CLB

Július végétől augusztus közepéig, végéig tart az őzek násza. Az autósok, a motorosok ilyenkor fokozott vadveszélyre számíthatnak, az állatok napközben is hirtelen feltűnhetnek az utakon. A Kossuth Rádió Napközben című műsora arról készített összeállítást, hogy hogyan lehet elkerülni a vadbalesetet, mi a teendő, ha mégis ütközünk egy vaddal, mit térít a biztosítás, és mit tehetnek a vadásztársaságok a megelőzés érdekében.

Július végén megkezdődött az őzek násza. Augusztus második feléig fokozott vadveszélyre számíthatnak az autósok, motorosok az országutakon. Az állatok ilyenkor nem csak este, éjjel és hajnalban, hanem napközben is hirtelen feltűnhetnek az utakon. Egy-egy vaddal való ütközés jobb esetben személyi sérüléssel nem, „csak” komoly anyagi kárral jár.

Magyarországon az őzállomány 350-360 ezer példány. Az ország teljes területén élnek őzek, de veszélyeztetettebbek az alföldi régiók, ahol intenzív mezőgazdasági termesztés folyik, tájékoztatott Kovács Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara főmunkatársa.

Ha felbukkan az úton a vad, nem szabad rángatni a kormányt. Ha nem kerülhető el a baleset, inkább egyenesen haladva történjen, mert az oldalra rántott autóval nekimehetünk egy szembejövőnek, vagy árokba hajthatunk.

Székely Gyula autóvezetés-technika tanár alapszabálynak nevezte, hogy minden őznél kisebb vad – róka, nyúl, borz, macska stb. – esetén ne húzzuk el a kormányt, csak fékezzünk. A sebességet azonban minden olyan helyen, útszakaszon, illetve időjárási viszonyok között csökkenteni kell, ahol és amikor vad jelenhet meg az úton.

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy ha egy őz átmegy az úton, érdemes lassítani, mert számítani lehet arra, hogy több állat is fel fog tűnni.

Ütközés esetén ezek a legfontosabb teendők
Ha mégis megtörtént a baleset, az autós vaddal ütközött, a legfontosabb a további ráfutásos balesetek megelőzése érdekében a közlekedés biztonságának helyreállítása, ami nem csak azt jelenti, hogy az elütött állatot le kell húzni az útról, és az autóval félre kell állni. Ilyen esetben haladéktalanul ki kell tenni az elakadásjelző háromszöget, sorolta a teendőket Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz cég értékesítési és marketingigazgatója.

Hozzátette: ezt követően értesíteni kell a rendőrséget és szükség esetén a mentőket. Biztosítási szempontból nagyon fontos, hogy minél több fénykép készüljön a balesetről, a helyszínről, a gépjárműben okozott kárról.

Nem minden biztosítás fedezi a vadkárt
A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a kötelező biztosítás nem fedezi a vaddal való ütközésből fakadó károkat, csak a casco, és azon belül is a teljes körű casco biztosítás. Németh Péter az autósoknak azt javasolta, ellenőrizzék a cascójukat, hogy van-e benne vadkárra vonatkozó kitétel.

A szakember szerint arra nem érdemes számítani, hogy a vadásztársaságok megtérítik a kárt, mert rendszerint elég körültekintően járnak el a veszélyt jelző táblák kihelyezésével, illetve különböző terelőkkel, hogy a vad nem futhasson ki az útra.

A vadveszélyre figyelmeztető táblákat kihelyezését a vadásztársaságok kérelmezik az útkezelőtől. Helyenként vadriasztó sípokat, prizmákat is alkalmaznak, de a tapasztalat szerint azok csak ideig-óráig működnek, hosszú távon nem jelentenek tartós megoldást, mert a vadak megszokják őket.

Forrás: hirado.hu

Nagyon sok a vihar az idén nyáron, a biztosítók azonban bíznak abban, nem lesz rosszabb az év a sokéves átlagnál, és nem kell módosítani a terveiket

Az idei nyár szokatlanul viharosnak tűnik, volt olyan hét, amikor 10 ezernél is több kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. Csupán júliusban 53 ezer kárbejelentés futott be, a károk volumene pedig 4,5 milliárd forint körül alakult a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint. A biztosítóknál izzottak a vonalak. A Groupama biztosítóhoz például egy viharosabb napon percenként öt kárbejelentés futott be. Az Aegon pedig csupán a július 12–14. közötti viharok miatt 7500 bejelentést fogadott, és csaknem egymilliárd forintos kártérítéssel kalkulált.

Az egymást érő viharok dacára azonban a biztosítók azt állítják: az idei év viharkárok szempontjából nem számít rendkívülinek. A Signalnál csupán 8 százalékkal több a viharkár, mint tavaly. Ez 5 ezer bejelentést és 350 millió forintnyi kártérítést jelent. A Groupamánál átlagos évnek mondják az ideit, eddig 31 ezer bejelentést kaptak, a várható kárösszeg pedig 5 milliárd forint fölött lesz. A Köbénél és az Unionnál is átlagosnak számít az idei év. A Generalinál viszont, ahol eddig 32 ezer bejelentésnél és 2 milliárd forintos kárösszegnél járnak, azt tapasztalják, általában évről évre nő viharkárok száma és értéke.

A jég és a szél okozza a legtöbb kárt
Az ország több területét is érintette az ítéletidő, a biztosítók közlése szerint júliusban a legtöbb kár Vas és Veszprém megyében keletkezett, de az év korábbi részében Budapesten, Pest megyében, Szabolcsban, Borsod-Abaúj-Zemplénben és Csongrádban is sok viharkár volt. Hogy mi okozza a legnagyobb pusztítást, az mindig az adott vihartól függ. Július 21-én például a jégeső miatt keletkezett sok kár, főleg a mezőgazdaságban. A szakértők szerint az idén a szőlőtermés tizedét vitte el eddig a jég. Általában véve is elmondható, hogy a legnagyobb pusztítást mindig a jég és viharos szél végzi, de a nagy mennyiségű lezúduló víz, a tető- és alagsori beázások is sok bosszúságot okoztak. A villámlás szintén egyre több kárt okoz, főleg a feszültségingadozásra érzékeny műszaki cikkekben.

Egyelőre a lapunknak válaszoló biztosítók közül egyik sem tervezi, hogy módosítja az idei eredményvárakozásait. „Reméljük, a viharos időszak nagyján túl vagyunk, így a terveink módosítására nincs szükség” – mondta a Világgazdaságnak Szabó Imre , a Groupama főosztályvezetője. Az viszont előfordult, hogy a munkát valamelyest át kellett szervezni, volt, ahol meghosszabbították az ügyfélszolgálatok nyitvatartását, egyes megyékben növelni kellett a kárszakértők számát – még így is sokat túlóráztak, és hétvégén is dolgoztak – közölte a főosztályvezető.
A leggyakrabban ingatlanokkal kapcsolatban érkeztek kárbejelentések, de jégkáros autók miatt is fordulnak a biztosítókhoz, emellett a mezőgazdasági biztosítások piacán érdekelt cégek is sok bejelentés kaptak. Utóbbi piacon három nagy hazai cég, az Allianz, a Generali és a Groupama és egy osztrák biztosító, a Hagelversicherung osztozik. Közülük csupán a Groupama az idén már 2,5 milliárd forintnyi kárbejelentést regisztrált. Ez viszont nem tűnik alacsonynak, hiszen a Mabisz adatai szerint a korábbi években az agrárbiztosítások adott évi kárráfordítása a teljes piacon 4-5 milliárd forint körül alakult. A különlegesen viharos, sok kárral járó 2010-es év volt csak kivétel, akkor a tárgyévi kárráfordítás 11,6 milliárd forint volt.

Forrás: vg.hu

Az utasbiztosítás elengedhetetlen eleme a nyaralásnak, de akkor sem árt némi készpénzzel készülnünk, ha már kötöttünk biztosítást. A magyarok által leginkább látogatott tengerpartokon ugyanis több tízezer forintnak megfelelő valutát is elkérhetnek azért, hogy egyáltalán ellássanak minket. Utánajártunk, melyik kórházakba érdemes menni, ha bajunk esik vagy megbetegszünk.

Az utasbiztosítás elengedhetetlen eleme a nyaralásnak. Vannak azonban olyan helyszínek, ahol nem egyértelmű, melyik kórházba érdemes menni, ha megbetegszünk, vagy baleset ér minket.

Melyik kórházakat válasszuk?
Amennyiben egészségügyi problémánk merül fel, elsősorban érdemes felhívni a biztosítónkat, azonban erre nem minden esetben van lehetőségünk. Két, magyarok által kedvelt helyszínt néztünk meg, hogy melyik kórházakból válogathatunk:

• Olaszországban Jesolót és
• Horvátországban Dubrovnikot.

Olaszországban egészen egyszerű helyzetben vagyunk, ugyanis mindössze egy kórház található Jesolóban, azonban szükség esetén egy másik egészségügyi intézmény is van a településen, viszont ebben csupán korlátozott az ellátást kaphatunk.

Az Országos Egészségügyi Pénztár tájékoztatása szerint az olasz kórházakat az európai egészségbiztosítási kártyával (kék kártya) lehet igénybe venni, azonban ilyenkor sem minden van ingyen.

A vizsgálatokért, kezelésekért 36 eurót kell kifizetnünk önrészként, a gyógyszerekért pedig típus szerint kell fizetni, van támogatott és nem támogatott gyógy készítmény is.
Amennyiben van utasbiztosításunk (és az ellátásra vonatkozó fedezet is szerepel benne), akkor a biztosító utólag kifizeti az önrészt.

Előfordulhat, hogy nincs nálunk a kék kártyánk, ilyenkor saját zsebből kell kifizetni a kezelés költségeit, azonban a számlákat bemutatva az OEP utólag megtéríti a költségeinket (az önrész kivételével).

Mi a helyzet Horvátországgal?
Az olasz utazáshoz hasonlóan itt is célszerű kiváltani a kék kártyát, azonban itt a kijelölt intézményekben fogadják azokat el.

Mivel a tengerparton az orvosok többsége nem a Horvát Egészségügyi Intézettel szerződött szolgáltató, így ők az EU-s egészségügyi kártyát sem fogadják el.
Emiatt érdemes kórházhoz vagy rendelőintézethez fordulni, ugyanis ezek között könnyebben találunk szerződött partnert. Egy külföldi kórházajánló oldalon három Dubrovnik környéki kórházat találtunk, ezek között a központi kórházat érdemes elsősorban megemlíteni (General Hospital Dubrovnik), a város turistáknak szóló oldala is ezt ajánlja.

Önrészt egyébként itt is kell fizetnünk az orvosoknak, amely általában az ellátási költségek 15 százaléka, amely megegyezik azzal, amennyit a horvátoknak kell fizetnie ezért. A horvát egészségbiztosító honlapja szerint ez egyébként legfeljebb 10 euró lehet. Ha kórházi kezelést kapunk, akkor viszont a költségek 30 százalékát kell kifizetnünk, a patikákban pedig a gyógyszerek nem élveznek támogatást. Lényeges, hogy ha nincs kék kártyánk, akkor nekünk kell kifizetni a számlát, amit az OEP-nek bemutatva kaphatjuk vissza az egészségbiztosító által finanszírozott összeget (az önrész ebbe nem tartozik bele).

Persze, ha van utasbiztosításunk, akkor az utólag térítheti az önrészt, de azért arra nem árt gondolni, hogy ezt ilyenkor is saját zsebből kell kifizetnünk. Dubrovnik környékén egyébként három kórházat is találunk, az általunk meglátogatott régió kórházairól az OEP honlapján található Horvát Egészségbiztosítási Intézet számunkra aktuális kirendeltségein érdeklődhetünk a számunkra megfelelő kórházról. ennél egyébként egyszerűbb, ha betegség vagy baleset esetén a biztosítóhoz fordulunk.

Mennyi pénz legyen nálunk az önrészhez?
Ugyan az önrészt az utasbiztosításunk megtéríti, ennek ellenére egy bizonyos összeghatár alatt ezt nekünk kell kifizetnünk. Persze felmerül a kérdés, hogy mennyi pénz érdemes magunknál tartani (akár bankkártyán is) erre a célra.

Olaszországban a fentiek alapján a 36 euró az, amit elkérhetnek tőlünk, azonban egy több alkalmas kezeléskor, vagy több családtag megbetegedése esetén ennek többszörösét is kifizethetjük. Bonyolultabb a helyzet Horvátországban, ahol a kezelés adott százalékát kell önrészként kifizetni.

Erre jó támpontot ad az EUB biztosító, ahol a megtörtént káresetek között böngészve találhatunk példákat, itt egy gerincsérülést hoztak fel, ami nem tartozik a leggyakoribb esetek közé. ennek kezelés 1 millió forintba került. Ilyen esetben 300 ezer forintot kellene kifizetni, azonban ezt ebben az esetben a jelentős összegre tekintettel lehetséges, hogy közvetlenül átutalta a biztosító. Egy másik példában pedig búvárkodás miatt kialakult agyvérzést kellett kezelni, aminek az önrésze 475 ezer forint lett volna, azonban ezt a biztosítás kifizette.

Mit mondanak a biztosítók?
A biztosítóknak feltettünk kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy melyik kórházakat érdemes keresni, illetve melyik kórházakat kerüljük, ha a fenti úti célokra utaznunk, azonban konkrét intézményt nem említettek nekünk. Az Aegon szerint az állami fenntartású intézményekben jó eséllyel látnak el minket a kék kártya felmutatása esetén. Az Union ehhez annyit fűzött hozzá, hogy érdemes felhívni a biztosítót a kórházválasztás előtt, ha erre lehetőségünk van, illetve ha mi választunk egészségügyi intézményt, akkor érdemes megbizonyosodni előre, hogy a kék kártyát elfogadják. A Groupama hangsúlyozta a kapcsolatfelvételt a biztosítóval, mivel ezzel a leginkább megfelelő ellátást kaphatjuk, a tünetek alapján irányítanak ugyanis a megfelelő egészségügyi intézménybe.

Mik a leggyakoribb esetek?
Nem árt felkészülni a leggyakrabban bekövetkező balesetekre, betegségekre, így ugyanis sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat. Az EUB összegyűjtötte a leggyakoribb eseteket és azt is, hogyan kerülhetjük el ezeket:

• Nagy melegben érdemes kerülni a magas kalóriatartalmú ételeket, ezek ugyanis fokozott terhelést jelentenek a szervezetnek, így könnyebben megbetegedhetünk.
• A tengerparton és a városi séta során is használjunk naptejet, az erős UV-B sugárzás miatt ugyanis 10-20 perc alatt is leéghetünk. Viseljünk napszemüveget, ez ugyanis a szemünket is védi a káros sugaraktól.
• A tengerparton az egyik leggyakoribb baleset a lábfej és a lábujjak sérülése. Ennek elkerülésére viseljünk strandoláshoz készített lukacsos gumicipőt vagy szörfcipőt, ebben menjünk a vízbe. Ha mégis megtörténne a baj, mindenképp forduljunk orvoshoz!
• Szintén gyakori a tengerparti sziklákon való megcsúszás, ami komoly sérüléseket is okozhat.

Forrás: Pénzcentrum

A kötelező még mindig ráfizetéses üzletág a biztosítóknál. A kamionok és a buszok gyakran okoznak balesetet, a nagymotorok ritkán, de akkor nagy kár keletkezik.

Hiába drágult sokat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), ez az üzletág még mindig veszteséget termel a biztosítóknak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint tavaly csaknem 4,48 millió kgfb-szerződés volt a hazai piacon, ezek után 105,8 milliárd forintnyi díjat szedtek be a biztosítók. Az átlagos éves díj így – a 30 százalékos baleseti adó nélkül számolva – 23 633 forint lett, ami 15 százalékkal magasabb a 2014-esnél.

Ez az áremelkedés sem volt elegendő azonban ahhoz, hogy biztosítástechnikai szinten nyereségessé váljon a kötelező biztosítás: a szektor több mint 7,7 milliárd forintos veszteséggel zárta az évet.

Ez egyébként lényegesen jobb a 2014-es és 2013-as eredményhez képest, tavalyelőtt ugyanis 11,8 milliárd, 2013-ban pedig 18,7 milliárd forintos mínuszt hozott össze ez az üzletág. Az idén pedig az eddigi adatok alapján tovább javulhatnak az eredmények. A kgfb-díjak ugyanis 20-25 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbinál, és az árverseny is csökkent valószínűleg, miután az Astra kiszállt a piacról.
Nem csak a díjbevétel nő azonban a biztosítóknál, a károkra is egyre többet kell fizetniük. Tavaly a tárgyévi károkra 32,6 milliárd forintot fizettek ki, ez 7 százalékkal több, mint 2014-ben. A függőkár-tartalék eközben 9 százalékkal 33,8 milliárd forintra nőtt. A felmerült, de még be nem jelentett károkra is 11 százalékkal több, 15,6 milliárd forintos tartalékot képeztek a biztosítók. A teljes kárfelhasználás így megközelítette a 89 milliárd forintot.

A friss adatokból az is kiderül, egyre több magyar jár nagy autóval. A legtöbb kgfb-t még mindig 51–70 kW teljesítményű kocsira kötik meg, több mint egymillió szerződés esik ebbe a szegmensbe. A kisebb teljesítményű autók száma azonban rohamosan fogy, míg a nagyobbaké nő. Például tavaly már több mint 29 ezren jártak 180 kW-osnál is nagyobb teljesítményű autóval, kétszer annyian, mint 2013-ban. A statisztikák szerint pedig minél erősebb motorú autót használ valaki, annál több kárt okoz, a 100–180 kW-os autóknál a kárgyakoriság 4,3 százalék fölött van, a még nagyobb kocsiknál pedig meghaladja a 4,5 százalékot is. Az átlagosnál kisebb, 50 kW alatti autóknál viszont bőven 3 százalék alatt van a kárhányad. Egy átlagos károkozó személyautós egyébként 420 ezer forint körüli kárt okoz, de minél nagyobb autóval jár, jellemzően annál nagyobb a kár.

A legveszélyesebben egyébként a kamionosok és a buszsofőrök közlekednek. Tavaly nagyjából minden negyedik kamion okozott úgy kárt, hogy ő volt a hibás. Ezek ráadásul jellemzően nagyok, átlagosan egymillió forint fölötti értékűek. A buszoknál a kárhányad 14,4 százalék fölött van, a troliknál meghaladta a 36,7 százalékot. Az okozott károk átlagos értéke azonban kisebb, mint a kamionoknál, egy karambolozó busz átlagosan 521 ezer, egy troli pedig 288 ezer forintos kárt okozott tavaly.

A motorosok továbbra is jó biztosítós ügyfélnek számítanak, a kárgyakoriság náluk rendkívül alacsony, a 0,6 százalékot sem éri el. A nagy motorokat vezetők egyébként gyakrabban okoznak kárt, mint a kis robogókon ülők. Ha viszont egy motoros hibás félként balesetet okoz, az sokba is kerül. Az áltagos motoros kgfb-károk értéke 660 ezer forint, a 70 kW-osnál nagyobb gépekkel viszont átlagosan csaknem egymillió forintos kárt okoznak a felelőtlen vezetők, ennél csupán a kamionos balesetek után nyújtanak be nagyobb számlákat a biztosítóknak.

Forrás: vg.hu