2020.09.02

Öt éve nem volt ilyen durva nyara a magyar biztosítóknak

Az elmúlt tíz évben utoljára 2015-ben fizettek ki többet a biztosítók a május 1 - augusztus 31 közötti viharszezon okozta károkra, mint amennyit idén fognak előreláthatólag, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatgyűjtéséből.

A múlt évinél kevesebb lakossági bejelentés nyomán az akkorinál több mint másfélszer nagyobb összeget fizettek már ki vagy fizethetnek még valószínűsíthetően ki a biztosítók az idén május elseje és augusztus 31 közötti viharkárokra. A társaságokhoz ebben a periódusban közel nyolcvanötezer (tavaly kilencvenhatezer) bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz, stb. címén. A 2019-es évben a négy hónap alatt ezek nyomán a lakásbiztosítási szerződésekre 4,1 milliárdot fizettek ki a biztosítók, idén előreláthatólag 6,6 milliárdot. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások, valamint a hét eleji károk sem.)

A tavalyihoz képest jelentősen nagyobb összeg ugyanakkor hosszabb távon nem számít kirívónak. A MABISZ 2010 óta összesíti ugyanazon paraméterek alapján a nyári viharszezon adatait. Ez alatt a tizenegy év alatt továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók - igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az évtized közepéig azután 6-8 milliárd forint között mozogtak a kifizetett összegek, majd csendesebb évek következtek: utoljára 2015-ben „került többe” a társaságoknak a viharszezon, mint az idei. 2010-től kezdődően összesen egyébként az egymillió háromszázezret meghaladó lakossági bejelentésre több mint 93 milliárd forintot fizettek ki a társaságok.

Idén a legtöbb bejelentés a június 12-14-i, július 24-25-i, augusztus 17-18-i viharokat követően érkezett, de felzárkózott hozzájuk a február 4-5-i, „szezonon kívüli” vihar is. A főváros mellett Pest, Békés, Bács-Kiskun, Szolnok, Szabolcs-Szatmár, Borsod és Hajdú-Bihar megyéket sújtotta leginkább az időjárási anomália.

A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Igaz, ezeket a károkat a MABISZ nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti: 2019 végén a 34 milliárd forintot is meghaladta a számla. Idén az első nyolc hónap összesen húszezer bejelentése nyomán 2,1 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok.

Ebből közel kétmilliárd forintot tesznek ki a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemények, amikor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni.

A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, nyaralóját védtelenül az őszi viharokkal szemben! Lakásbiztosítását online, pár perc alatt megkötheti kalkulátorunkban: Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Bicikliseknek, motorosoknak, e-rollereseknek is fontos lenne a biztosítás
2020 július 21.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Bicikliseknek, motorosoknak, e-rollereseknek is fontos lenne a biztosítás

A kötelező biztosításról általában a gépjárművek jutnak eszünkbe, pedig sokan közlekedünk kétkeréken, vagy új típusú elektromos közlekedési eszközökkel is, melyekre szintén érdemes lehet biztosítást kötni.

Becslések alapján bő 500 ezer robogóval rendelkeznek a magyarok. Ezek a közlekedési eszközök ugyan nem gépjárművek, azonban - a gépjárművekhez hasonlóan - ezekkel is csak érvényes kötelező biztosítási szerződéssel vehetünk részt a közúti forgalomban. Ennek ellenére az alkuszok szerint a robogók mintegy felére kötöttek csak ilyen biztosítást hazánkban, és mintegy 15-20 százalékuk után fizetnek díjat rendszeresen.

A robogókra, motorokra is érdemes felelősségbiztosítást kötni, hiszen az évi néhány ezer forintos spórolásért cserébe büntetésre számíthatunk a közúti ellenőrzéskor, ha pedig másoknak okozunk kárt, akkor több százezer, személyi sérülésnél pedig akár több millió forintot kell fizetnünk a saját pénzünkből.

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a segédmotoros kerékpárok tulajdonosai okozta káreseménnyel összefüggő károkra az átlagos kifizetés értéke elérte a 672 ezer forintot. Ez is mutatja, hogy érdemes megelőzni a baj esetén bekövetkező pénzügyi terhet. A hazai biztosítók szövetsége, a Mabisz ugyan kifizeti a biztosítatlan robogók által okozott károkat, hogy ez ne a vétlen fél kockázata legyen, de azt utólag behajtja a károkozón.

A kerékpárosoknál is hasonló a helyzet, főleg, hogy az Európai Unióban nálunk az egyik legmagasabb az egymillió lakosra jutó halálos kerékpáros balesetek száma, és gyakran maguk a kerékpárosok a károkozók a személyi sérüléses közúti közlekedési baleseteknél. A bicikliseknek azonban a segítségükre lehet a lakásbiztosításhoz kapcsolódó általános felelősségbiztosítás is, ha ilyen káreseményre is kiterjed. Ellenkező esetben a vétkes kerékpárosnak kell fizetnie a kárt.

A lakásbiztosítás ráadásul akkor is térít, ha ellopják a kerékpárt, persze csak akkor, ha megfelelő nyílászárókkal és zárral felszerelt, zárt helyiségből történt a lopás. Léteznek viszont speciális kerékpár biztosítások, melyek még akár az utcáról ellopott kétkerekűek kárát is állják, vagy az olyan károkat is, mint elemi és töréskár, illetve rongálás, mindezt akár még kölcsönzött kerékpárral is.

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Számolja ki kötelezőjét percek alatt és kösse meg az Önnek tetsző ajánlatot: KGFB kalkulátor >>

Felkészültél arra, hogy a jég szétveri a kertedet és a kocsidat?
2020 július 20.
Kategória:
Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Felkészültél arra, hogy a jég szétveri a kertedet és a kocsidat?

A jégkár minden bizonnyal az egyik legpusztítóbb csapás. Megrongálja a háztetőt, a redőnyöket, tönkreteheti a kerti bútort, betörheti az autó szélvédőjét és letarolhatja a kerti gyümölcsöst vagy a dísznövényeinket mindezt akár néhány perc alatt. Mit tehetünk ellene, és mire elég a biztosítás? És egyáltalán milyen biztosítás? Ezeket járta körül a Bank360.hu.

Alap lakásbiztosítás Először is nem mindegy, hogy mit pusztított el a jég. A ház, az autó és a kert ugyanis más és más megítélés és így más és más biztosítás alá tartozik. A legfontosabb, hogy mit fedez a lakásbiztosítás. Minden alap biztosításban benne van a jégverés, ám ez csak a házra, tetőzetre vonatkozik. A legtöbb biztosító azt is téríti, ha a jégverés miatt befolyt csapadékvíz okoz károkat. Ezen kívül azonban érdemes lehet rákérdezni egyes pontokra. Így arra, hogy a külső vakolat, a redőny sérülése beletartozik-e a biztosításba vagy sem.

Kiegészítő biztosítás Ennél is fontosabb azt végiggondolni, hogy mi minden van még a ház körül, amit szeretnénk biztosítani. Tipikusan ilyen a kerti bútor, a kerékpár, a babakocsi, vagyis azok az ingóságok, amelyek alapvetően nem a házban vannak, illetve előfordult, hogy nem ott vannak. A kerti bútor egyértelműen szabadban álló ingóság, a kerékpár, babakocsi pedig időszakosan lehet kint is. De ilyen a kiskertünk is gyümölcsfával, paradicsommal, málnával.

Fontos, hogy ezek az értékek, vagyonelemek nincsenek benne a lakásbiztosításban. A Bank360.hu által vizsgált biztosítóknál elérhető olyan kiegészítő biztosítás, amely kiterjed ezekre is. Az Aegon, a Genertel és a Generali kínál ilyet. Egy átlagos, budapesti családi házra a biztosítás éves díja 31-55 ezer forint a kalkuláció szerint, azaz nagyjából havi 2600-4600 forint. A kiegészítő biztosítások ennek töredékét teszik ki.

Vandalizmus és jég De mit is tudnak ezek? A Genertel kínál ugyan szabadtéri vagyontárgyakra kiegészítő biztosítást, ám ez kizárólag vandalizmus okozta kárra fizet. Vagyis jégverésre nem. Ez azt jelenti, hogy hasznos lehet ez a kiegészítés, ha valamilyen szórakozóhely közelében élünk, esetleg beszabadul a kertünkbe a szomszéd kutyája vagy a szomszéd gyerek focilabdája- más esetben nem feltétlenül éri meg.

Az Aegon és a Generali egyaránt fizet, ha a kerti bútor, grillsütő összetörik, megrongálódik a jégeső miatt. A Generalinál azonban emellett a kerti növényzetben keletkezett kár is benne van a kertes ház elnevezésű kiegészítő biztosításban. A saját célra tartott haszonállat és saját fogyasztásra termelt haszonnövény egyaránt védve lehet ennek köszönhetően.

Mekkora lehet a kár a dísznövényekben? Az általunk megkérdezett biztosítók elmondása alapján a dísznövényekben keletkező jégkárokat általában csak a magasabb árkategóriájú biztosítások, kiegészítő biztosítások fedezik – érdemes azonban megnézni, mekkora kiadástól és bosszúságtól menthet meg minket egy jól megválasztott szerződés. Bár néhány ezer forintért is lehet kisebb növényeket is beszerezni, egy éveken át dédelgetett-ápolgatott kert dísznövény-állománya bőven meghaladhatja a milliós értéket. Ezt akár egyetlen beszerzéssel is elérhetjük: a jobb kertészetekben különleges növényekből nincs hiány. Egy méretes japán juharon (Acer palmatum) 850 ezer forintos árcímke nem ritka, egy budai kertészetben pedig nemrég másfélmillió forintért kínáltak egy kaméliát (Camellia japonica).

A vállalkozási formában végzett növénytermesztés nem tartozik már ebbe a körbe. Ha ilyenünk van, akkor érdemes az agrárbiztosítások között szétnézni. Ezeknél az alapbiztosításokban is benne van a jégkár. Ezek ára nehezen becsülhető, mert rendszerint egyedi ajánlatot kap a vállalkozás.

Autó biztosítása Az autó jégkár elleni biztosítása semmilyen formában nem szorítható bele a lakásbiztosításba. Egyes csomagokban benne van ugyan az autó, ám csak abban az esetben, ha az a garázsban van, miközben a házban kár keletkezik, és az autó is megsérül, megsemmisül. A jégkár nyilvánvalóan nem tartozik ebbe a körbe.

Az autót alapvetően nem védi meg semmi a jégkártól. Ez azért fontos, mert ha egy jégverés miatt megsérül, behorpad az autó, az már soha nem lesz a régi. Ha van rá biztosítás, ha nincs. És míg a háztető cserepeit ki lehet cserélni, új kerti grillt lehet vásárolni a biztosítási kárösszegből, új autót nem. Vagyis alapvetően az a legfontosabb, hogy az autónk biztonságban legyen, ha jön a jég. Ezt szerencsére már egész jól előre lehet jelezni. Ha jön a vihar, próbáljunk meg olyan helyre parkolni, ahol valamennyire védve van a jármű – de semmiképp se fa alá: viharos szél esetén ezzel csak a még nagyobb kárt kockáztatjuk.

Ha mégsem sikerül a megelőzés, és a jég kárt tesz az autóban, csak akkor fizet a biztosító, ha van cascónk. A kötelező biztosításra nem jár semmi, hiszen annak nem is ez a lényege, hanem az általunk okozott kár orvoslása. A casco biztosítások azonban már tartalmazzák a jégverés okozta károk megtérítését. Aki sokallja a casco árát, gondoljon ezúttal is arra, mekkora kiadástól menekülhet meg. A kár mértéke leginkább attól függ, hogy mekkora felületen verte szét a jég a karosszériát; az átlagos kárérték 2-400 ezer forint körül alakul, de a biztosítók másfélmillió forintot meghaladó összegű javításokat is kifizettek már ügyfeleik helyett.

forrás: privatbankar.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunkban, hogy az elérhető lakásbiztosítás-ajánlatok, milyen fedezeteket tartalmaznak viharral kapcsolatos károk esetén, és kösse meg az Önnek megfelelőt pár kattintással: Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Nincs casco biztosítása? Számolja ki, milyen díjat kínálnak a különböző biztosítók: Casco díjszámítás >>

Érdemes rendszeresen felülvizsgálni az ingatlanbiztosításunk értékét
2020 július 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Érdemes rendszeresen felülvizsgálni az ingatlanbiztosításunk értékét

Hiába biztosított a lakásunk, házunk, ha nem növeljük védelmünk összegét az évek során végzett fejlesztések, beszerzett új ingóságok értékével. Ha bekövetkezik a kár, kiderülhet, hogy a biztosító nem fizet mindent, mert alulbiztosított volt az ingatlanunk. Célszerű ezért elfogadni a biztosítónak az értékkövetésre vonatkozó javaslatait, s ügyfélként is jelezni az új beszerzéseket, lakáskorszerűsítéseket. Léteznek egységáras biztosítási összegre vonatkozó biztosítási szerződések is.

Manapság számos lakásbiztosítás közül választhat az ügyfél, és laikusként sokszor nehéz eldönteni, hogy ezek melyike védi leginkább a biztosítani kívánt ingatlanunkat és egyéb vagyontárgyainkat. A lakásbiztosítás jellemzően hosszútávú kapcsolatot hoz létre a biztosítóval, amely - a mindenkor megfelelő védelem fenntartása érdekében - folyamatos együttműködést feltételez mindkét fél részéről.

A megfelelő lakásbiztosítás kiválasztásánál érdemes átgondolni, hogy mely vagyontárgyakra és milyen biztosítási kockázatokra, kárfajtákra terjedjen ki a fedezet. A jelenlegi lakásbiztosítási termékeknél többféle kárra, biztosítási eseményre is kiterjed a biztosítás. A biztosítások jellemzően fedezetet nyújtanak az alapkockázatként megjelölt elemi károkra (pl. vihar, felhőszakadás, tűz, földrengés, árvíz stb.) és műszaki okú károkra (pl. vezetékes vízkár). A modulokból álló biztosítások esetén az ajánlattételkor a szerződő maga választhatja meg, hogy mely károkra terjedjen ki a védelem.
A biztosítási szerződések másik alapvető eleme a biztosítási összeg. Amíg a biztosított vagyontárgyak és a veszélynemek megjelölése a biztosítás terjedelmét, addig utóbbi a szolgáltatás maximális mértékét határozza meg. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, azaz azt mutatja meg, hogy a biztosított vagyontárgy károsodása esetén legfeljebb mekkora összeget fizet a biztosító a helyreállításra vagy pótlásra.

A biztosítási összegek a lakásbiztosítási szerződésben a biztosítható vagyontárgyak pénzbeli értékét kell, hogy tükrözzék, amelyet külön-külön vagyoncsoportonként (pl. lakóingatlan, melléképület, háztartási ingóságok, értéktárgyak stb.) rögzítenek a szerződésben. A védelem teljessége érdekében nagyon fontos, hogy a biztosítási összegeket a tényleges piaci viszonyoknak, a biztosított vagyontárgyak tényleges értékének megfelelően határozzák meg.

A biztosítási összeget nem a vagyontárgyak aktuális forgalmi értéke, hanem azt az ún. újérték elv alapján kell megállapítani. Ha például a keresleti és kínálati viszonyok következtében csökken az adott ingatlan forgalmi értéke, a biztosítási összeg nem csökken automatikusan. Ezt ugyanis nem a piaci értékhez képest kell meghatározni, hanem ingatlanok esetén az újjáépítési értékhez, amelyet alapvetően az aktuális építőanyagárak és munkabérek határoznak meg. Ingóságok esetén ez az újrabeszerzési értéknek felel meg. E meghatározási módnak azért van kiemelt jelentősége, hogy ha a biztosított vagyontárgy károsodik, megsemmisül, a biztosítási szerződésnek elegendő fedezetet kell nyújtania ahhoz, hogy a vagyontárgyat a káreseményt követően az eredeti állapotnak megfelelően kijavítani, vagy (totálkár esetén) pótolni lehessen.

A lakásbiztosítások egyik alapelve a túlbiztosítás tilalma. Mivel a biztosító a kár megtérítésére köteles, ezért az úgynevezett kárbiztosítások körében általánosan tiltják a káronszerzést. Magyarul a biztosító kárkifizetése nem haladhatja meg az ügyfél által elszenvedett kár mértékét. Ennek alapján törvényi alapvetés, hogy a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. Az afölötti részre vonatkozóan a biztosítási összeget illető megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani.

A biztosítási összeg pontatlan meghatározása akkor okozza a legjelentősebb problémákat, ha emiatt a biztosított ingatlan, egyéb vagyontárgy alulbiztosítottá válik. Erről akkor beszélünk, ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél, tehát a vagyontárgy újjáépítési/újrabeszerzési értékénél alacsonyabb. Ilyenkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni.
Ha pl. egy lakóingatlan biztosítási összegét a szerződésben 15 millió forintban jelölték meg, azonban a tényleges újjáépítési értéke 20 millió forint, úgy az ingatlan 25 százalékkal alulbiztosított. Ha ez az ingatlan pl. tűzkár miatt károsodik, amelynek helyreállítási költsége 4 millió forint, úgy a biztosító emiatt csak a helyreállítási költségek arányos részét (az adott példában 75 százalékát) téríti meg a tulajdonosnak. Ő ezért csak 3 millió forint összegű biztosítási szolgáltatásra jogosult.
Alulbiztosítottság esetén a tulajdonos hiába rendelkezik biztosítással, a tényleges kárt a biztosító csak részlegesen fogja megtéríteni. Ezért kiemelten fontos a biztosítási összeg megfelelő meghatározása.

Alulbiztosítottsághoz vezethet, ha a szerződő már a szerződéskötéskor helytelenül határozza meg a biztosítási összeget. Ilyen eset, ha pl. az ingatlan alapterületét, az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak körét vagy a vagyontárgyak értékét helytelenül veszi számításba. Az alulbiztosítottság azonban leggyakrabban a biztosítás tartama alatt alakul ki: az eredetileg megfelelő értéken biztosított vagyontárgyak (vagy az azok helyébe lépő új vagyontárgyak) az évek során alulbiztosítottá válnak.

Számos esetben az ingatlant a tulajdonos a biztosítás megkötését követően bővíti, korszerűsíti (pl. új lakrészt épít hozzá vagy modern fűtési rendszert épít ki), amelynek újjáépítési költsége így nyilvánvalóan magasabb lesz, mint korábban. Az ingóságoknál hasonló eredményre vezet a korábbi elavult berendezések (pl. hűtőszekrény, tévé) és bútorok új, nagyobb értékűre cserélése, új nagyértékű ingóságok vásárlása. Ezeknél a pótlási érték lesz magasabb a korábbinál. Ha a szerződő a módosítást, módosulást nem jelzi a biztosító felé, alulbiztosítottság alakul ki.

A biztosítók az árszínvonal-változás (így például az építőanyagáraké, munkabéreké) alulbiztosítottságra gyakorolt hatását az éves értékkövetéssel igyekeznek kiküszöbölni. Ennek során a szerződőnek javaslatot tesznek a következő biztosítási időszakra vonatkozó indexálásra, azaz a biztosítási összegek arányos növelésére. Bár az indexálás a biztosítási díjat is arányosan növeli, azonban annak visszautasítása az alulbiztosítottság kockázatát rejti magában.

Ez az értékkövetés csak az átlagos árindexváltozást veszi figyelembe, hiszen a biztosítónak bejelentés nélkül nincs tudomása az esetleges értéknövelő beruházásokról.
Ügyfélként ezért az indexálástól függetlenül is érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat néhány évenként, hogy az megfelelő veszélynemekre nyújt-e biztosítási fedezet és különösen, hogy a biztosítási összegek megfelelően tükrözik-e az ingatlan és az ingóságok újjáépítési, illetve újrabeszerzési értékét. Ha nem, a módosításokat mielőbb célszerű jelezni a biztosítónak.
Több biztosító lakásbiztosítási szerződése tartalmazza annak lehetőségét, hogy ha a szerződő elfogadja a biztosító által ajánlott egységárat a biztosítási összegre, úgy
a biztosító kár esetén (szűkkörű kivételektől eltekintve) nem vizsgálja az alulbiztosítottságot és nem alkalmazza az arányos térítést.

A lakásbiztosításunk esetében célszerű folyamatosan figyelemmel követni a biztosítási összegeket! Enélkül azt kockáztatjuk, hogy kár esetén a biztosító nem téríti meg a teljes veszteségünket.

Forrás: hvg.hu

CLB tipp: Aktualizálja lakásbiztosítását, vagy évfordulóval kalkuláljon oldalunkon! Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Sok magyar tervét húzta keresztbe a kormány - mit lehet kezdeni ezzel a helyzettel?
2020 július 15.
Kategória:
Utasbiztosítás

Sok magyar tervét húzta keresztbe a kormány - mit lehet kezdeni ezzel a helyzettel?

A megbetegedésnél is jobban aggasztja a nyaralni készülőket a karantén. A kormány intézkedései sok utazni vágyó terveinek tettek keresztbe, a biztosítók egyelőre nem sok mindent tudnak kezdeni a kialakult helyzettel.

Utazók tömegét sokkolta a kormány bejelentése, hogy szerdán 0 órától színkódokkal látják el az egyes országokat. A zölddel jelzett országokba szabadon lehet utazni, és onnan visszatérni, a sárga és piros országokból visszatérőkre viszont kéthetes karantén vár, hacsak nem mutatnak be két negatív, öt napnál nem régebbi, 48 órás különbséggel elvégzett, hatóság által is elismert Covid-19-tesztet. Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter ráadásul közölte, a vasárnap megjelent országlista ideiglenes, a kormány és az operatív törzs hetente vizsgálja felül, vagyis bármelyik most még zöld ország, ahová egy turista készül, besárgulhat vagy bepirosodhat.

A turisták jobban félnek a karanténtól, mint a vírustól

"Az emberek utazni akarnak, és nem a koronavírustól félnek most elsősorban, hanem attól, hogy nem tudnak majd hazajönni, mert karanténba kerülnek vagy a kiutazás után külföldön, vagy a hazaérkezéskor idehaza" - mondja Németh Péter, a CLB Biztosítási Alkusz értékesítési és marketing igazgatója. Az alkuszoknál izzanak a vonalak, az emberek arról érdeklődnek, milyen biztosítást kössenek az ilyen esetekre, ami segíthetne rajtuk. A biztosítók azonban a piros-sárga-zöld színkódú országokkal egyelőre nem kezdtek semmit, továbbra is csak a Külgazdasági és Külügyminisztérium ajánlását veszik figyelembe. Ez azt jelenti, hogy azokban az országokban, amelyekbe a misztérium nem javasolja a beutazást, nem vagy korlátozott feltételekkel kötnek csak utasbiztosítást.

Ennek elsősorban az az oka, hogy háborús övezetben nem tudják a biztosítók teljesíteni a vállalásaikat. Háborús, katonaság által lezárt területekről, ahonnan senki sem tud kijutni, a biztosítók sem tudnak kimenteni turistákat, lezárt repülőtereket egyetlen biztosító sem tud kinyitni, olyan országokban, ahol nincs megfelelő orvosi ellátás, a biztosító sem tud szervezni ilyet. A koronavírus által sújtott, a turisták körében népszerű országokban viszont erről szó sincs. Az egészségügyi ellátás működik, a hazajutást is lehet biztosítani, egyedül a karanténból nem tudják a biztosítók kimenteni az ügyfeleiket.

Egyetlen próbálkozás van eddig

Arra viszont nyújthat kártérítést a biztosító, ha az ügyfele karanténba kerül, és emiatt extra költségei keletkeznek, például többet kell fizetnie a szállásért, át kell foglalnia a repülőutat. Egyelőre első fecskeként e hónap elején az Aegon rukkolt elő ilyen biztosítással, de ők is csak a legdrágább csomagjukba vették be fedezetként ezt az opciót.

Az ajánlat szerint 400 ezer forintig megtéríti a biztosító annak az ügyfelének a költségét, akinek a kiutazása után derül ki, hogy az adott ország vagy régió a Covid-19 járvány miatt kerül fel a Külgazdasági és Külügyminisztérium által közzétett, "fokozott biztonsági kockázatot" jelentő országok listájára, és a helyi hatóságok a külföldi állampolgárokat az ország elhagyására utasítják. A biztosító azonban csak fizetni tud, a szervezést, a költségvállalást ezekben a helyzetekben nem tudja garantálni.

Az ajánlatcsomag kitér a karanténintézkedések miatti többletköltség megtérítésére is, ha a kint tartózkodás alatt az adott helyen az erre jogosított hatóság zárlatot vagy területi lezárást vezet be. Ez esetben az emiatt felmerülő - igazolt - többletköltségeket a biztosító megtéríti, legfeljebb 300 ezer forintig, a szervezést, költségvállalást azonban ezekben a helyzetekben sem tudja garantálni.

A csomagban van emellett "utazásképtelenségre" vonatkozó fedezet is. Ez azt jelenti hogy ha a biztosított Covid-19 fertőzésből adódó megbetegedése vagy hatósági karanténba kerülése a szerződéskötés után, de az elutazás előtt következik be, akkor a biztosító megtéríti az út lemondásával, máshonnan meg nem térülő indokolt és igazolt szállás, valamint utazási költséget, legfeljebb 300 ezer forintig.

Covid-teszt a szürke zóna

Az Aegon maga nem verte nagydobra ezt a szolgáltatást, más biztosító pedig eddig nem követte a példáját. Azt több piaci szereplő is közölte, a koronavírus-fertőzés pont olyan betegségnek számít biztosítási szempontból, mint az összes többi, vagyis a kórházi számlákat, a kezelések költségét, a hazautazás extra költségeit, ha megbetegszik az ügyfél, a csomagban szereplő limit erejéig kifizetik.

Ha viszont az ügyfél egészséges marad, akkor nem reménykedhet kártérítésben, bármennyi extra költséget okoz is a számára a járvány. A kötelező Covid-teszt is amolyan szürke zónának számít biztosítási szempontból. Ha a biztosítottról kiderül, hogy fertőzött, pozitív a tesztje, akkor esetleg elszámoltathatja a biztosítóval a teszt árát a kezelés egyéb költségei között. Ha viszont negatív a teszt, akkor a saját zsebből állhatja az utazó az árát.

Akkor sem fizet a biztosító, ha olyan országba utazik az ügyfél, amely a karantén elkerülését két negatív Covid-teszthez köti, ezt úgy fogják fel, mint az országokba történő beutazás előtt kötelezően előírt vagy javasolt védőoltásokat: ezek az utazás költségeibe tartoznak, amelyeket az utazónak magának kell megfizetnie.

Mi lesz, mi nem lesz?

Ami biztos: az utasbiztosítási piac visszaesett, és ha fordulatot szeretnének a biztosítók, akkor lépniük kell. A CLB tapasztalatai szerint a kialakult helyzetben az ügyfelek árérzékenysége csökkent, egyáltalán nem jellemző már, hogy "csak a napi egy kávé ára" címkével ellátott olcsó utasbiztosítást keresnék. Aki megvásárolja ezeket a szolgáltatásokat, szívesen kifizet naponta néhány száz forinttal többet azért, hogy magasabb költségtérítést, jobb szolgáltatásokat kapjon, amikor bajba kerül.

Ennek az ügyfélkörnek érdemes lehet olyan biztosítást fejleszteni, ami a kialakult járványügyi helyzetben is megnyugtató védelmet biztosít. Arra persze a jövőben sem lehet számítani, hogy az útlemondási biztosítás akkor is fizessen, ha az ügyfél azért nem akar elutazni, mert fél a koronavírustól, de olyan konstrukciókkal előrukkolhatnak a biztosítók, amelyek az egyik napról a másikra meghozott járványügyi intézkedések, lezárások esetén térítést biztosítanak.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban válogathat a biztosítók ajánlatai között: olyan biztosítást is talál kínálatunkban, amely a Covid-19 vírus kapcsán felmerülő extra költségeket is fedezheti. Utasbiztosítás ajánlatok >>

Hamarabb indított buszok, lemondott utak - improvizálnak az irodák a szigorítások miatt
2020 július 14.
Kategória:
Utasbiztosítás

Hamarabb indított buszok, lemondott utak - improvizálnak az irodák a szigorítások miatt

Az utazni vágyók és a szervezők is keresik a megoldást, hogy kikerüljék a koronavírus külföldi terjedése miatt szerdától érvénybe lépő szigorításokat, de sokan inkább lemondják az utat. Mire számíthatunk, ha a kedvelt dél-európai nyaralóhelyek valamelyikére utaznánk? Van olyan biztosítás, amelyik fedezi ezeket a kockázatokat?

Azonnal lemondta az e hét péntekre kiírt montenegrói útját az Adria Tours Kft., amint kiderült vasárnap, hogy milyen beutazási korlátozásokat vezet be a kormány a koronavírus-helyzet durvulása miatt. A Montenegróra, Albániára és Horvátországra specializálódott iroda vezetője szerint utasaik közül senki nem vállalta volna a karanténnal vagy a tesztekkel járó bonyodalmakat. Az iroda következő hétre tervezett buszának az indulása is kérdéses (várják, változtat-e bármit a kormány szerdán), és a vezető tud olyan partnerirodáról, ahol hozzájuk hasonlóan lemondták a görögországi buszos túrákat.

Vasárnap jelentette be Gulyás Gergely miniszter, hogy a koronavírusos megbetegedések növekvő száma miatt egy sor országgal szemben beutazási korlátozásokat, az onnan hazaérkező magyarok számára pedig kötelező óvintézkedéseket - házi karantén, Covid-tesztek - léptet érvénybe a kormány. Egy sor népszerű nyári úticél is érintett, mint Portugália és Nagy-Britannia vagy épp az egész Balkán, kivéve - legalábbis egyelőre - Szlovéniát, Horvátországot és Görögországot.

Az Adria Tours vezetője szerint saját buszaik lemondása összesen 40-50 embert érint, akiknek igény szerint vagy visszafizetik az utat vagy vouchert adnak, esetleg horvátországi utat ajánlanak. A vezető úgy tapasztalta, hogy - akárcsak a korábbi járványidőszakban - sokan mondják vissza az utakat a bizonytalanságok miatt.
Elmondása szerint az egyénileg utazók gyakran hívogatják azzal, hogy ha - a jelenleg zöld besorolású - Horvátországon keresztül térnek haza Montenegróból, vajon akkor is kötelező lesz-e karanténba vonulniuk. Ezt megkérdezte az ORFK-tól, de még nem kapott rá választ.

Nem kell azonban korlátozások alá eső országba utazni ahhoz, hogy vakarjuk a fejünket a hazatérés utáni kötelező karantén miatt. A Görögországból szárazföldön hazatérők például csak olyan országokon keresztül tudnak átjönni, amelyek esetében szerdától életbe lépnek a jelzett óvintézkedések.

Az utazókat azonban nem csak a magyar kormány lépései tántoríthatják el. Görögország például azt fontolgatja, hogy szigorít a beutazási feltételeken, sőt a hétvégén úgy döntöttek, hogy július 15-én nulla órától a Bulgária felől szárazföldön - az egyetlen nyitva tartó promahonaszi határátkelőn - beutazóktól negatív koronavírus-tesztről szóló igazolást kérnek (szerb állampolgárokat pedig be sem engednek).

A hvg.hu beszélt olyan, buszos túrákat szervező céggel, amelyik emiatt indította útnak hamarabb az aktuális túrájukat - a résztvevőkkel egyeztetve -, hogy az intézkedés bevezetése előtt átérjenek a határon. Úgyanígy, az épp kint lévő turnus is hamarabb indul el, hogy még a magyar kormány által bejelentett karanténszabály életbe lépése előtt hazaérjen - ugyancsak kedd éjfélig. A többi turnusról kedden döntenek majd, a most kiutazók pedig egyelőre arra számíthatnak, hogy hazatérés után még legalább pár napig otthon kell maradniuk.

Az érintett utazásszervezők ugyanakkor értetlenkedtek amiatt, hogy például Montenegró miért lett kockázatos ország, vagy hogy Szerbián keresztül miért nem működhet egy magyarországihoz hasonló tranzitútvonal Görögország felől. A nagyobb irodákat is megkerestük, ahol viszont jelezték, hogy annyira frissek a fejlemények, hogy még nem tudnak nyilatkozni róluk.

Érthető, ha a bizonytalanságok és nehézségek miatt sokan elgondolkodnak azon, hogy lemondják vagy átfoglalják az esetleg korábban befizetett utazást, mert könnyen kellemetlen helyzetbe kerülhet külföldön vagy ülhet otthon tétlenül, arra várva, hogy a mentősök kiszálljanak és elvégezzék a tesztet, vagy hogy leteljen a két hét karantén.

De mire figyeljünk az utazás lemondásakor?

A biztosításokkal foglalkozókkal folytatott beszélgetés alapján először is ne számítsunk arra, hogy az esetleges utasbiztosításunk fedezi majd a lemondással járó költségeket. Ehhez eleve egy legalább 30 nappal az utazás előtt megkötött útlemondási biztosításra lenne szükségünk, de ez is csak akkor fizet, ha személyesen velünk vagy közeli hozzátartozónkkal történik valami (betegség, haláleset vagy munkaviszony megszűnése), ami miatt meghiúsul az utazásunk. Az, hogy azért mondjuk le az utat, mert szeretnénk elkerülni hazatérés utáni karantént, már nem tartozik ide.

Ami miatt azonban nyugodtak lehetünk, hogy ha külföldi utazásunk alatt betegszünk meg az új koronavírustól, és van megfelelő utasbiztosításunk, akkor az a szerződése szerinti mértékben fedezni fogja a kezelés költségeit. Ezt az utasbiztosítások hasonlóan kezelik, mint bármilyen más betegséget vagy balesetet.

Az is pozitív fejlemény, hogy míg korábban egyes biztosítóknál kizáró ok volt utasbiztosítás kötésére a járványveszély, most már minden cég biztosítási eseményként kezeli ezt a helyzetet.

Jelenleg az a jellemző, hogy ha valaki utazás közben kapja el a Covid-19-et és orvosi kezelésre szorul, akkor - ha van betegségre vonatkozó utasbiztosítása - ennek költségeit ki tudja fizettetni a biztosítóval - mondta a hvg.hu-nak Németh Péter, a CLB független biztosítási alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója.

Abiztosítók a hétvégi bejelentések alapján - egyelőre - nem tesznek különbséget az országok között. Ők ugyanis utazásra nem javasolt országok Külügyminisztérium által összeállított listája alapján állapítják meg, hogy vállalják-e a kockázatot egy adott országban. A külügy listája nem fedi le a kormány "színskáláját": Románia és Portugália utóbbi szerint közepesen fertőzött, tehát sárga besorolást kapott, míg a külügy biztonságosnak tartja az utat.

Július elejétől már arra is tudunk biztosítást kötni, ha egy ország a kint tartózkodásunk alatt válik fokozottan járványveszélyes hellyé. A napi 700-800 forintos díjjal futó magasabb kategóriájú biztosításban megtérítik többek között a járványhelyzet miatti azonnali hazautazás, a kinti karanténba kerülés vagy épp a kintrekedéssel kapcsolatos esetleges költségeket - 400 ezer forintig -, és akkor is térítenek, ha valaki még elutazása előtt kapja el a vírust vagy kerül karanténba, és emiatt kell lemondania az útját.

Nem számíthatunk viszont kártérítésre akkor, ha a járványhelyzet miatt eddig kivártunk az utazással, és például a múlt héten fizettünk be egy olyan országba, ami most kockázatossá minősítettek. Ha erre hivatkozva mondanánk le az utat, csak az utazási irodával tudunk alkudozni.

forrás: hvg.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze az elérhető utasbiztosítás ajánlatokat, ahol azt is láthatja, melyik csomag, milyen fedezetet nyújt koronavírusos megbetegedésekkel kapcsolatos események kapcsán: Utasbiztosítás ajánlatok >>

Az első fecske - Megjelent a Covid-biztosítás!
2020 július 02.
Kategória:
Utasbiztosítás

Az első fecske
Megjelent a Covid-biztosítás!

Felvették a lépést az élettel, egészen pontosan a járványhelyzettel a biztosítók, s némi útkeresés után megjelent az első olyan kínálati csomag, amellyel még ebben a bizonytalan, járványos időszakban is viszonylag nyugodtan útra lehet kelni, még külföldre is – adta hírül a CLB biztosítási alkusz cég. Piacra dobták ugyanis az első olyan csomagot, amely a járványügyi vészhelyzet miatti azonnali hazautazásra szóló garanciákat is tartalmazza csakúgy, mint – egyebek között – a karantén intézkedések miatti többletköltség megtérítésének lehetőségét is.

Kissé nehezen vette fel a lépést a biztosítási szakma, mostanáig hiába várták az emberek, nem köthettek a járványidőszakhoz illeszkedő biztosítást. Most azonban megtört jég, megjelent az első olyan kínálati csomag, amely számos, mostanáig sokszorosan felhalmozott igényt elégíthet ki – közölte a CLB független biztosítási alkusz. Németh Péter, a cég online értékesítési és kommunikációs igazgatója úgy véli, ez olyan áttörés ebben az időszakban, amely meglódítja a piacot, s mostantól akár naponta jöhetnek újabb és újabb „Covid-biztosítási” ajánlatok. Az éppen most megjelent, első fecskének számító ajánlat már kitér a járványügyi vészhelyzet miatt beálló, azonnali hazautazással kapcsolatos költségekre. Biztosítással kapcsolatban mostanában ez a téma foglalkoztatta leginkább az embereket –jegyezte meg Németh. Az ajánlat szerint 400 ezer forintig megtéríti a biztosító annak az ügyfelének a költségét, akinek a kiutazása után derül ki, hogy az adott ország vagy régióa COVID-19 járvány miatt kerül fel a Külgazdasági és Külügyminisztérium által publikált, „Fokozott biztonsági kockázatot” jelentő országok listájára, és a helyi hatóságok a külföldi állampolgárokat az ország elhagyására utasítják. A biztosító a szervezést, költségvállalást ezekben a helyzetekben nem tudja garantálni – magyarázza a CLB szakértője.

Az első ajánlatcsomag kitér a karantén-intézkedések miatti többletköltség megtérítésére is, amennyiben a kint tartózkodás alatt az adott helyen az erre jogosított hatóság zárlatot vagy területi lezárást vezet be. Ez esetben az emiatt felmerülő – igazolt – többletköltségeket a biztosító megtéríti, legfeljebb 300 ezer forintig. A Biztosító a szervezést, költségvállalást ezekben a helyzetekben nem tudja garantálni.

Az új csomagban van már utazásképtelenségre vonatkozó fedezet is. Ez azt jelenti – magyarázza Németh – hogy „amennyiben a biztosított COVID-19 fertőzésből adódó megbetegedése vagy hatósági karanténba kerülése a szerződéskötés után, de az elutazás előtt következik be, akkor a biztosító megtéríti az út lemondásával, máshonnan meg nem térülő indokolt és igazolt szállás és utazási költséget”, legfeljebb 300 ezer forintig.

Németh Péter mostantól bátran ajánlja mindenkinek, hogy gondosan tanulmányozza a biztosítók ajánlatát elutazás előtt, mert megéri. Ez leginkább akkor derül ki, amikor valaki a járvány miatt kinnreked egy idegen országban, vagy ha ugyanolyan okból villámgyorsan távoznia kell onnan.

CLB TIPP: Oldalunkon azonnal megtekintheti, milyen utasbiztosítási ajánlatokat nyújtanak a különböző biztosítók és össze is hasonlíthatja azok fedezetvállalását, hogy az Önnek megfelelőt köthesse meg: Utasbiztosítás kalkulátor >>

Az elmúlt évek legpusztítóbb viharai voltak júniusban, a károk utáni kifizetés elérheti az ötmilliárd forintot
2020 június 30.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Az elmúlt évek legpusztítóbb viharai voltak júniusban, a károk utáni kifizetés elérheti az ötmilliárd forintot

Az elmúlt évek legpusztítóbb viharperiódusa volt az idei júniusi, a biztosítók által már kifizetett összegek, illetve a kártartalékok elérhetik az ötmilliárd forintot - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kedden az MTI-vel.
A biztosítókhoz a hét végéig több mint harmincnégyezer lakossági bejelentés érkezett, amelyek alapján 3 milliárd forintot megközelítő kárráfordítással lehet számolni. Ebben az összegzésben még nincsenek benne a hétvégén főként Miskolc és Eger környékén pusztító felhőszakadás következményei.

Az addigi bejelentések túlnyomó része Budapestről, illetve Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács, Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár megyéből érkezett.

A Mabisz összesítése szerint a vállalati, ipari, állami, önkormányzati vagyont érintő, több mint háromezer bejelentés nyomán kifizetendő összegek további több mint kétmilliárd forintot tesznek ki. A júniusi biztosítói számla így nagy valószínűséggel meg fogja haladni az ötmilliárd forintot.

A közleményben hangsúlyozták, a május-augusztus közötti viharszezonban, amelynek adatait 2010 óta rendszeresen összegzik, a társaságok mintegy 3,2 milliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására. A tavaly május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán, ebből másfél milliárd jutott júniusra, amely tehát nagy súllyal szerepelt az elmúlt évek statisztikáiban - írja a Mabisz.

Az idén már februárban elindult a viharszezon, az év második hónapjában a lakásbiztosításokra kifizetett összegek jóval meghaladták a kétmilliárd forintot, amit közel három milliárdra növeltek az ipari létesítményekben bekövetkezett károk - írta a Mabisz közleményében.

forrás: index.hu

CLB TIPP: A védelem csak néhány kattintásra van, kösse meg lakásbiztosítását időben: Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Vihar-katasztrófát modellezett a CLB - A sorozatos károkat egyenként kell bejelenteni
2020 június 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Vihar-katasztrófát modellezett a CLB - A sorozatos károkat egyenként kell bejelenteni

Rekord károkra és kimagaslóan magas kártérítési összegre készül az egymásba érő extrém viharok miatt a hazai biztosítási szakma. Jó tudni: ha több napon keresztül sorozatban újabb és újabb pusztító zivatar csap le ugyanarra az ingatlanra – sajnos erre egyre inkább van esély –, akkor azt minden egyes alkalommal külön be kell jelenteni a biztosítónál, mert csak így lehet teljes a kártérítés – figyelmeztet a CLB. A biztosítási alkusz cég rövid időn belül érkező sorozatos károkat modellezett, hogy felhívja a figyelmet a legmegfelelőbb biztosításokra.

Vaskos ízelítőt kaptak az elmúlt napokban a biztosítók is a szélsőségesre váltott időjárásból és annak következményeiből, s abból, hogy nekik is alaposan fel kell készülniük a nyárra. Jelenleg is tömegével érkeznek a kárbejelentések, s a veszteségek felmérése néhány helyen példátlanul gyorsan, órákon belül megkezdődött: volt olyan település, ahol a biztosító szakértője szinte egyszerre érkezett a pincében álló víz kiszivattyúzására hívott tűzoltókkal. Még nincs vége a hónapnak, de már most tudni lehet, hogy kimagaslóan sok, akár 1 milliárd forint is lehet majd az egy hónap alatt kifizetett kártérítési összeg – közölte a CLB.

A biztosítási alkusz többször jelezte: rendszeresek lesznek a szélsőségesen nagy viharok, amelyekre viszont a szakmán kívül szinte kivétel nélkül mindenkinek készülnie kell valamilyen formában. Ráadásul egy Magyarországon viszonylag újnak számító jelenséggel is egyre gyakrabban fogunk szembesülni: ugyanarra a településre napokon keresztül többször is lecsaphat a vihar, újabb és újabb károkat okozva – figyelmeztet Németh Péter. A CLB értékesítési és kommunikációs szakértője hangsúlyozza: ezeket a pusztításokat – de a kisebb megrongálódást is – tételesen be kell jelenteni még akkor is, ha egymást követő napokon, sorozatban történik. Ahány vihar, annyiféle kár rakódhat a korábbira, s ezek mindegyikéről tudnia kell a biztosítónak, hogy az esetleges különbözeti károkat is ki tudja fizetni. Elképzelhető ugyanis – magyarázza a szakértő –, hogy az első bejelentéskor nem volt például villámcsapás és jégeső sem, „csak” pincéket elárasztó zivatar, kidőlt fák, beszakadt tetők. Az erről szóló bejelentés után kizárólag ezeknek a feltérképezésére készül a kárfelmérő, s hiába lett időközben nagyobb a veszteség egy újabb, esetleg még pusztítóbb viharban, ha azt nem jelezte biztosítójának a károsult, akkor a helyszínelő szakember nem is veheti fel a kártérítési tételek közé – figyelmeztet Németh. Ez a rendszer nem új a hazai biztosításban, de tény, hogy korábban nem nagyon kellett külön felhívni rá a figyelmet, mert viszonylag ritka jelenség volt a napokon keresztül visszatérő, s egyre nagyobb erővel tomboló vihar.

A CLB modellezett egy természeti katasztrófát, amelyben levezette, hogy milyen tragikus mértékű kárt okozna az, ha az eddig viszonylag egyenletesen elosztva érkező nyári viharok – tomboló széllel, felhőszakadással, jégveréssel, villámlással – egy-két hét leforgása alatt koncentráltan zúdulnának az országra, azon belül is visszatérően egyetlen településre. A katasztrofális végeredmény borítékolható volt, s teljesen egyértelmű, hogy egy ilyen koncentrált sorozat – amiből már most is egyre több ízelítőt kapunk – eddig nem tapasztalt kihívás elé állítaná a biztosítókat, kárszakértőket, helyreállítással foglalkozó iparosokat, de legfőképpen a károsult családokat. Németh Péter véleménye szerint ezért talán soha nem volt ennyire fontos egy jó biztosítás – sőt, biztosítási csomag –, mint napjainkban.

Viharkárra való biztosítások:

- lakásbiztosítás: viharkár – óránként legalább 54 kilométer sebességű széllel –, felhőszakadás villámlás, beázás, tűzkár, stb.,

- nyaralóbiztosítás – hétvégi házakban, nyaralókban keletkezett elemi károk, csőtörések, özönvíz szerű áradások ellentételezésére,

- casco biztosítás – garázsban megrongálódott autók, jégverés okozta totálkár, közlekedés közbeni vizes, kátyús balesetek,

- balesetbiztosítás – esetleges személyi sérülések miatti hosszabb távú munkaképtelenség esetére.

Amit a kárbejelentési rendről tudni kell

- A viharkárt – is – az „észlelésétől” számított öt napon belül be kell jelenteni a biztosítónál (az „észlelés” kitétel nagyrészt a hétvégi ingatlanok miatt elfogadott).

- Nem árt lefényképezni tételesen a viharkárokat, az ázások nyomait és a padlón álló vízszint magasságát is lehetőleg pontosan, ugyanis ez az adat sem lesz mindegy a kár megállapításakor.

- A mentést a lehető legrövidebb időn belül meg kell kezdeni. A biztosítók ugyanis enyhén szólva sem veszik jó néven, ha a kárszakértőjük kiérkezéséig a háziak meg sem próbálják menteni, ami menthető. Igaz, a naponta lezúduló viharban meg kell gondolni, hol száradjon biztonsággal az elázott ingóság. Az udvarra kipakolt bútorokat ugyanis pár nap múlva már újra áztathatja a zápor, a garázsból kiszorult gépkocsikat pedig totálkárosra verheti az utcán a jégeső. Ezekre is gondolni kell.

Németh reméli, a modellezett katasztrófahelyzetből nem lesz valóság, de az biztos, hogy a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni kell. A biztosítással is – szögezte le.

CLB TIPP: Oldalunkon néhány kattintással megkötheti a szükséges vagyonbiztosításokat, hogy értékei biztonságban legyenek: Lakásbiztosítás kalkulátor >> ; Casco kalkulátor >>

Súlyos károk érték a magyarokat a járvány idején: otthon sincs biztonság?
2020 június 09.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános

Súlyos károk érték a magyarokat a járvány idején: otthon sincs biztonság?

A legnagyobb hazai biztosítótársaságok arról számoltak be, hogy jelentős a viharkárokat elszenvedett háztartások száma, és hiába érezi magát az ember otthonában a legnagyobb biztonságban: a balesetek csaknem fele ott éri az embert.

Nem csak a járvány okozott jelentős károkat idén a magyar lakosság számára, és fenyegette az egészségét. A Pénzcentrum a legnagyobb hazai biztosítótársaságoktól arról értesült, hogy

jelentős a viharkárokat elszenvedett háztartások száma, és hiába érezi magát az ember otthonában a legnagyobb biztonságban: a balesetek csaknem fele ott éri az embert.

Ez az arány pedig járvány idején csak súlyosbodott. Közúti balesetekből származó káreseményből - ahogy arra számítani lehetett - jóval kevesebb volt, de a betörések, lopások száma is jelentősen csökkent. A járványból mindenki más-más tanulságot, tapasztalatot vont le, ez látszik az alapján is, milyen biztosításokra van most, és lesz a nyáron a legnagyobb kereslet.

A Pénzcentrum kérdéseire nagyobb hazai biztosítótársaságok válaszoltak most azzal kapcsolatban, hogy melyek voltak 2020-ban eddig a leggyakoribb káresemények, amelyek a magyar háztartásokat érték, és lehetett-e eltérést érzékelni az előző évek tapasztalataihoz képest. Az is kiderült, hogy mely biztosítások iránt nőtt a kereslet és nőhet meg a nyári időszakban a koronavírusjárvány miatt. A biztosítók válaszaiból az látszik általánosságban, hogy a egyéneket és otthonaikat ért legnagyobb károkat idén a viharos időjárás, illetve önmaguk okozták. Értelemszerűen a közúti balesetekből adódó károk jelentősen csökkentek a korlátozások alatt, viszont az otthoni balesetek, amelyek kertészkedés, barkácsolás, nagytakarítás, stb. közben érhették az embert, gyakrabban fordultak elő.

A betörések száma szintén csökkent a járvány alatt, annál több volt a vízkár.

A Generali Biztosító 2020 első negyedévében közel fél milliárd forintnyi összeget fordított a közel 13 000 vezetékes vízkárból eredő költségek fedezésére. A víz-, csatorna-, fűtés-, hűtés- és egyéb vezetékek törése vagy dugulása, valamint az ebből fakadó károk továbbra is jelentősek: míg 2017-ben átlagosan több mint 50 000 forintot fizetett ki a biztosító vízkárok kapcsán, 2019-ben már 60 000 forintot meghaladó összegre rúgott a kifizetések átlagösszege. A leggyakoribb károk listáján szerepelnek a viharkárok is.

"Az idei első negyedévben például a viharkárok darabszáma kétszerese az előző év azonos időszakához képest. Ehhez az is hozzájárul, hogy idén februárban az erős viharok következtében annyi vihar kárbejelentést kaptunk, mint egy nyári időszakban - ez egyébként annyira ritka, hogy még nem is volt ilyen mennyiségű viharkár az év ezen szakaszában" - mondta el Márta Róbert, a Generali Biztosító értékesítési területért felelős igazgatósági tagja. Tapasztalatuk szerint

a leggyakoribb otthoni balesetek a következők: forrázás, kertészkedés közben bekövetkező balesetek, tetőről való leesés, barkácsolás közben elszenvedett sérülés, elcsúszás, lépcsőn leesés.

Néhány konkrétumot említve: előfordult már flexelés közbeni sérülés, kutyasétáltatás közben szerzett bokaficam, macskaharapás, lábujjtörés a kanapé lábába rúgva vagy éppen olyan súlyos sérülés is előfordulhat, mint medencetörés létráról leesve - részletezte a szakember.

forrás: hellovidek.hu

CLB TIPP: Lakás- és balesetbiztosítását is percek alatt megkötheti oldalunkon, néhány kattintással: Lakásbiztosítás kalkulátor >> Balesetbiztosítás kalkulátor >>

Elektromos rolleresek sokkolják az autósokat - Akár milliókat is fizethetnek, ha balesetet okoznak
2020 június 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános

Elektromos rolleresek sokkolják az autósokat - Akár milliókat is fizethetnek, ha balesetet okoznak

Balesetveszélyesen ellepték az utakat a biciklisek, s újabban egyre több a forgalomban a kocsik között cikázó elektromos rolleres is. Nem árt tudni: felelősségbiztosítás nélkül sokba kerülhet nekik egy általuk okozott baleset, mert a biztosítók a kétkerekűeket is a többi járművel azonosan bírálják el. Ha ők a hibásak, fizetniük kell, bármekkora is a kár – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz cég.

Kockázatosan megnőtt a közúti forgalomban, a járművek között cikázó elektromos rolleresek és a biciklisek száma. Érthető, hiszen a járvány miatt, aki csak teheti, nem utazik közösségi járműveken, ám ezeknek az eszközöknek a közúti közlekedésre való használatát egyelőre semmi nem szabályozza – vagy korlátozza – mondta Németh Péter. A CLB biztosítási alkuszcég online értékesítési és kommunikációs igazgatója tapasztalatai szerint különösen a motorhajtású rolleresek hajlamosak időnként hajmeresztő manőverekre, életveszélyes mutatványokra a zsúfolt utakon. Az autósoknak mostanában igencsak szükségük van a lélekjelenlétükre, hogy ne keveredjenek bajba a kis járművek miatt. A kétkerekűeken próbálkozóknak – legyen az kerékpár vagy roller – viszont nem árt tudniuk: annak ellenére, hogy nem kell KRESZ-vizsgát tenniük, ismerniük kell a járművezetőkre vonatkozó közlekedési szabályokat, mert egyébként könnyen balesetet szenvedhetnek vagy okozhatnak. Egyik sem jó, de az utóbbinak még súlyos anyagi következményei is lehetnek, hiszen aki kárt okoz, annak azért felelősséget is kell vállalnia. Vagyis, meg kell térítenie a kárt még akkor is, ha milliós a tétel – figyelmeztet Németh.

Nem kell aggódnia viszont annak, akinek van felelősségbiztosítása, hiszen akkor a biztosítója fizet helyette. De vajon, van-e ilyen biztosítása annak a sok fiatalnak, aki az utóbbi hetekben rákapott ezekre a járgányokra, s azzal járja a várost? Nem valószínű – véli a kommunikációs igazgató. Németh figyelmeztet: az említett járművek vezetői azonban akkor is felelősséggel tartoznak, ha nem a közúton, hanem például a járdán, a gyalogosok körében okoznak balesetet.

A közúti forgalom újdonsült résztvevői azonban nem tudják azt, amit egyébként is csak kevesen, hogy egy jobb lakásbiztosítás felelősségbiztosítást is tartalmazhat, ami kiterjed a kerékpárral és egyéb módon okozott károkra is. Érdemes tehát átböngészni a szerződéseket, különösen azoknak, akik kerékpárral, motor-hajtányú rollerrel vetik bele magukat a városi forgalomba. A biztosítók ugyanis nem viccelnek, s főleg nem tesznek különbséget a járműtípusok között a balesetek elbírálásakor. Vagyis, ha egy rolleres vagy kerékpáros a vétkes, akkor neki anyagi felelőssége is van. Ha nincs megfelelő biztosítása, akkor a saját pénzéből kell helytállnia, bármekkora is a kár – összegzi Németh.

Oldalak