CLB

Válassza a biztonságot a Generalinál május 31-ig, akár 65%-os díjtámogatással!

A tavaszi és nyári hónapokban megszaporodnak a viharok, jégesők, tüzek, amelyek komoly gondokat okozhatnak a földeken. A Generali 2015-ben csak a növénykárok után 1,5 milliárd forintot térített itthon, amelyek közül a legtöbbet jégverés okozott.

Májusi eső aranyat ér – szól a mondás, de persze ez nem igazán csal mosolyt azok arcára, akiknek a gazdasága jégeső vagy vihar miatt szenvedett komoly növénykárokat. A tavaszi és nyári hónapokban nem árt felkészülni minden eshetőségre, hiszen a gyakran kiszámíthatatlan időjárás tartogathat meglepetéseket.

Tavaly a Generali nem kevesebb mint 1,5 milliárd forintot térített a növénykárok után, a jégverés volt a leggyakoribb ok, ami után a biztosító fizetett.

A számok azt mutatják, hogy érdemes előre gondolkodni: 2012 óta – amióta támogatás igényelhető erre a biztosításra – jelentősen megnőtt a mezőgazdasági biztosítások kihasználtsága. A kezdeti 600-ról 2015-re körülbelül 2500-ra emelkedett azok száma, akik díjtámogatott biztosítást kötöttek a biztosítótársaságnál.

Az elmúlt években azonban azokon a területeken, amelyeket nem érintettek a viharok, csökkent a kockázattudatosság: sokan inkább a kisebb ráfordítást választják, és a tapasztaltak alapján csak a rizikósabbnak ítélt növényeiket vonják fedezet alá. Persze jobb félni, mint megijedni: ha szeretné biztonságban tudni gazdaságát, a Generalinál egyéni igényei szerint állíthatja össze biztosítási védelmét a növényektől kezdve az állatokon át egészen a mezőgazdasági vagyontárgyakig.

A különböző növénybiztosítási csomagok többek közt az egyik leggyakoribb problémát jelentő jégeső, illetve aszály, árvíz és viharkár esetén is segítséget jelenthetnek.

Válassza a biztonságot május 31-ig, akár 65%-os díjtámogatással!

Hogyha eddig bizonytalan lett volna, most érdemes lépnie: ha ugyanis 2016. május 31-ig megköti díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítását a Generalinál, igénybe veheti a díjtámogatást, ami 4 milliárd forint támogatási keret mértékéig kapható 2016-ban, és maximálisan 65% lehet.

A biztosító extra szolgáltatásként ráadásul időjárási vészhelyzet-előrejelzéssel, kedvezményekkel, az önrészben rejlő kockázatok csökkentésére kifejlesztett kiegészítő biztosítás megkötésének lehetőségével és korrekt, gyors kárrendezéssel segít felkészülni a kellemetlen meglepetésekre.

Forrás: Agroinform.hu

Nyugdíjas korunkban, vagy afelé közeledve egyre többen gondolunk arra, hogy nem árt anyagilag bebiztosítani családunk jövőjét egy kockázati életbiztosítással, azt azonban érdemes tudni, hogy a legtöbb biztosító csak bizonyos kor alatt áll szóba az emberrel, ami jellemzően 60-65 év, ha kockázati terméket szeretnénk. Persze szerencsére számos módszer létezik a rendszer megkerülésére, például léteznek kifejezetten időseknek szóló biztosítási termékek is.

Ahogy idősödik az ember és az elmúlás tényével egyre inkább szembe kell néznie, sokan gondolunk arra, hogy családunk anyagi helyzetét stabilizálni tudjuk halálunk után, azonban ilyenkor életkorunkból és egészségi állapotunkból fakadóan nem sok biztosító áll már szóba az emberrel, főleg, ha kockázati életbiztosításról van szól.

Kockázati életbiztosítás

60-65 éves kor fölött "sima" kockázati életbiztosítást csak alig-alig tudunk kötni néhány szolgáltatónál, legtöbb esetben ugyanis ez a korhatár, ameddig engedélyezi a szolgáltatásba való belépést a biztosítottnak, persze vannak kivételek.

Öregeknek nem jár biztosítás?

Bizonyos életkor felett már csak azért sem érdemes sima kockázati életbiztosításban gondolkodnunk, mivel minél idősebbek vagyunk, annál magasabb díjat fizetünk ugyanazért a térítési összegért, ezért vagy érdemes jóval nyugdíj előtt megkötni (legalább 20-30 évvel) a szerződést (ami adott esetben akár nyugdíj utánig is futhat), vagy más megoldás után kell néznünk.

Megtakarítási célú

Jó lehet egy befektetéssel egybekötött (unit-linked), vagy egy vegyes / hagyományos biztosítás is, ha hozzátartozóink anyagi terheit csökkenteni akarjuk halálunk után, azonban ez kétélű fegyverként is működhet:

• Bár itt is van belépési korlát a biztosítottra, az nincs meghatározva, hogy a szerződőnek hány évesnek kell lennie.
• Tehát elkezdhetünk hozzátartozóinknak félretenni úgy is, hogy megkötjük a biztosítást a saját nevünkre, de biztosítottként a hozzátartozót jelöljük meg.
• Így ha meghal a szerződő, a biztosított veszi át a szerződést és az ő tulajdona lesz az addig befizetett pénz is.
• Egyetlen hátránya ennek a megoldásnak, hogy ellenben azzal a verzióval, ha a biztosított hal meg, a biztosító nem fizeti ki a pénzalapot és a kockázati összeget, így ha korai szerződéses élettartam alatt történik meg a szerződő halála (például szerződéskötéstől számított egy éven belül), a biztosítottnak (aki akkorra már szerződő lesz), fizetnie kell a biztosítást, vagy az összeg jelentős részét (vagy egészét) bukni fogja.
• Ha ilyen megoldást szeretnénk,érdemes ezért inkább egyszeri díjas biztosításban gondolkozni rendszeres helyett, azonban ez nagyobb összeg befektetését igényli.

Időskori biztosítás

A legjobb megoldás talán a kifejezetten időseknek kitalált biztosítások, amelyek jellemzően kedvezőbb tarifákért magasabb kockázati szolgáltatást nyújtanak a unit-linked biztosításoknál.

Ezek egy kockázati életbiztosításhoz hasonlóan működnek, viszont:

• jóval magasabb a belépési korhatár,
• alacsonyabb lehet a befizetendő díjuk, mint ilyen idősen egy sima kockázatinak,
• cserébe jellemzően a fedezet is alacsonyabb,
• több helyen nincs orvosi vizsgálat sem (egy betegség miatt ugyanis a díj jelentősen nőhet, azonban a legtöbb biztosító nem fizet, ha előzetesen fennálló állapot miatt halt meg a biztosított),
• számos esetben olcsóbbak, ha házastárssal közösen kötjük meg.

Érdemes azt is tudni, hogy jellemzően van egy bizonyos várakozási idő (6 hónap- 3 év), amely eltelte után nyújtanak csak a biztosítók teljes értékű fedezetet, életkortól függően viszont gyakran előfordul, hogy mindössze néhány év alatt többet fizet be az ember, mint amekkora a térítési összeg.

Időskori biztosítások például:

• A Groupama Szelence,
• a Generali Nyugalom,
• az Aegon Gondviselés,
• a Signal Testamentum,
• vagy a nagy port kavart RedSands Időskori Biztonság.

Forrás: Portfolio

A magyaroknak van elegendő pénze a mindennapokra, sőt, tízből hárman rendszeresen félre is tudnak tenni. Ennek ellenére nincs kellő ismeretünk a pénzügyi termékekről.

A magyar lakosság közel fele a mindennapi élethez elegendő pénzzel rendelkezik, viszont nagyobb kiadásokat nem biztos, hogy hosszú távon fedezni tudna a havi keresetéből. Ezen felül több mint 30 százalék azoknak az aránya a lakosságon belül, akik kisebb vagy nagyobb megtakarításra is félre tudnak tenni. A válaszadók körében a legnépszerűbb megtakarítási formát a forintbetét, az életbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár jelentette.
"Tapasztalataink és az ügyfelek visszajelzései alapján a likviditás, a rugalmasság és az elvárt hozam mértéke a három elsődleges választási szempont a megtakarítási formák mérlegelésekor" - mondta Kozek András, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese.

Életbiztosítás és befektetés egyben

A unit-linked a megtakarítás mellett biztosítási védelmet is nyújt, ami szintén fontos a nem várt eseményekre való felkészülés miatt. A Gfk Hungária felmérése szerint a befektetési alapú életbiztosítás éppen ezért népszerű a megtakarítási formák között. A felmérés azonban azt is megmutatta, hogy az emberek jelentős része nem, vagy csak alkalmanként képes félretenni pénzt.

Szánjunk időt a költségek mérlegelésére

A megtakarításra képes válaszadók több mint 60 százaléka azt vallotta magáról, hogy vannak hiányosságai a pénzügyi tájékozottságot illetően, vagy egyáltalán nem ért a pénzügyekhez. Ez problémát jelenthet a befektetések nyomon követésében. Egy megfelelő pénzügyi tanácsadó segítségével azonban könnyen, egyszerűen átláthatóvá válnak a költségek és az elért megtakarítások, érdemes erről előzetesen személyesen is tájékozódni.

Emellett segítséget jelenthet még a TKM mutatók összehasonlítása. A TKM érték segít az objektív összehasonlításban, mert megmutatja a költségeket, s azt, hogy megközelítőleg mekkora évente a hozamveszteség az adott megtakarítási formán. Érdemes tehát összevetni egymással a TKM értékeket, mert az életbiztosítások többsége minimum 3-5 százalékkal kalkulál, s kevés az olyan unit-linked termék, amely jelenleg 2 százalék alatti költségmutatóval rendelkezik.

20 éves időtávon, a tartam elején érdemesebb nagyobb kockázatú és hozamú diverzifikált portfóliókat kialakítani, melyek TKM-e optimálisan 2 százalék körüli, míg a tartam vége felé érdemesebb az 1 százalék alatti TKM-ű, kisebb kockázatú és hozamú eszközalapokat választani.

Kövessük nyomon a befektetésünket!

A unit-linked biztosítás jogi szempontból életbiztosításnak minősül, de nem kell gyűjtőévvel, vagy felhalmozási évekkel számolni, mert ez a típusú befektetés a kockázatviselés napjától kezdve megtakarítást képez a befizetésekre. A megtakarításainkat viszont menedzselni kell ahhoz, hogy a legjobb hozamot érjük el. Ez bármelyik befektetési formánál fontos szempont, hiszen a megtakarítás akár nyereséget, akár veszteséget is termelhet, ha nem kellő alapossággal mérjük fel a kockázatvállalási hajlandóságunkat. Így a különböző eszközalapok árfolyamváltozásait is érdemes folyamatosan szemmel tartani, és egyeztetni az esetleges alapváltásról a pénzügyi tanácsadónk segítségét kérve.

A befektetéseken elérhető hozamot nagyban befolyásolják a befektetésekkel kapcsolatban felmerülő költségek. Minél alacsonyabbak ezek, annál több marad a befektetésen realizált hozamból a befektetőnél.

Forrás: Pénzcentrum

Az évek óta stagnáló lakásbiztosítási szektort is fellendítheti a lakáspiac és a hitelezés felpörgése. A bővítések, korszerűsítések is hozhatnak pénzt a biztosítóknak.

A lakáspiac élénküléséből a biztosítók is profitálhatnak, végre beindulhat az évek óta stagnáló, jelenleg nagyjából 100 milliárd forintos lakásbiztosítási piac. Az elmúlt években a szerződések száma megállt 3 milliónál, új ingatlanok ugyanis nem épültek, és a penetráció sem emelkedett. Magyarországon a lakások több mint 70 százalékán van biztosítás, ez világviszonylatban sem rossz arány. A szolgáltatás elterjedtsége annak köszönhető, hogy a lakosság többsége saját tulajdonú ingatlanban lakik, amit általában hosszú évek vagy évtizedek munkájával szerzett meg.

Az idén több tényező is megmozgathatja a piacot. Az áremelkedésnek és a CSOK elterjedésének köszönhetően az adásvételek száma várhatóan nő. Egy-egy tranzakció után pedig az új tulajdonos felmondhatja a korábbi szerződést, és új biztosítást köthet – hívta fel a figyelmet az Allianz. Jelenleg egyébként a piacot négy nagy és körülbelül tíz kisebb-közepes szolgáltató fedi le. A lakossági vagyonbiztosítások díjbevétele 2014-ben 104,6 milliárd forint volt a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint, a károkra nem egészen 38 milliárd forintot fizetett ki a szektor. Magasan piacvezetőnek számít 32,9 milliárd forintos díjbevételével és csaknem 900 ezer szerződésével az Aegon. Félmillió fölötti szerződéssel rendelkezik még az Allianz, a Generali és a Groupama is. A kisebb szereplők főleg tőlük tudnak ügyfelet szerezni az áraik leszorításával, de a nagyok is felvették a kesztyűt, és igyekeznek versenyképes ajánlatokat kínálni.

A lakáshitelezés beindulása is hozhat új ügyfeleket a biztosítóknak. Tavaly 355 milliárd forintnyi lakáshitelt helyeztek ki a bankok, csaknem másfélszer annyit, mint 2014-ben, a finanszírozott lakásokhoz pedig lakásbiztosítást is kell kötni. Ez elsősorban a bankbiztosítók malmára hajthatja a vizet, amelyek a hitelből díj- vagy kamatkedvezményt nyújthatnak, ha a csoporthoz tartozó vagy azzal szorosan együttműködő biztosítóval köt szerződést az ügyfél – mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz kommunikációs és értékesítési igazgatója.
A lakásbérlések növekedése is élénkülést hozhat az Allianz szerint. Ilyen esetben ugyanis nem árt, ha a tulajdonos mellett a bérlők is biztosítást kötnek a saját ingóságaikra. Egy tulajdonosnak ugyanis aligha áll érdekében a bérlők drága műszaki cikkeit is bevenni a szerződésébe. A lakáshitelezés mellett a bővítések, felújítások is hozhatnak bevételt a biztosítóknak, az ingatlan értékének növekedése után ugyanis célszerű átdolgozni a régebbi biztosítást is.

A biztosítási díjak ennek ellenére nem biztos, hogy nőnek az idén. Az ügyfelekért kemény harc folyik, az árak az egyik alkuszcég, a Netrisk nemrég publikált adatai szerint még tavaly is csökkentek. „A díjak öt-hat éve csökkennek, de ez a folyamat lassan megáll” – erősíti ezt meg Németh Péter. Jelenleg egy társasházi lakásra évente átlagosan 15-20 ezer, egy családi házra pedig 30-50 ezer forintért lehet biztosítást kötni. A 2013-ban bevezetett biztosítási adót mindenesetre nem tudták beépíteni a cégek a díjaikba. Az Allianz és Németh is úgy látja azonban, hogy a díjak mellett a szolgáltatások színvonala is egyre több ügyfelet érdekel. Sokan kötnek olyan biztosítást, amely fedezetet nyújt például a különleges üvegekre, napkollektorokra és más berendezésekre.

Forrás: Világgazdaság