2018.04.16
Tragédia a magyar családoknál: így bukják otthonaikat, pénzüket is
Jelzáloghitelekkel rendelkező olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy hitelük felvételekor lakásbiztosítás kötését is megkövetelte tőlük a hitelező bank. A biztosítás megkötésekor pedig felmerülhetett a kérdés, hogy mégis mekkora értékre kell kötni a biztosítást: újjáépítésire, forgalmira, vagy esetleg a bank felé fennálló tartozás értékére? Merthogy nagyon nem mindegy: egy rosszul megválasztott biztosítási összegen alapuló szerződés talán nem is nyújt valós védelmet. Ebben az esetbet pedig előfordulhat - legalábbis elviekben -, hogy egy tragédiát követően a hiteladós úgy marad ingatlan nélkül, hogy mellette még a banknak is milliókkal tartozik.
Lakásbiztosítással rendelkező olvasóink talán már találkoztak azzal a helyzettel, hogy a biztosító alacsonyabb - esetenként akár jelentősen alacsonyabb - összegre javasolja biztosítani az ingatlant annak piaci értékénél. Ez különösen akkor ütközhet ki, ha valaki közvetlenül egy ingatlan megvásárlását követően szeretne biztosítást kötni új szerzeményére, és azzal szembesül, hogy a biztosító kisebb értékre javasolja megkötni a szerződést annál, mint amennyit ő éppen kiadott az előző tulajdonosnak.
A helyzetet még bonyolultabbá teheti, ha az ingatlan megvásárlása jelzáloghitelből történt, hiszen ilyenkor már három, egymástól eltérő összegünk is lehet: egy, a biztosító által megállapított újjáépítési érték; egy, az adásvételben szereplő forgalmi érték; az adós bank felé fennálló tartozása. Adódik a kérdés, hogy melyikre kell megkötni a biztosítást?
Hiszen az én házam annál többet ér!
Új szerződéskötés esetén a biztosítók alapvetően az általuk kalkulált újjáépítési költségre tesznek ajánlatot. Tehát a biztosító - a birtokában lévő, ingatannal kapcsolatos adatok alapján - azt állapítja meg, hogy mennyibe kerülne az adott ingatlant újjáépíteni abban az esetben, ha az valamilyen okból kifolyólag megsemmisülne. Ez az összeg azonban lehet alacsonyabb az adott ingatlan forgalmi értékénél: tehát elképzelhető, hogy az ingatlan újjáépíthető 18 millió forintból, miközben eladható 20 millió forintért.
Ugyanakkor a biztosítási összeget az ügyfél határozza meg. Tehát ha úgy gondoljuk, hogy mi magasabb összegre szeretnénk biztosítani az ingatlanunkat, akkor ehhez minden jogunk megvan. Fontos tudni azonban, hogy egy bekövetkezett káresemény után a biztosítási szakértő az újjáépítési-helyreállítási munkálatok költségét fogja kiszámítani, tehát az esetek többségében nem érdemes a biztosító által felajánlottnál jelentősen magasabb összegre szerződnünk. (Természetesen lehetnek kivételes esetek, mondjuk ha különleges, az átlagnál jóval drágább burkolatokat használtunk a lakáson belül, hogy csak egy példát említsünk.)
Jön a bank
Ahogy fentebb már említettük, a jelzáloghitel fedezeteként szolgáló ingatlanok esetében a helyzet egy fokkal bonyolultabb, hiszen a hitelösszeg maximális értékét a forgalmi érték alapján számítják ki a hitelfelvétel során. Tehát elviekben elképzelhető, hogy egy ingatlan forgalmi értéke 20 millió forint, az újjáépítési 15, ám a hitelösszeg 16.
Ebben az elképzelt példában tehát előfordulhat, hogy az ügyfél megköt egy biztosítást az újjáépítési értékre, majd tragédia esetén elveszíti az otthonát, és még tartozik is a banknak.
Megkérdeztünk néhány bankot ezzel kapcsolatban, ugyanis kíváncsiak voltunk, hogy mekkora összegre kötelezik a finanszírozott ügyfeleiket a lakásbiztosítás megkötésének tekintetében. Az általunk megkérdezett bankok válaszaiból kiderül, hogy a fenti, elképzelt példánk elviekben csak a Raiffeisen Banknál fordulhat elő. Ők ugyanis megelégednek azzal, ha az ügyfél az újjáépítési értékre köti a lakásbiztosítását, így bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az ügyfél hiteltartozása magasabb a biztosított összegnél.
Más bankok, mint például a Budapest Bank, a CIB Bank és az OTP Bank kikötik, hogy a biztosítás legalább a hitelösszeget - az OTP esetében a hitelösszeget és annak 1 éves járulékait - fedezze. Az általunk megkérdezett bankok közül ugyanakkor egyik sem várja el, hogy a forgalmi érték alapján kerüljön megkötésre a szerződés. Ez az ügyfél szempontjából pozitívum, hiszen így nem fordulhat elő olyan eset, hogy feleslegesen fizet magasabb díjat a biztosítónak.
Megkérdeztük a biztosítókat is ezzel kapcsolatban, nekik mi a tapasztalatuk ezen a téren. Többnyire azonban nem tudtak válaszolni erre a kérdésre, hiszen - ahogy már említettük -, végül az ügyfél dönt a szerződéses összegre vonatkozóan, de hogy saját elhatározásból dönt egy adott összeg mellett, vagy a bank kötelezi őt erre, azt nem tudni. Az egyetlen kivétel a Generali Biztosító: az ő tapasztalatuk viszont éppen az, hogy többnyire forgalmi értékre köttetnek a bankok biztosítást a hitelezett ügyfeleikkel.
Hány "rossz" szerződés lehet?
Szerettük volna megtudni, hogy hány olyan ügyfél lehet, akiknél előfordulhat, hogy nem a megfelelő összegre kötöttek lakásbiztosítást, és emiatt nem élveznek igazi védelmet az esetleges balesetek ellen. Ezt azonban nem sikerült megtudnunk.
"Amennyiben a szerződő elfogadja a biztosító ajánlott értékét, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot. Így túl-, vagy alulbiztosítottság kérdéséről csak akkor beszélhetünk, amikor a szerződő eltér az ajánlott értéktől. Így konkrét számadatok nincsenek, ezek mind egyedi élethelyzetek, csak egy esetleges kárnál merül fel ez a kérdés." - tudtuk meg például a K&H Biztosítótól, de lényegében ezt válaszolta a többi biztosító is.
Érdeklődtünk a bankoknál is: évente nagyjából hány olyan eset fordul elő, hogy egy megsemmisült ingatlan esetén a biztosítási összeg nem fedezi az adós bank felé fennálló tartozását. Pontos számokat azonban egyik bank sem árult el, ugyanakkor mindegyik azt válaszolta, hogy rendkívül kevés az ilyen esetek száma.
Hasonlóképpen nehéz megmondani, hogy mennyire "tartják karban" az ügyfelek az ilyen, hitel mellé kötött lakásbiztosításokat, illetve a meglévő, régi szerződések mekkora része lehet elavult.
"Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ügyfeleink a hitel mellé kötött otthonbiztosítások esetében sok esetben nehezebben lépnek, ha a biztosítási szerződésük módosításáról, esetleg egy korszerűbb biztosításra váltásról van szó, hiszen ebben az esetben a bankintézetükkel is fel kell venniük a kapcsolatot, jelezniük feléjük a szerződésváltozást, az ezzel járó banki ügyintézés pedig megnövekedett banki adminisztrációs terhet jelenthet számukra. Arra vonatkozóan, hogy ügyfeleink jelenlegi otthonbiztosításainak mekkora része nincsen folyamatosan aktualizálva, jelenleg nincs rendelkezésünkre álló adat, mivel a szerződés módosítását, amennyiben azt az ingatlanban bekövetkezett változások indikálják, ügyfeleink kezdeményezésére végezzük el." - derült ki Deliága Judit, az Allianz Biztosító Lakossági vagyon termék- és portfoliómenedzsment csoportvezetőjétől.
Mi történik az ingatlan megsemmisülése esetén?
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi történik olyankor, ha megtörténik a legrosszabb, azaz megsemmisül az ingatlan. Mint kiderült, erre nincsen pontos válasz, többnyire a bank és az ügyfél megállapodásán múlik minden.
"Tapasztalataink szerint a banktól, az adóstól, az ingatlantól, valamint a bank és adós közötti üzleti viszonytól is függ a rendezés módja abban az esetben, ha az ingatlan megsemmisül. Egyes esetekben - mint zálogjogosult- a teljes kártérítési összegre a bank tart igény, miközben előfordul az is, hogy a bank lemond kedvezményezetti jogáról, és az ügyfélnek engedélyt ad a teljes szolgáltatási összeget felvételére, továbbá láttunk arra is példát, hogy a hitelező pénzintézet megosztva kéri az utalást maga (vélelmezhetően az aktuális tőkeösszeg erejéig) illetve az ügyfél felé." - tudtuk meg Tallárom Tamástól, a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület kárigazgatójától. Ezzel megegyező válaszokat kaptunk az illetékesektől, azaz a bankoktól is, tehát erre a kérdésre nincsen egyértelmű válasz.
Összességében tehát elmondható, hogy a bankok által támasztott követelmények többnyire megóvják az adósokat attól, hogy túlságosan alacsony összegre kössenek biztosítást. Ugyanakkor láthattuk, hogy van olyan bank, amely az újjáépítési költségre kötött biztosítást is elfogadja, míg a Generali válaszából kiderül, hogy van amelyik a forgalmi értékre köttet biztosítást. Az előbbi veszélyes lehet, míg utóbbi esetben előfordulhat, hogy túlbiztosítottságra van kényszerítve az ügyfél. (Ha már túlbiztosítottság: társasházak esetében viszonylag gyakori, hogy a jelzáloghitel felvételekor az ügyfél lakásbiztosítást köt, pedig az ingatlant már védi egy társasházi biztosítás. Előfordulhat, hogy ezt teljesen feleslegesen teszi, ugyanis az általunk megkérdezett bankok közül az összes elfogadja a társasházi biztosítást, feltéve persze, ha az megfelel a pénzintézet által megkövetelt feltételeknek.)
Érdemes tehát tájékozódni a biztosítás megkötése előtt, a szerződést pedig csak azt követően aláírni, hogy már alaposan átolvastuk. Hiszen nyilvánvaló, hogy senki sem szeretne évekig, évtizedekig fizetni egy olyan biztosítást, amely baj esetén nem nyújt számára valós védelmet.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Védd otthonod a nyár veszélyei ellen!
2017 május 22.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Védd otthonod a nyár veszélyei ellen!
Rengeteg energiát, időt és pénzt fektetünk abba, hogy életterünket szebbé varázsoljuk, az otthonunk tekintetében azonban a nyár az egyik legveszélyesebb időszak.
Az elmúlt években jellemzővé váltak az egyre nagyobb és hirtelen erővel lecsapó viharok. A statisztikák szerint 2008 és 2016 között havonta átlagosan közel 3 ezer, összesen több mint 280 000 viharral kapcsolatos kárbejelentés érkezett az Allianz Hungária Zrt-hez. Nem csoda, hogy a viharkároktól félnek a legtöbben – ezt az Allianz legújabb online felmérése is alátámasztja, amely a lakásbiztosítási szokásokat vizsgálta. Ebben a megkérdezettek 76 százaléka úgy nyilatkozott, hogy már megtapasztalta, milyen egy valódi káresemény. Akiknek az otthonát már érte kár, tudják, milyen veszélyekkel kerülhetnek szembe, emiatt nagyobb valószínűséggel kötnek lakásbiztosítást otthonukra és az abban található ingóságaikra. De mire figyeljünk, hogy biztosítsuk otthonunk harmóniáját, illetve hogyan tudjuk mérsékelni az otthonunkat veszélyeztető károkat?
A szélsőséges időjárás semmit sem kímél
Ma már nem ritkák a hirtelen megjelenő viharok. Ezért mielőtt elmennénk otthonról, ügyeljünk arra, hogy a nyílászárók zárt állapotban legyenek. Az utóbbi évek szélviharai is folyamatosan figyelmeztetnek, hogy időnként javasolt a tetőburkolatok átvizsgálása is, hogy megelőzzük a további károkat, baleseteket. Mélyebben fekvő helyiségek, domboldali, hegyoldali ingatlanok esetében célszerű gondoskodni a megfelelő vízelvezetésről, nem csak a lehulló csapadék, hanem a közterületről bezúduló víz miatt is.
Emellett a híradásokban, illetve az interneten is érdemes nyomon követni a várható időjárást és a kiadott figyelmeztetéseket, valamint letölteni az okostelefonunkra vészjelző alkalmazásokat.
A kertben található értékeinket is óvjuk meg
A szabadban használt kerti bútorok, berendezések többszázezer forintos értéket is képviselhetnek. Eltűnésük vagy rongálódásuk komoly anyagi veszteséget jelenthet. A kertben található növényzet is értéket jelent számunkra, amibe nem csak pénzt, de rengeteg időt és energiát is fektettünk, amelyet a májusban is tapasztalható nagy intenzitású jégeső percek alatt tönkre tehet. A kertben található dísznövények, saját magunknak termelt növények vihar, jégeső vagy egy felhőszakadás miatti veszteségei is mérsékelhetők erre szóló biztosítási fedezettel. Gondoljunk csak bele, mennyi mindennel rendeztük be a kertünket: kerti bútorok, gyerekjátékok, kutyaház, épített medence. Ezekre is köthető ma már kiegészítő biztosítás.
Ne feledkezzünk meg a betörőkről sem!
A betöréses lopás és hasonló bűncselekmény károk a válaszadók harmadát aggasztják leginkább, így ez is jelentős veszélyforrásnak számít. Vannak különböző elterjedt praktikák, melyekkel megvédhetjük a lakásunkban található értékeket a nem várt látogatóktól. Egyrészt fontos, hogy ne tegyük egyértelművé, ha huzamosabb ideig nem tartózkodik senki a házban – például lehúzott redőnyökkel vagy a közösségi média aktivitásainkkal. Emellett megkérhetünk valakit pl. a szomszédot, ha megbízunk benne, hogy távollétünk alatt néhányszor nézzen rá otthonunkra.
A statisztikák alapján mindenki, akinek otthonát érte már kár, tudja, mennyire fontos az értékeink védelmében a lakásbiztosítási fedezet. A többéves lakás-kárbejelentési adatok pedig azt mutatják, hogy a nyár a legkárveszélyesebb időszak az évben, ezért javasoljuk, hogy otthonukat veszélyeztető károkra felkészülten, megfelelő lakásbiztosítási fedezettel vágjanak bele a nyárba – hívta fel a figyelmet Szőke Tamás, az Allianz Hungária Zrt. nem-élet, termék- és portfólió-menedzsment igazgatója.
Forrás: www.lakaskultura.hu
CLB TIPP: Ne hagyja, hogy az időjáráson múljon, hasonlítsa össze és válassza ki az Önnek megfelelő védelmet kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Egyre többen csapnak le az ajándék nyugdíjpénzre: ez kell hozzá
2017 május 22.
Kategória:
Életbiztosítás
Egyre többen csapnak le az ajándék nyugdíjpénzre: ez kell hozzá
Folyamatosan nő a nyugdíjbiztosítási befizetések után igényelhető adójóváírás lehetőségét kihasználó ügyfelek aránya az NN Biztosítónál: tavaly a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek négyötöde már élt ezzel a lehetőséggel.
"Ügyfeleink pénzügyi tudatossága évről évre magasabb szintre lép, amelyet jól egészít ki a biztosítási tanácsadóinktól kapott, személyre szabott és aktív támogatás. Mindezek eredőjeként egy év alatt átlagosan 23 százalékkal emelkedett az egy ügyfélre jutó adójóváírás mértéke" - nyilatkozta Csanda Gergely, az NN Biztosító kommunikációs vezetője. Hozzátette: a beérkező adójóváírások száma 2015-ös adóévre vonatkozóan megduplázódott az előző évhez képest.
Sokaknak jelenthet újdonságot, hogy a jóváírás visszamenőlegesen is igényelhető: ha valaki jogosult lenne, ám nem él az adóbevallás májusi határidejéig a 2016-os évre szóló lehetőséggel, vagy a korábbi években maradt le róla, az érvényben lévő szabályozás szerint 2014-ig visszamenőlegesen érvényesítheti az elmaradt állami adójóváírást.
Az államilag támogatott nyugdíjmegtakarítások után igényelhető maximális adójóváírás összesen évi 280 ezer forint lehet.
Ezt úgy lehet megszerezni, ha az ügyfél a nyugdíjbiztosítás mellé, a nyugdíjelőtakarékossági és/vagy az önkéntes pénztári számlára eszközölt befizetései után is kihasználja az adójóváírást - hívta fel a figyelmet Csanda Gergely. Ennek mértéke mindhárom megtakarítási formánál az éves befizetés legfeljebb 20 százaléka lehet, ám a szabályozás összegszerű felső limitet tartalmaz: ez 130 ezer forint a nyugdíjbiztosításoknál, 100 ezer a NYESZ-nél, és 150 ezer az önkéntes pénztári befizetéseknél.
A társaság által 2014-ben küldött igazolások után az érintettek 68,4 százaléka élt az adójóváírás lehetőségével. Egy évvel később látványosan nőtt ez az arány: 2015-ben az érintettek 79,5 százaléka igényelte az állam által biztosított összeget. A 2016-os adóbevallási határidőig néhány nap még hátra van, a végleges számokra várni kell.
Forrás: www.penzcentrum.hu
A brit lecke mindenkinek szól: ha nincs biztosításod, pénz nélkül maradsz!
2017 május 22.
Kategória:
Utasbiztosítás
A brit lecke mindenkinek szól: ha nincs biztosításod, pénz nélkül maradsz!
Kisebb vagyonba kerülhet a kórházi kezelés.
Egy felmérés szerint a brit fiatalok 40 százaléka utazási biztosítás nélkül vág bele külföldi kalandokba, de az elrettentő példák azt bizonyítják, hogy ez nagy butaság. A BBC cikke szerint komoly összeget kell kifizetni a kórházi kezelésekért, ami akár a család egzisztenciáját is tönkreteheti.
Craig Lindley Thaiföldön lett rosszul, egy barátja esküvőjén. A betegsége miatt lebénult. Az ötnapos kezelésért 20 ezer fontot kértek el Bangkok egyik kórházában, az egyéb költségeire pedig 17 ezer fontot kellett levonni a számlájáról. Ezt csak úgy tudták rendezni hogy a kezelési költségek finanszírozására indított adakozáson 32 ezer fontot sikerült összegyűjteni.
Van, aki ennél rosszabbul járt. Michael Doyle egy bulgáriai kiránduláson szenvedett vérmérgezést, s bár a szüleinek sikerült 20 ezer fontot összegyűjteniük, hogy hazaszállítsák a beteget, Doyle meghalt.
A mérések szerint a 18 és 24 év közöttiek hajlamosak leginkább arra, hogy megspórolják a betegbiztosítást is tartalmazó utazási biztosítás megkötését elutazás előtt. Nem sokkal jobb a helyzet a teljes felnőtt lakosságot tekintve, minden negyedik brit inkább másra költi a pénzét, mintsem biztosításra.
Forrás: www.mfor.hu
CLB TIPP: Ne felejtsen el Ön sem utasbiztosítást kötni utazása előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Az állami támogatás nagy részét elviszi a biztosítás
2017 május 22.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás
Az állami támogatás nagy részét elviszi a biztosítás
A villanyautó-támogatási rendszer egyelőre nem túl népszerű. Az e-autók ugyanis drágák, kevés az áramkút, ráadásul a magyar piacon nem túl népszerű, a támogatáshoz kötelező casco biztosítás elviheti az állami pénz 33-80 százalékát.
"Gondoltam rá, de végül nem kértem az állami támogatást. Ugyanis piszok drága lett volna a casco. A biztosítómtól kértem ajánlatot, öt év alatt több mint 1 millió forint lett volna, majdnem annyi, mint maga a támogatás" - ezt egy villanyautós mondta a Napi.hu szerkesztőségi blogjának, a Bukszának az egyik érdi áramkútnál.
A Buksza ezért megnézte, hogy a maximum 1,5 millió forintos állami támogatásnak mekkora részét viheti el az öt évre kötelezően előírt casco a különböző villanyautók és biztosítók esetében. Annak is utánanéztünk, hogy bár logikus előírás a biztosításkötés, mégis milyen szerepet játszhat abban, hogy az állami villanyautó-támogatásra visszafogott a kereslet.
Nem kell annyira
Több mint fél éve indult el a tisztán elektromos autók elterjedését célzó állami támogatási rendszer. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly szeptemberben jelentette be, hogy maximum 1,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást adnak pályázati úton a villanyautókhoz.
A tavalyi támogatás keret 2 milliárd forint volt, ami több mint 1300 autóra lett volna elég, ám nem sikerült elkölteni az összes pénzt. Nikoletti Antal, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára május elején közölte: az elektromos gépkocsik beszerzésére májusi elejéig 228 pályázat érkezett be, és 212 esetben meg is ítélték a támogatást. Bár az adatok szerint kevesen kérték a villanyautós ingyen pénzt, a szaktárca a múlt évi 2 milliárd forintos keretet további 3 milliárd forinttal megfejelte, így összesen 3500 villanyautó kerülhet az utakra a támogatási rendszer segítségével.
Miért nem kell?
A kasszában tehát maradt pénzt a visszafogott érdeklődés miatt. Ennek több oka is lehet. Az egyik, hogy a villanyautók nagyon drágák a hagyományos társaikhoz képest. Az egyik legolcsóbb villanyautó, a Volkswagen e-Up listaára 8,3 millió forint, de ebből mindenféle kedvezményeket adhatnak a kereskedők, plusz ott van az állami támogatás is. Így ezekkel együtt körülbelül 6 millió forintért szerezhető be ez a kisautó. Ehhez képest a hagyományos - benzines - társának listaára 3 millió forintról indul.
Az áramkúthálózat is meglehetősen hiányos, ami szintén nem kedvez a villanyautók elterjedésének. A cikk elején idézett e-autós által említett, cascóra vonatkozó feltételek sem teszik vonzóvá az állami támogatási rendszert.
Cascós matek
A már említett Volkswagen e-Up esetében nagyon jelentős különbségek vannak a casco-ajánlatok között. Tény az is, hogy sok biztosítónál méregdrága a villanyautós casco. Az egyik biztosítási alkusz online kalkulátora szerint negyedéves díjfizetésnél évente 90 ezer forintból, öt év alatt pedig 450 ezer forintból kijöhet az autó cascója, miközben vannak olyan biztosítók, amelyek ugyanezt 180-250 ezer forintért vállalják évente. Azaz a kötelező, ötéves cascoidőszak alatt biztosítótól függően jelentős nagyságrendű lesz ez a kiadás, ami elviheti az állami támogatás 30 vagy akár a 80 százalékát. Az e-Up hagyományos, benzines társánál a casco olcsóbb, kijön évi 71-123 ezer forintból.
Egy másik tisztán elektromos autó, a Nissan Leaf esetében az éves casco 104-231 ezer forintra rúg, így az állami támogatáshoz előírt 5 éves cascokiadás minimum több mint félmillió forint lesz. A drága cascóban szerepet játszik, hogy eleve nagy értékű, 8-12 millió forintos autókról van szó, és a támogatás feltétele az új értékre kötött casco - azaz baj esetén olyan összeget kell kifizetnie a biztosítónak, amely egy teljesen új autóra elég. Aki tehát villanyautó-vásárlást tervez állami támogatással, mindenképpen érdemes lesz alaposan átnéznie a cascós kínálatot.
A casco biztosítás előírása persze logikus, ha azt nézzük, hogy állami támogatásról, azaz közvetve adófizetői pénzről van szó, ugyanis a casco miatt nem megy pocsékba a pénz. Ugyanakkor a magyar piacon a casco nem túl népszerű megoldás, elsősorban a magas díjak miatt, leginkább csak az új vagy fiatal autókra kötnek cascót a tulajdonosok.
A Magyar Biztosítók Szövetsége adatai szerint bár tavaly nőtt a casco-szerződések száma, még mindig kevés a teljes autóparkhoz viszonyítva. 2016-ban 4 százalékkal, 32 ezer casco-szerződéssel nőtt ez a piac, így az év végén 853 ezer cascót tartottak nyilván a biztosítók. A cascók éves átlagdíja tavaly 83 855 forint volt, ami 3 százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest.
50 ezer, 30 ezer...
A villanyautó-támogatási rendszer elindítása ellenére nem beszélhetünk magyarországi villanyautó-forradalomról. A kormány a korábbi ígéretekben, célokban szereplő számokat is lejjebb vette. Az elektromobilitás térnyerésére kitalált Jedlik Ányos Terv bemutatásakor az elképzelés az volt, hogy 2020-ra 50 ezer elektromos autó lesz a magyar utakon, és még 2016 nyarán is ez volt a cél. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly ősszel és Orbán Viktor miniszterelnök idén februárban azonban már csak 30 ezer villanyautóról beszélt.
Időarányosan azonban sokkal rosszabb a helyzet, még akkor is, ha 2020-ra a visszafogottabb, 30 ezer darabos célkitűzést nézzük. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA adatai szerint Magyarországon 2015-ben és 2016-ban összesen 184 darab tisztán elektromos és konnektoros (plug-in) hibrid kelt el. Ami százalékban mérve ugyan jelentős, 160 százalékos növekedés, a darabszámot tekintve azonban minimális.
Ahhoz, hogy 2020-ban Magyarország elérje a 30 ezres szintet, három év alatt 25-30 ezer villanyautóra lenne szükség, éves átlagban tehát több mint 8 ezerrel kellene gyarapodni a magyar villanyautó-flottának.
Forrás: www.napi.hu
CLB TIPP: Elektromos autója van? Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók casco ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Cascobiztosítás kalkulátor >>
300 milliós kárt okozott a jégeső a Mátrában
2017 május 15.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Kárrendezés
300 milliós kárt okozott a jégeső a Mátrában
Az előzetes becsléseket jóval meghaladó, a háromszázmillió forintot bizonyosan elérő kár keletkezett a mátrai borvidék termésében a szombati jégeső következtében – mondta az MTI-nek a Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke. A hétvégén még százmillió forintra saccolták az okozott kárt.
A hegyközség területén több mint ötezer hektáron nő szőlő, az előzetes becslések szerint ennek nagyjából a negyedét verte el a jég május 13-án.
A jégeső centruma Gyöngyösön volt, de a környező településeket, Gyöngyössolymost, Abasárt, Visontát és Karácsondot, valamint Gyöngyöstarjánt, Gyöngyöspatát és Szücsit is hatalmas pusztítás érte. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közlése szerint Karácsondon, Gyöngyöshalászon, Atkáron és Vámosgyörkön továbbra is érvényben van a másodfokú belvízvédelmi készültség.
„A viszonylag pontos becslések szerint 1000-1200 hektárnyi szőlőben 30 és 90 százalék közöttire tehető a termésvesztés. A termelési értékben így 30-40 százalék átlaggal számolva, 300-400 millió forintnyi a veszteség, amihez még az új ültetvényekben keletkezett károsodás is társul” – mondta Nyilas János, a hegyközségi tanács elnöke az MTI-nek.
Az elmúlt húsz évben nem volt még ekkora kár a mátrai borvidéken. A gazdák 95-98 százaléka ráadásul nem kötött biztosítást, mert magasnak ítélte a díjat, így csak a kárenyhítési alapból juthatnak bizonyos összeghez, ami a tényleges veszteség 40 százalékát fedezheti majd.
Nyilas János szerint nem a szőlősgazdák éve az idei a Mátraalján: kezdődött a januári kemény téli faggyal, folytatódott a húsvét körüli zöldfaggyal, május 3-án, most pedig a jégveréssel.
Forrás: index.hu
CLB TIPP: Ne hagyja, hogy az időjáráson múljon, kérjen ajánlatot szakértő kollégáinktól! Mezőgazdasági biztosítás ajánlatkérés >>
Meglepte a biztosítókat a GVH
2017 május 15.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Meglepte a biztosítókat a GVH
A biztosítók szerint a kampányidőszak újbóli bevezetése nem járulna hozzá a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak csökkenéséhez, amelyek egyébként Európában sereghajtóknak számítanak.
Alaposan meglepte a biztosítási szakmát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) legfrissebb elemzése, melyben a hivatal a gépjármű-forgalmazás és -javítás piacának feltérképezése mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac működésével kapcsolatban is észrevételeket tett. A GVH szerint a kgfb-díjak elmúlt években tapasztalt emelkedésében a kampányidőszak eltörlése is szerepet játszik, mivel ennek köszönhetően „csökkent a fogyasztók váltásra való ösztönzöttsége és ébersége, hiszen a biztosítási évfordulók a forgalomba helyezéshez igazodnak, így a biztosítóváltást nem előzi meg a korábbi, igen jelentős tájékoztatási és sajtókampány”. A GVH ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) javaslatot tett a kgfb-törvény módosítására és a kampányidőszak újbóli bevezetésére. Szerintük a koncentrált váltási időszak hozzájárulhat a verseny élénküléséhez és a biztosítási díjak csökkenéséhez.
Hat év után tavaly volt először magasabb a biztosítók kgfb-üzletágból származó bevétele, mint a kártérítésekhez és a biztosításokhoz kapcsolódó költségek összege. Korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) többször is jelezte: immár rendszerszintű kockázatokat okoz az alacsony díjszint a kgfb-piacon, aminek következménye, hogy a társaságok nem, vagy nem az elvárt színvonalon tudnak majd szolgáltatást nyújtani a pórul járt autósoknak. A kgfb különleges biztosítás: a kárt szenvedő ebben az esetben nem a biztosítást kötő ügyfél, hanem egy vétlen harmadik személy. Emiatt pedig a vétlen károsultak védelmében fontos, hogy rendszerszinten biztonságosan tudjon működni az üzletág.
Ami igazán meglepő: a GVH az NGM-nek javasolta, hogy forduljon a felügyeletet ellátó MNB-hez, holott a versenyhivatal és az NGM között stratégiai együttműködés van, vagyis a hivatal kérhette volna a felügyelet szakmai segítségét.
Bár az MNB álláspontja szerint a jelenlegi díjszint további emelése már nem indokolt, nemzetközi összehasonlításban még mindig rendkívül alacsonyak a kgfb-díjak. A számítások szerint az átlagdíj tavaly 17 százalékkal, 28 ezer forintra nőtt, ám még mindig sereghajtónak számítunk Európában. Az éves átlagdíj még Romániában is 100 euró felett van, Szlovákiában még most is közel a kétszerese a kgfb díja a magyarnak, tőlünk nyugatabbra pedig általában 200-300 euróba kerül egy évre a kötelező biztosítás.
A biztosítók véleménye szerint a kampány visszahozatala már csak azért sem járul hozzá a díjak csökkentéséhez, mert tavaly a parlament elfogadta azt a szabályozást, mely szerint a társaságoknak nem szabad kedvezőbb (kampány)díjat meghirdetniük a megszerezni kívánt új ügyfeleknek, hanem csak ugyanakkora díjat kínálhatnak, mint a már velük szerződésben álló autósoknak. Korábban a kampánydíjak szorították lejjebb az átlagdíjat – emlékeztetnek alkuszok is, akik hiányolják, hogy miért nem a fenti szabályozás bevezetésekor jelezte a GVH, hogy csorbul a verseny.
A GVH szerint megfontolandó, hogy évente egynél több koncentrált váltási időszak legyen, ám ezzel ugyanúgy megoszlana a figyelem. A biztosítók érvelése szerint a jegybank által előírt ügyfél-tájékoztatási rendszer megfelelő: a cégeknek a biztosítási évforduló előtt 60 nappal levélben kell értesíteniük ügyfelüket az évfordulóról és a következő időszakban fizetendő díjról. Ennek betartását a felügyelet folyamatosan ellenőrzi.
Forrás: www.vg.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók KGFB ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Állattenyésztési fronton is jöhet a díjtámogatott biztosítás
2017 május 15.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Kárrendezés
Állattenyésztési fronton is jöhet a díjtámogatott biztosítás
Elérheti a 11 milliárd forintot a madárinfluenza-járvány kapcsán megítélt kártérítés összege, ebből eddig 8,1 milliárd forintot fizettek ki az érintett gazdaságoknak – közölte Czerván György.
A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a baromfi világnapja alkalmából szervezett rendezvényen elmondta, a közelgő kínai látogatásán a magyar baromfiágazat exportlehetőségeiről is tárgyalni fog minisztériumi és állategészségügyi vezetőkkel. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a madárinfluenza-járvány ráirányította a figyelmet arra, hogy megoldást kell találni az ilyen problémák kezelésére, főként a károk minél nagyobb arányú mérséklésére.
A madárinfluenza-járvány felgyorsította a gondolkodást arról, hogy a növénytermesztés mintájára az állattenyésztésben is égetően szükség van díjtámogatott biztosításra. Ennek előkészítése a kamarai elnök szerint már folyamatban van. A Magyar Biztosítók Szövetsége kezdeményezésére a minisztériumok, különböző szakmai műhelyek, terméktanácsok és a biztosítók részvételével megkezdte működését egy munkacsoport a díjtámogatott állatbiztosítások keretrendszerének kidolgozására.
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója a távirati irodának elmondta, a madárinfluenza-járvány ellenére mintegy 3-4 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye 2016-ban, így elérte a 250 milliárd forintot.
Forrás: www.magyaridok.hu
Közeleg a támogatott biztosítás igénylés határideje
2017 május 10.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
Közeleg a támogatott biztosítás igénylés határideje
Az idei díjtámogatásban mindazok a gazdálkodók részesülhetnek, akik május 31-ig az egységes támogatási kérelem kitöltése során külön jelzik, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe kívánják venni.
A tavalyi díjtámogatások kifizetésének megkezdése jótékonyan hatott a mezőgazdasági szerződések idei megújítására: a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) várakozása szerint idén már több mint 8 milliárd forint lesz a támogatott mezőgazdasági biztosítások díjbevétele, ami 6-7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A támogatásra jogosultság feltételeiről, a várható felosztási mértékekről, illetve a főbb idei tendenciákról tájékoztat a FBAMSZ alábbi összefoglalója.
Az idei díjtámogatásban mindazok a gazdálkodók részesülhetnek, akik május 31-ig az egységes támogatási kérelem kitöltése során külön jelzik, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe kívánják venni (ez a nyilatkozat utólag nem pótolható). A lépést a legcélszerűbb május 15-ig megtenni, ezt követően ugyanis a támogatási összeget munkanaponként egy-egy százalékkal csökkentett mértékben fogadják csak el.
Évről évre dinamikusan növekszik a támogatott mezőgazdasági biztosítások állománya: míg az induló évben, 2012-ben még másfél milliárd forint alatt maradt a teljes állománydíj, idénre ez az érték várhatóan meghaladja a 8 milliárd forintot.
A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának meghatározott százalékát kapják vissza utólagos díjtámogatásként. Amennyiben a kérelmekben szereplő díjtámogatási összegek meghaladják a támogatási keretet, a felosztást biztosítási típusonként eltérő mértékben végzik el. Az „A” típusba tartozó, szántóföldi növényekre, borszőlőre és almára kötött csomagbiztosítások esetében az idénre várt díjállomány-növekedés miatt a FBAMSZ becslése szerint a díj 55-60 százalékát fizetik majd vissza. A „B” típusba tartozó jégeső-, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások esetében 40, míg a többi („C” típusú) támogatott biztosítások esetében szintén 40 százalék körüli mértékű lehet a visszatérítés.
„A díjtámogatások komoly részének visszafizetése tehát mindhárom kategóriában biztosítottnak látszik az idei évben is, ezért idén is megéri majd élni ezekkel a lehetőségekkel” – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Ráadásul továbbra is érvényes az a szabály, hogy az egységes kárenyhítési alapból csak azok juthatnak a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegéhez, akik a művelésükben lévő termőterület termelési értékének legalább 50 százalékára üzleti biztosítást kötnek.
A FBAMSZ szakembere szerint kedvezőtlen tendencia, hogy egyre többen csupán a legolcsóbb tűzkárbiztosítást kötik meg az üzemi hozamérték felére. Ezzel jogosultakká válnak ugyan a kárenyhítési rendszer által biztosított térítés maximumára, de minimális biztosítási fedezetet szereznek. Az idei évben jelentősen enyhítették a kárenyhítési rendszer szabályait, ami könnyen azt eredményezheti, hogy több igénylő terheli majd a rendszert, így ebből a forrásból a korábbinál kevesebb térítéshez jutnak az időszak végén a gazdák.
Így lehetne még jobb a rendszer
- A folyósítás kedvezőbb ütemezése – Miközben a gazdálkodónak október 31-ig be kell fizetnie a biztosítás teljes összegét, a visszatérítés csak mintegy fél év múlva jelenik meg a számláján. Főként a szőlő és gyümölcskultúrák és más, nagy értékű ültetvények termelőinek sokszor akár több tízmilliós összeget kell előfinanszírozniuk, amire igen kevesen képesek. Az ütemezés változtatása, vagy áthidaló lehetőségek megteremtése további jelentős gazdálkodói rétegeket tudna bevonni a konstrukcióba.
- Egyszerűsített adminisztráció – Nehezen magyarázható például, hogy miért van szükség a támogatott biztosítás igénybevételének évenként ismételt megkövetelésére, amelynek véletlen elmaradása az adott évre végérvényesen jogvesztő hatású. A NAK adatai szerint tavaly adategyezőségi hibák, vagy a támogatásigénylés hiánya miatt a biztosítottak öt százaléka, közel ezer gazdálkodó nem részesülhetett biztosítási díjtámogatásban.
- Állatbiztosítások bevonása – Jelenleg a támogatás kizárólag növénybiztosítási konstrukciókra vehető igénybe, ám egyes állatbiztosítások – például kiemelt kockázatú állatbetegségek – bevonása a rendszerbe szintén komolyan hozzájárulhatna a gazdálkodói öngondoskodás erősödéséhez
- Termékfejlesztés – Különösen a szőlő és más gyümölcsök tavaszi fagykárainak biztosítása területén volna szükség a módozatok bővítésére, illetve változtatására. A biztosítókra vár e probléma orvoslása, mert a jelenlegi biztosítások körében számos feltétel ma még nem garantálja hatékonyan a termelők gazdálkodási és anyagi biztonságának megőrzését.
- Erdőbiztosítások – Jelentős probléma, hogy a több mint 2 millió hektáros magyar erdőterületnek ma kevesebb mint 5 százaléka biztosított. Ezért az erdőtulajdonosok zöme természeti csapások esetén jelenleg semmilyen biztosítási fedezetre nem számíthat. Legutóbb, néhány hete a már kilombosodott fákra rakódott hó okozott jelentős károkat a magasabban fekvő erdőségekben.
Immár negyedik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban egyre nagyobb szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, a biztosítóktól független alkuszok.
Forrás: www.piacesprofit.hu
CLB TIPP: Mezőgazdasági biztosításokkal kapcsolatban keresse kollégáinkat! Mezőgazdasági biztosítás ajánlatkérés >>
Autósok! Figyelem: avulás miatt csökkenhet a biztosítási összeg
2017 május 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Kárrendezés
Autósok! Figyelem: avulás miatt csökkenhet a biztosítási összeg
Egy közúti balesetben totálkáros lett a tízéves autóm. Új korában 5 millió forintért vettem, de a biztosító az „avulásra” hivatkozva most csak 1 milliót akar kifizetni. Megteheti? T. László, Szeged
Válaszol: Szabó József, az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának igazgatója, a Blikk jegybankára: Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) kifizetésnél a biztosító totálkár esetén mindig az adott gépjármű balesetének időpontjában számított – vagyis nem az újkori – forgalmi értéke alapján térít. Ehhez piaci értékelési rendszereket (például Eurotax-katalógust) vesz alapul. Ebből az összegből a biztosító levonja a roncs értékét, s ez alapján téríti meg a kárt.
Ugyanígy számolnak akkor is, ha nincs totálkár, de a baleset miatt tönkrement alkatrészt kell pótolni. Ilyenkor a biztosító – az autó s a cserélendő alkatrész korától, baleset előtti műszaki állapotától függően – az új alkatrész árának csak egy részét állja (vagy egy használt alkatrész teljes árát).
A biztosítók azért fizetnek avult értéken – esetleges visszaéléseket is megelőzve –, s igazítják ehhez a fizetendő s így alacsonyabb KGFB-díjakat, mert a jogszabály előírásai szerint tilos a „káron gazdagodás”. Vagyis a károsultat a baleset után csak a kár tényleges értéke illeti meg, ebből anyagi előnye nem lehet. Egy új alkatrész beépítése a korábbi régi helyére növelné az autó értékét, így a károsult a korábbinál kedvezőbb helyzetbe kerülne. Márpedig biztosítása nem erre szól.
Ha a fogyasztó vitatja a KGFB-kártérítés összegét, elsőként a biztosítónál tehet írásbeli panaszt. Ha ez eredménytelen, anyagi jogvita esetén a Pénzügyi Békéltető Testülethez, pénzügyi tárgyú törvénysértés gyanújával pedig az MNB-hez fordulhat panaszával.
Magasabb díjért teljes kártalanítás
Az avulás miatti KGFB-levonásokkal szemben megoldást jelenthet egy olyan kiegészítő casco biztosítás, amely – több díjért – a gépjármű új értékén nyújt kártérítést.
Forrás: www.blikk.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók kötelező és casco biztosításait kalkulátorunk segítségével! Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>
Fontos határidő közeleg: akár 100 ezer forint állami ingyenpénzt is kaphatunk
2017 május 09.
Kategória:
Életbiztosítás
Fontos határidő közeleg: akár 100 ezer forint állami ingyenpénzt is kaphatunk
2016 végéig már összesen 194 ezren kötöttek államilag támogatott nyugdíjbiztosítást, közülük 79 ezren első alkalommal vehetik igénybe az előző évi befizetéseik után járó adójóváírást. A május 22-ig benyújtandó szja-bevallásban ezt az igényt külön fel kell tüntetni ahhoz, hogy az adóhatóság átutalja az előző évi befizetések után járó összeget.
A 2014. év elején bevezetett államilag támogatott nyugdíjbiztosítás keretében az állam az ügyfelek tárgyévi befizetéseinek 20 százaléka után évi 130 ezer forintig adójóváírást fizet. Az adójóváírás azonban nem kerül automatikusan az ügyfelek szerződésére, azt a május 22-ig benyújtandó személyijövedelemadó-bevallás keretében kell igényelni.
Az UNION és az ERSTE Biztosító adatai szerint minden harmadik ügyfél mulasztja el ezt az egyszerű lépést, piaci szinten ez a mulasztás 65-70 ezer szerződést is érinthet.
Az adójóváírás igénylését a biztosító által legkésőbb február közepéig megküldött igazolás alapján kell kitölteni. Az szja-bevallásokat idén legkésőbb május 22-ig lehet benyújtani, vagyis aki valamilyen okból nem találkozott ezzel az igazolással, annak még maradt ideje arra, hogy a pótlásról intézkedjen biztosítójának ügyfélszolgálatán. Akkor sincsen veszve az összeg, ha valaki a bevallás benyújtását követően vette észre, hogy elmulasztotta az adójóváírás igénylését: ez a lépés az elévülési időn belül önellenőrzés keretében utólagosan pótolható.
A nyugdíjbiztosítási szerződéseikre az ügyfelek átlagosan évi 200 ezer forint körüli összeget fizetnek be, ami azt jelenti, hogy figyelmetlenségük miatt az adott évben szerződésenként mintegy 40 ezer forintról kell lemondaniuk. Ez piaci szinten akár több mint 2 milliárd forint veszteséget jelenthet ügyféloldalon - mutat rá Bárdos Tamás, az Erste Biztosító termékfejlesztési vezetője. - Az szja-bevallás megfelelő rovatának kitöltésén kívül érdemes arra is odafigyelni, hogy a szerződő rendezze esetleges adó- vagy járuléktartozását, mivel ez is akadályozhatja, hogy az adóhivatal átutalja az összeget.
Tavalyhoz képest kedvező változás, hogy az adóhatóság az ezer forintnál alacsonyabb összegű adótartozások esetében nem tartja vissza az adójóváírásokat. Ennek köszönhetően a kisebb, jobbára technikai jellegű, adminisztratív okokból fellépő eltérések nem befolyásolják az összegek folyósítását, amelyekre egyébként az adóbevallás beérkezésének napjától számított 30 napon belül sor kerül. Továbbá ezentúl azt sem kell az ügyfélnek külön jeleznie, hogy időközben rendezte fennálló tartozását, mivel a NAV a feltételek teljesülését követően automatikusan teljesíteni fogja a kifizetést.
Szintén kedvező irányba mozdítja a helyzetet, hogy idén a NAV adóbevallási tervezetet készít az adózók bizonyos köre számára. A tervezet összeállításakor az adóhatóság felhasználja a kifizetőktől érkezett adatokat, köztük például az üzleti nyugdíjbiztosításokra vonatkozóakat is. Természetesen ebben az esetben sem árt ellenőrizni, hogy ezek a tervezetben szereplő adatok (az igényelt összeg, a biztosító bankszámlaszáma, stb.) hibátlanok-e.
Nem gyakori eset, de alacsonyabb fizetések esetében előfordulhat, hogy más adókedvezmények igénybe vétele miatt az adó már nem elegendő a teljes körű adójóváíráshoz. Ekkor a visszaigénylésben csak csökkentett összeg igényelhető.
Forrás: www.penzcentrum.hu