2016.08.12

Egy friss felmérés szerint tavalyhoz képest idén az utazók 7 százalékkal többen, 73 százaléka köt utasbiztosítást, miközben nem nyaralunk többet, mint 2015-ben.

Tavalyhoz képest nem változott érdemben azok aránya, akik nem engedhetnek meg maguknak egy utazást; 2015-ben 50 százalék, idén 48 százalék nem utazik sehová. Belföldre 34 százalék utazik, külföldre pedig tavalyhoz képest 2 százalékkal többen, 18 százalék tervez utazást. A külföldi nyaralást választók közül kb. 3 százalék Horvátországban nyaral, tehát ez utóbbi minden ötödik megkérdezett külföldi úti célja - derül ki Genertel Biztosító Zrt. 1000 fő megkérdezésével készített friss felméréséből.

Pozitívum azonban, hogy némileg többen kötnek utazásaik előtt utasbiztosítást; a tavalyi 68-hoz képest a válaszadók 73 százaléka mondta azt, hogy minden esetben köt, míg 8 százaléka csak néha. A tavalyi 26 százalékhoz képest viszont 19 százalékra csökkent azok aránya, aki soha nem kötnek biztosítást.

Sokan még mindig az ár alapján döntenek
Még mindig nagyon ár-érzékeny a magyar piac, a tavalyi 34 százalékhoz képest idén közel 40 százalék válaszolta azt, hogy kizárólag ár alapján dönt egy utasbiztosítás mellett. Érdekes azonban, hogy csökkent a kiegészítők fontossága; idén már csak minden ötödik ember dönt ez alapján, tavaly közel 27 százalék. - emelte ki Basa Adrienn, a Genertel marketingvezetője.

Még ha elenyésző mértékben, de nőtt azok száma, akik az adott biztosító ismertsége vagy ajánlása miatt döntenek az adott biztosítás mellett. Ennek oka talán a magyar biztosítási piac egyik szereplőjét érintett tavalyi csőd lehet.

A válaszadók 40 százaléka interneten köti meg biztosítását, de az elmúlt évhez hasonlóan, még mindig többen - 44 százaléka - választják a klasszikus személyes kötést. 10 százalék alatti a telefonon kötők aránya.

Ami a preferált napidíjakat illeti, itt sincs eltérés tavalyhoz képest; 45 százalék 200-400 Ft, 37 százalék pedig 400-900 Ft közötti sávban mozgó díjat tart reálisnak.

Kocsival és családdal utazunk
Kiderült az is, hogy az utazók többsége, közel 60 százalék a családdal együtt megy nyaralni, 30 százalék a párjával, míg 10 százalék a barátaival tölti a nyaralást. Kocsival szeretünk menni, közel 80 százalék saját vagy a haverok gépjárművével indul útra, elenyésző azok száma, akik a szervezett buszos utazást preferálják.

Arra a kérdésre, hogy mitől félnek a leginkább nyaralás alatt, 66 százalék válaszolta azt, hogy az esőtől, 11 százalék attól, hogy baleset éri a gyereket, 11 százalék az otthoni lakást érhető betöréstől és 13 százalék a kocsi lerobbanásától az út során.

Tippek az utasbiztosításhoz

  • A személyes adatok pontos kitöltésére fontos odafigyelni, gyakran előfordul, hogy gondot okoznak a pontatlanul megadott adatok.
  • Sok vitás helyzettől, kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat, ha a káreseményről az a személy nyilatkozik, akivel a kár történt és nem rokon vagy ismerős, hiszen így elkerülhetőek a félreértések.
  • Ne csak az ár alapján döntsünk! Érdemes végigolvasni a különböző szintű csomagok szolgáltatásait és a mi nyaralásunkhoz leginkább passzoló biztosítást kötni. Csupán egy kiragadott példa a sok egyéb szempont mellett, hogy az alap és középszintű csomagok nem tartalmazzák (vagy csak alacsony limittel) a jogvédelmi-ügyvédi költségek fedezését, holott ez jellemzően közlekedési és sportbaleseteknél hasznosnak bizonyulhat. Ha perre kerül sor, az ügyvédi költség akár milliós tétel is lehet, sokszor több, mint maga a fizetendő kártérítés.
  • Az nem lehet kérdés, hogy megéri-e utasbiztosításra költeni, hiszen függetlenül attól, hogy Horvátországba vagy Európa más országába megyünk nyaralni, a mentő díja, a kórházi ellátás és a gyógyszerek sok százezer forintos akár milliós költségekre is rúghatnak, amit ha nincs biztosításunk saját zsebből kell kifizetni. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) ugyanis nem fedezi ugyanazokat a költségeket, mint az utasbiztosítás, ne tévesszük össze a kettőt. Igaz, hogy amennyiben rendelkezünk egészségbiztosítással, akkor az Európai Unión belül a helyi TB-vel szerződött ellátóknál nem kell fizetnünk a sürgősségi betegellátásért (vagy csak a helyileg meghatározott önrészt kell kifizetnünk), azonban a magánorvosi ellátás és a hazaszállítás költségére az EEK nem nyújt fedezetet. Így azok is sokmilliós költséget kockáztatnak, akik csak azzal indulnak el. Egy mentőrepülős hazaszállítás Európán belül is min. 3-5 millió forintba kerül, de mentőautóval is több százezer forintos tétel.

Biztosítás fajta: 

  • Utasbiztosítás
Nagyszabású programok indultak a magyar lakosság pénzügyi oktatására
2019 szeptember 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Általános

Nagyszabású programok indultak a magyar lakosság pénzügyi oktatására

Egyre több pénzt tesznek félre a magyar emberek és egyre több biztosítást kötnek. Főleg a nyugdíjbiztosítások és az egészségbiztosítások pörögnek, valamint a kgfb-termékek díjbevétele is robusztusan növekszik – hangzott el mindez a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) mai konferenciáján. Mind e szervezet, mind a MABISZ, mind pedig az MNB stratégiai prioritásnak tartja a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését, ezt a célkitűzéseket most már tankönyvek és tájékoztató füzetek is segítik, de hamarosan az alaptanterv része is lehet a pénzügyi oktatás.

Sebestyén László, az FBAMSZ elnöke a következő fontosabb gondolatokat osztotta meg a konferencián:

  • Minél nagyobb a pénzügyi tudatosság, annál nagyobb szeletet szakít ki a biztosítás a nemzeti össztermékből. Magyarországon a Casco-penetráció 20% körül mozog, ez 30 év alatt szinte semmit nem változott. Annak érdekében, hogy a penetráció növekedjen, az oktatásra rendkívül nagy hangsúlyt kell fektetni.
  • A biztosítási alkuszok és többes ügynökök az új szerzések darabszámának 45%-át adják már az MNB adatai szerint. Csak tavaly 2,15 millió biztosítási szerződést adtak el. Az FBAMSZ-tagok az összes biztosítási szerződés 21%-át kezelik Magyarországon.
  • Az FBAMSZ alapszabályába is bekerült 2016-ban az, hogy a nyilvánosság edukációja és tájékoztatása is a szervezet célja. Az MNB támogatásával több mint 30 animatic készült, melynek célja az oktatás, valamint külön microsite-ot és „kabalát” is létrehoztak Füge néven.
  • Az edukáció egyébként összefügg a kormány abbéli statégiájával, hogy 2023-ig elmélyítsék a lakosság pénzügyi ismereteit.

Hergár Eszter, az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója az MNB pénzügyi edukációs programjáról beszélt:

  • 2014-ben hirdette meg az MNB a társadalmi felelősségvállalási programját, melynek kiemelt célja volt a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése. Létrehoztak egy pénzügyi navigátor tájékoztatófüzet-sorozatot, ezek többek közt a bankoknál is elérhetők, de készítettek tankönyveket is.
  • Új mobilalkalmazásokat is fejlesztettek: ilyen például a családi költségvetési kalkulátor, a számlaválasztó program, a betétválasztó és a hitelkalkulátor, a betétkalkulátor, hitel- és lízingválasztó, vagy az országos ATM-kereső.
  • Országos pénzügyi tanácsadó hálózatot hoztak létre. Itt minden tanácsadás ingyenes és elfogulatlan, nem értékesítenek semmit. Tavaly több mint 21 ezer ügyfélmegkereséssel számolhatott a tanácsadórendszer.
  • Hátrányos helyzetű fogyasztóknak a kormányhivatallal együttműködve előre meghatározott falvakba kimennek buszokkal és ingyenes pénzügyi tanácsadást végeznek. Eddig ez Borsod megyében működik, kísérleti jelleggel. A legtöbb probléma egyébként a tájékoztatások értelmezésével van, az MNB arra buzdít minden szolgáltatót, hogy fogalmazzon érthetően.
  • Az MNB reméli, hogy az új nemzeti alaptanterv kiemelten kezeli majd a pénzügyi és gazdasági alapismereteket. Az MNB tankönyvei körülbelül 400 ezer diákhoz érnek el. Tavaly ez a szám még csak 210 ezer volt.

Almássy Gabriella, az Union Biztosító igazgatósági tagja a MABISZ statisztikáiról és terveiről beszélt:

  • A háztartások pénzügyi vagyona növekszik, 5%-kal nőtt az idei év első negyedévében. A legnagyobb növekedést az állampapírok produkálták, de enyhén nőttek a nyugdíjpénztári és életbiztosítási díjtartalékok is. A kötvénypiac robusztus növekedését elsősorban a MÁP+-nak lehet köszönni. 1400 milliárd forintnyi MÁP+-t jegyzett eddig a magyar lakosság.
  • A biztosítási piac díjbevétele 12,3%-ot növekedett, 592 milliárd forinttal 2019 Q2-ben, a növekedés oroszlánrészét a nem-életbiztosítások adták.
  • A növekedési potenciál jelenleg az edukációban, a nyugdíjbiztosításban és az olyan újfajta biztosításokban, mint a cyberbiztosítás van.
  • 20% fölötti növekedést tudott produkálni az utóbbi egy évben a nyugdíjbiztosítás díjbevételi szempontból mind a befektetési egységekhez kötött (UL), mind pedig a vegyes termékek esetén.
  • A nyugdíjbiztosítások szerződésszáma 19,7%-ot nőtt 2019 Q2-ben, míg az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 1,5% taglétszám-csökkenés volt megfigyelhető. A befizetések a nyugdíjbiztosításnál 21,6%-ot növekedtek, míg a nyugdíjpénztárnál 7,5% csökkenés volt tapasztalható.
  • Nem-életbiztosítási termékeknél a kgfb-nél volt a legnagyobb növekedés, 31,7%, ez részben az adózási változásoknak köszönhető. Egyébként minden nem-élet termékkategória 10% fölötti növekedést produkált.
  • A MABISZ stratégiai priorításai jelenleg az EU-s szabályozásokra való felkészülés, a nyugdíjbiztosítások jelentőségének növelése, az egészségbiztosítás, a pénzügyi tudatosság növelése és a digitalizációs felkészülés.

Sz. Pap Judit MNB tanácsadó egy 2018-as felmérés fontosabb eredményeit ismertette:

  • 29 országból 22. lett Magyarország a pénzügyi tudatosságról készült nemzetközi felmérésen, de egyes alkategóriákon belül (pl. családi költségvetést készítők aránya és a rendszeres megtakarítás) Magyarország az utolsó lett.
  • A magyar jövedelembővülés sokkal inkább a fogyasztás növelésére ment el, ezért szinte semmivel nem kevésbé sérülékenyek a magyar háztartások, mint 2010-ben.

forrás: portfolio.hu

Országos programsorozattal jön a Biztonság Hete
2019 szeptember 23.
Kategória:
Általános

Országos programsorozattal jön a Biztonság Hete

A jövő héten immár harmadik alkalommal rendezik meg a MABISZ kezdeményezésére elindult tematikus programhetet.

Az Országos Rendőr-Főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottsága (ORFK-OBB) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által megrendezett Biztonság Hete szeptember 23-28. között lesz. Az országos programsorozat megnyitóját szeptember 23-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezik meg. Míg első évben több, mint 5 ezer, 2018-ban már több, mint 15 ezer diákot sikerült bevonni a programba, 2019-ben pedig már a 25-30 ezer főt is elérheti a programokra ellátogatók száma.

A Biztonság Hete célja a mindennapok biztonságának erősítése, amit nemcsak a közlekedési balesetek és egyéb sérülések megelőzése révén szolgál, hanem a biztonságot igen tágan értelmezve, más területeken is értéket teremt. A héten szó lesz közlekedésbiztonságról, a kerékpárok valamint az új közlekedési eszközök biztonságos használatáról, passzív biztonsági eszközökről és azok alkalmazásáról, a katasztrófavédelem és a kutyás mentőszolgálatok révén mentési feladatokról, és tűzmegelőzésről, társterületként a foglalkoztatásban igen kiemelt szerepet kapó munkavédelemről is. Hangsúlyt helyezünk a mindenkit érintő élelmiszerbiztonságra, a biztonságos ivóvíz fontosságára, és ha már a vízről van szó, az árvízvédelemre is. A biztosítások mindezek kapcsán szóba kerülnek a vagyonbiztonsági kérdéseknél, vagy akár a háztartási- és sportbalesetek megelőzésekor, kezelésekor. Mindemellett a hulladékbiztonság, a biztonságos mobilhasználat, vagy az erdőtüzek megelőzése is napirenden lesz. Vezető szimulátortól balesethelyszínelő versenyen át rengeteg interaktív és játékos módszerrel várják a résztvevőket.

A hét folyamán a MABISZ oktatási szakértői a különböző helyszíneken egységes tematika alapján, játékos formában szeretnék közelebb hozni az iskolás korosztályokhoz a biztonság témáját. Idén kibővült a paletta vagyonvédelmi edukációval, jó gyakorlatok és játékok bemutatásával. Ezt a célt szolgálják a MABISZ honlapján elérhető képregények is, amelyek a 9-14 éves korosztálynak magyaráznak el biztosítási alapfogalmakat. A középiskolások számára interaktív, gyakorlatias oktatási segédanyag készült, amely önállóan, személyes szakértői jelenlét nélkül is feldolgozható minden osztályban és csoportban. Szintén a Biztonság Hetén kerül sor a májusban meghirdetett Tanári óravázlat verseny pályamunkáinak díjazására is, melynek célja olyan közkinccsé tehető órai anyagok elkészítése, amelyeket országosan használhatnak tanárok és diákok a gyakorlatias közlekedési és a baleset-megelőzésről szóló ismeretek átadására, elsajátítására. A kezdeményezők vállalt célja és törekvése az is, hogy a mindennapok biztonságának a kérdésköre egyre jobban beépüljön a közoktatás rendjébe is.

forrás: privatbankar.hu

CLB TIPP: Vegyen részt családjával együtt a Biztonság Hete keretében rendezett programokon, hogy gyermekei is megismerkedjenek a biztonságos mindennapok alapjaival!

Vége a nyárnak, jönnek a betörők
2019 szeptember 19.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Vége a nyárnak, jönnek a betörők

A nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedése jelentősen növeli mind a betörések, mind a meghibásodások által okozott károk kockázatát. Az alkuszok arra figyelmeztetnek, hogy célszerű minél előbb nyaralóbiztosítást kötni.

A kiürülő nyaralóterületeken nem csupán a betörések esélye nő meg, hanem az olyan károké is, amelyekről a tulajdonos nem szerez időben tudomást, ez pedig jelentősen emelheti a károk összegét – mondta Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. Egy csőtörés során például az akár hetekig tartó eláztatás mellett az elfolyt víz díja is komoly tétel lehet. A vihar által megbontott tetőn elázó lakásban szintén további jelentős járulékos károk keletkezhetnek, de egy hosszabb időszakra beköltöző betörő is jócskán növelheti a helyreállítás költségeit.

A károkra fedezetet kínáló nyaralóbiztosítások kötési folyamatát célszerű mielőbb megkezdeni, mivel a biztosítóknak 15 nap áll a rendelkezésükre, hogy eldöntsék, szerződnek-e az adott ingatlan védelmére – hangsúlyozta a szakember.

Magasabb díjak

A nyaralókhoz kapcsolódó magasabb kockázat magasabb biztosítási díjakkal is jár: a nem állandóan lakott ingatlanok biztosítási védelméért a biztosítók többsége 30 és 100 százalék közötti pótdíjat számít fel. Egy siófoki 100 négyzetméteres ingatlan esetében például – átlagos paraméterek mellett – 22 ezer forinttól indul a lakásbiztosítások díja. Ha ugyanezt az épületet nyaralóként használják, hasonló biztosítást 33 ezer forinttól lehet találni. Az egyes biztosítók díjai biztosítótól, fedezeti körtől és limitektől függően ennek akár 3-4-szeresére is rúghatnak.

Nem érdemes trükközni

Egy ingatlan általában akkor tekinthető lakottnak a biztosítási feltételek szerint, ha abban legalább 180 napot életvitelszerűen ott tartózkodik valaki. Hiába jelentkezik be egy családtag állandó lakosnak, hogy ezáltal alacsonyabb díjon lehessen szerződést kötni: ha a kárfelmérés során a biztosító – például a közműszámlákból – bizonyítani tudja, hogy az adott lakóházat valójában nyaralóként használják, akár a teljes kárösszeget visszatarthatja.

Kármegelőzés – minimális védelmi szint

ovábbi fontos követelmény a szerződéshez tartozó betörésvédelmi szabályok betartása. A biztosító a feltételek között részletesen meghatározza a nyílászárók minimális védelmi szintjét. Például a közönséges lakat alkalmazását általában nem tekintik elégséges védelemnek, csupán a MABISZ által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. Egyes biztosítók többféle védelmi szintet is meghatároznak, és az egyes szintekhez különböző maximális térítési limiteket határoznak meg. Minimális védelmi szint alatt betörés esetén a biztosító visszautasíthatja a kártérítési igény ingóságokra vonatkozó részét.

Nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.

Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók eleve nem vállalnak fedezetet.

forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Ne hagyja védelem nélkül lakását, kössön lakásbiztosítást weboldalunkon pár kattintással! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Itt tuti nem keresnek értéket a betörők: elárulták a titkokat a volt tolvajok
2019 szeptember 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Itt tuti nem keresnek értéket a betörők: elárulták a titkokat a volt tolvajok

Korántsem a fiókban, vagy a széfben vannak a legnagyobb biztonságban az értékeink: ugyanis a betörők pont itt keresik őket először. Most korábbi tolvajok javasoltak tuti rejtekhelyeket, ahová érdemes eldugni a cuccokat.

Hihetetlen, de a legnagyobb biztonságban a tészták között, a gabonapelyhes dobozban, illetve a gyerekjátékok közé eldugva vannak az értékeink - legalábbis erre jutott egy hat egykori betörőkből felállított testület. A korábbi bűnelkövetők a Daily Mailnek elmondták, hogy a legtöbben a fiókokba, serpenyőkbe, edényekbe próbálják eldugni az értékeiket: persze sikertelenül, hiszen a tolvajok nagyjából ezeket a helyeket nézik meg először. A másik nagy hiba, amit rendszeresen elkövetnek az emberek, hogy ugyan széfbe rakják az értékeket, de az nincs rögzítve se a falhoz, se a padlóhoz.

A John Lewis csoport szerint a gyerekszoba mellett a kanapé, vagy a bútorok alá is jó eldugni a cuccokat - hiszen a betorők igyekeznek viszonylag gyorsan és csendben dolgozni, így nem vesződnek a bútorok tologatásával.

A volt tolvajok arról is beszéltek, hogy az autó, vagy a ház kulcsait nem érdemes külön erre a célra árult szekrényben tárolni: ehelyett jobb a spájzba, hűtőbe eldugni a kulcsokat az ételek közé. Nem fogják átkutatni az összes kaját, ahogyan például a DVD-tokokba sem néznek bele, így oda is el lehet dugni az értékeket.

Emellett a betörők igyekeznek kifigyelni, hogy melyik lakás üres: árulkodó jel lehet a teli postaláda, az üres parkoló vagy garázs, és az is, ha napokig sötét van esténként. Így a korábbi bűnözőkből álló szakértőgárda azt javasolja, hogy ha hosszabb ideig távol vagy otthonról, akkor mindig legyen valaki, aki üríti a postaládát. És olyan időzítős kapcsolókat is érdemes beszerezni, amik néha felkapcsolnak egy lámpát - így nem lehet biztosan tudni, hogy üres-e a kégli.

Mindez azért fontos, mert a korábbi betörők szerint a bűnözők akár 1-2 hónapig és képesek megfigyelni egy-egy ingatlant, mielőtt kirabolják - ilyenkor pedig nagyjából 5 percet töltenek bent.

Claire Nee, a Portsmouth Egyetem Nemzetközi Igazságügyi Pszichológiai Kutatóközpontjának igazgatója több száz betörővel készített interjút a bűncselekmények mintáinak elemzése céljából. Ő a Daily Mailnek arról beszélt, hogy a személyazonosító okmányok is nagyon értékesek a bűnözőknek, hiszen így könnyen ellophatják identitásunkat.

Ezekre utaznak a magyar betörők

Korábban a Pénzcentrum a hazai biztosítókat kérdezte arról, hogy mire utaznak itthon a bűnözők: bár a közhiedelem szerint a betörők mindent visznek, amit érnek, ennél azért egyszerűbb a helyzet. Kiderült ugyanis, hogy a sláger továbbra is a készpénz és az ékszer, emellett a kisebb, de értékes műszaki cikkekre utaznak a tolvajok (például telefon, tablet, laptop).

Azt is fontosnak tartották kiemelni, hogy a kertben sem érdemes nagyobb értékű tárgyakat elől hagyni, hiszen ezek kifejezetten csalogatják a betörőket. Nem beszélve például egy kerti létráról, ami a házba való bejutást is megkönnyítheti.

Még kárt is tesznek Azt sem szabad elfelejteni, hogy a betörés gyakorta jár rongálással is, aminek az utólagos költségével is számolni kell. Így például szerencsésebb esetben lehet, hogy csak egy zárat tesznek tönkre az elkövetők vagy betörnek egy ablakot. Ám, ha egy drága nyílászárót feszítenek szét azért, hogy bejussanak, akkor már sokkal magasabb lehet a kár.

A szórás tehát a nyílászárók, zárak káresetében is nagy, megközelítőleg azonban úgy számolhatunk, hogy "a rongálási kár általában az eltulajdonított vagyontárgyak értékének a 10 százalékát teszi ki" - mondta el lapunknak az Aegon Biztosító.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítással nyugodtabban utazhat el akár hosszabb időre is, hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait, és kösse meg az Önnek tetszőt! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Több milliárdos kárt okoztak az idei nyári viharok
2019 szeptember 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Több milliárdos kárt okoztak az idei nyári viharok

Az idei viharszezon biztosítási szempontból belesimul az elmúlt évek átlagába, nem számít kiemelkedőnek. Ugyanakkor a villámcsapások másodlagos hatásai nyomán okozott károkra egyre többet fizetnek ki a biztosítók - állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.

Az idei nyári viharmérleg első összesítése szerint több mint 4,1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók a május elseje és augusztus 31 közötti időszakban.
A társaságokhoz ebben a periódusban közel százezer bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén, harmadával több, mint tavaly. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

Az adatok alapján ebben az évtizedben továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a katasztrófákkal legerősebben sújtott, amikor május-augusztusi időszakban 312 ezer kárbejelentésre, 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az elmúlt tíz évben összesen egy és negyedmillió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben.
Idén a legtöbb bejelentés június elején és végén, valamint a július végi viharokat követően futott be, elsősorban Budapestről, valamint Baranya, Borsod és Szabolcs megyékből. Az okok között az átlagosnál többször szerepelt a felhőszakadás, ami például Fejér megyében milliós nagyságrendű egyedi kárt is okozott.

Egyre több gondot jelentenek a villámcsapások, amelyek külön tételt képeznek és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Igaz, ezeket a károkat a MABISZ nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti. Tavaly egész évben közel két és félezer elsődleges és majdnem 35 ezer másodlagos hatás nyomán 3,3 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok, idén az első nyolc hónap után közel kétmilliárdnál tartanak. Baranya megyében például egy nagyösszegű villámcsapáskár utáni kifizetés megközelítette a 2,4 millió forintot.

Mint az adatokból is kitűnik, egyre több a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemény, amikor a közelben lesújtó villám számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében.
Ezzel kapcsolatban a biztosítók szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére.

Az éves adatok kapcsán még néhány dolgot mindenképpen érdemes megemlíteni: így például azt, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak.
Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy a valóságban ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak,hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenhárom társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek.

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre otthona biztonságát! Kalkulátorunkban percek alatt személyre szabott ajánlatot kaphat számos biztosítótól, melyek közül ugyanilyen egyszerűen meg is kötheti a saját igényeinek tetszőt: Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Beázott a lakásunk, mégsem kapunk kártérítést: mikor nem fizet a lakásbiztosító?
2019 szeptember 11.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Beázott a lakásunk, mégsem kapunk kártérítést: mikor nem fizet a lakásbiztosító?

– Alulról beázott a házunk a nagy esők után, a biztosító mégsem állja a kárt. Miért? – fordult panasszal J. Ottó Bajáról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőihez.

Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára gyűjtötte össze azokat az eseteket, amelyekben az ügyfelek veszteségét egyáltalán nem vagy csak részben téríti a lakásbiztosítás.

Feltételekhez kötött

A biztosítók számos káreseménynél – az általuk kínált konstrukcióktól, azon belül is az ügyfél által választott, eltérő díjú csomagtól függően – feltételeket szabnak a kifizetésekre. Emellett jellemzően 15-30 napos várakozási időt kötnek ki a szerződéskötés után kockázatvállalásuk megkezdésére. Egyes esetekben pedig az ügyfelek által fizetendő önrészt írnak elő, illetve limitálják kárkifizetésük maximumát.

Vannak kizáró okok

- Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója szándékosan vagy súlyosan gondatlanul (pl. alkohol hatása alatt) okozta a kárt.

- Nem fizetnek akkor sem, ha kiderül, hogy a biztosított lakóingatlant teljes egészében vállalkozás céljára használták, vagy abban az ottlakás mellett veszélyes – pl. vegyi anyagokkal történő – cégtevékenységet folytattak.

- Viharkárnál sok biztosító kizárja szerződéses feltételeiben a talajvíz megemelkedése miatti vagy a belvíz okozta károk megtérítését. Nem, vagy csak külön biztosítás esetén számíthatunk kifizetésre, ha a felhőszakadás, jégverés, hónyomás vagy villámárvíz (a hőszigetelő elemek kivételével) az ingatlan külső vakolatában, burkolatában, napelemeiben, üveg- vagy polikarbonát tetejében vagy korlátjában tesz kárt.

- A helyiségeken belül pedig még a huzat okozta károkra sem jár minden esetben térítés.

- Vezetékes vízkárnál általában egyik biztosító sem fizeti meg a kárt okozó és elromló háztartási gép (pl. bojler, kazán, mosógép, mosogatógép, csaptelep, fűtőtest) javításának vagy cseréjének árát. Kizárt, korlátozott vagy külön díjas a sérült vezetékszakasz javításának, cseréjének térítése, csakúgy, mint – kertes házaknál – az elfagyott vízóra pótlása és a csőtörés miatt elfolyt víz költségének megfizetése.

- Kő- és földomlás esetén sok biztosítónál nem jár kártérítés, ha az épület alapja süllyedt meg, illetve, ha a kár bekövetkezéséért felelős közeli támfal szerkezete elavult volt vagy hibásan tervezték.

Szaktanácsadó segít

A biztosítók részletes lakásbiztosítási feltételei gyakran 100 oldalasak, a piaci szereplők által kötelezően elkészítendő (nagyon hasznos) 2 oldalas terméktájékoztatók pedig a konstrukciók alapjellemzőit mutatják be. A szerződés megkötése előtt szánjunk időt a feltételek és egyéb írásbeli tájékoztatók áttanulmányozására, ismerjük meg a biztosító mentesülésének szabályait, a szolgáltatás korlátozásának feltételeit, s az alkalmazott kizárásokat!

Biztosításközvetítővel vagy független szaktanácsadóval is áttekinthetjük, hogy milyen kockázatokra szeretnénk szerződni, s melyek feleslegesek számunkra!

Bírósághoz is fordulhatunk

Ha egy, a szomszédban váratlanul keletkezett olyan üreg repeszti meg az épületünk falát, amelyet tudatos emberi tevékenység (pl. alagútépítés) okozott, vagy ha ott építési engedély nélkül dolgoztak, a biztosítók jellemzően nem nyújtanak szolgáltatást. Ilyen esetekben azonban közvetlenül a felelőshöz fordulhatunk, és követelhetjük kárunk megtérítését. Ha ez nem történik meg, végső esetben bírói úton kényszeríthetjük ki költségeink megfizettetését.

Olvassuk végig

A biztosítók a szerződéses feltételekben tételesen rögzítik, hogy mikor mentesülnek a kifizetés alól és milyen kockázatok vállalását zárják ki eleve, vagy vállalják csak borsosabb tarifáért, akár az alapbiztosítás mellé köthető kiegészítő biztosítással.

forrás: blikk.hu

CLB TIPP: Oldalunkon bármikor összehasonlíthatja a különböző biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait, pár kattintással: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Ha magától is megy, akkor az már nem bicikli
2019 szeptember 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás

Ha magától is megy, akkor az már nem bicikli

Jó, ha pontosan tudja a közlekedő, hogy elektromos kerékpáron vagy robogón ül, az utóbbihoz kell sisak, a jogosítvány és a kötelező biztosítás hiányáért is felelnie kell. A rend­őrök először jellemzően csak figyelmeztetnek a ,,helytelen besorolásért".

Néhány napja a Petőfi Sándor sugárúti kerékpárúton félelmetes tempóban és veszélyesen halkan előzött meg egy villanyrobogó, ketten ültek rajta, bukósisak nélkül. Rájuk még nem kötelező, hogy figyelmeztető hangot adjanak, miközben nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy biciklin vagy segédmotoros kerékpáron ülnek.

– Kerékpár olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet em­beri erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor se­­gíti, rajta a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen – válaszolta kérdésünkre Szabó Szilvia, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Ami mellettem elszáguldott, az ekkora teljesítménnyel szinte biztosan nem a kerékpárok családjába tartozott.

Jó tudni, hogy az olyan járművek, amelyek pedálozás nélkül elindulnak, önerejükből, tekerés nélkül is képesek ha­­ladni, azok nem kerékpárok, tehát rendőri igazoltatáskor a sisak, a jogosítvány és a kötelező biztosítás hiányáért is felelnie kell a vezetőnek. Kü­­lön csavar, hogy ha az egyébként szabályos e-kerékpáron a vezető a motort is használja, akkor alkoholfogyasztás szempontjából motorosnak mi­nő­sül, vagyis – a biciklisekkel ellentétben – egy kortyot sem ihat.

Ennek ellenére sok kereskedésben úgy árulják a 250-300 wattos elektromos robogókat, hogy azok egyszerű kerékpárok, mivel teljesítményük nem haladja meg a 0,3 kW-ot. Ez tehát nem igaz, és akár nagyon sokba is kerülhet!

– Amennyiben rendőrök a közúti ellenőrzés során megállapítják, hogy az intézkedés alá vont jármű nem minősül ke­­rékpárnak, úgy erről szóban tájékoztatják a tulajdonost. Ezenkívül írásos figyelmeztetésben részesíthetik a vezetőt, amelyben pontosan megnevezik a KRESZ azon szakaszát, az 1. számú függelék II. részét, amely szerint a jármű nem kerékpár – részletezte a szóvivő.

Mivel az ilyen gépek jellemzően 30-45 km/órás sebességre képesek, támogatható, hogy csak sisakban vezethessék őket és legyen rajtuk érvényes biztosítás. Azt azért nem lehet állítani, hogy a szabályozás tökéletesen követte volna az elektromobilitás fejlődését – az e-rollerekkel Európa sem nagyon tud mit kezdeni –, mindenesetre a vékony kerék, és a kipufogó hiánya arra utal, egy elektromos kerékpáron ülünk, ám ha nincs rajta pedál, akkor a KRESZ szerint segédmotornak minősül.

Rákérdeztünk az elektromos rokkant kocsikra is. Kiderült, a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló gépi mozgatású kerekes szék – ha sík úton önerejéből maximum 10 kilométer/óra sebességre képes – nem minősül járműnek. Szabó Szilvia hangsúlyozta, mielőtt valaki elektromos járművet vásárol, használatának szabályairól tájékozódjon a KRESZ-ből.

forrás: delmagyar.hu

CLB TIPP: Pár kattintással kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait, és ugyanilyen könnyen meg is kötheti a kiválasztott biztosítást: KGFB kalkulátor >>

A külföldre utazó magyarok 12 százalékának már lopták el holmiját
2019 szeptember 02.
Kategória:
Utasbiztosítás

A külföldre utazó magyarok 12 százalékának már lopták el holmiját

A külföldre utazó magyarok többsége utasbiztosítással indul útnak.

A külföldre utazó magyarok többsége utasbiztosítással indul útnak, 67 százalékuk minden esetben köt biztosítást, 19 százalékuk viszont csak hosszabb utazás esetében teszi meg ezt. Az előbbi az 50 éves korosztályra, utóbbi pedig a 30-asokra jellemző leginkább - derül ki a K&H felméréséből.

A K&H és a Free Association közvélemény-kutató cég reprezentatív felmérése a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban 500 fő vett részt, az adatfelvétel 2019. március 1. és 12. között zajlott.

Az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint az utazók 79 százaléka használ internetes összehasonlító oldalakat, 65 százalék kéri ki rokonok véleményét, 50 százalék tájékozódik biztosítók honlapjáról is. A megkérdezettek 39 százaléka mindig ugyanazt a biztosítót, 38 százaléka mindig mást választ.

A K&H-nál 2019 első hat hónapjában több mint 22 ezer utasbiztosítást kötöttek, a díjbevétel pedig közel 9 százalékkal 149,4 millió forintra nőtt. Átlagosan egy-egy utas több mint 6500 forintért kötött utasbiztosítást, a társaság 2019 első félévében közel 59 millió forintot fizetett ki utasbiztosítási károkra.

A felmérés alapján a magyarok 47 százaléka tart attól, hogy az utazás során ellopják az értékeit, és ugyanennyien aggódnak amiatt is, hogy megsérül a csomagjuk. Az iratok elvesztését a megkérdezettek 35 százaléka említette kockázatként, 34 százalékuk pedig egy esetleges balesettől fél.

Viszonylag kevesen számolnak azzal a rizikóval, hogy kórházi ápolásra vagy jogi képviseletre lenne szükségük, előbbit 28 százalék, utóbbit 25 százalék sorolta a kockázatok közé. Az utazási irodák csődjétől sem tartanak sokan: a megkérdezettek mindössze 28 százalékát aggasztja ez. Még kevesebben, a válaszadók 18 százaléka tartja reálisnak, hogy másnak kárt okozna.

Az aggodalmakat igazolja, hogy az elmúlt 3 évben külföldön nyaraló magyarok 12 százalékának lopták el a holmiját, vagy sérült a csomagja. Értékek elvesztése miatt 8 százalékukat érte kár. Minden 20. utazó szorult már sérülés miatt kórházi ellátásra.

Turista útra leginkább Ausztriába, Horvátországba, Szlovákiába és Olaszországba mennek a magyarok, ezek az országok a legnépszerűbb célpontok. Ha munkáról van szó, akkor változik a sorrend: Németország és Ausztria áll az élen, a harmadik helyen pedig holtversenyben szerepel Lengyelország és Szlovákia - olvasható a K&H kutatásában.

forrás: alon.hu

CLB TIPP: Már napi 1 kávé áráért köthet utasbiztosítást, akár 2 perc alatt, online. Ne mulassza el külföldi utazás előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Filléres tétel, mégsem kell a magyaroknak: milliókat buknak, ha beüt a baj
2019 augusztus 29.
Kategória:
Utasbiztosítás

Filléres tétel, mégsem kell a magyaroknak: milliókat buknak, ha beüt a baj

Nem várt esemény, egy szörnyű baleset életünk bármelyik pillanatában megtörténhet velünk, ám ha minden nem idehaza, hanem külföldön, éppen nyaralás közben esik meg, akár több millió forintunkat is felemésztheti a szerencsétlen eset. Persze fel lehet készülni a legrosszabbra is, napi egy napi pár százforintba kerülő biztosítás megkötése sok kellemetlenségtől megkímélhet bennünket.

Múlt héten értesülhettünk a szörnyűtragédiáról, mely során egy magyar fiatalember életét vesztette a Kanári-szigetek egyik népszerű üdülőhelyén: megcsúszott egy sziklán, a vízbe esett, és a hullámok elsodorták. Hiába úszott a part felé, egyre messzebb került.

És ez még nem minden, a fiatalembernek nem volt utasbiztosítása, így a családnak kell kifizetnie a holttest hazaszállítását, ami akár milliós tétel is lehet. Mivel erre nincs pénzük, gyűjtést indítanak, arra kérik az embereket, hogy járuljanak hozzá a költségekhez.

Felelőtlenség

Ahogy arra a Pénzcentrum már számos alkalommal felhívta a figyelmet, felelőtlenség biztosítás nélkül útra kelni, hiszen a baj pillanatokon belül megvan. Egy friss kutatás szerint külföldi nyaralás alatt a leggyakrabban a kisebb, orvosi ellátást nem igénylő betegségek és a poggyászunkban esett károk okoznak kellemetlenséget: az elmúlt években külföldre turistaként utazó magyarok csaknem fele (47%) számolt be arról, hogy érte valamilyen káreset. De sajnos előfordulnak komolyabb esetek is.

Egy beteg hazaszállítás gondos tervezést és előkészületeket igényel. Előtte folyamatosan egyeztetni kell az ellátó kórházzal/intézménnyel, és csak akkor kezdhető meg a manőver, ha az kiállítja a "fit to fly", azaz utazásra alkalmas igazolást. Adott esetben az ügyfélért kiutazik a biztosító asszisztencia partnerének orvosa is, aki a hazautazás során folyamatosan felügyeli az állapotát. Sokszor olyan tényezők is közrejátszanak, amelyekkel nehéz tervezni - az elmúlt években, két ízben is túlsúlyos, 150 kilogrammnál nehezebb ügyfelek esetében jelentkeztek komplikációk a légi és szárazföldi szállítás során - nem minden hordágy van ugyanis ilyen súlyra kalibrálva. Az utasbiztosítás mögött álló közreműködők feladata, hogy ezeket az egyedi esteket megoldják, és az ügyfél mielőbb, biztonságban hazajusson - mondta el a Pénzcentrumnak Szabó Tamás, az Union Biztosító utasbiztosítási üzletágának vezetője.

Akad munkájuk a biztosítóknak

Az elmúlt években számos esetben, a tengerentúlról is szervezett a Europ Assistance Magyarországra hazautaztatást. Sajnos minden korosztályból volt már erre példa. Idén, 2019-ben csupán egy 80-85 éves elhunyt holttestének hazaszállításáról kellett gondoskodni. A halál oka sok esetben baleset, de még mindig túlsúlyban vannak a hirtelen megbetegedések miatti halálesetek (agyvérzés, akut szívhalál) - derült ki az Uniqa Biztosító Pénzcentrumnak küldött válaszaiból.

A koporsós hazaszállítás költsége (Európán belül) 1,5-2,5 millió forint. Európán kívül magasabb, 3-4 millió forint összegű költséggel kell számolni, mivel ilyen esetekben a szállítás mindig légi úton történik. A hamvak hazaszállítása hasonló összegű, hacsak nem a család maga hozza haza az elhunyt hamvait (erre a megoldásra speciális szabályok vonatkoznak, de megoldható ilyen formában is).

Az Union Biztosítónál 2018-ban minden hétre esett egy vagy több hazaszállítás, szakszóval repatriáció. Náluk a költséget alapvetően két tényező befolyásolja: a beteg egészségügyi állapota és a földrajzi távolság. A környező országokból is 100 000 forint feletti összeg egy-egy könnyebb sérült mentőautóban történő hazahozatala - a tengerentúlról viszont ez milliós tétel is lehet. Menetrendszerű légi járaton megeshet, hogy speciális helyet kell biztosítani az ügyfél számára - például egy lábsérült esetén, és ez extra költséget jelent. Súlyos esetekben mentőrepülőt küld a Biztosító a betegért - a tavalyi évben az UNION Biztosító több mint 25 millió forintot fizetett ki egy ügyfél ilyen típusú, USA-ból történő hazaszállításáért. A holttest hazaszállítása jellemzően kisebb távolságról is magas költséggel jár, átlagosan 1-1,5 millió forint

Árak
Ehhez képest az utasbiztosítás költségei szinte eltörpülnek, az UNIQA Biztosítónál már 552 forintért köthető olyan biztosítás, amiben szerepel a holttest hazaszállítása, limitmentesen. (Fontos megjegyeznünk, hogy a bankkártyák mellé kapott utasbiztosítások gyakran nem tartalmazzák ezt a szolgálatást, vagy a limitek nem elegendőek, ezért mindenképpen érdemes utasbiztosítást kötni.)

Az UNION Biztosító legolcsóbb terméke is 100 százalékban téríti a hazaszállítás, holttest hazaszállítás szolgáltatás összes felmerülő költségét. A legolcsóbb termékünk egy napra 430 forintba kerül egy felnőttnek, 18 év alattiak esetében pedig már 260 forintos napidíjat is tudunk nyújtani.

A Groupamánál a honlap szerint online legkevesebb 423 forintért lehet utasbiztosítást kötni egy napra, az Allianznál 490 forintért.

forrás: penzcentrum.hu

CLB tipp: Hasonlítsa össze a különböző biztosítók ajánlatait és kösse meg utasbiztosítását külföldre indulás előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Rengeteg a buktató az utasbiztosításoknál, elmondjuk, mire kell nagyon figyelni
2019 augusztus 21.
Kategória:
Utasbiztosítás

Rengeteg a buktató az utasbiztosításoknál, elmondjuk, mire kell nagyon figyelni

Nem elég utazás előtt megkötni az adott biztosítás(oka)t, oda kell figyelni az apró betűs részekre is, hogy aztán a károkat meg is térítsék a társaságok - figyelmeztet a Portfólió elemzője. A biztosítók az ittasan elkövetett baleset vagy terrortámadás esetén is széttárhatják a kezüket.

Ha utasbiztosítást akar kötni az ember, a legfontosabb az, hogy ár-érték arányban a számára legmegfelelőbb, legideálisabb terméket válassza. Jelenleg igen sok a szolgáltató, ezek különböző kockázatokra kiterjedően nyújtanak különböző fedezeteket.

Mint Huszák Dániel, a Portfólió elemzője az InfoRádióban elmondta, van olyan biztosítás, ami automatikusan aktiválódik, ha az ember külföldön utazik, és van olyan is, amit az ember pár kattintással megköthet, mielőtt elhagyja az országhatárt.

"Eléggé sok minden van, amire figyelni kell. Jó, hogy ha az ember kicsit részletesebben is elolvassa a feltételeket, mielőtt megköti a biztosítását. Bekövetkezhetnek olyan események, amire a biztosító nem feltétlenül fizet; alapvetően arra külön kell figyelnünk, hogy sok biztosító kizárja a veszélyes sportok űzése során keletkező baleseteket.Ha eltörjük a lábunkat sízés közben, nem automatikus a fizetés, ez olykor külön szolgáltatás" - húzta alá Huszák Dániel, ilyen esetekre külön biztosítást kell kötni.

Mint hozzátette, vannak olyan országok is, amiket kizárnak a biztosítók. "Ezek jellemzően a konzuli szolgálatok által utazásra nem javasolt országok" - mondta a szakember.

Van, hogy kizárják az ittas, drogos befolyásoltság alatt bekövetkezett balesetek kártérítését, de még a terrortámadás is kizáró ok lehet. Előfordulhat az is, hogy az ember kicsúszik a biztosítási kárbejelentés időintervallumából, erre azt tanácsolja Huszák Dániel, hogy mihamarabb jelentsünk, ugyanígy műszaki meghibásodás, közlekedési baleset esetén.

"Lehet olyan, hogy poggyászkárok esetén a biztosítók türelmesebbek, akár az is elég lehet, hogy ha hazaérkezés után jelentünk, de vannak olyan balesetbiztosítások, ahol 30 nap a határidő, érdemes minél korábban bejelenteni a káreseményt" - hangsúlyozta Huszák Dániel.

forrás: infostart.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban könnyedén megtekintheti számos biztosító ajánlatát és össze is hasonlíthatja őket néhány kattintással: Utasbiztosítás ajánlatok >>

Oldalak