Tanulságos balesetek: nem mindegy, kié a felelősség!

Itt a nagy utazások szezonja, ám ha az embert külföldön autóbaleset éri, nem könnyű a maga igazát érvényesítenie. A biztosítási szaktanácsadónak azért van néhány segítő tippje.

Mi magyarok gyakran utazunk külföldre saját autónkkal, érthető módon elsősorban nyáron. Nem árt tudni azonban, hogy külföldön, de különösen a kelet-európai országokban egy esetleges baleseti helyszínelésnél gyakoriak a nyelvi nehézségek, ezért Vinkelman István igazságügyi gépjármű-szakértő azt tanácsolja, ha nem értünk valamit a külföldi rendőrök által felvett jegyzőkönyvben, akkor ne írjuk azt alá, ragaszkodjunk tolmács előkerítéséhez. Mint ugyanis a szakember közel három évtizedes tapasztalata mutatja, előfordul például, hogy a pórul járt autós az általa aláírt jegyzőkönyvvel a kezében hazaérkezik, és megpróbálja kárát rendezni, ám csak ekkor derül ki, hogy bizony a jegyzőkönyv szerint ő volt a balesetben a vétkes fél, így a kötelező gépjármű-biztosításból nem tudja kocsiját megjavíttatni.

- Nem kételkedek a külföldi rendőrök jóhiszeműségében, de olyan eset is előfordult, amikor a két autó haladási irányát a jegyzőkönyvben felcserélték! Így pedig már nem sok remény van a kár rendezésére - hívja fel a figyelmet a tizenhat évvel ezelőtt alapított Biztosítási Ügyintéző és Szaktanácsadó Iroda  (BÜSZI) vezetője, aki szerint a másik fontos dolog, hogy valamilyen igazolást, például a nemzetközi biztosítási zöldkártyát és a vétkességet elismerő nyilatkozatot kérjük el a másik autó tulajdonosától, mert ez nagyban megkönnyíti az ügyintézést, hiszen a jog szerint nekünk kell majd bizonyítani a felelősséget. 

- Egy, országhatáron kívüli baleset után a legnehezebb azt eldönteni, szállíttassa-e haza az autót a tulajdonos, vagy bízza inkább annak megjavítását egy helyi műhelyre, esetleg erősen totálkárosnak tűnő kocsi esetén engedje, hogy a maradványt bezúzzák külföldön. Az igazságügyi kárszakértő  szerint ilyenkor érdemes "telefonos segítséget" kérni, azaz egy hazai szakértőt felhívni. Ő maga például a tanácsadást ingyen végzi, azaz ha valaki átküldi neki telefonon a roncsról készült képet, segíteni tud a legjobb döntést meghozni. Ilyenkor ugyanis mérlegelni kell, különösen az idősebb jármű  esetében, hogy annak értéke fedezi-e a javítás költségeit, mert előfordulhat, hogy a külföldi javítás jelentősen többe kerül, mint amennyi az autó értéke alapján még gazdaságosnak tekinthető, és a biztosító nem fogja a javítási költséget kifizetni. Az is előfordulhat, hogy nem a teljes javítás összegét térítik, mivel az új alkatrészek beépítésével a kocsi felértékelődik, amit a törvényi káron gazdagodásra hivatkozva a biztosítók levonnak javítási összegből.  Fontos tudni, hogy ha el is ismeri a másik fél a felelősséget  - és ez már a belföldön történt balesetekre is vonatkozik -,  az még nem jelenti azt, hogy a biztosító szintén így dönt. Elképzelhető, hogy a felelősséget például ötven-ötven százalékban állapítja meg, azaz így kevesebbet hajlandó fizetni a pórul járt autósnak. Vinkelman István ezzel kapcsolatban hangsúlyozta,  ilyen esetekben lehetőség van kikérni a rendőrségi jegyzőkönyvet. Nem egy esetben sikerült is  bebizonyítani, hogy a baleset nem pontosan úgy történt, mint azt a rendőrség a helyszíni nyomokból vélelmezte, így a felelősség arányai is módosíthatóak, ami pedig egy kár kifizetésénél bizony nem jön rosszul. Persze lehetőség van arra -  és ez a gyakoribb  -, hogy  a kárrendezés szempontjából fontos felelősség kérdését a büntetőeljáráson kívül tisztázzuk.

És persze azt sem árt tudni, hogy amikor utasként ülünk autóban, és balesetet  szenvedünk, minden esetben biztosítva vagyunk, még ha a mi sofőrünk is a vétkes: ilyenkor a saját gépjármű-felelősségbiztosítója köteles az utas kára, sérülése miatt fizetni. Az utasok kára akkor is térül, ha a károkozónak nincs biztosítása, ilyenkor a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége)  rendezi a kárt.

Forrás: FMH.hu