Fizetne a biztosító, ha lezuhan egy műhold

A legegyszerűbb lakásbiztosítások is fedezetet nyújtanak arra, hogy a repülő eszközök – például egy űrszonda – lezuhanása miatt keletkező károkat megtérítik. A szakértő szerint ennek olyan kicsi a valószínűsége, hogy a biztosítók vállalják a kockázatot. A feltételeket persze bármikor újragondolhatják.

Ha Magyarországon zuhant volna le vasárnap a Phobos-Grunt űrszonda – amely felett röviddel a felbocsátása után elveszítette az irányítást az orosz űrügynökség –, a biztosítók az emiatt bekövetkező károkért helytálltak volna – tudtuk meg Németh Pétertől, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. marketing- és kommunikációs vezetőjétől.

A szakértő hangsúlyozta: miután a repülő eszközök meghibásodása, összeütközése, lezuhanása csak igen ritkán okoz károkat, erre a legegyszerűbb ingatlan- és lakásbiztosítások is fedezetet nyújtanak. Ez egy extrém káresemény, de éppen ezért terjed ki rá szinte minden szerződés. Akinek tehát az ingó javaiban vagy ingatlanaiban egy műhold lezuhanása miatt keletkeznének károk, joggal számíthatna azok megtérítésére.

Ugyanez igaz a teljes körű casco-biztosítással rendelkező gépjármű-tulajdonosokra vonatkozóan is – mondta Németh Péter. Arra persze figyelni kell – tette hozzá –, hogy a szerződésben nem szerepel-e valamilyen korlátozás. Van ugyanis olyan biztosítási módozat, amely például csak a lopáskárra terjed ki.

Az élet- és balesetbiztosítások ugyancsak tartalmazzák a biztosítók kockázatvállalását a repülő eszközök okozta sérülés vagy halál esetére – közölte a szakértő. Jó tudni azt is – hívta fel a figyelmet egy további szempontra –, hogy miközben egy-egy vagyontárgyra csupán egyetlen érvényes biztosítás köthető, balesetbiztosítást viszont mindenki annyit köthet, amennyi pénze van, s ha sérülés éri, a biztosítóknak mindegyik szerződés után fizetniük kell.

Ha azonban valakinek nincs biztosítása, nemigen számíthatna rá, hogy a házára eső műhold okozta károkat bárki megtérítené. Ebben az esetben Németh Péter szerint az érintettnek csak egyetlen esélye lenne: közvetlenül perelni a károkozót, akinek a római jog egyik fontos alapelve szerint fizetnie is kellene.

Ezzel kapcsolatban felvetődik, vajon rendelkezik-e felelősségbiztosítással egy olyan veszélyes üzem, mint a Roszkoszmosz vagy a NASA. A szakértő konkrét információk híján úgy véli, valószínűleg nem. Egy baleset ugyanis – ha például egy űreszköz valamelyik nagyvárosra zuhan – szinte felmérhetetlen károkat okozhat.

Egy ilyen esemény bekövetkezésének valószínűsége persze rendkívül csekély, ám ha mégis megtörténik, nincs az a biztosító, amely képes lenne ezért jótállni. Németh Péter úgy gondolja, baleset esetén valószínűleg az űrhivatalok mögött álló kormányoknak kellene fedezniük egy esetleges balesettel kapcsolatos költségeket.

Az elszabadult orosz űrszonda esete arra is felhívja a figyelmet, hogy a világűrből lezuhanó tárgyak valós kockázatot jelentenek. A szakértő nem kívánt jóslásokba bocsátkozni, de nem vitatta: ha valamilyen káresemény bekövetkezésének valószínűsége nő, a biztosítók változtatják a szerződési feltételeket.

Erre Magyarországon például a viharkárok kockázatának növekedése kapcsán volt már példa, és bevezették az oldalról eső jég fogalmát. De változtak a szélvihar meghatározásával kapcsolatos szerződési feltételek is, és van olyan biztosító, amely kikötötte, hogy a földrengés okozta károkra kiegészítő biztosítást kell kötni.

Németh Péter azonban nem számít rá, hogy a repülő eszközök okozta károk esetében is ez történne. Maga inkább úgy gondolja, hogy a biztosítók marketingmegfontolásokból megerősítik: ha lezuhanna egy műhold, kifizetnék az emiatt keletkezett károkat.

Forrás: nol.hu

Felforgatják a biztosítási díjakat

Lopott autókat, trükkös rendszámokat szűr ki a totemoszlop

Felismeri a lopott autókat, a hamis rendszámokat, kiszűri a kötelező biztosítást nem fizető autósokat, és még az utca rendjét is figyeli a rendőrség által tesztelt megfigyelőrendszer, az úgynevezett totemoszlop. Az oszlop minimális energiabefektetéssel végzi el gyakorlatilag több száz rendőr munkáját.

Egyelőre csak egy van belőle, de már ez is több száz körözött járművet talált. A jövőben hálózatban kereshetik a problémás autókat a kamerás oszlopok, amelyeket akár traffipaxként is bevethetnek.

Az oszlop ötlete a másfél éve rendőrségi állományban dolgozó, lopott autók felkutatására specializálódott Sánta László ötlete volt. A még tesztelés alatt álló totemoszlop rendszám alapján ellenőrzi az előtte elhaladó járműveket.

Több tízezer autó néhány nap alatt

A kamerás oszlop hetenként változó helyen tűnik fel, egyelőre csak Budapesten. Folyamatosan tesztelik a kerületi rendőrkapitányságok, jelenleg a IX. kerületi: a Haller utcában, a Soroksári út és a Nagyvárad tér között az elmúlt napokban ötvenezer járművet néztek meg, ezek között négy körözött autót találtak.

Egy hónappal ezelőtt a kispesti Ady Endre úton huszonhétezer autót rögzítettek öt nap alatt, a dobozban levő rendszámfelismerő segítségével keresték a forgalomból kitiltott vagy körözött járműveket és a körözött személyeket. Ennek eredményeként több mint százötven problémás autó és három körözött ember akadt horogra. Az idei Sziget Fesztivál alatt hatvanezer autót vizsgáltak meg a helyszín közelében, de a totemoszlop megfordult a Veres Péter úton és a Batthyány téren is.

Napelemről és 24 voltról is megy

Sánta László szerint a merítés nagyságát és a ráfordított energia mennyiségét tekintve hatékonyságban verhetetlen a totemoszlop, hiszen a kereséshez nem kell munkaerőt, autót és üzemanyagot biztosítani. A magyar cégek által fejlesztett eszköz tetszés szerint elhelyezhető bármely közút mentén, leginkább egy telepített sebességmérőre hasonlít, de kisebb annál.

Energiaellátását napelemek adják, de fix telepítéssel képes 24 voltos áramforrásról is működni. Dolgozik benne térfigyelő kamera, és az éjjeli munkához infrakamera is. Sánta szerint elsősorban gépjárműbűnözés elleni eszköz, de nem zárja ki, hogy a rendőrség emellett sebességmérésre használja majd, ehhez ugyanis csak a megfelelő mérőt kell a dobozba rakni.

A rendszámfelismerő az elhaladó autókról nagyfelbontású, azonosítókat is rögzítő képet készít, és ezeket tárolja egy beépített laptopon, amelyről később letöltik az adatokat. Ezeket a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által üzemeltetett járműnyilvántartáson futtatják át, és az eredmények alapján szükség esetén intézkednek.

Tulajdonképpen késznek mondható az eszköz továbbfejlesztett változata, a Totem II. Ez már memóriakártyára gyűjti és Bluetoothon vagy wifin keresztül továbbítja az adatokat. Kisebb a helyigénye, kevesebb hibalehetőséget tartalmaz, korszerűbb. Valószínűleg ez lesz az alapja azoknak a rendszereknek, amelyeket a közeljövőben telepíthetnek, de nem feltétlenül önálló egységekben, hanem a meglévő vagy épülő térfigyelő hálózattal kombinálva.

Figyeli a kötelezőt is

Sánta szerint az oszloppal célirányosabbá lehet tenni a rendőri intézkedéseket a költséges és feltűnő razzia helyett. Körözött személyek vagy lopott autók megtalálásánál nem az utólagos, hanem a helyszíni beavatkozás hasznos, vagyis a rögtön kiértékelt adatok alapján egy néhány száz méterrel odébb várakozó járőr emelheti ki a forgalomból a problémás járművet.

Nem csak a lopott autókat lehet kiszűrni a kamerás oszloppal, hiszen egy rendszámhoz többféle visszaélés kapcsolható: ilyen a hamis járműazonosító használata, a gépjárműadó-tartozás, a kötelező biztosítás hiánya, a hitel- vagy lízingcsalás, a közúti szabálysértés és ehhez kapcsolódó bírság, vagy a körözött személy az autóban.

Hálózatban működne igazán hatékonyan

Egy mobil egység összköltsége nagyjából egymillió forint, tehát önmagában egy hálózat kiépítése sem jelentene egetverő összeget. Arra a kérdésünkre, hogy épít-e ilyen totemoszlopokból hálózatot a rendőrség, az ORFK - főleg a pénzhiányra hivatkozva - nem tudott válaszolni.

Sánta László szerint Kispesten, vagyis a XIX. kerületben a térfigyelő hálózathoz csatlakoztatva már be is építették a jövő évi költségvetésbe a rendszámfelismerők alkalmazását, a XVIII. kerületben is tervezik a bevezetését, de hasonló sikerre számítanak a VII. kerületben, ahol szintén térfigyelő rendszer működik.

Sánta Lászlónak megvan az elképzelése arra nézve, hogyan lehetne döntően megnehezíteni, akár ellehetetleníteni a hazai és nemzetközi autótolvaj-bandák dolgát, figyelembe véve, hogy Magyarország tranzitútvonal a schengeni országok felé. Például a Duna- és Tisza-hidak és a kompátkelők bekamerázása az országrészek közti közúti közlekedést fedné le.

A Csepel-sziget példáján lehet illusztrálni, hogyan működik leghatékonyabban a totemoszlop. Csepelre hat közúton lehet behajtani és onnan kihajtani. Ezeket ellenőrizve a csepeli autótolvajokat és alkatrészüzéreket tudnák semlegesíteni, vagy elűzni. Budapesten belül is számos hely akad, ahol naponta a fővárosi forgalom jelentős része áthalad: ilyen szakasz az Üllői út és a Pöttyös utca kereszteződése, itt az is átmegy, aki a Ferihegyi Repülőtérre vezető utat akarja használni.

A totemoszlop-hálózat lényege az lenne, hogy kiépítésével fizikailag lehetne korlátozni a gépjárműbűnözők tevékenységét.

Forrás: Origo

Egyre több terhet raknak az autózásra