Társasházban lakik? Akkor ezt mindenképpen érdemes megfontolnia

Családi tragédiákat okozhat, ha egy társasháznak vagy lakásnak nincs biztosítása, így egy végzetes tűz- vagy viharkár, esetleg földrengés miatt lakhatatlanná vált otthon újjáépítésére, vagy új létesítésére nem lesz pénz. A már meglévő biztosítást pedig érdemes évente felülvizsgálni, hogy annak összege képes-e fedezni az időközben esetleg megnőtt építőanyagárakat és munkadíjakat.

„Mindenünk odaveszett” – fakadt ki egy pápai hölgy csaknem egy évvel ezelőtt afeletti bánatában, hogy leégett a négylakásos, közel 300 négyzetméteres társasházuk teteje, így az lakhatatlanná vált. Családjával együtt rokonokhoz költöztek, ám arról, hogy ezen átmeneti megoldás után mi lesz velük, miből vesznek majd maguknak új otthont, fogalmuk sem volt. Nem kötöttek ugyanis biztosítást a társasházra, így nem volt, aki a kárukat megtéríthette volna, amiből aztán esetleg egy új épületet is fel lehetne húzni.

Sajnos aránylag sokan kerülhetnek, vagy már kerültek is hasonló, kilátástalan élethelyzetbe. Legalábbis erre lehet következtetni a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) tavaly karácsony előtt ismertetett adatából, miszerint a magyarországi lakóingatlanoknak csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. Ez azt jelenti, hogy a körülbelül 4,4 millió magyarországi lakás- és háztulajdonos közül több mint egymillió otthonát nem védi semmi az esetleges károk ellen.

Pedig a talán legjelentősebb veszélyforrásoknak számító lakástüzek száma 2014-től folyamatosan nő. Míg öt éve 6770 esetben riasztották a tűzoltókat, addig tavalyelőtt már 8782-szer. S az idei adatok alapján e tendencia nem törhetett meg, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint ugyanis január első négy hetében 750 lakástűz történt, ebből 24 volt halálos kimenetelű. Ez azt jelenti, hogy naponta három-négy otthon semmisül meg a felelőtlenségre visszavezethető tüzek miatt. A téli időjárásban gyakoriak a lakástüzek, mivel az emberek több időt töltenek otthon, többet főznek, többet kell világítani, s intenzíven fűteni.

Az elmúlt nyolc évben több mint ötvenezer tűzeset után összesen közel negyven milliárd forintot fizettek ki a biztosítók ­­– derül ki a Mabisz összesítéséből. Ennek dupláját, csaknem 80 milliárdot viszont vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén, igaz, 1,1 millió esetben. A döntően május-szeptember között előforduló természeti csapások, a szélsőséges időjárás okozza ugyanis a legtöbb lakáskárt. A tavaly szeptember 1-jei vihar során például a Vas megyei Táplánszentkereszt egyik családi házába villám csapott be, amelynek következtében a kémény ledőlt és megrongálta a tetőszerkezetet.

Már az felelős magatartás, ha egy társasház lakói biztosítást kötnek az előre nem látható események ellen. Ennél azonban többre van szükség, korántsem mindegy ugyanis, hogy milyen biztosítást választanak. Nem szabad fukarkodni, csak tessék-lássék alapon, a magunk megnyugtatására – mondván, legalább van egy lakásbiztosításunk – a legolcsóbb módozatnál maradni. Hiszen mégis csak a lakhatásunkról van szó, nagyobb érvágás, ha egyik pillanatról a másikra fedél nélkül maradunk, mint ha az autónkat törjük ripityára – mégis az utóbbi elleni védekezést sokan természetesebbnek veszik. Időt kell szánni rá, hogy alaposan körüljárjuk, hogy ha a legrosszabb bekövetkezik, akkor a biztosítótól kapott pénzből újra fel tudjuk-e húzni az egész épületet, képesek leszünk-e megvásárolni az aktuális építőanyagokat, és kifizetni a munkadíjakat.

Már az is eredmény, ha az ezek kiegyenlítését lehetővé tevő biztosítási módozatra szerződik egy társasház. Ám még ezzel sem szabad megelégedni, folyamatosan karban kell tartani a biztosítást, legalább évente újraszámoltatni, hogy a kár esetén várható összeg tényleg elegendő lesz-e az eredeti élethelyzet visszaállításához. Ez azért elengedhetetlen, mert az építőipari árak az utóbbi években a többszörösükre emelkedtek. Emiatt kell mindenképpen módosítani azokat a szerződéseket, amelyek biztosítási összege (az összeg, amit kár esetén maximálisan kifizethet a biztosító) alacsonyabb, mint az újjáépítés várható költsége. Ezt a meglévő szerződés átdolgozásával lehet elérni, ami a biztosítási díjak emelkedésével járhat, de ez alapvetően a társasház érdeke.

A lakhatást nem ellehetetlenítő, azt legfeljebb jelentősen megnehezítő, úgynevezett részkárok (vihar/felhőszakadás, jégverés, földrengés, villám másodlagos hatása, árvíz, vízkár, csőtörés, elektromos vezetékek megrongálódása, üvegtörés) esetén is van jelentősége annak, ha egy társasház alulbiztosított. Erről akkor beszélhetünk, ha a biztosítási szerződésben aktuális biztosítási összeg nem fedi a tényleges újraépítési értéket. Ilyen esetben a biztosító jogosult csak arányosan megtéríteni a részkárt. Például, ha a kár 100 ezer forintra rúg, a biztosítási összeg 200 ezer Ft/m2, a tényleges újjáépítési érték viszont 300 ezer Ft/m2, akkor a kárnak csak a kétharmadát rendezi, magyarul, a biztosító csak 67 ezer forintot fizethet.

Régebben megkötött biztosítások esetén némiképp bonyolítja a helyzetet, hogy akkor sem szabad elégedetten hátradőlni, ha a biztosító ajánl egy négyzetméterárat, amiből kiszámítja a biztosítási összeget (ez a kártérítés felső határa). Hiszen így is előfordulhat, hogy a kikalkulált pénz nem lesz majd elegendő a társasház újjáépítésére, annak ellenére sem, hogy a társasház a biztosítási évfordulókor elfogadja a biztosító által felkínált értékkövetést, az úgynevezett indexálást.

Ennek az a magyarázata, hogy az értékkövetés (indexálás) csak több hónapos késéssel követi le az árak változását. Az épületeknél egyes biztosítók a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minden év január-június közötti, az előző év azonos időszakához viszonyított építőipari termelői árindexet veszik alapul, amit a KSH általában az előző év szeptemberében publikál. Emiatt egyrészt időbeli csúszás történik, másrészt ezen árindexeket árucsoportok alapján állapítják meg. Így előfordulhat, hogy az építési anyagok tényleges áremelkedése ennél lényegesebb mértékű. Az elmúlt években pontosan ezt lehetett megfigyelni. Emiatt sok esetben a biztosítási összegek jelentős emelésére lenne szükség, a normál értékkövetésen (indexáláson) felül.

Márpedig ez akkora eltérés, ami a költségvetésüket ezekben a hetekben elkészítő, illetve felülvizsgáló társasházakat arra sarkallhatja, hogy kezdeményezzék a biztosításra fordított összeg módosítását. Ez esetben érdemes a szolgáltatásokat is megnézni, racionalizálni, esetleg olyan kiegészítő elemekkel bővíteni, amelyek az alapkockázatokon – természeti, üveg-, vezetékes vízkárok – túl további védelmet is kínálnak.

CLB TIPP: Hasonlítsa össze különböző biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Így kerülhető el, hogy egy családi tragédia anyagi csődöt is okozzon
2019 május 02.
Kategória:
Életbiztosítás

Így kerülhető el, hogy egy családi tragédia anyagi csődöt is okozzon

Egy komolyabb családi tragédia nemcsak érzelmileg nagyon megterhelő, de akár még pénzügyileg is veszélybe sodorhatja a családot. Ilyenkor jöhet jól egy kockázati életbiztosítás, amely egy haláleset, baleset vagy súlyos betegség esetén segít enyhíteni a felmerülő anyagi problémákat - írta blogján az Union Biztosító.

A statisztikák szerint Magyarországon több mint 350 haláleset történik naponta, de csak körülbelül 700 ezer kockázati életbiztosítást tartanak számon a biztosítók.

Mindeközben nagyjából 650 ezer lakáscélú hitel van a hazai piacon, ráadásul sok családnak 10 milliónál is nagyobb a tartozása. Nem mindegy tehát, hogy például a családfő váratlan halála vagy betegsége esetén van-e anyagi védelem, amiből a család kifizeti a lakáshitelt vagy a gyerekek felnevelését.

Annak érdemes kockázati életbiztosítást kötnie, aki eltartó, vagyis akinek a keresetétől függ a háztartás jövője vagy komfortja. Még csak az sem igaz, hogy csak veszélyes foglalkozás esetén célszerű megkötni, hiszen egy baleset vagy (rettegett) betegség bárkit utolérhet. Még fontosabb, hogy legyen biztosítás, ha hitelek van (például autó, lakás vagy személyi kölcsön), hiszen egy nem várt tragédia után ezek kifizetése a családtagokra hárul - olvasható az írásban.

A kockázati életbiztosítás egyetlen költsége a havidíj, amely állandó és fix. A konkrét összeget befolyásolja:

  • az életkor
  • a foglalkozás (mennyire veszélyes az, amivel pénzt keres a biztosított)
  • a hobbik (a búvárkodás például növeli a költségeket)
  • a biztosítás futamideje (milyen hosszú ideig nyújt védettséget)
  • az egészségi állapot
  • a rizikófaktorok (alkoholfogyasztási szokások, dohányos, netán túlsúlyos-e a biztosított; milyen betegségek fordultak elő a családban)
  • a választott kiegészítők

Általánosságban elmondható, hogy a kockázati életbiztosítás havidíja a néhány ezer és tízezer forint közötti sávban mozog.

Fontos, hogy a kockázati életbiztosítás nem megtakarítás, csak nagy baj (azaz haláleset, egy komolyabb betegség vagy baleset) esetén fizet, akkor viszont általában jelentős összeget, azaz több millió forintot.

Forrás: napi.hu

CLB TIPP: Életbiztosítás kalkulátorunkban pár kattintás alatt összehasonlíthatja az ajánlatokat: Kockázati életbiztosítás kalkulátor >>

Idén 10 milliárd forint felett köthetnek támogatott agrárbiztosítást a gazdák
2019 május 02.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Idén 10 milliárd forint felett köthetnek támogatott agrárbiztosítást a gazdák

Idén várhatóan több mint 10 milliárd forintért kötnek támogatott mezőgazdasági biztosítást a gazdálkodók, amely után 2019-ben mintegy 5 milliárd forint díjtámogatást vehetnek igénybe, a díjtámogatási kérelmet május 15-ig érdemes benyújtani.

A díjtámogatás térítésének a feltétele, hogy a gazdálkodók legkésőbb június 11-ig külön tüntessék fel az egységes díjtámogatási kérelemben, hogy a támogatást igénybe kívánják venni – közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Póczik András, a FBAMSZ szakértője szerint a kérelmet mindenképpen érdemes május 15-ig benyújtani, ezt követően ugyanis késedelmi szankcióval kell számolni, melynek mértéke munkanaponként a támogatási összeg 1 százaléka.

A FBAMSZ becslése szerint a díjvisszatérítés mértéke várhatóan a tavalyihoz hasonló módon alakul majd: az „A” típusba tartozó, azaz szántóföldi növényekre, borszőlőre és almára, illetve ez évtől csonthéjas és héjas növényi kultúrákra is kötött csomagbiztosítások esetében a díj 65 százalékát fizethetik majd vissza.

A „B” típusba tartozó ültetvény és zöldségkultúrák, valamint a többi („C” típusú) támogatott biztosítások esetében 40-40 százalék körüli mértékű lehet a visszatérítés, erre nyújthat fedezetet a rendelkezésre álló, 5 milliárd forint keretösszeg.

A közleményben kitérnek arra, hogy a támogatott növénybiztosítások rendszere évről évre bővül: 2018-ban az Agrárminisztérium (AM) 4-ről 5 milliárd forintra emelte a pályázható éves támogatás összegét, idén pedig már a „B” biztosítási típusban elérhetővé vált mind a kilenc kockázati fedezet: őszi fagy, téli fagy, tavaszi fagy, tűz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhőszakadás okozta károkra egyaránt kiterjeszthető a megkötött biztosítás.

Az alkuszszövetség tapasztalatai szerint a gyakorlatban a támogatott biztosítások többsége tűz- és jégkár, illetve vihar okozta kár kockázatára terjed ki. A különösen az alföldi megyékben pusztító tavaszi aszály okozta károk részleges megtérítésében a biztosítók viszonylag csekély mértékben érintettek.

A tavaszi vetésű növényeknél az aszálykárok kockázatviselési kezdete május 1., az őszi vetés esetében március 1., amennyiben az adott időszakra a gazdálkodó rendelkezik érvényes biztosítással.

Az úgynevezett kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be. Az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának egy részét támogatásként visszakapják.

Az AM korábbi tájékoztatása szerint a díjtámogatási rendszer bevezetése óta több mint 66 ezer kérelmet támogattak mintegy 21 milliárd forint értékben.

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók továbbra is négy biztosító: az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak.

Forrás: hirado.hu

CLB TIPP: Kérjen ajánlatot szakértőinktől! Vállalati biztosítások szakértő segítségével >>

Sokan nem tudják, mire fizet a biztosító
2019 április 29.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Sokan nem tudják, mire fizet a biztosító

A hazai lakások hetven százaléka biztosítva van, mely nemzetközi összehasonlításban is jónak számít. Ennek ellenére sokszor problémát okoz, hogy elmarad a meglévő megállapodások aktualizálása. Sőt, a magyarok egy felmérés szerint alig ismerik lakásbiztosításukat, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen káresetekre terjed ki a biztosításuk.

Leggyakrabban üveg-, és csőtörés, vihar, személyi sérüléssel járó baleset és beázás miatt fordulnak elő lakásbiztosítással kapcsolatos kárigények megyénkben az Allianz Hungária Zrt. tapasztalatai szerint.

Balasi Edittől, a vállalat hálózati igazgatójától a cég szolnoki irodájában megtudtuk, hogy egy lakásbiztosítási szerződés időnként karbantartást igényel.

— A biztosítók minden évben az árszínvonal változásához igazítják a biztosítási összegeket és ezzel arányosan a biztosítás díját, ezzel garantálva a lakásbiztosítási fedezet értékállóságát.

— Azonban azt is hangsúlyoznám, hogyha változik a biztosítani kívánt vagyontárgyak köre, vagy egy nagyobb beruházás, felújítás történt az ingatlanban, fontos, hogy az indexálástól, vagyis az értékkövetéstől függetlenül is felülvizsgáljuk a szerződésben szereplő biztosítási összegeket – világított rá Balasi Edit.

— Ezért is fontos, hogy rendszeresen, legalább évente hasonlítsuk össze a szerződésben szereplő biztosítási összegeket a meglévő vagyontárgyaink értékével. Ne feledjük, hogy ingóságnak számít például a függöny, szőnyeg, az értékes arany ékszerek, de egy futópad vagy akár egy drága bőrkabát is. Ha pedig változás történik, például újabb vagyontárgyakkal bővült az ingatlan, mindenképp keressük fel biztosítónkat.

— Előfordulhat ugyanis, hogy ezeket a változásokat a meglévő szerződés már nem fedi le, ezért szükséges a módosítása, amelyet az ügyfélnek kell kezdeményeznie. Azt is érdemes jelezni a biztosítónk felé, ha például csökkent az ingóságaink értéke, például volt három értékes festményem, de eladtam őket.

— Sajnos azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek nagyon gyakran nem aktualizálják a biztosításukat, pedig ez az ő érdekük lenne – árulta el a hálózati igazgató.

Hozzátette, hogy még a lakásbiztosítás megléte esetén sem szabad elfelejtkezni a kármegelőzési kötelezettségünkről, hiszen ha ennek nem teszünk eleget, akkor a biztosító mentesülhet a szolgáltatási kötelezettség alól.

Vannak olyan esetek, amelyekről nem is gondolnánk, hogy fedezi őket a lakásbiztosításunk: például elfolyt víz miatti, vagy vandalizmus okozta károkra is térítést nyújthat a biztosítás.

Vagy ott van az assistance szolgáltatás is, amely vészhelyzet gyors elhárítására szól. Ilyen eset lehet, ha a tető vagy a biztosított ingatlan külső nyílászáróinak üvegezése megsérül, vagy a használhatatlanná vált bankkártyát pótolni kell.

Balasi Edit hangsúlyozta, hogy a felelősségbiztosítás megkötése is nagyon fontos, mely arra az esetekre terjed ki, amikor másnak okozunk olyan kárt, amelyért kártérítési kötelezettséggel vagy sérelemdíj megfizetésével tartozunk.

Készítsünk fotókat a kárról

Balasi Edit arról is beszélt hírportálunknak, hogy mire kell figyelnünk egy esetleges káresemény után.

– A legfontosabb, hogy ha valaki megsérült, értesítsük a mentőket, tűz és robbanás esetén a tűzoltókat. Bűncselekményhez kapcsolódó károk, például betörés, lopás, rablás, rongálás esetén pedig a rendőrséget. Ezután időben jelentsük be a kárt, mely megtehető interneten, a biztosító honlapján, telefonon, írásban vagy akár személyesen is.

— Javasolt, hogy készítsünk a káreseményről fotókat is, ezeket az interneten történő kárbejelentés során azonnal be is csatolhatjuk. Arra azonban figyeljünk, hogy a kárbejelentéstől számított öt napig a szükséges kárenyhítésen túl további javítási munkákat ne végezzünk, mert a káresemény szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válhat – magyarázta a hálózati igazgató.

Forrás: szoljon.hu

CLB TIPP: Aktualizálja lakásbiztosítását online, könnyedén: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Ki téríti meg, ha a kátyú kárt tesz a kocsiban? A közutak felét hivatalosan is rossz állapotúnak minősítették
2019 április 29.
Kategória:
Kárrendezés, Általános

Ki téríti meg, ha a kátyú kárt tesz a kocsiban? A közutak felét hivatalosan is rossz állapotúnak minősítették

Rengeteg a kátyú az utakon, ezért tudni kell, mi a teendő, ha kár éri miattuk az autót.

Az útburkolat kátyúi rengeteg bosszúságot okoznak az autóvezetőknek, és akár nagyobb kárt is tehetnek a kocsiban, aminek pedig már súlyos anyagi vonzata is lehet. A biztosítást pedig esetenként nem, vagy csak nagy utánajárás árán lehet érvényesíteni.

A közutak több mint felét hivatalosan is rossz állapotúnak minősítették - derül ki a Napi.hu cikkéből. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Országos Közúti Adatbank osztályának összesítésében az útburkolatok 54%-a - több mint 17 ezer kilométer - a leggyengébb, „rossz” minősítést kapta, és csak 10% kapott „jó” besorolást. A megyék közül Komárom-Esztergom megyében a legrosszabb a helyzet, ott a közutak 73%-a kapta a legrosszabb besorolást, de több megye számadatai is megközelítik ezt.

Teendők kátyúkár esetén

A kár a kátyúméret és a sebesség függvényében általában néhány tízezer forintos, a gumiabroncsban és a felniben, de akár az alvázon vagy a futóműben is keletkezhet. Mivel többnyire a biztosítás nem fedezi az összeget, a kárigény a közút fenntartójának nyújtható be, amihez kellő bizonyítás szükséges.

A bizonyítás egyik legfontosabb lépése a fényképek készítése a helyszínen. A fotókon nemcsak a sérülésnek kell szerepelnie, de a helyszínnek és a kárt okozó kátyúnak is, még jobb, ha mérőszalag vagy viszonyításképp legalább egy kisebb tárgy van kéznél, melyet a kátyú mellé téve a méretek is rögzíthetők.A kátyúkár-bejelentő lapot az adott közút kezelőjének kell benyújtani, ez a legtöbb esetben online felületről is letölthető. A lakott területen kívüli utak és az autópályák a Magyar Közút Zrt.-hez, a lakott területen belüli utak az illetékes önkormányzathoz, a budapesti utak a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-hez tartoznak. A bejelentés tartalmazza a baleset körülményeit, időpontját, helyét, az autó és a tulajdonos jogosítványának, biztosításának adatait is.A szemtanúk mellett nagyobb kár, baleset esetén jobb, ha rendőr is látja a helyszínt, aki hatósági jegyzőkönyvet vehet fel.

A kárigénylés buktatói

A kátyúkár-bejelentés sokszor nem is történik meg, mivel adott esetben nem lehetséges, vagy balesetveszélyes lenne a megállás. A kár, illetve annak mértéke sokszor nem is egyértelmű azonnal, és csak a szervizben derül fény a problémára, utólag pedig gyakorlatilag lehetetlen bizonyítani a káreseményt.

A kártérítési igényt azért is roppant nehéz érvényesíteni, mert a kátyús útszakaszokon gyakran sebességkorlátozó és figyelmeztető tábla is jelzi a problémát, melyek figyelmen kívül hagyása szabálysértésnek bizonyul, így pedig már esély sincs a károk megtérítésére. Ennek ellenére a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-hez tavaly több mint 1500 bejelentés érkezett - noha ebből csupán 640 esetben ítélték jogosultnak a bejelentőt a kártérítésre, a bosszantó eseményt követően mindenképp jobb benyújtani a szükséges dokumentumokat.

Kátyúkár-biztosítás is köthető

Érdemes lehet élni az egyre több szolgáltató által kínált kátyúkár-biztosítással, mely akár a meglevő kötelező vagy Casco biztosítás mellé is köthető, és az útkezelőtől függetlenül járhat. A biztosítás évente csupán néhány ezer forint kiadást jelent, ám már kisebb, pár tízezer forintos károk esetén is térítheti a költségeket.Ezek egy része ráadásul kátyútól függetlenül jelentkező defektre vagy a lámpatestet érintő kavicsfelverődésre is kiterjed, így azokkal a kisebb balesetek miatti szerelési költségek nagyban lecsökkenthetők.

Forrás: femina.hu

CLB TIPP: Soha ne közlekedjen érvényes kgfb nélkül, oldalunkon online megkötheti, otthona kényelméből! Kötelező kalkulátor >>

A legdrágább húsvéti pálinka
2019 április 18.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

A legdrágább húsvéti pálinka

Akár ötmillió forintba is kerülhet néhány kupica húsvéti pálinka, ha annak a hatása alatt okoz valaki különösen nagy kárral járó közúti balesetet. A biztosítók ugyanis nemcsak kategorikusan kizárják a kártérítésből az ilyen vétkeseket, hanem még a másoknak okozott anyagi kárt is behajthatják rajtuk – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz cég.

Ötmillió forintot is bevasalhat a biztosító azon az autóson, aki alkohol vagy kábítószer, egészen pontosan „a vezetői képességekre hátrányosan ható szer” hatása alatt okoz másoknak különösen nagy anyagi kárral járó közúti balesetet – figyelmeztet a húsvét kapcsán a kötelező gépjármű-felelősség biztosítás (kgfb) ide vonatkozó „passzusára” is Németh Péter. A CLB Független Biztosításai Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója leszögezi, hogy nemcsak a hatóságok, hanem a biztosítók is szigorúan büntetik az ittas vezetőket: egyértelműen kizárják a kártérítésből azokat, akik túllépik az általuk megszabott 0,8 ezrelékes befolyásoltságot. Ez az állapot akár 1-2 pohár bor, vagy két üveg sör legurítása után is bekövetkezhet. Az ittasan okozott kárt a kgfb sem tolerálja, ötmillió forintig behajthatják a vétkesen azt, amit a biztosító a károsultnak kifizetett.

Vagyis az, aki ittasan okoz balesetet a cascóban, a beleset-, sőt az életbiztosításban sem bízhat, mert nincs az a jó szerződés, amely a részegekért, vagy akár csak a szalonspiccesekért, sőt, újabban a kábítószer hatása alatt állókért helytállna. Őket semmi nem védi. Ezt a kockázatot a legjobb húsvéti pálinka sem éri meg – összegzi Németh. A CLB szakértője a tapasztalatok alapján figyelmeztet: egy késő estébe, éjszakába nyúló italozás nyomát még húsvétkor sem lehet 4-5 óra alvással eltüntetni a szervezetből, ezért, ha valaki így okoz balesetet, a szonda még mindig alkoholos állapotot fog mutatni.

CLB TIPP: Kösse meg kötelező biztosítását online, kényelmesen oldalunkon: Kötelező kalkulátor >>

Biztosítási alkuszok: csaknem félmillió robogóra mulasztják el megkötni a kgfb-t
2019 április 16.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Biztosítási alkuszok: csaknem félmillió robogóra mulasztják el megkötni a kgfb-t

Napjainkban már mintegy 600 ezer robogó közlekedik Magyarországon, ezek közül azonban csak minden ötödikre fizetnek rendszeresen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az MTI-vel.

Az alkuszok szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy a kategóriától és lakhelytől függően 3-5 ezer forintos éves díj kifizetésével a robogótulajdonosok mind a közúti igazoltatás során kirótt mulasztási bírságnak, mind pedig a közúti baleset során okozott kár megtérítésének kockázatát ki tudják küszöbölni.

A szövetség közleménye szerint a tulajdonosok jelentős része jóhiszeműen mulaszt, feltételezve, hogy csak a rendszámmal ellátott járművek esetében kötelező kgfb-t kötni. Azonban a kötelezettség minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban. Ezekre rendszám híján alvázszámra kötnek kötelezőt a biztosítók, a biztosítás meglétét jól látható helyre kiragasztott matrica igazolja. A járművek előtörténetét sehol nem vezetik, így bónusz-málusz besorolás sem befolyásolja a fizetendő díj mértékét - olvasható a közleményben.

Idézik Cselovszki Zsoltot, az FBAMSZ elnökségi tagját, aki elmondta: "szerencsére a robogók esetében az elmulasztott kötelező későbbi megkötése nem jár visszamenőleges kötelezettségekkel, nem kell fedezetlenségi díjat sem fizetni, mint a gépkocsik vagy a motorok esetében. Igazoltatáskor a rendőrök csakis azt vizsgálják, hogy az adott időpontban a jármű rendelkezik-e biztosítással, ami azonban a megkötés előtt okozott károkra értelemszerűen nem nyújt fedezetet - magyarázta Cselovszki Zsolt.

A robogók által okozott károk átlagos összege gyorsan emelkedik. A jegybank legutóbb kiadott biztosítási statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában 424 ezer forint, míg a 13-35 kW közötti kategóriában 478 ezer forint volt a balesetek során kifizetett átlagos kártérítés. Ugyanakkor személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmilliós összeget is, a biztosítás hiányában a károkozó mindezt saját zsebből téríti. A károsultaknak ilyenkor a Mabisz kártalanítási számlája térít, mielőtt az összeget behajtaná a károkozón - olvasható a közleményben.
(MTI)

Forrás: webradio.hu

Hasonlítsa össze a biztosítók kgfb ajánlatait, és kösse meg biztosítását néhány kattintással! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Szombattól változás a zöld kártyánál és a kgfb-nél
2019 április 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Szombattól változás a zöld kártyánál és a kgfb-nél

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) igazolást szombattól akár elektronikusan is elküldheti a biztosító vagy az alkusz az üzembentartónak. Ugyanez vonatkozik a zöld kártyára is, de azt zöld papírra kell kinyomtatni otthon.

A pénzügyminiszter a Magyar Közlönyben megjelent rendeletében módosította a gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról szóló 2009-es rendeletet.

A szombaton hatályba lépő szabály szerint a biztosító - vagy az alkusz - nem csak papír alapon küldheti meg az üzembentartónak a biztosítás meglétéről szóló igazolást, hanem elektronikusan is megteheti azt. Erről azonban meg kell állapodni az ügyféllel.

A zöldkártya igazolás is megküldhető elektronikusan, de ilyenkor a biztosító vagy az alkusz felhívja az üzemben tartó figyelmét arra, hogy a zöldkártya kizárólag zöld papírra nyomtatva alkalmas a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) fedezet meglétének igazolására. Az üzembentartó kérésére a biztosító a zöldkártyát az elektronikus út mellett papír alapon is díjmentesen rendelkezésére bocsátja - áll a rendeletben.

forrás: napi.hu

Hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait és kösse meg kötelezőjét egyszerűen oldalunkon! KGFB KALKULÁTOR >>

A jég és a szélvihar veri szét leggyakrabban a termést
2019 április 01.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

A jég és a szélvihar veri szét leggyakrabban a termést

Hamarosan pályázhatnak ismét a gazdálkodók a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra, mely 2019-ben ismét több kedvező lehetőséget tartogat.

Fontos változás például, hogy csonthéjas és héjas kultúrájú gyümölcsök is bekerültek abba a körbe, melyek után a legbővebb, kilenc kockázatra fedezetet nyújtó „A” típusú biztosítási csomag köthető.

Ugyancsak kedvező, hogy a tavalyi évben 5 milliárd forintra megemelt éves támogatási keret összeg nagysága idén is megmarad. A Groupama Biztosító 2018-as adatai szerint a legjellemzőbb kár még mindig a jégeső, a kifizetett szolgáltatások közel 90%-a növénybiztosításokhoz kapcsolódik.

A klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek a tavalyi évben is komoly hatással voltak a mezőgazdasági növénytermelésre. A biztosító tapasztalatai szerint egyre gyakoribbak azok a károk, melyek az extrém időjárási körülmények miatt következnek be, így koncentráltan idéznek elő a korábbi években megszokotthoz képest jóval nagyobb károkat. Egyre gyakrabban okoz különösen nagy károkat az extrém erősségű szél vagy a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék.

„Az extrém intenzitású időjárási események miatt gyakran előfordul, hogy partereink több tíz millió forintos kárt szenvednek el. Ezek az ország különböző részein a legkülönfélébb növénykultúrákat érintik. Több, mint 20 millió forintos szolgáltatást fizettünk például szabolcsi almatermesztőnek, de hasonló volumenű kára volt egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei olajtök termelőnek is” – mondta el Balázs András a Groupama Biztosító főosztályvezetője.

Továbbra is a lábon álló növényállományokat érintik leginkább a károk: az összes kárbejelentés háromnegyede, és a kifizetett szolgáltatás közel 90%-a növénybiztosításokhoz kapcsolódik. A legjellemzőbb kár még mindig a jégeső, több, mint 1000 érkezett tavaly a biztosítótársasághoz.

CLB TIPP: Vállalati biztosítás kötésével felkészülhet a kiszámíthatatlan időjárásra, gondoskodjon védelméről időben! Vállalati biztosítások >>

Tudjuk meg, mit fedez a társasház-biztosítás!
2019 április 01.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános

Tudjuk meg, mit fedez a társasház-biztosítás!

Az ingóságokban keletkező kárt nem feltétlenül fizeti ki a biztosító, a legtöbb esetben tanácsos külön is bebiztosítani a saját tulajdonunkat.

– Vihar áztatta el a hatlakásos épületünket. Utána kiderült, hogy a társasházi biztosításunkra csak a falak kijavítását fizetik, a megrongálódott tévémet, laptopomat nem. Ez jogos? – panaszolta Zs. Béla Gyömrőről, aki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőihez fordult tanácsért.

Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára az alábbiak szerint foglalta össze a társasház-biztosításokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Jól jöhet az önálló védelem

A társasházak (lakásszövetkezetek, lakóparkok) által kötött társasház-biztosítás alapesetben csak a lakók közös tulajdonában lévő, illetve az általuk együttesen használt épületrészek káraira nyújt fedezetet, a tulajdonostársak által külön-külön birtokolt lakások – ezen belül az ott lévő ingóságok – megrongálódását nem téríti meg. Léteznek viszont olyan teljes körű épületbiztosítások is, amelyek megkötésével egyszerre a közös tulajdonú és a privát „falak” – azaz pl. közművezetékek, villamos hálózat, üvegfelületek – károsodása ellen is biztosítási védelemben részesülünk.

Ha társasházunk nem ilyen biztosítással rendelkezik, akkor mindenképp kössünk önálló lakásbiztosítást saját ingatlanrészünk – ha van, a lakás mellett a saját tulajdonú garázs, pince – megóvására. Ennek részeként még külön gondoskodnunk kell a lakásunkon belüli ingóságaink – bútoraink, szőnyegeink, konyhai és elektronikai eszközeink, ruháink stb. – biztonságáról is. Az ezekkel kapcsolatos kockázatokat (sokak hiedelmével ellentétben) ugyanis jellemzően nem fedezik a társasház-biztosítások.

Gondolkodjunk felelősen

Amikor egy lakóközösség közgyűlése társasház-biztosítás megkötéséről dönt, érdemes előzetesen alaposan tanulmányozni, hogy az elemi károk – (elektromos) tűz, robbanás, földrengés, beomlások, vihar által megrongált épületrészek, csapadék és jég, vezetéktörés, idegen tárgyak rádőlése és üvegtörés – miatti veszteség kifizetése mellett milyen kockázatot vállalnak magukra az egyes biztosítók.

Fölöttébb hasznos például, ha a felsoroltak mellé társasházi felelősségbiztosítási védelem is társul (szerencsére ma már ez is a legtöbb biztosítás része). Ez azt jelenti, akkor is a biztosító áll helyt a lakók által megtérítendő kárért, ha pl. a társasház tetejéről egy lehulló vakolatdarab megrongálja az utcán parkoló egyik autót, vagy ha valamelyik lakótárs csőtörés miatt eláztatja az alatta lévő szomszéd mennyezetét.

Használjuk a kiegészítéseket

Többletdíj fejében – s ha a lakók megbízzák ezzel a közös képviselőt – lehetőség van további kiegészítő biztosítások megkötésére is, pl. a betöréses lopás, rablás vagy rongálás, vandalizmus okozta károk kivédésére. Ezek jól jöhetnek akkor, ha egy napon ismeretlenek eltulajdonítják a ház közös drága fűnyíró gépét, vagy éppen százezreket kellene fizetni a hívólift valakik által felfeszített ajtajának helyreállítására.

Több biztosító kínál még olyan különleges kiegészítő biztosításokat, amelyek pl. akkor fizetnek, ha a közös teremgarázsban megsérül valamelyik lakó autója, vagy ha a közös képviselő, társasházkezelő jogsértő tevékenységével anyagi kárt okozott a lakóközösségnek. Külön kategóriát jelent az erkélyek, lodzsák vagy éppen a házban működő üzletek speciális, a megerősített üvegfelületek károsodása esetén térítést nyújtó kiegészítő biztosítás is.

Fontos, hogy csak a társasház valós szükségletei alapján érdemes szerződni a biztosítóval, hiszen minden kiegészítő biztosítás többletdíjjal jár. Egy szórakozónegyedben pl. hasznos, egy csendes lakóparkban viszont fölösleges lehet a vandalizmus elleni kiegészítő biztosítás. Érdemes tájékozódni azokról a kockázatokról – ilyen lehet a fa-, vályog- vagy földfalazatú építményekben esett kár –, amit maguk a biztosítók is kizárnak feltételeikben.

Komoly anyagi teher lehet

Ha egy társasháznak egyáltalán nincs biztosítása, a közös épületet ért kár viselésére a lakók saját tulajdoni hányaduk arányában kötelesek. Ez nemcsak azonnali (sokszor jelentős összegű) anyagi megterhelést jelent, de egy lakóközösségben viták forrása is lehet. Ezzel szemben a társasház-biztosítás egy lakóra eső díja – jellemzően a közös költség részeként – előre kalkulálható csekély havi kiadás.

CLB TIPP: Gondoskodjon saját lakása, ingóságai és ingatlanrészei védelméről! Lakásbiztosítását könnyedén megkötheti online a CLB oldalán: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

A hosszú hétvégeken van leginkább veszélyben ingatlanunk
2019 március 13.
Kategória:
Lakásbiztosítás

A hosszú hétvégeken van leginkább veszélyben ingatlanunk

A statisztikák szerint a nyaralások időszakában és a hosszú hétvégeken emelkedik a lakásbetörések száma. Egy nem megfelelő zárral ellátott ajtót mindössze 15 másodperc alatt képesek kinyitni a betörők – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Bár a rendőrségi statisztikák alapján az elmúlt években meredeken csökkent a lakásbetörések száma, az ország egyes részeiben, különösen Budapesten, Pest megyében és Borsodban még mindig sok lakásba törnek be. A biztosítók tapasztalatai alapján a nyári időszakban és a hosszú hétvégéken a leggyakoribbak a betöréses lopások, amikor az őrizetlenül hagyott és nem megfelelően védett ingatlanok könnyű célpontjaivá válnak a betörőknek.

A leggyakrabban eltulajdonított tárgyak közé a készpénz, az arany ékszer, a laptop, a televízió és a háztartási gépek tartoznak.

Egy gyengébb minőségű zárral ellátott ajtót nagyjából 15 másodpercbe telik kinyitni egy „gyakorlott” betörőnek. Emellett még számos módja lehet a betörésnek: ablakok, erkélyajtók befeszítése, hengerzár-törés, zár felfúrás vagy extrémebb esetekben fal-, vagy tetőbontás.

Egy átlagos méretű lakásra már néhány ezer forintos havi díjjal is köthető lakásbiztosítás, azonban fontos kihangsúlyozni, hogy ezek a biztosítások nem minden esetben térítenek betöréses lopás esetén. A biztosítók feltételei tartalmazzák, hogy a betörés elleni biztosítást milyen védelmi szint megléte esetén, milyen mértékben vállalják. Magasabb szintű mechanikai, elektronikai védelmi berendezések, riasztók megléte esetén magasabb kártérítési limiteket tartalmazó ingatlanbiztosítási szerződés köthető.

Érdemes biztosításkötésnél arra is figyelni, hogy mely vagyontárgyakra nem terjed ki alapesetben a biztosítási védelem, így azokat esetlegesen egy külön szerződésben lehet csak biztosítási fedezetbe vonni.

Készpénzre például a biztosítók nem minden esetben vállalják a kockázatot, vagy ha igen, akkor csak pár tízezer forintos összegig biztosítják azt, ha nem értéktárolóban tárolják.

Ügyelni kell arra is, hogy egyes vagyontárgyak nem biztosítottak, amennyiben azokat nem megfelelő helyen – például garázsban, padláson, pincében, melléképületben, nem lakás céljára szolgáló helyiségben, nem állandóan lakott épületben (pl. nyaraló) – tárolják.

A védelmi rendszer kialakításánál általában érdemes a MABISZ által minősített termékeket előnyben részesíteni, melyeket szakszerű telepítés, beépítés esetén a minősítés kategóriáján belül minden biztosító elfogad. (Az ajánlással rendelkező termékek listája és besorolása, valamint egy külön Betörésvédelmi tájékoztató is elérhető a https://mabisz.hu/lakas/ oldalon.)

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Ne hagyja lakását védtelenül - kössön lakásbiztosítást online, kényelmesen a CLB oldalán! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Oldalak