2019.02.25
Társasházban lakik? Akkor ezt mindenképpen érdemes megfontolnia
Családi tragédiákat okozhat, ha egy társasháznak vagy lakásnak nincs biztosítása, így egy végzetes tűz- vagy viharkár, esetleg földrengés miatt lakhatatlanná vált otthon újjáépítésére, vagy új létesítésére nem lesz pénz. A már meglévő biztosítást pedig érdemes évente felülvizsgálni, hogy annak összege képes-e fedezni az időközben esetleg megnőtt építőanyagárakat és munkadíjakat.
„Mindenünk odaveszett” – fakadt ki egy pápai hölgy csaknem egy évvel ezelőtt afeletti bánatában, hogy leégett a négylakásos, közel 300 négyzetméteres társasházuk teteje, így az lakhatatlanná vált. Családjával együtt rokonokhoz költöztek, ám arról, hogy ezen átmeneti megoldás után mi lesz velük, miből vesznek majd maguknak új otthont, fogalmuk sem volt. Nem kötöttek ugyanis biztosítást a társasházra, így nem volt, aki a kárukat megtéríthette volna, amiből aztán esetleg egy új épületet is fel lehetne húzni.
Sajnos aránylag sokan kerülhetnek, vagy már kerültek is hasonló, kilátástalan élethelyzetbe. Legalábbis erre lehet következtetni a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) tavaly karácsony előtt ismertetett adatából, miszerint a magyarországi lakóingatlanoknak csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. Ez azt jelenti, hogy a körülbelül 4,4 millió magyarországi lakás- és háztulajdonos közül több mint egymillió otthonát nem védi semmi az esetleges károk ellen.
Pedig a talán legjelentősebb veszélyforrásoknak számító lakástüzek száma 2014-től folyamatosan nő. Míg öt éve 6770 esetben riasztották a tűzoltókat, addig tavalyelőtt már 8782-szer. S az idei adatok alapján e tendencia nem törhetett meg, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint ugyanis január első négy hetében 750 lakástűz történt, ebből 24 volt halálos kimenetelű. Ez azt jelenti, hogy naponta három-négy otthon semmisül meg a felelőtlenségre visszavezethető tüzek miatt. A téli időjárásban gyakoriak a lakástüzek, mivel az emberek több időt töltenek otthon, többet főznek, többet kell világítani, s intenzíven fűteni.
Az elmúlt nyolc évben több mint ötvenezer tűzeset után összesen közel negyven milliárd forintot fizettek ki a biztosítók – derül ki a Mabisz összesítéséből. Ennek dupláját, csaknem 80 milliárdot viszont vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén, igaz, 1,1 millió esetben. A döntően május-szeptember között előforduló természeti csapások, a szélsőséges időjárás okozza ugyanis a legtöbb lakáskárt. A tavaly szeptember 1-jei vihar során például a Vas megyei Táplánszentkereszt egyik családi házába villám csapott be, amelynek következtében a kémény ledőlt és megrongálta a tetőszerkezetet.
Már az felelős magatartás, ha egy társasház lakói biztosítást kötnek az előre nem látható események ellen. Ennél azonban többre van szükség, korántsem mindegy ugyanis, hogy milyen biztosítást választanak. Nem szabad fukarkodni, csak tessék-lássék alapon, a magunk megnyugtatására – mondván, legalább van egy lakásbiztosításunk – a legolcsóbb módozatnál maradni. Hiszen mégis csak a lakhatásunkról van szó, nagyobb érvágás, ha egyik pillanatról a másikra fedél nélkül maradunk, mint ha az autónkat törjük ripityára – mégis az utóbbi elleni védekezést sokan természetesebbnek veszik. Időt kell szánni rá, hogy alaposan körüljárjuk, hogy ha a legrosszabb bekövetkezik, akkor a biztosítótól kapott pénzből újra fel tudjuk-e húzni az egész épületet, képesek leszünk-e megvásárolni az aktuális építőanyagokat, és kifizetni a munkadíjakat.
Már az is eredmény, ha az ezek kiegyenlítését lehetővé tevő biztosítási módozatra szerződik egy társasház. Ám még ezzel sem szabad megelégedni, folyamatosan karban kell tartani a biztosítást, legalább évente újraszámoltatni, hogy a kár esetén várható összeg tényleg elegendő lesz-e az eredeti élethelyzet visszaállításához. Ez azért elengedhetetlen, mert az építőipari árak az utóbbi években a többszörösükre emelkedtek. Emiatt kell mindenképpen módosítani azokat a szerződéseket, amelyek biztosítási összege (az összeg, amit kár esetén maximálisan kifizethet a biztosító) alacsonyabb, mint az újjáépítés várható költsége. Ezt a meglévő szerződés átdolgozásával lehet elérni, ami a biztosítási díjak emelkedésével járhat, de ez alapvetően a társasház érdeke.
A lakhatást nem ellehetetlenítő, azt legfeljebb jelentősen megnehezítő, úgynevezett részkárok (vihar/felhőszakadás, jégverés, földrengés, villám másodlagos hatása, árvíz, vízkár, csőtörés, elektromos vezetékek megrongálódása, üvegtörés) esetén is van jelentősége annak, ha egy társasház alulbiztosított. Erről akkor beszélhetünk, ha a biztosítási szerződésben aktuális biztosítási összeg nem fedi a tényleges újraépítési értéket. Ilyen esetben a biztosító jogosult csak arányosan megtéríteni a részkárt. Például, ha a kár 100 ezer forintra rúg, a biztosítási összeg 200 ezer Ft/m2, a tényleges újjáépítési érték viszont 300 ezer Ft/m2, akkor a kárnak csak a kétharmadát rendezi, magyarul, a biztosító csak 67 ezer forintot fizethet.
Régebben megkötött biztosítások esetén némiképp bonyolítja a helyzetet, hogy akkor sem szabad elégedetten hátradőlni, ha a biztosító ajánl egy négyzetméterárat, amiből kiszámítja a biztosítási összeget (ez a kártérítés felső határa). Hiszen így is előfordulhat, hogy a kikalkulált pénz nem lesz majd elegendő a társasház újjáépítésére, annak ellenére sem, hogy a társasház a biztosítási évfordulókor elfogadja a biztosító által felkínált értékkövetést, az úgynevezett indexálást.
Ennek az a magyarázata, hogy az értékkövetés (indexálás) csak több hónapos késéssel követi le az árak változását. Az épületeknél egyes biztosítók a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minden év január-június közötti, az előző év azonos időszakához viszonyított építőipari termelői árindexet veszik alapul, amit a KSH általában az előző év szeptemberében publikál. Emiatt egyrészt időbeli csúszás történik, másrészt ezen árindexeket árucsoportok alapján állapítják meg. Így előfordulhat, hogy az építési anyagok tényleges áremelkedése ennél lényegesebb mértékű. Az elmúlt években pontosan ezt lehetett megfigyelni. Emiatt sok esetben a biztosítási összegek jelentős emelésére lenne szükség, a normál értékkövetésen (indexáláson) felül.
Márpedig ez akkora eltérés, ami a költségvetésüket ezekben a hetekben elkészítő, illetve felülvizsgáló társasházakat arra sarkallhatja, hogy kezdeményezzék a biztosításra fordított összeg módosítását. Ez esetben érdemes a szolgáltatásokat is megnézni, racionalizálni, esetleg olyan kiegészítő elemekkel bővíteni, amelyek az alapkockázatokon – természeti, üveg-, vezetékes vízkárok – túl további védelmet is kínálnak.
CLB TIPP: Hasonlítsa össze különböző biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
ÉLETBIZTOSÍTÁS: NAGY KÜLÖNBSÉGEK A KOCKÁZATOKBAN
2016 január 14.
Kategória:
Életbiztosítás
Fiatalon érdemesebb kockázati életbiztosítást kötni - írja a VG.hu.
A magyar piacon gyakorlatilag kétféle életbiztosítással találkozhatunk. Az egyik a megtakarítási célú (unit-linked vagy vegyes) biztosítás, ahol a kockázati védelem mellett befektethetjük a pénzünket eszközalapokba vagy a biztosító garantált hozamos megoldásaiba, így megtakarítási céljainknak is eleget tudunk tenni, és pénzügyi védelmet is kap a családunk. Emellett léteznek a kockázati életbiztosítások, amelyek nem a megtakarításunkat gyarapítják; csak akkor fizet a biztosító, ha úgynevezett „kockázati esemény” történik. Ezek jellemzője, hogy egy adott díjfizetésért cserébe általában jóval magasabb térítési összeget fizetnek, mint egy befektetéssel egybekötött biztosítás, befizetésünket viszont jellemzően bukjuk, ha semmi sem történik. A kockázati életbiztosítások között is nagy különbségek lehetnek mind a térítési összeg, mind a fizetendő díjak, mind pedig a fedezetet élvező kockázati események terén. A díjakban komoly eltérést jelenthet, hogy a biztosított dohányzik-e, vagy sem, milyen idős, milyen egészségi állapotú, milyen nemű és milyen munkabeosztásban dolgozik.
Kigyűjtöttünk néhány biztosítót, és összehasonlítottuk a termékeiket, decemberi adatok alapján. Ha egy harmincéves biztosítottat veszünk alapul, nem dohányzó kategóriában a Groupamánál találjuk a legkedvezőbb ajánlatot, itt egy 20 éves tartamú, 15 milliós haláleseti térítési összegre évi 40 000 forintot kell fizetnünk, míg egy dohányzó biztosított az Uniqánál kapja a legkedvezőbb ajánlatot, ahol évi 54 000 forintba kerül egy ugyanilyen biztosítás (ennél a biztosítónál nem tesznek különbséget dohányzó és nem dohányzó biztosított között). Negyvenöt éves biztosított esetében már változik a helyzet, nem dohányzó kategóriában az Aegon nyújtja a legkedvezőbb feltételeket, 100 000 forintos éves díjjal, dohányosoknak pedig ismét az Uniqa, 124 000 forinttal. Külön említést érdemel az Union, ahol 80 százalékos rokkantság esetén is fizet a biztosító.
Ha biztosítást kötünk, két szempontot jó figyelembe venni: minél fiatalabban kötjük meg, annál alacsonyabb díjat kell fizetnünk ugyanazért a térítési összegért, utóbbit pedig úgy érdemes megválasztani, hogy a betegségünkkel, halálunkkal kapcsolatos összes költséget, esetleges tartozásokat, valamint a hátrahagyottak későbbi anyagi biztonságát fedezni tudjuk belőle.
16 EZER ASTRA-ÜGYFÉLNEK KELL MINÉL ELŐBB ÁTSZERZŐDNIE
2016 január 14.
Kategória:
Általános
Mintegy 16 ezer olyan magyarországi ügyfele van még a felszámolás alatt lévő román Astra Biztosítónak, akiknek minél előbb át kellene menni másik biztosítóhoz, mivel "potenciális károkozók" is lehetnek az utakon - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője szerda reggel az M1 aktuális csatornán - tájékoztat az MTI.
Binder István hozzátette: ha ezt nem teszik meg, a román felügyelet tájékoztatása szerint két hónapon belül a felszámoló felmondja a szerződésüket.
A szóvivő kitért arra is, hogy bár a felszámolás még nem jogerős, mivel nem jelent meg a román közlönyben, már elkezdtek határidőket szabni az érintett ügyfeleknek. A legközelebbi január 18., amikor a 30 millió forint feletti kárral rendelkezőknek kell jelezni igényüket, mert az ezt meghaladó kárt nem térítik a garanciaalapok - mondta.
Jó hír, hogy ez csak egy kis ügyfélkört érint, a kötelező biztosítással rendelkezőket pedig nem - tette hozzá.
Végrehajtható az Astra Biztosító felszámolása - Január 18-ig kell jelentkezni a felszámolásba
2016 január 13.
Kategória:
Általános
Elindult az Astra Biztosító felszámolása a román pénzügyi felügyelet által a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) küldött tájékoztatás szerint, a nagy összegű, nem kötelező gépjármű-felelősség biztosítási (kgfb) kárral, díjköveteléssel rendelkező magyarországi fogyasztóknak, és a nem biztosítási hitelezőknek január 18-ig be kell jelentkezniük a felszámolásba - közölte az MNB.
Közölték: a többi hazai károsultat - ők a döntő többség - a garanciaalapok kártalanítják, az Astra még meglévő kgfb-ügyfeleinek szerződését a felszámoló felmondhatja.
Jelezték, hogy a döntés még nem jogerős, a felszámoló nem küldött tájékoztatást a potenciális hitelezőknek sem.
Felszámolónak a KPMG Restructuring SPRL-t jelölték ki, aki január 29-ig ellenőrzi az igényeket, és február 24-ig véglegesíti a hitelezők listáját.
A januári bejelentési határidő a nem biztosítási hitelezőket, és a nem kgfb-hez - hanem például lakás, utas vagy casco biztosítási kárhoz - kapcsolódó, 450 ezer lej (mintegy 30 millió forint) feletti biztosítási kár vagy díjköveteléssel rendelkező ügyfeleket érinti alapvetően. A nem kgfb követelések 450 ezer lej feletti részére ugyanis sem a magyar, sem pedig a román garanciaalap nem terjed ki.
Közölték: az Astra magyarországi kgfb-ügyfeleitől kárt szenvedettek jelenleg is rendezhetik jogos kgfb-káraikat a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kártalanítási számlájánál. Amint a felszámolási eljárást elrendelő döntés jogerőssé válik, a még nem rendezett jogos kgfb-károk rendezését a Mabisz kártalanítási alapja fogja intézni.
Az egyéb, nem kgfb jellegű biztosítási károk, illetve a befizetett, de meg nem szolgált biztosítási díjakat a román pénzügyi felügyelet (ASF) mellett működő biztosítási garanciaalap (FGA) fogja visszafizetni. Ezt az érintett ügyfelek legfeljebb a felszámolási eljárás jogerőssé válását követő 90 napig kérhetik írásban az FGA-nál.
A tájékoztatás szerint az Astra Biztosító korábbi, 169 ezer magyarországi kgfb-ügyfelének döntő része mára más biztosítónál kötött szerződést. A még a biztosítónál lévő 16 ezer kgfb-ügyfél úgy szüntetheti meg kgfb-biztosítását, hogy másik biztosítóval szerződik, nem kell a szerződést felmondani.
Az Astra biztosítót tavaly augusztus 26-án nyilvánították fizetésképtelenné, megvonták működési engedélyét és csődeljárást kezdeményeztek ellene.
Forrás: Jogi Fórum/MTI
VÁLASZÚT ELŐTT AZ ÉLETBIZTOSÍTÓK
2016 január 11.
Kategória:
Életbiztosítás
Az új technológiáknak és digitális adatoknak köszönhetően hatékonyabbá válhat az életbiztosítók működése, kockázatvállalása és árazása, ami teljesen átírhatja az ügyfélszerzés és kapcsolattartás gyakorlatát is - állítja legújabb jelentésében a Swiss Re.
Az életbiztosítási ágazat válaszút előtt áll a viszontbiztosító szerint: az új technológiák forradalmian új működést eredményezhetnek. A legfrissebb Sigma jelentése többek között a biztosítók big data, vagy úgynevezett kognitív számítástechnika (cognitive computing) használatát vizsgálja. Emellett a különféle kihívásokat is feltárja, amelyekkel az életbiztosítóknak szembe kell nézniük, legyen szó a pozitív digitális fogyasztói élmény megteremtésről, a szabályozói változásokkal való lépéstartásról, a potenciális partnerségek kialakításáról, vagy a nem hagyományos piaci szereplők jelentette verseny fokozódásáról.
Már látszanak a digitális kor előnyei
Az egyre bővülő adatforrások és online platformok új lehetőséget kínálnak az életbiztosítók számára az információk kinyerésére és tárolására. A big datanak és új adatelemzési eszközöknek köszönhetően szinte automatikussá válhat a kockázatok értékelése és árazása, vagyis a jegyzési folyamat, aminek a kognitív számítástechnika fejlődése szabhat csak új határokat.
A hangfelismerő és szövegolvasó algoritmusok segítségével hasznos információkat vonhatnak ki a biztosítók a legkülönbözőbb forrásokból, akár strukturálatlan orvosi jelentésekből is – állítja a Swiss Re vezető közgazdásza. A big data és az új adatelemzési eszközök a még születőben lévő prediktív jegyzési folyamatot is előrébb mozdíthatják, ahol az egyes ügyfelek igényeit, preferenciáit és kockázatait lehet előrejelezni –teszi hozzá Kurt Karl.
Az új technológiák az ügyfelek egészségi állapotának javításában is segíthetnek, ami megkönnyítheti a biztosítók számára a kockázatok szelektálását. Példaként említi a Swiss Re, hogy a legtöbb orvos a mai napig csak korlátozottan képes nyomon követni egy páciens egészségi állapotát, amint az elhagyja az adott egészségügyi intézményt. A jövőben azonban akár távolról is figyelemmel kísérheti a beteg pulzusát, köszönhetően az internethez csatlakozó hordható eszközöknek, ami a szívinfarktus kockázatának korai felismerését is segítheti. Ezek az adatok segíthetnek a gyógyszeres kezelések személyre szabásában, illetve a valós idejű kockázatértékelésben.
A fogyasztói élményt is javítja
A jelentés azt is bemutatja, hogy az új technológiák miként egyszerűsíthetik le az életbiztosítások igénylésének folyamatát. Az új adatforrások és a prediktív modellezési eszközök az ügyféligények részletesebb azonosítását is lehetővé teszik, így az életbiztosítók könnyebben kapcsolatot alakíthatnak ki a fogyasztókkal. Az új kommunikációs, és információ-megosztási formák nyomán a termékek könnyebben elérhetővé és vonzóbbá válhatnak az ügyfelek számára, a „gemifikációs” technikákkal pedig az igénylési folyamat is egyszerűbbé tehető.
A technológiai fejlődés lehetőséget ad arra is, hogy új módon lépjenek interakcióba a fogyasztókkal a biztosítók, ami javíthatja az ügyfélmegtartást, és a felmerülő ügyféligények azonosítását. Példaként említ a jelentés néhány olyan életbiztosítót, amelyek valamilyen jutalmazási programot vezettek be azon ügyfelek részére, akik egészséges életmódot folytatnak, például edzenek, rendszeresen szűrővizsgálatokra járnak, vagy abbahagyják a dohányzást. Ezek a programok nem csak az ügyfélhűséget erősíthetik, de az egészségi állapot javításán keresztül a potenciális kárigényeket is csökkentik.
Az új technológiák lehetőséget kínálnak az új vásárlói rétegek eléréséhez is. A fejlődő piacokon például a mobilon keresztül történő értékesítés exponenciálisan nőtt az elmúlt évtizedben.
A digitális kor lehetőségeinek kihasználásához az életbiztosítóknak felül kell vizsgálniuk üzleti modelljeiket, jelentős összegeket kell technológiai fejlesztésekre fordítaniuk, meglévő IT-rendszereiket frissíteniük kell, új kockázatkezelési folyamatokat kell bevezetniük, különösen az ügyféladatok védelme érdekében – állítja a Swiss Re.
Megugrott a csonttörések, koccanások száma
2016 január 08.
Kategória:
Általános
A havas időben általában 10 és 20 százalék között nő a lakás és gépjárműkár-bejelentések szám - közölték a biztosítók az MTI-vel.
A Groupama Biztosítónál 10 és 20 százalék közötti mértékben nő a havazás miatti koccanásokból, kicsúszásokból keletkező balesetek száma, a javítási költségek nagysága ugyanakkor nem emelkedik markánsan.
A Generali Biztosító is arról számolt be, hogy összességében 10-20 százalékos a gépjármű balesetek növekedése, de a csonttörések száma vagy a rácsúszásos autós ütközések száma akár 30 százalékkal is nőhet, ha leesik a hó, ahogy a héten kedden és szerdán is történt.
Az Aegon Biztosítónál a gépjármű-biztosítás területén januárban - évtizedes tapasztalatok alapján - nem nő meg más hónapokhoz képest a kárbejelentések száma. Ilyenkor kevesebben ülnek autóikba, közülük ugyan nagyobb arányban szenvednek balesetet a csúszós utak miatt, de a kevesebb közlekedő miatt az összes kár szinten marad.
A lakásoknál a hónyomás okozta károk a jellemzőek, de ez a kártípus előfordul a gépjárműveknél is, hiszen a tetőről lezúduló hó a ház előtt parkoló autókban okozhat kárt. A Generali megjegyezte, szinte minden télen előfordul, hogy a hó és az arra ráfagyott jég megnyomja a házak tetejét. Ezek a károk - esetenként - 50-100 ezer forintot tesznek ki. A sérült tető ráadásul a nagyobb havazások után rendszerint be is ázik, így sokszor már csak akkor veszi észre a lakó a kárt, amikor az olvadó hó a "nappali padlóját áztatja".
A Groupama közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a csúszásveszély megszüntetése nem csak a telken belül, de a kerítés előtti járdaszakaszon is a lakás tulajdonosának a feladata, és ennek elmaradásért felelősségre is vonható. Ezt a felelősséget veszi át a biztosító, amennyiben az adott lakásbiztosítás tartalmazza ezt a kockázati elemet is.
A Generali Biztosító azt is közölte, hogy a hó miatti károk 2013. első három hónapjában voltak a legmagasabbak, amikor a gépjárművekben 100 millió forint kár keletkezett, míg a hó nyomása - 1500 esetben - 114 millió forint kárt okozott. Ezek a számok 2014-ben egyharmadra, míg a múlt évben nem egészen egyötödre estek vissza.
Forrás: MTI
További növekedés a gépjárműpiacon
2016 január 07.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
A gépjárműimportőrök az idén lassuló, de stabil piaci növekedésre számítanak - mondta Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) ügyvezető elnöke kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.
Elmondta, úgy látják, hogy az idén folytatódnak a flottacserék, egyre inkább visszatérnek a magánvásárlók, és a piaci bővülést vetíti előre az is, hogy az ezer főre vetített járműsűrűség, illetve regisztráció alacsonyabb Magyarországon az uniós átlagnál.
Számításuk szerint az idén a személygépjárművek behozatala 4 százalékkal, a nagy haszongépjárműveké 3 százalékkal, a motoroké 5 százalékkal, a buszoké 10 százalékkal növekedhet az előző évihez képest, a tehergépjárművek importja változatlan maradhat.
Dér Péter, az egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy a 3,5 tonna feletti nagy haszongépjárművek, illetve a buszok behozatala tavaly közelítette a válság előtti szintet. Tavaly 5706 új 3,5 tonna feletti haszongépjárművet hoztak be az országba, ennek 92,24 százalék 16 tonna feletti volt. Kifejtette, az idén a piac stabilitására számítanak, és továbbra is a 16 tonna feletti haszongépjárművek dominálnak majd. A fizetési konstrukciókban egyre inkább terjed az eximbankos megoldás, ugyanakkor a gépjárművezetői hiány akadálya lehet a cégek járműbeszerzésének - tette hozzá.
Dér Péter kitért arra, hogy tavaly 546 új autóbuszt hoztak be, szemben a 2014. évi 467-tel. Az autóbusz-piac növekedését vetíti előre, hogy 2016 december 31-én lejár a Volán-társaságok közszolgáltatási szerződése, és a tenderezés a járműállomány alakulására kedvezően hathat. A Volán-társaságok autóbuszainak átlagéletkora 12 év, a BKK-nál ez 18-20 év között van - mondta.
Ihász János, az egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy 2015-ben 2089 új motort értékesítettek, 14 százalékkal többet mint a megelőző évben, és még mindig jelentős arányt képvisel a használt motorok behozatala, amely tavaly 6161 volt.
Az egyesület szeretné elérni, hogy a 125 köbcentis motorok jogosítványszerzését tovább könnyítsék, ezt a baleseti statisztikák alakulása is alátámasztaná, a motorok regisztrációs adóját mérsékeljék, mert jelenleg több, mint a személyautóké, és továbbra is szükségesnek tartják az 50 köbcentis motorok nyilvántartásának bevezetését, amelyre megoldás lehetne a biztosítók által kibocsátott rendszámtábla - mutatott rá Ihász János.
Erdélyi Péter elmondta, hogy a személyautók és kis haszonjárművek importjának piaca bővült az elmúlt évben 187 ezer személygépkocsit hoztak be Magyarországra, ebből 77 ezer volt új, és ez megegyezik az 1999-es szinttel. A kis haszongépjárművek behozatala 2015-ben 17 500 volt, szemben a 2014. 16 ezerrel.
Az elnök úgy vélte, fiatalabb és modernebb használt személyautókat kellene importálni, hiszen az autók átlagéletkora most 12 év.
Erdélyi Péter az egyesület munkájával kapcsolatban kiemelte, az autós nagykoalícióval közösen továbbra is azon dolgoznak, hogy tisztuljon az ágazat, a jogszabályok a legális kereskedők érdekében szülessenek.
Az egyesület elnöke úgy értékelte, hogy 2015-ben az érdekképviseleti munkában előbbre léptek, szorgalmazásukra jelentősen csökkent az adminisztráció a termékdíj átalány bevezetésével, eltörölték a teherautóknál az átírási illetéket, előnyösebb lett a környezetkímélő autók üzemeltetése, bevezették a zöldrendszámot.
Továbbra is szorgalmazzák a kilowatt-adó alakulásában a járművek életkorának figyelembe vételét, a kilométer-óra nyilvánítatásának gyakoribb hivatalos rögzítését, a minősített szervizek nagyobb térnyerését, az autóalkatrészek beépítésének szigorítását, illetve szeretnék elérni, hogy a megsemmisítésre leadott autók után kupon járjon, és ezt számítsák be az új autók vásárlásánál - ismertette Erdélyi Péter.
(Forrás:MTI)
Változik a biztosítási szerződések szabályozása
2016 január 06.
Kategória:
Általános
Március 1-jén lép hatályba a Magyar Nemzeti Bank rendelete, amelynek célja, hogy a szükségleteiknek leginkább megfelelő életbiztosítást köthessék meg az ügyfelek.
A jegybank tájékoztatása szerint az új biztosítási törvény felhatalmazása alapján az MNB rendeletben szabályozza, hogy a biztosítóknak és a biztosításközvetítőknek az életbiztosításoknál milyen tartalmú életbiztosítási igényfelmérőt kell kitölteniük a szerződni szándékozó ügyfelekkel.
Ré kell kérdezni
Az MNB rendelete szerint a biztosítási piac szereplőinek a szerződéskötést megelőző igényfelmérés során írásban rá kell kérdezniük az ügyfélnél arra, hogy a biztosítási védelmen túl megtakarítási célból is kíván-e életbiztosítást kötni.
Igenlő válasz esetén meg kell tudakolni, hogy az ügyfél a hagyományos megtakarítási elemet is tartalmazó vagy a befektetési egységhez kötött (unit-linked) típusú életbiztosítást részesíti előnyben, azaz mennyire kíván részt venni a befektetési döntésekben, mekkora a kockázatvállalási hajlandósága és minimalizálni kívánja-e a biztosítás kockázati költségeit.
Az igényfelmérőben rá kell kérdezni a vállalandó biztosítási díj vagy biztosítási összeg mértékére, a díjfizetés gyakoriságára és az életbiztosításnak az ügyfél által elvárt futamidejére is.
„Nem tájékoztattak megfelelően”
Bár az ügyfelek életbiztosítási igényeinek kötelező felmérését a korábbi törvény is előírta, az eddigi jogszabály nem határozta meg annak konkrét minimális tartalmát. Az MNB fogyasztóvédelmi tapasztalatai szerint több piaci szereplő nem megfelelően tájékoztatta a biztosítottakat az igényfelmérő szerepéről. Emiatt számos fogyasztó nem vette kellő súllyal figyelembe ezt a számukra is garanciát jelentő lehetőséget - hívta fel a figyelmet közleményében a jegybank.
Az ügyfeleknek azért célszerű közreműködni az igényfelmérő lényegi adatainak kitöltésében, mert a biztosító, közvetítő az általa megadott alapvető adatok alapján tud az elvárásainak és szükségleteinek leginkább megfelelő életbiztosítási ajánlatot adni. Az információk megadása nélkül viszont az ügyfél hátrányba kerülhet, mert nem olyan szerződést köt, amilyet eredetileg szeretett volna, amely leginkább szolgálja az igényeit - hangsúlyozta az MNB.
A rendeletben meghatározottakon túl a biztosítók, közvetítők saját üzleti döntéseik alapján esetleg egyéb adatokra is rákérdezhetnek, az ügyfél ugyanakkor szabadon dönthet arról, hogy kíván-e azokra válaszolni. A megadott adatok valódiságáról és azok felhasználhatóságának köréről az ügyfeleknek nyilatkozniuk is kell. Az igényfelmérés szerepéről a biztosítóknak, közvetítőknek egy, a jegybank által közérthetően megfogalmazott írásos tájékoztatót is át kell adniuk az ügyfeleknek - olvasható a közleményben.
Forrás: origo.hu
Lépett az MNB: többé nem dönthet helyetted a biztosítási ügynök
2016 január 06.
Kategória:
Általános
Egy friss MNB rendelet alapján márciustól a biztosítási piac szereplői számára kötelező tartalmú írásos életbiztosítási igényfelmérő segíti az ügyfeleket az elvárásaiknak leginkább megfelelő életbiztosítási szerződés megkötésében - írja sajtóközleményben a Nemzeti Bank.
"A 2016. január 2-tól életbe lépett új biztosítási törvény (új Bit.) felhatalmazása alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendeletben szabályozza, hogy a biztosítóknak és a biztosításközvetítőknek az életbiztosításoknál (a megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások kivételével, amelyeket pénzügyi intézmény az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a biztosítási összege nem haladja meg az egymillió forintot)konkrétan milyen tartalmú életbiztosítási igényfelmérőt kell kitölteniük a szerződni szándékozó ügyfelekkel. Az MNB friss rendelete - amelynek célja, hogy az ügyfelek a szükségleteiknek leginkább megfelelő életbiztosítást köthessék meg - 2016. március 1-jén lép hatályba.
A rendelet szerint a biztosítóknak és közvetítőknek a szerződéskötést megelőző igényfelmérés során mindenképp írásban rá kell kérdeznie az ügyfeleknél arra, hogy a biztosítási védelmen túl megtakarítási célból is kíván-e életbiztosítást kötni. Ha a válasz igen, megtudakolandó, hogy az ügyfél a hagyományos megtakarítási elemet is tartalmazó vagy a befektetési egységhez kötött (unit-linked) típusú életbiztosítást részesíti előnyben (azaz mennyire kíván részt venni a befektetési döntésekben, mekkora a kockázatvállalási hajlandósága és minimalizálni kívánja-e a biztosítás kockázati költségeit).
Az igényfelmérőben rá kell kérdezni a vállalandó biztosítási díj (vagy biztosítási összeg) mértékére, a díjfizetés gyakoriságára (s az egyszeri vagy folyamatos díjfizetés szándékára), illetve az életbiztosításnak az ügyfél által elvárt futamidejére is.
Bár az ügyfelek életbiztosítási igényeinek kötelező felmérését a korábbi Bit. is előírta, az eddigi jogszabály nem határozta meg annak konkrét minimális tartalmát. Az MNB fogyasztóvédelmi tapasztalatai szerint ugyanakkor több piaci szereplő nem megfelelően tájékoztatta a biztosítottakat az igényfelmérő szerepéről. Emiatt számos fogyasztó nem vette kellő súllyal figyelembe ezt a - számukra is garanciát jelentő - lehetőséget.
Az ügyfeleknek azért célszerű közreműködni az igényfelmérő lényegi adatainak kitöltésében, mert a biztosító, közvetítő az általa megadott alapvető adatok alapján tud az elvárásainak és szükségleteinek leginkább megfelelő életbiztosítási ajánlatot adni. Ezen információk megadása nélkül viszont az ügyfél hátrányba kerülhet, mert nem olyan szerződést köt, amilyet eredetileg szeretett volna, amely leginkább szolgálja az igényeit.
A rendeletben meghatározottakon túl a biztosítók, közvetítők saját üzleti döntéseik alapján esetleg egyéb adatokra is rákérdezhetnek, az ügyfél ugyanakkor szabadon dönthet arról, hogy kíván-e azokra válaszolni. A megadott adatok valódiságáról, s azok felhasználhatóságának köréről az ügyfeleknek nyilatkozniuk is kell. Az igényfelmérés szerepéről a biztosítóknak, közvetítőknek egy, a jegybank által közérthetően megfogalmazott írásos tájékoztatót is át kell adniuk az ügyfeleknek."
Forrás: portfolio.hu
Januártól hatályos az új biztosítási törvény
2016 január 05.
Kategória:
Általános
A parlament 2014. december elején fogadta el az új biztosítási törvényt, amelynek legtöbb szabálya 2016. január elsején lépett hatályba. Az új törvényre azért volt szükség, hogy abban megjelenjenek a pénzügyi válság óta felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatok, valamint a nemzeti szabályozás igazodjon az uniós irányelvekhez, nem utolsósorban a kockázatalapú cégértékelést lehetővé tevő Szolvencia II. előírásokhoz.
Az új jogszabály szerint biztosítók a következő jogi formákban működhetnek: részvénytársaság, európai részvénytársaság, szövetkezet, kölcsönös biztosító egyesület, valamint külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.
A másik uniós tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe mindazokat a biztosításokat megkötheti, amelyeket a székhely ország felügyelete számára engedélyezett. Jogilag a fiókteleptől különbözik az az eset, amikor a másik uniós tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatás keretében folytat biztosítási tevékenységet. A lényeg azonban annyiban azonos, hogy mindkét esetben az anyacég áll helyt a biztosítási szerződésből adódó kötelezettségekért.
Az uniós irányelvek több összegszerű követelményt euróban adnak meg. A törvény úgy szól, hogy azokat Magyarország területén forintra kell átszámítani, és az átszámítás mindig egy naptári évre érvényes. Az átszámítást az adott naptári évet megelőző év első tíz hónapjára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett, hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával kell elvégezni. Az eredményt milliós forintértékre kell kerekíteni. Ilyen átszámítás előzi meg például a kötelező gépjármű felelősségbiztosításnál a biztosító által fizetendő maximális összeget.
Az új törvény kimondja, hogy a biztosító köteles fogadni az ügyfelei panaszait. A személyesen előadott panaszt minden munkanapon 8 és 16 óra között, a telefonon közöltet pedig a hét egy munkanapján 8 és 20 óra között is, míg az elektronikus levélben közölteket folyamatosan fogadni kell. Az azonnal el nem intézhető szóbeli panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni, és ezzel az írásbeli panasszá alakul át. Erre 30 napon belül érdemi választ kell adnia a biztosítónak.
Az életbiztosításokat a megkötéstől számított 30 napon belül indoklás nélkül felmondhatja az ügyfél. Nem lehet felmondani viszont a hitelfedezeti, valamint a 6 hónapnál rövidebb idejű életbiztosítást.
Egy életbiztosítás megkötése előtt a biztosítónak kötelessége felmérni az ügyfél igényeit. Ez a kötelezettség átszáll az alkuszra, ha ő köti a szerződést. Erről nemrég jelent meg az MNB elnökének a rendelete, amely leírja, hogy az előzetes kérdőívnek milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia. Az igényfelmérő elsőként az iránt érdeklődik, hogy az ügyfél csak biztosítási védelem céljából, vagy pedig - a biztosítási védelem mellett - megtakarítási célból kíván-e életbiztosítást kötni. A kérdések között szerepel az is, hogy az ügyfél belátható időn belül mekkora összegű díj megfizetését tudja vállalni. Fontos az életbiztosítás futamidejének a megválasztása is.
Külön fejezet foglalkozik a törvényben a biztosítási alkuszokkal. Így például a többes ügynökök, akik több biztosító termékeit is közvetítik, saját maguk kötelesek helytállni az általuk az ügyfélnek okozott károkért, nem pedig a képviselt biztosítók. Ezért a többes ügynököknek az általuk okozott károk várható megtérítésére felelősségbiztosítást kell kötniük, mégpedig úgy, hogy a felelősségbiztosítónak káreseményenként 1 millió 251 ezer euróig, de több kár esetén is legfeljebb 1 millió 876 ezer euróig kell helytállnia.
Ha a biztosító a befektetési jellegű, illetve az életbiztosítások mögött lévő eszközalapját hozamgarantáltnak nevezi, akkor ez automatikusan magában foglalja a tőkegaranciát is. A törvény felsorolja, hogy az eszközalap mikor tekinthető tőke-, illetve hozamgarantáltnak, így például akkor, ha az erre szolgáló biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja. A biztosító közvetlenül a biztosítéknyújtónál válthatja be a garanciát.
A biztosítókat megilleti a befektetés szabadsága, vagyis bármilyen eszközbe befektethetnek. Ezt az általános szabályt azonban szigorítják a későbbi részletes szabályok. Így a biztosító nem vásárolhat saját maga által, illetve a kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt. Ez a megszorítás azonban nem vonatkozik a szabályozott piacra - a tőzsdére - bevezetett papírokra.
A biztosító a tevékenysége bármely elemét kiszervezheti, ugyanakkor az irányítási és ellenőrzési jognak, illetve a kockázatvállalásnak a biztosítónál kell maradnia. Ha a kiszervezés miatt az ügyfelet kár éri, akkor a biztosító köteles sérelemdíjat fizetni.
A biztosítástechnikai tartalékot úgy határozza meg a törvény, hogy annak nagysága megegyezik azzal az összeggel, amelyet akkor kellene fizetnie a biztosítónak, ha a biztosítási kötelezettségét egy másik biztosítóra ruházná át. Ez a szabály már a Szolvencia II.-ről szóló uniós irányelvnek megfelelés része.
Szerző: MTI
(Világgazdaság)
Új szabályokat kaptak a biztosítók
2016 január 04.
Kategória:
Általános
Január elsejétől az Európai Unió teljes területén alkalmazniuk kell a biztosítóknak a kockázatalapú tőkekövetelményt és felügyeletet tartalmazó Szolvencia II. szabályokat, a magyar előírásokat az új biztosítási törvény tartalmazza.
A parlament még 2014-ben fogadta el az új biztosítási törvényt, de tekintettel a felkészülési időre, annak legtöbb szabálya - így a Szolvencia II.-nek való megfelelés követelményei is - csak 2016. január 1-jétől hatályos. A Szolvencia I. szabályai mennyiségi tőkekövetelményeket írtak elő a biztosítókra, ez most komplex, kockázatalapú tőkekövetelményre változik. Szintén kockázatérzékeny lesz a szavatolótőke-szükséglet számítása is. Ezen túlmenően az üzleti tervezésbe, a pénzügyi helyzet értékelésébe is beépül a kockázatalapú szemlélet.
A Szolvencia II. rendszer két, különböző célú tőkeszükséglet mértéket vezet be: az első a szavatoló tőkeszükséglet követelmény (SCR), a második pedig a minimális tőkeszükséglet követelmény (MCR).
Az MCR szintje tükrözi azt a tőkeszintet, amely alatt ultimátumszerű felügyeleti intézkedésre kerül sor. Ez a tőkeszint egy olyan ellenőrzési szint, ahol az eszközök még kellő különbséggel meghaladják a biztosítók ügyfeleinek - a kötvénytulajdonosoknak - a kötelezettségeit, és lehetővé teszik, hogy az üzleti tevékenység rövid távon folytatódhasson.
Az SCR viszont azt a tőkeszintet jelenti, amely lehetővé teszi valamely intézmény számára jelentős, előre nem látott veszteség átvállalását, és ésszerű biztosítékot nyújt az ügyfelek számára arra, hogy a biztosító képes lesz kötelezettségeit teljesíteni.
Azok a cégek, amelyek tőkéje fedezi az SCR-t, erős pozícióban lévő cégeknek tekinthetők és szabadon alakíthatják üzleteiket, a felügyelet indokolatlan korlátozása vagy beavatkozása nélkül - természetesen a rutin felügyeleti ellenőrzést leszámítva.
További új eleme a Szolvencia II.-nek, hogy abban a biztosítói csoportszemlélet kerül előtérbe.
A kockázat mérlegelését, majd az aktuális kockázathoz igazodó, szükséges tőke - illetve tartalékok - számítási módját is a biztosítási törvény tartalmazza. Ugyancsak ott jelennek meg a felügyeleti jelentések új szabályai is. Ezekhez olyan táblázatok tartoznak, amelyek szintén egységesek az unió valamennyi országában. Ezek a gazdasági értékelésen alapulnak és főként a befektetésekről valamint a tartalékokról nyújtanak részletes információt a felügyeletnek.
Szerző: MTI