2019.02.25

Társasházban lakik? Akkor ezt mindenképpen érdemes megfontolnia

Családi tragédiákat okozhat, ha egy társasháznak vagy lakásnak nincs biztosítása, így egy végzetes tűz- vagy viharkár, esetleg földrengés miatt lakhatatlanná vált otthon újjáépítésére, vagy új létesítésére nem lesz pénz. A már meglévő biztosítást pedig érdemes évente felülvizsgálni, hogy annak összege képes-e fedezni az időközben esetleg megnőtt építőanyagárakat és munkadíjakat.

„Mindenünk odaveszett” – fakadt ki egy pápai hölgy csaknem egy évvel ezelőtt afeletti bánatában, hogy leégett a négylakásos, közel 300 négyzetméteres társasházuk teteje, így az lakhatatlanná vált. Családjával együtt rokonokhoz költöztek, ám arról, hogy ezen átmeneti megoldás után mi lesz velük, miből vesznek majd maguknak új otthont, fogalmuk sem volt. Nem kötöttek ugyanis biztosítást a társasházra, így nem volt, aki a kárukat megtéríthette volna, amiből aztán esetleg egy új épületet is fel lehetne húzni.

Sajnos aránylag sokan kerülhetnek, vagy már kerültek is hasonló, kilátástalan élethelyzetbe. Legalábbis erre lehet következtetni a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) tavaly karácsony előtt ismertetett adatából, miszerint a magyarországi lakóingatlanoknak csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. Ez azt jelenti, hogy a körülbelül 4,4 millió magyarországi lakás- és háztulajdonos közül több mint egymillió otthonát nem védi semmi az esetleges károk ellen.

Pedig a talán legjelentősebb veszélyforrásoknak számító lakástüzek száma 2014-től folyamatosan nő. Míg öt éve 6770 esetben riasztották a tűzoltókat, addig tavalyelőtt már 8782-szer. S az idei adatok alapján e tendencia nem törhetett meg, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint ugyanis január első négy hetében 750 lakástűz történt, ebből 24 volt halálos kimenetelű. Ez azt jelenti, hogy naponta három-négy otthon semmisül meg a felelőtlenségre visszavezethető tüzek miatt. A téli időjárásban gyakoriak a lakástüzek, mivel az emberek több időt töltenek otthon, többet főznek, többet kell világítani, s intenzíven fűteni.

Az elmúlt nyolc évben több mint ötvenezer tűzeset után összesen közel negyven milliárd forintot fizettek ki a biztosítók ­­– derül ki a Mabisz összesítéséből. Ennek dupláját, csaknem 80 milliárdot viszont vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén, igaz, 1,1 millió esetben. A döntően május-szeptember között előforduló természeti csapások, a szélsőséges időjárás okozza ugyanis a legtöbb lakáskárt. A tavaly szeptember 1-jei vihar során például a Vas megyei Táplánszentkereszt egyik családi házába villám csapott be, amelynek következtében a kémény ledőlt és megrongálta a tetőszerkezetet.

Már az felelős magatartás, ha egy társasház lakói biztosítást kötnek az előre nem látható események ellen. Ennél azonban többre van szükség, korántsem mindegy ugyanis, hogy milyen biztosítást választanak. Nem szabad fukarkodni, csak tessék-lássék alapon, a magunk megnyugtatására – mondván, legalább van egy lakásbiztosításunk – a legolcsóbb módozatnál maradni. Hiszen mégis csak a lakhatásunkról van szó, nagyobb érvágás, ha egyik pillanatról a másikra fedél nélkül maradunk, mint ha az autónkat törjük ripityára – mégis az utóbbi elleni védekezést sokan természetesebbnek veszik. Időt kell szánni rá, hogy alaposan körüljárjuk, hogy ha a legrosszabb bekövetkezik, akkor a biztosítótól kapott pénzből újra fel tudjuk-e húzni az egész épületet, képesek leszünk-e megvásárolni az aktuális építőanyagokat, és kifizetni a munkadíjakat.

Már az is eredmény, ha az ezek kiegyenlítését lehetővé tevő biztosítási módozatra szerződik egy társasház. Ám még ezzel sem szabad megelégedni, folyamatosan karban kell tartani a biztosítást, legalább évente újraszámoltatni, hogy a kár esetén várható összeg tényleg elegendő lesz-e az eredeti élethelyzet visszaállításához. Ez azért elengedhetetlen, mert az építőipari árak az utóbbi években a többszörösükre emelkedtek. Emiatt kell mindenképpen módosítani azokat a szerződéseket, amelyek biztosítási összege (az összeg, amit kár esetén maximálisan kifizethet a biztosító) alacsonyabb, mint az újjáépítés várható költsége. Ezt a meglévő szerződés átdolgozásával lehet elérni, ami a biztosítási díjak emelkedésével járhat, de ez alapvetően a társasház érdeke.

A lakhatást nem ellehetetlenítő, azt legfeljebb jelentősen megnehezítő, úgynevezett részkárok (vihar/felhőszakadás, jégverés, földrengés, villám másodlagos hatása, árvíz, vízkár, csőtörés, elektromos vezetékek megrongálódása, üvegtörés) esetén is van jelentősége annak, ha egy társasház alulbiztosított. Erről akkor beszélhetünk, ha a biztosítási szerződésben aktuális biztosítási összeg nem fedi a tényleges újraépítési értéket. Ilyen esetben a biztosító jogosult csak arányosan megtéríteni a részkárt. Például, ha a kár 100 ezer forintra rúg, a biztosítási összeg 200 ezer Ft/m2, a tényleges újjáépítési érték viszont 300 ezer Ft/m2, akkor a kárnak csak a kétharmadát rendezi, magyarul, a biztosító csak 67 ezer forintot fizethet.

Régebben megkötött biztosítások esetén némiképp bonyolítja a helyzetet, hogy akkor sem szabad elégedetten hátradőlni, ha a biztosító ajánl egy négyzetméterárat, amiből kiszámítja a biztosítási összeget (ez a kártérítés felső határa). Hiszen így is előfordulhat, hogy a kikalkulált pénz nem lesz majd elegendő a társasház újjáépítésére, annak ellenére sem, hogy a társasház a biztosítási évfordulókor elfogadja a biztosító által felkínált értékkövetést, az úgynevezett indexálást.

Ennek az a magyarázata, hogy az értékkövetés (indexálás) csak több hónapos késéssel követi le az árak változását. Az épületeknél egyes biztosítók a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minden év január-június közötti, az előző év azonos időszakához viszonyított építőipari termelői árindexet veszik alapul, amit a KSH általában az előző év szeptemberében publikál. Emiatt egyrészt időbeli csúszás történik, másrészt ezen árindexeket árucsoportok alapján állapítják meg. Így előfordulhat, hogy az építési anyagok tényleges áremelkedése ennél lényegesebb mértékű. Az elmúlt években pontosan ezt lehetett megfigyelni. Emiatt sok esetben a biztosítási összegek jelentős emelésére lenne szükség, a normál értékkövetésen (indexáláson) felül.

Márpedig ez akkora eltérés, ami a költségvetésüket ezekben a hetekben elkészítő, illetve felülvizsgáló társasházakat arra sarkallhatja, hogy kezdeményezzék a biztosításra fordított összeg módosítását. Ez esetben érdemes a szolgáltatásokat is megnézni, racionalizálni, esetleg olyan kiegészítő elemekkel bővíteni, amelyek az alapkockázatokon – természeti, üveg-, vezetékes vízkárok – túl további védelmet is kínálnak.

CLB TIPP: Hasonlítsa össze különböző biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Hajmeresztő biztosítások
2011 október 17.
Kategória:
Általános

Hajmeresztő biztosítások

A csőtörés miatt megugró vízdíj vagy a macska eutanáziája is kifizettethető – újabban ilyen különlegességekkel támadnak a biztosítók.

Minden kelendő, ami ingyen van – e megállapítás, úgy tűnik, a biztosítási piacra is igaz. Eddig több mint tízezren kötötték meg a CLB Független Biztosítási Alkusz által kínált ingyenes baleset-biztosítást. Az ajánlat kissé morbid: kizárólag a gépjárművezetők halálára szól, amikor is félmillió forint jár a kedvezményezettnek. A lecsupaszított konstrukciót elsősorban reklámkampánynak szánja az alkuszcég, amely összesen százezer ilyen szerződést kötne október végéig. A kockázatokat az Union Biztosító állja 50 milliárd forint erejéig, de korántsem ingyen: a CLB előre kifizette neki a biztosítási díjakat – tájékoztatta a HVG-t Németh Péter, a CLB vezetője. Az ügyfelek számára ingyenes biztosítás az egyéves futamidő lejárta után árkedvezménnyel meghosszabbítható, sőt rokkantságra vagy kórházi ápolásra is kiterjeszthető lesz.

„A különleges biztosítási ajánlatokra nem feltétlenül az elhúzódó válság sarkallja a biztosítókat, hanem az a szándék, hogy közelebb kerüljenek az ügyfelek igényeihez” – indokolta az újdonságok megjelenését Maják Viktor, az Union kommunikációs igazgatója. Az újításokat az ügyfelek nem is feltétlenül veszik észre. Ha például valaki drága mosógépet vásárol bizonyos szaküzletekben, tízezer forint pluszbefizetés fejében ötéves garanciát kap a motor meghibásodására az alapesetben járó egyéves helyett. A vásárlónak fogalma sincs róla, hogy ezzel biztosítást kötött, hiszen a biztosítóval nem is kerül kapcsolatba. Ám a speciális ajánlatokból előbb-utóbb tömegtermék lesz – hívják fel a figyelmet a szakemberek –, az értékesebb fogyasztási cikkek megnyújtott garanciája például máris kezd megjelenni a lakásbiztosítások kiegészítéseként.

A különlegességek leginkább a lakásbiztosításokkal kapcsolhatók össze, mivel a magyar piacon azok a legnépszerűbbek. A lakások 70-75 százalékára kötöttek ilyet, és 70 százalékuknál történt is már káresemény – derül ki a GFK piackutató cég nemrégi, az Allianz Biztosító megbízásából készített felméréséből. „A múlt év végén még észrevehetően nőtt a kereslet az egyedi ajánlatokkal kiegészített lakásbiztosítások iránt, ám ez a trend mostanra megfordult. Ennek oka részben a forint erőteljes gyengülése, részben pedig az, hogy 2011-ben eddig nem voltak olyan erős viharok, és a vörösiszap kiömléséhez hasonló katasztrófa sem történt” – összegezte Máhig Attila, a Groupama Garancia Biztosító nem-életbiztosítási ágazatának vezetője. A hektikussá váló időjárás azonban így is rányomja a bélyegét az igényekre, egyre többen egészítik ki a biztosításukat a vihar okozta áramkimaradások miatti károkra (például leolvad a fagyasztó) vagy a fakidőlések miatt életveszélyessé vált udvar megtisztításának költségeire. Továbbra sem fizetnek viszont a biztosítók a belvíz-talajvíz kapcsán keletkezett károkra, s az sem jó hír, hogy szigorítani akarják a vihar – a Mabisz ajánlatában most másodpercenként 15 méteres szélsebességgel meghatározott – definícióját.

A lakásbiztosítások frontján erős az árverseny, ezért egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház biztosítása a szokásos kéttucatnyi hagyományos káresemény mellett két-három extrával megspékelve sem kerül többe havi 3-4 ezer forintnál. Az új kiegészítések közé tartozik például az Aegonnál a sporteszközök, köztük a sífelszerelések biztosítása, az Allianznál különféle műszaki cikkek házon kívüli, az Európai Unió területére kiterjedő biztosítása vagy a Groupamánál akár a szomszédban történt robbanások-robbantások okozta károk (üvegtörés, vakolathullás) kivédése, továbbá a háztartási gépek baleseteinek, illetve a hobbiállatok temetkezési költségeinek fedezete. A Generalinál kiegészítésként családi jogvédelem-biztosítás is választható, ami például egy válóper esetén ügyvéd állítását jelenti, továbbá a perköltség, a szakértői díjak és az esetleges végrehajtás költségeinek az átvállalását.

A csőtörés miatt megsokszorozódó vízdíjra is lehet biztosítást kötni, és a társaságok többnyire helytállnak a napkollektorokban és egyéb energiatakarékos berendezésekben esett károkért is. Az Uniqa Biztosító Öko lakásbiztosítási csomagjában extraként vállalja, hogy 15 ezer forinttal hozzájárul a biztosított épület vagy lakás energetikai tanúsítványának a kiváltásához – tájékoztatta a HVG-t Kurtisz Krisztián nem-életbiztosítási igazgató. A 25-30 ezer forintba kerülő kártya beszerzése 2012-től már a használt lakások értékesítésekor, átírásakor vagy tartós bérbeadásakor is kötelező. Egyre gyakoribb az is, hogy a lakásbiztosítások felelősségbiztosítással egészülnek ki: például ha a biztosított lakás eláztatja az alatta levőket, megharap valakit a kutya, vagy az ügyfél biciklijével letöri egy parkoló autó visszapillantóját.

Különlegességekkel az életbiztosításoknál is próbálkoznak a társaságok, ám azokat még nehezebb eladni. Az Aegon egyedülállónak hirdeti Libra nevezetű ajánlatát, amely a futamidő végén – hacsak az ügyfél nem hal meg – visszatéríti a biztosítási díjat, igaz, kamat nélkül. Egy 35 éves, nem dohányzó nő ügyfélnek 20 éven át havi 15 ezer forintot kell fizetnie ahhoz, hogy halála esetén a családja 19,3 millió forintot kapjon (egy dohányzó kuncsaftnak ugyanez akár 40 százalékkal többe kerül). A halál esetén magas kifizetést vállaló ajánlatokkal a devizahiteleseket bombázzák a társaságok, ám épp ők azok, akik a törlesztés mellett többnyire nem tudnak ilyen magas biztosítási díjat fizetni. A Generali ezt azzal hidalná át, hogy kedvezményes, jelenleg 8,5 százalékos kamatot kínál azoknak, akik életbiztosítási kötvényük fedezetével vesznek fel forintkölcsönt azért, hogy kiszállhassanak a devizásból. Az Allianz Babaváró programmal egészítette ki életbiztosításait: akár 20 millió forintot is kaphat az a család, amelyben a magzatnál vagy a kisbabánál súlyos fejlődési rendellenességet diagnosztizáltak, vagy a gyermek meghal, feltéve, hogy a biztosítást a magzat 8 hetes kora előtt megkötötték – tájékoztatta a HVG-t Lenkei Anikó kommunikációs igazgató. A sokkoló, de kelendőnek remélt konstrukciót azokra az orvosi elemzésekre alapozták, amelyek szerint minden huszadik gyermek valamilyen fejlődési rendellenességgel születik.

Többnyire az életbiztosítások részei a különféle munkanélküli-biztosítások, amelyek egyelőre nem igazodnak a piaci körülményekhez. Az Allianz például négyféle ajánlatot (havi 30–120 ezer forint közötti adómentes kifizetést, továbbá a biztosítási díj alóli felmentést, maximum 9 hónapig) tesz munkanélküliség esetére, de csak akkor, ha az ügyfél nem a saját hibájából veszíti el az állását, és az illetékes munkaügyi központ regisztrálta. E kiegészítő szolgáltatás éves díja azonban borsos: évi 50–150 ezer forint. A Generali hasonló ajánlatából nem zárja ki a munkájukat közös megegyezéssel elveszítőket, azt viszont kiköti, hogy a 20 és 55 év közötti ügyfél legalább egy éve ugyanannál a munkáltatónál dolgozzék, minimum heti 30 órában, a munkaszerződése pedig határozatlan időre szóljon.

Népszerűtlenek a magyar piacon a kisállat-biztosítások, pedig nagyon sok házi kedvenc pusztul el azért, mert a gazdának nincs pénze a kórházi ápolására. Az Aegon kínál tízezer forintos önrész mellett, alkalmanként – vagyis például egy baleset miatti műtét esetén – 60–150 ezer forintos kifizetést azoknak, akik az állat hat hónapos és hétéves kora között megkötik a havi egy-két ezer forintba kerülő biztosítást. Az ajánlat szépséghibája, hogy épp az adott fajtára jellemző betegségekre nem fizet. Tartozik hozzá viszont egy hősiességi klauzula, amely akkor hoz pénzt a gazdinak, ha bátor kutyája betörőt fog.

Forrás: HVG

Nagy nyomás alatt az európai biztosítók
2011 október 13.
Kategória:
Általános

Nagy nyomás alatt az európai biztosítók

A gazdasági, szabályozási és piaci erők is óriási nyomás alatt tartják az európai nonlife biztosítási szektort, komoly teszt elé állítva őket – derül ki az A.M. Best jelentéséből.

Komoly nyomás alá helyezik a biztosítók befektetési eredményeit az alacsony kamatlábak, díjbevételeikre pedig a stagnáló, illetve csökkenő tendenciát mutató biztosítási díjak gyakorolnak negatív hatást – jegyzi meg a hitelminősítő az európai nem-életbiztosítási szektort érintő elemzésében.

A számos vezető európai országot jellemző lassú gazdasági növekedés miatt megnőtt az esélye a duplafenekű recessziónak, és tovább súlyosbította a szuverén adósságválságot számos eurózónához tartozó országban, többek között Görögországban, Írországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban – véli az A.M. Best.

Míg számos európai biztosító igyekezett csökkenteni görög, ír és portugál kitettségét az elmúlt évben, addig a jelentős olasz és spanyol államkötvénnyel rendelkező társaságok rosszabbul teljesítettek a hitelminősítő kockázattal korrigált tőkét vizsgáló stressz-tesztjén. A tovább romló gazdasági környezet a közeljövőben is negatívan befolyásolhatja a biztosítók teljesítményét.

További kihívás elé állítja a társaságokat a szabályozási környezetet, különösen a Szolvencia II-t érintő bizonytalanságok. A Szolvencia II végrehajtásának elhúzódása – melyet eredetileg 2013-ra tűztek ki, de ma már valószínűbb a 2014-es hatálybalépési idő – a kisebb biztosítók malmára hajtja a vizet, hiszen számukra jelent nagyobb kihívást az új tőkekövetelményeknek való megfelelés, illetve azok kiszámításához szükséges belső modellek kialakítása. A nagyobb vállalatok okkal háborodhatnak fel a késlekedésen, hiszen ők már idáig is jelentős erőforrásokat biztosítottak az új keretrendszerre való felkészüléshez.

Az IFRS 4 implementációja is átfedésben van a Szolvencia II végrehajtási idejével. A biztosítóknak várhatóan már 2014-től az új beszámolási standardot kell használniuk – tette hozzá a hitelminősítő.

Tavaly szerény növekedés volt megfigyelhető számos európai nem-életbiztosítási piacon. A német biztosítók díjbevétele 0,9%-kal, 55,2 milliárd euróra nőtt. Franciaországban 1,5%-kos volt a díjbevétel bővülés, így 45,7 milliárd euróra hízott a piac, míg Spanyolországban – a kihívásokkal teli gazdasági környezet és a folyamatos árverseny ellenére – 0,2%-kal, 31,8 milliárd euróra tudott nőni a nonlife szektor díjbevétele.

Forrás: BiztosításiSzemle

A baleseti adó drágítja a biztosítást
2011 október 10.
Kategória:
Általános

A baleseti adó drágítja a biztosítást

– Néhány napja áll fenn az  a lehetőség, hogy az ügyfelek 180 forintos kötött árfolyamon fizethetik vissza a svájcifrank-alapú hiteleiket a bankoknak. Számítanak-e arra, hogy emiatt sokan az életbiztosításaikhoz nyúlnak?
– Még nagyon friss a törvény, a bankok is csak most kezdték felbecsülni, hogy számukra mit jelent ez, hányan élhetnek valóban a lehetőséggel, hányan vesznek majd fel forinthitelt emiatt, és hányan nyúlnak a megtakarításaikhoz. Mi is dolgozunk az előrejelzéseinken; úgy vélem, a visszavásárlás mértéke 15 százalékkal vagy még többel is nőhet emiatt.

– A devizahitelek tömeges előtörlesztése után viszont létrejöhet egy olyan réteg, amely könnyebben tud előtakarékoskodni, ami jó a biztosítóknak.
– Nagyon fontos, hogy a jelenlegi helyzetben megfelelő tanácsokat adjunk az ügyfeleinknek, mert a szerződésük lejáratáig fennmaradó időtartam függvényében értékcsökkenést szenvedhetnek el a lejárati tőkéjük értékéhez képest. Az is igaz persze, hogy az adósságuktól megszabaduló ügyfelek a későbbiekben többet tudnak takarékoskodni, és ez három-négy éves időtávon növelheti a megtakarítások állományát. Azonban az ügyfél pénzügyi vagyonának értéke nagyot csökkenhet a piaci és az idő előtti visszaváltási feltételek miatt.

– Nemrég készítettek egy felmérést az öngondoskodásról. Ez alapján úgy tűnik, hogy a többség fölismerte a takarékoskodás szükségességét.
– A felmérés eredményei néhány tekintetben meglepőnek tűnhettek. Főként abból a szempontból, hogy sokan, különösen a kevésbé képzettek nem értik az öngondoskodás fogalmát, vagy nem érzik szükségesnek, hogy tegyenek ennek érdekében, továbbra is csak a közösségre, azaz az államra számítanának. A képzettebb rétegek, amelyek a lakosság 80 százalékát teszik ki, viszont már megértették, hogy minél hamarabb el kell kezdeniük megtakarítani. Nekünk, biztosítóknak mindenfajta anyagi helyzetre megoldásokat kell tudnunk javasolni: azoknak, akiknek csak kevés pénzük van félrerakni, és azoknak is, akik pénzügyileg elég képzettek ahhoz, hogy önállóan kezeljék a saját portfóliójukat.

– Annak ellenére, hogy a kutatások szerint nő a megtakarítási hajlandóság, az életbiztosítási szektor díjbevétele csökkent. Mi ennek az oka?
– Egyrészt a háztartások tudatra ébredése, de ezt az új keletű tendenciát éppen most zavarták meg (pillanatnyilag, úgy gondolom) az eurózóna néhány államának adósságtörlesztési nehézségei és a svájci frank árfolyamának elszállása Magyarországon. A háztartásoknak tervezhetőségre van szükségük ahhoz, hogy hosszú távon tudjanak megtakarítani (ahogy a vállalatoknak is a hosszú távú befektetéseikhez). Ezt a bizalmat először is a hatóságoknak kell megteremteniük olyan támogatási intézkedésekkel, amelyek megnyugtatják az embereket azzal az üzenettel, hogy bár a helyzet viharos, a kormánynak az a szándéka, hogy támogassa a háztartásokat a hoszszú távú öngondoskodásban.

– Mi várható az év hátralévő részében?
– Az első fél évben mi éves összevetésben 7 százalékkal növeltük a folyamatos és az egyszeri díjas díjbevételünket is, ez szép eredmény, mivel a piacon nem volt ilyen bővülés. A nyári események után viszont már nem vagyok biztos abban, hogy fenn tudjuk majd tartani ezt a növekedési ritmust az év egészében. Ám azt gondolom, most már elérkeztünk a fordulóponthoz, s a növekedési tendencia hosszú távon fokozatosan újra erőre kap, hacsak nem fékezik le olyan új intézkedések, amelyek büntetik vagy visszafogják a fogyasztást.

– A kormánynál a biztosítók lobbija azon a téren sikeresnek tűnik, hogy a veszélyes üzemek számára kötelező felelősségbiztosítást írnának elő.
– Meggyőződésem, hogy a jövőben azon vállalatoknak, amelyek veszélyes anyagokkal dolgoznak, vagy veszélyes, szennyező tevékenységet végeznek, rendelkezniük kell kiterjesztett kötelező felelősségbiztosítással, ahogyan az Nyugat-Európában is van. Bár a szabályozás a megelőzés tekintetében is megerősítésre szorul. Az ajkai katasztrófánál láthattuk, hogy egy ipari baleset rendkívül sokba kerülhet a lakosságnak és a környezetnek is, főleg, mert a megelőzés hiányos. Ezért a biztosítóknak is ott kellene lenniük, hogy a hatóságokat, az állami szerveket segítsék, támogassák a kártérítésekben. A felelősségbiztosítások kiterjesztése viszont erősen függ a kkv-k anyagi helyzetétől, az adott vállalati szektor egészségi állapotától is. Mi is felülvizsgáltuk a kkv-termékeinket, és néhány esetben teljesen megújítottuk azokat. Kibővítettük a szakmai felelősségbiztosítási fedezeteket, mivel hiszünk ebben a piacban.

– A vagyonbiztosítási piac másik része, az autós biztosításoké viszont évek óta zsugorodik. Meddig tarthat ez?
– Már nem lehetünk messze a gödör aljától. Lehet, hogy az idén is látunk még egy-két díjcsökkentési akciót, de a mai díjszintek hosszú távon már nem tarthatók fenn. Igaz, a válság miatt a háztartások kevesebbet használják az autóikat, így a kárhányad is jobb, de a gazdaság gyorsulásával újra autóba ülnek majd, így a következő 3-4 évben a díjaknak ismét növekedniük kell. Nem gondolom, hogy a tarifák visszamennek a 2006-os szintre – ezt a verseny nem engedi –, de emelkedni fognak annyit, hogy a biztosítók ne termeljenek veszteséget.

– A baleseti adó hogyan befolyásolhatja a díjakat?
– A biztosítók már most is jelentős mértékben hozzájárulnak az OEP finanszírozásához. A sajtóban forgó számok szerint a hatóságok további körülbelül 27 milliárdot szeretnének ezen a címen beszedni, ami szerződésenként 6 ezer forint körüli összeget jelent. Ha ezt a többletet a biztosítóknak kellene fizetniük, akiket már így is különadó terhel Európában egyedülálló módon, ez szerintem véglegesen veszteségessé tenné a gépjármű-biztosítási piacot, vagy pedig olyan mértékű díjnövekedést generálna, amely már a háztartások számára jelentene elviselhetetlen terhet. Csak remélni tudom, hogy ezt a javaslatot finomítják még, és a biztosítók is elmondhatják ezzel kapcsolatban a véleményüket.

– Nemsokára tarifát kell hirdetniük. Mi lesz, ha a javaslat ezután születik meg?
– Ez jogszabályi konfliktust jelent. Törvény tiltja meg a biztosítóknak, hogy év közben tarifát változtassanak, így vagy együtt tudunk működni a kormányzattal ennek az intézkedésnek a kialakításában, hogy időben megismerhessük a pontos tervet és beépíthessük a díjakba, vagy el kell halasztani egy évvel ennek az új adónak a bevezetését.

Szerző: Világgazdaság - Herman Bernadett

Az egészségbiztosítás a nagy lehetőség?
2011 október 10.
Kategória:
Általános

Az egészségbiztosítás a nagy lehetőség?

A magyar biztosítási piac lehetőségeit komolyan behatárolja, hogy a régióban a hazai az egyetlen olyan piac, amely folyamatosan csökkenő díjbevételt mutat.

A hazai és a kelet-közép-európai régió biztosítási piaca a harmadik növekedési hullám előtt áll - ez az egészségbiztosítás elterjedése lesz - vélekedik Lehel Gábor, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója. A szakember szerint a régióban a jövedelmek növekedése gyorsul, ám míg a jövedelmek tekintetében 10-15 éves időtávról beszélünk, amivel jelenleg átlagosan le vagyunk maradva Ausztriától, a biztosítási penetráció tekintetében régiónk országai - Csehországot leszámítva - közel 40 évvel vannak elmaradva a sógoroktól.

Az életbiztosítások terén komoly előrelépésre ad módot, hogy az euró-övezetben a háztartások vagyonának GDP-hez viszonyított arányában 55 százalékos súlyt képviselnek a nyugdíj- és életbiztosítások, addig régiónkban ez az arány 7 százalékos. Lehel Gábor tájékoztatása szerint hazánkban ez az arány igen jó, 22 százalékos volt tavaly év végén, a magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolása ugyanakkor azt okozta, hogy immár csak a háztartások vagyonának 12 százaléka van nyugdíj- és életbiztosításban. A háztartások évente 31 306 forintot költöttek egy főre biztosításra, ez napi 86 forintos átlagos biztosítási költésnek felel meg.

A magyar biztosítási piac lehetőségeit komolyan behatárolja, hogy a régióban a hazai az egyetlen olyan piac, amely folyamatosan csökkenő díjbevételt mutat. Ami kismértékben azért optimizmusra ad okot, az az, hogy a rendszeres díjas életbiztosítási díjbevétel immár csökken. Az a tény, hogy a régió országaiból egyedül hazánk az, amely a külső finanszírozási képesség tekintetében pozitív számokat tud felmutatni, szintén  komoly reményekre adhat okot, hiszen azt jelzi, hogy - igaz, a bizonytalan környezetnek köszönhetően - a magyar polgár megtakarít és elkezdte érdekelni az öngondoskodás.

Ami a harmadik hullámot illeti, az Union első embere szerint Ausztriában 2006-ban az emberek 1000 dollárt költöttek magán egészségügyre, ennek 25 százalékát költötték magán egészségbiztosításra - a prognózisok szerint Csehország is csak 2018-ra érheti el az osztrák szint 30 százalékát. Az Union vélekedése szerint az egészségügy átalakítása kapcsán sem az eszközökbe érdemes beszállnia a piaci szereplőknek, így elsősorban a finanszírozási oldalba való bekapcsolódásról gondolkodnak - ha nyílik erre lehetőség.

Aktuális kérdésekről szólva Lehet Gábor elmondta, az év végi végtörlesztés kapcsán egyelőre nem érzékelhető komoly kereslet még az egyszeri és eseti díjak esetében sem. A háztartások mobilizálható vagyonának hetedik helyén állnak a biztosítási tartalékok, ez is óvatos optimizmusra ad módot.

Forrás: Napi Gazdaság

A PSZÁF nevében házaltak
2011 október 03.
Kategória:
Általános

A PSZÁF nevében házaltak

Ismét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) nevében keresnek meg ügyfeleket egyes biztosítási üzletkötők. A felügyelet rendőrségi feljelentést tett a jogsértés gyanúja miatt.

A PSZÁF ügyfélszolgálatára érkezett fogyasztói bejelentés szerint ismeretlen személyek 2011 szeptemberében telefonon egy, biztosítási szerződéssel rendelkező ügyfelet kerestek meg Csongrád megyében. Azt közölték vele, hogy a PSZÁF képviseletében személyes találkozó során „felülvizsgálják” lakásbiztosítási szerződését.

Emlékezetes: 2011 júniusában ismeretlen biztosítási üzletkötők hasonló módszerrel kívánták fölhasználni a PSZÁF hatósági tevékenységének látszatát arra, hogy a megkeresett személyeknek biztosítási termékeket értékesítsenek, meglévő szerződéseik helyett újat kínáljanak, vagy más módon károsítsák meg őket. Az ismertté vált ügyekben kár eddig nem keletkezett az ügyfelek számára.

A PSZÁF nem adott senkinek semmilyen megbízást ilyen célú vizsgálati tevékenységre, s nincs olyan feladata, hogy bármelyik felügyelt intézmény konstrukcióját ajánlja. A PSZÁF vizsgálatait kizárólag a hatáskörébe tartozó intézményeknél végzi, minden esetben hivatalos közokirat előzetes kézbesítésével, a megadott jogszabályi keretek között. A vizsgálat megkezdése előtt a felügyeleti munkatársak hivatalos megbízólevelük és arcképes igazolványuk bemutatásával igazolják magukat.

A PSZÁF ismételten felszólítja a biztosítással rendelkező állampolgárokat, hogy ne működjenek együtt az elkövetőkkel és a megkeresésről haladéktalanul értesítsék a felügyeletet. Mivel az elkövetők biztosítási és üzleti titkot is sérthettek, s megingathatják a PSZÁF működésébe vetett közbizalmat, a felügyelet – csakúgy, mint 2011 júniusában – ezen ügy kapcsán is rendőrségi feljelentést tett.

Forrás: Privátbankár

Sorbanállás a CLB-nél
2011 szeptember 26.
Kategória:
Általános

Sorbanállás a CLB-nél

Ha ingyen van, kapkodnak érte, ha fizetős, akkor inkább nem kérik az emberek a balesetbiztosítást. Most óránként százak szerződnek, mert egy biztosítási alkusz elkezdte szétosztani azt a 100 ezer darab, összesen 50 milliárd forint fedezetértékű balesetbiztosítási csomagot, amelyet a magyarok biztosítási kultúrájának javítására szánt. Hazánkban drámaian alacsony a balesetbiztosítások száma, az emberek alig tíz százalékának van ilyen szerződése.

A vártnál is jóval nagyobb az érdeklődés a balesetbiztosítások iránt, legalábbis a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft.-nél. Óránként százak jelentkeznek szerződni, a cég ugyanis 100 ezer darab, egy évre szóló ingyen szerződést ajánl az autósoknak. Az összesen 50 milliárd forint fedezetértékű csomag autóbalesetben bekövetkezett halál esetére 500 ezer forint kártérítést garantál.

Az ingyenesség hatása még a CLB illetékeseit is meglepte: a bejelentés óta eltelt néhány óra alatt százak szerződtek, folyamatosan csörögnek a telefonok, meredeken emelkedik az online szerződések száma, s egyre többen várakoznak az ügyfélszolgálatokon is – mondta Németh Péter, az alkusz cég kommunikációs vezetője. Az ajándékbiztosítást bárki igénybe veheti, amíg a készlet tart – jelentette ki Németh. Az akciós szerződés feltételei nagyon „lazák”, alig van kizáró oka a kifizetésnek. A súlyosan alkoholos állapot természetesen az egyik olyan kitétel, amely miatt nem jár kártérítés, de például a balesetben nem szándékosan vétkes autóvezető halála esetén a kedvezményezettnek kifizeti a szolgáltató, a CLB-vel szerződött Union Biztosító a félmillió forintot. Az egyéves ingyenességi időszak lejárta után a szerződést saját, fizetős formára lehet váltani, ennek díjára a majdani ügyfelek a CLB-től kedvező, egyedi ajánlatot fognak kapni – ismertette a részleteket a kommunikációs igazgató. Németh azonban hangsúlyozta, a majdani fizetős folytatás nem feltétele a mostani, egy évre szóló ingyenes lehetőségnek. A kommunikációs vezető felhívja a figyelmet, hogy az akciós biztosítást az alkusz honlapján online módon - www.ajandekbiztositas.clb.hu -, az ügyfélszolgálati irodákban személyesen és a CLB facebook oldalán is meg lehet kötni.

A magyarok, a család anyagi helyzete miatt az átlagosnál jobban félnek a hosszabb betegállományoktól, ennek ellenére az anyagi kiesést kompenzáló balesetbiztosítási kultúra hazánkban mélyen az uniós átlag alatt van – hivatkozik a CLB egy friss felmérésére Németh. Az összegzésből az is kiderül, hogy többnyire azok szerződnek baleseti kockázatra is, akiknek a környezetében egyszer valaki már szerencsétlenül járt, s ennek következtében hosszas betegállományba kényszerült. Ők már tudják, hogy havonta párszáz forintos biztosítási díjból legalább a pénzügyi kellemetlenséget meg lehet úszni.

A CLB az ingyenes kampánysorozattal hívja fel az emberek figyelmét a balesetbiztosítás fontosságára.

A Generali az idei legjobb
2011 szeptember 20.
Kategória:
Általános

A Generali az idei legjobb

Idén nyolcadszor nyílt meg a Biztosításszakmai Konferencia és Kiállítás. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által szervezett, a piac csúcstalálkozójának számító rendezvényen a hazai biztosítók és biztosítási alkuszok vitatják meg és keresnek közösen megoldásokat a biztosítási piac aktuális kérdéseire és problémáira. A konferencia nyitónapján átadták a biztosítók között zajló Szolgáltatásminőségi Verseny díjait is.

A szakmai berkekben immár évek óta komoly elismerésnek tekintett díj azokat a biztosítókat illeti, amelyek a független alkuszok véleménye szerint az elmúlt egy évben a legszínvonalasabb szolgáltatást nyújtották. Az idei évben öt kategóriában szavazhattak a független közvetítők. A korábbi években felállított kategóriák – személybiztosítások, gépjármű-biztosítások, lakossági, illetve vállalati vagyonbiztosítások – mellett az idén egy általános kategóriát is bevezetett a szövetség. A legtöbb alkuszi szavazattal járó első díjat idén mindegyik kategóriában a Generali-Providencia Biztosító Zrt. nyerte el.

Az egyes kategóriákban a dobogós helyezéseken az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., az Allianz Hungária Biztosító Zrt és az Uniqa Biztosító Zrt. osztozott.

Az idei kiállításra több mint hétszáz vendég regisztrálta magát a szakma legkülönbözőbb területeiről. A nyitónap első részében a biztosítási piacot érintő jogalkotási aktualitásokat ismerhették meg a résztvevők. Ezúttal lehetőség nyílt közvetlen forrásból nem csupán a hazai, hanem az uniós jogalkotás törekvéseit is megismerni. A területet vezénylő EU bizottsági szervezet magyar munkatársa, Fridély Ágnes a konferencián megerősítette: az unió egyik központi törekvése a tájékoztatás erősítése különösen az olyan összetett biztosítási termékek esetén, amelyek biztosítási szolgáltatásaikat megtakarításokkal ötvözik.

Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke nyitóbeszédében kiemelte: „Meggyőződésem, hogy a tájékozott ügyfelek, a tudatos vásárlók körének bővítése nemcsak jogalkotói, fogyasztóvédői akarat, hanem a biztosításpiaci szereplők hosszú távú üzleti érdeke is. Ez az a kör ugyanis, amelyik a legkönnyebben felismeri, hogy elemi érdeke tevékenységét, vagyonát, életét biztosítással védeni. A fogyasztói ismeretek bővítése persze több szintű tevékenység, és nem hiányozhat belőle az állami szerepvállalás sem.”

A konferencia második napján a legmeghatározóbb hazai biztosítótársaságok vezető képviselői szólalnak fel. A keddi napon pedig többek között szűk másfél hónappal az újabb kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) kampány kezdete előtt vitatja meg a szakma részletesen a kötelező, valamint az öngondoskodáson alapuló gépjármű-biztosításokkal kapcsolatos fejleményeket, problémákat, törekvéseket és feladatokat.

Forrás: Gazdasági Portál

MABISZ Konferencia 2011: Ár vagy minőség? Párhuzamok és ellentétek Európában
2011 szeptember 14.
Kategória:
Általános

MABISZ Konferencia 2011: Ár vagy minőség? Párhuzamok és ellentétek Európában

A hazai és nemzetközi biztosítási piac legprominensebb képviselői vitatják meg a szektor aktuális kérdéseit a Magyar Biztosítók Szövetségének második alkalommal megrendezésre kerülő biztosítási konferenciáján, melyre 2011. október 19-én kerül sor a budapesti Corinthia Hotelben.

Már a tavalyi év is számos nem várt nehézséget hozott, melyek alaposan átformálták a hazai és a nemzetközi biztosítási piacokat, a változás azonban napjainkban is zajlik. A szabályozói környezet változása számos kérdést felvet, melyek közül a legfontosabb, hogy miként tudja az ágazat mindezeket előnyére fordítani.

A konferencián olyan kiemelt témák kerülnek megvitatásra, mint a hazai pénzügyi felügyelés biztosítókra vonatkozó lehetséges jövőbeli irányai, az európai biztosítási szektor szabályozási környezetének megváltozása fogyasztóvédelmi szempontból, a biztosítók vagyonkezelésének aktuális kérdései, vagy a hatékony online értékesítés pénzügyi szektor számára fontos vetületei.

A rendezvényre ellátogatók betekintést nyerhetnek a régió – Csehország, Szlovákia, Románia, Horvátország – valamint Franciaország biztosítási piacának aktuális kérdéseibe, melynek tanulságai sokat segíthetnek a hazai piac szereplői számára is.

A jelenlévők a fentieken kívül megismerhetik az exkluzívan ezen a konferencián bemutatásra kerülő legfrissebb hazai biztosításpiaci kutatás eredményeit is.

 

Forrás: Biztosítási Szemle

A Signalnak fontosak a kisvállalkozások
2011 szeptember 08.
Kategória:
Általános

A Signalnak fontosak a kisvállalkozások

A német kis- és középvállalkozói szektor 300 ezer új munkahelyet kíván létrehozni. A német gazdaságban a kis- és középvállalkozók támogatása kiemelt szerepet kap. A magyar kormány hasonló politikai súlypontokat jelölt ki és ez számunkra mindenképpen pozitív - hangúlyozta Reinhold Schulte, a német SIGNAL IDUNA biztosítási konszern elnök-vezérigazgatója.

Reinhold Schulte a magyar leányvállalat a SIGNAL Biztosítónál bekövetkezett vezetőcsere kapcsán járt Magyarországon. Filvig Istvánt, aki közel 20 évig vezette a magyar leányvállalatot, Kálózdi Tamás váltja az elnök vezérigazgatói poszton.

A vezetőváltás kapcsán rendezett fogadáson Reinhold Schulte, az anyavállalat elnök-vezérigazgatója elmondta, a német tapasztalatok azt mutatják, hogy a növekedés motorja a kis- és középvállalkozói szektor. Ezért csak bíztatni tudja a magyar kormányt, hogy a növekedésben építsen a középosztályra.

A pénzügyi szektorra kivetett különadó kapcsán Reinhold Schulte hangsúlyozta, tisztában vannak a magyar gazdasági problémákkal és megértik a különadót. Ettől függetlenül megfontolandónak tartják a bevezetést, mivel azokat a cégeket, akik a növekedés motorjai inkább támogatni kellene,mint fékezni. Kiemelte, Közép- és Kelet Európában is több magán kezdeményezésre van szükség és kevesebb államra.

A német SIGNAL IDUNA konszern, amely egy fedél alatt egyesít biztosítót, bankot, lakás-takarékpénztárat és befektetési társaságot, az első 10 legnagyobb biztosító közé tartozik Németországban. Az éves díjbevétele közel hatmilliárd euró. Mintegy 13,5 millió ügyféllel rendelkezik, munkatársainak száma kereken 13 ezer fő. Az általa kezelt befektetési állomány 52 milliárd euro.

Forrás: Biztosítási Szemle

Ár vagy minőség?
2011 szeptember 08.
Kategória:
Általános

Ár vagy minőség?

A hazai és nemzetközi biztosítási piac legprominensebb képviselői vitatják meg a szektor aktuális kérdéseit a Magyar Biztosítók Szövetségének második alkalommal megrendezésre kerülő biztosítási konferenciáján, melyre 2011. október 19-én kerül sor a budapesti Corinthia Hotelben.

Már a tavalyi év is számos nem várt nehézséget hozott, melyek alaposan átformálták a hazai és a nemzetközi biztosítási piacokat, a változás azonban napjainkban is zajlik. A szabályozói környezet változása számos kérdést felvet, melyek közül a legfontosabb, hogy miként tudja az ágazat mindezeket előnyére fordítani.

A konferencián olyan kiemelt témák kerülnek megvitatásra, mint a hazai pénzügyi felügyelés biztosítókra vonatkozó lehetséges jövőbeli irányai, az európai biztosítási szektor szabályozási környezetének megváltozása fogyasztóvédelmi szempontból, a biztosítók vagyonkezelésének aktuális kérdései, vagy a hatékony online értékesítés pénzügyi szektor számára fontos vetületei.

A rendezvényre ellátogatók betekintést nyerhetnek a régió – Csehország, Szlovákia, Románia, Horvátország – valamint Franciaország biztosítási piacának aktuális kérdéseibe, melynek tanulságai sokat segíthetnek a hazai piac szereplői számára is.

A jelenlévők a fentieken kívül megismerhetik az exkluzívan ezen a konferencián bemutatásra kerülő legfrissebb hazai biztosításpiaci kutatás eredményeit is.

A konferencia előadói a teljesség igénye nélkül:

  • Dr. Banyár József, elnöki főtanácsadó, Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelete
  • Hamecz István, elnök-vezérigazgató, OTP Alapkezelő Zrt.
  • Harry Smorenberg, ügyvezető igazgató, Smorenberg Corporate Consultancy B.V.
  • Johannes Martin Hartmann, Swiss Re Europe
  • William Vidonja, a CEA egységes piacért, és szociális ügyekért felelős vezetője

A rendezvény főbb paraméterei:
Időpont: 2011. október 19.
Helyszín: Corinthia Hotel Budapest (1073 Budapest, Erzsébet krt. 43-49.)

Forrás:Biztosítási Szemle

Oldalak