Milyen a közlekedés, van-e internet, netán elég polc a könyveimnek, tarthatok-e bulit, és persze mennyibe kerül? Ezeket a kérdéseket nagyobb valószínűséggel tisztázzák azok a fiatalok, akik albérletbe költöznek, a biztosítás megléte pedig nem feltétlenül kerül szóba a megfelelő albérlet kiválasztásakor. Ebből később számos kellemetlenség származhat, pedig ezektől megkímélhetné magát mind az albérlő, mind a lakás tulajdonosa.

A hagyományosan saját tulajdonra berendezkedett hazai lakáspiacon 2011 óta folyamatosan növekszik a magánbérletek száma: országos aránya elérte a 6, a fővárosban pedig már meg is haladta a 10 százalékot. Ráadásul ezekben a hetekben van az albérletkeresés, illetve albérletbe költözés szezonja az egyetemvárosokban.

A megfelelő albérlet megtalálása nem könnyű, és sok esetben jelentős anyagi terhet is jelent a családok számára. Ahhoz, hogy a nem várt kellemetlenségektől megkíméljék magukat mind az albérlők, mind a bérbeadók, érdemes már a lakásbérleti szerződésében tisztázni, hogy van-e biztosítás az otthonra, ki fizeti a díját, és ha van, akkor pontosan milyen fedezetet nyújt a biztosítás és kinek a vagyontárgyaira.

Tévhit, hogy a lakásbiztosítást csak a tulajdonos kötheti meg
Az egyetemisták, főiskolások sok személyes tárgyat visznek az albérletbe, ezek között gyakran van drága laptop, hangszer, komolyabb hifi berendezés, vagy saját tévé is. Az albérlők számára fontos, hogy személyes vagyontárgyaikat is biztonságban tudják, ugyanakkor sokszor nem figyelnek arra, hogy megfelelő biztosítás legyen ezekre az ingóságokra is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenkinek megéri, ha van a lakásra és az albérlő tulajdonaira is megfelelő biztosítási védelem, hiszen egy hétköznapi csőtörés vagy rövidzárlat esetén is hosszas vita kezdődhet a bérlő és a tulajdonos között, hogy ki állja a károkat.

A bérelt lakásban élők közül sokan azt hiszik, hogy nem is köthetnek lakásbiztosítást, mert azt csak a tulajdonos kötheti meg. Pedig a bérlő is köthet magára az ingatlanra is, de akár csak a saját vagyontárgyaira is biztosítási szerződést - hangsúlyozta Kádár Péter, a Groupama Biztosító nem-életbiztosítási igazgatója.

Ha a tulajdonos nem kötött az ingatlanra biztosítást, akkor a bérlőnek mindenképpen érdeke lehet ezt megkötni, ha pedig van az ingatlanra biztosítás, akkor a bérlőnek érdemes lehet a saját ingóságaira biztosítást kötni. Fontos, hogy a felek már a bérleti szerződés megkötésekor tisztázzák a biztosításra vonatkozó részleteket.

Ki fizet, ha a bérbeadónak kára keletkezik?
A megfelelő lakásbiztosítás megléte nem csak az albérlők érdeke, a bérbeadók számára is fontos, gyakran előfordul ugyanis, hogy a bérlők károkat okoznak a lakásban. Tipikus eset például, hogy figyelmetlenség miatt nyitva marad egy vízcsap, és a kiömlő víz eláztatja a padlót vagy netán az alattuk lévő ingatlant is. Az is megtörténhet, hogy a kijelentkezés után hagynak károkat, − például betört erkélyajtót − maguk után a lakásban, aminek a helyreállítását később lehetetlen behajtani. Egy megfelelő lakásbiztosítás azonban a bérlők által okozott károk mellett akár a kiesett bérleti díjat is megtérítheti, ha a lakás lakhatatlan lesz egy rövid időre.

Időről-időre mindenképpen javasolt felülvizsgálni lakásbiztosítási szerződésünket, annak érdekében, hogy egy esetleges kár esetén a biztosító minden vagyontárgyra fedezetet nyújtson. Különösen igaz ez, ha a lakásunkat bérbe adjuk.

"A lakásbiztosítás megkötésekor az ügyfelek nyilatkoznak arról, hogy az ingatlant bérbe adják-e vagy sem. Ha időközben kiadják ingatlanukat, akkor ezt be kell jelenteni a biztosító felé is, hiszen a kockázati körülmények változása esetleg a biztosítási díj változásával is járhat. Ezzel ugyanakkor elkerülhető, hogy egy bekövetkezett kár esetén a szolgáltatás teljesítésénél kellemetlenség legyen" - hívta fel a figyelmet a Groupama Biztosító nem-életbiztosítási igazgatója.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Válasszon megfelelő biztosítást! Lakásbiztosítás kalkulátor >>