Nem tanultak a West-Balkánból

A nemzetközi gyakorlatban egyedülállóan Magyarországon egyetlen hatóság sem ellenőrzi, rendben van-e a tömegrendezvények felelősségbiztosítása. A biztosítási szakma nagy meglepetésére és várakozása ellenére ezen a gyakorlaton a West-Balkán tragédia sem változtatott. Általános tapasztalat szerint egyes felelőtlen, biztosítás nélkül dolgozó szervezők szerencséje, hogy a rendezvények résztvevői nincsenek tisztában a biztosítási lehetőségekkel és a jogaikkal.

A West-Balkán tragédia után a tömegrendezvények biztosítási gyakorlatának totális átrendeződésére számított a szakma, azt gondolták, hogy a borzalmas eset minden szervező számára intő példa lesz, s a korábbinál jóval többen kötnek felelősségbiztosítást az egyes eseményekre. A szakma nagy meglepetésére azonban ezen a téren semmi nem változott. Az igényes szervezők a tragikus eset előtt is megfelelő felelősségbiztosítással dolgoztak, ám azok, akik erre korábban sem adtak, az emlékezetes eset óta sem változtattak a gyakorlaton. Vagyis, még most is vannak olyan tömegrendezvények, amelyekre semmiféle biztosítást nem köt a szervező, vagy a rendezvény tulajdonosa – közölte Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója. A felelőtlen rendezvényszervezőknek az a szerencséjük, hogy az általuk szervezett események résztvevői nincsenek tisztában a jogaikkal, s egy esetleges baleset, netán szerencsétlenség után örülnek, hogy túlélték, s eszükbe sem jut a szervezőktől kártérítést követelni. Holott ez a nemzetközi gyakorlatban mindennapos, s egy, a West-Balkánban történteknél jóval kisebb tragédia következménye is euró milliókban mérhető kártérítés lehet. Még egy kevésbé tragikusan végződő hazai rendezésű, nemzetközi résztvevőkkel zajló esemény is totálisan tönkre tehet egy magyar szervező céget, a teljes vagyona rámehet a kártérítésre – véli Németh.

Az európai szabályoknak megfelelően a rendezvényt engedélyező szervezetnek ellenőriznie kellene a biztosítást, a terveket, és azt, hogy hol, milyen körülmények között zajlik majd az esemény. A biztosítást azonban Magyarországon továbbra sem ellenőrzi senki, holott a 2011-es tragédia után a CLB-nél azt gondolták, jelentősen szigorodnak majd a feltételek és az ellenőrzés is - tette hozzá Németh Péter. De még azt sem vizsgálja egyetlen szervezet sem, hogy a rendezvényen történt-e olyasmi, ami miatt a résztvevők kárigénnyel léphetnének fel - ilyen lehet például egy tűzeset. Vagyis, maradt a régi gyakorlat: csak az igényes, gondos szervezők kötnek megfelelő alap felelősségbiztosítást, és minden rendezvényre külön célirányos kiegészítőket, de sokan vannak, akik eleget tesznek a megrendelő kérésének, s ezen a tételen spórolnak először. Pedig ezek az egyedi záradékok nem drágítják meg jelentősen a rendezvényeket. Ráadásul össze sem lehet hasonlítani azzal a tétellel, amit adott esetben kártérítésként saját zsebből kell kifizetnie egy szervezőnek, vagy netán a rendezvény tulajdonosának, megbízójának – jegyezte meg Németh.

A biztosítási szakértő szerint hazánkban pillanatnyilag mindenkinek a saját balesetbiztosítása az egyetlen garancia arra, hogy kártérítést kapjon – kórházi kezelésre, betegállományra vagy akár a lábadozás idejére -, ha egy tömegrendezvényen baleset éri. Az értékesítési igazgató egyébként arra is biztatna mindenkit, hogy ilyen esetben a szervezőt is keresse meg, s ha van a rendezvényre biztosítás, akkor annak „terhére” kérjen kártérítést. Egyébként a szervezőktől még a programot megelőzően is bárki megkérdezheti, köt-e megfelelő biztosítást.

Forrás: hirportal.clb.hu