Több mint ötezer gyerek vett részt a biztonság hete rendezvénysorozaton
A múlt heti Biztonság Hete témahéten több mint ötezer látogató – többségében felső tagozatos gyerek - vett részt. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kezdeményezésére az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságával közösen szervezett témahetet „nagyon jó kezdeményezésnek” minősítette Palkovics László oktatási államtitkár. A remények szerint jövőre akár szélesebb körben is meg lehet majd rendezni a programokat, állapítja meg a MABISZ sajtóközleménye.
Szeptember 18-22 között tizenegy budapesti és Pest megyei helyszínen két tucat iskola kb. 5200 tanulójának a figyelmét hívták fel látványos bemutatókkal és előadásokkal a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, azok helyes kezelésére, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára a rendőrség, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat, a vöröskereszt és számos egyéb, önzetlenül közreműködő szervezet szakdolgozói valamint biztosítási szakemberek. (Az együttműködők listája a mabisz.hu honlapon tekinthető meg.) „Az idei év első nyolc hónapjában a tavalyi hasonló időszak 367 főjével szemben már 377-en szenvedtek halálos kimenetelű közúti balesetet. Magyarországon az utakon egymillió lakosra vetítve az európai uniós átlagnál többen halnak meg, hatvanöten szemben az ötvennyolcas átlaggal” – indokolta a Biztonság Hete kezdeményezés létjogosultságát Pandurics Anett, a MABISZ elnöke az esemény apropóján rendezett sajtótájékoztatón. Emellett évente közel háromszor annyi személy veszti életét otthonában, mint közúti balesetben. A balesetek ranglistáját is a háztartási sérülések vezetik, őket követik a munkahelyi, közlekedési, majd a sportbalesetek.
A legtöbb baleset ugyanakkor tudatos magatartással, megfelelő odafigyeléssel és néhány alapszabály betartásával megelőzhető. Éppen erre kívánta ráirányítani a figyelmet – és elsősorban a gyerekek révén a családok figyelmét – a MABISZ és az ORFK OBB közös kezdeményezése, a Biztonság Hete, amelynek keretében a legfiatalabb generációk játékos formában kaphattak ízelítőt a biztonságos élet alapjairól. A témahét apropóját az adta, hogy szeptember 20-a 1954. óta a gyermekek világnapja, és 1993. óta biztosítási világnap is. Szeptember 21-e pedig egy új európai kezdeményezés napja, az Európai Nap Közúti Áldozatok Nélkül, angol rövidítéssel az EDWARD Day, amelyet 2016-ban a TISPOL (European Road Police Network) hirdetett meg.
A témahét egyes helyszínein készült filmek, beszámolók a www.baleset-megelozes.eu és a www.mabisz.hu honlapokon, valamint a Biztonság Hete YouTube csatornán tekinthetők meg. Az első alkalommal tartott rendezvénysorozat iránti érdeklődés alapján pedig a szervezők abban reménykednek, hogy sikerül hagyományt teremteni. „Bízom benne, hogy ez a kezdeményezés a jövőben is folytatódik, az ideinél még szélesebb, idővel országos szinten” – jelentette ki Pandurics Anett. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára is „nagyon jó kezdeményezésnek” minősítette a Biztonság Hetét a múlt heti tájékoztatón. „Az iskola a biztonságra nevelés legfontosabb terepe, egyúttal biztonságos közeg a gyerekek számára, ezért az ottani biztonságot az iskolán kívülre is ki kell terjeszteni” – tette hozzá. Egyben bejelentette, hogy mivel a felelős közlekedésre nevelést gyermekkorban kell elkezdeni, a jogosítványt szerző fiatalok KRESZ-oktatását pedig hatékonyabbá kell tenni, ezért a kormány azt szeretné, ha az első jogosítványhoz tartozó KRESZ-vizsgát mindenki ingyenesen tudná letenni.
A szeptemberben kezdődött tanév, illetve az esetleg bekövetkező balesetek kapcsán a MABISZ arra hívja fel a figyelmet, hogy az állam által minden 3 és 18 év közötti gyermekre kötött balesetbiztosítás nem csupán az óvodákban, iskolákban elszenvedett balesetekre vonatkozik, hanem azon túl is, egész évben és a nap 24 órájában. Játék, sport, közlekedés, nyaralás során vagy az otthonukban szerzett sérülésekre is, és a Föld valamennyi országára érvényes. Mivel viszont korhoz, és nem iskolába járáshoz kötött, a közoktatásban idén vagy jövőre végző diákok jelentős része kimarad belőle. A biztosítottak száma évről évre változik, a 2017/2018. tanévi statisztikai adatok alapján például az óvodákban és a nappali rendszerű általános iskolai, szakiskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai oktatásban a gyermek- illetve tanulólétszám közel 1,494 millió fő. Átlagosan naponta több mint 30 gyermek balesetét jelentik be a szüleik az állami ifjúsági balesetbiztosítás keretében, ezek 85 százaléka csonttöréshez vagy csontrepedéshez kapcsolódik. Az állami mellé köthető a biztosítótársaságoknál egyéni és csoportos balesetbiztosítások is. Ezek többféle baleset után és az államinál magasabb összegeket fizetnek, így égési sérülésnél is, baleset miatti műtét esetén, sőt kórházi napi térítés is elérhető. A szolgáltatás összege függ a választott csomagtól. A legolcsóbb csomag már évi 600 forinttól kérhető, a legdrágább éves díja 12 ezer forint. És míg az állami biztosításból 18 évesen kikerülnek a tanulók, üzleti biztosítás 23-25 éves korig köthető rájuk.
Forrás: www.biztositasiszemle.hu
Biztosítás fajta:
- Általános
Egyre több baleset történik munka közben: a KSH adatai alapján az elmúlt két évben itthon 15 százalékkal emelkedett a munkahelyi balesetek száma. Kevesen gondolnák azonban, hogy egy irodai lábujjtörés után is több százezer forintot fizethet a biztosító. A balesetekben a stressz is közrejátszhat, ezért fontos a bizalomépítés, amiben a megfelelő, személyre szabott biztosítások is segíthetnek.
Egy amerikai kutatóintézet szerint a munka során bekövetkezett káresetek legnagyobb része túlterhelésből, cipekedésből fakad. A második leggyakoribb probléma az egyszerű megbotlás, ami esetében még emelet vagy lépcső sem játszik közre. Igaz, magasból is sokan esnek le, ez a rangsorban a negyedik helyen szerepel. A tárgyakkal, felszerelésekkel történő összeütközés került fel még a dobogóra, ez a harmadik leggyakoribb oka a munkahelyi baleseteknek.
A KSH kutatása alapján 2012-ben itthon 17 ezer164-en szenvedtek balesetet a munkahelyükön, ugyanez a szám 2014-ben már 19 ezer787-re emelkedett. A Generali szakértői szerint a káresetek számának növekedésével párhuzamosan egyre fontosabbá válik a munkáltatói balesetbiztosítás, hiszen napi pár száz forintért, azaz mindössze egy csésze kávé áráért cserébe már széleskörűen biztonságban tudhatják a vállalkozások a kollégáikat. Munka közben ugyanis bárkivel megeshetnek balesetek, de kevesen gondolnák, hogy egy egyszerű lábujjtörés után akár több mint 700 ezer forintot is téríthet a biztosító.
Úgy tűnik, a hasonló problémák a világsztárokat sem kímélik, akiknek az utóbbi időben is bőven kijutott a bajból – derül ki a listából, amit a Generali készített az elmúlt hónapok legmeglepőbb munkabaleseteiről.
De mit tehetünk a hétköznapokban alkalmazottaink biztonságáért? „Ebben a bizalomhiányos környezetben kitűnő döntés lehet egy cégvezető részéről, ha gondoskodik munkavállalóiról. Sajnos a Generali adatai is azt támasztják alá, hogy egyre több munkahelyi baleset történik. A munkáltatói kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás nemcsak abban segíthet, hogy a kollégák hamarabb felépüljenek, hanem béren kívüli juttatásként növelheti a vállalat iránti elkötelezettséget is. Az elérhető konstrukciók pedig igyekeznek az egyéni igényeket is kielégíteni” – mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója.
A jó biztosítás a védettségnek csupán egyik feltétele. Ahogy lakásunk esetében, a nyaralóknál is fontos, hogy mi is megtegyük a szükséges óvintézkedéseket a téli hónapok előtt. Azt talán már mindenki tudja, hogy az üresen hagyott ingatlanokban el kell zárni a víz- és gázvezetékeket, illetve ajánlott lekapcsolni az áramot. Éjszaka, amikor a hőmérséklet fagypont alá csökken, egy-egy vezeték megrepedése százezres tételű kiadást is okozhat. Fontos, hogy ezekre odafigyeljünk, hiszen, ha gondatlanul járunk el, akkor minket terhel a felelősség és a helyreállítás költsége is.
5 tipp a betörések megelőzésére
- Ajtókra, alacsonyabban fekvő ablakokra szereljük biztonsági rácsot!
- Alkalmazzunk riasztóberendezéseket!
- Szereljünk fel mozgásérzékelő lámpákat, amelyek elbizonytalaníthatják a betörőket!
- Zárjuk be a kerti szerszámokat és bútorokat!
- Ritkítsuk meg a növényzetet!
5 tipp a kármegelőzésre
- Áramtalanítsuk az épületet!
- Zárjuk el a vizet és a gázt!
- Ha aknában vagy nem szigetelt helyiségben van a vízóra, akkor lehetőség szerint valamilyen hőszigetelő anyaggal burkoljuk, csomagoljuk be.
- Gondoskodjunk a vízelvezető csatornák (eresz, árok) tisztaságáról, akadálymentesítéséről!
- A hó komoly gondokat okozhat, ellenőrizzük a tetőt, a héjazatot, hogy elkerüljük a beázást!
Sok múlik a gondosságunkon a betörések megakadályozásában is, mert a jó állapotban lévő, nem állandóan lakott épületek és kint hagyott tárgyak vonzzák a betörőket. Fontos észben tartanunk azt is, hogy függetlenül attól, hogy milyen típusú ingatlanról van szó, a kárbejelentési kötelezettség határideje kettő nap. A nyaralókat viszont ennél ritkábban látogatják, ezért érdemes – különösen télen – a környéken állandóan lakó szomszédokkal együttműködni, hogy nézzenek rá a nyaralóra legalább kétnaponta, illetve a nagyobb viharokat, esőzéseket követően.
Forrás: Biztosítási Szemle
Budapest, 2015. október 21. – A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a – korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző – volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben a régi szerződés lezárultát.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosításközvetítők, illetve ügyfelek jelzése alapján értesült egy, néhány korábbi Astra-ügyfelet érintő biztosítói gyakorlatról. Eszerint az Astra Biztosító hazai fióktelepénél 2015. szeptember 30-ig kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésüket közös megegyezéssel megszüntetett egyes üzembentartók (autósok) új, másik biztosítónál megkötött kgfb-szerződését visszamenőleges hatállyal törlik, s a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizetik, ha a biztosítók központi kártörténeti nyilvántartási rendszerében (KKNYR) a korábbi kgfb-szerződés megszűnését az Astra Biztosító még nem jelentette be. (Ilyenkor az új biztosítónak a kárelőzmény igazolás lekérdezésekor a KKNYR jelzi, hogy az adott gépjármű üzembentartójának az új szerződés első napjára még másutt élő biztosítása van.)
Az MNB álláspontja szerint – függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) – a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt – visszamenőleges hatállyal – esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
Előbbiek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az újszerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-ét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Mint ismert, a kgfb-t szabályozó törvénynek a Parlament által sürgősséggel elfogadott és 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító – így az Astra – anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása (és az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása) után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a - korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző - volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben (KKNYR) a régi szerződés lezárultát - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A jegybank biztosításközvetítőktől és ügyfelektől értesült arról, hogy egyes ügyfeleknél, ahol ez a bejelentés az Astra részéről elmaradt, az új biztosító törölte az ügyféllel kötött új biztosítást, mert a KKNYR azt jelezte, hogy az adott gépjármű üzembentartójának még másutt élő biztosítása volt. Ezekben az esetekben az új biztosító a megkötött kgfb-szerződést visszamenőleges hatállyal törölte, a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizette.
Az MNB álláspontja szerint - függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) - a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt - visszamenőleges hatállyal - esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
A jegybank megjegyzi: ennek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az új szerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-jét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Az MNB felidézi, hogy a kgfb-t szabályozó törvény 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító - így az Astra - anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása, illetve az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
A román pénzügyi felügyelet (ASF) augusztus 26-án nyilvánította fizetésképtelenné a Magyarországon is működő Astra biztosítótársaságot, megvonta működési engedélyét és csődeljárást kezdeményezett ellene, miután a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést. A társaság Magyarországon többek között kgfb-biztosításokat kötött nagyobb számban.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke a múlt héten elmondta: az Astra Biztosító 160 ezer kgfb-ügyfele közül eddig 124 ezer váltott biztosítót közös megegyezéssel. Javasolta, hogy akik eddig elmulasztották a váltást, tegyék meg mielőbb.
(forrás: napi.hu)
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép. (MTI)
Téli lakhelyükre vonulnak az állatok, fokozott figyelemre van szükség a közlekedőktől. Ha mégis megtörténik a baleset, hívjunk rendőrt. Lehet eset, amikor a biztosító is fizet.
Október-november környékén nagyobb számban észlelünk vadat az úton. Nem véletlenül: a kukoricát, napraforgót, ahol a vad szívesen rejtőzködik, lassan mindenhol betakarítják, így az állatok új lakhelyet és élelmet keresve visszatérnek az erdőbe. A vonulás útvonala pedig gyakran keresztezi a közutakat. Emellett egyre korábban van sötét, így a vadon élő állatok is előbb (tehát nem az esti, hanem a késő délutáni órákban) indulnak útnak. A forgalom pedig ekkor még jelentős. Éjjel főként az élelemkeresés a fő mozgatórugó.
Egy biztos: ha megcsillannak a szempárok az út szélén, mindenképp érdemes lassítani. A vad ugyanis az utolsó pillanatban is kiugorhat a jármű elé. Ha az ütközés elkerülhetetlen, az egyetlen megoldás a vészfékezés. A kormányt nem szabad félrerántani, hiszem az állat elütése még mindig kisebb veszélyforrás, mintha az autó lemenne az útról, vagy frontálisan ütközne egy szembe haladó járművel. Ha a vad az úton áll, szintén fékezzünk, ne próbáljuk kikerülni, mivel nem lehet megjósolni, melyik irányba mozdul. Fontos a megfelelő féktávolság betartása is: számítani kell ugyanis arra, hogy az előttünk haladó vészfékezni fog. Egy vadat több is követhet, ezért továbbinduláskor is körültekintőnek kell lenni.
Néha egészen furcsa eset is akad
Egy balesetei helyszínelő kérdésünkre elmesélte, pályafutása alatt számtalan vadbalesethez riasztották már. Egy alkalommal az elütött szarvasbika nagyobb volt, mint maga az autó – össze is nyomta a kocsi tetejét, a benne ülők mind megsérültek. Olyan esettel is találkozott, amikor a kár szintén az autó tetejében keletkezett. Az úton álló autó fölött ugyanis egy egész csorda ugrott át gond nélkül, ám az utolsó állat „megbotlott” a tetőben. Szerencsére senkinek sem esett baja, és a vad is elszaladt.
Egy biztos: senki sem jár jól
Ha megtörtént a baj, hívjuk a rendőrséget, amely az illetékes vadásztársaságot is értesíti. Hogy a felelősség kit terhel, sok tényezőtől függ. Amennyiben egyik fél sem vétkes, a járműben okozott kárt csak teljes körű CASCO-biztosítás téríti meg. A kár egyébként nemcsak a járművezetőnek, de a vadgazdálkodónak is tetemes lehet. Egy mezei nyúl és egy fácántyúk értéke például 20–20 ezer forint, egy vaddisznó 100–600 ezer forintot ér, akárcsak egy kifejlett őz. A szarvasbikák értéke a 3 millió forintot is meghaladhatja.
Forrás: Autó-Motor
A biztosítók azt is elmondták, hogy egyre nagyobb kihívást jelent számukra, hogy lépést tartsanak a kockázatkezeléshez szükséges speciális készségekkel és ismeretekkel. Mindössze 7 százalék mondta azt, hogy a cég elegendő belső erőforrással rendelkezik néhány speciális területen, mint amilyen a kockázatok modellezése, 21% azonban bízik abban, hogy 2 éven belül formába lendül ezen a területen.
A tehetséges munkavállalók hiánya sajnos pont azokat a területeket érintő leginkább, ahol a válaszadók úgy érzik, a legtöbb fejlesztésre szorulnának, amit az Accenture aggasztónak tart. Számos biztosító jelezte például, hogy az adatkezelés és – elemzés, valamint a kiberkockázatok területén különösen nehéz megfelelő szakembert találni.
Ezt a kihívást csak fokozza, hogy a bankok és a pénzügyi szolgáltatókon kívüli szervezetek is hasonló szakembereket keresnek, igaz, a biztosítók valamivel jobb helyzetben vannak a felmérés szerint. Például 50%-uk mondta azt, hogy adatkezelés területén megfelelő szakemberekkel és szaktudással rendelkezik, míg a bankok esetében 40% nyilatkozott hasonlóan. A megkérdezett biztosítók ezen kívül abban is jobban bíznak, hogy a digitális technológiák és a számítógépes kockázatok terén elegendő szaktudással rendelkeznek.
A felmérés szerint számos biztosító egyre nagyobb figyelmet szentel a működési kockázatoknak, különösen azokon a területeken, ahol az új technológiák gyorsan fejlődnek. A válaszadók 79%-a számít arra, hogy a digitális kockázatok növekedni fognak, 74%-uk pedig a kiberkockázatok és az IT-kockázatok súlyosbodására számít a következő két évben.
A biztosítók a digitális technológiák, a big data és a közösségi média területén jellemzően még nem rendelkeznek beépített kockázatkezelési mechanizmusokkal. A Financial Executives Research Foundation (FERF) megbízásából készült felmérés szerint például a cégvezetők 71%-a úgy véli, hogy a közösségi média kockázatok csökkenthetők, sőt elkerülhetők lennének, ugyanakkor 59% egyáltalán nem rendelkezik közösségi média kockázatkezelési tervvel.
Forrás: Biztosítási Szemle

