2020.01.24
Robotok álltak munkába a legnagyobb magyar biztosítónál, 12-szer gyorsabbak az embernél
A legnagyobb hazai nem-élet biztosítónál, vagyis az Allianznál már a mindennapok része, hogy az alkalmazottak robotokkal dolgoznak együtt, akik pontosan ugyanazt csinálják, mint amit ők. Amit az ember 4 perc alatt végez el, azt a robot 20 másodperc alatt befejezi, és az alkalmazottak ezt ma már el is fogadják. Ugyanakkor a biztosító digitalizációs startégiája nem csak erről szól: az elektronikus termékcsaládok kialakítása, a kárrendezés és a kárbejelentés digitalizációja, a papírmentesítés, a kiberbiztonság megerősítése mind ide tartozik, ráadásul a világ egyre inkább elmozdul a belső hálózatok által uralt működésből a cloud alapú működés irányába - véli Végh István, az Allianz informatikáért felelős vezérigazgató-helyettese.
Hogy néz ki az Allianz digitalizációs stratégiája, melyek voltak az elmúlt időszak legfontosabb digitalizációs projektjei?
A digitalizációs stratégia egyik fő eleme a termék, ugyanis a biztosítók tradicionális, komplex megoldásait nagyon nehéz digitálisan kezelni. A mi esetünkben minden termékcsaládra vonatkozóan lehetőség van a klasszikus kommunikációs csatornákat előnyben részesítő termékverziók eladására, és emellett e-termékek is szerepelnek a repertoárunkban, amelyek kifejezetten a digitális értékesítést és kiszolgálást könnyítik meg. Ezek tipikusan egyszerűbb felépítésűek, kizárólag a digitális kommunikációt engedik szerződéses feltétel szintjén is az ügyfeleknek. A digitalizáció fontos alapfeltétele a technológiai háttér megléte: ebbe beletartoznak az értékesítési felületek, az ügyfélportál felületek és funkciók, a webservice-ek, a munkafolyamat-vezérlő rendszerek, de ide sorolhatjuk a dokumentumkiküldést és tárolást is. Mi jó pár évvel korábban teljes mértékben eltüntettük a papírt a belső folyamatainkból: vagy áttereltük a csatornákat a digitális irányba, ahol a kommunikáció már alapjaitól digitális; vagy pedig, ami mégis papír alapon érkezik hozzánk, azt teljes egészében digitalizálja egy partnerünk, majd így kerül a belső feldolgozási folyamatba. A stratégia fontos része, hogy a digitális kiszolgálás a GDPR-nak és az IT-biztonsági szabályoknak is megfeleljen, biztosítani kell az ügyféladatok védelmét, a dokumentumok integritásvédelmét, főleg ha arra gondolunk, hogy a világ egyre inkább elmozdul a belső hálózatok által uralt működésből a cloud alapú működés irányába.
Milyen technológiákat alkalmaznak a digitalizációban?
A kiszervezett tevékenység jelen pillanatban még a szkennelésen alapul, de a partner ezentúl már elsőszintű adatfeldolgozást is végez. A papírról kinyerhető adatokat rögzítik, és ha ezek értékelhető adatokat tartalmaznak, azokat a robotok nagyon szépen fel tudják dolgozni, nem kell hozzá manuális interakció.
Az elmúlt két évben mintegy félmillió anyagot kapott meg a nálunk dolgozó hat robotfej, melyek átlagosan 70 százalékos feldolgozási sikerarányt értek el.
A teljes tranzakciós volumenünk éves szinten megközelítőleg 1,5 millió, vagyis a robotokat még jobban is kihasználhatnánk. Ezért elkezdtünk egy nagyon mély analízist annak érdekében, hogy kiderítsük, miért áll meg ott, ahol elvileg még tudna működni. Nagyon érdekes felfedezéseket tettünk, mert volt, ahol a mi belső szabályrendszereink voltak olyan rosszul beállítva, hogy a robot nem tudta elvégezni a munkát. Egy ember nemes egyszerűséggel átlépte volna ezt a pontot, de egy kódolt robot erre nem képes. Voltak továbbá olyan pontok is, ahol a robot szabályai voltak helytelenül megfogalmazva. Ahogy az üzlet változik, a belső folyamatainkat és a saját működési szabályainkat is rendre felül kell vizsgálni. Ennek eredményeként azt várom, hogy egy éven belül megduplázzuk ezt a feldolgozási volument.
Néhány évvel ezelőtt a robottechnológia még olyan drága volt, hogy sok területen egyszerűen nem érte meg kiváltani vele az emberi munkaerőt. Most hol tartunk ebben?
A technológia valóban nem olcsó, de messze nem olyan drága, mint például a mesterséges intelligencia alkalmazása. Mi a robotot nem tiszta adatok feldolgozására akartuk használni. Amikor egy szabad szöveg alapján azt vártuk, hogy a robot találja meg, mit kellene megcsinálnia, a tapasztalatok alapján nem működött. Nálunk az ügyfélküldemények egy jelentős része nem sztenderd. Nagyon drága lett volna megtanítani a robotot arra, hogy ezeket képes legyen értelmezni, és nagyon drága lett volna ellenőrizni, hogy a feladatot, amit a maga tudása alapján feltételezett, valóban helyesen választotta-e ki. Ehelyett megmondjuk a robotnak, hogy mit csináljon meg.
Megkapja az adatokat, lépked a feldolgozó rendszerek képernyői között, végezze el a tranzakciót részben vagy egészében, ha levelet kell kiküldeni, indítsa el a folyamatot. Azt csinálja, mint amit az ember.
A mostani fázisban ezt fejlesztjük tovább az elmúlt közel másfél év tapasztalatai alapján.
Melyek a robotok legnagyobb előnyei?
Amíg egy embernek egy adott típusú változásjelentés feldolgozása példaként megközelítőleg 4 perces feladat, ez a robotnak nagyjából 20 másodpercet vesz igénybe. A másik előnye, hogy nem 8 órában dolgozik, hanem 0-24-ben. A robotjainkat a korábbi csúcsterhelésre optimalizálva vettük meg: a hat robotfej helyett a mostani optimalizáció mellett kettő is bőven elég lenne. A kompozit motorbiztosítóknál az éves csúcsidőszak az év utolsó negyedéve a mai napig. Abban az időszakban a feldolgozandó volumen nagyjából a háromszorosa a megszokottnak, mi a csúcsra lőttünk, ez volt a tanulópénz, most megpróbáljuk munkával ellátni a robotokat.
A csúcsidőszakokat hogyan kezelik a biztosítók, ilyenkor kiszervezik a munkát, felvesznek diákokat?
Ezeknek a feladatoknak egy része viszonylag könnyen megtanulható, de a tapasztalatok vegyesek. Ahhoz, hogy betanítsuk az új kollégákat a csúcsterheléses időszakra, fel kell venni őket szeptemberben, de a normál fluktuáció következtében egy részük hamar elhagyja a vállalatot, míg a diákok esetében pontosan erre az időszakra esik a vizsgaidőszak is, ami szintén korlátozza a rendelkezésre állást. Korábban irattárazásra, kampányhívások kezelésére és más nagyon egyszerű feladatokra vettük fel a diákokat, de ezek a feladatok jelentős része az iratkezelés kiszervezésével megszűnt, a tranzakció-feldolgozáshoz pedig mélyebb üzleti tudásra van szükség. Miután a kollégák jelentős része teljesítménybérben dolgozik, nem ütközött nagy ellenállásba, hogy túlórával oldjuk meg a feladatot: ebben az időszakban sokan simán keresnek meg a havi átlagot jelentősen meghaladó bért. Ezzel párhuzamosan jelentek meg nálunk a robotok, melyek ezeken a területeken szép eredményeket értek el. Ezzel a két hatással elég jól tudtuk kompenzálni a csúcsterhelést. Ettől függetlenül továbbra is alkalmazunk ideiglenes munkaerőt, és el kell mondjam, hogy nagyon ügyes és használható munkatársakra is sikerült szert tennünk ebből a körből.
Az alkalmazottak hogyan viszonyulnak a robotokhoz?
Az elején a robotok bevezetésének és optimalizációjának belső támogatottsága elég csekély volt, de mára elfogadták őket. Mi azt mondtuk, hogy innentől kezdve, ha a robot megcsinál egy feladatot, akkor is fizetünk az alkalmazottnak, például a feltöltési feladatokért is. Azok az esetek, amiket a robot valamiért visszadob, komplexebbek, ezért ezekre felemeltük a benchmark-értéket. Nyilván a robotok miatt voltak negatív létszámbeli hatások rövidtávon, ami fájdalmas, de ez a szervezetben hosszú távon nem okozott tartós hatást.
A digitalizáció mekkora költségcsökkentést jelent a cégnek, ezt hogyan lehet mérni?
2019-ben a digitalizált forgalom, beleértve az e-maileket, a portálforgalmat, az elektronikus küldeményeket, az sms kommunikációt, nagyjából a teljes forgalom 80 százalékát tette ki, papír alapon a maradék megközelítőleg 20 százalék zajlott. Az operációs költségek megoszlását tekintve viszont a működési költségeinknek már több mint a 40 százaléka kapcsolódik papírhoz. Sajnos a papíralapú működéshez kapcsolódó költségek folyamatos emelkedése a digitalizáció eredményének egy részét felemészti. Magyarországon sajnos az a tendencia, hogy a papíralapú kiszolgáláshoz kapcsolódó, részben monopol szolgáltatói kör üzleti volumene csökken, ezzel szemben folyamatosan emelkednek a költségek a bevételi célok teljesítése érdekében. Ezen kívül a digitalizációból fakadó költségmegtakarításból tudtuk fedezni a jelentős béremelkedést.
További ráfordítást indukál, hogy beruházás nélkül nincs digitalizáció. De úgy gondolom, ha valaki tudatosan halad előre, akkor nem lineárisan, hanem exponenciálisan tudja csökkenteni a költségeit.
Honnan jönnek az új ötletek, insurtech fejlesztések egy nagy hagyományos biztosítónál? Csoportszintről kapják a támogatást vagy inkább magyar cégekkel dolgoznak?
A régióban egy nagyon határozott egységesítési stratégiát követünk, elmozdultunk abba az irányba, hogy a csoport kész eszközöket ad a lokális vállalatoknak. Tapasztalataim alapján korábban megközelítőleg 80-20 százalékos arányban lehetett azt mondani, hogy lokális/csoportszintű fejlesztések zajlanak, ez az arány most megfordult. Az a megfigyelésem, hogy a biztosítók nagyon tradicionálisak és prudens működési modellt követnek, ha összehasonlítom a bankokkal, itt kevesebb az innováció. A biztosítás egy hosszú, tartós ügyfélkapcsolat. Nem az a jellemző, hogy az ügyféllel minden hónapban akár többször kapcsolatba kerülünk, hanem csak akkor, amikor megkötik a biztosítást, és amikor káruk van. Ebből a szempontból a biztosítói üzletmenet egy lassabb üzletmenet, a biztosítók innovációs affinitása is lassabb. Ez nemcsak Magyarországon van így, hanem az egész világon is igaz. Az Allianz sok szempontból piacvezető Magyarországon a digitalizációban, de ha összehasonlítom egy fintech vagy egy telekommunikációs céggel, ahhoz képest mi egy tartályhajó vagyunk. Ennek megfelelően ugyan magabiztosan megyünk előre, de az innovációs képességünk jóval lassabb. Ugyanakkor, ha van egy kialakult megoldás, ami jól használható, arra vevő a biztosítói kör. A jövőben ez mindenképpen változni fog véleményem szerint, ebben az iparágban is gyorsulást várok az innovatív megoldások keresése és bevezetése terén.
Mely területeken működik a távoli kárfelmérés szolgáltatás?
A folyamatot októberben élesítettük, nagyjából november eleje óta működik konszolidáltan. Ez egy teljesen új technológia, melyet az egész kárrendezési üzletmenetben, a szakértői munkában is be kellett vezetni. Három területen használjuk: a lakossági vagyon, illetve a lakossági gfb és casco biztosításoknál. Jelenleg az elvégzett szemlék kétharmada a lakossági vagyonbiztosítási károkhoz kapcsolódik. Ez nem okozott meglepetést, mert itt egyrészt kisebb kárösszegek jellemzők, nagy a tranzakciószám, és a motor-kárrendezés jelentős része javítói körhöz kapcsolódik. Ezekben az esetekben a javítók gyakran maguk végzik el a kárfelmérést. Az összes alkalmas kárnak jelen pillanatban megközelítőleg 10 százaléka zajlik távoli kárfelméréssel, ami kezdő aránynak nem rossz, de minimum az arány duplázását várom ebben az évben.
Hogyan zajlik a távoli kárfelmérés folyamata?
Az ügyfél a kárbejelentési folyamat során a rendszer által vezérlet feltételek alapján kiválasztja ezt az innovatív megoldást és a számára alkalmas időpontot a szemléhez. Ezt követően kiküldünk neki egy linket, ami temporálisan letölt egy kisebb alkalmazást. Amikor az előre egyeztetett időpontban elindul a szemle, onnantól kezdve a károsult mobil eszközén futó alkalmazás segítségével a szakértő élőben látja a helyszínt, és tud fix képeket rögzíteni, melyek a rendszerben tárolódnak. A munkatársunk a szemle alapján el tudja végezni az automata kalkulációt. Az alkalmazással sikeresen rendezett károk száma már ezer felett van. Mivel a kár bekövetkezése után nagyon gyorsan ott vagyunk az ügyfélnél, nem kell kimenni, akár másnap el lehet végezni a szemlét, ráadásul a hagyományos kárrendezéshez viszonyítva lényegesen magasabb az egyezségi arányunk is. Az első tapasztalatok nagyon jók, tanulunk belőlük, és a motor-üzletág esetében abban látjuk a további potenciált, ha a nem szerződött javítói oldal is bekapcsolódik ebbe a folyamatba.
A kék-sárga baleseti bejelentő lapnak is van már digitális verziója, mennyien használják ezt, és milyenek a visszajelzések ezzel kapcsolatban?
A letöltési arány nagyon jó, viszont a használati arány tekintetében még bőven van fejlődési lehetőség. Úgy gondolom, hogy ennek két oka van. Az egyik, hogy motor-kárrendezéshez kapcsolódik, és ott nagyon sok esetben a szervizek indítják a kárbejelentést. Benne van az is, hogy hiába tölti le 200 ezer ember, a baleseti kárgyakoriság relatív alacsony, így évek kellenek, amíg ez felfut.
Mindezekkel együtt az ügyféltapasztaltok kedvezőek, a MABISZ koordinációja mellett már ebben az évben további, a használatot jelentősen könnyítő fejlesztési javaslatok vannak napirenden.
forrás: portfolio.hu
Biztosítás fajta:
- Általános
VÁLASZÚT ELŐTT AZ ÉLETBIZTOSÍTÓK
2016 január 11.
Kategória:
Életbiztosítás
Az új technológiáknak és digitális adatoknak köszönhetően hatékonyabbá válhat az életbiztosítók működése, kockázatvállalása és árazása, ami teljesen átírhatja az ügyfélszerzés és kapcsolattartás gyakorlatát is - állítja legújabb jelentésében a Swiss Re.
Az életbiztosítási ágazat válaszút előtt áll a viszontbiztosító szerint: az új technológiák forradalmian új működést eredményezhetnek. A legfrissebb Sigma jelentése többek között a biztosítók big data, vagy úgynevezett kognitív számítástechnika (cognitive computing) használatát vizsgálja. Emellett a különféle kihívásokat is feltárja, amelyekkel az életbiztosítóknak szembe kell nézniük, legyen szó a pozitív digitális fogyasztói élmény megteremtésről, a szabályozói változásokkal való lépéstartásról, a potenciális partnerségek kialakításáról, vagy a nem hagyományos piaci szereplők jelentette verseny fokozódásáról.
Már látszanak a digitális kor előnyei
Az egyre bővülő adatforrások és online platformok új lehetőséget kínálnak az életbiztosítók számára az információk kinyerésére és tárolására. A big datanak és új adatelemzési eszközöknek köszönhetően szinte automatikussá válhat a kockázatok értékelése és árazása, vagyis a jegyzési folyamat, aminek a kognitív számítástechnika fejlődése szabhat csak új határokat.
A hangfelismerő és szövegolvasó algoritmusok segítségével hasznos információkat vonhatnak ki a biztosítók a legkülönbözőbb forrásokból, akár strukturálatlan orvosi jelentésekből is – állítja a Swiss Re vezető közgazdásza. A big data és az új adatelemzési eszközök a még születőben lévő prediktív jegyzési folyamatot is előrébb mozdíthatják, ahol az egyes ügyfelek igényeit, preferenciáit és kockázatait lehet előrejelezni –teszi hozzá Kurt Karl.
Az új technológiák az ügyfelek egészségi állapotának javításában is segíthetnek, ami megkönnyítheti a biztosítók számára a kockázatok szelektálását. Példaként említi a Swiss Re, hogy a legtöbb orvos a mai napig csak korlátozottan képes nyomon követni egy páciens egészségi állapotát, amint az elhagyja az adott egészségügyi intézményt. A jövőben azonban akár távolról is figyelemmel kísérheti a beteg pulzusát, köszönhetően az internethez csatlakozó hordható eszközöknek, ami a szívinfarktus kockázatának korai felismerését is segítheti. Ezek az adatok segíthetnek a gyógyszeres kezelések személyre szabásában, illetve a valós idejű kockázatértékelésben.
A fogyasztói élményt is javítja
A jelentés azt is bemutatja, hogy az új technológiák miként egyszerűsíthetik le az életbiztosítások igénylésének folyamatát. Az új adatforrások és a prediktív modellezési eszközök az ügyféligények részletesebb azonosítását is lehetővé teszik, így az életbiztosítók könnyebben kapcsolatot alakíthatnak ki a fogyasztókkal. Az új kommunikációs, és információ-megosztási formák nyomán a termékek könnyebben elérhetővé és vonzóbbá válhatnak az ügyfelek számára, a „gemifikációs” technikákkal pedig az igénylési folyamat is egyszerűbbé tehető.
A technológiai fejlődés lehetőséget ad arra is, hogy új módon lépjenek interakcióba a fogyasztókkal a biztosítók, ami javíthatja az ügyfélmegtartást, és a felmerülő ügyféligények azonosítását. Példaként említ a jelentés néhány olyan életbiztosítót, amelyek valamilyen jutalmazási programot vezettek be azon ügyfelek részére, akik egészséges életmódot folytatnak, például edzenek, rendszeresen szűrővizsgálatokra járnak, vagy abbahagyják a dohányzást. Ezek a programok nem csak az ügyfélhűséget erősíthetik, de az egészségi állapot javításán keresztül a potenciális kárigényeket is csökkentik.
Az új technológiák lehetőséget kínálnak az új vásárlói rétegek eléréséhez is. A fejlődő piacokon például a mobilon keresztül történő értékesítés exponenciálisan nőtt az elmúlt évtizedben.
A digitális kor lehetőségeinek kihasználásához az életbiztosítóknak felül kell vizsgálniuk üzleti modelljeiket, jelentős összegeket kell technológiai fejlesztésekre fordítaniuk, meglévő IT-rendszereiket frissíteniük kell, új kockázatkezelési folyamatokat kell bevezetniük, különösen az ügyféladatok védelme érdekében – állítja a Swiss Re.
Megugrott a csonttörések, koccanások száma
2016 január 08.
Kategória:
Általános
A havas időben általában 10 és 20 százalék között nő a lakás és gépjárműkár-bejelentések szám - közölték a biztosítók az MTI-vel.
A Groupama Biztosítónál 10 és 20 százalék közötti mértékben nő a havazás miatti koccanásokból, kicsúszásokból keletkező balesetek száma, a javítási költségek nagysága ugyanakkor nem emelkedik markánsan.
A Generali Biztosító is arról számolt be, hogy összességében 10-20 százalékos a gépjármű balesetek növekedése, de a csonttörések száma vagy a rácsúszásos autós ütközések száma akár 30 százalékkal is nőhet, ha leesik a hó, ahogy a héten kedden és szerdán is történt.
Az Aegon Biztosítónál a gépjármű-biztosítás területén januárban - évtizedes tapasztalatok alapján - nem nő meg más hónapokhoz képest a kárbejelentések száma. Ilyenkor kevesebben ülnek autóikba, közülük ugyan nagyobb arányban szenvednek balesetet a csúszós utak miatt, de a kevesebb közlekedő miatt az összes kár szinten marad.
A lakásoknál a hónyomás okozta károk a jellemzőek, de ez a kártípus előfordul a gépjárműveknél is, hiszen a tetőről lezúduló hó a ház előtt parkoló autókban okozhat kárt. A Generali megjegyezte, szinte minden télen előfordul, hogy a hó és az arra ráfagyott jég megnyomja a házak tetejét. Ezek a károk - esetenként - 50-100 ezer forintot tesznek ki. A sérült tető ráadásul a nagyobb havazások után rendszerint be is ázik, így sokszor már csak akkor veszi észre a lakó a kárt, amikor az olvadó hó a "nappali padlóját áztatja".
A Groupama közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a csúszásveszély megszüntetése nem csak a telken belül, de a kerítés előtti járdaszakaszon is a lakás tulajdonosának a feladata, és ennek elmaradásért felelősségre is vonható. Ezt a felelősséget veszi át a biztosító, amennyiben az adott lakásbiztosítás tartalmazza ezt a kockázati elemet is.
A Generali Biztosító azt is közölte, hogy a hó miatti károk 2013. első három hónapjában voltak a legmagasabbak, amikor a gépjárművekben 100 millió forint kár keletkezett, míg a hó nyomása - 1500 esetben - 114 millió forint kárt okozott. Ezek a számok 2014-ben egyharmadra, míg a múlt évben nem egészen egyötödre estek vissza.
Forrás: MTI
További növekedés a gépjárműpiacon
2016 január 07.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
A gépjárműimportőrök az idén lassuló, de stabil piaci növekedésre számítanak - mondta Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) ügyvezető elnöke kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.
Elmondta, úgy látják, hogy az idén folytatódnak a flottacserék, egyre inkább visszatérnek a magánvásárlók, és a piaci bővülést vetíti előre az is, hogy az ezer főre vetített járműsűrűség, illetve regisztráció alacsonyabb Magyarországon az uniós átlagnál.
Számításuk szerint az idén a személygépjárművek behozatala 4 százalékkal, a nagy haszongépjárműveké 3 százalékkal, a motoroké 5 százalékkal, a buszoké 10 százalékkal növekedhet az előző évihez képest, a tehergépjárművek importja változatlan maradhat.
Dér Péter, az egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy a 3,5 tonna feletti nagy haszongépjárművek, illetve a buszok behozatala tavaly közelítette a válság előtti szintet. Tavaly 5706 új 3,5 tonna feletti haszongépjárművet hoztak be az országba, ennek 92,24 százalék 16 tonna feletti volt. Kifejtette, az idén a piac stabilitására számítanak, és továbbra is a 16 tonna feletti haszongépjárművek dominálnak majd. A fizetési konstrukciókban egyre inkább terjed az eximbankos megoldás, ugyanakkor a gépjárművezetői hiány akadálya lehet a cégek járműbeszerzésének - tette hozzá.
Dér Péter kitért arra, hogy tavaly 546 új autóbuszt hoztak be, szemben a 2014. évi 467-tel. Az autóbusz-piac növekedését vetíti előre, hogy 2016 december 31-én lejár a Volán-társaságok közszolgáltatási szerződése, és a tenderezés a járműállomány alakulására kedvezően hathat. A Volán-társaságok autóbuszainak átlagéletkora 12 év, a BKK-nál ez 18-20 év között van - mondta.
Ihász János, az egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy 2015-ben 2089 új motort értékesítettek, 14 százalékkal többet mint a megelőző évben, és még mindig jelentős arányt képvisel a használt motorok behozatala, amely tavaly 6161 volt.
Az egyesület szeretné elérni, hogy a 125 köbcentis motorok jogosítványszerzését tovább könnyítsék, ezt a baleseti statisztikák alakulása is alátámasztaná, a motorok regisztrációs adóját mérsékeljék, mert jelenleg több, mint a személyautóké, és továbbra is szükségesnek tartják az 50 köbcentis motorok nyilvántartásának bevezetését, amelyre megoldás lehetne a biztosítók által kibocsátott rendszámtábla - mutatott rá Ihász János.
Erdélyi Péter elmondta, hogy a személyautók és kis haszonjárművek importjának piaca bővült az elmúlt évben 187 ezer személygépkocsit hoztak be Magyarországra, ebből 77 ezer volt új, és ez megegyezik az 1999-es szinttel. A kis haszongépjárművek behozatala 2015-ben 17 500 volt, szemben a 2014. 16 ezerrel.
Az elnök úgy vélte, fiatalabb és modernebb használt személyautókat kellene importálni, hiszen az autók átlagéletkora most 12 év.
Erdélyi Péter az egyesület munkájával kapcsolatban kiemelte, az autós nagykoalícióval közösen továbbra is azon dolgoznak, hogy tisztuljon az ágazat, a jogszabályok a legális kereskedők érdekében szülessenek.
Az egyesület elnöke úgy értékelte, hogy 2015-ben az érdekképviseleti munkában előbbre léptek, szorgalmazásukra jelentősen csökkent az adminisztráció a termékdíj átalány bevezetésével, eltörölték a teherautóknál az átírási illetéket, előnyösebb lett a környezetkímélő autók üzemeltetése, bevezették a zöldrendszámot.
Továbbra is szorgalmazzák a kilowatt-adó alakulásában a járművek életkorának figyelembe vételét, a kilométer-óra nyilvánítatásának gyakoribb hivatalos rögzítését, a minősített szervizek nagyobb térnyerését, az autóalkatrészek beépítésének szigorítását, illetve szeretnék elérni, hogy a megsemmisítésre leadott autók után kupon járjon, és ezt számítsák be az új autók vásárlásánál - ismertette Erdélyi Péter.
(Forrás:MTI)
Változik a biztosítási szerződések szabályozása
2016 január 06.
Kategória:
Általános
Március 1-jén lép hatályba a Magyar Nemzeti Bank rendelete, amelynek célja, hogy a szükségleteiknek leginkább megfelelő életbiztosítást köthessék meg az ügyfelek.
A jegybank tájékoztatása szerint az új biztosítási törvény felhatalmazása alapján az MNB rendeletben szabályozza, hogy a biztosítóknak és a biztosításközvetítőknek az életbiztosításoknál milyen tartalmú életbiztosítási igényfelmérőt kell kitölteniük a szerződni szándékozó ügyfelekkel.
Ré kell kérdezni
Az MNB rendelete szerint a biztosítási piac szereplőinek a szerződéskötést megelőző igényfelmérés során írásban rá kell kérdezniük az ügyfélnél arra, hogy a biztosítási védelmen túl megtakarítási célból is kíván-e életbiztosítást kötni.
Igenlő válasz esetén meg kell tudakolni, hogy az ügyfél a hagyományos megtakarítási elemet is tartalmazó vagy a befektetési egységhez kötött (unit-linked) típusú életbiztosítást részesíti előnyben, azaz mennyire kíván részt venni a befektetési döntésekben, mekkora a kockázatvállalási hajlandósága és minimalizálni kívánja-e a biztosítás kockázati költségeit.
Az igényfelmérőben rá kell kérdezni a vállalandó biztosítási díj vagy biztosítási összeg mértékére, a díjfizetés gyakoriságára és az életbiztosításnak az ügyfél által elvárt futamidejére is.
„Nem tájékoztattak megfelelően”
Bár az ügyfelek életbiztosítási igényeinek kötelező felmérését a korábbi törvény is előírta, az eddigi jogszabály nem határozta meg annak konkrét minimális tartalmát. Az MNB fogyasztóvédelmi tapasztalatai szerint több piaci szereplő nem megfelelően tájékoztatta a biztosítottakat az igényfelmérő szerepéről. Emiatt számos fogyasztó nem vette kellő súllyal figyelembe ezt a számukra is garanciát jelentő lehetőséget - hívta fel a figyelmet közleményében a jegybank.
Az ügyfeleknek azért célszerű közreműködni az igényfelmérő lényegi adatainak kitöltésében, mert a biztosító, közvetítő az általa megadott alapvető adatok alapján tud az elvárásainak és szükségleteinek leginkább megfelelő életbiztosítási ajánlatot adni. Az információk megadása nélkül viszont az ügyfél hátrányba kerülhet, mert nem olyan szerződést köt, amilyet eredetileg szeretett volna, amely leginkább szolgálja az igényeit - hangsúlyozta az MNB.
A rendeletben meghatározottakon túl a biztosítók, közvetítők saját üzleti döntéseik alapján esetleg egyéb adatokra is rákérdezhetnek, az ügyfél ugyanakkor szabadon dönthet arról, hogy kíván-e azokra válaszolni. A megadott adatok valódiságáról és azok felhasználhatóságának köréről az ügyfeleknek nyilatkozniuk is kell. Az igényfelmérés szerepéről a biztosítóknak, közvetítőknek egy, a jegybank által közérthetően megfogalmazott írásos tájékoztatót is át kell adniuk az ügyfeleknek - olvasható a közleményben.
Forrás: origo.hu
Lépett az MNB: többé nem dönthet helyetted a biztosítási ügynök
2016 január 06.
Kategória:
Általános
Egy friss MNB rendelet alapján márciustól a biztosítási piac szereplői számára kötelező tartalmú írásos életbiztosítási igényfelmérő segíti az ügyfeleket az elvárásaiknak leginkább megfelelő életbiztosítási szerződés megkötésében - írja sajtóközleményben a Nemzeti Bank.
"A 2016. január 2-tól életbe lépett új biztosítási törvény (új Bit.) felhatalmazása alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendeletben szabályozza, hogy a biztosítóknak és a biztosításközvetítőknek az életbiztosításoknál (a megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások kivételével, amelyeket pénzügyi intézmény az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a biztosítási összege nem haladja meg az egymillió forintot)konkrétan milyen tartalmú életbiztosítási igényfelmérőt kell kitölteniük a szerződni szándékozó ügyfelekkel. Az MNB friss rendelete - amelynek célja, hogy az ügyfelek a szükségleteiknek leginkább megfelelő életbiztosítást köthessék meg - 2016. március 1-jén lép hatályba.
A rendelet szerint a biztosítóknak és közvetítőknek a szerződéskötést megelőző igényfelmérés során mindenképp írásban rá kell kérdeznie az ügyfeleknél arra, hogy a biztosítási védelmen túl megtakarítási célból is kíván-e életbiztosítást kötni. Ha a válasz igen, megtudakolandó, hogy az ügyfél a hagyományos megtakarítási elemet is tartalmazó vagy a befektetési egységhez kötött (unit-linked) típusú életbiztosítást részesíti előnyben (azaz mennyire kíván részt venni a befektetési döntésekben, mekkora a kockázatvállalási hajlandósága és minimalizálni kívánja-e a biztosítás kockázati költségeit).
Az igényfelmérőben rá kell kérdezni a vállalandó biztosítási díj (vagy biztosítási összeg) mértékére, a díjfizetés gyakoriságára (s az egyszeri vagy folyamatos díjfizetés szándékára), illetve az életbiztosításnak az ügyfél által elvárt futamidejére is.
Bár az ügyfelek életbiztosítási igényeinek kötelező felmérését a korábbi Bit. is előírta, az eddigi jogszabály nem határozta meg annak konkrét minimális tartalmát. Az MNB fogyasztóvédelmi tapasztalatai szerint ugyanakkor több piaci szereplő nem megfelelően tájékoztatta a biztosítottakat az igényfelmérő szerepéről. Emiatt számos fogyasztó nem vette kellő súllyal figyelembe ezt a - számukra is garanciát jelentő - lehetőséget.
Az ügyfeleknek azért célszerű közreműködni az igényfelmérő lényegi adatainak kitöltésében, mert a biztosító, közvetítő az általa megadott alapvető adatok alapján tud az elvárásainak és szükségleteinek leginkább megfelelő életbiztosítási ajánlatot adni. Ezen információk megadása nélkül viszont az ügyfél hátrányba kerülhet, mert nem olyan szerződést köt, amilyet eredetileg szeretett volna, amely leginkább szolgálja az igényeit.
A rendeletben meghatározottakon túl a biztosítók, közvetítők saját üzleti döntéseik alapján esetleg egyéb adatokra is rákérdezhetnek, az ügyfél ugyanakkor szabadon dönthet arról, hogy kíván-e azokra válaszolni. A megadott adatok valódiságáról, s azok felhasználhatóságának köréről az ügyfeleknek nyilatkozniuk is kell. Az igényfelmérés szerepéről a biztosítóknak, közvetítőknek egy, a jegybank által közérthetően megfogalmazott írásos tájékoztatót is át kell adniuk az ügyfeleknek."
Forrás: portfolio.hu
Januártól hatályos az új biztosítási törvény
2016 január 05.
Kategória:
Általános
A parlament 2014. december elején fogadta el az új biztosítási törvényt, amelynek legtöbb szabálya 2016. január elsején lépett hatályba. Az új törvényre azért volt szükség, hogy abban megjelenjenek a pénzügyi válság óta felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatok, valamint a nemzeti szabályozás igazodjon az uniós irányelvekhez, nem utolsósorban a kockázatalapú cégértékelést lehetővé tevő Szolvencia II. előírásokhoz.
Az új jogszabály szerint biztosítók a következő jogi formákban működhetnek: részvénytársaság, európai részvénytársaság, szövetkezet, kölcsönös biztosító egyesület, valamint külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.
A másik uniós tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe mindazokat a biztosításokat megkötheti, amelyeket a székhely ország felügyelete számára engedélyezett. Jogilag a fiókteleptől különbözik az az eset, amikor a másik uniós tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatás keretében folytat biztosítási tevékenységet. A lényeg azonban annyiban azonos, hogy mindkét esetben az anyacég áll helyt a biztosítási szerződésből adódó kötelezettségekért.
Az uniós irányelvek több összegszerű követelményt euróban adnak meg. A törvény úgy szól, hogy azokat Magyarország területén forintra kell átszámítani, és az átszámítás mindig egy naptári évre érvényes. Az átszámítást az adott naptári évet megelőző év első tíz hónapjára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett, hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával kell elvégezni. Az eredményt milliós forintértékre kell kerekíteni. Ilyen átszámítás előzi meg például a kötelező gépjármű felelősségbiztosításnál a biztosító által fizetendő maximális összeget.
Az új törvény kimondja, hogy a biztosító köteles fogadni az ügyfelei panaszait. A személyesen előadott panaszt minden munkanapon 8 és 16 óra között, a telefonon közöltet pedig a hét egy munkanapján 8 és 20 óra között is, míg az elektronikus levélben közölteket folyamatosan fogadni kell. Az azonnal el nem intézhető szóbeli panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni, és ezzel az írásbeli panasszá alakul át. Erre 30 napon belül érdemi választ kell adnia a biztosítónak.
Az életbiztosításokat a megkötéstől számított 30 napon belül indoklás nélkül felmondhatja az ügyfél. Nem lehet felmondani viszont a hitelfedezeti, valamint a 6 hónapnál rövidebb idejű életbiztosítást.
Egy életbiztosítás megkötése előtt a biztosítónak kötelessége felmérni az ügyfél igényeit. Ez a kötelezettség átszáll az alkuszra, ha ő köti a szerződést. Erről nemrég jelent meg az MNB elnökének a rendelete, amely leírja, hogy az előzetes kérdőívnek milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia. Az igényfelmérő elsőként az iránt érdeklődik, hogy az ügyfél csak biztosítási védelem céljából, vagy pedig - a biztosítási védelem mellett - megtakarítási célból kíván-e életbiztosítást kötni. A kérdések között szerepel az is, hogy az ügyfél belátható időn belül mekkora összegű díj megfizetését tudja vállalni. Fontos az életbiztosítás futamidejének a megválasztása is.
Külön fejezet foglalkozik a törvényben a biztosítási alkuszokkal. Így például a többes ügynökök, akik több biztosító termékeit is közvetítik, saját maguk kötelesek helytállni az általuk az ügyfélnek okozott károkért, nem pedig a képviselt biztosítók. Ezért a többes ügynököknek az általuk okozott károk várható megtérítésére felelősségbiztosítást kell kötniük, mégpedig úgy, hogy a felelősségbiztosítónak káreseményenként 1 millió 251 ezer euróig, de több kár esetén is legfeljebb 1 millió 876 ezer euróig kell helytállnia.
Ha a biztosító a befektetési jellegű, illetve az életbiztosítások mögött lévő eszközalapját hozamgarantáltnak nevezi, akkor ez automatikusan magában foglalja a tőkegaranciát is. A törvény felsorolja, hogy az eszközalap mikor tekinthető tőke-, illetve hozamgarantáltnak, így például akkor, ha az erre szolgáló biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja. A biztosító közvetlenül a biztosítéknyújtónál válthatja be a garanciát.
A biztosítókat megilleti a befektetés szabadsága, vagyis bármilyen eszközbe befektethetnek. Ezt az általános szabályt azonban szigorítják a későbbi részletes szabályok. Így a biztosító nem vásárolhat saját maga által, illetve a kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt. Ez a megszorítás azonban nem vonatkozik a szabályozott piacra - a tőzsdére - bevezetett papírokra.
A biztosító a tevékenysége bármely elemét kiszervezheti, ugyanakkor az irányítási és ellenőrzési jognak, illetve a kockázatvállalásnak a biztosítónál kell maradnia. Ha a kiszervezés miatt az ügyfelet kár éri, akkor a biztosító köteles sérelemdíjat fizetni.
A biztosítástechnikai tartalékot úgy határozza meg a törvény, hogy annak nagysága megegyezik azzal az összeggel, amelyet akkor kellene fizetnie a biztosítónak, ha a biztosítási kötelezettségét egy másik biztosítóra ruházná át. Ez a szabály már a Szolvencia II.-ről szóló uniós irányelvnek megfelelés része.
Szerző: MTI
(Világgazdaság)
Új szabályokat kaptak a biztosítók
2016 január 04.
Kategória:
Általános
Január elsejétől az Európai Unió teljes területén alkalmazniuk kell a biztosítóknak a kockázatalapú tőkekövetelményt és felügyeletet tartalmazó Szolvencia II. szabályokat, a magyar előírásokat az új biztosítási törvény tartalmazza.
A parlament még 2014-ben fogadta el az új biztosítási törvényt, de tekintettel a felkészülési időre, annak legtöbb szabálya - így a Szolvencia II.-nek való megfelelés követelményei is - csak 2016. január 1-jétől hatályos. A Szolvencia I. szabályai mennyiségi tőkekövetelményeket írtak elő a biztosítókra, ez most komplex, kockázatalapú tőkekövetelményre változik. Szintén kockázatérzékeny lesz a szavatolótőke-szükséglet számítása is. Ezen túlmenően az üzleti tervezésbe, a pénzügyi helyzet értékelésébe is beépül a kockázatalapú szemlélet.
A Szolvencia II. rendszer két, különböző célú tőkeszükséglet mértéket vezet be: az első a szavatoló tőkeszükséglet követelmény (SCR), a második pedig a minimális tőkeszükséglet követelmény (MCR).
Az MCR szintje tükrözi azt a tőkeszintet, amely alatt ultimátumszerű felügyeleti intézkedésre kerül sor. Ez a tőkeszint egy olyan ellenőrzési szint, ahol az eszközök még kellő különbséggel meghaladják a biztosítók ügyfeleinek - a kötvénytulajdonosoknak - a kötelezettségeit, és lehetővé teszik, hogy az üzleti tevékenység rövid távon folytatódhasson.
Az SCR viszont azt a tőkeszintet jelenti, amely lehetővé teszi valamely intézmény számára jelentős, előre nem látott veszteség átvállalását, és ésszerű biztosítékot nyújt az ügyfelek számára arra, hogy a biztosító képes lesz kötelezettségeit teljesíteni.
Azok a cégek, amelyek tőkéje fedezi az SCR-t, erős pozícióban lévő cégeknek tekinthetők és szabadon alakíthatják üzleteiket, a felügyelet indokolatlan korlátozása vagy beavatkozása nélkül - természetesen a rutin felügyeleti ellenőrzést leszámítva.
További új eleme a Szolvencia II.-nek, hogy abban a biztosítói csoportszemlélet kerül előtérbe.
A kockázat mérlegelését, majd az aktuális kockázathoz igazodó, szükséges tőke - illetve tartalékok - számítási módját is a biztosítási törvény tartalmazza. Ugyancsak ott jelennek meg a felügyeleti jelentések új szabályai is. Ezekhez olyan táblázatok tartoznak, amelyek szintén egységesek az unió valamennyi országában. Ezek a gazdasági értékelésen alapulnak és főként a befektetésekről valamint a tartalékokról nyújtanak részletes információt a felügyeletnek.
Szerző: MTI
Megkaptad az év végi bónuszt? Ha ebbe teszed, nem úszik majd el
2015 december 31.
Kategória:
Életbiztosítás
Az év végén sok munkavállaló kap bónuszt, amit nem feltétlenül szeretne elkölteni. A legjobb megtakarításokkal adókedvezményeket is kaphatunk. Mibe érdemes tenni az év végi pluszpénzt?
Tartós Befektetési Szerződés (TBSZ)
A TBSZ azoknak a megtakarítóknak jó, akik szabad felhasználásra szeretnének félre tenni. A számla sajátossága, hogy egy gyűjtőév után három plusz két év alatt (naptári években számolva) adókedvezményt kaphatunk. Három év után a felvehető összeg mentesül az egészségügyi hozzájárulás alól, és a fizetendő kamatadó is 10 százalékra csökken, továbbá részfelvételre is lehetőségünk van. Ha további két évet (összesen öt évet) várunk, akkor a kamatadót sem kell megfizetnünk.
Két típusa létezik a TBSZ-nek:
- A betéti számla és
- A befektetési (értékpapír) számla egyaránt.
Előbbire betéteket köthetünk le, akár hosszabb távra is, míg utóbbira értékpapírokat vásárolhatunk.
A TBSZ-ek többsége egyébként értékpapírszámla, amelyre többnyire befektetési alapokat és állampapírokat vásárolnak az ügyfelek. A befektetési alapok népszerűek, hiszen olyan megtakarítási formák, amellyel nem kell napi szinten foglalkozni, hanem hosszú távon nyújthatnak kiemelkedő hozamot. Az állampapírok közül érdemes kiemelni a Prémium és a Bónusz Magyar Államkötvényt. Ezek futamideje ugyanis illeszkedik a TBSZ adókedvezményt nyújtó időszakaihoz.
Nyugdíjtermékek
Nyugdíjra már három terméket is választhatunk, ezek mindegyikénél 20 százalékos adójóváírást kaphatunk a befizetések után:
- Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP),
- A nyugdíjbiztosítás és
- A nyugdíj elő-takarékossági számla (NYESZ) egyaránt biztosítja az adókedvezményt.
Az év végi bónuszt egyébként akkor érdemes rendszeres megtakarítási termékbe fektetni, ha a plusz pénzt rendszeresen, minden év végén megkapjuk.
A három termék között alapvetően az dönthet, hogy mennyi időt kell rászánnunk a befektetéseink kezelésére. A NYESZ ebből a szempontból a legszabadabb, ugyanis megtakarításunkról egyedül mi gondoskodunk. A nyugdíjbiztosításnál egy tanácsadó segítségével választhatjuk mi az eszközalapokból felépített portfóliót, illetve vegyes biztosítás esetén fix kamatokkal számolhatunk. Az ÖNYP-nél választható portfóliók vannak, amelyek között akár a teljes futamidő alatt sem kell váltanunk. Ha nyugdíjra használjuk fel ezeket a megtakarításokat, akkor kamatadó és EHO mentességet kapunk.
Életbiztosítások
Megtakarítással összekötött életbiztosításon is érdemes elgondolkodni, ha az év végi bónuszt szeretnénk befektetni. Ha évente rendszeresen kapunk egy nagyobb összeget, azonban nem nyugdíjra szeretnénk félretenni azt, akkor ebben segíthet nekünk a rendszeres díjas életbiztosítás. Ha viszont nem rendszeresen kapjuk meg ezt az összeget, akkor is van lehetőségünk az életbiztosítást választani, ugyanis az egyszeri díjas termékeknél csak egy alkalommal fizetünk díjat, amihez ezután bármikor hozzáférünk, az esetleges hozamokkal növelten, a költségek levonása után.
Az életbiztosítások után is jár kedvezmény, a rendszeres díjas termékeknél 5 év után feleződik a kamatadó és az EHO is, 10 év után viszont egyiket sem kell megfizetni. Az egyszeri díjas életbiztosításoknál már 3 év után feleződnek a hozam után fizetendő terhek, 5 év után pedig teljesen mentesülünk a kamatadó és az EHO megfizetése alól.
Arra viszont minden terméknél figyeljünk, hogy a befizetésnek még 2015-ben meg kell történnie ahhoz, hogy az adókedvezményt érvényesítsük.
(penzcentrum)
MABISZ-elnök: eljött a trendforduló a biztosítási szektorban
2015 december 31.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Vállalkozói biztosítás
Eljött a trendforduló a biztosítási piacon Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke szerint, az idén a biztosítóknak már nemcsak a díjbevételük, de a szerződésszámuk is növekszik.
A változás persze még nem jelentős - az életbiztosítási szerződések száma szeptember végén 20 ezerrel, a nem életbiztosítási kötvényeké mindössze 5 ezerrel múlta felül az egy évvel ezelőtti számot -, de sokáig a pozitív irány is hiánycikk volt a piacon, fogalmazott az elnök.
A díjbevétel 2 százalékos bővülésének - amellyel a szektor idén már közelítheti a 900 milliárd forintot - felét, 17 milliárd forintot a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) piac növekedése adja. A nulla körüli infláció mellett a 2 százalékos bővülés már "szép reál-díjbevétel növekedést jelent" - tette hozzá a MABISZ elnöke.
A folyamatos díjas életbiztosítások az első három negyedévben több mint 4 százalékkal bővülve átlépték idén a 200 milliárdos határt. Ebben az ágazatban egyre inkább a biztosítások biztosítási eleme is érvényesül, szemben a befektetési elemmel, amely elsősorban az egyszeri díjas, hagyományos és befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosításokat jellemzi. A másik újdonság, hogy az adókedvezmények hatására számottevően bővülnek a nyugdíjbiztosítások is - mondta az elnök, aki reméli, hogy ezek lesznek a következő évek sikertermékei.
A nem életbiztosítási ágazatban értelemszerűen a kgfb viszi a prímet, az itteni közel 13 százalékos díjemelkedés szükségszerű volt - fogalmazott Pandurics Anett.
Hangsúlyozta: az elmúlt években hatalmas verseny alakult ki ezen a piacon, amely elérte a "tökéletesen versengő" piac közgazdasági ideálját. Így azonban az üzleten már egyetlen biztosító sem keresett, az árak pedig soha nem látott - és európai összehasonlításban is rekord alacsony - szintre süllyedtek. Miután az alkatrészek drágultak, és még ezt is meghaladó mértékben nőtt a személyi sérülések után fizetendő kártérítések összege, a biztosítók terhei jelentősen megemelkedtek. A növekedésben szerepet játszott még az is, hogy a gazdasági válságot követően és az üzemanyag-költségek csökkenése miatt egyre többen szálltak vissza az autóikba, ami növeli a kárgyakoriságot - tette hozzá.
Aligha lehet véletlen, hogy idén a felügyelet is jelezte: a kgfb-üzletágban tapasztalható díjbevételhiány már rendszerszintű kockázatokat rejthet. Összehasonlításul: Szlovákiában a mostani magyar árszint négyszerese átlagosan a kgfb díja, de még Szerbiában is a magyar árak duplájáért szerződhetnek az autósok - mondta Pandurics Anett.
A nem életbiztosítások egyéb területein a válság utáni oldódás jeleit lehet felfedezni - vélte az elnök. Egyre több vállalkozás kerül jobb üzleti helyzetbe és dönt a biztosítás megkötése mellett. A lakosságnál viszont az áttörésre még várni kell. Nagy várakozással tekintenek a biztosítók az új, lakásépítést támogató kormányzati elképzelések elé, hiszen a növekvő beruházási kedv a biztosítás iránti igényt is növeli majd. Hasonlóan kedvező lehet a gépjármű-kereskedelem várt fellendülése, hiszen az új járműveket sokkal gyakrabban biztosítják a vevők a saját hibás balesetek ellen. Az elmúlt években lényegében csak a flottaszolgáltatásokhoz tudtak új cascót kötni a biztosítók - emelte ki az elnök.
A lakásbiztosításokkal kapcsolatban a MABISZ elnöke problémaként említette, hogy a biztosítók által a szerződésekbe épített díjkövetés nem minden esetben tud a lakásokban, az ingóságokban bekövetkező komolyabb változásokkal lépést tartani és ez alulbiztosítottságot eredményez. Csak kár esetén derül ki, hogy a tárgyankénti limitérték nem fedezi például a közelmúltban megvásárolt televízió árát.
A szakember ezzel kapcsolatban szólt arról, hogy mindenki számára fontos az ügyfelek tájékoztatásának növelése. "Így lehet egyenrangú az ügyfél és a biztosító mint szolgáltató partner" - fogalmazott az elnök, aki szerint az "etikus biztosító koncepció" bevezetése és megfelelő implementálása is sikeresebb lehet, ha az ügyfelek ismeretei magasabb szinten állnak; folyamatos és közös feladat a biztosítással kapcsolatos információk terjesztése.
A biztosítási piac idei legnagyobb kihívásának az elnök az Astra-csőd megfelelő kezelését nevezte. A biztosítói közösség az egyetlen lehetséges módot választotta, amikor a vétlen harmadik személy - a károsult - gyors kártalanítása érdekében a MABISZ az általa kezelt Kártalanítási Számlán keresztül fizet a bajbajutottaknak addig, ameddig a romániai helyzet tisztázódik. Ebben az MNB a kezdetektől fogva kiváló partnere volt a biztosítóknak, az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva kerestük a megoldást - mondta Pandurics Anett.
Szerző: MTI
(vg.hu)
Feltárja a biztosítások rejtett költségeit az MNB
2015 december 23.
Kategória:
Általános
Módosít 2017-től a TKM-számításon az MNB, ezen kívül kötelezi a biztosítókat arra, hogy befektetésekkel egybekötött biztosítások esetében az eszközalapokra vonatkozó költségeket is a TKM-hez hasonlóan feltüntessék a weboldalukon. Ezen kívül a felügyelet a biztosításkötéskor használandó igényfelmérőt is szabályozza.
Számos változtatást tervez még az MNB az életbiztosítások kapcsán, erről Nagy Koppány MNB-igazgató beszélt a Portfolio-nak:
A felügyelet 2016 március 1-jétől elvárja, hogy minden életbiztosítási szerződés megkötése előtt igényfelmérőt töltsön ki a biztosítási ügynök a jövőbeli ügyfelével.
Az ügyfélnek a következő kérdésekről kell nyilatkoznia:
- El kell döntenie, hogy biztosítási védelem, vagy megtakarítás céljából kíván biztosítást kötni.
- Ha megtakarítási cél (is) jelentkezik, el kell döntenie, hogy mennyire kíván résztvenni a befektetési döntések meghozatalában (vagyis, hogy unit-linked vagy vegyes biztosítást szeretne kötni), mekkora kockázatot hajlandó vállalni, illetve, hogy mennyire kívánja minimalizálni a kockázati kiegészítők költségeit, amelyek a megtakarítás értékét ronthatják.
- Egy összegben, vagy rendszeresen akarja-e fizetni az életbiztosítást.
- Mekkora díjat tud tartam végéig fizetni, vagy mekkora biztosítási összeget szeretne elérni.
- Milyen időtávra szeretne biztosítást kötni.
Az igényfelmérő első lapján szerepelnie kell az MNB által előre megírt szövegnek, amely ismerteti az ügyféllel, hogy miért szükséges az igényfelmérés.
Ezen kívül az MNB a TKM-ről is rendelkezett, ennek számítási módszertanát rendeletben szabályozza. 2016 december 31-ig a unit-linked és a hagyományos biztosítások eltérő módszertan szerint fogják kiszámolni a TKM értékét, 2017 január 1-jétől viszont egységes számítási módszert kell alkalmazniuk.
A TKM a következő paraméterekkel rendelkező szerződés költségeit mutatja meg:
- 35 éves fő a biztosított.
- Csak kötelező biztosítási elemeket vesz igénybe.
- A 2016 december 31-ig alkalmazandó számítás szerint a rendszeres díjas, unit-linked és nem befektetési egységekhez kötött biztosítások esetében évi 210 000 forintot fizet a szerződésre, 2017-től ez havi 25 000 forintra módosul.
- Egyszeri díjas, unit linked és nem befektetési egységekhez kötött biztosításokra 2016 december 31-ig élő számítás szerint 2 200 000 forintos díjjal, 2017-től 4 500 000 forinttal kell számolni.
- Indexálást csak akkor vesznek figyelembe, ha szerződésben kötelező.
- Az ügyfél unit-linked és nem befektetési egységekhez kötött biztosításokra csoportos beszedéssel, megtakarítási jellegű biztosításokra átutalással fizet.
- A rendszeres biztosítások időtartama 10, 15 és 20 év, egyszeri díjasoké 5, 10 és 20 év.
- Whole-life biztosítások esetében visszavásárlással számol a biztosító.
- Minden közvetett vagy közvetlen költséget figyelembe vesz, beleértve a mögöttes alapok vagyonkezelési költségeit, a kockázati költségeket, a befektetési alapok vételi és eladási árfolyamának különbségéből adódó költségeket, nyereségmegosztásnál a biztosítónál maradó részt.
- Adózással nem számol.
- Feltételezik, hogy hozam keletkezik a díjon, amelynek mértéke konzisztens az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által meghatározott és közzétett kockázatmentes hozamgörbével.
- Az ügyfél a tartam végéig fizeti a szerződést, nem kezdeményez részvisszavásárlást, díjszüneteltetést.
Feltárja a biztosítások rejtett költségeit az MNB
2015. december 23. 09:12
Módosít 2017-től a TKM-számításon az MNB, ezen kívül kötelezi a biztosítókat arra, hogy befektetésekkel egybekötött biztosítások esetében az eszközalapokra vonatkozó költségeket is a TKM-hez hasonlóan feltüntessék a weboldalukon. Ezen kívül a felügyelet a biztosításkötéskor használandó igényfelmérőt is szabályozza.
Számos változtatást tervez még az MNB az életbiztosítások kapcsán, erről Nagy Koppány MNB-igazgató beszélt a Portfolio-nak:
2015.12.22 13:02Befellegzett a méregdrága életbiztosításoknak? - Nagy dobásra készül az MNB
A felügyelet 2016 március 1-jétől elvárja, hogy minden életbiztosítási szerződés megkötése előtt igényfelmérőt töltsön ki a biztosítási ügynök a jövőbeli ügyfelével.
Az ügyfélnek a következő kérdésekről kell nyilatkoznia:- El kell döntenie, hogy biztosítási védelem, vagy megtakarítás céljából kíván biztosítást kötni.
- Ha megtakarítási cél (is) jelentkezik, el kell döntenie, hogy mennyire kíván résztvenni a befektetési döntések meghozatalában (vagyis, hogy unit-linked vagy vegyes biztosítást szeretne kötni), mekkora kockázatot hajlandó vállalni, illetve, hogy mennyire kívánja minimalizálni a kockázati kiegészítők költségeit, amelyek a megtakarítás értékét ronthatják.
- Egy összegben, vagy rendszeresen akarja-e fizetni az életbiztosítást.
- Mekkora díjat tud tartam végéig fizetni, vagy mekkora biztosítási összeget szeretne elérni.
- Milyen időtávra szeretne biztosítást kötni.
Az igényfelmérő első lapján szerepelnie kell az MNB által előre megírt szövegnek, amely ismerteti az ügyféllel, hogy miért szükséges az igényfelmérés.
Ezen kívül az MNB a TKM-ről is rendelkezett, ennek számítási módszertanát rendeletben szabályozza. 2016 december 31-ig a unit-linked és a hagyományos biztosítások eltérő módszertan szerint fogják kiszámolni a TKM értékét, 2017 január 1-jétől viszont egységes számítási módszert kell alkalmazniuk.
A TKM a következő paraméterekkel rendelkező szerződés költségeit mutatja meg:- 35 éves fő a biztosított.
- Csak kötelező biztosítási elemeket vesz igénybe.
- A 2016 december 31-ig alkalmazandó számítás szerint a rendszeres díjas, unit-linked és nem befektetési egységekhez kötött biztosítások esetében évi 210 000 forintot fizet a szerződésre, 2017-től ez havi 25 000 forintra módosul.
- Egyszeri díjas, unit linked és nem befektetési egységekhez kötött biztosításokra 2016 december 31-ig élő számítás szerint 2 200 000 forintos díjjal, 2017-től 4 500 000 forinttal kell számolni.
- Indexálást csak akkor vesznek figyelembe, ha szerződésben kötelező.
- Az ügyfél unit-linked és nem befektetési egységekhez kötött biztosításokra csoportos beszedéssel, megtakarítási jellegű biztosításokra átutalással fizet.
- A rendszeres biztosítások időtartama 10, 15 és 20 év, egyszeri díjasoké 5, 10 és 20 év.
- Whole-life biztosítások esetében visszavásárlással számol a biztosító.
- Minden közvetett vagy közvetlen költséget figyelembe vesz, beleértve a mögöttes alapok vagyonkezelési költségeit, a kockázati költségeket, a befektetési alapok vételi és eladási árfolyamának különbségéből adódó költségeket, nyereségmegosztásnál a biztosítónál maradó részt.
- Adózással nem számol.
- Feltételezik, hogy hozam keletkezik a díjon, amelynek mértéke konzisztens az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által meghatározott és közzétett kockázatmentes hozamgörbével.
- Az ügyfél a tartam végéig fizeti a szerződést, nem kezdeményez részvisszavásárlást, díjszüneteltetést.
Ami kifejezetten újdonság a rendeletben az, hogy a biztosítók kötelesek lesznek unit-linked típusú biztosítások esetében az eszközalapok kezelési költségeit is TKM-szerűen meghatározni, így teljes képet kaphatunk arról is, hogy az adott befektetési portfólió milyen költségekkel dolgozik. Ezt eddig sok esetben a szerződésekből sem tudtuk kideríteni.
Ez a rendelet 2016 január 1-től lép érvénybe.
hirdetés