyon csekély mértékben – tette hozzá. Szerinte a pénztártagok a magyar sajátosságoknak köszönhetően nem választják ezt. Ő is úgy véli, hogy ehhez pozitív ösztönzőkre lenne szükség, hogy az emberek a megtakarításaikat járadék formájában vegyék fel.

Forrás: www.vg.hu